arop_115_b_fs_2008-05-30_v8

Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY


2. oldal

Tartalomjegyzék

Vezetői összefoglaló .................................................................................................................. 4 1. A feladat megfogalmazása, terjedelmének kijelölése és behatárolása ................................... 9

1a) A feladat összefoglalása ................................................................................................... 9 1b) A feladat elvégzésének szükségességét alátámasztó jogszabályi kötelezettségek......... 11 1c) A fejlesztés illeszkedése a kormányzati politikához és stratégiákhoz ........................... 12

UMFT .......................................................................................................................................................... 12 ÁROP 1.1.1. .............................................................................................................................................. 12 ÁROP 1.1.3. .............................................................................................................................................. 13 TÁMOP 5.1.1. ........................................................................................................................................... 13 TÁMOP 5.2.2. ........................................................................................................................................... 13 A horizontális szempontok érvényesülése ................................................................................................ 14

ÚMVP ......................................................................................................................................................... 14 2. Az érintett terület helyzetének összefoglaló bemutatása ...................................................... 16

2a) A szakterület stratégiai dokumentumai .......................................................................... 16 2.b). A működést meghatározó jogszabályi háttér ............................................................... 16 2c) A leghátrányosabb kistérségek releváns folyamatai ...................................................... 16

A térbeli polarizáció .................................................................................................................................... 18 Az elsődleges célterület jellemzői, főbb folyamatai .................................................................................... 21

2d) A leghátrányosabb kistérségek jellemzésére felhasznált indikátorok ............................ 23 Fejlesztések eredményeinek mérésére alkalmas indikátorok ...................................................................... 23 Fejlesztések hatásainak mérésére alkalmas indikátorok .............................................................................. 24

3. A probléma kezelése ............................................................................................................ 25 3a) A feladat lehetséges megoldási módjai és a megoldási módok összehasonlítása .......... 25 3b) A választott megoldási mód áttekintő ismertetése és indoklása .................................... 25 3c) A probléma megoldása elhagyásának következményei ................................................. 30 3d) A választott megoldásban résztvevő partnerek felsorolása............................................ 30 3e) Mindazon feltételezések melyek szükségesek a projekt megvalósításához ................... 31

Kistérségek .................................................................................................................................................. 31 Szakértők ..................................................................................................................................................... 31 Központi menedzsment ............................................................................................................................... 31

4. A fejlesztés célja, a tervezett eredmény ............................................................................... 33 4a) Az ÁROP releváns célkitűzése ...................................................................................... 33 4b) A projekt célja és elvárt eredményei .............................................................................. 34 4c) A projekt termékének tartalma ....................................................................................... 35 4d) A projekt által a leghátrányosabb kistérségekben támogatott folyamatok .................... 36 4e) A projekt végrehajtásától elvárt előnyök ....................................................................... 37

5. A projekt végrehajtásának javasolt menete .......................................................................... 38 5a) A projekt rövid összefoglalása ....................................................................................... 38 5b) Az egyes tevékenység .................................................................................................... 41 5d) A projekt időbeli ütemezése ........................................................................................... 47 5e) A tevékenység minőségbiztosításának tervezett módja ................................................. 48

6. A projekt lebonyolításának szervezeti háttere ...................................................................... 50 7. A projekt forrásigénye .......................................................................................................... 54

7a) A projekt becsült forrásigénye ....................................................................................... 54 7b) Projekt pénzügyi fenntarthatósága ................................................................................. 54 7c) A projekt költség-haszon elemzése ................................................................................ 55

8. A projekt kockázatelemzése ................................................................................................. 57 8a) Jogi kockázatok .............................................................................................................. 57


3. oldal

8b) A projekt komplexitásából és terjedelméből adódó kockázatok .................................... 57 8c) A projekt időkritikusságából adódó kockázatok ............................................................ 57 8d) A projekt feltételezéseiben, a kapcsolódó projektekben rejlő kockázatok .................... 57 8e) A humánerőforrás felkészültségéből és esetleges kieséséből adódó kockázatok .......... 58 8f) A közbeszerzési eljárások elhúzódásából adódó kockázatok ......................................... 58

9 Mellékletek ............................................................................................................................ 59 9.1 A „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program célterülete (1. melléklet) ....................................................................................................... 59

Észak-Magyarországi Régió ........................................................................................................................ 60 Észak-Alföldi Régió .................................................................................................................................... 63 Dél-Alföldi Régió ........................................................................................................................................ 66 Dél-Dunántúli Régió ................................................................................................................................... 68

9.2 „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program Programdokumentum (2. melléklet)..................................................................................... 71

Vezetői összefoglaló .................................................................................................................................... 71 A támogatások forrásai ................................................................................................................................ 73 A Komplex Térségfejlesztési Program helye a programozásban ................................................................ 73

A Komplex Térségfejlesztési Program indokoltsága ................................................................................ 73 A Komplex Térségfejlesztési Program cél és eszközrendszere ................................................................. 73

Indikátorok .................................................................................................................................................. 76 Output indikátorok .................................................................................................................................... 76 Eredmény indikátorok ............................................................................................................................... 76 Hatás indikátorok ...................................................................................................................................... 77

Komplex Térségfejlesztési Program célcsoportjai és célterülete ................................................................. 77 A zászlóshajó program célcsoportjai:........................................................................................................ 77 A zászlóshajó program célterületei ........................................................................................................... 77

A Komplex Térségfejlesztési Program támogatási forrásai, finanszírozása ................................................ 78 A támogatás forrásai ................................................................................................................................. 78 A program finanszírozása ......................................................................................................................... 79 Kapcsolódás egyéb kiemelt fejlesztéspolitikai célkitűzésekhez ................................................................ 79

A program-megvalósítás intézményrendszere, menedzsmentje .................................................................. 81 A zászlóshajó program megvalósításának szervezeti keretei .................................................................... 81 Irányítási és menedzsment struktúra ......................................................................................................... 81 Az aktív kommunikáció, mint fejlesztési eszköz ...................................................................................... 85

A program kockázatai .................................................................................................................................. 86 A Program felett ill. kívül álló tényezőkből eredő kockázatok: ................................................................ 86 A program szakmai tartalmából eredő kockázatok: .................................................................................. 87 A program menedzsmentjéből eredő kockázatok: .................................................................................... 87

9.3 Kistérségi Fejlesztési Bizottságok (3. melléklet) ........................................................... 88 9.4 Kistérségi Tervdokumentum sablon (4. melléklet) ........................................................ 89 9.5 Esélyegyenlőségi szempontok (5. melléklet) ................................................................. 96

Esélyegyenlőségi célok az ÚMFT-ben ........................................................................................................ 96 A hat fő esélyegyenlőségi terület ................................................................................................................. 96

Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése ............................................................... 96 A nemek közötti egyenlőség erősítése ...................................................................................................... 97 Az akadálymentesítés előrehaladása ......................................................................................................... 97 Fogyatékos személyek életminőségének és munkaerőpiaci esélyeinek javítása ...................................... 98 Roma emberek életminőségének és munkaerőpiaci esélyeinek javítása ................................................... 98 Más hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci és társadalmi esélyeinek javítása ............................... 99


4. oldal

Vezetői összefoglaló

A mai magyar társadalom aggasztó válságtünete a mélyszegénység növekvő ütemű, generációk során átívelő újratermelődése, s egyre erőteljesebb területi koncentrációja. A mélyszegénység egyszerre gyakorol erősödő nyomást a szociális ellátórendszerre, korlátozza a gazdaság teljesítőképességét, valamint együtt jár az érintett csoportok társadalomból való kirekesztésével. Évtizedes fejlesztéspolitikai tapasztalat ugyanakkor, hogy önmagában, különböző címeken egymástól függetlenül működő többlet-források juttatása sem képes a trendet megállítani vagy megfordítani.

A szegénység a városi és vidéki társadalmakban egyaránt jelen lévő, területileg jól azonosítható jelenség. A vidéki mélyszegénység bővített újratermelésének megakadályozására irányuló „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program célterületi lehatárolása úgy történt, hogy a végeredmény a jelenleg érvényben lévő leghátrányosabb helyzetű kistérségi kör egy részhalmazát azonosítja: azokat a kistérségeket, amelyeken belül a legnagyobb mértékű a magas szegénységi kockázatú települések aránya.

A szóban forgó térségekben az aktív és passzív, munkaügyi és szociális szolgáltatásokra való tartós ráutaltsággal kell számolni egyik oldalon, ugyanakkor mindent el kell követni a másikon, hogy új kapcsolatrendszerek, ki nem használt belső erőforrások mozgósítása révén megforduljanak az elmúlt évtizedek leszakadás irányába mutató tendenciái, s elinduljon végre e térségek társadalmi és gazdasági integrációja. Ez az, amelyet az „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program a többszörös hátrány felszámolása érdekében összehangolt műveletekkel kíván megvalósítani. A program lényege: a helyi társadalom szükségleteire alapozva, a gazdaságra és a foglalkoztatásra, a környezeti és közlekedési viszonyokra, valamint a közszolgáltatásokra (szakképzésre, oktatásra, egészségügyre, szociális intézményekre, közművelődésre, stb.) egyszerre kiterjedő megoldások kialakítása és megvalósítása. Az „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program célrendszerét az 1. ábra mutatja be.

A „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program célterületét a 67/2007.(VI .28.) számú, a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló OGY Határozati javaslatban megfogalmazott alapelvek szerint a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező, leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek azon köre jelenti, előre láthatóan 32-35 kistérség, amelyben az ország lakosságának 10 százaléka él (1. melléklet).

A leghátrányosabb kistérségekben az egy főre jutó uniós fejlesztési forrás jutott 2004-2006-ban 57.740,- Ft/fő volt, ami több mint az országos átlag (50.903,- Ft/fő). A legtöbb támogatás az Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Operatív Programból (AVOP) és a Regionális Operatív Programból (ROP) érkezett a térségekbe. Az AVOP majdnem háromszoros támogatást nyújtott azoknak a kistérségeknek, amelyek a fősodortól lemaradóban voltak, függetlenül attól, hogy melyik hátrányos helyzetű kategóriába estek („hátrányos” vagy „leghátrányosabb helyzetű”). A ROP által nyújtott támogatások a hátrányos helyzetű kistérségeken belül a leghátrányosabb helyzetűeket kedvezményezték fajlagosan a legnagyobb mértékben, amelyet a testre szabott fejlesztési jogcímek mellett a források 75%-ának az elmaradott négy konvergencia-régió számára történő allokálása biztosított. Ugyanakkor a „Nem mondunk le


5. oldal

senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program célterületén az egy főre jutó Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) támogatás csupán 46%-a volt a nem hátrányos helyzetű kistérségekbe jutott támogatási kereteknek, ennél is kevesebb jutott a Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Programból (HEFOP) (39%), s csak valamivel több a KIOP-ból (50%). Az NFT I-ben a gazdaságfejlesztési, humán erőforrás-fejlesztési és nagyléptékű környezetvédelmi fejlesztési források tekintetében tehát a leghátrányosabb helyzetű kistérségek abszorpciós képessége messze elmaradt a 72 fejlett kistérség mögött.

A fajlagos többlet-támogatás, amely összességében mintegy 6,9 milliárd forinttal növelte a leghátrányosabb helyzetű kistérségekbe érkező fejlesztési forrásokat 2004-2007-ben, távolról sem volt elegendő a leszakadási folyamat megállításához. A polarizálódás, a fejlett és fejletlen téregységek közötti társadalmi és gazdasági különbségek tovább nőttek.

1. ábra

A „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program célrendszere

A leghátrányosabb helyzet ű kistérségek leszakadásának megállítása

Az életmin őség javításaAz infrastrukturális ellátás és a

környezeti fenntarthatóság javítása

A gazdasági teljesítménynövelése

A leghátrányosabb helyzet ű kistérségek felzárkóztatása

Specifikuscél

Prioritások

Átfogócél

Távlaticél

Műveletek

Komplex humán-er őforrás- és közszolgáltatás fejlesztés

Fenntartható komplex környezeti és infrastruktúra-fejlesztés

Komplex térségi gazdaságfejlesztés

1.1. A közoktatás kínálatának és minőségének javítása

1.2. A szociális és munkaügyi szolgáltatások kínálatának és minőségének javítása

1.3. Egészségmegőrzés, az egészségügyi ellátás javítása

1.4. A szociális gazdaság bővítése1.5. A települési, térségi és

intézményi szegregáció visszaszorítása

1.6. A közösségi/kulturális értékek fenntartható hasznosítása, a civil társadalom erősítése

2.1. A gazdasági és az önfenntartásra képes szereplők számának bővítése, befektetés ösztönzés

2.2. Technológiai fejlesztések támogatása

2.3. A gazdasági kapcsolatok bővítése (térségeken belül, a mag-területek felé, vertikális, horizontális)

2.4. Az üzleti szolgáltatások bővítése (pénzügyi, tanácsadói, infrastrukturális)

3.1. Az egészséges ivóvíz biztosítása, alternatív szennyvíztisztítás

3.2. A természeti értékek fenntartható hasznosítását célzó fejlesztések

3.3. A megújuló energiák hasznosítását és a hatékony energia-hasznosítást célzó energetikai fejlesztések

3.4. Közlekedésfejlesztés és új alapokra helyezett közlekedés szervezési megoldások

3.5. Szélessávú Internet és IKT fejlesztések

• A foglalkoztathatóság és az önfoglalkoztatási képes;

• A képzettség és képezhetőség szintjének javítása;

• A népesség egészségi állapotának javítása;

• A mélyszegénységben élők és elesettek életkörülményeinek javítása;

• A társadalmi kirekesztettség és a területi szegregáció eluralkodásának; megakadályozása

• A közösségi / kulturális értékek megőrzése, gazdagítása, helyi közösségek erősítése;

• A KKV-k foglalkoztatási kapacitásának bővítése

• A KKV-k versenyképességének és termelékenységének növelése

• Kisléptékű egyéni és közösségi gazdasági tevékenységek erősítése

• A környezeti infrastruktúra javítása

• A természeti környezet értékeinek védelme, fenntartható hasznosítása

• Hatékony és környezetkímélő energia-felhasználás

• A virtuális és fizikai megközelíthetőség javítása

Operatívcélok

A leghátrányosabb helyzet ű kistérségek leszakadásának megállítása

Az életmin őség javításaAz infrastrukturális ellátás és a

környezeti fenntarthatóság javítása

A gazdasági teljesítménynövelése

A leghátrányosabb helyzet ű kistérségek felzárkóztatása

Specifikuscél

Prioritások

Átfogócél

Távlaticél

Műveletek

Komplex humán-er őforrás- és közszolgáltatás fejlesztés

Fenntartható komplex környezeti és infrastruktúra-fejlesztés

Komplex térségi gazdaságfejlesztés

1.1. A közoktatás kínálatának és minőségének javítása

1.2. A szociális és munkaügyi szolgáltatások kínálatának és minőségének javítása

1.3. Egészségmegőrzés, az egészségügyi ellátás javítása

1.4. A szociális gazdaság bővítése1.5. A települési, térségi és

intézményi szegregáció visszaszorítása

1.6. A közösségi/kulturális értékek fenntartható hasznosítása, a civil társadalom erősítése

2.1. A gazdasági és az önfenntartásra képes szereplők számának bővítése, befektetés ösztönzés

2.2. Technológiai fejlesztések támogatása

2.3. A gazdasági kapcsolatok bővítése (térségeken belül, a mag-területek felé, vertikális, horizontális)

2.4. Az üzleti szolgáltatások bővítése (pénzügyi, tanácsadói, infrastrukturális)

3.1. Az egészséges ivóvíz biztosítása, alternatív szennyvíztisztítás

3.2. A természeti értékek fenntartható hasznosítását célzó fejlesztések

3.3. A megújuló energiák hasznosítását és a hatékony energia-hasznosítást célzó energetikai fejlesztések

3.4. Közlekedésfejlesztés és új alapokra helyezett közlekedés szervezési megoldások

3.5. Szélessávú Internet és IKT fejlesztések

• A foglalkoztathatóság és az önfoglalkoztatási képes;

• A képzettség és képezhetőség szintjének javítása;

• A népesség egészségi állapotának javítása;

• A mélyszegénységben élők és elesettek életkörülményeinek javítása;

• A társadalmi kirekesztettség és a területi szegregáció eluralkodásának; megakadályozása

• A közösségi / kulturális értékek megőrzése, gazdagítása, helyi közösségek erősítése;

• A KKV-k foglalkoztatási kapacitásának bővítése

• A KKV-k versenyképességének és termelékenységének növelése

• Kisléptékű egyéni és közösségi gazdasági tevékenységek erősítése

• A környezeti infrastruktúra javítása

• A természeti környezet értékeinek védelme, fenntartható hasznosítása

• Hatékony és környezetkímélő energia-felhasználás

• A virtuális és fizikai megközelíthetőség javítása

Operatívcélok


6. oldal

Az első nemzeti fejlesztési tervhez képest hiába áll rendelkezésre többszörös támogatási keret az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) és Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP), mégis fennáll annak a veszélye, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek leszakadása tovább növekszik. A leszakadás növekedésének kockázatát igazolja egyrészt, hogy a fejlesztési források önmagukban nem elegendők a leszakadás megállítására, sokszor a rossz struktúra működését finanszírozzák, konzerválják. Másrészt, hogy a megváltozott feltételek miatt csökken a térségek forrás-abszorpciós képessége, éspedig a következő okok következtében:

− az uniós források szerkezetében és a finanszírozási szabályokban bekövetkezett változások;

− az EAGGF „Guidance” részlegének kiválása a Strukturális Alapok közül és az EMVA megjelenése, mint az agrár- és vidékfejlesztési támogatások egyetlen finanszírozója;

− a kereszt-finanszírozási lehetőségek szűkülése;

− a ROP-os támogatási konstrukciók város-centrikusága és szűk tematikája.

A „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program a fenti kockázatokat hivatott kezelni, egyrészt dedikált források biztosításával, másrészt kistérségi szinten külső szakértők támogatásával az okok, trendek elemzésével összekötött, a helyiek részvételével zajló, komplex felzárkóztatási tervek (kistérségi tervdokumentumok) készülnek el. A tervezés helyi partnereit a többcélú kistérségi társulások (TKT), illetve a mellettük megalakuló Kistérségi Fejlesztési Bizottságok (KFB) képezik. A programozás a többcélú kistérségi társulások számára nyújtott, tervezési és programozási kötelezettségeik ellátását segítő, államilag finanszírozott szolgáltatásnak tekintendő, amelyre azért van szükség, mert kistérségi szinten nem állnak rendelkezésre megfelelő minőségű, szakmailag alátámasztott, szükségletfelmérésen és az érdekeltek/érintettek részvételével készült felzárkóztatás szolgáló komplex programok.

A többcélú kistérségi társulások (TKT) többcélúvá válása után, 2005-2006-ban indult el a közszolgáltatások együttműködésen alapuló ellátásának szervezése, nem minden társulás készült a közös munkára szükségletfelmérést tartalmazó közszolgáltatás-fejlesztési tervekkel, hiszen:

− fejlesztési stratégiák, programok elkészítésére csak a területfejlesztési törvény kötelezi a társulásokat;

− intézkedési tervek készítését a módosított közoktatási törvény rendelte el a TKT közoktatási feladat-ellátását és – jó esetben –, a közös szociális ellátás-szervezést alátámasztandó;

− a többi közszolgáltatás szervezését nem kötötték az ágazati törvények kistérségi szintű tervdokumentum elkészítéséhez;

− esélyegyenlőségi tervek kistérségi szinten egyáltalán nem készültek;

− a részvételi alapú tervezés intézményi, partnerségi és módszertani feltételei nem álltak rendelkezésre.

Az eltérő elvárásokból következően tehát eleve egyenlőtlen a különböző szakterületek tervdokumentumokkal való alátámasztottsága kistérségi szinten, amelyet az alábbi tényezők súlyosbítanak:


7. oldal

− A tervezési/programozási feladat-ellátáshoz, ha tartozott is módszertani segédlet illetve követelményrendszer, az évekkel korábban készült és betartásának ellenőrzése rendszerint elmaradt.

− Az ÚMFT tervezési folyamatában csak regionális és országos szinten folyt koordinált tervezés/programozás, kistérségi szinten nem. A területfejlesztési illetve a ROP-ok tematikáját érintő kérdéskörökben ugyan mind a ROP-ok tervezéséért felelős RFÜ-k, mind az ÖTM készíttetett ún. cselekvési terveket, ezek azonban tematikus projektlistáknak tekinthetők.

− A kistérségek egyidejűleg jelentős központilag elvárt tervezési folyamatban vettek és vesznek részt.

− A kistérségi tervezések többségét külső szakemberek, tanácsadók végezték, a helyiek bevonása nélkül, vagy formális bevonással.

− A helyi erőforrások nem, vagy csak sematikusan épültek be a tervekbe.

− Az érintettek nem érzeték magukénak a tervek többségét és tervek elkészülte után nem volt lehetőség, eszköz, vagy forrás a motiváció és elkötelezettség kiépítésére.

A leghátrányosabb kistérségekben a nagymértékű rászorultság szerény releváns terv-ellátottsággal, alacsony projektgenerálási és forrás-abszorpciós képességgel párosul, s ez a helyzet beavatkozást kíván.

A „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program keretében készülő komplex felzárkóztatási programok kistérségi tervdokumentum címmel készülnek el a következő fő tartalmi elemekkel:

− Helyzetfeltárás

− SWOT elemzés

− Stratégiai célok/fejlesztési irányok

− Kulcsfontosságú projektek meghatározása

− Projekt dossziék összeállítása

− Kistérségi tervdokumentum pénzügyi terv

− Kistérségi tervdokumentum megvalósítási feltételei

A kistérségi programterv kialakítását központi módszertant tartalmazó tervezési segédlet és elvárt dokumentum sablon támogatja. A módszertan funkciója, hogy integrált programozást tegyen lehetővé olyan módon, hogy a kistérségek egyedi problémái és célkitűzései megjelenhessenek benne az „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program tervezői, döntéshozói és megvalósítói számára átlátható, összehasonlítható módon. A tervezés két különböző kormányzati szintet köt össze a kölcsönös előnyök, az erőforrások optimális elosztása és csoportosítása révén. A módszertan egyik oldalról az alulról-felfelé irányuló kezdeményezéseknek akar teret adni, ugyanakkor a támogatások becsatornázása során döntéskényszerben lévő központi közigazgatási szervek számára is segítséget kíván nyújtani. A helyi szinten realizálható projektgenerálás a cél, amely

Egymást átfed ő tervezési feladatok

Küls ő szakért ők által készített tervek

Elkötelezettség hiánya

Helyi er őforrások kihasználatlansága

Motiváció hiánya

A kistérségi tervezés és fejlesztések f őbb gátló tényez ői

Egymást átfed ő tervezési feladatok

Küls ő szakért ők által készített tervek

Elkötelezettség hiánya

Helyi er őforrások kihasználatlansága

Motiváció hiánya

A kistérségi tervezés és fejlesztések f őbb gátló tényez ői


8. oldal

egyedi, tehát olyan mélységű és célzottságú, amelyet magasabb közigazgatási-szakpolitika alkotási szinten nem lehet megalkotni.

A tervezés időtávlata 2+2 év: a „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program célkitűzései vélhetően indokoltak maradnak az első két év után is. Két év eltelte után szükségesnek látszik a terv felülvizsgálata. Az egyes intézkedések finanszírozása esetében viszont 2 éves periódust, a már látható uniós forrásokban érdemes gondolkozni.

A kistérségi tervek kialakítása során elvárás egyrészt, hogy a majdani projektek szinergiában működjenek. Egymást kölcsönösen erősítő projektek jelentik a hosszabb távon is fenntartható fejlesztések zálogát. Azaz vagy új fejlesztések révén vagy a meglévő kapacitások összekapcsolása által növelik az egyes projektek a fejlődési potenciált. Másrészt, hogy a térség hátrányos helyzetű csoportjainak problémái, elvárásai, céljai és a csoport helyzetének javítását célzó projektek bekerüljenek a kistérségi tervdokumentumba, valamint hogy a csoporttok képviselői közvetlenül részt vegyenek a tervezési folyamatban.


9. oldal

1. A feladat megfogalmazása, terjedelmének kijelölé se és behatárolása

1a) A feladat összefoglalása A „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program elsődleges célterületét jelentő 33 kistérségbe több egy főre jutó uniós fejlesztési forrás jutott 2004-2006-ban (57.740 Ft/fő), mint az országos átlag (50.903 Ft/fő), ez azonban nem az NFT I. egészének, hanem csupán két operatív programjának, az AVOP és a ROP volt köszönhető. Az AVOP majdnem háromszoros támogatást nyújtott azoknak a kistérségeknek, amelyek a fősodortól lemaradóban voltak, függetlenül attól, hogy melyik hátrányos helyzetű kategóriába estek („hátrányos” vagy „leghátrányosabb helyzetű”). A ROP által nyújtott támogatások a hátrányos helyzetű kistérségeken belül a leghátrányosabb helyzetűeket kedvezményezték fajlagosan a legnagyobb mértékben, amelyet a testre szabott fejlesztési jogcímek mellett a források 75%-ának az elmaradott négy konvergencia-régió számára történő allokálása biztosított. Ugyanakkor a „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program célterületén az egy főre jutó GVOP támogatás csupán 46%-a volt a nem hátrányos helyzetű kistérségekbe jutott támogatási kereteknek, ennél is kevesebb jutott a HEFOP-ból (39%), s csak valamivel több a KIOP-ból (50%). Az NFT I-ben a gazdaságfejlesztési, humán erőforrás-fejlesztési és nagyléptékű környezetvédelmi fejlesztési források tekintetében tehát a leghátrányosabb helyzetű kistérségek abszorpciós képessége messze elmaradt a 72 fejlett kistérség mögött.

Az a kismértékű fajlagos többlettámogatás, amely összességében mintegy 6,9 milliárd forinttal növelte a leghátrányosabb helyzetű kistérségekbe érkező fejlesztési forrásokat 2004-2007-ben, távolról sem volt elegendő a leszakadási folyamat megállításához. A polarizálódás, a fejlett és fejletlen téregységek közötti társadalmi és gazdasági különbségek tovább nőttek.

Az első nemzeti fejlesztési tervhez képest hiába áll rendelkezésre többszörös támogatási keret az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) és Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP), mégis fennáll annak a veszélye, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek leszakadása tovább növekszik. A leszakadás növekedésének kockázatát igazolja egyrészt, hogy a fejlesztési források önmagukban nem elegendők a leszakadás megállítására, sokszor a rossz struktúra működését finanszírozzák, konzerválják. Másrészt, hogy a megváltozott feltételek miatt csökken a térségek forrás-abszorpciós képessége, éspedig a következő okok következtében:

− az uniós források szerkezetében és a finanszírozási szabályokban bekövetkezett változások

− az EAGGF „Guidance” részlegének kiválása a Strukturális Alapok közül és az EMVA megjelenése, mint az agrár- és vidékfejlesztési támogatások egyetlen finanszírozója,

− a kereszt-finanszírozási lehetőségek szűkülése,

− a ROP-os támogatási konstrukciók város-centrikusága és szűk tematikája.

A fenti hatásokat hivatott megakadályozni „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program, amely csak akkor lehet sikeres, ha kistérségi szinten a felzárkóztatást célzó projekt-generálással, és az azt megalapozó komplex programozással


10. oldal

párosul. Mivel a „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program helyi (kistérségi) lábát a többcélú kistérségi társulások, illetve a mellettük megalakuló Kistérségi Fejlesztési Bizottságok (KFB) képezik. A programozás a többcélú kistérségi társulások számára nyújtott, tervezési és programozási kötelezettségeik ellátását segítő szolgáltatásnak tekintendő, amelyre azért van szükség, mert kistérségi szinten nem állnak rendelkezésre megfelelő minőségű, szakmailag alátámasztott, szükségletfelmérésen és az érdekeltek/érintettek részvételével készült komplex programok.

A többcélú kistérségi társulások (TKT) tényleges többcélúvá válása után, 2005-2006-ban indult el a közszolgáltatások együttműködésen alapuló ellátásának szervezése, nem minden társulás készült a közös munkára szükségletfelmérést tartalmazó közszolgáltatás-fejlesztési tervekkel, hiszen:

− fejlesztési stratégiák, programok elkészítésére csak a területfejlesztési törvény kötelezi a társulásokat,

− intézkedési tervek készítését a módosított közoktatási törvény rendelte el a TKT közoktatási feladat-ellátását és – jó esetben –, a közös szociális ellátás-szervezést alátámasztandó,

− a többi közszolgáltatás szervezését nem kötötték az ágazati törvények kistérségi szintű tervdokumentum elkészítéséhez,

− esélyegyenlőségi tervek kistérségi szinten egyáltalán nem készültek,

− a részvételi alapú tervezés intézményi, partnerségi és módszertani feltételei nem álltak rendelkezésre.

Az eltérő elvárásokból következően tehát eleve egyenlőtlen a különböző szakterületek tervdokumentumokkal való alátámasztottsága kistérségi szinten, amelyet az alábbi tényezők súlyosbítanak:

− A tervezési/programozási feladat-ellátáshoz, ha tartozott is módszertani segédlet ill. követelményrendszer, az évekkel korábban készült és betartásának ellenőrzése rendszerint elmaradt.

− Az ÚMFT tervezési folyamatában csak regionális és országos szinten folyt koordinált tervezés/programozás, kistérségi szinten nem. A területfejlesztési ill. a ROP-ok tematikáját érintő kérdéskörökben ugyan mind a ROP-ok tervezéséért felelős RFÜ-k, mind az ÖTM készíttetett cselekvési terveket, ezek azonban tematikus projektlistáknak tekinthetők.

A projekt célja felzárkóztatást támogató komplex kistréségi tervezési folyamat megvalósítása a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, valamint helyi stratégiai tervező képesség erősítése, ezáltal a terv-ellátottság növelése. Hosszabb távú célkitűzés, hogy a többcélú kistérségi társulások képesek legyenek a helyi közösségek megfelelő színvonalú közszolgáltatásokkal történő ellátására az együttműködésen alapuló fejlesztés kultúrájának elsajátításával. A projekt közvetlen eredményei:

− komplex, a kistérségi igények szerint differenciált felzárkóztató programok készülnek;

− megerősödik a részvételen alapuló fejlesztés kultúrája, az együttműködés és a partnerség.

A projekt elvárt hatásai:


11. oldal

− a kistérségek leszakadásának megállítása;

− a területi egyenlőtlenségek csökkentése a leghátrányosabb helyzetű kistérségek tervezési kapacitásainak minőségi megerősítésével;

− a térségi szemlélet és stratégiai gondolkodásmód erősödése az érintett kistérségekben és települési önkormányzatokban;

− megalapozza a közszolgáltatások hozzáférésének javítását;

− fejleszti az esélyegyenlőségi és antidiszkriminációs szemléletet az érintett kistérségekben;

− javulhat a helyi támogatás felhasználási képesség.

A célt a többcélú kistérségi társulásokon belül működő fejlesztési bizottságok munkáját segítő támogatott szolgáltatás nyújtásával, külső szakértők bevonásával éri el. A projekt ráépül a külön projekt keretében megvalósuló Kistérségi Terv és Intézmény Kataszterre. A tervezés során a szakértők együttműködnek

− a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) várhatóan megvalósuló közösségi animáció tevékenységeivel;

− a Helyi Vidékfejlesztési Iroda munkatársaival;

− NFÜ Kistérségi Koordinációs Hálózattal;

− a regionális fejlesztési ügynökséggel.

1b) A feladat elvégzésének szükségességét alátámasz tó jogszabályi kötelezettségek A „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program közvetlen jogszabályi háttere a 67/2007 (VI.28. OGY Határozat) amely „a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről” szól és az alábbiakat mondja ki a IV. fejezet 7. cikkében:

„Azokra a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező leghátrányosabb helyzetű kistérségekre, amelyekben az ország lakónépességének 10%-a él, felzárkóztatásuk érdekében, alapvetően uniós forrásokra építve, komplex programot kell kidolgozni és annak megvalósítását kiemelten szükséges támogatni.”

További a tevékenységre vonatkozó jogszabályok:

− 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről

− 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról

− 244/2003. (XII. 18.) kormányrendelet a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről

− 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről

− 311/2007. (XI. 27) kormányrendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról


12. oldal

− 240/2006. (XI. 30.) kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről

1c) A fejlesztés illeszkedése a kormányzati politik ához és stratégiákhoz A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatása számos akadályba ütközik, amelyek a helyi gazdasági, infrastrukturális és humán kapacitások hiányával, gyengeségével függenek össze. Koordinált és a helyi adottságokra szabott fejlesztési folyamat elindítására van szükség ahhoz, hogy

− az ÚMFT operatív programjaiból (főként TÁMOP, TIOP, GOP, KÖZOP, ÁROP, EKOP, az érintett négy régió OP-je),

− az ÚMVP III. és IV. tengelyhez tartozó intézkedéseiből, és

− az Európai Területi Együttműködés által biztosított határ-menti (szlovák-magyar, román-magyar, horvát-magyar) programokból

optimális mértékű, léptékű és minőségű forrásallokációra kerüljön sor. Továbbá hogy a kívánt szinergikus hatások is bekövetkezzenek.

Az ágazati és regionális OP-k többsége által érintett „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program többszörösen hiánypótló, amennyiben:

− az ÚMFT markáns horizontális, területi metszetét jeleníti meg, integrált formában, a területi felzárkóztatás célkitűzés megvalósulásának biztosítékaként;

− helyi (kistérségi) és központi kapacitásokat, kompetenciákat bővít olyan tevékenységek megvalósulása érdekében, amelyek nem tartoznak az azokat végző szervezetek finanszírozott feladatkörébe;

− épít a helyi igényekre, a Kistérségi Fejlesztési Bizottságokon keresztül a részvételen alapuló tervezési folyamat által bevonja a helyi (kistérségi) érintetteket a „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program megvalósításába;

− a Kistérségi Koordinációs Hálózat szakemberinek bevonásával (a hátrányos kistérségekben 2 fő biztosításával) együttműködve a kistérségi fejlesztések elősegítéséért.

UMFT

ÁROP 1.1.1.

Kormányzási, önkormányzási képesség javítása, a „B” pont Önkormányzási képesség erősítése: korszerű tervezési eszköztár biztosítása; stratégiai és fenntarthatósági szempontokon alapuló gondolkodás erősítése; hatékonyabb forrásfelhasználás, költséghatékonyság, amelyet a közszolgáltatások jellegének és hatókörének megfelelő, különböző szintű téregységekben célszerű biztosítani. A racionális térszervezés függ a szolgáltatástól, a településszerkezettől, az útviszonyoktól és közlekedési lehetőségektől, a hagyományos vonzáskörzeti kapcsolatoktól, stb., így lehet települési szintű, önkormányzat-közi, mikro-térségi, kistérségi.


13. oldal

A projekt révén elkészülő kistérségi komplex tervek nemcsak a szolgáltatások / feladatok tartalmi kérdéseiben jelentenek útmutatást, hanem a racionális térszervezeti kérdések tekintetében is, amely egyrészről a közszolgáltatások elérhetőségének, másrészről a feladat-ellátás és finanszírozás költséghatékonyságának is alapvető összetevője.

ÁROP 1.1.3.

Társadalmi partnerek aktív bevonása:

− "A" Társadalmi partnerek bevonása a döntések előkészítésébe;

− "B" Közéleti aktivitás fokozása;

− "C" A közigazgatás meghatározó társadalmi partnereinek kapacitásépítésére és hálózatépítésére irányuló fejlesztések;

A partnerség egyszerre erőssége és gyengesége a kistérségi törvénynek. Erőssége, amennyiben a többcélú kistérségi tanácsok munkájában a kistérségi hatókörű civil szervezetek részt vehetnek, gyengesége, amennyiben ezt csak tanácskozási joggal tehetik meg. A partnerség-építés különösen a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben áll gyenge lábakon, ahol kevés a működő civil szervezet, s legtöbbjük települési hatókörrel működik. Az itt működő társulási tanácsok döntéshozó pozícióban lévő tagjainak körében is igen ritkán lép működésbe az együttműködés kultúrája, annál gyakoribb a konfrontáció, az erősebb érdekek érvényesítése.

Ezeket a gyengeségeket szándékozik kiküszöbölni a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben TKT Tanácsainak Kistérségi Fejlesztési Bizottságai, amelyek a létező területfejlesztési bizottságok kibővítésével, vagy új bizottságok megalakításával jönnek létre. A Bizottságok a tervezési / programozási folyamat afféle kistérségi döntés-előkészítési szervezetként, partnerségi alapon működnek. Az elnöki feladatokat a TKT elnökei látják el, a Tanács delegátusai között a mikrotérségek és a legfejletlenebb települések küldötteit is megtaláljuk. Munkájukban nemcsak polgármesterek, hanem civil szerveztek, vállalkozók, kisebbségi önkormányzatok és a LEADER csoportok képviselői is bekapcsolódnak.

TÁMOP 5.1.1.

A fejlesztések megalapozása, társadalmi tervezés, a humán kapacitások fejlesztése, együttműködések kialakítása, a program menedzsmentjének biztosítása

Ez az intézkedés két év után mintegy „átveszi” a tervek /programok tovább gördítését, mindvégig finanszírozza a Kistérségi fejlesztési Bizottságok működési költségeit és egy, a mélyszegénységben élők tervezési és fejlesztési folyamatba való bekapcsolását szolgáló projekttel kiszélesíti a programok „tovább gördítésének” társadalmi bázisát.

TÁMOP 5.2.2.

Gyermekesély programok, különösen a korai fejlesztést célzó Biztos Kezdet Program indítása, amely része a Gyermekszegénység Elleni Programjának (törvényi háttér: „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia 2007-32 …. 2007/ sz. OGY Határozat.) A kistérségi tervezés az MTA Gyermekesély Programiroda (MTA GYEP) tervezéssel, programozással kapcsolatos igényeinek figyelembevételével történik.


14. oldal

A horizontális szempontok érvényesülése

Foglalkoztatás bővítés

Az elkészülő komplex kistérségi tervek a foglalkoztatás bővítését az alábbi eszközökkel szolgálják:

− A gazdasági, befektetési környezet sajátosságainak feltárása.

− A foglalkoztatást bővítő projektek generálása.

− A fejlesztés szereplői közötti együttműködések erősítése.

− A foglalkoztathatóság javítása (képzési projektek generálása).

Esélyegyenlőségi csoportok

A kistérségi tervdokumentumok eleget tesznek esélyegyenlőségi elvárásoknak, direkt módon hatással vannak a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására és érvényesíti a szempontrendszert a közszolgáltatás-fejlesztési tervek / programok elkészítése során is. A tervezés intézményrendszerében biztosítja a kisebbségi önkormányzatok és a hátrányos helyzetű települések képviseletét.

Környezeti, gazdasági, társadalmi fenntarthatósághoz való hozzájárulás

− A komplex, kistérségi felzárkóztatási programok a környezeti fenntarthatóságra figyelemmel készülnek.

− A részvételen alapuló tervezés, az esélyegyenlőségi tervek a társadalmi fenntarthatóság, a konszenzuson alapuló fejlesztést szolgálják.

− A szükségletfelmérések, amelyek a komplex tervek résztémaköreit megalapozzák, nem teszik lehetővé a felesleges kapacitások fenntartását, ill. az ilyenek keletkezését, s figyelemmel vannak a működési feltételekre.

Hozzájárulás a területi különbségek kiegyenlítéséhez

− A leghátrányosabb helyzetű kistérségek forrás-abszorpcióját maximalizáló tudásbevitellel és tudás-átadással;

− A koordinált fejlesztés forgatókönyvét adó komplex felzárkóztatási programokkal;

− Az együttműködésen és méltányosságon alapuló, a kistérségeken belüli területi egyenlőtlenségek kezelését is megcélzó, a térségi szereplőket mobilizáló, valóságos partnerkapcsolatokat generáló fejlesztési kultúra meghonosításával, megerősítésével;

− Eredményes projekt-generálási tevékenységgel.

ÚMVP

Az ÚMVP keretében a vidékfejlesztés céljából létrejövő közösségeket tekintve a leghátrányosabb helyzetű kistérségek LEADER/HVK tagok lesznek, ezért alapvető kritérium a LEADER Akciótervnek vagy a Helyi Vidékfejlesztési Tervnek való megfelelés. Az ÚMVP tervezése és értékelése során a leghátrányosabb kistérségek települései több

Az ÚMVP III-IV tengely intézkedéseire beadott pályázatok elbírálása során figyelembe veszik a tervezett beruházás/megvalósítás helyét, s amennyiben ez leghátrányosabb helyzetű kistérségben található település, preferenciát alkalmaznak az értékelés során. Tehát, a


15. oldal

hátrányos helyzetű településeken tervezett munkahelyteremtő beruházások esetében kritériumként a megvalósítás tervezett helye az elbírálás alapja. Minden egyéb, az adott konstrukcióra vonatkozó kritérium érvényes a leghátrányosabb helyzetű településekre is.

A leghátrányosabb helyzetű kistérségben található településen megvalósítandó pályázatok, amennyiben szakképesítést igénylő tevékenységhez kötődik megvalósításuk, automatikusan támogatásra jogosultak az ÚMVP 58-as cikk keretében, az egyéb (ÚMVP) jogosultsági kritériumok változatlansága mellett. Továbbá, az I-III intézkedéscsoportban szereplő intézkedésből megvalósítandó projekt esetében a projekt előkészítésére vonatkozó szaktanácsadás támogatása.

A leghátrányosabb helyzetű kistérséghez tartozó településen megvalósítandó beruházás/tevékenység kapcsán a munkahely fenntartási kötelezettség időtartama 3 év. Mivel az LHH kistérségekben nagyarányú a fluktuáció – a munkavállalók ösztönzésére és a munkahelyfenntartás megerősítése érdekében; a leghátrányosabb kistérségekben motivációs célként a munkavállalók számára lehetővé tették az ÚMVP keretéből (automatikusan és kötelező jelleggel), hogy amennyiben a munkáltató számára kötelezően előírt 3 év munkahely-fenntartási időből legalább másfél évig az adott munkáltatónál folyamatosan és igazoltan végez munkát, úgy újabb képzési támogatásban részesül, melyet vagy saját maga, vagy közvetlen hozzátartozója számára vehet igénybe.


16. oldal

2. Az érintett terület helyzetének összefoglaló bem utatása

2a) A szakterület stratégiai dokumentumai A projekt hátterét biztosító stratégiai dokumentum a „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program programterve, amely rögzíti a Program szükségességét, cél- és beavatkozási rendszerét, célterületét és szervezeti kereteit. Rövidített változatát a 2. számú melléklet tartalmazza.

2.b). A működést meghatározó jogszabályi háttér A kiemelt projekt működését (a komplex tervezést és programozást, mint tevékenységet) önálló jogszabály nem szabályozza, jogszabályi háttere közvetett.

− A „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program és ezzel a kiemelt projekt célterületi lehatárolásának elveit a 67/2007 (VI. 28.) sz. OGY határozat „a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről” határozza meg. Az OGY Határozat alapján a kistérségek lehatárolásáról szóló Kormányrendelet még nem került kihirdetésre. (A korábbi, az új kormányrendelet kihirdetéséig érvényben lévő száma: 64/2004 (IV.15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről)

− Ugyancsak a projekt hátterét meghatározó törvénynek tekinthető a 2007. szeptemberében T 2911. számon a Kormány által másodszor is módosításra beadott törvényjavaslat a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól, amely, miután az OGY elfogadta, a 2004. évi CVII. Tv-t írta felül. (Ennek a módosításnak következtében a kistérségek száma 163-ról 173-ra emelkedett.)

− Közvetve, a tervezés intézményrendszerének és koncepcionális hátterének meghatározásával érintett az 1996. évi XXI. sz. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepció (97/2005. (XII.25) OGY Határozat)

Érintett még:

− Az 1997. évi CXXXV. TÖRVÉNY a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről, amely a kistérségi szint alatti önkormányzati társulások és a kistérségi társulási forma legitimációját biztosítja

− A 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (2006. évi módosítás intézkedési tervekről) és ugyanilyen okokból

− A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, éspedig a 2006. évben érvénybe lépő, a kistérségi intézkedési tervekről szóló rendelkezése.

2c) A leghátrányosabb kistérségek releváns folyamat ai Az elmúlt évtized kedvezőtlen kimenetelű, egymással összekapcsolódó folyamatai közül az ország területi kohéziójának gyengülését és a szegénységben élők számának növekedését kell kiemelnünk, amelynek következtében egyre nagyobb számban élnek szegénysorban honfitársaink, gyakran megyényi kiterjedésű hátrányos helyzetű települési tömbben, nem ritkán falusi gettókba zárva. Az etnikai színezetű, a mélyszegénységben élőket kisfalvakba


17. oldal

vagy külterületi romatelepekre kényszerítő, mozaikszerűen vagy több településre kiterjedően megjelenő térbeli-társadalmi szegregáció mindenekelőtt Északkelet-Magyarországon van látványosan jelen , kisebb területi léptékben, de szintén súlyos mértékben lelhető fel a Dél-Dunántúlon és elszórtan más periférikus helyzetű területeken.

A falusi gettók a vidéki szegénység legmélyebb bugyrai, ahol a családok túlnyomó része segélyekből és alkalmi/szezonális munkából él. E területeken gyakran a legalapvetőbb civilizációs feltételek sem biztosítottak és hiányoznak a kilábalás elemi feltételei, legyen szó „külső”, a gazdasági és kormányzati szereplők megélhetési viszonyokat javító képességében/érdeklődésében, vagy „belső”, az egyének és közösségek tudás-, kulturális vagy/és motivációs készletében meglévő, jobban mondva hiányzó feltételekről.

Nem halasztható tovább egy hatásos, felzárkóztatási célú fejlesztéspolitika elindítása annak a polarizációs folyamatnak a lefékezése céljából, amely szakadékot mélyít a „napos oldal”, a fejlődés gócterületeihez közel fekvő, vagy oda vezető főutak mentén ill. nagyvárosi övezetekben elhelyezkedők és az „árnyékos oldal”, a társadalmi és gazdasági értelemben egyaránt a perifériákra szoruló téregységek között. Ezt, vagyis a térbeli leszakadási tendenciák fékezését, a szolidaritás elvének érvényesítését célozza „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program, amely az ÚMFT legmarkánsabb horizontális, a területi kohézió erősítését célzó programjának tekinthető.

A Programot irányító döntéshozó testület (Stratégiai Fejlesztési Bizottság, SIB) a hatékony felzárkóztatási politika érdekében úgy döntött, hogy

− A területfejlesztés intézményrendszerébe integráltan valósítja meg a programot, éspedig az Országos Területfejlesztési Koncepcióban előírt plafont érvényesítve, az elsődleges célterületet azon leghátrányosabb helyzetű kistérségekre korlátozza, amelyekben az ország lakosságának 10 százaléka él. Ezek azok a kistérségek, ahol kiemelt kedvezmények szolgálják a fejlesztési források abszorpciójának maximalizálását úgy, hogy az abszorpciós képességet meghatározó tényezők fejlesztésére is hangsúly helyeződik.

− Az elsődleges célterülethez képest kisebb kedvezmények szolgálják a másodlagos célterület felzárkóztatását, amelyhez a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közül azok tartoznak, amelyekben a népesség további 5 %-a él.

A „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program illesztése a területfejlesztés rendszerébe együtt járt a kedvezményezett kistérségek lehatárolási metodikájának megváltoztatásával, benne a számítások alapját képező mutatórendszer kiegészítésével (a szociális és foglalkoztatási helyzetet tükröző új jelzőszámok) és a belső súlyok módosításával. A 67/2007 (VI.28.) OGY Határozatban közölt eljárások szerint képzett komplex mutató legkisebb értékei alapján történt az elsődleges és másodlagos célterület kijelölése; előbbibe a legfejletlenebb 33 kistérség tartozik, utóbbiba az ezeket követő, további 14 kistérség. A szóban forgó kistérségek valamennyien a négy legfejletlenebb konvergencia-régióhoz tartoznak (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl), elhelyezkedésüket az alábbi térkép mutatja:

1. számú térkép

Az „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program elsődleges és másodlagos célterülete


18. oldal

A térbeli polarizáció

A térbeli polarizáció mértéke – egy, a települési szegénység kockázatát mérő komplex mutatót alkalmazó kutatás1 eredményei alapján – riasztónak mondható és jól jelzi, hogy nemcsak az egyes kategóriák között, hanem területi értelemben is széttartó folyamatok alakítják a magyar településállományt:

− a jó helyzetű régiókban, fejlődési gócterületek, vagy oda vezető főközlekedési útvonalak közelében, illetve a regionális központok körül elhelyezkedő (szuburb) települések helyzete összességében javul,

− a rosszabb helyzetű régiókban, illetve a központoktól távolabb elhelyezkedőké romlik.

Az Észak-alföldi Régióban volt a legnagyobb arányú a szegénységbe süllyedt helyi társadalmakkal jellemezhető települések2 és az ott élők részesedése 1995-ben és 2001-ben is, mindkettő megháromszorozódott egy évtized alatt. E körüli volt a növekedés mértéke az Észak-magyarországi és a Dél-dunántúli Régiókban is. Ugyanakkor a fejlődő régiókban – a közép-magyarországi régió kivételével – éppen csak megjelent ez a kategória.

1 Kovács Katalin (2007): A leghátrányosabb helyzetű térségek, települések helyzete és fejlesztési lehetőségei. A Falu Nyár. A komplex mutató összetétele: a 0-14 évesek a 60-x évesek arányában, a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők korcsoportos aránya, a regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korúak %-ában, a komfort nélküli lakások aránya, az adózók állandó népességhez mért aránya, az adózott jövedelem. 2 A hivatkozott kutatás azon települések helyi társadalmait nyilvánította szegénységbe süllyedtnek, amely települések komplex szegénységi kockázati mutatójának értéke az országos átlag 130%-ánál magasabb volt.


19. oldal

1. sz. táblázat

Térbeli polarizálódás a magyar településállományban I.: az „árnyékos oldal” folyamatai

Régió neve

A szegénységbe süllyedt települések részesedése a régiók

településállományában (%)

A szegénységbe süllyedt településeken élők részaránya a régiók össz.

népességében (%)

1995 2005 1995 2005

Dél-Alföld 0,4 5,1 0,0 0,9

Dél-Dunántúl 9,0 24,1 1,8 5,8

Észak-Alföld 9,6 30,7 4,0 12,0

Észak-Magyarország 5,3 22,3 2,1 9,4

Közép-Dunántúl 0,0 1,8 0,0 0,4

Nyugat-Dunántúl 0,2 1,9 0,1 0,3

Ugyanezt szemlélteti az alábbi két grafikon, az első a szegénységbe süllyedt települések, a második az itt élők arányát mutatja:

Szegénységbe süllyedt települések a régiók településállományában %

A szegénységbe süllyedt településeken élők a régiók összes lakónépességének arányában %

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

Észak-Mo

Közép-DT

Nyugat-DT

1995

2005

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

Észak-Mo

Közép-DT

Nyugat-DT

1995

2005

S ha megnézzük, mi történt az elmúlt évtizedben a „napos oldalon”, éppen ellenkező előjelű folyamatokat érhetünk tetten. Mintha szakadék választaná el a fejlődő és a felzárkóztatásra váró régiókat: előbbiekben tízszeres mértéket is meghaladhatja a nagyon kedvező társadalomszerkezetű települések3 aránya az utóbbiakhoz képest. Ezt mutatja az alábbi táblázat és a két grafikon.

3 Azon települések tartoztak e csoportba, amelyek komplex szegénységi kockázati mutatójának értéke az országos átlag legfeljebb 70%-án állt.


20. oldal

2. sz. táblázat

Térbeli polarizálódás a magyar településállományban II.: a „napos oldal” folyamatai

Régió neve

A nagyon kedvező társadalomszerkezetű települések részesedése a régiók

településállományában (%)

A nagyon kedvező társadalomszerkezetű településeken

élők részaránya a régiók össz. népességében (%)

1995 2005 1995 2005

Dél-Alföld 4,0 2,8 38,7 30,4

Dél-Dunántúl 5,5 5,8 44,1 42,0

Észak-Alföld 1,3 2,1 27,7 28,9

Észak-Magyarország 1,5 3,0 23,8 27,1

Közép-Dunántúl 11,3 29,0 47,8 69,1

Közép-Magyarország 22,8 41,8 45,2 62,2

Nyugat-Dunántúl 11,7 25,0 60,5 73,4

A nagyon kedvező társadalmi összetételű települések a régiók településállományában %

A nagyon kedvező társadalmi összetételű településeken élők a régiók összes lakónépességének arányában %

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

45,0

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

Észak-Mo

Közép-DT

Közép-Mo

Nyugat-DT

1995

2005

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

45,0

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

Észak-Mo

Közép-DT

Közép-Mo

Nyugat-DT

1995

2005

Az alábbi térkép azoknak a településeknek az elhelyezkedését mutatja, amelyek előre vagy hátra léptek a nagyon jó helyzetű és a szegénységbe süppedt társadalmakkal jellemezhető települések között kifeszülő hierarchiában. Amint az látható, a központi és észak-nyugati országrész, továbbá a regionális központokat közvetlenül körülvevő települések gyűrűje ad esélyt az előrelépésre, ami más övezetekben csak kivételképpen adatik meg. A leszakadó területeken a „szabályszerű” mozgást a visszalépés, a hanyatlás képviseli.

2. számú térkép


21. oldal

A fejlődő és a hanyatló települések földrajzi elhelyezkedése a magyar település-állományban4

Az elsődleges célterület jellemzői, főbb folyamatai

A célterületet ábrázoló 1. számú térkép jól érzékelteti a 33 kistérség periférikus elhelyezkedését: legtöbbjük a határok mentén fekszik, míg néhány közülük a nagyvárosok és a gócterületek vonzás és hatáskörén kívül eső, úgynevezett belső periférián található. Nem véletlen azonban, hogy a dél-német és osztrák magterületek kisugárzó hatását élvező észak-nyugati határmentén, sőt, a Nyugat- és Közép-dunántúli Régió egészében nem találunk hátrányos helyzetű kistérséget, az a néhány, amelyik a 64/2004. (IV.15.) Korm. rendelet szerint korábban ilyen besorolást nyert, mint pl. az Őrség, mára „kiaraszolt” ebből a kategóriából. Mindez annak ellenére történt így, hogy a Nyugat-dunántúli Régiót is a széttöredezett település-struktúra jellemzi, ami bizonyítéka annak, hogy a települések kicsiny méretei nem szükségszerűen vonják maguk után az elmaradottságot. Ugyanakkor azt sem állíthatjuk, hogy a szegénység nincs jelen ezekben a régiókban. Jelen van, csak nem jellemzi térbeli halmozódás, települési szintű marad.

A leghátrányosabb helyzetű 33 kistérség demográfiai, társadalmi és gazdasági helyzetét az alábbi folyamatok határozzák meg, ill. jellemzik:

− Demográfiai erózió, a népességszám jelentős csökkenése (-6% 1990 és 2005 között, az országos átlag 0%)

� A demográfiai erózió annak ellenére áll fenn, hogy a kontrol csoportokhoz képest lényegesen kedvezőbb a fiatal és az idős lakossági rétegek arányát mutató index értéke (100 idős korúra 91 14 éven aluli gyermek jut, tízzel több,

4 Szerkesztette Koós Bálint, MTA RKK, T-Star és népszámlálási adatok felhasználásával


22. oldal

mint az országos átlag) és az öt éven aluliak állandó népességben vett aránya is szignifikánsan magasabb a kontrol csoportokban mutatkozónál.

� Ez abból következik, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségi körben felülreprezentált a magas termékenységű, ugyanakkor sajnálatosan alacsony kort megélő roma népesség, továbbá hogy magas a vándorlás negatív egyenlege.

−−−− Nagymértékű a foglalkoztatás visszaesése, amely egyrészről a helyben, másrészről az ingázással elérhető munkahelyek megszűnésének, az alacsony vállalkozás-sűrűségnek és az itt élők alacsony képzettségének következménye.

� Ebben a térkategóriában csökkent a legnagyobb mértékben, 40%-kal a munkahelyek száma (az országos átlagot jellemző 26%-hoz képest),

� az országos átlagnak alig több mint fele a vállalkozás-sűrűség (7,6 % a 13,2%-kal szemben)

� következésképpen itt a legmagasabb a munkanélküliség (16% a 9%-os országos átlaghoz képest) és az aktív foglalkoztatottat nélkülöző háztartások aránya (a háztartások több, mint fele él segélyekből és nyugdíjból, vagy nyugdíjszerű ellátásokból),

−−−− Ebből adódóan magas a segélyezettek aránya és a segélyekre kifizetett összegek (a legmeghökkentőbb adat: a 18 éven aluli gyermekek 65%-a szorul rendszeres gyermekvédelmi támogatásra az országos átlag 41 %-ával szemben).

Ezek a sajátosságok és kényszerek határozzák meg az „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program legfontosabb beavatkozási területeit, prioritásait és intézkedéseit.

A leghátrányosabb kistérségekben jelentősen magasabb a romák aránya (átlagban 17%), mint az országos átlag (6%). Egyes térségekben meghaladja a 35%-ot.

3. sz. táblázat

Romák és fogyatékkal élők száma és aránya a leghátrányosabb kistérségekben

Kistérség neve Népesség

száma 2007

Romák % Fogyatékkal élők %

Abaúj-Hegyközi 15 123 4386 29% na. 0%

Bácsalmási 17 698 1062 6% 1 678 9%

Baktalórántházai 35 371 5306 15% 1 334 4%

Barcsi 25 427 4068 16% 1 642 6%

Bátonyterenyei 25 660 4619 18% 2 317 9%

Berettyóújfalui 52 672 6321 12% 4 404 8%

Bodrogközi 17 804 3383 19% na. 0%

Csengeri 13 877 2220 16% 735 5%

Csurgói 17 970 2336 13% 1 211 7%

Edelényi 36 155 13016 36% 2 931 8%

Encsi 24 241 5575 23% 2 806 12%


23. oldal

Kistérség neve Népesség

száma 2007

Romák % Fogyatékkal élők %

Fehérgyarmati 38 956 7012 18% 2 568 7%

Hevesi 35 910 7182 20% 2 664 7%

Jánoshalmai 16 967 1357 8% 1 181 7%

Kadarkúti 21 021 3363 16% na. 0%

Kisteleki 19 012 1331 7% 1 137 6%

Lengyeltóti 11 483 1722 15% 811 7%

Mátészalkai 66 190 9929 15% 4 168 6%

Mezőcsáti 14 788 2218 15% na. 0%

Mezőkovácsházai 42 843 2571 6% 4 837 11%

Nyírbátori 44 808 10306 23% 2 688 6%

Ózdi 72 266 15176 21% 5 634 8%

Sarkadi 24 409 3417 14% 2 451 10%

Sárospataki 26 385 3958 15% 2 369 9%

Sásdi 14 731 2799 19% 1 050 7%

Sellyei 14 072 2674 19% 707 5%

Szerencsi 44 337 7981 18% 4 412 10%

Szigetvári 27 062 4330 16% 2 246 8%

Szikszói 19 338 5415 28% 1 218 6%

Tamási 41 007 4921 12% 3 353 8%

Tiszafüredi 39 282 4321 11% 3 068 8%

Tokaji 14 222 1422 10% na. 0%

Vásárosnaményi 31 266 6566 21% 2 258 7%

Összesen 962 353 162261 17% 67878 7%

2d) A leghátrányosabb kistérségek jellemzésére felh asznált indikátorok

Fejlesztések eredményeinek mérésére alkalmas indikátorok

− Régió- / térségi-központ elérhetősége közösségi közlekedéssel

− Működő vállalkozások száma (beleértve a szociális és közösségi vállalkozásokat is)

− Önálló gazdasági tevékenységet folytató önfenntartó vállalkozók, őstermelők és magánszemélyek száma

− Kialakult és megerősödött beszállítói kapcsolatok, termékláncok száma

− Aktív korú (15-64 évesek) inaktívak száma

− Civil szervezetek száma, taglétszáma

− Szak- és továbbképzésben képzettséget szerzettek száma


24. oldal

− Szegregált (cigány-)telep és telepszerű lakókörnyezet száma

− A 10 – 18 évesek közül az iskolában lemorzsolódók száma

− A 0-14 évesek készség- és képességi változása (iskola-érettségi mutatót is beleértve)

− Az óvodába vagy családi napközibe beíratott gyermekek száma

− Egészséges ivóvízzel ellátott lakások száma

− Alternatív energiát hasznosító háztartások és intézmények száma

− A szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a munkahelyek elérhetőségének javulása (elérés rövidülése közösségi közlekedéssel, időben)

− 2007 – 2013 közötti ÚMFT és ÚMVT források nagysága

Fejlesztések hatásainak mérésére alkalmas indikátorok

− Munkahelyek száma (állami és nem-állami együttesen)

− Munkanélküliségi ráta

− A 15 – X, és 25 – X éves népességben a legmagasabb iskolai végzettség változása (%)

− Várható élettartam alakulása (születéskor, 40 és 60 éves életkorban)

− Az rendszeres együttműködésen alapuló partnerségek száma


25. oldal

3. A probléma kezelése

3a) A feladat lehetséges megoldási módjai és a mego ldási módok összehasonlítása Annak érdekében, hogy az ÚMFT területi felzárkóztatással kapcsolatos célkitűzései megvalósuljanak, hogy ne nőjön tovább a szakadék a fejlődő és a leszakadó térségek között, a fejlesztési szükségletek lehető legteljesebb körének feltárására, komplex programokba foglalására és a koordinált megvalósítás feltételeinek megvalósítására van szükség. Ezt szolgálja a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását célzó „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program keretében a célterületen – a négy hátrányos helyzetű konvergencia régióban elhelyezkedő 33 kistérségben – megvalósuló fejlesztési folyamat tartalmát, szereplőit, mikéntjét és ütemezését meghatározó kistérségi szintű, kistérségi terdokumentumok elkészítése. Ennek a megoldásnak nincs elfogadható, pozitív alternatívája a jelenlegi feltételek mellett (hogy t.i. a program kistérségi szintű.)

A programozás természetszerűen az eddig végzett programozási eredmények számbavételével, és a párhuzamosan folyó HVS/LEADER és KCsT tervezési munkák figyelembe vételével, ha az időbeli korlátok lehetővé teszik, azzal összhangban folyik.

3b) A választott megoldási mód áttekint ő ismertetése és indoklása A ÚMFT és ÚMVP tervezésének módszertana részletes helyzetelemzésre, célok meghatározására és beavatkozási pontok meghatározására épülő keretrendszer. A konkrét fejlesztéseket a kedvezményezetek által elkészített pályázatok határozzák meg, amelyek illeszkednek a nemzeti szinten meghatározott keretrendszerbe.

Az NFT I. tapasztalatai alapján a hátrányos helyzetű kistérségek, bár több forráshoz jutottak hozzá mint a többi kistérség mégsem tudtak változtatni a főbb trendeken, így a leszakadásuk tovább folytatódott. A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) önmagában nem alkalmas a negatív folyamatok megfordítására. Több esetben az általános keretben megfogalmazott intézkedések a leszakadást elősegítő helyzetet konzerválták, erősítették (oktatás, egészségügy, közlekedés). A leghátrányosabb kistérségek kedvezményezettjei az alacsony jövedelmi viszonyok és a magas működési költségek miatt a fejlesztési források nagy részét is a működésben jelentkező plusz kiadások fedezésére fordítják.

A második fejlesztési terv keretrendszere sem alakított ki különleges kezelési módot a leghátrányosabb kistérségek felzárkóztatására. Ezt a feladatot kezdetben zászlóshajó projektként, később önálló felzárkóztatási programként kezelték. Azonban az NFT I. tapasztalati alapján tudott volt, hogy a problémát csupán nagyobb forrás biztosításával nem lehet kezelni. Erősíteni kell a helyben lévő stratégiai gondolkodást, a kistérségi és regionális együttműködést, hogy a helyi szereplő külső segítséggel képesek legyenek megfogalmazni a kistérség leszakadásnak okát és közös válaszokat adni a további leszakadás elkerülésre, majd a felzárkózásra. A tervezési folyamatnak fontos része, hogy külön kell választani a felzárkóztatási és a minden kistérségek érintő működés modernizálási célokat, intézkedéseket. A folyamatot három módszerrel lehet végigvinni:

− Felülről jövő tervezéssel, ahol első lépésben minden a kistérséget külön-külön felmérve, külső szakértők bevonásával elkészül a felzárkóztatási terv, amelyet második lépésben elfogadtatnak a kistérség érintettjeivel.


26. oldal

− Alulról jöv ő tervezéssel, amelyben a nemzeti stratégiai referenciakeret által biztosított keretben minden kistérségé elkészíti a saját felzárkóztatási tervét.

− Vegyes rendszerben, ahol első lépésben a kistérségek külső szakmai támogatással (szakértő, innováció), saját kistréségük trendjeinek elemzésére építve készítik el felzárkóztatási tervüket, különválasztva a felzárkóztatási elemeket, a működés modernizálást szolgáló intézkedésektől. A második lépésen, pedig a nemzeti kereteket, intézkedéseket szükség szerint alakítják a felzárkóztatási szükségletekhez.

A választott megoldási módszer a harmadik, vegyes rendszer. A „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program biztosítja, hogy a kistérségek által elkészített fejlesztési tervek felzárkóztatási elemei bekerüljenek a nemzeti keretrendszerbe valamint, hogy a működés modernizálást szolgáló fejlesztések elbírálása területén pedig a leghátrányosabb kistérségek előnyt élvezzenek. A vegyes rendszer biztosítja egyrészt, hogy a kistérségek részvételi alapon tervezzék meg fejlesztési stratégiájukat, másrészt hogy a tervezés folyamatában rendelkezésre álljon a szakértői helyzetértékelés, a fejlesztési programok megfogalmazásához szükséges innováció és a projektek megtervezéséhez szükséges szaktudás.

A kiemelt projekt biztosítja a kistérségek számára a vegyes rendszer megvalósításához szükséges szakértői támogatást, innovációt, egységes tervezési keretrendszert. Megalapozza, hogy a leghátrányosabb kistréségekben a fejlesztési tervek a felzárkóztatást szolgálják a hagyományos struktúrák konzerválása helyett.

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési forráshoz jutási lehetőségei

A kistérségek NFT I. forráshoz jutása – egy főre számítva – meghaladta ugyan az országos átlagot, ám közöttük rendkívül nagy szórás volt tapasztalható. Az ÚMFT adataiból korlátozott következtetések vonhatók le - döntések egyelőre a GOP keretében születtek nagyobb arányban - mindenesetre figyelmeztető, hogy

− a 33 kistérség az országos átlagnál alacsonyabb fajlagos támogatásban részesült, történt ez annak ellenére, hogy

− a 33 kistérség az országos átlagnál több pályázatot dolgozott ki és nyújtott be,

− az országos szinten leginkább „alultámogatott” 11 kistérség kivétel nélkül a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közül kerül ki.

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztésének rendszere

Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti problémák komplex kezelése nem oldható meg kizárólag az uniós társfinanszírozású programok segítségével, bár ezek kétségkívül a fejlődés legfontosabb ösztönzői lehetnek. A támogatások mellett azonban komplex gazdasági, foglalkoztatási és szociális beavatkozási csomag szükséges, a leghátrányosabb kistérségek felzárkóztatása 3 világosan megkülönböztetendő projekt- illetve forrás-típussal támogatható:

a. Helyi projektek, az adott leghátrányosabb kistérség saját, azaz dedikált forrásából

� jellemzően önkormányzati, önkormányzati intézményi projektek,


27. oldal

� az adott kistérség fejlesztési tervdokumentumot és annak részeként integrált projekt(ek)et, projekt listát készít a forrására, ezáltal gyakorlatilag maga dönthet, hogy milyen fejlesztéseket akar megvalósítani,

� 2009-től így működhetnek a 4 érintett ROP forrásai, illetve a TÁMOP-TIOP források egy része,

� hasonlóan, de más területi lehatárolással, más támogatható tevékenységi körrel, más eljárással (helyi pályázatokkal) működik a Leader is,

� a végrehajtás során kiemelt figyelmet kell fordítani a projektek integrált jellegéből adódó előnyök kihasználására, az egyes projekt(elem)ek közötti szinergia erősítésére.

b. Helyi projektek, ahol a leghátrányosabb kistérségek projekt gazdái versenyezhetnek

egymással � jellemzően vállalkozások, civil szervezetek által megvalósított projektek, � így működnek jelenleg a GOP a leghátrányosabb helyzetű kistérségekre

összpontosító pályázatai, illetve � 2009-től így működhetnek a GOP érintett pályázatai, a ROP-ok keretében a

vállalkozások számára meghirdetendő pályázatok (pl. szálláshely), egyes TÁMOP keretében kiírandó pályázatok (pl. civil szervezetek számára, valamint jellemzően az ÚMVP érintett pályázatai is.

c. Központi projektek, kezdeményezések, amelyek fokozottan érintik a

leghátrányosabb kistérségeket � elsősorban TÁMOP és más humán fejlesztési források esetében merül fel, ld.

leghátrányosabb kistérségekben dolgozó tanárok bérkiegészítése, egészségügyi szűrés, stb. A központi projektek célirányossá tétele továbbá költséghatékony megoldás is, hiszen a kistérségek felzárkóztatásának előmozdítása ez esetben már meglévő források terhére történik,

� a központi projektek segítségével történő felzárkóztatás nem korlátozódik – vissza nem térítendő - támogatásokra, eszközrendszere széles, pl.

o „építsd magad” kezdeményezés (pl. leghátrányosabb kistérségekben élők foglalkoztatása fokozottan preferálható),

o állami vállalatok illetve intézmények (akár az NFÜ) egyes tevékenységeinek az leghátrányosabb kistérségekbe telepítése (pl. Franciaországban a posta bérszámfejtését telepítették elmaradott térségbe),

o adókedvezmények, stb.

A „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program az 1. típusba tartozó projekteket öleli fel, jelen tájékoztató ennek részletesebb bemutatását szolgálja. Az ÚMFT-n kívüli források elsősorban a 2. illetve 3. típus szerint integrálhatók. A helyi és központi szereplők összefogása

A leghátrányosabb helyzetű térségek érdemi, fenntartható fejlődésének előmozdítása kizárólag akkor lehet sikeres, ha a helyi szereplők, közösségek bevonásával és elköteleződésével jár együtt. A „külső” szereplők által megtervezett és erőltetett fejlesztési modell helyett, a helyi szereplők illetve a finanszírozók (központi szereplők) közös akaratán,


28. oldal

összefogásán és a fejlődés érdekében tett, kötelező vállalásán alapuló „szerződéses” viszony létrehozása a cél – sok sikeresen működő külföldi példához hasonlatosan. „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program 2. fázisa

A kistérségeknek olyan segítségre – zászlóshajó programra – van szükségük, amely célrendszere válaszol a mélyszegénységgel küszködő kistérségek egymással szorosan összefüggő problémáira. A program célja tehát, hogy a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági-oktatási, egészségügyi és szociális feltételeinek továbbfejlesztése révén mozdítsa elő a kistérségek felzárkózását. Az összefüggő célok megkövetelik, hogy a fejlesztések is integrált formában és gyorsan kerüljenek megvalósításra: − meg kell teremteni teremtenie a források tényleges dedikációját, hosszú távú, kiszámítható

keretet kell biztosítani a kistérségek számára fejlesztéseik megvalósításához, ebből következően;

− a kistérségeknek – előre meghatározott forrásra, és központilag meghatározott célok elérésére – integrált projekteket, projekt listát kell készíteniük, ez kiküszöböli a jelenlegi pályázati rendszer esetlegességét;

− mind a kistérségek, mind a finanszírozók abban érdekelten, hogy jó minőségű integrált projektek kerüljenek mielőbb elfogadásra és megvalósításra, a tervezés illetve a projekt előkészítés iteratív folyamat;

− meg kell teremteni a kistérségi menedzsment (tervezés és megvalósítás koordináció) és projekt szintű menedzsment kapacitás (személyi-szervezeti, infrastrukturális) feltételeit, illetve szakértői segítséget kell nyújtani számukra a terv elkészítéséhez.

A dedikálandó források tervezett nagyságrendje

OP / prioritás Dedikálandó forrás tervezett nagyságrendje

(MrdFt), tervezet Összesen ÉM ÉA DA DD

ROP 93,9 32,9538,2 25,3430,1 8,69,4 13,9516,1

- gazdaságfejlesztés 17,9 7,4 4,9 2,7 2,9

- közlekedésfejlesztés 13,922,0 3,355,3 4,617,3 2,622,9 3,316,4

- humán infrastruktúra f. 30,6836,0 13,9416,4 9,3511,0 2,62,21 65,18,1

- térségfejlesztés 5,9318,0 3,339,1 1,666,9 0,391,2 0,550,8

- környezetfejlesztés 12,44 4,93 4,82 0,68 2,01

TÁMOP (oktatás, alkalmazkodóképesség, foglalkoztatás, társadalmi befogadás, egészségügy

28,0 - - - -

TIOP 25,2 - - - -

Összesen 147,134,05 - - - -

Megjegyzés: A fenti összegek nem tartalmazzák a leghátrányosabb helyzetű kistérségek egésze számára elkülönítendő, de az egyes kistérségeknek le nem osztott forrásokat.

A forrás kistérségek közti megosztása


29. oldal

A dedikálandó forrás kistérségek közti megosztása népességszám-arányosan (70%), illetve településszám-arányosan (30%) történik, valamennyi kistérség esetében biztosítva az alapvető fejlesztések és szolgáltatások finanszírozásához szükséges „bázis” forrásmennyiséget.

A kistérségi tervdokumentumok elkészítése és elfogadása

Egyrészt nyilvánvaló, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek problémahalmaza gyors beavatkozást igényel, másrészt a kistérségek az elmúlt évek során számos alkalommal és formában megfogalmazták fejlesztési elképzeléseiket. Következésképpen a korábbi tervezési folyamatokra alapozó, – az eredeti koncepcióhoz képest - jelentősen leegyszerűsített és ezáltal felgyorsítható tervezési folyamatot javasolunk. Tervezési időszak

Az integrált projekteket, projektlistákat tartalmazó kistérségi tervdokumentum a 2009-15 időszakra vonatkozik, ám célszerű előre rögzíteni, hogy – az akciótervekhez hasonlóan - 2 évente felülvizsgálatra kerül.

A kistérségek finanszírozási igényeinek meghatározása

Annak érdekében, hogy a kistérségek igénye találkozzon a prioritások keretével az NFÜ a tervezéshez előre közzéteszi a teljes keret prioritások közti megoszlását irányadó jelleggel (régiónként eltérő a megoszlás).

A tervdokumentum elkészítésének folyamata

A kistérségi tervdokumentum elkészítése előre elkészített sablon alapján történik. A leegyszerűsített tervezési folyamat illetve sablon lehetővé teszi, hogy akár maguk a kistérségek készítsék el önállóan a tervdokumentumot (lásd Leader), a kistérségek rendkívül eltérő helyzete okán, azonban az alábbiak segítik a tervezési folyamatot: − a tervezéshez a kistérségek külső segítséget kapnak a NFÜ kistérségi koordinátorai

(előkészít, tájékoztat, moderál, szervez), − a kiemelt projekt megvalósítása alapján a tervek elkészítéséért felelős külső szakértők

személyében, − a Kistérségi Fejlesztési Bizottságok hatékony működtetéséhez szükséges feltételek

megteremtése, − a regionális fejlesztési ügynökségek aktív részvételével a tervezés folyamatában.

Az elkészült tervdokumentumot a Kistérségi Fejlesztési Bizottság megtárgyalja, a TKT Tanács elfogadja és benyújtja az NFÜ számára. A tervdokumentumot a kistérség prezentálja, a külső szakértők támogatásával, az NFÜ által felállított zsűri számára, a projekt lista részletes szakmai konzultáció eredményeként kerül véglegesítésre és jóváhagyásra.

A zászlóshajó programban való részvétel alapvetően lehetőség a kistérségek számára: amennyiben adott kistérség a megadott legkésőbbi határidőre, azaz 2008. október 31-ig nem képes a megadott feltételek szerint benyújtani, elesik a dedikált forráshoz való hozzájutás lehetőségétől (a kistérségre eső forrás visszakerül a „normál pályázati rendszerbe, a kistérség a jelenlegi rendszer szerint pályázhat a fejlesztési források megszerzése érdekében).


30. oldal

A tervdokumentum megvalósításának folyamata

Az elfogadott projektlisták esetében és a források kiszámíthatóságának biztosítása érdekében az NFÜ a kistérségekkel „támogatási megállapodást” köt, amely rögzíti a kistérségi és központi szereplők a megvalósítás érdekében tett vállalásait, ezek teljesítése a kistérség részéről a támogatás folyósításának előfeltétele.

3c) A probléma megoldása elhagyásának következménye i A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztésének kistérségi előkészítéssel és koordinációban történő megvalósítása biztosan nem teszi lehetővé a forrás-abszorpció kívánatos szintre emelését, túl azon, hogy a jó kormányzás irányába tett lépések, a partnerkapcsolatok, az együttműködés kultúrájának oly fontos erősítése is elmaradna.

A közösségi alapú tervezés eredményessége köztudottan nem egyszerűen a számszerűsíthető outputokkal mérhető, hanem azzal a hozzáadott értékkel, amely a kapcsolatok és a demokratikus érintkezési formák, civil szerveződések erősítésében érhető tetten, és amely hosszabb távon hasznosul, s nemcsak az eredményes pályázati tevékenységben fogható meg. Ennek hiányában tovább virágozna az erőfölényre épülő érdekérvényesítés.

A kistérségi szintű koordináció, a kívülről jövő, helyi érdekviszonyokba ágyazottságtól mentes, szakmai értelemben megalapozott tervezés nem teszi lehetővé a felesleges kapacitások létrejöttét vagy fenntartását, legalábbis nem hosszú távon. Ennek hiányában megismétlődhet az NFT I.-ben nem ritkán tapasztalt rossz gyakorlat, a fenntarthatósági kritériumokkal nem szembesített fejlesztések támogatása.

A tervezés komplexitása, az, hogy nemcsak a területfejlesztésre terjed ki, hanem szükségletfelmérésre alapozott közszolgáltatás-fejlesztési programok elkészítését is célul tűzi ki, egy, a területfejlesztésben régóta hiányolt gyakorlat meghonosításához járulhat hozzá leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, ez pedig az ágazati politikák területi szemlélettel való ötvözése, az ún. integrált tervezés, amely nem egyszerűen a kész szakpolitikák területi dimenzionálására törekszik, hanem a területi szükségletek megismerésére építi a szakpolitikákat.

3d) A választott megoldásban résztvev ő partnerek felsorolása A kiemelt projekt több, jól meghatározható partneri körrel működik együtt a kiemelt projekt céljának megvalósításáért:

− A kiemelt projekt megvalósításába bevont, közbeszerzésen kiválasztott alvállalkozók.

− „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program keretében együttműködő központi közigazgatási szervezetek és civil szervezetek

� Kistérségi Központi Programiroda munkatársai

� Érintett minisztériumok (SZMM, FVM, GKM, ÖTM, stb.)

� NFÜ és az érintett Irányító Hatóságok

� Országos programok képviselői, szakértői (pl. Biztos Kezdet Program)

� Országos kissebségi önkormányzatok


31. oldal

� Országos civil szervezetek

� Szakértők

− A kiemelt projekt megvalósítása kapcsán a kistérségekben együttműködő szervezetek

� Többcélú Kistréségi Társulás Tanácsa

� TKT Kistérségi Fejlesztési Bizottság tagjai (3. melléklet)

� Önkormányzatok

� Kissebségi önkormányzatok

� Civil szervezetek

� Önkormányzatok

� Vállalkozók

� Magánszemélyek

3e) Mindazon feltételezések melyek szükségesek a pr ojekt megvalósításához A projekt megvalósításához szükséges feltételezések három nagy csoportra bothatók:

− Kistérségek oldalán megfogalmazott feltételek

− Szakértők oldalán megfogalmazott feltételek

− Projekt központi menedzsmentje oldalán megfogalmazott feltételek

Kistérségek

− A változtatni akarás megléte;

− A KFB érdemi együttműködése a szakértőkkel;

− A kistérség érintettjeinek tájékoztatása;

− Társadalmi egyeztetések lebonyolítása;

Szakértők

− A közbeszerzési pályázatban megfogalmazott feltételeknek való megfelelés;

− Együttműködés a KFB tagjaival;

− Együttműködés az előírt szervezetekkel;

− Innováció biztosítása a kistérség problémáinak kezelésére;

Központi menedzsment

− A projekt finanszírozásának biztosítása;

− A kiegészítő, szinergikus projektek indítása menedzselése

� KFB-k oktatása;

� Kistréségi Terv és Intézmény Kataszter elkészítése;


32. oldal

� KFB működésének biztosítása;


33. oldal

4. A fejlesztés célja, a tervezett eredmény

4a) Az ÁROP releváns célkit űzése A projekt az ÁROP 1. prioritási tengelyének célkitűzéseit támogatja, amely a folyamatok megújítása és a szervezetfejlesztés eszközeivel segíti a közigazgatás fejlesztését:

„A prioritási tengely a közigazgatás három funkciója gyakorlásánál kíván javulást elérni: az ügyintézés tekintetében az eljárások egyszerűsítésével és az elektronikai támogathatóságra való átalakításával; az önkormányzási képesség javítása terén a helyi jogalkotási folyamat eredményesebbé tételével, s ehhez kapcsolódóan a partnerség erősítésével, a tervezési eszköztár bővítésével, továbbá az önkormányzat által ellátott igazgatási szolgáltatások megszervezésének a szükségszerű finomhangolásával; a közigazgatás működése tekintetében pedig a költséghatékony működési eljárások és vezetési eszközök elterjesztésével.”

A prioritás konstrukciói közül az 1.1.5 számú támogatja a többcélú kistérségi társulások megerősítését és ezen belül, kiemelten a 33 leghátrányosabb kistérségi társulást:

„A konstrukció célja a többcélú kistérségi társulások működésének a hatályos jogszabályi keretek között történő megerősítése a közszolgáltatási feladataik hatékonyabb és magasabb minőségi színvonal melletti ellátására. Távlati cél, hogy a tagtelepülési önkormányzatoktól az ésszerűség határai között egyre több funkciót tudjanak átvállalni a helyi közösségek jobb minőségű kiszolgálása végett.

A konstrukció kettő kiemelt projektet fog át:

− A kistérségek feladatellátásának javítása projekt célja a kistérségi társulás kereteiben történő együttműködés megerősítése, a helyi lakosok felé minőségileg jobb közszolgáltatások nyújtása a helyi önkormányzati feladatok társulásban történő ellátásán keresztül, valamint az önkormányzati források hatékonyabb felhasználása a helyi közigazgatási feladatok és körzeti jellegű közszolgáltatások ésszerűbb, hatékonyabb és olcsóbb ellátásával.

− A komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben projekt célja a részvételi alapú tervezés megerősítése a 33 elmaradott kistérségben.

A konstrukció támogatási kerete többek között az igénybevett külső tanácsadók, továbbá a projektcélok eléréséhez szükséges emberi erőforrással kapcsolatos költségeket és a célcsoport számára nyújtott támogatásokat tartalmazza.

A konstrukció erősíti a területi kohéziót a hátrányos helyzetű kistérségek, illetve általában a kistérségi együttműködések támogatásával. A konstrukció az 1.1.1. intézkedés b) pontjához kapcsolódik.”

A konstrukció keretében adható támogatás célja és indikátorai:

„A konstrukció alapvető célja, hogy a kistérséget alkotó településközösségek saját akaratából, felismert és képviselt települési érdekeiből létrejövő valódi társulások és társulásban megvalósított feladat-ellátási formákat segítse elő. E mellett 33 elmaradott kistérségben hozzájárul a szükségletekhez igazodó fejlesztési programozás átadásához.


34. oldal

A hosszabb távú cél, hogy a kistérségi társulások sajátos finanszírozási technikák bevetése nélkül is működőképesek legyenek és garantálja a kistérséget alkotó településeken élő polgárok számára a megfelelő minőségű önkormányzati közszolgáltatásokat, valamint a kistérségek képesek legyenek helytállni a fejlesztési forrásokért irányuló versenyben az együttműködésen alapuló fejlesztés kultúrájának elsajátításával.”

4b) A projekt célja és elvárt eredményei A kiemelt projekt célja a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség felzárkóztatásának támogatása kistérségi tervdokumentumok összeállításával, a helyi szükségletekre alapozva, az érintettek és érdekeltek részvételét biztosító tervezési folyamat révén, a fenntarthatósági és esélyegyenlőségi szempontok figyelembevételével.

Ennek megfelelősen a kiemelt projekt átfogó, egymással is szorosan összefüggő céljai – az Államreform Operatív Program I. prioritás tengelyének célkitűzéseivel, tartalmával összhangban – az alábbiak:

1. területi felzárkóztatás; 2. a közszolgáltatások hozzáférésének javítása, 3. esélyegyenlőség, antidiszkrimináció.

Közvetlen részcélok: 1. A kistréségek rendelkezésére álló dedikált fejlesztési források elérése, lehívása 2. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását célzó eszközrendszer

(kistérségi tervdokumentum, projekt dossziék, menedzsment kapacitás) biztosítása. 3. A kistérségekben hiányzó, a tervezés szakmai minőségét garantáló humán erőforrás

és szakértelem nyújtása. 4. A fenntarthatóság elveire figyelemmel történik a projektek kiválasztása.

Közvetett cél: 1. Az együttműködésen és méltányosságon alapuló fejlesztés kultúrájának elsajátítása,

megerősítése. 2. Projekttervezési és menedzsment ismeretek, gyakorlat növelése a térségben.

Közvetlen részeredmények: 1. Komplex, a kistérségi igények szerint differenciált, helyzetfelmérésen alapuló

kistérségi tervdokumentumok készülnek. 2. Integrált fejlesztési projektlisták összeállítása. 3. Finanszírozási terv összeállítása. 4. Kistréségi finanszírozási keretszerződés megkötése a kistréségi tervdokumentum

megvalósítására. 5. Nő a kistérségek forrás abszorpciós képessége.

Közvetett eredmény:


35. oldal

1. Kistérségi intézmények, főként a kistérségi fejlesztési bizottságok megteremtik / megerősítik az együttműködésen, a méltányosságon és a partnerségen alapuló fejlesztés kultúráját.

4c) A projekt termékének tartalma A kistérségi tervdokumentum célja hogy egységes, strukturált keretbe foglalja, dokumentálja a közbeszerzésen kiválasztott szakértők által vezetett tervezési folyamatot.

A kistérségi tervdokumentum elkészítésének nem célja, hogy az eddig elkészült kistérségi programdokumentumok (SAPARD, LEADER, ÖTM, HVS, stb.) mellett egy hasonló dokumentum elkészítésére vonjon el erőforrásokat a térségéből. A kistérségi tervdokumentum épít az eddig elkészült dokumentumokra, helyzetelemzésekre, projektlistákra. A mostani feladat, hogy a leghátrányosabb kistérségek érintettei a helyzetelemzés, a saját igényeik és elvárásaik alapján, szakértők segítségével az általuk várt változások érdekében válasszák ki és csoportosítsák azokat a projekteket amelyek a leghátrányosabb kistérségek részére dedikált források lehívását és hatékony, fenntartható felhasználását lehetővé teszik.

A kistréségi tervdokumentum tervezett tartalma (a dokumentum sablonját a 4. melléklet tartalmazza): − A stratégiai célok megalapozásul szolgáló helyzetértékelés amely magában foglalja a

� korábbi tervezési folyamatok keretében elkészült helyzetelemzések összegzését és feldolgozását, különös tekintettel a programozási tervdokumentum vonatkozásában releváns szempontok, megállapítások azonosítását és a tervdokumentumba történő beemelését

� a kistérség jelen helyzetének statisztikai adatokkal alátámasztott rövid összegzését, � a kistérség fejlődése szempontjából meghatározó folyamatok (demográfiai, stb.)

bemutatását, � a kistérség számára a fejlesztési források megszerzése és hasznosítása terén

rendelkezésre álló személyi-szervezeti feltételek ismertetését, � a helyzetértékelés összegzését az alábbiakra fókuszálva � helyi gazdaság és gazdaságfejlesztés, � közszolgáltatások, � közmű ellátottság, � kistérségi együttműködés helyzete, eddigi eredményei.

− SWOT elemzés és a fejlesztési irányok meghatározása, amely magában foglalja � a stratégiai célok, fejlesztési irányok az ÚMFT és a vonatkozó operatív programok

célrendszeréhez történő illeszkedését, � a stratégia a kistérségi kereteket meghaladó dimenzióit (kapcsolódás a szomszédos

kistérségek fejlesztéseihez) � a közép, illetve hosszú távú stratégiai célok és fő fejlesztési területek definiálását a

helyzetértékelés megállapításaival összefüggésben, � annak bemutatását, hogy a stratégia miként kínál választ a horizontális célok, illetve a

roma integráció előmozdítására � a stratégia megvalósítására vonatkozó kulcsfontosságú indikátorokat,

− A helyzetértékelés és stratégiai célok, fejlesztési irányok bemutatása. − A stratégiai célok megvalósítása szempontjából kulcsfontosságú projektek meghatározása,

amely magában foglalja a


36. oldal

� a projekt gazdák által eddig megfogalmazott/előkészített és a kistérségi tervdokumentum keretébe illeszthető, finanszírozható projektjavaslatok feltérképezését,

� a projektjavaslatok megvitatását a projektgazdákkal, a fejlesztésben érintett főbb szereplőkkel,

� a projektjavaslatok integrált jelleggel történő megvalósításában rejlő szinergia lehetőségek feltárását.

− A projektek „Projekt dosszié” keretében történő kidolgozása, amely magában foglalja � a projekt indoklását, a kistérségi stratégiával és konkrétan a stratégiai célokkal

összefüggésben, � a projekt kedvezményezettjének meghatározását és rövid bemutatását, � a projekt megvalósítása helyszínének meghatározását, � a projekt keretében megvalósításra kerülő tevékenységek rövid ismertetését, � a projekt elvárt eredményét, illetve hatását (számszerűsített indikátorokkal), � a projekt költségvetését, � a projektek megvalósításának ütemezését (mérföldkövek meghatározása).

− A programozási tervdokumentum megvalósításának pénzügyi terve - éves bontás OP, prioritás, illetve intézkedés szinten a programozási tervdokumentum megvalósítása feltételrendszerének bemutatása.

4d) A projekt által a leghátrányosabb kistérségekbe n támogatott folyamatok A megnevezett mutatók által mért tevékenységek / feladatok teljesülése által valósulhatnak meg a projekt közvetlen és közvetett céljai, azaz

Közvetlen, átfogó célok − területi felzárkóztatás; − a közszolgáltatások hozzáférésének javítása, − esélyegyenlőség, antidiszkrimináció.

Közvetlen részcélok − A kistréségek rendelkezésére álló dedikált fejlesztési források elérése, lehívása − A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását célzó eszközrendszer (kistérségi

tervdokumentum, projekt dossziék, menedzsment kapacitás) biztosítása. − A kistérségekben hiányzó, a tervezés szakmai minőségét garantáló humán erőforrás és

szakértelem nyújtása. − A fenntarthatóság elveire figyelemmel történik a projektek kiválasztása.

Közvetett cél − Az együttműködésen és méltányosságon alapuló fejlesztés kultúrájának elsajátítása,

megerősítése. − Projekttervezési és menedzsment ismeretek, gyakorlat növelése a térségben


37. oldal

4e) A projekt végrehajtásától elvárt el őnyök A projekt tevékenységei és eredményei által elérni kívánt hatást az alábbi hatás indikátorok mutatják:

− a forrás abszorpció terv szerinti alakulása 2013-ban (mintegy 130 Mrd Ft dedikált forrás és 220 Mrd Ft többlet abszorpció)

− a leszakadási folyamat megállása 2013-2015-re az alábbi mutatók alapján (amelyek legalább megtartják értékeiket, nem romlanak tovább):

� a regisztrált munkanélküliek a 18-59 éves korosztály %-ában (kiinduló érték: 18,5%),

� foglalkoztatási ráta (az érintett állandó népesség százalékában) (kiinduló érték: 24,8%)

� egy foglalkoztatottra jutó adózatlan jövedelem (kiinduló érték: 87.492,3 Ft/hó; Budapest nélküli országos átlag 77%-a)

� a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya a 0-17 éves korosztályban (kiinduló érték: 65,5%)

A közvetlen célok megvalósulásán keresztül érhető el a „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program (hármas) célkitűzéseként meghatározott

− Területi felzárkóztatás

− A közszolgáltatások hozzáférésének javítása,

− Esélyegyenlőség, antidiszkrimináció

hosszabb távon fennmaradó, általános hatást kiváltó teljesülése is.

Ez a szint fejezi ki a program átfogó, távlati céljait; társadalmi hasznosságát, illeszkedve az Európai Unió, és így az Operatív Program követelményeihez.


38. oldal

5. A projekt végrehajtásának javasolt menete

5a) A projekt rövid összefoglalása A kis önkormányzatok (különösen az leghátrányosabb területeken) számára egy fejlesztési projekt benyújtása, de sokszor a megnyerése is igen komoly anyagi kockázatot jelent, mivel a feladatnak a település költségvetéséhez viszonyított nagyságrendje meghaladhatja a rendelkezésre álló menedzsment-kapacitásokat. Az általános (államilag finanszírozott) pályázati tanácsadási tevékenységnek nem sikerült teljességgel orvosolnia a problémát, a piaci „pályázatíró” tanácsadók pedig nem érdekeltek a költség-hatékonyságban. Ezért központilag – kísérleti jelleggel - professzionális tanácsadó szolgáltatás beszerzésére, amelyet a leghátrányosabb kistérségek Többcélú Kistérségi Társulásai vehetnek igénybe. A szakértők biztosítják a tervezési folyamathoz szükséges helyzetértékelést, a tervezési workshop-ok moderálását, facilitálását, dokumentálását, a szükséges szakértést, valamint a kistérségi tervdokumentum elkészítését.

A Kistérségi Fejlesztési Bizottság a tervezési folyamat során a szakértők segítségére támaszkodhat. A kistérségi komplex felzárkóztatási programok elkészítése a helyi érintettek részvételével történik. Az eddigi kistérségi programozás tervezésekor több gátló tényezővel kellett egyidejűleg számolni:

− A kistérségek több központilag elvárt tervezési folyamatban vettek részt, amelyekben nem volt lehetőség, erőforrás vagy elegendő idő az érintettek elkötelezettségének kialakítására. Az érintettek nem ismerték vagy érezték magukénak a tervek többségét.

− A tervezések többségét külső szakemberek végezték, az érintettek bevonása nélkül. Sokszor a terveket a kistérségek csak az elkészültük után, a megvalósítás során ismerték meg.

− A külső tervezési folyamat miatt a helyi erőforrások nem, vagy csak sematikusan épültek be a tervekbe.

− A tervek elkészülte után nem volt lehetőség motiváció kiépítésére, azonnal indult a megvalósítás.

A nemzetközi példák és best practice megoldások alapján megállapíthatjuk, hogy a kistérségek felzárkóztatására nincs egyetlen helyes stratégia. A stratégiát a helyi viszonyokra kell építeni, biztosítva a helyben lakók bevonását. A stratégia sikeressége és hatékonysága az érintettek elkötelezettségén múlik. A stratégia által összefogott projektekben, fejlesztési területekben nem találunk nagy eltérést, azonban azok egymásra épültsége, a helyi érintettekkel kialakult „kapcsolata” és a szinergiák biztosítják a hatékony fejlesztést.

A „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program projektgazdája, egyben a projekt menedzsmentjének és adminisztrációs kapacitásainak biztosítója a Promei Kht, amely a Központi Kistérségi Programirodát is működteti. A Központi Kistérségi Programiroda (a továbbiakban: Programiroda) az NFÜ szakmai irányítása és felügyelete alatt, a Promei Kht. intézményi keretei között került kialakításra 2007. augusztusában. A Programiroda egyik feladata a „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program célterületén megvalósuló programok és projektek irányítása, az együttműködések ösztönzése, a szinergikus hatások, a fejlesztés


39. oldal

komplexitásának biztosítása. A KFB-k számára a Programiroda nyújt információs és koordinációs segítséget a komplex kistérségi tervezés folyamatában is.

A tervezés szakmai előkészítése

A tervezésre rendelkezésre álló behatárolt időkeret minél hatékonyabb kihasználása érdekében

− a tervezési folyamat céljáról, elvárt eredményéről, ütemezéséről, a tervezést jelen projekt keretében segítő külső szakértők feladatairól, felelősségéről és kötelezettségeiről az NFÜ az érintett kistérségek számára előzetesen tájékoztatást ad (írott dokumentum illetve személyes egyeztetés) keretében

− úgyszintén egyeztet előzetesen az érintett szervezetek képviselőivel is,

− a tervezés tekintetében napi és helyi szintű, tájékoztató, illetve információgyűjtő feladatot látnak el a kistérségekben a kistérségi koordinátorok is.

A tervezési folyamat előkészítése érdekében a közbeszerzésen kiválasztott alvállalkozó

− megszervezi és elbonyolítja a tervezésben részt vevő szakértők egységes, célirányos felkészítését,

− elvégzi az egyes kistérségek helyzetének gyors áttekintését, különös tekintettel a tervezési folyamat előkészítettségére mind tervezési dokumentumok, gyakorlat, mind együttműködés-konszenzus készség szempontjából

− szakértői felveszik a kapcsolatot a kistérségekkel (TKT Tanács, illetve Kistérségi Fejlesztési Bizottság elnöke) az egyes kistérségek tervezési folyamata ütemtervének, szereplőinek meghatározása érdekében.

Kistréségi Tervdokumentum összeállítása

− Kistérségi indító workshop megtartása a KFB tagjai és a tervezésben részt vevő egyéb szereplők számára, a tervezés céljáról, eredményeiről, technikai tudnivalóiról.

− A stratégiai célok megalapozásul szolgáló helyzetértékelés elkészítése, amely helyzetértékelés magában foglalja a

� korábbi tervezési folyamatok keretében elkészült helyzetelemzések (lásd kataszter) összegzését és feldolgozását, különös tekintettel a programozási tervdokumentum vonatkozásában releváns szempontok, megállapítások azonosítását és a tervdokumentumba történő beemelését

� a kistérség jelen helyzetének statisztikai adatokkal alátámasztott rövid összegzését,

� a kistérség fejlődése szempontjából meghatározó folyamatok (demográfiai, stb.) bemutatását,

� a kistérség számára a fejlesztési források megszerzése és hasznosítása terén rendelkezésre álló személyi-szervezeti feltételek ismertetését,

� a helyzetértékelés összegzését az alábbiakra fókuszálva

� helyi gazdaság és gazdaságfejlesztés,


40. oldal

� közszolgáltatások,

� közmű ellátottság,

� kistérségi együttműködés helyzete, eddigi eredményei.

− SWOT elemzés elkészítése és fejlesztési irányok meghatározása, amely magában foglalja

� a stratégiai célok, fejlesztési irányok az ÚMFT és a vonatkozó operatív programok célrendszeréhez történő illeszkedését,

� a stratégia a kistérségi kereteket meghaladó dimenzióit (kapcsolódás a szomszédos kistérségek fejlesztéseihez)

� a közép, illetve hosszú távú stratégiai célok és fő fejlesztési területek definiálását a helyzetértékelés megállapításaival összefüggésben,

� annak bemutatását, hogy a stratégia miként kínál választ a horizontális célok, illetve a roma integráció előmozdítására

� a stratégia megvalósítására vonatkozó kulcsfontosságú indikátorokat,

− A helyzetértékelés és stratégiai célok, fejlesztési irányok bemutatása, megvitatása és véglegesítése érdekében workshop megszervezése a Kistérségi Fejlesztési Bizottság tagjai és a tervezésben részt vevő egyéb szereplők számára.

− A stratégiai célok megvalósítása szempontjából kulcsfontosságú projektek meghatározása, amely magában foglalja a



� a projektjavaslatok integrált jelleggel történő megvalósításában rejlő szinergia lehetőségek feltárását

− A projektek „Projekt dosszié” keretében történő kidolgozása, amely magában foglalja

� a projekt indoklását, a kistérségi stratégiával és konkrétan a stratégiai célokkal összefüggésben

� a projekt kedvezményezettjének meghatározását és rövid bemutatását,

� a projekt megvalósítása helyszínének meghatározását,

� a projekt keretében megvalósításra kerülő tevékenységek rövid ismertetését,

� a projekt elvárt eredményét, illetve hatását (számszerűsített indikátorokkal)

� a projekt költségvetését,

� a projektek megvalósításának ütemezését (mérföldkövek meghatározása). − A programozási tervdokumentum megvalósításának pénzügyi terve - éves bontás OP,

prioritás, illetve intézkedés szinten a programozási tervdokumentum megvalósítása feltételrendszerének bemutatása.

− TKT KFB megtárgyalja és elfogadja a kistérségi tervdokumentumot


41. oldal

Kistérségi tervdokumentumok értékelése, szerződéskötés − Kistérségi tervdokumentum benyújtása az NFÜ-nek. A tervdokumentumot a TKT

Tanácsa nyújtja be az NFÜ-nek − Kistérségi tervdokumentum értékelése (NFÜ)

� A programozási tervdokumentum értékelésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 6-8 tagú Bíráló Bizottságot állít fel. A bíráló Bizottság tartalmazza az érintett Irányító Hatóságok képviselőit (KIH+finanszírozó, IH-k), a szaktárcák képviselőit (pl. SZMM), a Regionális Fejlesztési Tanácsok képviselőit.

� A Bíráló Bizottság feladata, hogy a programozási tervdokumentum előzetes tanulmányozása, a kistérség prezentációja alapján szakmai vitát folytasson le a tervdokumentum tartalmáról a kistérség illetve a terv elkészítésében részt vevő szakértők képviselőivel.

� Vállalkozó feladata egyrészt, hogy a kistérség képviselőit a tervdokumentum bemutatására és a szakmai vita lefolytatására felkészítse, másrészt hogy a szakmai vita során a kistérség képviselőinek rendelkezésére álljon az esetleges nyitott kérdések, problémák, stb. megválaszolásában.

− Integrált projektek, projekt listák véglegesítése � A Bíráló Bizottság észrevételeit a TKT KFB az alvállalkozó vezetésével,

workshop keretében feldolgozza � Az alvállalkozó a Bíráló Bizottság útmutatása és a workshop eredményei

alapján véglegesíti a kistérségi tervdokumentumot és az integrált projektlistát. � A módosított kistérségi tervdokumentumot a TKT Tanács fogadja el

− Integrált projektek, projekt listák jóváhagyása (NFÜ)

− Kistérségi "keretszerződések" megkötése

Megvalósítás − Az alvállalkozó negyedévente, workshop keretében áttekinti a kistérségi tervdokumentum

végrehajtásának helyzetét − "on the job" projektmenedzsment oktatás, az alvállalkozó projektmenedzsment oktatást

tart a TKT KFB által kijelölt személyek részére

5b) Az egyes tevékenység A tervezés szakmai előkészítése

− A közbeszerzésen kiválasztott alvállalkozó (továbbiakban: alvállalkozók) megszervezi és lebonyolítja a tervezésben részt vevő, általa biztosított szakértők egységes, célirányos felkészítését, amely felkészítés részleteit projektgazdával előzetesen egyezteti, a felkészítésen a projektgazda által kijelölt szakértők (NFÜ, minisztériumok, érintett szervezetek, stb.) is részt vesznek,

− Az alvállalkozó elvégzi az egyes kistérségek helyzetének gyors áttekintését, különös tekintettel a tervezési folyamat előkészítettségére mind tervezési dokumentumok, gyakorlat, mind együttműködés-konszenzus készség szempontjából


42. oldal

� egyrészt a regionális fejlesztési ügynökségekkel és kistérségi koordinátorokkal, illetve a kistérségi fejlesztési bizottságok elnökeivel való konzultációk révén,

� másrészt a rendelkezésre álló tervezési dokumentumok a tervezési folyamathoz való használhatósága szempontjából történő számbavételével,

− Az alvállalkozó felveszi a kapcsolatot a kistérségekkel (TKT Tanács, illetve Kistérségi Fejlesztési Bizottság elnöke) az egyes kistérségek tervezési folyamata ütemtervének, szereplőinek meghatározása érdekében.

Kistérségi Tervdokumentum összeállítása

− Kistérségi indító workshop megtartása a KFB tagjai és a KFB által a tervezésbe bevont részt vevő egyéb szereplők számára, a tervezés céljáról, eredményeiről, technikai tudnivalóiról.

� Az alvállalkozó feladata a workshop technikai feltételeinek megszervezése, úgy mint

o a meghívó és program összeállítása és a résztvevők (kistérségi fejlesztési bizottságok tagjai és a tervezési folyamat egyéb aktorai) számára történő megküldése,

o a workshop helyszínének (a workshop megtartásához szükséges eszközökkel ellátott előadóterem) és a résztvevők ellátásának (kávészünet esetén kávé, tea, üdítők, aprósütemények, illetve négy órát meghaladó rendezvény esetén ebéd büfé jelleggel történő) megszervezése,

o a workshop keretében elhangzottak (prezentációk, észrevételek, kérdések és válaszok, stb.) a workshop megtartását követő 5 munkanapon belül történő összegzése és a résztvevők számára elektronikus úton történő megküldése,

o a jelenléti ív és fotódokumentáció készítése.

� Az alvállalkozó feladata a workshop keretében – minimum – az alábbiak résztvevőkkel történő ismertetése

o az LHH kistérségek integrált tervezési rendszerének háttere, célja, a tervezési folyamattól elvárt eredmények,

o a kistérségi tervdokumentum forrásoldala (forrásmennyiség, arányok, a források felhasználásával kapcsolatos alapvető szabályok, illetve elvárások),

o a programozás folyamata, határidői, szereplői (feladatmegosztás, felelősség),

o a programozási tervdokumentum felépítése, tartalmi és formai elvárások, kapcsolódása más tervezési dokumentumhoz,

o következő lépések, teendők.


43. oldal

� Az előkészítés illetve a workshop során alvállalkozónak kiemelt figyelmet kell fordítania annak tudatosítására, elérésére, hogy bár jelen projekt keretében alvállalkozó felelős a kistérségi tervdokumentumok megadott feltételek szerint történő elkészítéséért, rendkívül fontos annak biztosítása, hogy a kistérségek

o a tervezési folyamatot és az annak eredményeként létrejövő kistérségi tervdokumentumot magukénak érezzék,

o biztosítsák a folyamatos, aktív együttműködést a szakértőkkel, � Az alvállalkozó tudatosítja a tervezésben résztvevők számára, hogy a kistérségi

tervdokumentummal kapcsolatos alapvető elvárás, hogy érdemi megoldási javaslatot tartalmazzon a roma közösségek gazdasági-társadalmi integrációjának elősegítésére.

� A kistérségek tervezési folyamatainak összehangolása (egyes, elsősorban szomszédos kistérségek jelezték közös tervezési igényüket).

− A stratégiai célok megalapozásul szolgáló helyzetértékelés elkészítése, amely helyzetértékelés magában foglalja a

� korábbi tervezési folyamatok keretében elkészült helyzetelemzések összegzését és feldolgozását, különös tekintettel a programozási tervdokumentum vonatkozásában releváns szempontok, megállapítások azonosítását és a tervdokumentumba történő beemelését

� a kistérség jelen helyzetének statisztikai adatokkal alátámasztott rövid összegzését,

� a kistérség fejlődése szempontjából meghatározó folyamatok (demográfiai, stb.) bemutatását,

� a kistérség számára a fejlesztési források megszerzése és hasznosítása terén rendelkezésre álló személyi-szervezeti feltételek ismertetését,

� a helyzetértékelés összegzését az alábbiakra fókuszálva o helyi gazdaság és gazdaságfejlesztés, o közszolgáltatások, o közmű ellátottság, o kistérségi együttműködés helyzete, eddigi eredményei.

− SWOT elemzés elkészítése és fejlesztési irányok meghatározása, amely magában foglalja � a stratégiai célok, fejlesztési irányok az ÚMFT és a vonatkozó operatív

programok célrendszeréhez történő illeszkedését, � a stratégia a kistérségi kereteket meghaladó dimenzióit (kapcsolódás a

szomszédos kistérségek fejlesztéseihez), � a közép, illetve hosszú távú stratégiai célok és fő fejlesztési területek

definiálását a helyzetértékelés megállapításaival összefüggésben, � annak bemutatását, hogy a stratégia miként kínál választ a horizontális célok,

illetve a roma integráció előmozdítására � a stratégia megvalósítására vonatkozó kulcsfontosságú indikátorokat,

− A helyzetértékelés és stratégiai célok, fejlesztési irányok bemutatása, megvitatása és véglegesítése érdekében workshop megszervezése a Kistérségi Fejlesztési Bizottság tagjai és a tervezésben részt vevő egyéb szereplők számára


o a meghívó és program összeállítását és a résztvevők számára történő megküldése,


44. oldal

o a workshop helyszínének (a workshop megtartásához szükséges eszközökkel ellátott előadóterem) és a résztvevők ellátásának (kávészünet esetén kávé, tea, üdítők, aprósütemények, illetve négy órát meghaladó rendezvény esetén ebéd büfé jelleggel történő) megszervezése,

o a workshop keretében elhangzottak (prezentációk, észrevételek, kérdések és válaszok, stb.) a workshop megtartását követő 5 munkanapon belül történő összegzését és a résztvevők számára elektronikus úton történő megküldése,

o a jelenléti ív és fotódokumentáció készítése. � Az alvállalkozó feladata a workshop tartalmi előkészítése és lebonyolítása, úgy

mint o a tervezet a Kistérségi Fejlesztési Bizottság tagjainak való előzetes

megküldése, o a tervezet rövid prezentáció keretében történő bemutatása, o a szakmai vita moderálása, o a szakmai vita keretében elhangzottak összegzését, ennek tükrében a

tervezet a véglegesítéshez szükséges esetleges változtatások megfogalmazását, illetve

o a helyzetértékelés és stratégiai célok, fejlesztési irányok véglegesítését a workshop keretében elhangzottak a tervezetbe történő átvezetésével

� A workshop tekintetében alapvető elvárás, hogy a Kistérségi Fejlesztési Bizottság tagjai

o aktívan részt vegyenek a helyzetértékelés és stratégiai célok, fejlesztési irányok megvitatásában,

o értsék és azonosuljanak a stratégiai célokkal, fejlesztési irányokkal, mintegy biztosítva annak egy későbbi fázisban történő gördülékeny megvitatását és a Tanács számára elfogadásra történő továbbítását.

� A stratégiai célok megvalósítása szempontjából kulcs és tartalék projektek meghatározása, amely magában foglalja a



� a projektjavaslatok integrált jelleggel történő megvalósításában rejlő szinergia lehetőségek feltárását

� Az alvállalkozó a projekt során a projektgazda szervezésében rendszeresen egyeztet az érintett Irányító Hatóságokkal, illetve szükség szerint az érintett szaktárcákkal annak érdekében, hogy kizárólag olyan tárgyú és tartalmú projektek kerüljenek kidolgozásra, amelyek

o keretében elvégzendő tevékenységek az adott OP terhére finanszírozhatóak,

o keretében felmerülő költségek elszámolható költséget képeznek, o megvalósítása összhangban áll a vonatkozó szakpolitikában

foglaltakkal. � A széles körű helyi konzultáció (a fejlesztésekben érdekelt helyi

szervezettekkel való folyamatos kapcsolattartás) révén alvállalkozó biztosítja,


45. oldal

hogy a programozási tervdokumentumba kizárólag olyan projektek kerülnek be, amellyel a helyi közösség(ek) azonosulnak, megvalósulását támogatják.

� Az eddigi tapasztalatok alapján a jóváhagyott projektek jelentős lemorzsolódásáról tanúskodnak, ezért a projektek az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra:

o összértékében a programozási tervdokumentum keretében rendelkezésre álló forrást „lefedő” kulcsprojektek,

o programozási tervdokumentum keretében rendelkezésre álló forrás 25%-nak megfelelő összértéket képviselő tartalékprojektek lemorzsolódás, projektcsere stb. esetének kezelésére,

− A projektek „Projekt dosszié” keretében történő kidolgozása, amely magában foglalja � a projekt indoklását, a kistérségi stratégiával és konkrétan a stratégiai célokkal

összefüggésben � a projekt kedvezményezettjének meghatározását és rövid bemutatását, � a projekt megvalósítása helyszínének meghatározását, � a projekt keretében megvalósításra kerülő tevékenységek rövid ismertetését, � a projekt elvárt eredményét, illetve hatását (számszerűsített indikátorokkal) � a projekt költségvetését, � a projektek megvalósításának ütemezését (mérföldkövek meghatározása).

− Az alvállalkozó a projektlista alapján elkészíti a kistréségi tervdokumentum megvalósításának pénzügyi tervét - éves bontás OP, prioritás, illetve intézkedés szinten

− Az alvállalkozó összeállítja a kistérségi tervdokumentum megvalósításának feltételrendszerét, amely magában foglalja annak ismertetését, hogy milyen módon követi nyomon a Kistérségi Fejlesztési Bizottság illetve a Tanács a tervdokumentum megvalósulását (egyedi projektek illetve a projektek közötti szinergia megvalósulásának nyomon követése, a tervdokumentum szintű indikátorok teljesülésének figyelemmel kísérése)

− Az alvállalkozó a kistérségi tervdokumentumot prezentálja a TKT KFB és az összeállításban résztvevő szervezetek részére, a TKT KFB határozatban fogadja el a kistérségi tervdokumentumot.

− Az alvállalkozó TKT KFB által elfogadott kistérségi tervdokumentumot prezentálja a TKT Tanács részére, amely határozatban fogadja el a kistérségi tervdokumentumot.

− Az alvállalkozó biztosítja a tervezési folyamat során biztosítja � a sajtónyilvánosságot a helyi sajtó tájékoztatásával, � hogy minden dokumentum megfeleljen a projektgazda által előírt formai

követelményeknek � hogy a rendezvényeken jelenléti ív és fotódokumentáció készüljön � hogy a rendezvényeken a projektgazda előírásai alapján alkalmazza az átadott

kommunikációs eszközöket. − Az alvállalkozó a projektgazda által üzemeltetett projekt portálra a tervezési folyamat

közben naprakészen feltölti a kistérségi terv aktuális verzióját, a beérkezett véleményeket, a háttéranyagokat és a rendezvények, workshopok jegyzőkönyveit a résztvevők listájával kiegészítve. A projekt portálon közzéteszi a tervezett rendezvények, workshopok meghívóit.

Kistréségi tervdokumentumok értékelése, szerződéskötés − Kistérségi tervdokumentum értékelése


46. oldal

� Az NFÜ által szervezendő bíráló bizottsági üléssel kapcsolatban alvállalkozó feladatai

� a TKT Tanács képviselőit felkészítse a kistérségi tervdokumentum bemutatására

� összeállítsa a kistréségi tervdokumentumot bemutató prezentációt, power point formátumban

� a szakmai vita során a kistérség képviselőinek rendelkezésére álljon az esetleges nyitott kérdések, problémák, stb. megválaszolásában

− Workshop megtartása a KFB tagjai és a tervezésben részt vevő egyéb szereplők számára, a bíráló bizottság javaslatairól


� a meghívó és program összeállítása és a résztvevők (kistérségi fejlesztési bizottságok tagjai és a tervezési folyamat egyéb aktorai) számára történő megküldése,

� a workshop helyszínének (a workshop megtartásához szükséges eszközökkel ellátott előadóterem) és a résztvevők ellátásának (kávészünet esetén kávé, tea, üdítők, aprósütemények, illetve négy órát meghaladó rendezvény esetén ebéd büfé jelleggel történő) megszervezése,

� a workshop keretében elhangzottak (prezentációk, észrevételek, kérdések és válaszok, stb.) a workshop megtartását követő 5 munkanapon belül történő összegzése és a résztvevők számára elektronikus úton történő megküldése,

� a jelenléti ív és fotódokumentáció készítése. � Az alvállalkozó feladata a workshop keretében – minimum – az alábbiak

résztvevőkkel történő ismertetése � az NFÜ bíráló bizottság értékelésének ismertetése, � javaslattétel a szükséges változtatásokra, � a változtatások facilitálása, � következő lépések, teendők.

− A kistérségi tervdokumentum és az integrált projektek, projekt listák véglegesítése az NFÜ bíráló bizottság útmutatása és a workshop eredményei alapján

− Az alvállalkozó a véglegesített kistérségi tervdokumentumot prezentálja a TKT Tanács részére, amely határozatban fogadja el a kistérségi tervdokumentumot

Megvalósítás

− Az alvállalkozó negyedévente, workshop keretében áttekinti a kistérségi tervdokumentum végrehajtásának helyzetét


� a meghívó és program összeállítása és a résztvevők (kistérségi fejlesztési bizottságok tagjai és a tervezési folyamat egyéb aktorai) számára történő megküldése,

� a workshop helyszínének (a workshop megtartásához szükséges eszközökkel ellátott előadóterem) és a résztvevők ellátásának (kávészünet esetén kávé, tea,


47. oldal

üdítők, aprósütemények, illetve négy órát meghaladó rendezvény esetén ebéd büfé jelleggel történő) megszervezése,

� a workshop keretében elhangzottak (prezentációk, észrevételek, kérdések és válaszok, stb.) a workshop megtartását követő 5 munkanapon belül történő összegzése és a résztvevők számára elektronikus úton történő megküldése,

� a jelenléti ív és fotódokumentáció készítése.

� Az alvállalkozó feladata a workshop keretében – minimum – az alábbiak résztvevőkkel történő ismertetése

� a kistérségi tervdokumentum végrehajtásának helyzete

� a benyújtandó projektek kidolgozásának helyzete,

� a változtatások facilitálása,

� következő lépések, teendők. − "on the job" projektmenedzsment oktatás

� az alvállalkozó projektmenedzsment oktatást tart a TKT KFB által kijelölt személyek részére

� az oktatás gyakorlati részében a kistérségi tervdokumentum beadandó projektjeinek előkészítésén keresztül mutatja be az alvállalkozó a projekttervezési, projektmenedzsment ismeretket, gyakorlatot

� az alvállalkozó a projekt zárásáig havonta 1 napot köteles oktatásra fordítani a helyszínen

� a vállalkozó a TKT KFB tagjaival egyeztetett időpontban havi 5 napot köteles személyes, vagy telefonos konzultációt biztosítani.

5d) A projekt id őbeli ütemezése A projekt időbeli ütemezésének kialakítása szorosan kapcsolódik a ÚMFT második akcióterveinek kidolgozásához. A kistérségi tervdokumentumot 2008. október 31-ig kell benyújtani az NFÜ részére. A NFÜ tervek szerint 2009. január 15-ig köti meg a támogatási keretszerződést a kistréségekkel.


48. oldal

1.n.év 2.n.év 3.n.év 4.n.év 1.n.év 2.n.év 3.n.év 4.n.évProjekt előkészítés Projekt előkészítés

Promei szerződéskötésPIBprojektiroda felállításakick off meeting (központi érintett szervezetek részvételével)tájékoztató a kistérségek részére (4 regionális rendezvény)PIBoktatások NFÜ kistérségi koordinátorok részére (4 tréning)közbeszerzésPIBszakértők felkészítésekick off meeting kistérségekben érintettekkel (ws)helyzetfeltárásSWOT elemzésstratégiai célok/fejlesztési irányokkulcsfontosságú projektek meghatározásaprojekt dossziék összeállításakistérségi tervdokumentum pénzügyi tervekistérségi tervdokumentum megvalósítási feltételeiTKT KFB megtárgyalja a kistérségi tervdokumentumotTKT Tanácsa elfogadja a kistérségi tervdokumentumotkistérségi tervdokumentum benyújtása az NFÜ-nekTKT felkészítése a prezentációrakistérségi tervdokumentum értékelése (NFÜ)Integrált projektek, projekt listák véglegesítéseIntegrált projektek, projekt listák jóváhagyáskistérségi "keretszerződések" megkötése

Első ütem zárása Konferenciaszakértői nyomonkövetés (workshopok, terepmunka)"on the job" projekmenedzsment oktatásZáró konferenciaProjektzárás

Folyamatos projektelemek

Projektmendzsment + minőségbiztosítás + jogi képviselet + könyvvizsgálat + nyilvánosság biztosítása + személygépkocsi bérleti díja + közbeszerzés + általános költségek (folyamatos)

A tervezés előkészítése és koordinációja

Tervezés és elbírálás

Nyomonkövetés

Projekt zárása

2008Tevékenység

2009

5e) A tevékenység min őségbiztosításának tervezett módja A projekt minőségbiztosításának célja egyrészt a tervezett tevékenységek és eredményeik ellenőrzése, másrészt a 33 kistérség részére az azonos színvonalú támogatás biztosítása. A területileg elkülönült kistréségek, jelentősen eltérő problémákkal rendelkeznek, amelyek megoldása sem lehet azonos. Biztosítani kell, hogy a szakértők azonos folyamat mentén, de az egyedi problémák megoldásához segítsék hozzá kistérségeket.

A tervezési sablon alkalmazása, a szakértők bevonása és a KFB-k együttműködése együttesen biztosítják az egyedi, testre szabott megoldások kialakítását. A folyamat sikerességéhez biztosítani és ellenőrizni kell, hogy

− az alvállalkozó a folyamat minden lépését elvégezze

− a KFB-k részt vegyenek a folyamat lépéseiben;

− az alvállalkozó a szerződésben meghatározott szakértőket foglalkoztassák a projektben;

− az kiemelt projekt érintettjei folyamatosan hozzájussanak a 33 kistérség tervezési dokumentumaihoz;

A tervezési folyamat minőségbiztosítása:

− A projektgazda független minőségbiztosító szakértőt alkalmaz aki a projekt igazgató közvetlen irányításával dolgozik

− A minőségbiztosító a projekt kezdetén, Minőségbiztosítási Tervet készít, amelyben rögzíti az által ellenőrizni tervezett folyamatokat, rendezvényeket és dokumentumokat, megjelöli a kritikus pontokat és kockázatokat


49. oldal

− Az előre rögzített ellenőrzéseken kívül a minőségbiztosító jogosult részt venni a projekt eseményein és ellenőrizni a dokumentumokat.


50. oldal

6. A projekt lebonyolításának szervezeti háttere A projekt gazda, egyben a projekt menedzsmentjének és adminisztrációs kapacitásainak biztosítója a Promei Kht., amely „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program Központi Kistérségi Programirodájának is a működtetője. A projekt szervezete a Promei Kht-n belül kerül felállításra. A projekt működését Projekt Irányító Bizottság (PIB) felügyeli. A projekt működése Projekt Alapító Dokumentum (PAD) keretében kerül rögzítésre, amelyet a PIB fogad el. A PAD tartalmazza PIB működésének szabályozását is.

A projekt szervezete

Közbeszerzésen kiválasztott alvállalkozó

Projekt Menedzser

Projekt Irányító Bizottság

Projekt Igazgató

Projekt team

Minőségbiztosító

Közbeszerzésen kiválasztott alvállalkozó

Projekt Menedzser

Projekt Irányító Bizottság

Projekt Igazgató

Projekt team

Minőségbiztosító

Projekt Irányító Bizottság (PIB)

− Legfelsőbb operatív ellenőrző és döntéshozatali fórum (Maximálisan 5 fő)

− A tagok képviselik az általuk reprezentált területet

− Képviseli a projektet minden külső testület, szervezet előtt PIB tagjai:

− Projekt Igazgató

− NFÜ képviselője

− „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program vezetője

− Alvállalkozó kijelölt képviselője

PIB meghívott résztvevői:

− Projekt Menedzser


51. oldal

− Minőségbiztosító

− További opcionális meghívottak

A projekt legmagasabb szintű ellenőrző szerve a Program Irányító Bizottság (PIB). A PIB elnöke döntésének megfelelően, az ülés tárgyára tekintettel a PIB állandó tagjai és meghívottai mellett a PIB üléseken meghívott szakemberek is részt vesznek. A PIB elnöke, a Projekt Igazgatója, a Promei Kht vezetője. Fontos, hogy a megfelelő információkkal és ismeretekkel rendelkezzenek a projektről, és legyen felhatalmazásuk a saját szervezetüktől az erőforrások fölötti rendelkezésre. A bizottság figyelemmel kíséri a projekt megvalósítását, s akkor intézkedik, ha eltérést tapasztal a tervhez képest.

Feladatai és hatásköre:

− Figyelemmel kíséri a kiemelt projekt előrehaladását.

− Dönt mindazokban a hozzá eszkalált problémákkal kapcsolatban, amelyekben a projekt menedzser és projekt igazgató szintjén nem sikerült megoldást találni.

− Dönt a projekt menedzser által előterjesztett, a kiemelt projekt ütemezését, hatókörét vagy az alvállalkozói szerződéseket érintő változásokkal kapcsolatban.

− A kiemelt projekt feladatok végrehajtásának felügyelete és ellenőrzése.

A PIB munkáját, a döntések előkészítésével a projekt menedzser segíti. A PIB rendszeres üléseit havonta tartja.

Projekt Igazgató

A Projekt Igazgató felelős a kiemelt projekt eredményeinek minőségéért és pénzügyi elszámolásáért. Fő feladata a projekt termékeit megtervezők, elkészítők, elősegítők képviselete. Napi szinten együttműködik a projekt menedzserrel és koordinálja a szükséges erőforrásokat résztvevők tekintetében.

Részletes feladatai:

− A erőforrásaik biztosítása, összehangolása, prioritások tisztázása, konfliktus kezelés

− Státuszjelentések készítése az PIB részére

− A kiemelt projekt működéséhez szükséges erőforrások (emberi, erőforrások, eszközök, egyéb) tervezése és alkalmazása

− Projektirányítási és minőségirányítási feladatok elvégzése

− A kiemelt projekt minőségének fenntartása az alkalmazott módszerek kiválasztásában való részvételen, a meghatározott standardok és minőségbiztosítási előírások betartatásán és javasolt változások minőségre való hatásának figyelemmel kísérésén keresztül

− Az esetleges változások figyelemmel követése

− A kockázatok figyelemmel követése

Projekt Menedzser és Projekt Team


52. oldal

A projekt menedzser felelős a projekt mindennapi irányításért a projekt igazgató felhatalmazása és a vele való egyeztetés alapján. Projekt menedzser irányítja a projekt team-et, megfelelő jogosultsággal, felelősséggel rendelkezik a projekt irányításában, azért, hogy elérje a kitűzött projekt célokat a projektmenedzsment eszközein keresztül. Felelős még a projekt elszámolhatóságáért, ezért kötelessége jelenteni a projekt állapotát a projekt igazgató felé. Felelős a projekt időbeni megvalósulásáért, korrekt műszaki specifikációnak megfelelően, a felhasználói követelményeknek megfelelően, jóváhagyott költségkeretek között és további egyéb kritériumoknak figyelembevételével, valamint kulcsfontosságú paraméterek mellett. Feladata nem a műszaki feladatok ellátása, hanem a projekt életciklusa során elvégzendő irányítási feladatok ellátása.

Részletes feladatai:

− A kiemelt projekt részletes tervezése (pl. a PAD elkészítése), ellenőrzése, a célok megvalósításának menedzselése, a Projekt team irányítása, kockázatok kezelése

− Kapcsolattartás a projekt igazgatóval a kiemelt projekt irányának és minőségének biztosítása érdekében

− Rendszeres jelentéskészítés a kiemelt projekt előrehaladásáról és a végső jelentés elkészítése.

− Általános adminisztrációs, dokumentációs feladatok ellátása

− A kiemelt projekt pályázati adminisztrációjának támogatása

− A kiemelt projekt általános állapotának leírása: melyik fázis, melyik szakasza zajlik, a projekt késésben van-e, az ütemtervnek megfelelően halad vagy előrébb tart.

− Kockázat analízis: kockázatok felsorolása, lehetséges hatásuk a projektre, javasolt korrekciós intézkedések és azok várható költségei.

− A következı periódus elvárásainak, tennivalóinak és felelőseinek nyomon követése.

Min őségbiztosító

A projektgazda a projekt teljes megvalósítási időszaka alatt minőségbiztosítási szakértő segítségét veszi igénybe A minőségbiztosítási szakértő felel azért, hogy a projekt működése, különösen a közbeszerzésen kiválasztott alvállalkozó(k) által végzett munka az előírásoknak megfelelően történjen (szakértői napok száma, workshopok száma, elkészült dokumentumok minősége, a szakértők aktív részvétele a helyi üléseken, stb). Tekintettel arra, hogy a projekt egyszerre sok helyszínen, sok szereplő bevonásával zajlik, a projektgazda elvárásait nyomon követő megfelelő minőségbiztosítás kiemelten fontos.

A minőségbiztosító feladata egyrészről annak nyomon követése és értékelése, hogy a kiemelt projekt

− a tervnek megfelelő tartalommal valósul-e meg,

− másrészt annak az ellenőrzése, hogy a kívánt módszerekkel történik-e a megvalósítás, az érdekeltek és érintettek lehető legszélesebb körének bevonásával történik-e,

− a szakértők és a projekt megvalósításába bevont más szereplők eleget tesznek-e tájékoztatási kötelezettségüknek.


53. oldal

A minőségbiztosító a kiemelt projekt indulásakor minőségbiztosítási tervet készít, amelyet a projektgazda fogad el és a PAD mellékletét képezi. A minőségbiztosítási tervben kerül meghatározásra, hogy a minőségbiztosító melyik rendezvényeken vesz részt személyesen. Milyen ütemezésben készíti el jelentéseit a projektgazda részére, illetve melyik dokumentumokat ellenőriz.

A minőségbiztosító feladata, a tervezési munka alapján három szakaszra került megbontásra.

− Az első szakasz része:

� Minőségbiztosítási terv elkészítése

− Az második szakasz részei:

� a tervezés szakmai előkészítése

� Kistérségi Tervdokumentum összeállítása

� Kistréségi tervdokumentumok értékelése, szerződéskötés

− A harmadik szakasz része:

� Megvalósítás

Feladatok és hatáskörök

− Támogatást nyújt a projekt igazgatónak az egész kiemelt projekt folyamán, különösen a minıségi kritériumok meghatározásában, a szemlék, a felülvizsgálatok meghatározásában.

− Tanácsadást végez a minőség tervezéséhez és az ellenőrzéshez.

− A folyamatos minőségbiztosítás keretében vizsgálja, hogy a kiemelt projekt a szerződésben leírtak szerint működik-e

− A folyamatos minőségbiztosítás keretében elemzi az aktuális és előre jelzett problémákat, kockázatokat

− Döntési javaslatokat készít minden egyes változáskezelési kérelemre, illetve kockázat kezelésére.

− Folyamatosan ellenőrzi a kiemelt projekt adminisztrációját

− Közreműködik a kiemelt projekt szabványainak kialakításában és a kiemelt projekt termékek minőségi jellemzőinek meghatározásában.

− Ellenőrzi az elkészült termékek minıségi kritériumoknak való megfelelősségét.


54. oldal

7. A projekt forrásigénye

7a) A projekt becsült forrásigénye

I. Projekt előkészítés költségei 1 5 000 000 1 000 000 6 000 000II. Projekt menedzsment költségei 2 22 070 000 850 000 22 920 000

1. Személyjellegű kifizetések, bérjárulékok 17 820 000 0 17 820 000a Promei alkalmazásában álló projektmenedzserek bérköltsége

1.1. Projektmenedzsment bérköltsége 13 500 000 13 500 0001.2. Projektmenedzsment bérköltségét terhelő járulékok 4 320 000 4 320 0001.3. Egyéb projektmenedzsmenthez kapcsolódó személyjellegű kifizetések 2. Eszközbeszerzés a projektmenedzsment részére 0 0 02.1. Irodai berendezések 0 02.2 Irodai anyag- és fogyóeszközök3. Igénybevett szolgáltatások 4 250 000 850 000 5 100 0003.1. Igénybevett projektmenedzsment szolgáltatás 0 03.2. Megvalósításhoz közvetlenül kapcsolódó bérleti díjak 4 250 000 850 000 5 100 000 személygépkocsi bérleti díja + üzemeltetése

III. A projekt végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó személyjellegű kifizetések, bérjárulékok

0 0 0

1.1. Bérköltség 0 01.2. Bérköltséget terhelő járulékok 0 01.3. Egyéb, a projekt végrehajtásához kapcsolódó személyjellegű kifizetések

0 0

IV. Beruházások/Eszközök 0 0 02. Eszközbeszerzés 0 03. Immateriális javak beszerzése 0 0

V. Szolgáltatások 484 000 000 96 800 000 580 760 000

1. Projekt megvalósításhoz igénybevett szolgáltatások 464 650 000 92 930 000 557 540 000

1.1. Mérnöki, szakértői díjak 453 750 000 90 750 000 544 500 000a kistérségekben dolgozó szakértők (közbeszerzésen kiválasztott

alvállalkozó) díja5 750 000 1 150 000 6 900 000

1.2. Adatbázisok, tanulmányok készítésének költsége 0 0

1.3. Képzés költsége 3 1 400 000 280 000 1 680 000 koordinátorok tréningje, központi felkészítők

1.4. Rendezvényszervezés 3 750 000 750 000 4 460 000 1 db konferencia + 4 tréning + 4 regionális workshop

2. Egyéb szolgáltatások 19 350 000 3 870 000 23 220 000

2.1. Nyilvánosság biztosításának költsége 4 3 850 000 770 000 4 620 000Honlapkészítés, hirdetmények, reklámok, kötelezően előírt

tájékoztatási felületek kialakítása2.2. Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek

10 000 000 2 000 000 12 000 000 közbeszerzési tanácsadó szervezet díja

2.3. Könyvvizsgálói díjak 3 000 000 600 000 3 600 0002.4. Biztosítékok költségei 0 02.5. Egyéb, a projekt megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások

2 500 000 500 000 3 000 000 ügyvéd

VI. Általános költségek 3 2 000 000 400 000 2 400 000A Promeinél felmerülő rezsiköltségek (posta, takarítás, közüzemi

díjak

VII. Értékcsökkenés 0 0Projekt teljes költségvetése, elszámolható költségek összesen (I+II+III+IV+V+VI)

513 070 000 99 050 000 612 080 000

Igényelt támogatás 612 080 000Biztosítandó saját forrás

Le nem vonható ÁFA *(Ft)

Elszámolható összes költség

(Ft)Tevékenység rövid leírásaElszámolható költségek

Összes nettó költség (Ft)

7b) Projekt pénzügyi fenntarthatósága A projekt közvetlen eredményeként létrejövő kistérségi tervdokumentációk tekintetében a fenntarthatóság nem értelmezhető. Ugyanakkor a projekt közvetett fenntarthatósága megvalósul, hiszen más projektek hasznosítani fogják az eredményét. A tervdokumentáció alapján kerülnek majd elfogadásra ugyanis azok a projektlisták, melyek alapján a kistérségek 2009 és 2013 között dedikált forrásokra pályázhatnak. A projekt intézményi és személyi fenntarthatóságát támasztja alá az is, hogy az ÁROP normatív támogatást nyújt a kistérségi fejlesztési bizottságok megerősítéséhez, megteremtődik a kistérségi szintű menedzsment kapacitás, amely képes a terv megvalósításának nyomon követésére, segítésére.

A projekt megvalósítását követően a megvalósító ezirányú tevékenysége megszűnik, a projektgazda egyéb tevékenységeit ez nem befolyásolja. Az érintett intézményekben (leghátrányosabb helyzetű kistérségek társulásai, illetve maguk a települések) szervezeti,


55. oldal

műszaki, infrastrukturális vagy személyi változás a projekt következményeként nem jön létre, ezért a közvetlen pénzügyi fenntarthatóság az ő esetükben sem értelmezhető.

A közvetett pénzügyi fenntarthatóság tekintetében itt is elmondható, hogy a projekt közvetett eredményeként juthatnak az érintett kistérségek jelentős uniós támogatásokhoz.

7c) A projekt költség-haszon elemzése A kiemelt projekt költség-haszon elemzése önállóan nem értelmezhető. Az NFT I. tapasztalatai alapján a leghátrányosabb kistérségek, bár több forráshoz jutottak, mint a kevésbé hátrányos kistérségek, a fejlesztési források felhasználása nem állította meg leszakadásukat. A leghátrányosabb kistérségek esetében a különbség tovább növekedett. A probléma kezelésének egyik eszköze az integrált tervezés, amely lehetőséget teremt arra, hogy a kistérségek saját szükségletük szerint tervezzék meg a dedikált fejlesztési források felhasználását. A források eléréséért nem kell versenyezniük a többi térséggel.

A kiemelt projekt termékeként előálló kistérségi tervdokumentum, amely részvételen alapuló komplex tervezési folyamatban készül el, biztosítja, hogy az érintettek igényei alapján kerüljenek a fejlesztési célok és területek megfogalmazásra és integrált, egymással szinergiában lévő projektek kerüljenek kiválasztásra.

Az NFÜ speciális bírálati eljárás keretében fogadja el az integrált projektlistát és köti meg a támogatási keretszerződést. Így a kistérségek jelentős erőforrásokat takarítanak meg a tervezés és pályázat készítés folyamán. A rendelkezésre álló erőforrásaikat a projektmenedzsment és a belső együttműködés fejlesztésére fordíthatják.

A kiemelt projekt áttételes, közvetett hasznot jelent az Uniós fejlesztési források felhasználását tekintve, mint nemzeti, mind kistérségi szinten: − Nő a fejlesztési források szinergikus hatása; − A tényeleges igényekre történő tervezéssel, nő a kistérségi fejlesztések hatékonysága; − A részvételen alapuló tervezés növeli a helybeli szereplők, érintettek elkötelezettségét,

amely jelentős hatékonyság növelést eredményez; − Csökken a normál rendszerben benyújtott pályázatok száma; − Az egyedi elbírálás eredménye képen nő a pályázat készítés hatékonysága, az el nem

fogadott pályázatok száma csökken; − A kihelyezett források tervezhető vállnak, így a tervezett projektekre épülő fejlesztések

kockázata csökken;

A kiemelt projekt kapcsán több mint 100 milliárd forint értékű fejlesztés kerül megvalósításra. A projekt költségvetése nem éri el a fejlesztési keret 0,7%-át, de a fejlesztések kockázatát jelentősen csökkenti, hatékonyságát növeli.

A kiemelt projekt kapcsán több mint 100 milliárd forint értékű fejlesztés kerül megvalósításra. A projekt költségvetése nem éri el a fejlesztési keret 0,7%-át, de a fejlesztések kockázatát jelentősen csökkenti, hatékonyságát növeli.

A szakértői támogatás, valamint az egységes tervezési sablon és útmutató biztosítja a kistérség érintettjeinek részvételi alapon történő bevonását a tervezésbe. A szakértők számára előírás, hogy a térségben élő kissebségek képviselőivel külön is egyeztessenek a helyzetelemzés, a célok kijelölése és a projektek kiválasztása kapcsán. A térségekben a roma kissebség aránya átlagban 17%. Így egyrészt bevonják a roma képviselőket (kissebségi önkormányzatokat és civil szervezeteket) a tervezésbe, valamint folyamatosan egyeztetnek


56. oldal

velük. Az eddigi tervezések folyamán a hátrányos helyzetű csoportok csak érintőlegesen részesültek a támogatások hatásaiból. A kiemelt projekt által biztosított szakértők feladata, hogy a hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítására irányuló elvárások, célok és projektek bekerüljenek a kistérségi tervdokumentumba.


57. oldal

8. A projekt kockázatelemzése

8a) Jogi kockázatok A kiemelt projekt megvalósításához közvetlenül jogi kockázat nem kapcsolódik. A helyzetelemzés és a trendek feltárása azonban eredményezheti jogszabályi akadályok feltárását. A kiemelt projekt kapcsán felmerülő jogszabályi gátakat a szakértők jelzik a PIB felé, amely továbbítja az illetékes ágazati jogszabályalkotóknak. A kistérségi programterv által megfogalmazott felzárkóztatási programok kockázatelemzési részében a szakértők feltüntetik a fejlesztés megvalósítását gátló, kockázatot jelentő jogszabályokat.

8b) A projekt komplexitásából és terjedelméb ől adódó kockázatok A kiemelt projekt 33 kistréségben kerül megvalósításra, részben közbeszerzésen kiválasztott szakértők bevonásával.

Kockázati tényező kockázatkezelés

Kistérségi tervdokumentum elfogadásához szükséges konszenzus hiánya

Felkészült szakértők kiválasztása, folyamatos tájékoztatás, együttműködés

8c) A projekt id őkritikusságából adódó kockázatok A kiemelt projekt az ÚMFT tervezési időhatárai miatt jelentős időbeli kockázatokkal rendelkezik. Az elkészült kistérségi tervdokumentumokat 2008. október 31-ig kell benyújtani az NFÜ részére, zsűrizésre.

Kockázat Kezelés

Kistérségi tervdokumentum elfogadásának elhúzódása

Felkészült szakértők kiválasztása, folyamatos tájékoztatás, együttműködés

Közbeszerzési eljárás elhúzódása Projektmenedzsment, előkészítés, körültekintő közbeszerzési kiírása elkészítése

8d) A projekt feltételezéseiben, a kapcsolódó proje ktekben rejl ő kockázatok A kiemelt projekt előkészítéseként több projektet is indított a „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program. A tervezési segédlet projekt sikeresen lezárult, a tervezési segédlet és sablon elkészült. A monitoring rendszer tervezését szolgáló projekt, valamint a Kistérségi Terv és Intézmény Kataszter létrehozását támogató projekt június hónap folyamán zárul, amelyek eredményeit a kiemelt projekt szakértői felhasználják.


58. oldal

Kockázat Kezelés

Kapcsolódó projektek késése − Projektmenedzsment

− Minőségbiztosítás

− Előkészítés

8e) A humáner őforrás felkészültségéb ől és esetleges kieséséb ől adódó kockázatok A projekt alapja a megfelelő humánerőforrás biztosítása, mind az alvállalkozó, mind a projektgazda, mind a kistérségek oldaláról. Az első kockázati elem a nem megfelelő humánerőforrás delegálása a projektbe, a második a fluktuáció.

Az alvállalkozó oldaláról a problémák a közbeszerzéssel és a szerződéssel kezelhetők, a projektgazda saját humánerőforrás gazdálkodási politikája által kezelheti a kockázatot. A kistérségekben azonban jelentős kockázatot jelent a fluktuáció és az érdektelenség. Biztosítani kell, hogy a tervezési folyamatban azonos érintettek vegyenek részt.

Kockázat Kezelés

Projektgazda humánerőforrása − Promei humánerőforrás politikája

Alvállalkozó oldali humánerőforrás − Közbeszerzési kiírás, elvárások

− Közbeszerzés bírálata

− Vállalkozói szerződés

− Minőségbiztosítás

Kistréségi résztvevők, fluktuáció, érdektelenség

− KFB támogatási szerződés feltétele

8f) A közbeszerzési eljárások elhúzódásából adódó k ockázatok A közbeszerzési eljárás a projekt összetettség, nagysága következtében jelentős kockázatot jelent. A részletes feladat specifikációval és műszaki alkalmasság meghatározásával csökkenthető a kockázat.

Kockázat Kezelés

Közbeszerzés késése − Eljárás megtervezése, előkészítés (feladat és műszaki alkalmasság részletes meghatározása)

− Kiválasztás (részletes feladat specifikáció)


59. oldal

9 Mellékletek

9.1 A „Nem mondunk le senkir ől” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program célterülete (1. melléklet) A 67/2007.(VI.28.) OGY határozat alapján került a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség lehatárolásra.

Leghátrányosabb 33 kistérség

Észak-Magyarországi

Régió Észak-Alföldi Régió Dél-Alföldi Régió Dél-Dunántúli Régió

Abaúj-Hegyközi Baktalórántházai Bácsalmási Barcsi

Bátonyterenyei Berettyóújfalui Jánoshalmai Csurgói

Bodrogközi Csengeri Kisteleki Kadarkuti

Edelényi Fehérgyarmati Mezőkovácsházai Lengyeltóti

Encsi Mátészalkai Sarkadi Sásdi

Hevesi Nyírbátori Sellyei

Mezőcsáti Tiszafüredi Szigetvári


60. oldal

Ózdi Vásárosnaményi Tamási

Sárospataki

Szerencsi

Szikszói

Tokaji

Észak-Magyarországi Régió

Kistérség Település

Abaúj-hegyközi Abaújszántó

Abaúj-hegyközi Abaújvár

Abaúj-hegyközi Arka

Abaúj-hegyközi Baskó

Abaúj-hegyközi Boldogkőújfalu

Abaúj-hegyközi Boldogkőváralja

Abaúj-hegyközi Fony

Abaúj-hegyközi Gönc

Abaúj-hegyközi Göncruszka

Abaúj-hegyközi Hejce

Abaúj-hegyközi Hernádcéce

Abaúj-hegyközi Hernádszurdok

Abaúj-hegyközi Hidasnémeti

Abaúj-hegyközi Kéked

Abaúj-hegyközi Korlát

Abaúj-hegyközi Mogyoróska

Abaúj-hegyközi Pányok

Abaúj-hegyközi Regéc

Abaúj-hegyközi Sima

Abaúj-hegyközi Telkibánya

Abaúj-hegyközi Tornyosnémeti

Abaúj-hegyközi Vilmány

Abaúj-hegyközi Vizsoly

Abaúj-hegyközi Zsujta

Bátonyterenyei Bátonyterenye

Bátonyterenyei Dorogháza

Bátonyterenyei Kisbárkány

Bátonyterenyei Lucfalva


Bátonyterenyei Márkháza

Bátonyterenyei Mátramindszent

Bátonyterenyei Mátranovák

Bátonyterenyei Mátraterenye

Bátonyterenyei Mátraverebély

Bátonyterenyei Nagybárkány

Bátonyterenyei Nagykeresztúr

Bátonyterenyei Nemti

Bátonyterenyei Sámsonháza

Bátonyterenyei Szuha

Bodrogközi Alsóberecki

Bodrogközi Bodroghalom

Bodrogközi Cigánd

Bodrogközi Dámóc

Bodrogközi Felsőberecki

Bodrogközi Karcsa

Bodrogközi Karos

Bodrogközi Kisrozvágy

Bodrogközi Lácacséke

Bodrogközi Nagyrozvágy

Bodrogközi Pácin

Bodrogközi Révleányvár

Bodrogközi Ricse

Bodrogközi Semjén

Bodrogközi Tiszacsermely

Bodrogközi Tiszakarád

Bodrogközi Zemplénagárd

Edelényi Abod


61. oldal


Edelényi Balajt

Edelényi Becskeháza

Edelényi Bódvalenke

Edelényi Bódvarákó

Edelényi Bódvaszilas

Edelényi Boldva

Edelényi Borsodszirák

Edelényi Damak

Edelényi Debréte

Edelényi Edelény

Edelényi Égerszög

Edelényi Galvács

Edelényi Hangács

Edelényi Hegymeg

Edelényi Hidvégardó

Edelényi Irota

Edelényi Jósvafő

Edelényi Komjáti

Edelényi Ládbesenyő

Edelényi Lak

Edelényi Martonyi

Edelényi Meszes

Edelényi Nyomár

Edelényi Perkupa

Edelényi Rakaca

Edelényi Rakacaszend

Edelényi Szakácsi

Edelényi Szalonna

Edelényi Szendrő

Edelényi Szendrőlád

Edelényi Szin

Edelényi Szinpetri

Edelényi Szögliget

Edelényi Szőlősardó

Edelényi Szuhogy

Edelényi Teresztenye

Edelényi Tomor


Edelényi Tornabarakony

Edelényi Tornakápolna

Edelényi Tornanádaska

Edelényi Tornaszentandrás

Edelényi Tornaszentjakab

Edelényi Varbóc

Edelényi Viszló

Edelényi Ziliz

Encsi Abaújalpár

Encsi Abaújkér

Encsi Alsógagy

Encsi Baktakék

Encsi Beret

Encsi Büttös

Encsi Csenyéte

Encsi Csobád

Encsi Detek

Encsi Encs

Encsi Fáj

Encsi Fancsal

Encsi Felsőgagy

Encsi Forró

Encsi Fulókércs

Encsi Gagyapáti

Encsi Garadna

Encsi Hernádbűd

Encsi Hernádpetri

Encsi Hernádszentandrás

Encsi Hernádvécse

Encsi Ináncs

Encsi Kány

Encsi Keresztéte

Encsi Krasznokvajda

Encsi Litka

Encsi Méra

Encsi Novajidrány

Encsi Pamlény


62. oldal


Encsi Pere

Encsi Perecse

Encsi Pusztaradvány

Encsi Szalaszend

Encsi Szászfa

Encsi Szemere

Hevesi Átány

Hevesi Boconád

Hevesi Erdőtelek

Hevesi Erk

Hevesi Heves

Hevesi Hevesvezekény

Hevesi Kisköre

Hevesi Kömlő

Hevesi Pély

Hevesi Tarnabod

Hevesi Tarnaméra

Hevesi Tarnaörs

Hevesi Tarnaszentmiklós

Hevesi Tarnazsadány

Hevesi Tenk

Hevesi Tiszanána

Hevesi Zaránk

Mezőcsáti Ároktő

Mezőcsáti Gelej

Mezőcsáti Igrici

Mezőcsáti Mezőcsát

Mezőcsáti Tiszabábolna

Mezőcsáti Tiszadorogma

Mezőcsáti Tiszakeszi

Mezőcsáti Tiszatarján

Mezőcsáti Tiszavalk

Ózdi Arló

Ózdi Bánréve

Ózdi Borsodbóta

Ózdi Borsodnádasd

Ózdi Borsodszentgyörgy


Ózdi Bükkmogyorósd

Ózdi Csernely

Ózdi Csokvaomány

Ózdi Domaháza

Ózdi Dubicsány

Ózdi Farkaslyuk

Ózdi Gömörszőlős

Ózdi Hangony

Ózdi Hét

Ózdi Járdánháza

Ózdi Kelemér

Ózdi Királd

Ózdi Kissikátor

Ózdi Lénárddaróc

Ózdi Nekézseny

Ózdi Ózd

Ózdi Putnok

Ózdi Sajómercse

Ózdi Sajónémeti

Ózdi Sajópüspöki

Ózdi Sajóvelezd

Ózdi Sáta

Ózdi Serényfalva

Ózdi Uppony

Sárospataki Bodrogolaszi

Sárospataki Erdőhorváti

Sárospataki Györgytarló

Sárospataki Háromhuta

Sárospataki Hercegkút

Sárospataki Kenézlő

Sárospataki Komlóska

Sárospataki Makkoshotyka

Sárospataki Olaszliszka

Sárospataki Sárazsadány

Sárospataki Sárospatak

Sárospataki Tolcsva

Sárospataki Vajdácska


63. oldal


Sárospataki Vámosújfalu

Sárospataki Viss

Sárospataki Zalkod

Szerencsi Alsódobsza

Szerencsi Bekecs

Szerencsi Golop

Szerencsi Legyesbénye

Szerencsi Mád

Szerencsi Megyaszó

Szerencsi Mezőzombor

Szerencsi Monok

Szerencsi Prügy

Szerencsi Rátka

Szerencsi Sóstófalva

Szerencsi Szerencs

Szerencsi Taktaharkány

Szerencsi Taktakenéz

Szerencsi Taktaszada

Szerencsi Tállya

Szerencsi Tiszalúc

Szerencsi Újcsanálos

Szikszói Abaújlak

Szikszói Abaújszolnok

Szikszói Alsóvadász

Szikszói Aszaló

Szikszói Felsődobsza

Szikszói Felsővadász

Szikszói Gadna


Szikszói Gagybátor

Szikszói Gagyvendégi

Szikszói Halmaj

Szikszói Hernádkércs

Szikszói Homrogd

Szikszói Kázsmárk

Szikszói Kiskinizs

Szikszói Kupa

Szikszói Léh

Szikszói Monaj

Szikszói Nagykinizs

Szikszói Nyésta

Szikszói Rásonysápberencs

Szikszói Selyeb

Szikszói Szentistvánbaksa

Szikszói Szikszó

Tokaji Bodrogkeresztúr

Tokaji Bodrogkisfalud

Tokaji Csobaj

Tokaji Erdőbénye

Tokaji Szegi

Tokaji Szegilong

Tokaji Taktabáj

Tokaji Tarcal

Tokaji Tiszaladány

Tokaji Tiszatardos

Tokaji Tokaj

Észak-Alföldi Régió


Baktalórántházai Baktalórántháza

Baktalórántházai Berkesz

Baktalórántházai Besenyőd

Baktalórántházai Laskod

Baktalórántházai Levelek

Baktalórántházai Magy


Baktalórántházai Nyíribrony

Baktalórántházai Nyírjákó

Baktalórántházai Nyírkarász

Baktalórántházai Nyírkércs

Baktalórántházai Nyírmada

Baktalórántházai Nyírtass


64. oldal


Baktalórántházai Nyírtét

Baktalórántházai Ófehértó

Baktalórántházai Petneháza

Baktalórántházai Pusztadobos

Baktalórántházai Ramocsaháza

Baktalórántházai Rohod

Berettyóújfalui Ártánd

Berettyóújfalui Bakonszeg

Berettyóújfalui Bedő

Berettyóújfalui Berekböszörmény

Berettyóújfalui Berettyóújfalu

Berettyóújfalui Biharkeresztes

Berettyóújfalui Bojt

Berettyóújfalui Csökmő

Berettyóújfalui Darvas

Berettyóújfalui Esztár

Berettyóújfalui Furta

Berettyóújfalui Gáborján

Berettyóújfalui Hencida

Berettyóújfalui Kismarja

Berettyóújfalui Komádi

Berettyóújfalui Körösszakál

Berettyóújfalui Körösszegapáti

Berettyóújfalui Magyarhomorog

Berettyóújfalui Mezőpeterd

Berettyóújfalui Mezősas

Berettyóújfalui Nagykereki

Berettyóújfalui Pocsaj

Berettyóújfalui Szentpéterszeg

Berettyóújfalui Tépe

Berettyóújfalui Told

Berettyóújfalui Újiráz

Berettyóújfalui Váncsod

Berettyóújfalui Vekerd

Berettyóújfalui Zsáka

Csengeri Csenger

Csengeri Csengersima


Csengeri Csengerújfalu

Csengeri Komlódtótfalu

Csengeri Pátyod

Csengeri Porcsalma

Csengeri Szamosangyalos

Csengeri Szamosbecs

Csengeri Szamostatárfalva

Csengeri Tyukod

Csengeri Ura

Fehérgyarmati Botpalád

Fehérgyarmati Cégénydányád

Fehérgyarmati Csaholc

Fehérgyarmati Császló

Fehérgyarmati Csegöld

Fehérgyarmati Darnó

Fehérgyarmati Fehérgyarmat

Fehérgyarmati Fülesd

Fehérgyarmati Gacsály

Fehérgyarmati Garbolc

Fehérgyarmati Gyügye

Fehérgyarmati Hermánszeg

Fehérgyarmati Jánkmajtis

Fehérgyarmati Kérsemjén

Fehérgyarmati Kisar

Fehérgyarmati Kishódos

Fehérgyarmati Kisnamény

Fehérgyarmati Kispalád

Fehérgyarmati Kisszekeres

Fehérgyarmati Kölcse

Fehérgyarmati Kömörő

Fehérgyarmati Magosliget

Fehérgyarmati Mánd

Fehérgyarmati Méhtelek

Fehérgyarmati Milota

Fehérgyarmati Nábrád

Fehérgyarmati Nagyar

Fehérgyarmati Nagyhódos


65. oldal


Fehérgyarmati Nagyszekeres

Fehérgyarmati Nemesborzova

Fehérgyarmati Olcsvaapáti

Fehérgyarmati Panyola

Fehérgyarmati Penyige

Fehérgyarmati Rozsály

Fehérgyarmati Sonkád

Fehérgyarmati Szamossályi

Fehérgyarmati Szamosújlak

Fehérgyarmati Szatmárcseke

Fehérgyarmati Tiszabecs

Fehérgyarmati Tiszacsécse

Fehérgyarmati Tiszakóród

Fehérgyarmati Tisztaberek

Fehérgyarmati Tunyogmatolcs

Fehérgyarmati Túristvándi

Fehérgyarmati Túrricse

Fehérgyarmati Uszka

Fehérgyarmati Vámosoroszi

Fehérgyarmati Zajta

Fehérgyarmati Zsarolyán

Mátészalkai Fábiánháza

Mátészalkai Fülpösdaróc

Mátészalkai Géberjén

Mátészalkai Győrtelek

Mátészalkai Hodász

Mátészalkai Jármi

Mátészalkai Kántorjánosi

Mátészalkai Kocsord

Mátészalkai Mátészalka

Mátészalkai Mérk

Mátészalkai Nagydobos

Mátészalkai Nagyecsed

Mátészalkai Nyírcsaholy

Mátészalkai Nyírkáta

Mátészalkai Nyírmeggyes

Mátészalkai Nyírparasznya


Mátészalkai Ópályi

Mátészalkai Ököritófülpös

Mátészalkai Őr

Mátészalkai Papos

Mátészalkai Rápolt

Mátészalkai Szamoskér

Mátészalkai Szamosszeg

Mátészalkai Tiborszállás

Mátészalkai Vaja

Mátészalkai Vállaj

Nyírbátori Bátorliget

Nyírbátori Encsencs

Nyírbátori Kisléta

Nyírbátori Máriapócs

Nyírbátori Nyírbátor

Nyírbátori Nyírbéltek

Nyírbátori Nyírbogát

Nyírbátori Nyírcsászári

Nyírbátori Nyírderzs

Nyírbátori Nyírgelse

Nyírbátori Nyírgyulaj

Nyírbátori Nyírlugos

Nyírbátori Nyírmihálydi

Nyírbátori Nyírpilis

Nyírbátori Nyírvasvári

Nyírbátori Ömböly

Nyírbátori Penészlek

Nyírbátori Piricse

Nyírbátori Pócspetri

Nyírbátori Terem

Tiszafüredi Abádszalók

Tiszafüredi Kunhegyes

Tiszafüredi Nagyiván

Tiszafüredi Tiszabura

Tiszafüredi Tiszaderzs

Tiszafüredi Tiszafüred

Tiszafüredi Tiszagyenda


66. oldal


Tiszafüredi Tiszaigar

Tiszafüredi Tiszaörs

Tiszafüredi Tiszaroff

Tiszafüredi Tiszaszentimre

Tiszafüredi Tiszaszőlős

Tiszafüredi Tomajmonostora

Tiszavasvári Rakamaz

Tiszavasvári Szabolcs

Tiszavasvári Szorgalmatos

Tiszavasvári Timár

Tiszavasvári Tiszadada

Tiszavasvári Tiszadob

Tiszavasvári Tiszaeszlár

Tiszavasvári Tiszalök

Tiszavasvári Tiszanagyfalu

Tiszavasvári Tiszavasvári

Vásárosnaményi Aranyosapáti

Vásárosnaményi Barabás

Vásárosnaményi Beregdaróc

Vásárosnaményi Beregsurány

Vásárosnaményi Csaroda

Vásárosnaményi Gelénes


Vásárosnaményi Gemzse

Vásárosnaményi Gulács

Vásárosnaményi Gyüre

Vásárosnaményi Hetefejércse

Vásárosnaményi Ilk

Vásárosnaményi Jánd

Vásárosnaményi Kisvarsány

Vásárosnaményi Lónya

Vásárosnaményi Márokpapi

Vásárosnaményi Mátyus

Vásárosnaményi Nagyvarsány

Vásárosnaményi Olcsva

Vásárosnaményi Tákos

Vásárosnaményi Tarpa

Vásárosnaményi Tiszaadony

Vásárosnaményi Tiszakerecseny

Vásárosnaményi Tiszaszalka

Vásárosnaményi Tiszavid

Vásárosnaményi Tivadar

Vásárosnaményi Vámosatya

Vásárosnaményi Vásárosnamény

Dél-Alföldi Régió


Bácsalmási Bácsalmás

Bácsalmási Bácsszőlős

Bácsalmási Csikéria

Bácsalmási Katymár

Bácsalmási Kunbaja

Bácsalmási Madaras

Bácsalmási Mátételke

Bácsalmási Tataháza

Jánoshalmai Borota

Jánoshalmai Jánoshalma

Jánoshalmai Kéleshalom

Jánoshalmai Mélykút


Kisteleki Baks

Kisteleki Balástya

Kisteleki Csengele

Kisteleki Kistelek

Kisteleki Ópusztaszer

Kisteleki Pusztaszer

Mezőkovácsházai Almáskamarás

Mezőkovácsházai Battonya

Mezőkovácsházai Dombegyház

Mezőkovácsházai Dombiratos

Mezőkovácsházai Kaszaper

Mezőkovácsházai Kevermes


67. oldal


Mezőkovácsházai Kisdombegyház

Mezőkovácsházai Kunágota

Mezőkovácsházai Magyarbánhegyes

Mezőkovácsházai Magyardombegyház

Mezőkovácsházai Medgyesbodzás

Mezőkovácsházai Medgyesegyháza

Mezőkovácsházai Mezőhegyes

Mezőkovácsházai Mezőkovácsháza

Mezőkovácsházai Nagybánhegyes

Mezőkovácsházai Nagykamarás

Mezőkovácsházai Pusztaottlaka

Mezőkovácsházai Végegyháza

Sarkadi Biharugra

Sarkadi Geszt

Sarkadi Körösnagyharsány

Sarkadi Kötegyán

Sarkadi Méhkerék

Sarkadi Mezőgyán

Sarkadi Okány

Sarkadi Sarkad

Sarkadi Sarkadkeresztúr

Sarkadi Újszalonta

Sarkadi Zsadány

Dél-Dunántúli Régió


Barcsi Babócsa

Barcsi Barcs

Barcsi Bélavár

Barcsi Bolhó

Barcsi Csokonyavisonta

Barcsi Darány

Barcsi Drávagárdony

Barcsi Drávatamási

Barcsi Heresznye

Barcsi Homokszentgyörgy

Barcsi Istvándi

Barcsi Kálmáncsa

Barcsi Kastélyosdombó

Barcsi Komlósd

Barcsi Lad

Barcsi Lakócsa

Barcsi Patosfa

Barcsi Péterhida

Barcsi Potony

Barcsi Rinyaújlak

Barcsi Rinyaújnép

Barcsi Somogyaracs

Barcsi Szentborbás

Barcsi Szulok

Barcsi Tótújfalu

Barcsi Vízvár

Csurgói Berzence

Csurgói Csurgó

Csurgói Csurgónagymarton

Csurgói Gyékényes

Csurgói Iharos

Csurgói Iharosberény

Csurgói Inke

Csurgói Őrtilos

Csurgói Pogányszentpéter

Csurgói Porrog


Csurgói Porrogszentkirály

Csurgói Porrogszentpál

Csurgói Somogybükkösd

Csurgói Somogycsicsó

Csurgói Somogyudvarhely

Csurgói Szenta

Csurgói Zákány

Csurgói Zákányfalu

Kadarkuti Bárdudvarnok

Kadarkuti Csököly

Kadarkuti Gige

Kadarkuti Hedrehely

Kadarkuti Hencse

Kadarkuti Jákó

Kadarkuti Kadarkút

Kadarkuti Kaposfő

Kadarkuti Kaposmérő

Kadarkuti Kaposszerdahely

Kadarkuti Kaposújlak

Kadarkuti Kisasszond

Kadarkuti Kiskorpád

Kadarkuti Kőkút

Kadarkuti Mike

Kadarkuti Nagybajom

Kadarkuti Pálmajor

Kadarkuti Patca

Kadarkuti Rinyakovácsi

Kadarkuti Szenna

Kadarkuti Szilvásszentmárton

Kadarkuti Visnye

Kadarkuti Zselickislak

Lengyeltóti Buzsák

Lengyeltóti Gyugy

Lengyeltóti Hács

Lengyeltóti Kisberény

Lengyeltóti Lengyeltóti


69. oldal


Lengyeltóti Öreglak

Lengyeltóti Pamuk

Lengyeltóti Somogyvámos

Lengyeltóti Somogyvár

Lengyeltóti Szőlősgyörök

Sásdi Ág

Sásdi Alsómocsolád

Sásdi Bakóca

Sásdi Baranyajenő

Sásdi Baranyaszentgyörgy

Sásdi Bikal

Sásdi Felsőegerszeg

Sásdi Gerényes

Sásdi Gödre

Sásdi Kisbeszterce

Sásdi Kishajmás

Sásdi Kisvaszar

Sásdi Mágocs

Sásdi Mekényes

Sásdi Meződ

Sásdi Mindszentgodisa

Sásdi Nagyhajmás

Sásdi Oroszló

Sásdi Palé

Sásdi Sásd

Sásdi Szágy

Sásdi Tarrós

Sásdi Tékes

Sásdi Tormás

Sásdi Varga

Sásdi Vásárosdombó

Sásdi Vázsnok

Sellyei Adorjás

Sellyei Baranyahídvég

Sellyei Besence

Sellyei Bogádmindszent

Sellyei Bogdása


Sellyei Csányoszró

Sellyei Drávafok

Sellyei Drávaiványi

Sellyei Drávakeresztúr

Sellyei Drávasztára

Sellyei Felsőszentmárton

Sellyei Gilvánfa

Sellyei Hegyszentmárton

Sellyei Hirics

Sellyei Kákics

Sellyei Kemse

Sellyei Kisasszonyfa

Sellyei Kisszentmárton

Sellyei Kórós

Sellyei Lúzsok

Sellyei Magyarmecske

Sellyei Magyartelek

Sellyei Markóc

Sellyei Marócsa

Sellyei Nagycsány

Sellyei Okorág

Sellyei Ózdfalu

Sellyei Páprád

Sellyei Piskó

Sellyei Sámod

Sellyei Sellye

Sellyei Sósvertike

Sellyei Vajszló

Sellyei Vejti

Sellyei Zaláta

Szigetvári Almamellék

Szigetvári Almáskeresztúr

Szigetvári Bánfa

Szigetvári Basal

Szigetvári Boldogasszonyfa

Szigetvári Botykapeterd

Szigetvári Bürüs


70. oldal


Szigetvári Csebény

Szigetvári Csertő

Szigetvári Dencsháza

Szigetvári Endrőc

Szigetvári Gyöngyösmellék

Szigetvári Hobol

Szigetvári Horváthertelend

Szigetvári Ibafa

Szigetvári Katádfa

Szigetvári Kétújfalu

Szigetvári Kisdobsza

Szigetvári Kistamási

Szigetvári Magyarlukafa

Szigetvári Merenye

Szigetvári Molvány

Szigetvári Mozsgó

Szigetvári Nagydobsza

Szigetvári Nagypeterd

Szigetvári Nagyváty

Szigetvári Nemeske

Szigetvári Nyugotszenterzsébet

Szigetvári Patapoklosi

Szigetvári Pettend

Szigetvári Rózsafa

Szigetvári Somogyapáti

Szigetvári Somogyhárságy

Szigetvári Somogyhatvan

Szigetvári Somogyviszló

Szigetvári Szentdénes

Szigetvári Szentegát

Szigetvári Szentlászló

Szigetvári Szigetvár

Szigetvári Szörény

Szigetvári Szulimán

Szigetvári Teklafalu

Szigetvári Tótszentgyörgy


Szigetvári Várad

Szigetvári Vásárosbéc

Szigetvári Zádor

Tamási Belecska

Tamási Diósberény

Tamási Dúzs

Tamási Értény

Tamási Felsőnyék

Tamási Fürged

Tamási Gyönk

Tamási Hőgyész

Tamási Iregszemcse

Tamási Kalaznó

Tamási Keszőhidegkút

Tamási Kisszékely

Tamási Koppányszántó

Tamási Magyarkeszi

Tamási Miszla

Tamási Mucsi

Tamási Nagykónyi

Tamási Nagyszékely

Tamási Nagyszokoly

Tamási Ozora

Tamási Pincehely

Tamási Regöly

Tamási Simontornya

Tamási Szakadát

Tamási Szakály

Tamási Szárazd

Tamási Tamási

Tamási Tolnanémedi

Tamási Udvari

Tamási Újireg

Tamási Varsád

Tamási Apagy


71. oldal

9.2 „Nem mondunk le senkir ől” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program Programdokumentum (2. melléklet )

„Nem mondunk le senkiről!”

Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program

Programterv

(2007. november)

Vezetői összefoglaló

A mai magyar társadalom aggasztó válságtünete a mélyszegénység növekvő ütemű, generációk során átívelő újratermelődése, s egyre erőteljesebb területi koncentrációja. A mélyszegénység egyszerre gyakorol erősödő nyomást a szociális ellátórendszerre, korlátozza a gazdaság teljesítőképességét, valamint együtt jár az érintett csoportok társadalomból való kirekesztésével. Évtizedes fejlesztéspolitikai tapasztalat ugyanakkor, hogy önmagában, különböző címeken egymástól függetlenül működő többlet-források juttatása sem képes a trendet megállítani vagy megfordítani.

A szegénység a városi és vidéki társadalmakban egyaránt jelen lévő, területileg jól azonosítható jelenség. A vidéki mélyszegénység bővített újratermelésének megakadályozására irányuló komplex fejlesztési program célterületi lehatárolása úgy történt, hogy a végeredmény a jelenleg érvényben lévő leghátrányosabb helyzetű kistérségi kör egy részhalmazát azonosítja: azokat a kistérségeket, amelyeken belül a legnagyobb mértékű a magas szegénységi kockázatú települések aránya.

A szóban forgó térségekben az aktív és passzív, munkaügyi és szociális szolgáltatásokra való tartós ráutaltsággal kell számolni egyik oldalon, ugyanakkor mindent el kell követni a másikon, hogy új kapcsolatrendszerek, ki nem használt belső erőforrások mozgósítása révén megforduljanak az elmúlt évtizedek leszakadás irányába mutató tendenciái, s elinduljon végre e térségek társadalmi és gazdasági integrációja. Ez az, amelyet a „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program (a továbbiakban: Komplex Kistérség-fejlesztési Program) a többszörös hátrány felszámolása érdekében összehangolt műveletekkel kíván megvalósítani. A program lényege: a helyi társadalom szükségleteire alapozva, a gazdaságra és a foglalkoztatásra, a környezeti és közlekedési viszonyokra, valamint a közszolgáltatásokra (szakképzésre, oktatásra, egészségügyre, szociális intézményekre, közművelődésre, stb.) egyszerre kiterjedő megoldások kialakítása és megvalósítása.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaiban, továbbá az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban rendelkezésre álló források összességében legalább 120 Mrd Ft-ot szükséges biztosítani a Komplex Térségfejlesztési Program számára.

A Komplex Kistérség-fejlesztési Zászlóshajó Program célterületét a 67/2007.(VI .28.) számú, a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló OGY Határozati javaslatban megfogalmazott alapelvek szerint a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező, leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek azon köre jelenti, előre láthatóan 32-35 kistérség, amelyben az ország lakosságának 10 százaléka él.


72. oldal

A Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program tartalmát, beavatkozási területeit az alábbi műveletek körvonalazzák:

a. Komplex humán-erőforrás- és közszolgáltatás-fejlesztés az életminőség javítására irányuló specifikus célkitűzés megvalósítására, amely prioritás a szegénység újratermelődésének megakadályozását célzó olyan beavatkozásokat tartalmaz, mint amilyenek

� a közszolgáltatások fejlesztése, az életminőséget javító műveletek;

� a periférikus elhelyezkedésű térségekben élők foglalkoztathatóságát, kompetenciáit, érvényesülési esélyeit és önszerveződési képességét javító műveletek;

� diszkrimináció elleni és deszegregációs műveletek;

� közösségi és kulturális érték-megőrzése, teremtése, a civil szerveződések erősítése.

b. Komplex térségi gazdaságfejlesztés a leghátrányosabb helyzetű térségek gazdasági teljesítményének növelésére irányuló célkitűzés megvalósítására.

A leszakadó térségek gazdaságának bővítését, erősítését és integrációját szolgáló, elsősorban a kis- és középvállalkozások telepítését és a meglévők megerősítését, továbbá az önállóvá válást vagy/és a háztatásokban/közösségi vállalkozásokban végzett jövedelem kiegészítő tevékenység folytatását támogató műveletek, mint

� befektetések ösztönzése,

� technológiai fejlesztések,

� a gazdasági kapcsolatok széles skálájának bővítése a térségeken belül és a magterületek irányában,

� az üzleti szolgáltatások bővítése.

c. Fenntartható komplex környezeti és infrastruktúra-fejlesztés

A leghátrányosabb helyzetű kistérségi kört rendszerint elaprózott településszerkezet jellemzi, legtöbbször csak alternatív, egyedi megoldások jöhetnek számba az infrastrukturális fejlesztések vonatkozásában, legyen szó szennyvíztisztításról vagy közlekedésszervezésről, újabban energia-hasznosításról.

A prioritás műveletei lehetnek egymáshoz szorosan kapcsolódva az alábbiak:

� a természeti környezet védelmével kapcsolatos tevékenységek,

� a természeti értékeket nem veszélyeztető infrastrukturális és környezet- és természet-feltáró fejlesztések,

� környezeti infrastruktúra fenntartható fejlesztései (egészséges ivóvíz ellátás, szennyvíz, és hulladékkezelés),

� a szélessávú Internet elérhetőség javítása, komplex közlekedés-fejlesztés,

� az alternatív energiaforrások hasznosítását és az energia-felhasználás hatékonyságát célzó fejlesztések.


73. oldal

A támogatások forrásai

A Komplex Térségfejlesztési Program műveleteinek megvalósítását az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a Strukturális Alapok által társfinanszírozott fejlesztések mellett az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásainak e térségekben történő összehangolt felhasználása rendkívüli fontosságú. A Program szempontjából releváns fejlesztési programok:

− Társadalmi megújulás OP,

− Társadalmi Infrastruktúra OP,

− Gazdaságfejlesztési OP,

− Környezet és energia OP,

− Regionális OP-k,

− Elektronikus Közigazgatás és Államreform OP,

− Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv (első sorban 3-4. tengelye)

− Európai Területi Együttműködés (A határ-menti együttműködéseket finanszírozó OP-k)

A Komplex Térségfejlesztési Program helye a programozásban

A Komplex Térségfejlesztési Program indokoltsága

A mélyszegénység a városi és vidéki társadalmakban egyaránt jelen van, területileg jól azonosítható jelenség, amely az adott térségek gazdasági teljesítőképességének, kitörési lehetőségeinek is állandósuló korlátja.

Az uniós és hazai fejlesztési források az előző évtizedben - így a 2004-2006 közötti időszakban is - a legrosszabb helyzetű térségekhez, különösképpen pedig az ezekben élő halmozottan hátrányos helyzetű lakossághoz nem, vagy nem a kívánatos mértékben jutottak el. Ezt a programok egy részében (AVOP, GVOP) a megfelelő számú és fejlesztési szándékkal / erővel bíró gazdasági szereplők, a programok egy másik részében (AVOP – LEADER, HEFOP) a civil szervezetek hiánya okozta, s valamennyi önrészt kívánó program esetében komoly korlátot jelentett a saját erő korlátozott mértékű rendelkezésre állása. A felzárkózást segítő abszorpciós képesség hiányában a szegénység, a társadalmi kirekesztődés és a területi hátrányok – a területfejlesztési politika erőfeszítései ellenére – nem csökkentek, sőt egymást erősítő módon halmozódnak. A legrosszabb helyzetű (főként az ukrán, román, szlovák és az ország déli határai mentén húzódó) térségekből a piacképes tudással rendelkező emberek elköltöznek, ezért a fejlesztési források megszerzését szolgáló humán erőforrások rendelkezésre állása és az intézményes háttér is hiányos.

Ilyen körülmények között az aktív és passzív, munkaügyi és szociális szolgáltatásokra való tartós ráutaltsággal kell számolni egyik oldalon, ugyanakkor mindent el kell követni a másikon, hogy új kapcsolatrendszerek, ki nem használt belső erőforrások mozgósítása révén megforduljanak az elmúlt évtizedek leszakadás irányába mutató tendenciái, s elinduljon végre e térségek társadalmi és gazdasági integrációja.

A Komplex Térségfejlesztési Program cél és eszközrendszere

A célok rendszere


74. oldal

Ez a zászlóshajó program a társadalmi szolidaritásra apellál, s mint ilyen, a konvergencia-célkitűzések megvalósítását célozza.

A Komplex Térségfejlesztési Program átfogó célja az, hogy megállítsa a leghátrányosabb helyzetű, a külső és belső perifériákon elhelyezkedő térségek leszakadásának folyamatát, sőt, megfordítva azt, esélyt adjon eme térségek gazdasági és társadalmi integrációjára, legalábbis a folyamatok ilyen irányú elmozdulására.

Az átfogó cél teljesülésének az alábbi specifikus célkitűzések megvalósulása képezi feltételét:

a. Az ott élők foglalkoztathatóságának és életminőségének javítása a közszolgáltatások széles körének kínálati bővítésén, tartalmi és minőségi fejlesztésén, a civil szerveződések megerősítésén keresztül ill. közvetítésével;

b. II. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek gazdasági teljesítményének növelése, amely éppúgy feltételezi a vállalkozói, piaci szféra, mint a háztartásokban folyó termelés növekedését.

A vállalkozások világában a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására irányuló zászlóshajó program is a versenyképesség és annak egyik fő elemeként a termelékenység fokozását célozza, többek között a foglalkoztatási kapacitások fenntarthatósága ill. mérsékelt bővítése érdekében.

Ugyanakkor a ZH Program a közösségi vállalkozásokban, továbbá a háztartásokban, törpe- és kisgazdaságokban folyó termelés lehetőségeinek tágítását is fontosnak tartja, mert ezek a szférák, a szociális gazdaság egyes tevékenységi formáival együtt, legális formák között növelhetik a családok jövedelmét, s szolgálhatnak munkában tartási, munkavállalásra felkészítő feladatokat.

c. A környezeti fenntarthatóság és az infrastrukturális ellátás javítása, amely célkitűzés magában foglalja a természeti értékek megőrzését, de ugyanakkor hasznosítását is, hiszen a leghátrányosabb helyzetű kistérségek zöme értékes természeti környezetben fekszik. Ide sorolható operatív célkitűzés a környezet-érzékeny infrastruktúrák fenntartható módon történő bővítése, az energia ellátás javítása a megújuló energiák hasznosításával, továbbá a fizikai és virtuális elérhetőség javítása (szélessávú Internet, útfejlesztések, közlekedési rendszerek fejlesztése).

A beavatkozások rendszere

A célok megvalósulását a fejlesztési célú beavatkozások eszközrendszere szolgálja, éspedig az alábbi három fő prioritás-tengelybe szervezve:

a. Komplex humán-erőforrás- és közszolgáltatás-fejlesztés az életminőség javítására irányuló specifikus célkitűzés megvalósítására, amely prioritás a szegénység újratermelődésének megakadályozását célzó olyan beavatkozásokat tartalmaz, mint amilyen

� a közszolgáltatások fejlesztésére irányuló, az életminőséget (egészséget, iskolázottságot, szociális szolgáltatásokat, IKT ismereteket és elérhetőséget) javító műveletek;

� a periférikus elhelyezkedésű térségekben élők foglalkoztathatóságát, kompetenciáit, érvényesülési esélyeit és önszerveződési képességét javító fejlesztések;


75. oldal

� diszkrimináció elleni és deszegregációs műveletek, legyen szó a közintézményekben, a munkahelyeken vagy települési/téregységekben előforduló diszkriminációról vagy szegregációs jelenségekről (pl. telepszerű helyzetben élő közösségek, iskolai szegregáció);

közösségi és kulturális érték-megőrzésre és teremtésre, továbbá a civil szerveződések erősítésére irányuló fejlesztések.

b. Komplex térségi gazdaságfejlesztés a leghátrányosabb helyzetű térségek gazdasági teljesítményének növelésére irányuló célkitűzés megvalósítására.

Az elmaradott térségek gazdaságának bővítését, erősítését és integrációját szolgáló, elsősorban a kis- és középvállalkozások telepítését és a meglévők megerősítését, továbbá az önállóvá válást vagy/és a háztatásokban/közösségi vállalkozásokban végzett jövedelem kiegészítő tevékenység folytatását támogató műveletek, mint

� a befektetések ösztönzése, mert ezekben a térségekben, ahol kritikusan alacsony a vállalkozás-sűrűség, többek között ezzel az eszközzel növelhető az új és megtartható munkahelyek száma;

� technológiai fejlesztések, mert e nélkül sem a vállalkozások versenyképessége, sem termelékenységének javulása nem képzelhető el;

� a gazdasági kapcsolatok széles skálájának bővítése a térségeken belül és a magterületek irányában

� a beszállítói kapcsolatoktól kezdve,

� a klaszterképződés ösztönzésén keresztül,

� az olyan új piaci szolgáltatások és termékláncok kialakításáig, amelyek a háztartásokban, közösségi vállalkozásokban és a szociális gazdasági tevékenységekben folyó, kisléptékű termék-előállítás integrációját is biztosíthatja

� az üzleti szolgáltatások bővítése, ide értve

� a vállalkozások működését és/vagy fejlesztési szükségleteit biztosító finanszírozási konstrukciókhoz való hozzájutás könnyítését,

� a széleskörű, esetenként vállalati- és/vagy önkormányzat és/vagy intézmény szintű üzlet-viteli tanácsadást,

� az olyan infrastrukturális és szolgáltatás-bővítő műveleteket, amelyek ipari park vagy/és inkubátorház fejlesztésekkel kapcsolatosak

c. Fenntartható komplex környezeti és infrastruktúra-fejlesztés

A leghátrányosabb helyzetű kistérségi kört rendszerint elaprózott településszerkezet jellemzi, legtöbbször csak alternatív, egyedi megoldások jöhetnek számba az infrastrukturális fejlesztések vonatkozásában, legyen szó szennyvíztisztításról vagy közlekedésszervezésről, újabban energia-hasznosításról.

A prioritás műveletei lehetnek egymáshoz szorosan kapcsolódva az alábbiak:

� a természeti környezet védelmével és fenntartható hasznosításával kapcsolatos tevékenységek,


76. oldal

� környezeti infrastruktúra fenntartható fejlesztései (egészséges ivóvíz ellátás, szennyvíz, és hulladékkezelés)

� az alternatív energiaforrások hasznosítását és az energia-felhasználás hatékonyságát célzó fejlesztések

� a megközelíthetőség javítását szolgáló infrastrukturális és közlekedés-szervezési fejlesztések

� a szélessávú Internet elérhetőségét biztosító és IKT fejlesztések

Indikátorok

Az adatokat – ahol értelmezhető – korcsoportos (legalább: 0-14, 15-64, 55+, vagy részletesebb); nemek szerinti, fogyatékos (megváltozott munkaképességű is)/nem fogyatékos, roma / nem roma bontásban kell megadni, a 2007. évre vonatkozóan rögzítetten és az adott év esetében a változások mérhetőségének biztosításával.

Output indikátorok

− A részvételen alapuló tervezés folyamatában résztvevők száma

− Benyújtott / támogatott pályázatok, fejlesztések száma

− Korszerűsített, a szegregációt kezelni képes vagy/és csökkentő közoktatási intézmények száma

− 0-14 évesek és az időskorúak napközbeni ellátását szolgáló (bölcsőde, óvoda, családi napközi, általános iskolai napközi) férőhelyek száma

− Foglalkoztatási-, képzési programok részvevőinek száma (beleértve a szociális földprogramot is)

− Korai (0-7 évesek) képességgondozásába bevont gyermekek, családok, települések, intézmények (telephelyek) száma

− Támogatott vállalkozások, őstermelők és/vagy magánszemélyek száma a vállalkozások nagysága (árbevétel, foglalkoztatottak száma) és a tevékenység TEÁOR kódja szerint

− Egészségügyi, szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások igénybe vevőinek száma

− A szélessávú Internet szolgáltatást elérők száma

− Kísérleti közlekedésfejlesztési projektek száma

− Megépült és javított négy és több számjegyű utak hossza

Eredmény indikátorok

− Régió- / térségi-központ elérhetősége közösségi közlekedéssel

− Működő vállalkozások száma (beleértve a szociális és közösségi vállalkozásokat is)

− Önálló gazdasági tevékenységet folytató önfenntartó vállalkozók, őstermelők és magánszemélyek száma

− Kialakult és megerősödött beszállítói kapcsolatok, termékláncok száma

− Aktív korú (15-64 évesek) inaktívak száma


77. oldal

− Civil szervezetek száma, taglétszáma

− Szak- és továbbképzésben képzettséget szerzettek száma

− Szegregált (cigány-)telep és telepszerű lakókörnyezet száma

− A 10 – 18 évesek közül az iskolában lemorzsolódók száma

− A 0-14 évesek készség- és képességi változása (iskola-érettségi mutatót is beleértve)

− Az óvodába vagy családi napközibe beíratott gyermekek száma

− Egészséges ivóvízzel ellátott lakások száma

− Alternatív energiát hasznosító háztartások és intézmények száma

− A szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a munkahelyek elérhetőségének javulása (elérés rövidülése közösségi közlekedéssel, időben)

− 2007 – 2013 közötti ÚMFT és ÚMVT források nagysága

Hatás indikátorok

− Munkahelyek száma (állami és nem-állami együttesen)

− Munkanélküliségi ráta

− A 15 – X, és 25 – X éves népességben a legmagasabb iskolai végzettség változása (%)

− Várható élettartam alakulása (születéskor, 40 és 60 éves életkorban)

− Az rendszeres együttműködésen alapuló partnerségek száma

Komplex Térségfejlesztési Program célcsoportjai és célterülete

A zászlóshajó program célcsoportjai:

− a leghátrányosabb térségekben élő magánszemélyek

− társadalmi és egyházi szervezetek,

− a közszféra szereplői, intézményei,

− a célterületen működő vállalkozások, továbbá ott érdekeltséggel ill. partnerkapcsolatokkal rendelkező természetes személyek, szervezetek, intézmények, beleértve a kapcsolatok teremtését és működtetését szolgáló műveleteket, mint amilyenek az alábbiak:a célterületen megvalósuló/működő vállalkozás/beruházás munkaerő biztosítása (képzés, szállítás, alkalmazási kedvezmények),

− beszállítók (vállalkozás, megújuló energia alapanyag-ellátás)

A zászlóshajó program célterületei

A Program célterülete a kistérségi törvény 2007. szeptember 10-i elfogadását követően, a területfejlesztés hazai kedvezményezési rendszerébe beépítve került lehatárolásra. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek tágabb körébe 47 kistérség került, azok a kistérségek, amelyekben az ország lakónépességének 15 %-a, másfél millió ember él. Ezen a körön belül, 33 kistérség jelenti a leghátrányosabb helyzetű kistérségek azon csoportját, ahol az ország


78. oldal

lakosságának 10 %-a él. Ez az a kistérségi, települési kör, amely a 67/2007. (VI. 28.) OGY Határozat szerint a „Nem mondunk le senkiről” Komplex Térségfejlesztési Zászlóshajó Program elsődleges célterületének tekinthető. A zászlóshajó program kisebb mértékű kedvezményeket biztosít a 34.-47. helyre sorolt „leghátrányosabb helyzetű” kistérségek számára is. Ez mintegy 20 Mrd forint becsült többlet-forrás abszorpcióját teszi lehetővé az érintett 14 kistérségben. A kedvezményezett kistérségek és települések számát az alábbi táblázat és térképek szemléltetik:

A célterület Kistérségek száma (db)

Települések száma (db)

Lakónépesség 2007. I. 1. (fő)

A Program elsődleges célterülete

33 716 962.253

A Program másodlagos célterülete

14 186 533.730

Összesen 47 902 1.495.983

A Komplex Térségfejlesztési Program támogatási forrásai, finanszírozása

A támogatás forrásai

A Komplex Térségfejlesztési Program műveleteinek megvalósítását az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a Strukturális Alapok által társfinanszírozott fejlesztések mellett az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásainak e térségekben történő összehangolt felhasználása rendkívüli fontosságú. A Program szempontjából releváns fejlesztési programok:

− Társadalmi megújulás OP,

− Társadalmi Infrastruktúra OP,

− Gazdaságfejlesztési OP,

− Környezet és energia OP,

− Regionális OP-k,

− Elektronikus Közigazgatás és Államreform OP,

− Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

− Határ-menti együttműködések az Európai Együttműködés OP-k szerint

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv, továbbá az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program beavatkozási rendszerébe illeszkedő Komplex Térségfejlesztési Program megvalósulását a következőképpen kívánja biztosítani:

Meghatározza azokat a program-elemeket az ÚMFT releváns operatív programjaiban, valamint az ÚMVP intézkedéseiben, melyek kizárólag vagy elsősorban a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben valósulnak meg.

Önálló, csak a ZH Program célterületén megvalósuló, pilote-ként vagy a célterület egészére kiterjedő kiemelt projekteket dolgoz ki.


79. oldal

Meghatározza azokat a műveleteket, amelyek nem kizárólagosan a célterületen valósulhatnak meg, azonban a célterületről pályázókat speciális feltételek, kedvezmények, eljárások segítik.

Az allokált kerettel rendelkező program-elemek mellett olyan intézkedéseknek a zászlóshajó program célterületén történő megvalósulását is biztosítja, amelyek a hátrányos helyzetű térségek bővebb köre vagy akár valamennyi település számára hozzáférhetők.

A célterületek szereplői számára a helyi fogadókészség erősítését szolgáló folyamatsegítéssel, a fejlesztési kapacitások megerősítésével, ezen keresztül komplex vagy egymáshoz kapcsolódó projektek kidolgozásában, rangsorolásában nyújtott támogatással, továbbá eljárásrendi eszközökkel kívánja a fejlesztések megvalósulását elősegíteni.

A program finanszírozása

A kijelölt célterület támogatott fejlesztései – előzetes becslés alapján – összességében legalább 120 milliárd forint összeget tesznek ki, valószínűsíthető azonban, hogy ennek a kétszeresét is elérheti.

A források egy része az egyes operatív programokon belül elkülönített „alapokból” (csak a célterületen megvalósítandó műveletekre allokált összegeken keresztül), más része különböző eljárásrendi konstrukciók keretében nyújt támogatást a megfelelő minőségben kidolgozott projektek számára. Ám ezek a fejlesztési források sem automatikusan járnak a kistérségek számára. A célterületek helyi cselekvési terveiben kiemelt (indokoltan rangsorolt), majd kidolgozott projektek jellegüktől függően egy vagy kétfordulós, nyílt vagy meghívásos pályázatok, speciális preferenciák vagy eljárási garanciák, esetleg versengő pályázatokhoz nyújtott többlet szakmai segítségnyújtás útján kerülnek kiemelésre. A projektek támogatási jóváhagyására és további pénzügyi kezelésére minden esetben az adott fejlesztési program (OP, ÚMVP) Közreműködő Szervezetein keresztül kerül sor.

Fontos, hogy - különösen a gazdasági beruházások esetében - a fejlesztések során magántőkét is sikerüljön bevonni. Ezért a köz és magán társfinanszírozásában megvalósuló (PPP) projektek preferenciát élveznek.

A program-megvalósítás során nyújtandó segítő támogatások (helyi komplex programok készítése, mentorálás, közösségi animálás), továbbá a központi és helyi menedzsment finanszírozása más műveletek illetve források terhére történik, vagyis a célterületek által megszerezhető támogatási forrást nem csökkenti.

Kapcsolódás egyéb kiemelt fejlesztéspolitikai célkitűzésekhez

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek jelentős része egyben határ-menti (perifériális) helyzetű is, így a Komplex Térségfejlesztési Programot az ágazati és regionális operatív programokon túl a határ-menti együttműködések programjához is szoros szálak fűzik. Emellett a kijelölt térségek leszakadásának megállításában, felzárkóztatásában több tematikus zászlóshajó projekt bír kiemelt jelentősséggel:

− A Gyermekesély Program a gyermekek, különösen a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élők esélyegyenlőségét kívánja megteremteni. A korai készségfejlesztés, a szolgáltatások mindenki számára elérhetővé tétele során kiemelt figyelmet kapnak e kijelölésre kerülő leghátrányosabb kistérségek.


80. oldal

− XXI. század iskolája – e program részét alkotó „Befogadó Iskola” alprogram megvalósítása azokban a térségekben valósul meg, ahol az ellátásokhoz való hozzáférés és az oktatás sikeressége mellett az esélyegyenlőség biztosítása is alapvető feladat.

− „A tudás esély” c. program – többek között - a foglalkoztatottak alsó szegmensének a munka világába történő visszavezetését célozza éspedig úgy, hogy a tartós munkanélküliség és inaktivitás csökkentése érdekében készségfejlesztő (írás-olvasást is oktató) képzéseket, valamint munkaerő-piaci programokat (pl. gyakorlati képzésre épülő szakképzési programok szervezése, „termelő iskola” típusú képzési programok, alapfokú végzettséggel nem rendelkező felnőttek számára az általános iskolai végzettség megszerzését biztosító képzés) szükséges működtetni. Mindezekhez olyan szolgáltatásokat kell kapcsolni, amelyek ténylegesen lehetővé teszik számukra a részvételt (személyes segítő, hozzátartozók napközbeni felügyeletének biztosítása, stb.)


81. oldal

A program-megvalósítás intézményrendszere, menedzsmentje

A zászlóshajó program megvalósításának szervezeti keretei

A zászlóshajó program megvalósításához szükséges menedzsment elemeit és szintjeit, továbbá az egyes szintek egymáshoz való kapcsolódását, a Program egészének jellegét és volumenét magas szintű döntés határozza meg.

A tervdokumentumban megnevezett menedzsment struktúra és folyamatsegítés abból indul ki, hogy a helyi, kistérségi szinten meglévő fejlesztési kapacitások önmagukban erőtlenek, jelentős mértékben bürokratizálódtak, így nem képesek a szakszerű működésre és/vagy a helyi szereplők aktivizálására, partnerségek ösztönzésére, a térségek forrás abszorpciós képességének aktív fokozására, a magterületekhez kapcsoló, a KSH kistérség „illetékességi területén” kívül eső „hidak” létrehozására. Ezért szükség van a helyi (kistérségi) fejlesztési kapacitások megerősítésére.

− a program kezdetétől a végéig – központi irányítás mellett – komoly folyamat-segítést feltételez (ennek forrása a TÁMOP 5.1. intézkedés), éspedig

− a kistérségeken belüli egyenlőtlenségeket is felszínre hozó részvételi alapú tervezés, programozás szakmai támogatásával (területfejlesztési, gazdaságfejlesztési és ágazati közpolitikai programok),

− ehhez szorosan kapcsolódva ill. ennek részeként a fejlesztéspolitikai eszközök jobb kihasználását célzó, a kistérségekbe szakértelmet juttató mentori szolgáltatásokkal,

− a térség szereplői közötti kommunikációt és a partnerkapcsolatokat erősítő tevékenységekkel,

− a mélyszegénységben élőket a „társadalom alatti” létük meghaladásához szükséges eszközök megszerzését és társadalmi integrációjukat segítő animációs szolgáltatásokkal.

A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben végzendő programozás, mentorálás és közösségi animáció a területfejlesztési erőfeszítések eddigi kudarcaiból okulva, a mélyrétegekig hatolva és a kistérségi, sőt, az ország-határokon is szükség szerint átívelve próbálja mintegy össztűz alá venni a szegénységet és elmaradottságot generáló tényezőket. Cserébe hozzáadott értéket hoz létre: folyamatosan ismereteket szerez, továbbít, fejlődést generál és a programot túlélő kapcsolatrendszerekben, magatartásmódokban, ismeretekben túlmutat önmagán.

Irányítási és menedzsment struktúra

Akármiképpen is zárulnak a zászlóshajó program jellegével kapcsolatos viták, központi döntéshozásra és menedzsmentre mindenképpen szükség van, amely feladatokat az alábbi szervezetek, testületek látják el:

A zászlóshajó program megalkotásának és felügyeletének központi szervezetei

a. Stratégiai Irányító Bizottság, a központi döntéshozás csúcsszerve:

Feladata: a program stratégiai felügyelete, kereteinek és irányainak meghatározása

Tagjai: fejlesztéspolitikai kormánybiztos, miniszterek (vagy az őket helyettesítő államtitkárok), érintett (a humán területért, a gazdaságfejlesztésért és a területfejlesztésért felelős) FIT tagok


82. oldal

b. Tervezési Koordinációs Bizottság (TKB)

Feladata:

� a Komplex Program tartalmi, módszertani, és a megvalósítást érintő eljárásrendi elemeinek összehangolása,

� az előrehaladás nyomon követése a monitoring jelentések alapján, szükség esetén beavatkozás kezdeményezése

Tagjai: a TÁMOP – TIOP és az OPTKB Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal, valamint a Környezeti és Vízgazdálkodási Minisztériummal kibővített bizottsága (tagok: közigazgatási középvezetők + szakértők)

Központi Programiroda, amely a program-irányítás operatív szerveként felelős a megvalósításért.

c. A Központi Programiroda (KPI) feladatai az alábbiak:

� Döntés-előkészítő tevékenység megalapozása az érintett OP-k és tárcák képviselőiből álló Tervezési Koordinációs Bizottság (TKB), továbbá a miniszteri és államtitkári (FIT tagok) szintet képviselő Stratégiai Irányító Bizottság (SIB) számára;

� Átfogó tervezési, programozási, programkoordinációs feladatok ellátása, amennyiben a KPI

o elkészíti és folyamatosan karban tartja a ZH Program Programtervét;

o kidolgozza a leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára az OP-k és az ÚMVP forrásaihoz való könnyített ill. célzott hozzáférés eszközrendszerét (speciális konstrukciók az akciótervekben, nagy és kiemelt projektek, OP szinten determinált források) és széleskörű egyeztetést folytat azok akciótervekbe ill. az ÚMVP-be illesztésére;

o ellátja a meglévő és a program révén keletkező, helyi (kistérségi) és központi többlet kapacitásoknak a koordinációját és szakmai felügyeletét;

o együttműködik az érintett IH-kkal és közreműködő szervezetekkel az aktuális feladatok elvégzésében és itt képviseli a Program szempontjait.

� A kistérségi fejlesztési kapacitások bővítése, amennyiben a KPI

o regionális szinten szerveződő konzorciumok közvetítésével szakmai támogatást nyújt a helyi (kistérségi) menedzsment számára;

o képzéseket biztosít a program megvalósításában részt vevőknek (KSZ-ek, IH-k, kistérségi szervezetek alkalmazottai) és potenciális kedvezményezettjeinek;

o folyamatos mentorálási és közösségi animációs tevékenységet nyújt szakmai irányítással;


83. oldal

o biztosítja a helyi fejlesztési folyamatok előkészítését, szakmai kontrollját és irányítását, közreműködik a tanácsadást, folyamatsegítést végző szolgáltatók tendereztetésében;

o széleskörű együttműködést generál a fejlesztés kistérségi (állami, önkormányzati, civil, továbbá vállalkozó) szereplői között és ösztönzi a kistérségek közötti és a vertikális kapcsolatrendszerek kiépülését is.

� Monitoring tevékenység: a KPI kidolgozza a program eredményeinek nyomon követését szolgáló monitoring rendszert és irányítja a monitoring tevékenységet, visszacsatolásokat gyűjt, elemez (survey és más intenzív eljáráson alapuló kutatásokkal, régiónként 1 pilote kistérségben a folyamatok végig kísérésével), szükséges szerint módosítási javaslatokat dolgoz ki (AT és /vagy eljárási szintű, egyéb speciális segítség-típusok, stb.)

d. A központi program-irányítást segíti a program egészét figyelemmel kísérő, vezető szakértőkből álló szakértői csoport.

Az egyes program-elemek kidolgozásában részt vevő, az innovatív megoldások kidolgozására képes, egymással és az IH-k felelős munkatársaival időszakosan együttműködő szakértők eseti megbízása is szükséges az alábbi speciális szakterületeket képviseletében:

� Munkaügy, foglalkoztatás

� Gazdaságfejlesztés (közösségi gazdaságfejlesztés, „szegények bankja”)

� Közoktatás (felzárkóztatás, integrált oktatás)

� A szociális ellátási formák és a szociális gazdaság

� Háttérszolgáltatások

o Közösségi animáció

o Részvételen alapuló tervezés, programozás

o Kommunikáció

o Támogatás-technikák, eljárásrendi kérdések

A központi koordinációs munkák egyik fő iránya a helyi (térségi) kapacitások felmérése, helyi progam-menedzsment funkciók telepítése, és a program szakmai tartalmának eljuttatása a célcsoportokhoz ezen fókuszpontokon keresztül.

A Program kistérségi talapzata

A Program kistérségi talapzatát a többcélú kistérségi társulások (TKT), mint a kistérségi komplex felzárkóztatás kistérségi programjáért felelős döntéshozók képviselik. A döntés-előkészítési feladatokat a meghatározott (önkormányzati és állami, civil és vállalkozói) összetételű, a TKT bizottságaiként megalakuló kistérségi fejlesztési bizottságok látják el, míg a titkársági feladatokat a kistérségi programirodák végzik. A fejlesztési bizottságok összetétele esélyt ad a kistérségek civil szereplői és vállalkozói, továbbá a periférikus elhelyezkedésű települések delegátusai számára, hogy markáns szerepük legyen a fejlesztési irányok kijelölésében, sőt a projektek helyi kialakításában, rangsorolásában, valamint a döntés- előkészítésben való érdemi részvételben. Ezáltal egyszerre bővül a helyi demokrácia


84. oldal

és „nevelődik fel” egy olyan fejlesztés-menedzsment, amely a térségben maradva a hatékony fejlesztés fenntarthatóságát biztosítja.

Döntés-előkészítés, döntéshozás kistérségi szinten

A helyi döntéshozó szervezet, és ezzel a kistérségi fejlesztési folyamat gazdája a többcélú kistérségi társulás (TKT) tanácsa,

A TKT tanácsa számára javaslattételi feladatokat lát el a TKT Fejlesztési Bizottsága, amely a meglévő, hasonló funkciójú bizottság szükség szerinti kibővítésével vagy új bizottság létrehozásával jönnének létre az alábbi javasolt összetételben:

− Az elnöki feladatokat a TKT tanácsának elnöke vagy megbízottja látná el

− A tagok között polgármesterek képviselnék

� a TKT mikrotérségeit (3-5 fő),

� a periférikus elhelyezkedésű, gyenge érdekérvényesítésű falvakat (3-5 fő),

� Szavazati joggal vennének részt a Bizottság munkájában

� a kisebbségi önkormányzatok képviselői (3-5 fő)

� a civil szervezetek és a vállalkozók delegátusai

� A szakmai oldal képviseletében szavazati jog nélkül helyet kapnak a Bizottságban

� a fő közszolgáltatások képviselői (intézményvezetők, 3 fő)

� a munkaügyi központ képviselője

− A kistérségi szintű együttműködő fejlesztések képviseletében a helyi vidékfejlesztési közösség(ek) ill. LEADER csoportok képviselője (1-2 fő)

− A javaslattétel ill. a döntéshozás tárgya maga a fejlesztési folyamat és azok a program-dokumentumok, amelyek annak mintegy forgatókönyvét adják. A szakmai követelményeket a központ fogalmazza meg, a programdokumentumok elkészítését is finanszírozza (TÁMOP 5.1. forrásokból), a helyi szereplőkkel, döntéshozókkal való párbeszédet, a „bottom up” elemet azonban a helyi javaslattételi, döntéshozói funkció biztosítaná. Ez kiterjedne

� a 2008-13 évre szóló komplex kistérségi felzárkóztató program elfogadására,

� a kistérségi ellátottság felmérésén és a szükségleteken alapuló közszolgáltatási tervek, ill. a szinergikus kapcsolatban lévő zászlóshajó programok egyes elemeit megvalósító részprogramok elfogadására (a „Gyermekesély Programból” a Biztos Kezdet, a XXI. század iskolájából a „Befogadó iskola)

� az esélyegyenlőségi tervre, stb.

− A kistérségi menedzsment feladatok ellátásáért általános felelősséget az NFÜ alkalmazásában álló tanácsadó hálózat vállal. Az „ÚMFT”-t házhoz vivő tanácsadó szorosan együttműködik legalább az ÖTM tanácsadóval és ahol lehet, a vidékfejlesztési iroda vezetőjével kapcsolatot kell tartania a központi program-koordinációval (információ-szolgáltatás, beszámoló jelentések szerződés szerint);


85. oldal

Program-menedzsment kistérségi szinten

A kistérségi menedzsmentnek

− részt kell vennie, aktív koordinátori szerepet kell betöltenie az alábbi, az OP-k egyes műveleteinek megvalósítását előkészítő, számos TÁMOP műveletben és egyes ROP-okban támogatási feltételként megjelenő programozási tevékenységekben:

− a meglévő cselekvési tervek (ROP-ok és az ÖTM számára készített változatok) összefésülése, munkaváltozat készítése;

− komplex, terület és gazdaságfejlesztési tematikájú felzárkóztató program készítése a meglévők frissítésével, a hiányzók pótlásával a 2008-13-as időszakra (hogy hol, milyen jellegű és mélységű programdokumentumra van szükség, az a Programiroda előkészítő tevékenysége alapján lesz eldöntve);

− közszolgáltatás-fejlesztési programok készítése 2008-13-ra, ezekben

− ellátási színvonal és szükségletfelmérés a szociális szolgáltatásokról

− ágazati fejlesztési tervek készítése (egészségügyi, szociális ellátások, közoktatás)

− esélyegyenlőségi tervek készítése

− a programok alapján 2 éves cselekvési tervek készítése gördülő tervezésben;

− segítenie kell a kistérségekben központi koordinációban dolgozó mentorok, animátorok munkáját;

− kapcsolatot kell tartania a dekoncentrált állami szervezetek kistérségi és regionális képviselőivel (munkaügyi központok, regionális forrásközpontok) és a regionális, továbbá szubregionális fejlesztő ill. a fejlesztésben potenciális partnerként részt vevő szervezetekkel (RFÜ-k, vállalkozásfejlesztési alapítványok, kamarák, inkubátorházak, ipari parkok, stb.);

− közre kell működnie a projektek generálásának és előkészítésének munkálataiban;

− folyamatosan aktivizálnia kell, és aktívan kell tartani a nyertes és a potenciális projekt gazdákat és a pályázatok nyerteseit részben szolgáltatásai által, részben hálózat-építési tevékenysége révén,

− információáramoltatást, kommunikációs és szervező tevékenységet kell végeznie a csatornák széles skáláján a személyes kommunikációtól az Internetig,

− legalább heti két alkalommal ügyfélszolgálatot kell biztosítania megadott témakörökben rendszeres tanácsadással, pályázat-előkészítési szolgáltatásokkal.

Az aktív kommunikáció, mint fejlesztési eszköz

Az aktív kommunikációnak már a megvalósítást megelőzően, az előkészítő szakaszban meg kell kezdődnie. Legfontosabb jellemzői túlmutatnak a szokványos külső kommunikációs- és PR-tevékenységeken. A kommunikáció a programban nem kísérő-kiegészítő szerepet játszik, hanem a fejlesztés közvetlen eszköze a következő területeken:

− a Program első fázisának döntő követelménye a „láthatóvá tétel”, azaz a kiindulási helyzetnek, a Program szándékainak, elveinek, gyakorlatának, módszertanának megismertetése mind a programterületeken, mind az azokon kívüli nyilvánosságban. A


86. oldal

megismertetésre alapozott elfogadtatás (stabil jövőkép) különösen fontos az első eredményeket felmutatni képes időszakig. Ennek megalapozása érdekében összpontosítani kell a résztvevők és a teljes lakosság számára fontos elvárt eredményekre, időtávlatokra, ütemezésre, de a prognosztizálható kockázatok elől sem szabad kitérni,

− a program különböző szintjei között és a szinteken belül, beleértve a visszacsatolást is (belső kommunikációs rendszer létrehozása, szerves egységben a lebonyolítás igényeivel),

− a bevált gyakorlatok, mint a már meglévő (és a Program során keletkező) szellemi és fizikai energiák ésszerű hasznosítása, valamint az anyagi ráfordításokat racionalizáló eszköz; a problémamegoldások modellértékű elemeinek nyilvánossága,

− a hátrányos helyzetű térségek aktív részvételének megalapozására, a kialakult motiváció fenntartására (a Program építkezésének, különös erőfeszítést igénylő szakaszainak és törvényszerű problémás szakaszainak áthidalására is); területi- kisprojekt- és közreműködői arculatteremtés, azonosulás, példateremtés, megmutatkozás, mint a motiváció eszköze. Motiválni kell a Program külső segítőinek, elvárt résztvevőinek körét is,

− „kisebbségi-többségi”, ”roma-nem roma” stb. sztereotípiák és a belőlük fakadó negatív magatartásminták átalakítása, a fejlesztési területek és a kimaradó külső határvidékeik ellentéteinek oldása, gyökereinek feltárása,

− a Program megvalósítását kívülről befolyásoló pozitív környezet megteremtésére, a lehetséges szembenállások kezelésére már a megvalósítás kezdete előtt is.

A „szokásos” kommunikációs eszközökön túl, a fentiek támogatására szükséges a teljes programterület interaktivitását lehetővé tevő kommunikációs hálózatépítés (a program irányítása, a résztvevők, a külső környezet, a fejlesztési szakma, esetlegesen a nemzetközi szféra szerves összekapcsolása).

Ennek leghatékonyabb módja egy program-kommunikációs központi hely, valamint annak honlapja, amely

− gyűjti és közzéteszi az elméleti, a módszertani alapismereteket, a megvalósításhoz szükséges tudnivalókat, a megvalósítás során keletkező általánosítható tapasztalatokat,

− intézményes hozzáférést biztosít a szükséges és hasznos információkhoz, amelyek a programirányítás és a résztvevők között, valamint az egyes szinteken keletkeznek,

− egységes elvek szerint koordinálja az egyes fejlesztési térségekről létrehozott honlapokat, más honlapokon megjelenő kistérségi al-honlapok kapcsolatát, ezáltal „találkozási pontot”, fórumot teremt a teljes Program résztvevői számára,

− gondoskodik a projektszakaszoknak megfelelő belső és külső kommunikációs módszerek alkalmazásáról, a programszintek kommunikációs munkamegosztásáról, a helyi kommunikációs tevékenységek támogatásáról és az ahhoz kapcsolódó képzésről.

A program kockázatai

A Program felett ill. kívül álló tényezőkből eredő kockázatok:

− A folyamatsegítő költségek vállalását elutasítók érvei határozzák meg a program kereteit.


87. oldal

− Az erőfeszítések ellenére eredménytelen forráskoordináció az OP-k között és az ÚMVP-vel, továbbá a határmenti fejlesztéseket koordináló programokkal.

A program szakmai tartalmából eredő kockázatok:

− Helyi kapacitáshiány olymértékű, amely nem teszi lehetővé megfelelő számú fejlesztésben érdekelt és képes szereplő aktivizálását.

− Megfelelő konstrukciók kimunkálása hiányában nem sikerül a fenntartható gazdaságfejlesztés (külső befektetők nem jelentkeznek, belsők nem képesek a fejlesztésre).

− A gazdasági szereplők háttérben maradása az addicionalitás elvének sérelmével is együtt jár: nem sikerül a privát források kellő mértékű mobilizálása.

− A civil és gazdasági szféra erőtlensége miatt az önkormányzatok túlsúlya jellemzi a pályázók körét.

− Nem sikerül életképes együttműködések életre hívása sem az egyes szektorokon belül (gazdasági, civil, önkormányzati), sem azok között.

− A program kistérségekbe zárul, nem sikerül a szükséges szemléleti nyitást megvalósítani és az anyagi forrásokat biztosítani a kistérségi szintről való elrugaszkodáshoz, a magterületekkel való kapcsolatok megteremtéséhez.

− A hasonló programokból szerezhető tapasztalatok elemzése hiányában sikertelen és/vagy nem fenntartható projektek indulnak.

− Összességében a helyi forrás-abszorpciós képesség csekély marad, ami a zászlós hajó program kudarcával egyenértékű.

A program menedzsmentjéből eredő kockázatok:

− A programirányítás döntési folyamatainak késlekedése lelassítja az operatív munkát.

− A programiroda és a helyi fejlesztési szervezetek közötti kommunikáció nem hatékony, emiatt a helyi szintű fejlesztések koordinációja akadozik

− A kistérségi döntéshozói struktúra (az önkormányzati – civil és vállalkozói összetételű Kistérségi Fejlesztési Bizottság javaslattételi, a TKT Tanácsa döntési kompetenciával) nem bizonyul alkalmas eszköznek sem a fejlesztési folyamat helyi (kistérségi) elkötelezett irányítására, koordinációjára, sem a kiegyensúlyozott érdekképviseletre.

− A tanácsadó hálózatok vezetésével működő helyi menedzsment nem képes hatékony, „ügynökség-szerű” működésre.

− Nem a szükséges kompetenciájú alkalmazottak dolgoznak a helyi fejlesztési szervezetnél, ezáltal a program helyi szintű megvalósítása zátonyra futhat.


88. oldal

9.3 Kistérségi Fejlesztési Bizottságok (3. mellékle t) 2007. december 31-gyel megalakultak a Többcélú Kistérségi Társulások Tanácsainak Kistérségi Fejlesztési Bizottságai. A Bizottság a TKT tanácsának új bizottságként vagy már meglévő (pl. terület- és gazdaságfejlesztési feladatokat ellátó) bizottságok kibővítésével, illetve arányosításával alakultak meg. A Kistérségi Fejlesztési Bizottság 15-21 tagból áll, az alábbi összetételben:

− szavazati joggal:

� a TKT mikro-térségeit képviselő polgármesterek (3-5 fő),

� a legkisebb népességszámú, periférikus elhelyezkedésű települések polgármesterei (2-5 fő),

� a térség országgyűlési képviselőinek képviseletében (1 fő)

� a kisebbségi önkormányzatok képviseletében (2-5 fő)

� térségi civil szervezetek és vállalkozók delegátusai (2-5 fő)

− tanácskozási joggal az önkormányzati és állami intézmények, továbbá a LEADER akciócsoportok vagy helyi vidékfejlesztési közösségek képviseletében:

� a fő közszolgáltatások (szociális és gyermekvédelmi, közoktatási és kulturális, egészségügyi területek) képviselői (intézményvezetők 2-4 fő)

� a munkaügyi központ képviselője (1 fő)

� a helyi vidékfejlesztési közösség(ek) illetve LEADER csoport(ok) képviselője (1-2 fő)

A KFB elnöki feladatait a TKT Tanácsának elnöke vagy megbízottja látja el.

A KFB tagságának kiválasztás képviseleti alapon történik, ezért a tagok kiválasztása az érintettek, vagyis a civil szervezetek, a vállalkozók, a kisebbségi önkormányzatok, intézményvezetők fórumain történt meg, az előzetes jelölés mellett helyet hagyva a helyszínen történő jelölésnek is.


89. oldal

9.4 Kistérségi Tervdokumentum sablon (4. melléklet)

Kistérségi fejlesztési program

sablon

tervezet

helyzetleírás max. 7 oldal

SWOT elemzés max. 2 oldal

projektek összegzése max. 2 oldal

projektenként 1 oldal

összesen max. 11 oldal + projektenként 1 oldal

I. helyzetleírás

a statisztikai adatokat központilag szolgáltatjuk, ezek a program mellékletét képezhetik

gazdaság (fő ágazatok (pl. turizmus), vállalkozások), gazdaságfejlesztési szolgáltatások (pl. ipari park)

• konkrét, számszerűsített problémák • eddig elért eredmények (fejlesztések, innovatív kezdeményezések) • max. 1 oldal

közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, foglalkoztatás)

• konkrét, számszerűsített problémák • eddig elért eredmények (fejlesztések, innovatív kezdeményezések (pl. helyi

munkanélküliek foglalkoztatásának preferálása közbeszerzésekben)) • max. 1 oldal


90. oldal

közlekedés (pl. zsáktelepülések, út, kerékpárút, tömegközlekedés)

• konkrét, számszerűsített problémák • eddig elért eredmények (fejlesztések, innovatív kezdeményezések) • max. 1 oldal • csatolandó melléklet térkép

települések és településrészek közmű-ellátottsága, közösségi terei

• konkrét, számszerűsített problémák • eddig elért eredmények (fejlesztések, innovatív kezdeményezések) • max. 1 oldal

kistérségi együttműködés eddig elért eredményei

• társulás, Leader, stb. • max. ½ oldal

társulási tanács tagja a tag a kistérség fejlesztésében eddig elért eredményei

az kellene kiderüljön, hogy milyen szereplőket tud „mozgósítani”


91. oldal

fejlesztési bizottság tagja a tag a kistérség fejlesztésében eddig elért eredményei

Leader akciócsoport tagja a tag a kistérség fejlesztésében eddig elért eredményei

más fontos szervezők a szervező a kistérség fejlesztésében eddig elért eredményei

a kistérségi fejlesztési program operatív megvalósításának szervezeti-személyi feltételei, mechanizmusai

• max. ½ oldal


92. oldal

II., SWOT elemzés

erősségek lehetőségek

gyengeségek veszélyek

összesen 1 oldal

fejlesztési irányok

max. ½ oldal


93. oldal

III., projektek bemutatása

összegzés

operatív program, prioritás

projektek száma, db projektek összköltsége, MFt

forrás megoszlása, %

- gazdaságfejlesztés (ROP)

- turisztika (ROP)

- oktatás

ROP

TIOP

TÁMOP

- egészségügy

ROP

TIOP

TÁMOP

- foglalkoztatás

ROP

TIOP

TÁMOP

- közlekedés (ROP)

- településfejlesztés (ROP)

ROP összesen

TÁMOP összesen

TIOP összesen

mindösszesen

megjegyzés: a forrás megoszláshoz indikatív arányokat adunk a 33 kistérség együttes forrásának megoszlása alapján


94. oldal

forrás megoszlás indoklása (különösen, amennyiben jelentősen eltér az indikatívtól)

vö. fejlesztési irányok

komplexitás biztosítása (pl. oktatás-foglalkoztatás-egészségügy-lakhatás)

egyéb források kapcsolódása (ÚMFT nem dedikált forrásai, ÚMFT-n kívüli források, pl. Leader)

max. ½ oldal

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

induló projektek száma

induló projektek összköltsége, MFt

befejeződő projektek száma

befejeződő projektek összköltsége, MFt

ütemezés indoklása (amennyiben eltér az időarányostól)

max. ½ oldal


95. oldal

projektek egyenkénti bemutatása

projekt rövid címe

projekt gazda neve

megvalósulás helyszíne (település)

összköltség

érintett operatív program és prioritás

felzárkóztatási hatás

számszerű eredmények (indikátorok)

elsősorban foglalkoztatás, oktatás (választható indikátorok listájáról)

fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozás

hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása

projekt rövid bemutatása

megvalósítás indítása és befejezése (év, negyedév)

indítás befejezés

előkészítettség (beruházások esetén műszaki tervek, engedélyek megléte)

kapcsolódás más projektekhez (nemcsak a program projektjeihez)

projektenként összesen 1 oldal


96. oldal

9.5 Esélyegyenl őségi szempontok (5. melléklet)

Esélyegyenlőségi célok az ÚMFT-ben5

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozás (1083/2006/EK rendelet) kiemel két olyan támogatási alapelvet, amelyet minden pályázat tervezése, elbírálása és végrehajtása során figyelembe kell venni: az esélyegyenlőséget és a fenntartható fejlődést. A két alapelv érvényesült az ÚMFT, valamint az egyes Operatív Programok tervezése során, és érvényesül a döntéshozás és végrehajtás intézményrendszereiben, valamint érvényesíteni kell a kiválasztás jogosultságai és értékelési szempontjai között is.

Az esélyegyenlőség horizontális területei a Strukturális Alapok felhasználását szabályozó rendelet szerint az alábbiak:

− „…a tagállamok és a Bizottság biztosítják a nők és férfiak közötti egyenlőség elősegítését az alapok különböző végrehajtási szakaszai során.”

− „…a tagállamok és a Bizottság biztosítják megteszik a megfelelő lépéseket a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozására…”

− „az alapokhoz való hozzáférés különösen a fogyatékossággal élő személyek hozzáférése”

A hat fő esélyegyenlőségi terület

Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok figyelembe vételével hat olyan esélyegyenlőségi terület került kijelölésre, melyek fejlesztése hozzájárulhat az ÚMFT-ben vállalt esélyegyenlőségi célok eléréséhez, azaz az esélyegyenlőség erősítéséhez, különös tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőség, a fogyatékkal élők és a roma emberek esélyegyenlőségének erősítéséhez.

A hat terület között van olyan, amely kifejezetten valamelyik esélyegyenlőségi célhoz – például a roma emberek esélyegyenlőségének erősítéséhez – kapcsolódik, de olyan is van, amely egyszerre több célt támogat, illetve a hatodik terület más hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének támogatását is lehetővé teszi.

Az ÚMFT minden operatív programja ezen területek mindegyikén lehetővé teszi esélyegyenlőségi teljesítmény vállalását, és minden esetben több terület is választható. Operatív Programonként és priroritásonként változhat, hogy az egyes területeken belül milyen konkrét intézkedések választhatók. Az alábbiakban a hat fő esélyegyenlőségi terület bemutatása következik.

Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése

A fogalom legszűkebb értelmezése szerint a családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket nevelő szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni. A családok időbeosztását javító szolgáltatások az elmúlt évtizedben jelentősen visszaestek (például bölcsőde, korai

5 Esélyegyenlőségi Útmutató a Regionális Fejlesztési Programok pályázók és értékelők számára alapján, 2007. október


97. oldal

óvodáztatás, közeli és munkaidővel összeegyeztethető bevásárlás vagy ügyintézés), ezért is különösen fontos az egyes szervezetek szerepvállalása. A családbarát munkahely tágabb értelmezése a család legkülönfélébb formáival számol, figyelembe veszi nemcsak a gyerekek, hanem más, pl. idős, beteg, fogyatékossággal élő családtagokkal kapcsolatos kötelezettségeket is. A családbarát munkahely koncepció nem abból indul ki, hogy mindez kizárólag a nők feladata, ezért lehetővé teszi a munkarend családi szükségletekhez való igazítását, és törekszik arra, hogy mind a nők, mind a férfiak igénybe vegyék a munkaadó által nyújtott lehetőségeket a munka és a magánélet közötti egyensúly erősítésére.

A pályázatok értékelésénél a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását támogató intézkedéseket bevezető pályázók többletpontban részesülnek. Amennyiben ezt a területet jelöli meg pályázatában, számos esélyegyenlőségi intézkedés közül választhat, ilyen például a rugalmas munkaidő lehetősége, szervezeti/ vállalati gyermekintézmény fenntartása, vagy a kapcsolattartás megszervezése a GYES-en, GYED-en levőkkel.

A nemek közötti egyenlőség erősítése

A nők teszik ki a népesség felét, de a nemek közötti egyenlőség még sok tekintetben nem érvényesül a gyakorlatban. A tényleges egyenlőség a munkaerőpiacon sem valósul meg. 2003-ban Magyarországon a 15-64 éves nők 51%-a, a férfiak 63%-a volt foglalkoztatott. A nők munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye úgy jellemezhető, hogy minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk az alacsonyabb keresetet jelentő és alacsonyabb presztízsű állások betöltői között (ezt hívjuk foglalkozási szegregációnak), míg a szervezeten belüli vertikális szegregációra utal a női felsővezetők rendkívül alacsony aránya. Bár a munkavállaló nők iskolai végzettség szerinti összetétele jelentősen javult az elmúlt évtizedekben, és mára a felsőoktatásban a nők aránya elérte – sőt meg is haladta– a férfiak arányát, mégsem csökkentek a nemek közötti keresetkülönbségek, melyek a szellemi dolgozók körében a legnagyobbak.

Cél olyan intézkedések támogatása a munkáltatóknál, amelyek erősítik a nemek közötti egyenlőséget. Amennyiben ezt a területet jelöli meg pályázatában, számos esélyegyenlőségi intézkedés közül választhat, ilyen például a nők létszámának növelése a szervezet felső- és középvezetésében, továbbá az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének gyakorlati érvényesítése is, de ide tartozik a nők számának emelése a kutatás-fejlesztési munkában.

Az akadálymentesítés előrehaladása

A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport, akik számára az akadálymentesítés a társadalom életének színterein való megjelenésük alapfeltétele. Az akadálymentes környezet további haszonélvezői a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, de a betegek és az idős emberek is.

Az esélyegyenlőség szempontjainak vizsgálatánál több tényező kerül értékelésre: az építési beruházások esetében a fizikai akadálymentesítés, de szinte minden projektben értékelhető a fogyatékkal élők számára biztosított jobb infokommunikációs hozzáférés az eszközök, vagy a projekt által nyújtott szolgáltatások használatához (vakbarát számítógépes és egyéb eszközök, könnyen érthető kommunikáció stb.). További példa lehet közlekedési infrastruktúrát érintő projektekben az akadálymentes közlekedés megteremtése. Beruházások esetén mindenképpen javasolt megfelelő képzettségű szakember (pl. rehabilitációs környezettervező szakmérnök) bevonása az akadálymentesítés tervezésébe, de rendkívül hasznos lehet mozgássérült emberek bevonása a projekt tervezésébe és megvalósításába. Amennyiben ezt a területet jelöli meg


98. oldal

pályázatában, számos esélyegyenlőségi intézkedés közül választhat, ilyen például az épületek akadálymentesítése és az infokommunikációs hozzáférés biztosítása mellett a fogyatékkal élők projekttervezésbe történő bevonását célzó intézkedés.

Fogyatékos személyek életminőségének és munkaerőpiaci esélyeinek javítása

Magyarországon az 1990-es évtizedben jelentősen visszaesett a foglalkoztatottság, és ez a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetére is hatással volt. A foglalkoztatottak aránya Magyarországon a fogyatékos emberek körében - 2001. évi népszámlálás adatai szerint - 9 százalékra csökkent. Az Európai Unió tagállamaiban 2001-ben a fogyatékos emberek átlagosan 40-50%-a, a súlyosan fogyatékosok 30-40%-a volt foglalkoztatott. Az ÚMFT két átfogó céljának egyike a foglalkoztatás bővítése, a munkaerő-kínálat növelése, valamint a kereslet és kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása.

Ez utóbbi cél eléréséhez feltétlenül szükséges a fogyatékossággal élők számára a foglalkoztatás elérhetőségének segítése: az akadálymentes fizikai és kommunikációs környezet kialakítása, továbbá a távmunka és egyéb alternatív munkavégzési lehetőségek biztosítása. Amennyiben ezt a területet jelöli meg pályázatában, számos esélyegyenlőségi intézkedés közül választhat, ilyen például a fent már említett akadálymentesítés mellett a távmunka, de a bedolgozás elősegítése is.

Roma emberek életminőségének és munkaerőpiaci esélyeinek javítása

Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. A népszámlálás adatai szerint nagyon lényeges különbségek vannak a cigány és a nem cigány nemzetiségek társadalmi rétegek szerinti összetételében, de a legújabb kutatások is megerősítik, hogy a társadalmi kirekesztődés bizonyítottan leginkább a roma embereket sújtja. A diszkrimináció mellett az alacsony képzettségi szint is konzerválja a roma népesség alacsony arányú munkaerő-piaci részvételét és előmenetelét, ezért a képzési lemaradás felszámolását, csökkentését vállaló munkaadók is pontot szerezhetnek az esélyegyenlőségi értékelés során.

Amennyiben ezt a területet jelöli meg pályázatában, számos esélyegyenlőségi intézkedés közül választhat, ilyen például a roma alkalmazottak számának növelése mellett az egyenlő munkáért egyenlő bért elv megvalósítása, vagy továbbképzések biztosítása.

Kérjük a statisztikai adatok és vállalások megadásánál vegye figyelembe azt, hogy a roma származás és a fogyaték az érintettek önkéntes hozzájárulása alapján kerülhet rögzítésre, azaz pályázatában csak akkor utalhat az érintettek roma vagy fogyatékos voltára, ha ők önkéntesen és határozottan hozzájárultak ehhez. Az önkéntes adatszolgáltatás azt jelenti, hogy az érintett hozzájárul adatainak kezeléséhez, tehát önkéntesen és határozottan kinyilvánítja kívánságát személyes adatai kezeléséhez. A hozzájárulás akkor tekinthető megadottnak, ha az megfelelő tájékoztatáson alapul. A különleges adatok munkáltató által történő kiemelése nem alapulhat vélelmen, a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók támogatását célzó szándék nem pótolhatja az adatkezeléshez való egyedi hozzájárulást. Ebben a tekintetben is különös jelentősége van az érintettek tájékoztatásának. Ez azt jelenti, hogy ha Ön pályázatában roma vagy fogyatékos ember foglalkoztatását kívánja vállalni, akkor a projekt teljesülésének igazolásakor rendelkeznie kell olyan dokumentummal, amelyben az érintett hozzájárul ahhoz, hogy őt roma vagy fogyatékos munkavállalóként definiálják. Mindazonáltal természetesen sok olyan pályázati tevékenység lehetséges, amelyhez nem szükséges adott konkrét személyek roma származásának vagy fogyatékosságának megállapítása. Például ha a pályázó vállalja, hogy a projekt tervezésébe bevon roma érdekképviseleti szervezetet, akkor


99. oldal

természetesen nem szükséges a szervezet képviselőitől nyilatkozatot kérni roma származásukról ahhoz, hogy a szervezet képviselői segítsenek a projektben a roma esélyegyenlőség megjelenítéséhez. Vagy egy erősen szegregált település vagy intézmény esetében a pályázó becslés alapján kijelentheti azt a problémát, hogy az adott településen vagy intézményben a roma emberek erős szegregációval néznek szembe és ennek enyhítésére készül a projekt – anélkül, hogy ehhez az érintett település vagy intézmény munkavállalóitól stb. nyilatkozatot kellene beszerezni roma származásukról.

Más hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci és társadalmi esélyeinek javítása

Az ÚMFT két átfogó céljának egyike a foglalkoztatás bővítése, a munkaerő-kínálat növelése, valamint a kereslet és kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. A fő esélyegyenlőségi célcsoportok mellett más, ún. hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és munkaerő-piaci részvételét is elő kívánjuk segíteni.

Hátrányos helyzetű munkavállaló (a 68/2001/EK rendelet alapján):

− minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban;

− minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadó fogyatékossággal élő személy, aki ennek ellenére képes belépni a munkaerőpiacra;

− minden olyan, a Közösség területére munkavégzés végett beköltöző vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki és/vagy nyelvi képzésre szorul;

− minden olyan személy, aki legalább háromévi kihagyás után újra dolgozni kíván, különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni első hat hónapban;

− minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést;

− minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni első hat hónapban.

arop_115_b_fs_2008-05-30_v8

Documents