„olvasónak · „olvasónak nem születik az ember; az olvasóvá válás nevelési folyamat...

„Olvasónak nem születik az ember; az olvasóvá válás nevelési folyamat eredménye, s itt kell keresni a baj okát.

Nem éri a gyerekeket kellő számban olyan hatás, amelyre igazán elkezdenének olvasni.

Ki a hibás?

A szülő? Aki a kezdetek kezdetén nem mesélt eleget a gyerekének, mert nem ért rá?

A pedagógus? Aki a tanterv előírásainak teljesítése közben képtelen volt időt szakítani arra, hogy olvasásra ösztönözze a tanulót?

Ne a bűnöst keressük, hanem a megoldást!”

(Tóth Tibor – műfordító)

2012. 01. 12. 2 Olvasási szokások alakulása

Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó

Jó a szókincse

Jó a beszédértése

Belső képet készít

Jó az önkétlen figyelme és vizuális emlékezete

Sok mesét hallgatott

Jó a szövegértése

pozitív olvasói attitűd

Olvasás közben fantáziaképet alkot

Logikai művelet végez: az eseményeket képzeletben

sorba tudja rendezni

SZÜKSÉGES SZÜKSÉGES KÉSZSÉGEKKÉSZSÉGEK––KÉPESSÉGEKKÉPESSÉGEK

A GYERMEK A GYERMEK OLVASÓI ATTITŰDJEOLVASÓI ATTITŰDJE



0–3 Család

3–6

6–7

7–8

8–10

beszédhanghallás beszédhanghallás beszédtanulás

beszédészlelés beszédészlelés

beszédértés nyelvi

tudatosság játékos kialakítása

nyelvi nyelvi tudatosság megalapozása

beszédfejlesz-tés

olvasói attitűd

a belső indíttatású,

a belső indíttatású,

motivált olvasás

M

Ó

D

S

Z

E

R

E

K

•kommunikáció •magyarázat •könyvek nézegetése

•népmese •szókincsfejlesztés mesével

•népi mondókák ritmusfejlesztésre

• anyanyelvi játékok

• eseménykép • felolvasás

ÓVODA–CSALÁD ÓVODA–CSALÁD

ÓVODA–ISKOLA ÁTMENET ÓVODA–ISKOLA ÁTMENET

KISISKOLÁSKOR BEVEZETŐ SZAKASZAKA KISISKOLÁSKOR BEVEZETŐ SZAKASZAKA

KISISKOLÁSKOR ALAPOZÓ SZAKASZA KISISKOLÁSKOR ALAPOZÓ SZAKASZA

olvasás

olvasás •technikája •szövegértő

CÉLJACÉLJA CÉLJACÉLJA

felolvasás •kérdés–felelet önálló olvasás

•beszélgetés

KÖNYV-VÁLASZTÁS AJÁNLÁSSAL

ÉLETKOR SZERINT MIT? MIT? HOL? HOL? FEJLESZT

élményszerző,

irodalomból

az

élményszerző, ismeretközlő

irodalomból

AZ ALAPOZÁS SZAKASZAI AZ ALAPOZÁS SZAKASZAI

SZAKASZOKSZAKASZOK SZAKASZOKSZAKASZOK



„A jó olvasó kapcsolatot teremt

az előzetes háttértudása és

az olvasottak között, vagyis

olvasás közben felhasználja az addigi ismereteit.

Mentális képeket alkot (szinte filmszerűen játszódik képzeletében le az eseménysor),

különböző szövegeket képes elolvasni, különböző célok elérése érdekében.

Gondolkodási folyamatában kérdéseket tesz fel,

következtet, összefoglal, belátja, hogy mit értett meg, mit nem.

A jó olvasó tehát különböző szövegeket képes elolvasni különböző célok elérése érdekében.”

(Steklács János)



Minden gyermeknek más és más kapcsolata a könyvhöz.

Eltérő az olvasási kedvük, az olvasás mennyisége, az érdeklődés irányultsága.

Milyen olvasótípusú gyerekekkel talál-kozunk?

ROSSZUL OLVASÓ: 1. a fejlődésében elmaradt, 2. a nem olvasó, 3. a ponyvaolvasó.

SOKAT OLVASÓ: 4. a „könyvmoly”, 5. a koraérett, 6. a specializálódó.

Mi jellemzi olvasási szokásaikat?



A fejlődésbeli elmaradás egy lassúbb belső érés következménye.

Ezért pedagógiai tevékenységünkben is a fokozatosságnak kell érvényesülni azért, hogy úgy kövessék egymást az olvasmányok, hogy észrevétlenül tudjon eljutni irodalmi fejlődésének egyre magasabb szintjére.

A fejlődésbeli elmaradásnak okai lehetnek: az irányítás hiánya, a nem megfelelő könyv és az olvasásra

ösztönző hatás hiánya, illetve a fejletlen olvasási készség - különösen a

mese és a kalandos olvasmányok műfajában tapasztalható az elmaradás.

Milyen könyvet adjunk kezébe?

a. Rövidebb tündérmeséket,

b.meseregényt, c. rövidebb ifjúsági

irodalmat..



Ha a gyermek nem szívesen foglalkozik a könyvekkel, ez többnyire annak a következménye, hogy eddig még nem voltak mély irodalmi élményei.

Ezek pótlásáról az iskolának – könyvtárosnak, magyar tanárnak - kell gondoskodni.

Hogy szerettem meg az olvasást? Első olvasmányélményem



A ponyvaolvasók tartalmuk szerint négy csoportba sorolhatóak:

1. Cowboyos, detektív könyvek, amelyekben a kaland és harc áll a középpontban.

2. Az un. „rózsaszínű ponyva”, az érzelmes regények alkotják.

3. A harmadik csoportot a szexuális ponyvák képviselik.

4. A negyedikbe pedig az un. „comics”, a képes ponyvák kerülnek, melyekből a kegyetlenség és kapzsi viselkedés árad.

Rendszeres olvasása megzavarhatja a gyermek viselkedését és személyiségfejlődését. A legtöbbet azonban az erkölcsi nevelésnek árt.



1. Csak kötelezőt

2. „Vörös pettyes” könyveket(Stephenie Meyer)

3. Bestsellert (Rowling, Tolkien)

4. Modern irodalmat

5. Klasszikus (kötelező kívüli) irodalmat

Izgalmas, mindenki ezt olvassa

Küzdelmes

Szeretek olvasni



1. Barát, barátnő

2. Interneten olvastam

3. Szülő, testvér

Senkivel

Barátnőmmel, haverokkal

Testvérrel

A magyar tanár szerepéről Kardos László így

vall:

„Ha a gyermeket egyáltalán meg

lehet tanítani olvasni, csak így lehet:

közös olvasással és utána

lelkesült megbeszéléssel.”



• kikészíti óra előtt az asztalára,

• bemutatja a tanítás során,

• beszél a tananyaghoz kapcsolódó olvasnivalókról, és

• felolvas belőle részleteket, felkeltve ezzel a gyerekek kíváncsiságát.

A felolvasás végső célja:

• felkelteni gyermekek érdeklődését az eredeti könyvekre, s

• a felolvasott részletekkel figyelmüket a könyvtár használatára

irányítsa.

A pedagógus személyes példamutatásával a gyerekek látják,

hogy tanáruk ”használja” a könyvet:



Példát mutat:

ha a gyerekek őt könyvvel a kezében látják, és

olvasmányélményét megosztja diákjaival;

ha mindig az osztálykönyvtár polcáról veszi le a kötetet, mert így a gyerekek azt is látják, hogy miért van szükség könyvtárra..



16

további olvasásra, kutatásra

ösztönözzük a gyerekeket;

Szorgalmi feladatként további

könyvcímek megadásával segíthetjük:

a könyvtárhasználatra nevelést,

a témában való elmélyedést.

A szemelvények elolvasása után érdemes elmondani a szerző nevét és a mű címét azért, hogy: A szemelvények elolvasása után érdemes elmondani a szerző nevét és a mű címét azért, hogy:

2012. 01. 12. Olvasási szokások alakulása


Kosztolányi Dezső – többek közt - a következőket írta az 1933. április 9-én megjelenő Pesti Hírlapban:

„Minden gyermek született kíváncsi. Minden gyermek szétszedi a játékát, hogy megtudja, mi van benne. A gyermek ösztönösen tudja, mi a költészet. Ezt az ösztönét fejleszteni, bátorítani kellene, nem pedig sorvasztani. Meg kellene neki magyarázni, hogy az a gyermekvers: Egyszer volt egy ember, Szakálla volt kender - semmiben sem alábbvaló, mint a felnőttek verse, s hogy minden komoly költészet gyermekes: a legnagyobbak gyermekessége és a legkomolyabbak játéka...

A gyermeknek olvasnia kell. Nem sokat kell olvasnia. Jót kell olvasnia. Az ilyen olvasmány táplál. De az az olvasmány, mely csak kötelesség, butít. Kezébe kell adni a gyermeknek az iskolában az eleven, lélegző remekműveket, nem félig, hanem egészen, s módját kell találni annak, hogy kifejezhesse nemtetszését még a legnagyobb lángelmékkel szemben is. A kötelező tetszés megöli az ízlést.

...Az iskolai irodalmi oktatás egyetlen feladata az, hogy olvasókat neveljen.”



Ámosz Oz: Hirtelen az erdő mélyén

Anna Gavalda: 35 kiló remény

Anne Fine: A kilencedik felhőn

Bálint Ágnes: A repülő dívány

Bálint Ágnes: Hajónapló

Bálint Ágnes: Lufi és Szamóca

Bálint Ágnes: Szeleburdi család

Berg Judit: Rumini

Bosnyák Viktória: Tündérboszorkány

Böszörményi Gyula: Elveszett történet

Bruce Coville: Az igazmondó koponya

Bruce Coville: Békát békának

Christopher Paul Curtis: Bud vagyok, uram!

Csukás István: Ló az iskolában – két kisregény

Edmondo De Amicis: Szív

Eleanor H. Porter: Az élet játéka

Erich Kästner: A repülő osztály

Erich Kästner: Emil és a detektívek

Erich Kästner: Május 35

G. Szabó Judit: Különös sziget

Gergely Márta: Szöszi

Guillaume Prevost: A faragott kő

Halasi Mária: Az utolsó padban

Hugh Lofting: Doktor Dolittle és az állatok

J. K. Rowling: Herry Potter és a bölcsek köve

Jonathan Swift: Gulliver utazásai

Jules Verne: A tizenöt éves kapitány

Kate Saunders: Kótyagos Boszorkák: Két égetnivaló boszorkány

Linda Sue Park: Min mester inasa

Lois Lowry: Az emlékek őre

Louis Sachar: Stanley, a szerencsefia

Lucy Maud Montgomery: Anne otthonra talál

Madeleine L'Engle: Időcsavar

Mark Twain: Huckleberry Finn

Michael Ende: Momo

Nógrádi Gábor: Pete Pite

Orlev Uri: Sziget a romok között

Palotai Boris: Péter

Sara Pennypacker: A tehetséges Klementin

Sara Pennypacker: Klementin

Szabó Magda: Sziget-kék

Thomas Mayne Reid: A tenger foglyai

Timothée de Fombelle: Ágrólszakadt Tóbiás

Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen - Muhi Andris és a pacák birodalma



KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!



„olvasónak · „olvasónak nem születik az ember; az olvasóvá válás nevelési folyamat...

Documents