ASBÓTH SÁNDOR TÉRSÉGI KÖZÉPISKOLA,

SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

KESZTHELY

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Keszthely, 2005. július 1.

Szemes Péterigazgató

TARTALOMJEGYZÉK

I. Nevelési program........................................................................................................................4

I/1. Az intézmény adatai, helyzete, háttere..................................................................................4

I/2. Az intézmény önmeghatározása, funkciói és működési területe..........................................16

I/3. Az iskolában működő képzési rendszer formái....................................................................18

I/4. Az intézményben folyó munka feltételei...............................................................................22

I/5. A szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke...................................................................29

I/6. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszkö­zei, eljárásai..............................................................................................................................29

I/7. A tanulók személyiségfejlesztése.........................................................................................34

I/8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok....................................................................34

I/9. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység............35

I/10. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység..............................................36

I/11. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok...................................................38

I/12. A tanulói kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program................................39

I/13. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység.........................................................39

I/14. Az iskolai élet, a tehetség, képesség kibontakozását, a szociális hátrányok, a beilleszke­dési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek, szolgáltatások.........40

I/15. Szocializáció, a szociális értékrend, képességrendszer fejlesztése....................................41

I/16. Környezeti nevelés.............................................................................................................41

I/17. Egészséges és kulturált életmódra nevelés........................................................................43

I/18. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere....................................44

I/19. Tanulói szervezetek............................................................................................................48

I/20. Kapcsolattartás a fenntartóval.........................................................................................49

I/21. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfej­lesztésének lehetőségei..............................................................................................................49

I/22. Nemzetiségek, etnikumok kultúrája ..................................................................................51

II. Helyi tanterv............................................................................................................................52

II/1. Az intézmény egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai fog­lalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyagok és követelményei.....................................52

II/2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei...................................................................................................................................................85

II/3. Az intézménybe való bejutás és az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei............86

2

II/4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanu­ló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítmé­nye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája.....................................89

II/5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek.........................................95

II/6. A középszintű érettségi vizsga témakörei...........................................................................95

III. szakmai program.................................................................................................................106

III/1. Az intézmény szakmai programja...................................................................................106

III/2. Gyakorlati oktatás szervezése........................................................................................107

III/3. A szakképzési évfolyamra való belépés feltételei............................................................107

III/4. A gyakorlati munka értékelése........................................................................................108

III/5. Az egyes évfolyamokon és szakokon oktatott tantárgyak és gyakorlati foglalkozások óra­tervei........................................................................................................................................108

Informatikai szakmacsoport óratervei.....................................................................................111

Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport óratervei.............................................................115

Szolgáltató szakmacsoport óratervei.......................................................................................119

Ruhaipari szakmacsoport óratervei........................................................................................125

Faipari szakmai csoport óratervei..........................................................................................128

Gépészet szakmacsoport óratervei..........................................................................................134

Építészet szakmacsoport óratervei..........................................................................................144

Élelmiszeripari szakmacsoport óratervei................................................................................153

Menedzser és minőségbiztosítás szakmacsoport óratervei......................................................154

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport.............................................154

Egészségügy szakmacsoport....................................................................................................155

Mezőgazdaság szakmacsoport................................................................................................167

Környezetvédelem–vízgazdálkodás szakmacsoport.................................................................169

3

"Azért lettem pedagógus, hogy a természetnek nyersgyémántját szép vigyázattal csiszoljam kristállyá"

(Németh László)

I. NEVELÉSI PROGRAM

I/1. Az intézmény adatai, helyzete, háttere

1.1. Az intézmény neve, címe

Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium

8360 Keszthely, Gagarin u. 2-4.Telefon: iskola: 83/311-596, 314-402, 510-559, 510-607

kollégium: 83/312-026, 511-052konyha: 83/312-027, 511-776

Telefax: 83/312-084E-mail: suli@asboth.sulinet.hu Internet: www.asboth.sulinet.hu

1.2. Tagintézmények:

Béri Balogh Ádám Tagintézmény

8790 Zalaszentgrót, Batthyány L. u. 15.Telefon: 83/360-127Telefax: 83/360-320E-mail: bbag@beri-balogh.sulinet.hu Internet: www.beri-balogh.sulinet.hu

Nagyváthy János Tagintézmény

8360 Keszthely, Tapolcai út 1/CTelefon: 83/311-140, 312-958, 511-358Telefax: 83/511-339E-mail: zsadanyi@nagyvathy-khely.sulinet.huInternet: www.nagyvathy-khely.sulinet.hu

1.3. Az intézmény fenntartója

Zala Megyei Önkormányzat8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10.Telefon: 92/597-500,Telefax: 92/311-358

4

1.4. Az intézmény alapító okirata

Az intézmény elnevezése: Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium

Törzsszáma: 432898

Székhelye: 8360 Keszthely, Gagarin u. 2-4.

Az ingatlan nyilvántartási adatai:

7257 sz. tulajdoni lapon 1495/3 hrsz.1667 sz. tulajdoni lapon 1497/4 hrsz.

Az ingatlan tulajdonosa: Keszthely Város Önkormányzata8360 Keszthely, Fő tér 1.

Fenntartó szerve: Zala Megyei Önkormányzat8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi út 10.

Felügyeleti szerve: Zala Megyei Közgyűlés8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi út 10.

Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy

Az intézmény gazdálkodási formája:

Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv

Az intézmény gazdálkodási jogköre:

Önálló gazdálkodó és költségvetési előirányzat feletti rendelkezésijogosultság tekintetében teljes jogkörű gazdálkodó szerv

Az intézmény vezetőjének megbízási rendje:

Az intézmény vezetőjét – pályázat alapján – a Zala MegyeiKözgyűlés bízza meg, az egyéb munkáltatói jogkört a közgyűléselnöke gyakorolja.

Az intézmény alapításának éve:

1884. tanoncoktatás kezdete1968. önálló intézmény

Az intézmény alapítója: Magyar Királyi Vallás- és Közoktatási MinisztériumMunkaügyi Minisztérium

Szervezeti és Működési Sza­bályzat:

Az alapító okiratban foglaltakat az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában kell részletezni, amelyet az intézmény vezetője a je­len alapító okirat kiadásától számított 6 hónapon belül köteles fel­ügyeleti szervéhez jóváhagyásra felterjeszteni. A Szervezeti és Műkö­dési Szabályzat a felügyeleti szerv jóváhagyásával lép érvénybe, mó­dosítására a felügyeleti szerv jóváhagyásával kerülhet sor.

Az intézmény típusa: Többcélú középfokú közoktatási intézmény (gimnázium, szakközép­iskola, szakiskola, kollégium, konyha)

Tagozat megnevezése: Nappali, esti és levelező tagozat, valamint felnőttoktatás (Országos Képzési Jegyzék szerinti szakmai képzés)

5

Évfolyamok száma: − Nyelvi előkészítő évfolyam (az idegen nyelvi felkészítést segítő 9. évfolyam)

− Szakközépiskola (9-12. évfolyam) + szakképző évfolyam (1/13., 2/14., 3/15. évfolyam)

− Szakiskola (9-10. évfolyam) + szakképző évfolyam (1/11., 2/12., 3/13. évfolyam)

− Szakközépiskola felnőtt nappali (11-12. évfolyam)− Szakközépiskola esti tagozat (10-12. évfolyam)− Szakközépiskola levelező tagozat (1/13., 2/14.)

Intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám:

– Nyelvi előkészítő– Szakközépiskola:– Szakiskola:– Esti tagozat:– Levelező tagozat:– Kollégium:

35 fő500 fő400 fő250 fő 70 fő148 fő

Tagozatok: − Nyelvi előkészítő (9. évfolyam)− Felnőtt nappali (11-12. évfolyam)– Szakközépiskola:

Szakmacsoportos alapozó oktatás (9-12. évfolyamon) a követ­kező szakterületekre:– informatika szakmacsoport– elektrotechnika-elektronika szakmacsoport– egyéb szolgáltatások szakmacsoport

– Szakiskola:Szakmai alapozás (9-10. évfolyamon) a következő szakterüle­tekre:– gépészet szakmacsoport– elektrotechnika-elektronika szakmacsoport– építészet szakmacsoport– faipar szakmacsoport– közlekedés szakmacsoport– egyéb szolgáltatások szakmacsoport– könnyűipar szakmacsoport

− Felnőttoktatás

Az intézmény tevékenységi köre

Alaptevékenység:SZJ

70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése80.21 Általános középfokú oktatás80.22 Szakmai középfokú oktatás

33 5216 01 Ács-állványozó33 5262 01 Asztalos52 5241 01 Autóelektronikai műszerész52 5241 02 Autószerelő31 5216 02 Bádogos és épületbádogos31 5216 03 Burkoló

6

54 4641 07 CAD-CAM tervező, dokumentációkezelő informatikus21 5272 02 Cipőjavító31 5272 04 Cipőkészítő52 5422 01 Elektrotechnikai technikus31 5216 06 Épületburkoló34 5222 02 Érintésvédelem-szabványossági felülvizsgáló34 5222 03 Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója52 5422 02 Erősáramú elektronikai technikus34 5222 04 FAM-szerelő31 5216 09 Fapadlózó és burkoló33 5233 01 Fényező-mázoló33 5276 01 Férfiruha-készítő33 7812 01 Fodrász54 4641 01 Gazdasági informatikus I.54 4641 02 Gazdasági informatikus II.31 5216 10 Gázvezeték- és készülékszerelő34 5276 01 Gyermekruha-készítő51 5222 02 Háztartásigép-szerelő31 5233 06 Hegesztő31 5212 06 Hentes és mészáros31 5212 07 Húsipari szakmunkás31 4641 01 Informatikai hálózatirendszer-telepítő 54 4641 03 Informatikus33 5262 05 Kádár33 5241 02 Karosszérialakatos33 7812 02 Kéz- és lábápoló, műkörömépítő33 5262 08 Kishajó- és csónaképítő54 5262 01 Kishajó- és csónaképítő technikus31 5252 02 Kisteljesítményűkazán-fűtő31 5233 10 Kovács51 7812 01 Kozmetikus31 5216 13 Kőfaragó31 5216 14 Kőműves52 7899 02 Lakberendező53 5401 05 Minőségirányítási belső auditor54 8409 01 Multimédia-fejlesztő52 5423 07 Műszaki számítástechnikai technikus33 5276 05 Nőiruha-készítő33 5272 05 Ortopédiai cipész52 5411 08 Ruhaipari technikus54 4641 04 Számítástechnikai programozó52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető33 4641 01 Számítógép-kezelő (-használó)31 5216 22 Szárazépítő31 5216 16 Szerkezetlakatos31 5216 17 Szobafestő-mázoló és tapétázó31 5216 18 Tetőfedő31 5276 03 Varrómunkás33 5222 03 Villamosgép- és készülékszerelő34 5222 09 Villamoshálózat-szerelő34 5222 13 Villámvédelem felülvizsgálója

7

33 5216 03 Villanyszerelő51 7862 05 Virágkötő-berendező31 5216 20 Vízvezeték- és központifűtés-szerelő

80.30.11 Felsőszintű szakmai képzés55 3434 03 Kis- és középvállalkozási menedzser55 5423 02 Műszaki informatikai mérnökasszisztens

80.42 Felnőtt-, egyéb oktatás33 5216 01 Ács-állványozó33 5262 01 Asztalos52 5241 01 Autóelektronikai műszerész52 5241 02 Autószerelő31 5216 02 Bádogos és épületbádogos31 5216 03 Burkoló54 4641 07 CAD-CAM tervező, dokumentációkezelő informatikus21 5272 02 Cipőjavító31 5272 04 Cipőkészítő52 5422 01 Elektrotechnikai technikus31 5216 06 Épületburkoló34 5222 02 Érintésvédelem-szabványossági felülvizsgáló34 5222 03 Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója52 5422 02 Erősáramú elektronikai technikus34 5222 04 FAM-szerelő31 5216 09 Fapadlózó és burkoló33 5233 01 Fényező-mázoló33 5276 01 Férfiruha-készítő33 7812 01 Fodrász54 4641 01 Gazdasági informatikus I.54 4641 02 Gazdasági informatikus II.31 5216 10 Gázvezeték- és készülékszerelő34 5276 01 Gyermekruha-készítő51 5222 02 Háztartásigép-szerelő31 5233 06 Hegesztő31 5212 06 Hentes és mészáros31 5212 07 Húsipari szakmunkás31 4641 01 Informatikai hálózatirendszer-telepítő 54 4641 03 Informatikus33 5262 05 Kádár33 5241 02 Karosszérialakatos33 7812 02 Kéz- és lábápoló, műkörömépítő33 5262 08 Kishajó- és csónaképítő54 5262 01 Kishajó- és csónaképítő technikus31 5252 02 Kisteljesítményűkazán-fűtő31 5233 10 Kovács51 7812 01 Kozmetikus31 5216 13 Kőfaragó31 5216 14 Kőműves52 7899 02 Lakberendező53 5401 05 Minőségirányítási belső auditor54 8409 01 Multimédia-fejlesztő52 5423 07 Műszaki számítástechnikai technikus33 5276 05 Nőiruha-készítő

8

33 5272 05 Ortopédiai cipész52 5411 08 Ruhaipari technikus54 4641 04 Számítástechnikai programozó52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető33 4641 01 Számítógép-kezelő (-használó)31 5216 22 Szárazépítő31 5216 16 Szerkezetlakatos31 5216 17 Szobafestő-mázoló és tapétázó31 5216 18 Tetőfedő31 5276 03 Varrómunkás33 5222 03 Villamosgép- és készülékszerelő34 5222 09 Villamoshálózat-szerelő34 5222 13 Villámvédelem felülvizsgálója33 5216 03 Villanyszerelő51 7862 05 Virágkötő-berendező31 5216 20 Vízvezeték- és központifűtés-szerelő

55.23.15.0 Máshová nem sorolt egyéb szálláshely szolgáltatás (kollégium)

Tagintézményei: Béri Balogh Ádám Tagintézmény8790 Zalaszentgrót, Batthyány L. u. 15.

797 tulajdoni lapon 742 hrsz. 79 tulajdoni lapon 742 hrsz.

Alapítása: 1952. Zala Megyei Tanács V. B.

Az ingatlan tulajdonosa:Zalaszentgrót Város Önkormányzata

Évfolyamok száma:

− Nyelvi előkészítő évfolyam (az idegen nyelvi felkészítést segítő 9. évfo­lyam)

− Gimnázium (9-12. évfolyam)− Szakközépiskola (9-12. évfolyam) + szakképző évfolyam (1/13., 2/14. év­

folyam)− Szakiskola (9-10. évfolyam) + szakképző évfolyam (1/11., 2/12., 3/13. év­

folyam)− Gimnázium felnőtt nappali (11-12. évfolyam)

Intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám:

– Nyelvi előkészítő– Gimnázium, szakközépiskola– Szakiskola:– Felnőtt nappali– Kollégium:

35 fő280 fő280 fő140 fő 25 fő

Tagozatok: − Gimnázium (9-12. évfolyam)− Nyelvi előkészítő (9. évfolyam)− Felnőtt nappali (11-12. évfolyam)

– Szakközépiskola:Szakmacsoportos alapozó oktatás (9-12. évfolyamon) a következő szakterületekre:– informatika szakmacsoport

– Szakiskola:

9

Szakmai alapozás (9-10. évfolyamon) a következő szakterületekre:– gépészet szakmacsoport– építészet szakmacsoport– faipar szakmacsoport– könnyűipar szakmacsoport– kereskedelem-marketing szakmacsoport

Alaptevékenység:SZJ

70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése80.21 Általános középfokú oktatás80.22 Szakmai középfokú oktatás

31 7862 01 ABC-eladó33 5216 01 Ács-állványozó33 5262 01 Asztalos31 5262 02 Asztalosipari szerelő52 5241 02 Autószerelő31 5216 02 Bádogos és épületbádogos31 5216 03 Burkoló54 4641 07 CAD-CAM tervező, dokumentációkezelő informatikus52 6601 01 Élelmezésvezető33 7862 01 Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő31 5216 06 Épületburkoló52 5411 05 Fafeldolgozó technikus31 5243 02 Faipari gépmunkás31 7822 01 Falusi vendéglátó33 5262 07 Faműves31 5216 09 Fapadlózó és burkoló33 5276 01 Férfiruha-készítő31 5274 02 Fonó54 4641 01 Gazdasági informatikus I.54 4641 02 Gazdasági informatikus II.34 5276 01 Gyermekruha-készítő51 5222 02 Háztartásigép-szerelő31 5233 06 Hegesztő54 3404 02 Idegen nyelvi ügyintéző titkár31 4641 01 Informatikai hálózatirendszer-telepítő 33 5262 05 Kádár52 7862 02 Kereskedelmi technikus32 7862 01 Kereskedő vállalkozó33 5276 03 Konfekcióipari szabász31 5233 10 Kovács31 5216 14 Kőműves52 3435 04 Marketing- és reklámügyintéző52 5423 07 Műszaki számítástechnikai technikus33 5276 05 Nőiruha-készítő52 5411 08 Ruhaipari technikus33 7862 03 Ruházati kereskedő54 4641 04 Számítástechnikai programozó52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető33 4641 01 Számítógép-kezelő (-használó)

10

31 5216 22 Szárazépítő31 5216 16 Szerkezetlakatos31 5216 17 Szobafestő-mázoló és tapétázó31 5216 18 Tetőfedő52 3404 04 Ügyintéző titkár31 5276 03 Varrómunkás33 7862 04 Vas- és műszaki kereskedő33 5216 03 Villanyszerelő31 5216 20 Vízvezeték- és központifűtés-szerelő

80.30.11 Felsőszintű szakmai képzés55 5499 03 Faipari termelésszervező

80.42 Felnőtt-, egyéb oktatás31 7862 01 ABC-eladó33 5216 01 Ács-állványozó33 5262 01 Asztalos31 5262 02 Asztalosipari szerelő52 5241 02 Autószerelő31 5216 02 Bádogos és épületbádogos31 5216 03 Burkoló54 4641 07 CAD-CAM tervező, dokumentációkezelő informatikus52 6601 01 Élelmezésvezető33 7862 01 Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő31 5216 06 Épületburkoló52 5411 05 Fafeldolgozó technikus31 5243 02 Faipari gépmunkás31 7822 01 Falusi vendéglátó33 5262 07 Faműves31 5216 09 Fapadlózó és burkoló33 5276 01 Férfiruha-készítő31 5274 02 Fonó54 4641 01 Gazdasági informatikus I.54 4641 02 Gazdasági informatikus II.34 5276 01 Gyermekruha-készítő51 5222 02 Háztartásigép-szerelő31 5233 06 Hegesztő54 3404 02 Idegen nyelvi ügyintéző titkár31 4641 01 Informatikai hálózatirendszer-telepítő 33 5262 05 Kádár52 7862 02 Kereskedelmi technikus32 7862 01 Kereskedő vállalkozó33 5276 03 Konfekcióipari szabász31 5233 10 Kovács31 5216 14 Kőműves52 3435 04 Marketing- és reklámügyintéző52 5423 07 Műszaki számítástechnikai technikus33 5276 05 Nőiruha-készítő52 5411 08 Ruhaipari technikus33 7862 03 Ruházati kereskedő54 4641 04 Számítástechnikai programozó52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető33 4641 01 Számítógép-kezelő (-használó)

11

31 5216 22 Szárazépítő31 5216 16 Szerkezetlakatos31 5216 17 Szobafestő-mázoló és tapétázó31 5216 18 Tetőfedő52 3404 04 Ügyintéző titkár31 5276 03 Varrómunkás33 7862 04 Vas- és műszaki kereskedő33 5216 03 Villanyszerelő31 5216 20 Vízvezeték- és központifűtés-szerelő

55.23.15.0 Máshová nem sorolt egyéb szálláshely szolgáltatás (kollégium)

Nagyváthy János Tagintézmény8360 Keszthely, Tapolcai út 1/C

3023. sz. tulajdoni lapon 2818, 2818/1 hrsz.

Alapítása: 1945. Földművelésügyi Minisztérium

Az ingatlan tulajdonosa:Keszthely Város ÖnkormányzataMagyar Sarutlan Karmelita Rend

Évfolyamok száma:

− Szakközépiskola (9-12. évfolyam) + szakképző évfolyam (1/13., 2/14., 3/15. évfolyam)

− Szakközépiskola levelező tagozat (1/13., 2/14., 3/15.)

Intézménybe felvehető maximális gyermek-,tanulólétszám:

– Szakközépiskola:– Levelező tagozat:– Kollégium:

560 fő 70 fő 70 fő

Tagozatok: – Szakközépiskola:Szakmacsoportos alapozó oktatás (9-12. évfolyamon) a következő szakterületekre:– informatika szakmacsoport– környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport– egészségügyi szakmacsoport

Alaptevékenység:SZJ

70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése80.21 Általános középfokú oktatás80.22 Szakmai középfokú oktatás

31 5012 01 Ápolási asszisztens54 5012 01 Ápoló52 4641 01 Egészségügyi operátor54 5018 01 Egészségügyi szakasszisztens52 5008 01 Fizioterápiás asszisztens52 5046 01 Fogászati asszisztens31 7862 02 Hulladékgyűjtő54 5470 01 Környezet- és hidrotechnológus33 7898 01 Környezet- és természetvédelmi szakmunkás

12

53 5470 03 Környezetvédelmi szakelőadó52 5470 04 Környezetvédelmi technikus51 5008 01 Masszőr (gyógy)21 5212 04 Sütőipari munkás52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető33 4641 01 Számítógép-kezelő (-használó)

80.30.11 Felsőszintű szakmai képzés55 5470 01 Hulladékgazdálkodási technológus

80.42 Felnőtt-, egyéb oktatás31 5012 01 Ápolási asszisztens54 5012 01 Ápoló52 4641 01 Egészségügyi operátor54 5018 01 Egészségügyi szakasszisztens52 5008 01 Fizioterápiás asszisztens52 5046 01 Fogászati asszisztens31 7862 02 Hulladékgyűjtő54 5470 01 Környezet- és hidrotechnológus33 7898 01 Környezet- és természetvédelmi szakmunkás53 5470 03 Környezetvédelmi szakelőadó52 5470 04 Környezetvédelmi technikus51 5008 01 Masszőr (gyógy)21 5212 04 Sütőipari munkás52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető33 4641 01 Számítógép-kezelő (-használó)

55.23.15.0 Máshová nem sorolt egyéb szálláshely szolgáltatás (kollégium)

Az intézmény alaptevékenysége keretén belül kisegítő jellegű szolgáltatás:18.2 Textilruházat gyártása20.3 Épületasztalos-ipari termékgyártás35.12 Szabadidő-, sporthajó gyártása, javítása45 Építőipar52.1 Vegyes kiskereskedelem55.23 Egyéb szálláshely szolgáltatás55.51 Munkahelyi étkeztetés55.52 Közétkeztetés60.23 Egyéb szárazföldi személyszállítás60.24.22.0 Egyéb áru közúti szállítása

Az intézmény alaptevékenységei szakfeladatonként

A szakfeladat száma, megnevezése:

55131-5 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás55141-4 Üdültetés55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés55233-4 Kollégiumi intézményi közétkeztetés55241-1 Munkahelyi vendéglátás75176-8 Intézményi vagyon működtetése75195-0 Intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként80214-4 Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás

13

80216-6 Gimnáziumi felnőttoktatás80217-7 Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás80219-9 Szakközépiskolai felnőttoktatás80221-4 Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás80223-6 Szakiskolai felnőttoktatás80224-1 Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás80226-3 Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás80341-6 Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés80401-7 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás80512-4 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók kollégiumi,

externátusi nevelése, oktatása92403-6 Diáksport

Vállalkozási tevékenység: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

1.5. Az intézmény rövid bemutatása

a) Asbóth Sándor Szakközépiskola (anyaiskola)

A keszthelyi ipari szakmunkásképzés (iparos tanoncoktatás) centenáriumát 1984-ben ünne­peltük. Tehát városunkban az iparosoktatás 1884 őszén kezdődött, amikor több mint 100 ta­nonc iratkozott be az iskolába. A társadalmi körülmények változása, fejlődése magával hozta az iparos képzés fontosságának hangsúlyozását. 1924-ben már lányok is tanulhattak szakmát az iskolában. A háború (1945) után többnyire a kisipar igényelte a tanoncokat. A 60-as évek­ben a minőségi és mennyiségi fejlődés követelményeinek már alig tudott megfelelni az isko­la. Általános iskolai tanárok tanították délutáni órákban a közismeretet (az általános iskola épületében), szakmai irányítás szempontjából pedig a veszprémi 306-os számú intézethez tartozott az iskola, mint kihelyezett tagozat. Továbblépni csak az intézmény önállóvá válásá­val lehetett. Új 6 tantermes iskola építéséről határoztak az illetékesek. Az iskola 1968. szep­tember 1-jétől, az 1968/69-es tanévtől megkezdte önálló nevelő-oktató munkáját. Neve az 1991/92-es tanévig: 308. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet. 1991-ben indítottuk iskolánk­ban a szakközépiskolai képzést – ruhagyártó és villanyszerelő szakmában –, amely egyúttal névváltoztatást is jelentett. Az iskola neve 1991-től Műszaki Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet volt.Az iskola épülete 1988-ban nyerte el végső formáját. A 28 tanteremben és 9 tanműhelyben tanévenként mintegy 700 nappali és 130 esti tagozatos tanulót oktatunk. 1997/1998-ban ké­szült a Pedagógiai Programunk. Azóta a kollégium bal szárnyának II. emeletén 5 kisebb és 1 nagyobb tantermet alakítottunk ki a hálótermekből és a tanulószobákból. A 26 nappali tago­zatos és 3 esti és levelező tagozatos osztályunk rendkívüli zsúfoltsággal fér el, ezért 2004 szeptemberétől növeltük tantermeink számát.2001. július 1-jén vettük fel az Asbóth Sándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium nevet, és látjuk el az összetett szakfeladatot (szakközépiskolai, szakiskolai képzés és kollégi­umi nevelés). A kollégium 1948-tól működött állami tulajdonban Középiskolai Diákotthon­ként. 1961-ben nyerte el a Vajda János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola Le­ánykollégiuma címet. 1971-1975-ig a Kossuth utcai épületben működött, ahol az épület álla­ga leromlott. Ekkor készült el a Gagarin utcai épület, amely korszerűnek mondható volt, 4-6 fős szobákkal, társalgóval, étteremmel. Az azóta eltelt 20 évben a kollégium épületének álla­ga, berendezései leromlottak, bár tanulóink az utóbbi időben sokat dolgoztak az épület fel­újításáért, átalakításáért. 1975-től Keszthely város önálló középiskolai kollégiumaként mű­

14

ködött. Ekkortól pénzügyileg az Ipari Szakmunkásképző Intézet Gazdasági Hivatalához tar­tozott, 1993-tól pedagógiai irányítását is iskolánk végzi. A kollégium férőhelye: 148 fő.A háromemeletes iskolaépület és a kétemeletes kollégium (a konyhával és ebédlővel) 6747 m2-nyi telekkel, sportpályával és szép zöld felülettel körülvett, hangulatos környezetben ta­lálható.

A Zala Megyei Közgyűlés 27/2005. (III. 10.) KH számú határozatával 2005. július 1-jei ha­tállyal az Asbóth Sándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumhoz csatolt két tagintéz­ményt: a Béri Balogh Ádám Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolát és a Nagyváthy Já­nos Szakközépiskola és Kollégiumot.

b) Béri Balogh Ádám Tagintézmény

Az iskola földrajzi környezete:

Zalaszentgrót Zala megye északkeleti sarkában fekvő kisváros. A Zala völgyében megka­paszkodó települést síkságokkal tarkított szelíd dombok ölelik körül.Az 1247-ben kelt várost megnevező írásos emlék arra enged következtetni, hogy már régen lakott településnek számított a XIII. században. 1984. január 1-jén újra városi rangot kapott, 100. magyar városként. Zalaszentgrót városhoz hat települést csatoltak: Aranyodot, Tüskeszentpétert, Tekenyét, Zalaudvarnokot, Zalakop­pányt és Csáfordot. Közvetlen vonzáskörzetébe 21 falu tartozik. Járási székhelyként köz­pontként szolgált a környező községek számára. A vasúti és a közúti 1. és 2. rendű főútvona­lak elkerülik Zalaszentgrótot. Mivel közlekedése keleti, északkeleti irányban akadozik, ezért központ-szerepét nem tudja maradéktalanul betölteni. Kiépített vasútvonala csak Zalabér – Batyk irányban van.Zalaszentgrót Zala megye három városához esik közel: Zalaegerszegtől 31 km-re, Hévíztől 23 km-re, Keszthelytől 31 km-re fekszik. Közel van a Vas megyei Vasvárhoz, 29 km-re és a Veszprém megyei Sümeghez 25 km-re, Tapolcához 47 km-re. A hat városnak mintegy cent­rumában helyezkedik el. A hat város népességet elszívó hatása érezhető. A Balaton közelsége, a vidék szépsége és csöndessége, a feltárt melegvizes forrás sok lehető­séget rejt magában. Az ország nyugati, délnyugati határához közel esik. Ezekre a tényekre alapozva Zalaszentgrót idegenforgalma növelhető a jövőben. A vidék mezőgazdaságra és a szövetkezeti iparra épült korábban. Jelentős agrárkultúrával rendelkezik ma is. A mezőgazdasági termelésre települt rá az élelmiszer-alapanyagot feldol­gozó könnyűipar. A terület adottságaiból fakad, hogy a mezőgazdaságnak és a rá épülő fel­dolgozó iparnak, valamint az idegenforgalomnak van jövője a városkörnyéken.

Az iskola társadalmi-gazdasági környezete:

Zalaszentgrót hagyományosan mezőgazdasági körzet volt, melyre jelentős kisipar, könnyű­ipar épült. Kiemelt szerepet kapott a mezőgazdaságra települt feldolgozóipar, a ruhakészítés és a bútorgyártás. A rendszerváltást követően ez a gazdasági szerkezet alapvetően nem válto­zott meg. Jelentősen bővült a szolgáltatást végző hálózat. Ebből az ágazatból a kereskedelem erősödött meg legjobban. A vállalkozások döntően a kisvállalkozás kategóriájába tartoznak. Dolgozói létszámuk 50 fő alatti. Zalaszentgrótra a városkörnyék falvaiból is járnak dolgozni a helyi lakosokon kívül. Váro­sunkból viszont Zalaegerszegen, Hévízen, Keszthelyen sokan találnak munkát. A családok többsége átlagos keresettel vagy annál szerényebb jövedelemmel rendelkezik. Tanulóinknak így szűk lehetősége nyílik külföldi tanulmányúton vagy országhatáron belül szervezett szaktáborokban, nyelvi kurzusokon való részvételre.

15

Intézményünk egyszerre fiatal és ugyanakkor hagyományokkal büszkélkedő oktatási egység, hiszen 1997. augusztus 1-jétől kezdte meg működését Béri Balogh Ádám Gimnázium, Szak­középiskola és Szakiskola néven. Patinás is, mivel a jogelődjétől, a Béri Balogh Ádám Gim­náziumtól és a 408. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézettől markánsan kirajzolódó arcula­tot, szokásrendszert örökölt. Két eltérő profilú oktatási intézmény összevonása után iskolánk egyszerre keresi és alakítja a gimnázium és a szakmunkásképző értékei megőrzésének módját.Béri Balogh Ádám a magyar hazáért áldozta életét. Példája kötelez bennünket nemzeti ha­gyományaink ápolására.

Az iskola önállósága 2005. június 30-i hatállyal jogutódlással megszűnt. A Béri Balogh Ádám Tagintézmény feladatait jogutódként az Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakis­kola és Kollégium látja el.

c) Nagyváthy János Tagintézmény

1945. október 1-jén kezdte működését Mezőgazdasági Közép-iskola néven az Akadémia két tantermében. A következő tanévtől a Festetics-kastélyban, az 1949/50-es tanév folyamán a mai Csány László Általános Iskola épületében, 1950-től újra az Akadémián, majd 1954-től a karmelita rendház épületében kapott helyet.Az évek során többször változott hivatalos elnevezése: 1949/50-ben Mezőgazdasági Gimná­zium lett, 1950-től Mezőgazdasági Technikum, 1968-tól Mezőgazdasági Szakközépiskola, 1979-től Növényvédelmi Szakközépiskola, 1993-tól Mezőgazdasági és Egészségügyi Szak­középiskola (egészségügyi szakképzés 1989-től történik). Nagyváthy Jánosnak – a 18-19. század fordulóján élő híres agrárszakember, szakíró – nevét 1955. február 1-jétől viseli.A fenntartók – a politikai, közigazgatási mozgásokat követve – változtak az évtizedek során (mezőgazdasági, művelődésügyi minisztérium, megye, város).Tanulói, hallgatói főként Zala, Veszprém, Somogy megyéből verbuválódtak. 2000-ig nappali tagozaton 3350-en, levelező tagozaton 1432-en végeztek, szakmunkásvizsgát tett 276 fő. Az intézményben végzettek jelen voltak, vannak a társadalom legkülönbözőbb posztjain: mi­niszter, egyetemi, középiskolai, általános iskolai tanár, intézményi és vállalati vezető, orvos, vállalkozó, középszintű vezető stb.

Az iskola önállósága 2005. június 30-i hatállyal jogutódlással megszűnt. A Nagyváthy János Tagintézmény feladatait jogutódként az Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium látja el.

I/2. Az intézmény önmeghatározása, funkciói és működési területe

2.1. Iskolánk több különböző típusú közoktatási intézmény feladatát ellátó többcélú nevelési-ok­tatási intézmény, melyben – ifjúsági és felnőtt képzés keretében – gimnáziumi, szakközépis­kolai, szakiskolai képzés, valamint kollégiumi nevelés folyik.

2.2. Gimnáziumként és korszerű szakközépiskolaként széles alapműveltséget nyújt, a szakmai orientáció és alapozás után meghatározott irányú speciális szakmai képzést biztosít. Széles­körű ruhaipari, villamosipari, fémipari, szolgáltatóipari, számítástechnikai, környezetvédel­mi, egészségügyi és informatikai szakmai előkészítéssel országos szakmai képesítések eléré­sét teszi lehetővé különböző szakmunkás és technikus területeken. Az érettségi vizsgával minden irányban biztosítja a továbbhaladás lehetőségét, és felkészít a szakirányú továbbta­nulásra.

16

Szakiskolaként a 9., 10. osztályban megfelelő alapműveltséget biztosít ruhaipari, villamos­ipari, fémipari, szolgáltatóipari, faipari, építőipari, közlekedési és kereskedelmi orientációs képzéssel, előkészítve a szakmai választás megkönnyítését.

Az iskola képzési céljai és funkciói:– Alapműveltségi vizsga– Érettségi vizsga (közép- és emelt szint)– Szakmai képzés szakiskolai, technikusi és felsőfokú ágon– Felkészítés a szakirányú továbbtanulásra, főiskolai, egyetemi felvételire– Felnőttképzés– Nyelvi előkészítő évfolyam– Felkészítés nyelvvizsgára

Iskolánk kiemelt feladatának tekinti az idegen nyelvek, a számítástechnika-informatika, va­lamint a vállalkozási ismeretek oktatását.

2.3. A kollégium alapfeladata, hogy a tudáshoz jutás esélyét, ill. a szabad iskolaválasztás lehető­ségét megteremtse azoknak a többnyire kistelepüléseken élő gyermekeknek a számára, akik­nek a bejárható környezetében a választott iskola nem működik, valamint akiknek továbbta­nulásához a szülői háttér nem biztosított.

Ezen feladatával, teljesítésével a kollégium jelentősen hozzájárul a különböző élethelyzetből induló gyerekek esélyeinek közelítéséhez, a születéssel adott környezeti különbségek enyhí­téséhez, a tehetségek elkallódásának megakadályozásához, a kultúra és a tudomány bázisá­nak szélesítéséhez, a hátránnyal érkezők felzárkóztatásához, a lemaradók számának csök­kentéséhez, a tanulók képességeinek megfelelő iskolatípus megtalálásához.

Mindezeken keresztül - a versenyképesség és a szocializáció fejlesztésével - a kollégium elő­segíti a társadalom mobilitásának fennmaradását, akadályozza egy végleges kettészakadás kialakulását.

Ezen felül külön figyelmet érdemel egy igen nagy lehetőség: a kollégium jól működő de­mokratikus közösségei révén a társadalom demokratikus fejlődésének fontos utánpótlás bá­zisa lehet.

A kollégiumi funkció betöltéséhez szükséges általános követelmények mindenütt hasonlóak, ezek tartalmát a helyi adottságok, specialitások jelentősen befolyásolják.

2.4. Az iskola beiskolázási körzete elsősorban Zala, Veszprém, Somogy és Vas megye Keszthely és Zalaszentgrót vonzáskörzetéhez tartozó területei, de indokolt esetben távolabbi területek­ről is veszünk fel tanulókat. A kollégiumi férőhelyeket Keszthelyen a város középiskoláinak igényei alapján a beiskolázással azonos területről töltjük be.

2.5. A gyermekélelmezés Keszthely város alsó- és középfokú oktatási intézményeinek és dolgo­zóinak, valamint a szociális ellátást biztosító intézmények ellátottjai és dolgozói részére tör­ténik.

17

I/3. Az iskolában működő képzési rendszer formái

Az intézmény alaptevékenységei

a) Gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás:Nappali tagozaton az általános iskolát végzettek részére 9-12. évfolyamon szakközépis­kolai oktatás ruhaipari, elektrotechnikai, gépész, szolgáltatóipari, számítástechnikai, in­formatikai szakmai orientáltságú képzés, felkészítés az érettségire és továbbtanulásra, majd az érettségi megszerzése után technikusi, illetve asszisztensi végzettség megszerzé­sének lehetősége (ha megfelelő létszám jelentkezik a szakmai csoportba):

– ruhaipari technikus– elektrotechnikai technikus– számítástechnikai technikus– környezetvédelmi technikus– fizioterápiás asszisztens

szakmákban, valamint a képzési profilunkba tartozó szakmákban szakmai végzettség megszerzésének lehetősége.A szakközépiskolai képzéshez szükséges gyakorlati oktatás feltételeit iskolánk biztosítja.2003 szeptemberétől az emelt szintű érettségire való felkészítést a tanulók igényeinek megfelelően igyekszünk megoldani. A 10. és 11. évfolyamos gimnáziumi és szakközépis­kolai tanulók emelt szintű érettségire való felkészítési igényeit tanév végén felmérjük. Azokból a tantárgyakból, amelyekből egy csoportnyi tanuló igényli az emelt szintű felké­szítést, megszervezzük a heti 2 órás foglalkozást. Ha csak egy-két tanuló igényli valame­lyik tantárgyból az emelt szintű felkészítést, felvesszük a kapcsolatot a város és a megye középiskoláival, hogy lehetőséget adjunk az ő felkészülésükhöz is.A tanulóknak lehetőségük van előrehozott érettségi vizsgát tenni az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt. Az iskola megszervezi számukra a köte­lező osztályozó vizsgát, amelynek sikeres letétele az előrehozott érettségi vizsga megkez­désének feltétele.

b) Gimnáziumi és szakközépiskolai képzés keretében nyelvi előkészítő évfolyamot indítunk a magasabb szintű nyelvi és informatikai tudás megszerzéséért (megfelelő létszám esetén).

c) 2001-től a Szakmunkások Szakközépiskolája Dolgozók Szakközépiskolájaként működik tovább. A beiratkozás feltétele: a 16. életév betöltése és a 9-10. osztály sikeres elvégzése.A nappali rendszerű oktatásban a képzési időtartam 2 év (11., 12. évfolyam), a levelező és esti oktatásban a képzési időtartam 3 év (10., 11., 12. évfolyam). Ezekben a képzési for­mákban csak közismereti tantárgyak oktatása folyik. A tanulók nappali tagozaton a máso­dik (12.), esti és levelező tagozaton a harmadik (12.) évfolyam sikeres elvégzése után érettségi vizsgát tesznek.

d) Szakiskolai képzés:Nappali tagozaton 2+2, vagy 2+3 rendszerben az első két évben (9., 10. osztályban) álta­lános műveltséget megalapozó oktatás és alapfokú orientációs képzés folyik (ruhaipari, elektrotechnikai, gépész, közlekedési szolgáltatóipari, faipari, építőipari, kereskedelmi). A 10. évfolyam után kell dönteni a választott szakmáról. A 11-12-13. szakképzési évfolya­mon OKJ szerinti szakmai oktatás történik, felkészítés a szakmai vizsgára. Az alapmű­veltségi vizsga kötelezővé tételekor a 9-10. évfolyamon felkészítés az alapműveltségi vizsgára.

18

A képzési profilba tartozó szakmák:− ABC-eladó− ács-állványozó − ápolási asszisztens− asztalos− asztalosipari szerelő− bádogos és épületbádogos− burkoló− cipőfelsőrész-készítő− cserépkályhás− csőhálózat-szerelő− élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő− épületburkoló− esztergályos− faipari gépmunkás− falusi vendéglátó− FAM-szerelő− faműves− fapadlózó és burkoló− fényező-mázoló− férfiruha-készítő− fodrász− fonó− gázvezeték- és készülékszerelő− gyermekruha-készítő− hegesztő− hentes és mészáros− hulladékgyűjtő− húsipari szakmunkás− informatikai hálózatirendszer-telepítő− kádár− karosszérialakatos− kereskedő vállalkozó− kéz- és lábápoló, műkörömépítő− kishajó- és csónaképítő− kisteljesítményűkazán-fűtő − konfekcióipari szabász− kovács− kőfaragó− kőműves− környezet- és természetvédelmi szakmunkás− nőiruha-készítő− ortopédiai cipész− ruházati kereskedő− sütőipari munkás− számítógép-kezelő (-használó)− szárazépítő

19

− szerkezetlakatos− szobafestő-mázoló és tapétázó− tetőfedő− varrómunkás− vas- és műszaki kereskedő− villamosgép- és készülékszerelő− villamoshálózat-szerelő− villámvédelem felülvizsgálója− villanyszerelő− vízvezeték- és központifűtés-szerelő

e) Szakközépiskolai szakképzés (érettségivel rendelkezők részére) – általában kétéves kép­zési idővel – a felsorolt szakmákon kívül még a következő szakmák:− ápoló− autóelektronikai műszerész− autószerelő− CAD-CAM tervező, dokumentációkezelő informatikus− egészségügyi operátor− egészségügyi szakasszisztens− elektrotechnikai technikus− élelmezésvezető− erősáramú elektronikai technikus− fafeldolgozó technikus− fizioterápiás asszisztens− fogászati asszisztens− gazdasági informatikus I.− gazdasági informatikus II.− háztartásigép-szerelő− hulladékgazdálkodási technológus− idegen nyelvi ügyintéző titkár− informatikus− kishajó- és csónaképítő technikus− kereskedelmi technikus− kozmetikus− környezet- és hidrotechnológus− környezetvédelmi szakelőadó− környezetvédelmi technikus− lakberendező− marketing- és reklámügyintéző− masszőr (gyógy)− minőségirányítási belső auditor− multimédia-fejlesztő− műszaki számítástechnikai technikus− ruhaipari technikus − számítástechnikai programozó− számítástechnikai szoftverüzemeltető− ügyintéző titkár II.− virágkötő-berendező

20

f) Szakiskolai tanulók gyakorlati képzése az elméleti oktatáshoz kapcsolódva ott történik, ahol a gyakorlati képzés tárgyi és részben személyi feltételei biztosítottak.

Iskolánk az alábbi szakmákban biztosítja a tanműhelyi, szaktantermi gyakorlati oktatást a szakképzési évfolyamon:

Asbóth iskola:− asztalos− elektrotechnikai technikus− fodrász− kishajó- és csónaképítő − kishajó- és csónaképítő technikus− kozmetikus− kőműves− lakberendező− multimédia-fejlesztő− nőiruha-készítő− ruhaipari technikus− számítástechnikai programozó− számítástechnikai szoftverüzemeltető− szobafestő-mázoló és tapétázó

Béri Balogh Ádám Tagintézmény:− asztalos− kereskedő− ruhakészítő− szobafestő-mázoló és tapétázó

Nagyváthy János Tagintézmény:− egészségügyi gyakorló− környezetvédelmi gyakorló− környezetvédelmi labor− mikroszkópos labor

g) A városi és városkörnyéki igényeknek megfelelően szervezünk:− az iskola képzési profiljába illeszkedő, szakmai képzést nyújtó tanfolyami oktatást.− nem szakmai (egyéb) tanfolyami oktatást, vizsgáztatást. (Ez a képzési forma szakké­

pesítést nem nyújt.)− az iskola képzési profiljába illeszkedő tanfolyamokkal betanított munkások oktatását.

h) Középfokú képzésben részt vevő tanulók diákotthoni ellátása. Az Asbóth iskola a város középiskoláiban tanuló diákotthoni ellátást igénylő tanulók ellátására szolgáló tevékeny­ség. A kollégium beiskolázási területe azonos az iskolák beiskolázási területével.A Béri Balogh Ádám és a Nagyváthy János Tagintézmények csak az iskolájukban tanuló diákoknak biztosítanak kollégiumi elhelyezést.

i) Máshová nem sorolható szervek tevékenysége. Ide sorolandó az élelmezési tevékenység, a konyha (az Asbóth iskolában). Feladata az önkormányzat területén lévő gyermek- és szociális intézmények ellátása. Működését élelmezési szabályzat alapján végzi.

21

j) Intézményünk Gazdasági Hivatala intézi gazdasági ügyeit a Közgazdasági Szakközépis­kolának – részben önálló intézmény.

k) Felnőttek képzése− Felnőttképzésben részt vevők felkészítése a szakmai vizsgára azokban a szakmák­

ban történik, ahol van nappali tagozatos képzés.

I/4. Az intézményben folyó munka feltételei

4.1. Személyi feltételeka) Létszám:

Az Asbóth iskola összes dolgozója: 114 főEbből: pedagógus 59 fő

egyéb dolgozó (gazdasági, technikai): 55 fő

A Nagyváthy János Tagintézmény összes dolgozója: 55 főEbből: pedagógus 36 fő

egyéb dolgozó 19 fő

A Béri Balogh Ádám Tagintézmény összes dolgozója: 48 főEbből: pedagógus 36 fő

egyéb dolgozó 12 fő

b) Az intézmény vezetési szerkezete:

– Magasabb vezető: az igazgató – az intézmény egyszemélyi felelős vezetője

– Vezetők: gazdasági vezetőműszaki igazgatóhelyettesközismereti igazgatóhelyettestagintézmény-vezetőktagintézményvezető-helyettesekgyakorlatioktatás-vezetőkollégiumvezetőműszaki vezetőélelmezésvezető

c) Az intézmény irányítási-szervezeti struktúráját és az intézmény vezetésének általános el­veit a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

d) Az iskolában működő közösségek:− Intézményünkben 15 munkaközösség működik, amelyek szakmai csoportokra, illetve

tantárgycsoportokra bomlanak. Az Asbóth iskolában: pedagógiai munkaközösség, hu­mán munkaközösség, természettudományi munkaközösség, testnevelés munkaközös­ség (amelynek a két tagintézmény is tagja), informatika munkaközösség, szolgáltató munkaközösség és műszaki szakmák munkaközössége. A Béri Balogh Ádám és a Nagyváthy János Tagintézményekben 4-4 munkaközösség működik: osztályfőnöki, humán, természettudományi és szakmai munkaközösség. A három iskola munkatervé­ben felsoroljuk a munkaközösségen belül a tantárgyi felelősöket, a tantárgyi, illetve a szakmaicsoport-felelősöket.

22

− Szülői Munkaközösség (iskolánként külön-külön: Osztályonként – a szülői értekezle­ten a közösség által választott – 3 szülő alkotja az iskolai szülői munkaközösséget, amely évenként legalább egyszer – de szükség esetén többször – tart értekezletet.

− Közalkalmazotti Tanács (iskolánként külön-külön): 6 főből áll, havonta egyszer ta­nácskozik.

− Iskolaszék: az intézményben egy Iskolaszék működik. Tagjai: 4 szülő, 4 pedagógus, 4 diákönkormányzati képviselő. Évente négyszer ülésezik.

− Az Asbóth iskola dolgozói kettő szakszervezethez tartoznak: • Vasas Szakszervezet• Pedagógus Szakszervezet

A Béri Balogh Ádám Tagintézményben Pedagógus Szakszervezet működik.− Az Asbóth iskolában a tanulók egy része a Vasas Szakszervezet Ifjúsági Tagozatának a

tagja.− Az iskolai diákönkormányzatot (iskolánként) az osztályok diákképviselői alkotják.− A kollégiumi diákönkormányzatot (az Asbóth iskolában) a kollégiumi csoportok diák­

képviselői alkotják.− Az Asbóth iskolában Szakképzési Alapítvány működik: a szakképzés támogatására az

intézmény mellett önálló jogi személyként tevékenykedik, 7 tagú kuratórium irányítja. Évente háromszor ülésezik. Alapvető célja, hogy az alaptőke hozadékaiból a kiváló teljesítményt nyújtó és szociálisan rászoruló pályázó tanulókat jutalmazza, segítse.A Béri Balogh Ádám Tagintézményben Szentgróti Béri Balogh Ádám Gimnázium Ala­pítványaként, a Nagyváthy János Tagintézményben Nagyváthy Alapítványként a fenti­hez hasonló célokkal működik alapítvány.

− Öregdiákok Egyesülete: Az Asbóth iskola régi diákjai 2000 őszén alapították az egye­sületet, melynek célja iskolánk erkölcsi és anyagi támogatása, tekintélyének megőrzé­se, növelése, valamint tanulóinak segítése.

e) Összességében az oktatási törvényben előírt képesítésű pedagógusok alkalmazásával, a pedagógusok ütemezett továbbképzésével, önképzésével, színvonalas oktatómunkával, diákcentrikus értékeléssel, egységes követelményrendszerrel, tehetséggondozással, tanár-diák kölcsönös tiszteletével, a diákönkormányzat munkájának fejlesztésével, az osztály­közösség munkájával, a szülői munkaközösséggel való még szorosabb együttműködéssel kívánjuk a nevelési-oktatási céljainkat megvalósítani.

4.2. Tárgyi feltételek

a) Az Asbóth iskola tárgyi feltételei:

Iskolánk 1988-ban nyerte el mai formáját. Azóta évről évre növekedett a tanulólétszám. Az épületben levő tantermek esetenként kevésnek bizonyulnak. Ez nemcsak az osztályok száma, hanem a csoportbontások miatt is van. A kollégiumban hét tanulószobában is taní­tunk. A zsúfoltság sok nevelési gonddal jár.

Az 1/1998. (VII.24.) OM rendelet szerint középtávú eszközfejlesztési tervet készítünk, amelyet beépítünk az adott év költségvetési tervébe. (Ütemezzük a meglévő, illetve a be­szerzés során használatba kerülő eszközök, felszerelések amortizációjából fakadó eszköz­szükségletet is.)

23

Rendelkezésre álló tantermek száma:− Normál méretű tanterem: 12 db− Csoportbontásra alkalmas tanterem: 16 db

Ebből kollégiumban lévő tanterem: 6 db

Könyvtárunkat – amely 15 ezer kötetes – 1996 tavaszán a kollégiumba költöztettük, ahol tágas, világos olvasótermet is kialakítottunk. (Harminc tanuló fér el itt, így könyvtári órá­kat is tarthatunk.)A földszinten 350 m2-es tornatermünk van, az udvaron pedig 2×800 m2 nagyságú sportpá­lya, amelyet időnként a szomszédos általános iskola is használ. Itt rendezzük tanévnyitó és -záró ünnepélyünket, valamint ballagási ünnepségünket. Az egyik sportpályát az egyik oldalon lelátószerűen elkészített üléssorok szegélyezik. 2004 májusában kerül kialakításra egy szabadtéri kosárlabdapálya.

Szaktantermek:Számítástechnikai: 5 db számítógépes tantermünk van, rendszerbe kötve, kivetítővel és

Internet vonallal ellátva, melyet folyamatos fejlesztéssel (pályázati és egyéb pén­zekből) tudtunk kialakítani. Összesen 90 db számítógép előtt ülhetnek a tanulók. Délelőtt a tanórai, délután pedig a szakköri órákat szolgálják: a szakközépiskolai és a szakiskolai, valamint a kollégista tanulók számára.

Villamos mérőterem: A villamos szakmákban tanulók mérési feladatainak elvégzéséhez (16 tanuló egyidejű foglalkoztatását teszi lehetővé).

Mechanikai mérőterem: A fémipari szakmák mérési feladataihoz (16 férőhelyes).Számítógépes nyelvi labor: 16 tanuló oktatását teszi lehetővé.Elektronikai mérőterem: 12 tanuló egyidejű mérését teszi lehetővéKozmetikai szaktanterem: 25 férőhelyesFodrász szaktanterem: 20 férőhelyesLakberendező terem: 16 férőhelyes

Iskolai tanműhelyek:– Ruhaipari: A szakközépiskolai és szakiskolai tanulóink oktatását szolgálja. A 13 alapgép

mellett szinte mindenfajta speciális gép is rendelkezésre áll vasaló-berendezéssel és szabászgépekkel együtt.

– Villamosipari: Szakközépiskolai tanulóink gyakorlati képzésére, 16 férőhellyel.– Fémipari: Villamosipari szakközépiskolás tanulóink, valamint a fémipari szakmák tanu­

lóinak alapképzésére szolgál, 16 munkahellyel.– Forgácsoló: A villamos szakmákhoz szükséges kiegészítő képzést szolgálja.

– Kőműves és festő: Mindkét szakmában 8-16 tanuló évenkénti beiskolázását teszi lehe­tővé. A tanulók alapképzése történik a tanműhelyekben, de az igazi szakmai kép­zés produktív munkák végzésével új építkezéseken, illetve felújításokon folyik. A vállalt munkákra való kijárást szolgálják az iskola autói (Ford, Renault).

– Kishajó- és csónaképítő: A tanműhely a szakma speciális képzésére szolgál (8-10 fő)– Asztalos: az asztalos, valamint a kishajó- és csónaképítő szakma faipari alapképzé-sére

szolgál (8-12 fő)

A mindennapos testedzés lehetőségét különösen jól szolgálja a saját erőből kialakított kondicionálóterem. A testnevelési órákon kívül délután is használják az iskola tanulói, a kollégisták és dolgozóink is.A szemléltetőeszközök tárolását, valamint a kollégák órákra való felkészülését szolgálják a rendelkezésre álló szertárak (5 szertár). A szemléltetőeszközöket lehetőségeinkhez mér­ten bővítjük, újítjuk, a munkaközösségek és szakmai csoportok javaslatai alapján.

24

Jól felszerelt oktatástechnikai stúdiónk van zártláncú videó-hálózattal és kiépített iskola­rádió vonallal. Az audiovizuális eszközellátottságunk jónak mondható, bár néhány készü­lékünk már nem a legkorszerűbb.A pedagógusok órákra való felkészülését és pihenését szolgálják a tanári szobák, valamint – a szülők fogadására is alkalmas – (az iskolai épületben lévő) tanári „kis-olvasó”.A mai oktatásban szinte nélkülözhetetlen fénymásoló-helyiség és a másológépek szintén a kollégák rendelkezésére állnak.Az iskola vezetőinek és a gazdasági hivatal dolgozóinak a munkájához 9 iroda áll rendel­kezésre.

b) A Béri Balogh Ádám Tagintézmény a város középpontjában a főút, és két mellékútvonal által határolt övezetben helyezkedik el. Az épülettömb az elméleti oktatás feltételeit bizto­sítja, kapcsolódik hozzá az udvaron lévő: – egy salakos kézilabda pálya,– egy bitumenes kosárlabda pálya.– egy súlylökő pálya– egy távolugró pályaA gyakorlati oktatás az iskolától kb.1 km-re lévő külön létesítményben, a tanműhelyben történik.Az összes oktatási célt szolgáló épületek tulajdonosa Zalaszentgrót Város Önkormányza­ta.

Az épületek jellemzői:

Az iskola épülete:– Régi szárnya jelenlegi funkcióját 1961-től tölti be. 3 lépcsőben épült.– Legújabb szárnya 1987-től biztosítja az elméleti oktatás feltételeit.– Az új szárnyépület korszerűen felszerelt, a régebbi épületek folyamatos felújítást igé­

nyelnek.

Tantermek száma:– osztályterem 13– szaktanterem nagy 3– szaktanterem kicsi 9– szertárak 11– tornaterem 1– kondicionáló terem 1– könyvtár, olvasószoba 3– funkcionális helyiségek 10

A létesítmény több lépcsőben épült, illetve került átalakításra.Tetőszerkezet nagyobb részen lapos tetős. A régi épületrész felújítása mellett az új felada­tok ellátásához átalakítás is szükséges.

Belső átalakítási szükséglet:– Tornaterem padlózatának cseréje.– A kazánház és a fűtésrendszer rekonstrukciója.

25

Külső karbantartás, felújítás:– Régi épületrész nyílászáróinak cseréje.– Lapos tetős épületrész tetőszigetelése. (indokolt a tetőtér beépítés)

Tanműhely:– szakcsoportterem 4– tanbolt 1– raktárhelyiségek 2– öltöző 2– oktatóterem 1– nevelői szoba 1– kiegészítő helyiség 2– garázs 1

Egy új nagyméretű szakcsoportterem és a szükséges kiegészítő helyiségek kialakítása a faipari tanulók részére megtörtént. Asztalos, festő, ruhakészítő, kereskedő szakmák oktatását szolgálják a tanműhely létesít­ményei.A létesítmény átalakítások után 1994-től biztosítja az iskolai gyakorlati oktatás feltételeit.

c) A Nagyváthy János Tagintézmény tárgyi feltételei

Tantermek, csoportszobák, gyakorlók: száma:38 fő befogadására alkalmas szaktanterem 10 db38 fő befogadására alkalmas tanterem az alagsorban 1 dbnyelvi szaktantermek (csoportbontásra alkalmas) 5 dbinformatika szaktanterem 3 dbtornaterem (szabványos kosárlabdapálya) 1 dbedzőterem 1 dbkörnyezetvédelmi labor 2 dbkörnyezetvédelmi gyakorló 1 dbmikroszkópos labor 1 dbegészségügyi gyakorló 3 dbszertár 4 dbkönyvtár 1 dbForfában (veszélyessé nyilvánítva, használaton kívül) 4 tanterem

Irodák:tanári szobák 8 dbigazgatói iroda 1 dbigazgatóhelyettesi iroda 1 dbadminisztráció 1 dbgazdasági hivatal 1 dbkönyvelői szoba 1 dborvosi szoba 1 db

d) Az Asbóth iskola kollégiumának tárgyi feltételei:

Az épület eredetileg 74 leány- és 74 fiútanuló elhelyezésére készült. Jelenleg 130 tanuló elhelyezésére van lehetőség. A kollégiumi tanulók rendszeresen használják az iskola egyéb helyiségeit is (számítógéptermeket, tornateremet, konditermet).A szobák tágas, világos helyiségek. Berendezésük tanulónként: 1 szekrény, 1 éjjeliszek­rény, 1 ágy, 1 polc, valamint 1 közös nagy asztal székekkel. A szociális blokk a folyosók­

26

ról nyíló közös helyiségekben emeletenként: 2×4 db zuhanyozó, 2×7 db mosdó, 2×3 db WC.

Lakó- és dolgozóhelyiségek: 19 db 6 ágyas lakószoba (114 fő részére) 4 db 4 ágyas lakószoba (16 fő részére) 5 db tanulószoba

Az intézmény könyvtára olvasóval, amely a kollégium részére társalgóként is szolgál.

1 db számítógépes nyelvi labor 2 db 3–3 db számítógéppel felszerelt kisterem

1 db nevelői szoba 1 db kollégiumvezetői iroda 1 db gondnoki iroda 2 db 3 ágyas elkülönítő (esetenként vendégszobák) 1 db szolgálati férőhely (éjszakás nevelőnek, bentlakásra)

Kiszolgálóhelyiségek: 1 db porta 1 db mosóhelyiség 1 db melegítőkonyha 1 db élelmiszertároló 5 db raktár

A kollégiumhoz tartozik még: 1 ebédlő1 konyha

e) A Béri Balogh Ádám Tagintézmény kollégiumának tárgyi feltételei

– hálószoba 6 db– nevelő 1 db– betegszoba 1 db– öltöző 2 db– mosó 1 db– vizesblokk 1 db– raktár 1 db

Az épület korábban óvodai funkciót töltött be. Jelenlegi állapotában 25, maximum 30 fő leány elhelyezésére biztosít lehetőséget. A volt lapos tetős épületre tetőszerkezet van épít­ve. A tetőtér jelenleg beépítetlen.

Fejlesztési szükséglet:– Klubszoba kialakítása.– Hálószobák, vizesblokkok korszerűsítése.– Fiúkollégium biztosítása tetőtér-beépítéssel.

f) A Nagyváthy János Tagintézmény kollégiumának tárgyi feltételei

A kollégium az iskola manzardjában működik, ennek minden pozitív és negatív vonzatá­val. Az épület felújítása folyamatosan történik. A fürdőszobákban részleges felújításokat végeztek, de a csőrendszer nagyobb mértékű cseréjére lenne szükség. Ugyanez mondható el a fiúk WC-jéről is.

27

A kollégium területi megoszlása:

Lányok Összesen Fiúk Összesen MindösszesenSzobák 5 db 149 m2 Szobák, 5 db 147 m2 296 m2

Mosdó, WC, für­dő

18 m2 Mosdó, WC, fürdő

32 m2 50 m2

Folyosó 45 m2 Folyosó 55 m2 100 m2

Vasalószoba 7 m2 - - 7 m2

Ezekhez csatlakozik egy női nevelőszoba (egyben háló) 16 négyzetméterrel, és egy férfi nevelői (ill. háló) 9 m2-rel. Ez utóbbi nappal stúdióként is funkcionál.A szobák alapterülete nagynak tűnik, ám a manzard-létből fakadó 2,1 méteres belmagas­ság miatt ez csak 622 m3-t jelent. Így a 65-75 fős létszámot tekintve 4,5-4 m2, de csak 9,6-8,3 m3 számítható egy tanulóra. Emeletes ágyakat csak alsóbb évfolyamokon használha­tunk a belmagasság miatt. A WC-k száma 2-2 (napközben az iskola mellékhelyiségeit is használhatják). A lányoknál 3, a fiúknál 4 zuhanyzóállás, valamint 8, illetve 15 mosdókagyló van. A szűkösség miatt a tanári-háló-stúdió hármas funkcióhoz hasonlóan más helyiségek is több feladatot látnak el. Az aránylag nagy alapterületű folyosókon helyeztük el a tanulók szekrényeit, fotelekkel meghitt beszélgetősarkokat (villanyoltás utáni, engedélyhez kötött tanulási és olvasási színtereket) alakítottunk ki. Ugyancsak itt van a hűtőgép, a diákok kérésére a kialakított egy-egy étkezősarok.

Az iskolával közös használatú helyiségek:− számítástechnikai terem,− étkező,− teakonyha,− szükség szerinti számú osztályterem, ahol a szilenciumok, érdeklődési körök, cso­

portfoglalkozások tarthatók, tv-t vagy videót nézhetnek a tanulók,− könyvtár,− kondicionáló terem (csak a testnevelő által kijelölt diákok felügyeletével),− orvosi rendelő, valamint az − udvar és a sportpálya.2001. február 1-jén sikerült átadni a társalgót, ahol vendégeiket is megfelelő környezetben fogadhatják a tanulók. A lányok fürdőjében hagyományos mosógép és centrifuga működtethető, amit nagymér­tékben ki is használnak (fiúknál ilyen igény eddig nem merült fel).Ezenkívül vasaló, hajszárító áll a diákok rendelkezésére.

A kollégium berendezési tárgyai (ágyak, szekrények stb.) állandó javítással használhatók. Az előző két évben minden szobába szőnyeget, három szobába székeket, s 15 db heverőt vásároltunk, cipőtárolókat csináltattunk. Pályázaton 7 db számítógéphez, erősítőhöz, hangfalakhoz, CD-lejátszóhoz, tv-hez, videóhoz, keverőpulthoz, fényképezőgéphez jutot­tunk.

g) Összességében: Arra törekszünk, hogy a tárgyi feltételeket folyamatosan javítsuk.A követelményrendszerhez igazodóan korszerű oktatási eszközök használatával, bővítésé­vel, mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatásban a kor követelményeihez igazodó tan­

28

könyvek használatával, a könyvtár, a számítógépes rendszer, a videó-rendszer hatéko­nyabb használatával, a tárgyi feltételek javításához különböző pályázatokon elnyert tárgyi és pénzeszközökkel, jól működő külső kapcsolatokból származó támogatásokkal kíván­juk az oktatási céljainknak megfelelő tárgyi feltételeket megteremteni.

I/5. A szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke

1/a), 1/b), 1/c) sz. melléklet

I/6. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

6.1. Pedagógiai alapelveink

− Alapelveink meghatározásában a hagyományok, az embereszményről körvonalazható kép, a nevelési és működési elképzelések, valamint az előzetes felmérési eredmények irányítanak.

− Nem tekintjük magunkat elit iskolának, de felvesszük a versenyt a hasonló típusú intéz­ményekkel.

− Nem kötjük magunkat egyetlen társadalmi, filozófiai irányzathoz sem, s biztosítjuk ta­nulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét, a különböző gondolati rendszerek megismerését.

− Szilárd értékrendet, az életkori sajátosságokhoz szabott, konkrét társadalmi kapaszko­dókat nyújtunk diákjainknak.

− Nem kapcsolódunk egyetlen ismert pedagógiai iskolához, programhoz sem, de nyitottak vagyunk az új pedagógiai módszerekre.

− Csak közösen vállalható célokat állítunk a nevelőtestület elé, és a csapatmunkára épí­tünk.

− Az iskola jelenlegi képzési rendszerének keretein belül hajtjuk végre fejlesztési elkép­zeléseinket.

− Gyermekközpontúságot, de teljesítményre ösztönző tanítást hirdetünk.− A tanulói befogadásra építő, de a közösségi normákon belül széles cselekvési teret ha­

gyó oktatást-nevelést valósítunk meg.− A helyi tanterv meghatározásánál részben a meglévő kínálatból választunk, részben ön­

állóan dolgozzuk ki.

6.2. Közös tantestületi célrendszer és stratégia

− Az intézmény nevelési célkitűzései a rögzített alapelvek, a konszenzuson alapuló elkép­zelések, korunk modern emberi elvárásai és a jelenlegi képzési modell alapján határoz­hatók meg. A kitűzhető célok az embereszményre, az oktatás-nevelés folyamatára és az iskolaműködtetésre vonatkoztathatók. A célok egyik része a bemenetre, másik csoportja a kimenetre, a többi pedig a pedagógiai folyamatra irányul.

– Közös céljaink:• Évente felfrissített beiskolázási programmal, megfelelő vonzerővel biztosítjuk a ta­

nulói utánpótlást.• Korszerű alapműveltség, tudatos orientáció, széleskörű szakmai alapozás és speciá­

lis szakmai képzés megvalósításával innovatív tudást alakítunk ki tanulóinkban.

29

• Közismereti és szakmai területen felkínáljuk a választás lehetőségét, biztosítjuk az érettségire, a szakirányú továbbtanulásra és a szakmai vizsgákra történő felkészítést.

• A szakközépiskolai és szakiskolai tanulóink számára biztosítjuk valamilyen szakmai képesítés megszerzésének lehetőségét, a gimnáziumi és szakközépiskolai tanulóink részére pedig a közép- vagy emelt szintű érettségi megszerzését.

• A tanulói képességfejlesztést alapvető célkitűzésnek tekintjük.• Meghatározó feladatnak tartjuk az ismeretközvetítést és a szakmai képzést.• Kezdettől törekszünk a tanulás megtanítására, a legjobb tanulási módszerek és tech­

nikák elsajátítására.• Az iskola egyik alapfeladataként kezeljük a tanulók felzárkóztatását, a szociális

helyzetéből adódó hátrányok csökkentését.• Változatos módszerekkel továbbfejlesztjük a tehetséggondozást.• A házi tanulmányi versenyek szervezésével elősegítjük a tehetséges tanulók felkészí­

tését az országos versenyekre.• Közösségteremtő erőnek tekintjük a szilárd értékrendet, a humanista elkötelezettsé­

get, a toleranciát, az egészséges lokálpatriotizmust és az ezekből származtatható mo­dern hazafiságot.

• Tudatosan törekszünk a nemzeti kultúra ápolására és közvetítésére, valamint az etni­kai kisebbségek kultúrájának megismertetésére.

• Alapvetően értelmes, előítéletektől mentes, felelősségteljes gondolkodású, alkotó­szellemű, fegyelmezett magatartású és mindenkor szavahihető tanulók nevelésére törekszünk.

• Minden helyzetben fontosnak tartjuk a problémák nyílt őszinte feltárását és megbe­szélését.

• A kíváncsiság és az érdeklődés felkeltésével a tárgyi tudás elmélyítését, a tudatos szerepeltetéssel a kommunikációs készség fejlesztését célozzuk meg.

• A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett egységes értékelési rendszert alkalma­zunk.

• Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az intézmény értékes hagyományait, s újak kialakítá­sára törekszünk.

• Gondot fordítunk a szociális viselkedés szabályainak elsajátíttatására, az egészséges életmódra nevelésre, a szabadidő tartalmas eltöltésére.

• Csökkenteni igyekszünk a tanulók létszámbeli lemorzsolódását.• Elősegítjük a tanulók társadalmi beilleszkedését.• Gondot fordítunk környezetünk védelmére, ápolására.

6.3. A célok teljesülése

6.3.1. A személyiség fejlesztésea) A tanuló képességének megfelelő átlagos műveltség megszerzése, megbízható szakmai

alapismeretek, ismeretek elsajátíttatásaTeljesül: ha a tanulók több mint 90 %-a teljesíti a tanév végére a tantervi követelménye­

ket.b) A logikus gondolkodás kialakítása, fejlesztése

Teljesül: ha a mechanikus tanulás visszaszorul, s a tanulók gondolkodása fejlődikc) Az ismeretszerzéshez szükséges módszerek, készségek elsajátíttatása

Teljesül: – ha a tanulók eredményes tanulási módszereket alkalmaznak, – a számítógépes és könyvtári információk elérésében jártasságot szereznek

30

d) A tanulók önértékelésének, konfliktuskezelő képességének javításaTeljesül: ha egyre reálisabb önismerettel rendelkeznek a tanulók korábbi szintjükhöz vi­

szonyítva, az aktivitásuk javul a konfliktusok megoldásábane) Önfegyelem, munkafegyelem, rendszeretet kialakítása

Teljesül: – ha javul a tanulók értékszintje,– ha a változó és rossz magatartású tanulók aránya 25 % alatt marad

f) A tanulói egyéniségek többirányú fejlesztése Teljesül: ha a tanulók legalább fele bekapcsolódik a tanulás mellett az egyéb iskolai te­

vékenységekbe is

6.3.2. A szociális készségek fejlesztése

Az emberi környezet megbecsülésére nevelés céljai

a) A családi életre nevelésTeljesül: ha a család szerepét, családmodellt illetően pozitív elmozdulás tapasztalható a

10. év végéig. b) A magyarságtudat fejlesztése

Teljesül: – ha a tanulók 90 %-a be tud illeszkedni alkalmi közösségeibe, megbecsüli társait, mozgósítható lesz közös célok elérése érdekében

– ha majdnem minden tanuló ismer, becsüli nemzeti hagyományainkat, jelen­ben elért teljesítményeinket.

c) A szociális érzékenység kialakítása, fejlesztéseTeljesül: ha növekszik a tanulók érzékenysége az elesettekkel (szegények, stb.), türelme

a mássággal (nemzetiségi, faji stb. különbségek) szemben

A reálkörnyezet megbecsülésére nevelés céljai

d) A kulturált, tiszta környezet iránti igény kialakításaTeljesül: – ha a tanulók többsége igényli a tisztaságot, esztétikus környezetet, és megbe­

csüli az ezért fáradozók munkáját – ha a tanulók több mint fele aktív résztvevője lesz a tiszta, kulturált iskolai

környezet kialakításánake) A természetszeretetre, környezetvédelmi szemléletre nevelés

Teljesül: ha a tanulók többsége ismeri, szereti a természetet, tisztában van a legfőbb öko­lógiai problémákkal, s tudja, személy szerint ő mit tehet a természeti és kultúr­környezet védelméért.

6.3.3. Az ifjúságvédelem

a) A tanulókat veszélyeztető külső és belső tényezők megelőzése, a támogatásra szorulók fo­lyamatos segítése

b) A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, támogatása1. A középiskolai tanuláshoz szükséges ismeretekben mutatkozó hiányosságok pótlásaTeljesül: – ha a lemorzsolódás éves szinten a 10 % alatt marad2. A helyes tanulási módszerek elsajátíttatásaTeljesül: – ha a gondolkodva tanulás módszerét legalább a középiskolai anyag elsajátítá­

sához szükséges mértékben a leggyengébb tanulók is alkalmazni tudják3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítéseEl kell érni, hogy a magatartási nehézségekkel küzdő tanulók közül minél többen beil­leszkedjenek az iskolai közösségbeTeljesül: Ha a magatartási problémák miatti lemorzsolódás 1% alatt marad

31

4. A szociális hátrányok enyhítéseMeg kell akadályozni, hogy a szociális hátránnyal küzdő tanulók e hátrányuk miatt lema­radjanak társaiktól

6.3.4. A tehetségfejlesztés céljai

a) Lehetőséget kell adni, hogy a tanulók a tehetségüknek megfelelő szakterületen az átlagos­nál jobban fejlődhessenekTeljesül: ha a tanulók 80 %-a megtalálja az iskolában a tehetségének megfelelő tevé­

kenységformákat b) A tanulók készüljenek fel a továbbtanulásra felsőoktatási intézményben

Teljesül: ha a továbbtanulásra jelentkező jó és jeles rendű tanulók 80 %-a felvételt nyer egyetemre vagy főiskolára

6.4. A nevelő-oktató munka színterei, módszerei

− Nevelő-oktató munkánk a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységben (szakkör, korrepe­tálás, diáknapok, tanulmányi kirándulások, osztálykirándulások) nyilvánul meg.

− Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő köz­

vetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a ta­

nulói közösségen keresztül érvényesül.− Az iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetett módszerek Közvetlen módszerek1. Szokások kialakítását – Követelés – A tanulói közösség tevé- célzó, beidegző – Gyakoroltatás kenységének megszervezése módszerek – Segítségadás – Közös (közelebbi vagy távo-

– Ellenőrzés labbi) célok kitűzése, – Ösztönzés elfogadtatása

– Hagyományok kialakítása– Követelés– Ellenőrzés– Ösztönzés

2. Magatartási modellek – Elbeszélés – A nevelő részvétele a tanulói bemutatása, közvetítése – Tények és jelenségek közösség tevékenységében.

bemutatása – A követendő egyéni és cso-– Műalkotások bemutatása portos minták kiemelése a– A nevelő személyes közösségi életből példamutatása

3. Tudatosítás (meggyőző- – Magyarázat, beszélgetés, – Felvilágosítás a betartandó dés kialakítása) – A tanulók önálló elemző magatartási normákról

munkája – Vita

− A pedagógiai programban megfogalmazott cél- és feladatrendszerünket leginkább a cél­központú oktatási stratégiákon keresztül valósíthatjuk meg:

− információ tanítása bemutatás segítségével− fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével

32

− készségtanítás direkt oktatás segítségével− szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével− gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével.

− Az egyes stratégiák során alkalmazott szervezési módok és munkaformák:− frontális munka− egyéni munka (egyedül végzett munka, rétegmunka, individualizált munka)− párban folyó tanulás (páros munka, tanulópár [tutor])− csoportmunka.

− Az oktatás szervezeti kereteit (osztálytanítás, osztálybontás, nívócsoportos oktatás, team-oktatás, tanulói feladatmegoldásra szerveződő, tanulók haladási ütemére szerveződő) és szervezési módjait, munkaformáit befolyásoló tényezők:

− a nevelés-oktatás céljai− a tananyag jellege− a tanulók sajátosságai− a rendelkezésre álló idő− az oktatás körülményei, az alkalmazható segédeszközök köre− az aktuális tanár-diák viszony− a pedagógus felkészültsége− az érintettek testi és mentális állapota.

− Az intézményi célok megvalósítását az alábbi módszerek változatos alkalmazása teszi lehetővé:

− előadás, elbeszélés− magyarázat− megbeszélés, vita− a tanulók kiselőadásai− szemléltetés− projektmódszer− kooperatív oktatási módszer− szimuláció, szerepjáték− házi feladat, egyéni és csoportfeladat.

− A stratégiák, szervezési módok és módszerek alkalmazása során:− a tervezésnél és a megvalósításnál tartózkodni kell az egyoldalúságtól,

törekedni kell a szimultán tanulásszervezési megoldásokra és az indirekt eljárások kombinálására.

− Céljaink megvalósítása szempontjából, a tanulás szempontjából figyelemmel kell lenni:

− a tanulók személyiségének, ismeretstruktúrájának a sajátosságaira− a differenciálás jelentőségére− a tanulás logikájára, ezen belül a gazdag tapasztalatszerzési

lehetőségekre, benne az eszközök, a média és a társas elsajátítás lehetőségeire

− a gazdag módszer-együttes alkalmazásának jelentőségére− a tanítás életszerűségének biztosítására.

− A módszerek kiválasztását, meghatározó körülményeket:− az egyes módszerek lehetőségeinek alapos ismerete− a módszerek kiválasztását meghatározó szempontok ismerete− jártasság a döntések meghozatalában.

− A tanulás támogatásának egyéb intézményi lehetőségei:

33

− A tanulási technikák elsajátítása a „tanulásmódszertan” tantárgy keretében egyes szakmacsoportokban, 9. évfolyamon, heti 1 órában történik.

− A helyi internetes rendszer (iskolában és a kollégiumban), illetve az iskolai könyvtár a tanulók önálló ismeretszerzését támogatja.

− Korrepetálás/konzultáció:− Kiscsoportos (min. 3 fő) differenciált foglalkoztatás, amelynek célja az adott

tantárgyból a sikeres továbbhaladáshoz szükséges szint elérése.− A tantárgyi korrepetálás célja a gyengébb képességű vagy hosszabb hiányzás

miatt lemaradt tanulók segítése. A korrepetálások órakeretét a tantárgyfelosztás tartalmazza. A korrepetálások regisztrálására a korrepetálási napló szolgál.

− Tehetséggondozás:− Az átlagosnál több tudással, sajátos érdeklődéssel, képességekkel érkezett

tanulókkal való kiemelt törődés. − A tehetséggondozás célja a szaktárgyanként kiemelkedően jó teljesítményt

nyújtó, kiemelkedő képességű és érdeklődésű tanulók felkarolása, az iskolai tananyagon túli ismeretekhez juttatása, továbbá felkészítés a felsőoktatásban való továbbtanulásra.

I/7. A tanulók személyiségfejlesztése

− Rendkívül fontos, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhang­ban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

− Iskolánk sokszínű szakmai palettájával jelentősen befolyásolhatja a tanulók munkához való viszonyát. Olyan értékeket közvetítünk az egyes szakmák átadásakor, amelyek kialakítják a diákokban az elsajátítandó alapműveltség és szakmai tudás mellett a további tanulás iránti igényt.

− Célunk a tanulók önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kiala­kítása, fejlesztése. Ehhez eszköz a különböző ismeretek elsajátítása.

− A társadalmi, művészeti, tudományos, természeti és technikai ismereteket a tanulók életko­ri, fejlettségi szintjéhez igazodva közvetítjük számukra.

− Változatos pedagógiai módszerekkel mélyítjük a tanulók műveltségét, formáljuk világ­szemléletüket, segítjük eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

− Nevelési tevékenységünkkel fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségü­ket, akaraterejüket.

− A fenti kitétel alapján itt elsősorban az egyén értékeinek fejlesztését, az egyéni képességek előtérbe helyezését kell hangsúlyosabban kezelni, szemben a kollektív értékekkel és képes­ségekkel.

− A tanítási-tanulási folyamatban fokozatosan alakítjuk az értékekkel való azonosulásukat, életmódjukat.

I/8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

− A közösségfejlesztés legfontosabb célja a tanulók és a társadalom közötti kapcsolat kialakí­tása, megteremtése.

34

− A korszerű műveltség követelményeként megismertetjük tanulóinkkal a haza és nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. A hon- és népismeret elősegíti harmonikus kapcsolat kiala­kítását a természeti és társadalmi környezettel. Hazaszeretetre nevelünk.

− Európához és a nagyvilághoz kapcsolódás folyamatában nyitottságra, megértésre, a külön­böző szokások, életmódok, kultúrák elfogadására neveljük a tanulókat. Megismertetjük őket az egyetemes emberi kultúra legnagyobb eredményeivel.

− Tanulóinkat közvetlenül is bevonjuk nemzetközi kapcsolataink ápolásába. Barátkoznak testvériskolánk diákjaival, összemérik velük mesterségbeli tudásukat.

− Tanulóinkat környezetük állapota iránti érzékenységre neveljük. Tesszük ezt annak érdeké­ben, hogy felnőttként képesek legyenek elősegíteni az élő természet fennmaradását, a kör­nyezet természeti és ember alkotta értékeinek megőrzését. A személyes felelősségen alapu­ló környezetkímélő magatartás legyen az életvitelüket meghatározó erkölcsi alapelv. Lehe­tőséget teremtünk arra, hogy közvetlenül bekapcsolódhassanak környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

− A kommunikációs kultúra elmélyítésében tanulóink önálló ismeretszerzési, véleményfor­málási, szelektálási képességeit fejlesztjük. Ez elsősorban az anyanyelv minél teljesebb ér­tékű ismeretét kívánja. Célunk, hogy az új információs környezetben eligazodó, és azt kriti­kai módon használó fiatalokat neveljünk.

− Fejlesztjük tanulóink empatikus készségét, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartását.

− Folyamatos a kapcsolatunk a Vöröskereszttel (véradás, adománygyűjtés stb.), hogy tanuló­ink gyakorolhassák a segítségnyújtást.

I/9. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevé­kenység

− Mielőtt kiválasztjuk a pedagógiailag helyes módszereket a magatartási, beilleszkedési ne­hézségek leküzdésére, elmélyült helyzetelemzéssel feltárjuk az indítékokat.

− A magatartási zavarok, a viselkedési rendellenességek gyakran tanulási nehézségekkel jár­nak együtt. Társulhatnak továbbá fegyelmezetlenséggel, agresszivitással, szorongással, csa­vargással, „iskolautálattal”.

− Eredményre vezethet megértő, „elfogadó” odafordulásunk a szorongó, gátolt magatartású, de az agresszív viselkedésű tanulóhoz is. A bizalomébresztés pozitív hatású lehet.

− A társak, az osztály bevonása a pedagógus irányításával a probléma megoldásában eredmé­nyes lehet.

− A tanuló igényét felébresztjük a problematikus helyzet megoldására. Saját aktivitását ösztö­nözzük cselekvéses vagy verbális formában.

− A tanuló indítékait figyelembe vesszük, belső érzelmi életét megismerjük, segítő szándé­kunkat kifejezésre juttatjuk.

− Szükség esetén elmarasztaljuk, következetesen megbüntetjük a deviáns viselkedésű tanu­lót.

− A szülőket is bevonjuk a magatartási problémák megoldásába.− A tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál differenciált oktatást végzünk, egyénre szabott

feladatokat adunk, lehetőség szerint korrepetálunk.− A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók gondjainak megoldásában a gyermek- és if­

júságvédelmi felelős segítségét kérjük.

35

I/10. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

10.1. A tanulási motívumok, értelmi képességek fejlesztése

Az iskola és a kollégium által meghatározott célok, közöttük elsősorban a tanulók személyi­ségfejlődésének megvalósítása érdekében a nevelési folyamatba be kell építeni olyan moti­vációs tényezőket, melyek a tanulók számára is lényegi tevékenységgé teszik a tanulást.

A tanuláshoz kedvet teremtő és ösztönző siker viszonylag kevés ma az iskolában. Sajnos jel­lemzőbb a kudarc, amely gyakran szorongást vagy antiszociális viselkedést eredményez. A diákok nagy része elsősorban az osztályzatért tanul, és magát az önálló ismeretszerzés örö­mét nem ismeri, nincs igazi érdeklődése és tudásvágya. Nevelési feladataink közé tartozik a gyermekek sikervágyának kialakítása és fennmaradásának biztosítása. Olyan feladatokat ad­junk a gyermekeknek, melyek sikert ígérnek számukra, egyúttal minimalizáljuk a tanulók kudarcélményeit.

Fejleszteni kell növendékeink körében a tanulási ambíciót, mivel ismeretes, hogy az iskolába járó tanulók alacsony iskolai teljesítményének egyik alapvető oka ennek fejletlensége. Ne fe­ledjük, hogy a megfelelő szintű tanulási ambíció alapja a reális önismeret. Az egészséges ta­nulási ambíció kialakulásának, a fennmaradásának elősegítése a bonyolult nevelési feladatok közé tartozik. Fejlődése lényegesen megnöveli a tanulás eredményességét és a személyiség fejlődésének is fontos összetevője.

A tanulás eredményessége érdekében ki kell alakítani a tanulási életprogramot, illetve kö­zömbösíteni az ellene ható tényezőket. A tanulási életprogram kialakulása döntő mértékben befolyásolja a tanulás hatékonyságát, hiánya a fiatalok számára az iskolába járás értelmét is kérdésessé teszi. Fontos szerepe van ebben a szülőnek is, ugyanis ha a szülő szemében érték a tanulás, a gyerek is érzi annak fontosságát.

A kollégium megfelelő pedagógiai szintér arra, hogy elsajátíttassuk a gyermekekkel a helyes tanulási módszereket, mivel a tanulók jelentős részénél különös gondot jelent ennek fejlet­lensége. Lényeges feladat az önálló tanuláshoz szükséges ismeretek és képességek elsajátít­tatása, pl. olvasás megértési gyakorlatok, jegyzetelési technika, könyvtárhasználat, önismere­ti képzés stb.

10.2. A tehetség kibontakoztatásának módszerei

− Intézményünk pedagógusainak egyik nagyon fontos feladata meglátni, felismerni a vala­milyen területen tehetséges tanulót, és segíteni tehetsége kibontakoztatásában, fejleszté­sében.

− A tanórai tevékenységen túl tanórán kívüli foglalkozásokon fejlesztjük tehetséges tanuló­ink képességeit. Ilyenek: tantárgyhoz kapcsolható szakkörök (pl. számítástechnika, ének­kar), nem tantárgyhoz kapcsolódó szakkörök (pl. Európa kör, mazsorett), diáksportkör (pl. kézilabda, kosárlabda), tanulmányi versenyre felkészítő foglalkozások (pl. Szép ma­gyar beszéd verseny, tantárgyi versenyek, SZKT-verseny).

− A tehetséges tanulóknak lehetőséget adunk arra, is, hogy intézményen kívüli szervezés­ben fejlessze képességeit. Így pl. megyei szakkörön, sportegyesületben stb.

− A kollégiumban is működnek szakkörök, sportkörök, tanfolyamok, önképzőkörök.

36

− Az Asbóth iskola lehetőségeihez mérten anyagi támogatásban is részesíti tehetséges ta­nulóit a Szakképzési Alapítvány segítségével (pl. énekóra költségének átvállalása).

10.3. Az intézményben szervezett szakkörök, sportkörök

− Mindenekelőtt: iskolánk és a kollégium tanulói ingyen használhatják az iskola létesítmé­nyeit. Például a tornaterem, a sportpálya és a kondicionálóterem a mindennapos testedzés lehetőségét biztosítják.

− Az iskolában szervezett foglalkozásokszakkörök: számítógépes szakkör

angol nyelvű dráma szakkörénekkarcsecsemőgondozói szakkörelsősegélynyújtó szakkörkörnyezetvédelmi szakkörnéptáncEurópa-köridegen nyelvi szakkörszínjátszó szakkör

sportkörök: tömegsportkézilabda (leány)kézilabda (fiú)atlétika (leány, fiú)röplabda (leány, fiú)kosárlabda (leány, fiú)ODK-természetjáró (leány, fiú)mazsorett

− A kollégiumok által szervezett foglalkozások:számítástechnika szakkörsportkör (kosárlabda és testépítő kör)kulturális érdeklődési körkézműves szakkörvarró szakkörfémipari érdeklődési kör

10.4. A mindennapos testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program

Az iskolák tárgyi feltételei adottak a tanórai és a tanórán kívüli sportolásra, biztosítva így a mindennapos testedzést. A tömegsport foglalkozásokon valamennyi diák sportolhat a torna­teremben, az Asbóth iskolában az udvaron levő kézilabdapályán, az újonnan épült street­ball-pályán és a konditeremben.Iskolai sportköri foglalkozás működik kézilabdából (fiú és leány), röplabdából (fiú és le­ány), kosárlabdából, női és férfi labdarúgás és atlétika sportágakból.Rendszeresen szervez a testnevelés munkaközösség az iskolákban házibajnokságokat atlé­tikából, labdajátékokból és asztaliteniszből.A természetjáró sportcsoport (ODK) csoportosan túrázik a közelebbi és távolabbi kirándu­lóhelyekre. A Lepke teljesítménytúra az Asbóth iskola által szervezett, tömegeket megmoz­gató országos rendezvény. A Nagyváthy János Tagintézmény részt vesz a Fehér holló kör­nyezetvédelmi egyesület munkájában.

37

A testnevelési és sportmunkaközösség tagjai a felsorolt tömegsport és sportköri foglalkozá­sokkal, túrákkal a tornaterem, a szabadtéri pályák és a konditerem nyújtotta lehetőségekkel biztosítják a diákok mindennapos testedzését.

I/11. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok

Az Asbóth iskolában az ifjúságvédelmi feladatok irányítását 1 fő pedagógus végzi 10 óra kedvezménnyel, a Nagyváthy és Béri Balogh Ádám Tagintézményekben 1-1 fő pedagógus 5-5 óra kedvezménnyel. Az ifjúságvédelmi felelős folyamatosan tájékoztatja az iskolaveze­tés tagjait az általa és az osztályfőnökök által végzett ifjúságvédelmi tevékenységről. Egyúttal napi kapcsolatban áll a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókkal.A gyermekvédelmi munka alapvető kiindulópontja a felderítés, amelyben ismerni kell a gyermekek személyiségét, családi hátterét, környezetét, baráti és kortárskapcsolatait.Az ifjúságvédelmi feladatok elvégzéséhez az alábbi megelőző konkrét feladatok megvaló­sítására van szükség:− Minden tanév elején fel kell mérni az állami gondozott, a roma, a veszélyeztetett és hát­

rányos helyzetű tanulókat, amelyet az ifjúságvédelmi felelős végez az osztályfőnökök segítségével.

− Segítséget nyújtunk a gyenge akaratú és erősen befolyásolható tanulóknak az eredmé­nyes tanulmányi munkához az osztályfőnökök, a szakoktatók, a szaktanárok segítségé­vel.

− Az állami gondozottak egyéni és tanulási problémáinak megoldására szoros kapcsolatot tartunk fenn a gyámügyi szervekkel és az illetékes önkormányzatok képviselőivel.

− A tanév folyamán a magatartási zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat az egyéni képességek figyelembevételével differenciált foglalkoztatással igyekszünk fel­zárkóztatni. Egyéni feladatokkal bízzuk meg őket, hogy egyéni képességeiket kibonta­koztathassák. Pedagógiai és pszichológiai eszközökkel bizonyítjuk, hogy hátrányaik el­lenére értékes emberek. A kollégiumi és iskolai nevelésben arra törekszünk, hogy a szü­lői ház elvárásaival azonosak legyenek követelményeink.

− A tanév végén felmérjük azoknak a tanulóknak a számát, akik ingyenes tankönyvellá­tásra jogosultak. Az iskolák lehetőségeikhez képest további támogatást nyújtanak (tan­könyvsegély) a rászoruló tanulóknak. A támogatás elosztásába az intézmény igazgatója bevonja az ifjúságvédelmi felelőst, a Diákönkormányzat képviselőjét és az osztályfőnö­köket.

− Az állami gondozott tanulók mellé kirendelt nevelőkkel kölcsönösen tájékoztatjuk egy­mást a tanulók helyzetéről, előmeneteléről.

− A tanulók fegyelmi tárgyalásain rendszeresen részt vesz az ifjúságvédelmi felelős is. A fegyelmi büntetések kiszabásánál fő cél, hogy nevelő jellegűek legyenek, azonban a ki­rívó, súlyos esetekben nem szabad visszariadni a súlyosabb fegyelmi büntetés eszközé­től sem.

− Az ifjúkori bűnözés megelőzése érdekében előadásokat szervezünk. Az előadások té­mája a drogfogyasztás megelőzése, az egészségre káros szokások kiküszöbölése, vala­mint munkaügyi problémákkal foglalkozó kérdések.

− Szoros kapcsolatot tartunk fenn a Városi Rendőrkapitányság ifjúságvédelmi felelősével, s kölcsönösen tájékoztatjuk egymást a felmerült problémákról és megoldásainak lehető­ségéről.

− Összességében: nevelőtestületünk minden tagjának kötelessége, hogy felfigyeljen a hát­rányos helyzetű tanulókra, feltárja gondjaikat, problémáikat, segítse azokat megoldani pedagógiai és szociális eszközökkel. A pedagógus feladata, hogy jelezze az ifjúságvé­

38

delmi felelősnek a tanuló nehéz helyzetét, és kérje intézkedését. Az ifjúságvédelmi fele­lős nyilvántartja a gondokkal küszködő tanulókat, és megteszi a szükséges intézkedést.

− Nagyváthy Tagintézményben évfolyamonként 10-10 elsősorban prevenciós témakörö­ket a tanórákon (pl. osztályfőnöki) dolgoznak fel, de tanórán kívül is alkalmazhatják.

Témakörök: 9. évfolyam: Egészséges életmód és a serdülés10. évfolyam: Helyem a világban – én és mások11. évfolyam: Hogyan tovább? Melyik úton?12. évfolyam: Felelősség a közösségért

I/12. A tanulói kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

− A tanulói kudarcnak számos oka lehet, amelyet a pedagógusnak fel kell tárnia. Így például a gyenge olvasási készség nagyon megnehezíti a tananyag megértését. A rendszeres ellen­őrzés hiánya, beszédhiba, személyiségzavar, rendszertelen feladatmegoldás, a probléma­megoldó képesség hiánya mind oka lehet a tanuló kudarcainak.

− A kudarc kezelésének legfontosabb eleme, hogy minél hamarabb sikereket érjen el a tanu­ló. Ennek érdekében felzárkóztató feladatokat adunk a tanulónak, amelyeket értékelünk. A tanórán tehát differenciálunk, a tanórán kívül egyénre szabott feladatokat adunk fel a tanu­lónak otthoni megoldásra.

− A tanórai kudarcokat enyhíti, ha az élet más területein – sport, versmondás, néptánc, maz­sorett stb. – sikereket érnek el a tanulók, tehát igyekszünk felismerni érdeklődésüket, és segíteni megtalálni a megfelelő közösséget számukra.

− Az Asbóth iskolában és a Nagyváthy Tagintézményben a tanév eleji (szeptember 10-ig) tantárgyi felmérések alapján a 9. osztályokban a szaktanárok megállapítják, milyen szinten ismerik a tanulók a 8. osztály végéig tanult anyagot, kinek van szüksége külön segítségre. A 10. és magasabb évfolyamok tanulói a tanévi munkájuk alapján szűrhetők ki. A kivá­lasztott tanulók részére a 9. évfolyamon felzárkóztatás, 10-11. évfolyamon fejlesztés, 11-12. évfolyamon érettségi előkészítő, valamint az emelt szintű érettségire felkészítés folyik.

I/13. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

− Nagyon fontos feladata az osztályfőnöknek, kollégiumi nevelőtanárnak meglátni a nehéz anyagi körülmények közt élő tanulók problémáit.

− A tanulói tankönyvtámogatás differenciált elosztásában – a tantestület és a Szülői Munka­közösség egyetértésével – a tanulók szociális rászorultsága a mérvadó, az ingyenesség biz­tosítása mellett.

− Térítési és tandíjkedvezményt adunk a rászoruló tanulóknak a mindenkori fizetési kötele­zettség 30%-áig. A Nagyváthy Tagintézményben 50%-ig.

− A Vasas Szakszervezet Ifjúsági Tagozata szabályzata szerint eseti szociális segélyben ré­szesíti a rászoruló tanulókat.

− Az Asbóth iskolában a Szakképzési Alapítvány kuratóriuma a pedagógusok által javasolt tanulókat rendszeres ösztöndíjban vagy egyszeri segélyezésben részesítheti az alapító ok­iratban meghatározottak szerint. A Nagyváthy Tagintézményben színházbérletet vagy könyvutalványt kapnak az arra érdemes tanulók az alapítványtól. A Béri Balogh Ádám Tagintézményben eseti támogatást osztálykiránduláshoz, a nyelvvizsgák költségeihez, il­letve év végi jutalmat ad alapítványuk.

39

− Külső segítségekre (szociális segély, a Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány ösztöndíja, gyermek- és ifjúságvédelmi törvény által szabályozott lehetőségek) az osztályfőnök, illetve az ifjúságvédelmi felelős rendszeresen felhívja a tanulók figyelmét, szükség esetén nyilat­kozatot ad a rászorultság tényéről a támogató szervezetnek.

I/14. Az iskolai élet, a tehetség, képesség kibontakozását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevé­kenységek, szolgáltatások

A tehetség kibontakoztatását, a tanulási nehézségek enyhítését folyamatos és rendkívül fon­tos feladatnak tartjuk.

14.1. A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások:a) konzultáció tanulási problémákrólb) kötetlen tárgyú konzultáció tanárralc) felkészítés versenyekre, beleértve a tanulmányi versenyeketd) szakkör, sportkör (részletezése a tanulói közösségeknél)e) egyéni, öntevékeny könyvtárhasználatf) a sportpálya, tornaterem, kondicionálóterem egyéni, öntevékeny használatag) egyéni, öntevékeny számítógép-használath) továbbtanulási tanácsadási) sítábori üdülés szervezésej) speciális tanfolyamok (gépkocsivezetés, tánctanulás)k) ebéd a kollégiumbanl) iskolaorvosi rendelésm) egyéb, éspedig fénymásolásn) felkészítés emelt szintű érettségire

A fenti szolgáltatások közül térítéses: i, j, k, m. A többi szolgáltatásnak nincs anyagi feltéte­le.A tanulók a fenti szolgáltatásokra szóban vagy írásban jelentkezhetnek a felelős tanárnál, szakkörvezetőnél, tanfolyamszervezőnél.

14.2. A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető kollégiumi szolgáltatások:a) konzultáció tanulási problémákrólb) kötetlen tárgyú konzultáció tanárralc) felkészítés tanulmányi versenyekred) felkészítés egyéb, tanulóknak hirdetett versenyekree) szakkör, önképzőkör, diákkörf) egyéni, öntevékeny könyvtárhasználatg) egyéni, öntevékeny számítógép használath) sportpálya, tornaterem, kondicionálóterem használati) speciális tanfolyamok (pl.: nyelvtanfolyam, felvételi előkészítő)j) reggeli, ebéd, vacsora térítési díj ellenébenk) egészségügyi szűrővizsgálat (ifjúsági orvos)Megjegyzés: A fenti szolgáltatások közül az „i” és „j” térítéses!

40

I/15. Szocializáció, a szociális értékrend, képességrendszer fejlesztése

Mivel az iskola és a kollégium a szocializációs folyamat aktív színtere, ezért alapvetően fon­tos az általánosan elfogadott társadalmi értékek és normák közvetítése, a tanulók személyisé­gébe való beépülésének segítése. Természetesen az intézmény csak akkor képes az értékátadás funkciójának eleget tenni, ha önmaga is szilárd értékrenddel bír.

A nevelés folyamatában meghatározó szerepet játszik a pozitív szociális szokások kialakítása, gyarapodásának segítése. Ezt mindenekelőtt olyan életrend kialakításával, működtetésével le­het megvalósítani, amelyben a tanulók biztonságban és jól érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárha­tók.

Fontos a szociális viselkedés alapvető szabályainak elsajátíttatása, a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség összhangjának, szerepének, jelentőségének megértése, csakúgy, mint az érdekérvényesítő képesség, a demokratikus viselkedés szabályainak elsajátíttatása, mely feladat megoldásában a diákönkormányzatnak döntő jelentősége van.

A szociális képességgel összefonódva működik a vezetésképesség fejlesztése, a vezető-veze­tett kölcsönhatással megvalósuló viselkedés, tevékenység végrehajtása. Feladatunk a demok­ratikus vezetés elsajátítási, gyakorlási feltételeinek megteremtése és folyamatos működtetése. Az együttélés, a közösségi lét jó pedagógiai közeget biztosít a segítő életmódra nevelés meg­valósítására, mely a szociális értékrend elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, kreativitásuk növekedésének elősegítését jelenti.

A segítő életmódra nevelés a segítő együttműködés fejlesztését kívánja meg. Ez azáltal való­sítható meg, ha a pedagógus rendszeresen él a segítő együttműködés módszerével, pl. együtt cselekvés, közös feladatmegoldás formájában, miközben segíti a tanulók egymás közötti ko­operációját is.

A gyermek eredményes és sikeres társadalmi beilleszkedésének érdekében szükség van pálya­választásuk segítésére. Olyan tevékenységeket kell kezdeményezni, szervezni, amelyek hozzá­járulhatnak érdeklődésük elmélyítéséhez, képességeik megszilárdulásához, önismeretükhöz, a helyes pályaválasztási döntéshez, ill. a döntés sikeres megvalósulásához.

I/16. Környezeti nevelés

Jövőkép:A Nemzeti Alaptanterv egyik kereszttanterve a környezeti nevelés, minden tantárgy vagy mű­veltségterület feladata az ifjúság környezettel harmonikus életvitelre nevelése. Az egyes tan­tárgyak helyi tantervükben foglalkoznak részletesen tantárgyukhoz kötötten a környezeti neve­léssel. A környezeti nevelés nem alkalomszerű, hanem folyamatos tevékenység. A tanulók ter­mészetközeli szemléletmódjának kialakítása során alapvetően tudatosuljon, hogy az ember is egy élőlény, egy faj az összes többi élőlény között ebben a földi bioszférában, léte nem függet­leníthető a környezetétől, s nem is emelhető ki különlegesen elsőbbrendűnek. Az ökológiai szemléletmód elfogadása, a természeti értékek megismerése, különösen abból a sajátos aspek­tusból adódóan, hogy tanulóink egy része a Balaton partján él, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén.

41

Törvényi háttér:Az állami szabályozás alapjait az Országgyűlés törvényalkotói tevékenységével látja el. Ki­emelt jelentőségű az 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól. A Nemzeti Környezetvédelmi Program jóváhagyása a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet is tartalmazza, amely többek között magában foglalja:

• a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem összehangolását,• Az Európa Unióval kapcsolatos integrációs folyamat környezetvédelmi kérdéseit,• a program megvalósítását nemzeti ügyként kezeli.

Helyzetkép:Tudjuk, hogy az iskolában szerezhető élmények, tapasztalatok hatását a tankönyvek, az iskola sajátos szemléltetőeszközei (faliképek, videó, stb.), de a természeti kalauzunkban látható ké­pek, ismertetők sem pótolhatják, ezért igyekszünk minden olyan információt összegyűjteni, amelyek hasznosak iskolánk természetjáróinak, túrázni vágyóknak, illetve az osztálykirándu­lások, táborozások szervezőinek.Elsődleges célunk, hogy bemutassuk a még meglévő természeti értékeink változatos gazdag­ságát, a környezet megóvásának lehetőségeit és ösztönözzük tanulóinkat hazánk természeti ér­tékeinek felfedezésére, megőrzésére; valamint a természetjárás írott és íratlan szabályainak betartására.

Az iskolai környezet:Az iskolaépületek pavilonszerű elhelyezése között növényfajokban, különösen fás-szárúakban gazdag parkosított területek vannak.Az épületbelsők nagy terei az egészséges életvitelnek optimális lehetőséget biztosítanak.Az iskola épületében, a jól kialakított természetes megvilágítást nagy felületen lehetővé tevő tantermekben is kisebb-nagyobb cserepekben virágos növényeket gondozunk.

Tartalom és tanulásszervezés:Tanórákon a környezetszemlélet mellett több speciális tantárgy keretében foglalkozunk a mun­ka- és környezetvédelem, az ember- és környezettan tantárgyi anyagokkal.A szakmai képzésben ismerjék meg a tanulók a környezetbarát anyagok, technológiák fontos­ságát.Alakítsák ki a környezetvédelmet, az ergonómiát, a munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmódot. Ismerjék meg a szakma speciális környezetvédelmével kapcsolatos kérdésköreit.Legyen számukra természetes a takarékos anyag-, víz- és energiafelhasználás.Legyenek képesek szakmájuk káros környezeti hatásainak csökkentésére, elkerülésére.Legyen természetes számukra a szelektív hulladékgyűjtés.Ismerjék meg szakmájuk veszélyes hulladékait és a kezelésükre vonatkozó szabályokat.Törekedjenek a munkájuk során keletkező maradékok, hulladékok felhasználására, újrahasz­nosítására.

Akciók az Asbóth iskolában: folyamatos szárazelemgyűjtés, a városi utcatisztításokon való részvételek, évente őszi ciklusokban savaseső-mérési gyakorlatok, stb.Természetjáró sportcsoport működése a Diáksportkörön belül: folyamatos túrák, természetjá­rások, táborozások szervezése, teljesítménytúrákon részvétel, ill. saját teljesítménytúrák szer­vezése a Keszthelyi-hegység területén (LEPKE 25, 40 km-es teljesítménytúra országos szin­ten), a térség turistautjainak karbantartása, jelzése, gondozása.

42

A Nagyváthy Tagintézményben lehetővé teszik, hogy elmozduljanak az ismeretek szintjéről, és a cselekvésé legyen a fő szerep.Iskolai és tanórán kívüli tevékenységek: környezetvédelmi szakkör, terepgyakorlat a termé­szetben, településen; intézménylátogatás (múzeum, könyvtár, egyetem, üzem), kirándulás; is­kolai füvészkert gondozása; részvétel akciókban, mozgalmakban, pl. csapadékmérés, savas eső-program, patakvizsgálat, energiahasználat felmérése, szelektív hulladékgyűjtés; vetélke­dőkön, pályázatokon való részvétel; zöldszervezetekkel való kapcsolattartás; iskolai taneszkö­zök környezetbaráttá tétele; témahét vagy témahónap megszervezése egy környezeti vagy ter­mészetvédelmi téma feldolgozására.

Kommunikáció: Iskolán belül faliújság, iskolarádióIskolán kívül a helyi újságok (Keszthely és Vidéke, Zalai Hírlap), helyi rádió (Helikon), városi tv.

Résztvevők:Tanárok, diákok, technikai dolgozókVárosi Sportiroda, Keszthely Város Önkormányzata, Zalaszentgrót Város Önkormányzata, Zala Megyei Természetbarát Szövetség, szülők, civil szervezetek stb.

I/17. Egészséges és kulturált életmódra nevelés

Belső igényszintre kell emelnünk a tanulók körében az egészséges és kulturált életmódot, s ebben a nevelési folyamatban a fő hangsúly az előnyös, ill. hátrányos személyes motívumok formálásán van. Minden ember közvetlen érdeke, célja a testi-lelki egészség, a jó közérzet, a szervezetének, személyiségének stabilitása (védelme, fenntartása), optimális működése, fejlő­dése.Tudjuk, hogy a nevelési folyamat egyik rendkívül fontos területe az egészséges életmódra ne­velés, melynek keretében tanulóink egészségének megőrzésére, védelmére, a helyes táplálko­zásra, a higiéniai szabályok betartására, a kiegyensúlyozott életritmus kialakítására, a mentális egészségre, az önművelés és szórakozás egyensúlyának létrehozására kell törekednünk. A ká­ros szenvedélyek (dohányzás, alkohol és kábítószer) kialakulásának megelőzésére fokozott hangsúlyt helyezünk.

Biztosítjuk a lehetőséget a szabadidő tartalmas eltöltésére. A szabadidő helyes felhasználása tervszerű pedagógiai tevékenység. Ez azonban semmi esetre sem jelenti a tanulók minden sza­bad percének betáblázását, hanem inkább azt, hogy minél változatosabb és egyre színvonala­sabb tevékenységek lehetőségeit teremtjük meg. Azt kell elérnünk, hogy a lehetőségek között válogatva élvezhessék növendékeink az aktív pihenést, és ily módon felnőtt korukra is szoká­sukká váljon a szabadidő igényes és tartalmas eltöltése.

A nemzeti alaptanterv megkülönböztetett figyelmet fordít a korszerű műveltségnek már az új évezredet elővetítő olyan összetevőire, mint a társadalmi, gazdasági, állampolgári ismeretek, a környezetvédelem, a honismeret, a vizuális kultúra, médiaismeret, informatika, számítástech­nika, életvitel és gyakorlati ismeretek. Lehetőségeinket figyelembe véve úgy kell megszervez­ni a tevékenységek rendszerét, hogy a fenti műveltségi területeken tudjunk érdekes, hasznos, felnőtt életükre ható fejlesztő ismereteket adni.

A szabadidős tevékenységek erre is jó lehetőséget adnak, ám megfelelő színvonalú tárgyi fel­szereltség és tanári szakmai felkészültség is feltétele az ilyen jellegű foglalkozásoknak.

43

Osztályfőnöki órákon kiemelten foglalkozunk az egészséges és kulturált életmódra neveléssel. Rendszeresen megnézik az osztályok a saját és a védőnőtől kapott felvilágosító videokazettá­kat. A tanulók igényei alapján iskolaorvosunk felvilágosító előadásokat tart osztályfőnöki órán, valamint a tanulókkal való személyes beszélgetéseken válaszol a felmerült kérdésekre.

Rendkívül fontos, hogy megtanítsuk a tanulókat saját egészségük értékelésére. Érezzenek fele­lősséget életükért, egészségükért, környezetükért. A pedagógus közösség és az iskola-egész­ségügyi szolgálat együttes ellenőrzése segíti a fenti teendőket.

Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye: Az iskola tanulóinak szűrővizsgálata folyama­tos. A védőnő rendszeresen készít szakmai jelentést a diákok egészségi állapotáról. A szűrő­vizsgálatok rendjét az SzMSz tartalmazza. A 9. és 11. évfolyamosokat például a pályára való alkalmasság szempontjából is vizsgálják. A krónikus betegeket folyamatosan ellenőrzik, gyó­gyítják, ugyanígy a magas vérnyomásban szenvedőket. A táplálkozási szokások helytelensége miatt vannak túlsúlyos gyermekek, de akadnak alultápláltak is. Ez utóbbi nem elsősorban a rossz szociális körülmények miatt, hanem a rossz fogyókúra, a vékonyságra törekvés miatt (elsősorban a lányok közt). Gyakori a diákok körében a mozgásszervi megbetegedés (gerinc­ferdülés, gyenge izületek). Szerencsére az iskolai gyógytestnevelés máris sokat javított az álla­potukon. (Iskolánk biztosítja a rászorulóknak a gyógytestnevelési foglalkozásokat a tanítási órák után.)

Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek:− hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás− rizikófaktor megközelítés:

elsődleges prevenció:• a hajlamosító tényezők korai felismerése• célzott beavatkozás (megelőző tevékenység, pl. túlsúlyos személyek, magas vér­

nyomással élők, alkoholbetegek gyermekei stb.)másodlagos prevenció:

• az életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatok rendszere• differenciált testi nevelés• speciális táplálkozási tanácsadás

− érzelmi intelligenciát, társas kompetenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások− egészségügyi előadások− osztályfőnöki órák.

I/18. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere

18.1. Ellenőrzés, mérés, értékelés

18.1.1. Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szerve­zeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente – az isko­lai munkaterv részeként – összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg.

18.1.2. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket végezheti:a) pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény-veze­

tők, a tagintézményvezető-helyettesek, a munkaközösség-vezetők, a munkakö­

44

zösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők,

b) tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szak­értők.

18.1.3. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki:

a) A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül:− A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására.− A szülőkkel való kapcsolattartásra.− A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különö­

sen fontos ellenőrzési területek:• A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája.• A tanítási óra felépítése és szervezése.• A tanítási órán alkalmazott módszerek.• A tanulók ellenőrzése, értékelése.• A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége,

magatartása a tanítási órán.• Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése.• A felzárkóztatás és a tehetséggondozás.

− Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére.− A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való

részvételre.− A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására.− A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására.− A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára.

b) A tanulók iskolai munkáján belül:− A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira.− A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tan­

tárgyakból nyújtott teljesítményre.− Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre.− A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére.

18.1.4. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított – és az iskolai munkaterv (intézményegységenkénti) részét képező – belső ellenőrzési terv alapján.

18.1.5. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanter­ve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alap­ján.

18.1.6. Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott mé­réseket kell elvégezni az előírt időközönként:

a) A pedagógusok körében− Az iskolai klíma vizsgálata (ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tan­

évben). Felelős: igazgató.− SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárá­

sa (kétévente). Felelős: igazgató.

45

− A pedagógusok értékorientációs vizsgálata (ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben, valamint a pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása esetén). Felelős: igazgató.

b) A szülők körében− A szülői elégedettség mérése:

• Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban (évente a tanév utolsó szülői értekezletén). Felelős: osztályfőnökök.

c) A tanulók körében– Belépő szint mérése: az általános iskolai törzsanyag alapján a 9.

évfolyamon szeptember elején írásban fel kell mérni tantárgyanként a tudásszintet (mindhárom iskolában).

– A belépő szint mérésére szolgáló, minimum 2-féle feladatlapot a szaktanár az általános iskolai törzsanyag alapján, tanévkezdésre összeállítja, a munkakö­zösség jóváhagyja. A felmérések megíratása a 2. tanítási hét végéig megtörté­nik. A feladatlapokat a szaktanár feladatonként és tanulónként is, az erre vo­natkozó munkaértekezletig értékeli. Az eredményről szóban tájékoztatja a ta­nulókat és az osztályfőnököt, valamint írásban az iskolavezetést.

– A felmérést követően, ha felzárkóztatásra van szükség, arról az igazgató rendel­kezik.

– A szaktanár éves tanmenete készítésekor felhasználja a belépő szintfelmérés tapasztalatait, pl. a haladási tempó meghatározásához, a differenciált foglal­koztatás megtervezéséhez.

– A 9. osztályokban tanító szaktanárok az iskolavezetéssel szeptember 30-ig, ér­tekezlet keretében összegzik a belépő szintfelmérés tapasztalatait.

– Az összesített eredmények feljegyzésként 5 évre visszamenően hozzáférhető­ek bárki számára a tanári szobában az e célra rendszeresített dossziéban.

– Az első szülői értekezleten az osztályfőnökök ismertetik a szülőkkel a belépő szintfelmérés tantárgyankénti eredményeit, illetve ha szükséges, a korrekciós lehetőségeket.

– Az érettségi és szakmai vizsga tantárgyakból a végzős tanulók próbaérettségit, illetve próba szakmai vizsgát írnak az utolsó évfolyam utolsó hónapjaiban.

– Az osztályok félévi eredményeinek átadása után az osztályfőnök ún. „oknyo­mozó” kérdőívvel méri fel az osztály teljesítményének hátterét. Az adott vála­szokat feldolgozza a jobb eredmény elérése érdekében.

− A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések:• Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően

a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Fe­lelős: osztálytanítók, szaktanárok.

– Idegen nyelvből az Asbóth iskolában a következő szintfelméréseket kell elvé­gezni:

9. és 11. szakközépiskolai évfolyam: tanév végi szintfelmérő10. szakközépiskolai évfolyam végén kisérettségi13., 14. szakképző évfolyam végén szakmai nyelvvizsga (iskolán belüli)

46

18.1.7. Az értékelés és ellenőrzés módja

− Az éves munkatervben rögzített óra- és foglalkozáslátogatások.− Az iskola teljes vezetősége félévenként két alkalommal (hétfőn 8.00 órakor) tartja

iskolavezetőségi ülését. Beszámolnak: – részlegvezetők

– munkaközösség-vezetők– szakmai csoportvezetők– egyéb közösségek vezetői az egész intézményt

érintő helyzetről.− Az anyaiskola és a tagintézmények vezetői havonta egy alkalommal külön-külön

üléseznek (hétfőn 800 órakor) a helyi feladatokról.− Félévi, év végi tanulmányi eredmények: munkaközösségi, szakmai csoport, re­

szortfelelősi és osztályfőnöki beszámolók.− Gyakorlati produktumok.− Tanulmányi versenyeredmények.− Vizsgaeredmények.− Szintmérő tesztek.− Továbbtanulási statisztika.− Külső és belső szervek véleménye.

18.1.8. Az anyaiskola nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója, a tagintézményekét a tagin­tézmény-vezető minden tanév végén – a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével – átfogóan értékeli.

A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai:

− Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsopor­tok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai).

− A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés leg­fontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok).

− A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a fel­zárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, ver­senyeredmények, a továbbtanulás alakulása).

− A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabad­idős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek- és ifjú­ságvédelem, veszélyeztetett tanulók).

− A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tanterv­fejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési felada­tok vállalása).

− Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, munkahelyek visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve).

18.1.9. A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbi szempontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és a nevelői munkaközösségek vezetői folya­matosan, szóban – az érintett nevelő kérésére azonban írásban – végzik.

47

a) A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai:− Az óra célja és tartalma.− Az óra felépítése és szervezése.− Az órán alkalmazott módszerek.− A tanulók munkája és magatartása.− A nevelő munkája, egyénisége, magatartása.− Az óra eredményessége.

b) A pedagógusok munkájának értékelése:− A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása.− A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása.− Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevé­

kenységében.− Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások.− Az iskola képviselete.− Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala.− A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségfor­

málás.− A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése.− A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival.− Személyes példamutatás.− Munkafegyelem, a munkához való viszony.− Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végre­

hajtásában.− A vezetői feladatok ellátása.− Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal.− A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése.− Szakmai felkészültség.− A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése.− Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése.− A tanuló továbbtanulásának, középiskolai jelentkezésének eredményei.

I/19. Tanulói szervezetek

19.1. Osztály- és csoportrendszer

Az iskola működésében alapvetően megfelelőnek tartjuk a hagyományos osztály-keret rend­szert. Az épületek infrastrukturális adottságai, a nevelőtestület létszáma és összetétele, a vá­ros és városkörnyéki igények, a gyakorlati körülmények az Asbóth iskolában 22 nappali ta­gozatos osztály működését teszi lehetővé: 8 szakközépiskolai, 4 szakiskolai, 10 szakképzési (szakközépiskolai, illetve szakiskolai), valamint 3 esti tagozatos osztály. A Béri Balogh Ádám Tagintézményben 4 gimnáziumi, 4 felnőtt nappali tagozatos, 3 szakiskolai és 4 szak­képzési osztály van. A Nagyváthy János Tagintézményben 12 szakközépiskolai, 4 szakképző nappali tagozatos és 2 levelező tagozatos osztály van.A társadalmi igények miatt rendkívül széleskörű szakmai képzést folytatunk, így az osztá­lyok többsége csoportbontásban tanulja a szakmai elméleti tárgyakat, ami nagyon sok órát igénybe vesz a lehetséges órakeretből. A 9. osztályok orientációs alapozó képzése is csoport­

48

bontásban oldható meg. Az osztályok összetételét beiskolázáskor, a csoportbontást a tan­tárgyfelosztáskor alakítjuk ki a szaktanárok egyetértésével.A szakképzési évfolyamon a szakmai elméleti csoport minimális létszáma 8 fő. 8 fő alatt be­számoltató rendszerű oktatást végzünk.Rokonszakmák oktatásánál két szakma párhuzamos oktatását elvégezzük (két napon együtt oktatjuk a szakmai tantárgyakat, egy-egy napon külön oktatjuk a speciális tantárgyakat, míg a másik csoport gyakorlaton van).

A közoktatási törvény rendelkezései lehetővé teszik bizonyos közismereti tárgyak csoport­bontását. Nevezetesen: az idegen nyelv (német, angol)

számítástechnika testnevelés (koedukált osztályok)

Nemcsak csoportbontásra, hanem csoportösszevonásra is sor kerül. A szakmai csoportok gyakorlati képzését az iskolában vagy külső gyakorlati helyeken kell megoldani.

19.2. A kollégiumi tanulók csoportba sorolásának nincsenek a tanulói képességektől, teljesítmény­től függő szempontjai. Az Asbóth iskola kollégiumában a csoportok kialakítása iskolatípu­sonként történik, melyet tanévenként a beiskolázástól függően újra alakítunk. A Béri Balogh Ádám Tagintézmény kollégiumában nincs csoportbontás. Csoportbontás, kiscsoportok kiala­kítása csoporton belül iskolai osztályonként történik. Csoportösszevonást csoportfoglalkozá­sok esetén, szobánkénti beszélgetések alkalmával, kollégiumi rendezvények esetén alkalma­zunk. Egyénileg foglalkozunk a nehezebben tanuló, gyengébb eredményeket elért tanulók­kal. A tanulócsoportok külön-külön tanulószobával rendelkeznek.

I/20. Kapcsolattartás a fenntartóval

A fenntartóval, szakmai főhatóságokkal az intézmény igazgatója tart közvetlen kapcsolatot:− az adott szervek rendezvényein való részvétellel,− az intézmény ügyeiben esetenként eljárva,− az intézmény érdekeinek képviseletével.Egyes konkrét esetekben e feladatot átruházhatja, illetve megoszthatja az adott szakterület felelősével (tagintézmény-vezetők, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, gyakorlatioktatás-vezető stb.)

I/21. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének for­mái, továbbfejlesztésének lehetőségei

21.1. A tanulók eredményes személyiségfejlesztését erőteljesen befolyásolja a szülők és a pedagó­gusok közötti viszony. A folyamatos kapcsolattartást szolgálja az ellenőrző könyv, amelybe osztályzatok, szülői kérések, tanári üzenetek, igazolások kerülnek. A pedagógus és a szülő személyes találkozására adnak lehetőséget a szülői értekezletek és fogadóórák. A gyors gon­dolatcsere esetenként telefonbeszélgetésben jön létre. Nagyon fontos, hogy partneri viszony legyen a szülő és a pedagógus között. A szülői értekezleteket az éves munkatervben tervez­zük. Meghívjuk a szülőket az iskolai rendezvényekre (tanévnyitó, -záró ünnepély, szalagava­tó, ballagás, Nagyváthy-, Asbóth-napok, alapítványi bál stb.).

49

21.2. A kollégium társadalmi szerepe nemcsak a lakhatási és tanulási feltételek biztosítása, hanem szociális, érzelmi és szocializációs védőháló megteremtése is. A „szülő-pótlás” mellett létre kell hozni a diákok önszerveződéséhez szükséges „mikrotársadalmat” is. A kollégiumi neve­lőtanárok igyekeznek megismerni a rájuk bízott tanulók előéletét, családjukat, hogy segíteni tudjanak a gyermek problémáinak megoldásában. A pedagógiai programunk II. fejezete 1., 2.pontja VII. sz. táblázatában közölt – a 46/2001.(XII.22.) OM rendelettel kiadott –, a kollé­giumi nevelés országos alapprogramja által meghatározott kötelező foglalkozások nevelési területek szerinti éves óraszáma alapján.

21.3. A kollégiumi nevelőtanárok diákjaik iskolájának pedagógusaival folyamatos és szoros együttműködésben végzik nevelő tevékenységüket. Szükség van erre a tanulók – szociális, tanulmányi, magatartási – helyzetének kölcsönös figyelemmel kísérése érdekében.

21.4. A jó színvonalú oktatási tevékenység a tanár és a diák között kielégítő kapcsolatot eredmé­nyez. Fontos, hogy a pedagógus ismerje diákjai életét, érdeklődési körét. Ezt tanórai és órán kívüli beszélgetések teszik lehetővé. A véleménycserék, a tanulók „beszéltetése” közel hoz­hatják egymáshoz tanárt és diákot, amely a jó kapcsolat kialakításához és fenntartásához szükséges.

21.5. Szakalkalmazotti érdekérvényesítés szervei

A szakalkalmazotti érdekérvényesítést a Kollektív Szerződés és a Közalkalmazotti szabály­zat rögzíti. Az érdekérvényesítés a Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek közreműkö­désével valósulhat meg intézményünkben.

Az érdekérvényesítés fórumai: nevelőtestületi értekezlet, iskolavezetőségi ülés, a Közalkal­mazotti Tanács ülése, az Iskolaszék ülése.

21.6. A tanulói érdekérvényesítés szervei

A tanulói érdekérvényesítést a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Diákön-kormányzati Szabályzat rögzíti. Az érdekérvényesítés a Diákönkormányzat és a Diákparlament közremű­ködésével valósul meg. Az érdekérvényesítés fórumai: nevelőtestületi értekezlet, diákönkor­mányzati ülés, Diákparlament (amely évenként ülésezik), az Iskolaszék ülése, kollégiumi közgyűlés.

A Diákönkormányzaton kívül az Asbóth iskolában a Vasas Szakszervezet Ifjúsági Tagozatá­nak Iskolai Szakszervezeti Bizottsága is működik, mely a tanulók érdekszövetségét is jelenti. Az Ifjúsági Szakszervezeti Bizottság munkáját az Asbóth iskolában a tanár-főbizalmi szerve­zi és irányítja. A Diákönkormányzat munkáját a tanulók által megválasztott tanár irányításá­val, szakmai tanácsadásával végzi.

Mind a két szervezet független az intézmény vezetésétől. Mindkét szervezetben a pedagógus feladata, hogy a demokrácia gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását segítse. Ezzel az életben érvényesülő állampolgári jogaikat és kötelességeiket is tanulják.A diákokat érintő kérdésekben a Diákönkormányzat képviselője nélkül nincs döntés. Ez minden szinten egyaránt érvényesül (iskola, osztály, fegyelmi tárgyalás, diákparlament stb.).A diákokat érintő szabályok megszavazása előtt a tanulók képviselőinek véleményét kikér­jük (házirend stb.). Működésüket az iskola vezetése és pedagógusai segítik.

50

21.7 A szülői érdekérvényesítés szervei

A szülői érdekérvényesítés az oktatási törvényben rögzítetteknek megfelelően a szülői mun­kaközösség részvételével valósul meg.Az érdekérvényesítés fórumai: szülői értekezlet, szülői munkaközösségi választmányi érte­kezlet, nevelőtestületi értekezlet, az Iskolaszék ülése.

I/22. Nemzetiségek, etnikumok kultúrája

Az iskola és a kollégium szociális funkciója mellett mind erőteljesebb az önálló kultúraközve­títő szerepe. Az iskola és a kollégium kínálatában a mindenkor jelen lévő etnikum kulturális hagyományait ápoló közművelődési tevékenység, az aktuálpolitikai események követése, a korrepetálás, tanulópárok létrehozása, családi háttér figyelemmel kísérése valósítható meg. Képzésük nem igényel külön óratervet, részükre a következő szolgáltatásokat nyújtjuk:

Tanári korrepetálás folyamatos értékeléssel.Egyéni bánásmód.Tanulópár létrehozása.Könyvtárlátogatásra serkentés.A diákönkormányzat szabadidős rendezvényein, ünnepein lehetőséget teremt arra, hogy megismerjük szokásaikat.Az etnikai kisebbség tanulóit közös szobákba, közös tanulókba helyezzük el a ma­gyar tanulókkal.

51

II. HELYI TANTERV

II/1. Az intézmény egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és vá­lasztható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyagok és követelményei

A) Az Asbóth iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás

Tanév Évfolyam9. 10. 11. 12.

2004/2005 K2 K2 K1 K12005/2006 K2 K2 K2 K12006/2007 K2 K2 K2 K2

K1 = az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján – 8/2001. (III. 9.) OM rendelet.

K2= az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján – 10/2003. (IV. 28.) OM rendelet.

1.2. Az iskolában az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait, valamint a kollégiumi nevelés témakörönkénti óraszámait az alábbi táblázatok (ÓRATERVEK) tartal­mazzák:

I. Szakközépiskolai képzés óraterve 2001-től: 9-12. évfolyamon a szakmai kerettantervek szerint tanítunkI/1. Informatika szakmacsoportI/2. Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport és Szolgáltató szakmacsoportI/3. Ruhaipari szakmacsoport és Faipari szakmacsoportI/4. Gépészet szakmacsoport

II. Szakiskolai képzés óraterve 2001-tőlII/1. Gépészeti, építészeti, elektronika, könnyűipari, faipari szakmacsoportII/2. Szolgáltató szakmacsoport

III. Szakközépiskolai képzés óraterve a 2003/2004-es tanévtőlIII/1. Informatika szakmacsoportIII/2. Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport és Szolgáltatóipari szakmacsoportIII/3. Ruhaipari szakmacsoport és Faipari szakmacsoportIII/4. Gépész szakmacsoport és

IV. Szakiskolai képzés óraterve az 2003/2004. tanévtőlIV/1. Gépészeti, építészeti, elektronika, könnyűipari, faipari szakmacsoportIV/2. Szolgáltató szakmacsoport

V. Dolgozók Szakközépiskolája

VI. Nyelvi előkészítő képzés óraterve

VII. Kollégiumi nevelés

52

I/1.SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERV

Kerettantervi rendelet szerint 2001-től

INFORMATIKA szakmacsoport

Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Érett-ségi

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 KÉTörténelem és állampolgári ism. 2 2 2 3 KÉTársadalomismeret és etika 0 0 1 0Idegen nyelv *4 *4 *4 *4 KÉMatematika 3 4 4 4 KÉÉnek-zene 1 1 0 0Rajz és vizuális kultúra 0 0 1 1Osztályfőnöki óra 1 1 1 1Testnevelés és sport 2 2 2 2Fizika 0 3 2 2 KVÉFöldünk és környezetünk 3 0 0 0Biológia 0 3 0 0Kémia 3 0 0 0Informatika *2 *1 *1 *1Közismeret összesen: 25 25 22 22Orientációs ismeretek *2 *2 0 0Orientációs gyakorlat *3 *3 0 0Szakmacsoportos alapozó ismeretek 0 0 *3 *3 KVÉSzakmacsoportos alapozó gyakorlat 0 0 *5 *5Kötelező órák összesen 30 30 30 30Csoportbontás 11 10 13 13Szabadon választható órák: – informatika - *1 *1 *1

– tehetséggondozás, érettségire felkészítés 2 1 2 2

Szakmai orientáció a műszaki területre 9. évf. 10. évf.Műszaki orientációs ismeretek modul (2 óra): Műszaki pályák világa 10 % -

Anyagismeret 30 % -Műszaki ábrázolás alapjai - 20 %

Műszaki orientációs gyakorlatok (3 óra): Műszaki pályák világa 10 % -Anyagmegmunkálási gyakorlatok 50 % -Műszaki ábrázolási gyakorlat - 20 %Információ- és adatgyűjtési gyakorlat - 60 %

Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika szakmacsoportra 11. évf. 12. évf.Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek (3 óra):

Számítógép programozás I., II. 100 % 60 %Adatbázis kezelés - 40 %

Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlat (5 óra):Számítástechnika gyakorlat I., II. 60 % 80 %Hardvertechnikai gyakorlat I., II. 40 % 20 %

53

I/2.

SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERVKerettantervi rendelet szerint 2001-től

1. ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA szakmacsoport2. SZOLGÁLTATÓ szakmacsoport

TantárgyHeti óraszámok évfolyamonként

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.Elekt. Szolg. Elekt. Szolg. Elekt. Szolg. Elekt. Szolg.

Érett-ségi

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 KÉTörténelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 3 KÉTársadalomismeret és etika 0 0 1 0Idegen nyelv *4 *4 *4 *4 KÉMatematika 3 4 4 4 KÉÉnek-zene 1 1 0 0Rajz és vizuális kultúra 0 0 1 1Osztályfőnöki óra 1 1 1 1Testnevelés és sport 2 2 2 2Fizika 0 3 2 0 2 0 KVÉ -Földünk és környezetünk 3 0 0 0Biológia 0 3 0 2 0 2 - KVÉ

Kémia 3 0 0 0Informatika *2 *1 *1 *1Közismeret összesen: 25 25 22 22Orientációs ismeretek *2 *2 0 0Orientációs gyakorlat *3 *3 0 0Szakmacsoportos alapozó ismeretek 0 0 4 4 4 4 KVÉSzakmacsoportos alapozó gyakorlat 0 0 4 4 4 4Kötelező órák összesen 30 30 30 30Csoportbontás 11 10 15 15Szabadon választható órák:

– orientációs ismeretek 2 - 2 - - -– orientációs gyakorlat - - 2 - -– szakmacsoportos alapozó ismeretek - - 2 - 2– szakmacsoportos alapozó gyakorlat - - - 4 - 4Szakmai orientáció a műszaki területre 9. évf. 10. évf.

Műszaki orientációs ismeretek modul (4 óra): Elektrotechnika - 30 %Anyagismeret 30 % -Műszaki ábrázolás alapjai 30 % -Gépészeti ismeretek - 30 %

Műszaki orientációs gyakorlatok (3 óra): Alapgyakorlatok 40 % 40 %

Szakmacsoportos alapozó oktatás az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra 11. évf. 12. évf.Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek (6 óra):

Elektrotechnika 35 % -Elektronika 35 % 30 %Gyakorlati elektrotechnika 30 %Villamos művek - 35 %Villamos gépek - 35 %

Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (4 óra):Elektrotechnikai mérések 50 % -Elektrotechnikai gyakorlatok 50 % -Elektronikai mérések - 50 %Elektronikai gyakorlatok - 50 %

54

Szakmai orientáció a humán területre 9. évf. 10. évf.Szolgáltató orientációs ismeretek modul (2 óra): Tanulásmódszertan 20 % -

Környezetvédelem 20 % -Egészségtan - 20 %Alkalmazott biológia - 20 %

Szolgáltató orientációs gyakorlatok: Társadalmi ismeret, etika 20 % -(9. évf. 3 óra, 10. évf. 5 óra) Kommunikáció 40 % -

Szabadkézi rajz - 20 %Manuális tevékenységek - 40 %

Szakmacsoportos alapozó oktatás a szolgáltató szakmacsoportra 11. évf. 12. évf.Szolgáltató szakmacsoportos alapozó ismeretek (4 óra):

Alkalmazott biológia 30 % -Alkalmazott kémia 50 % 50 %Rajz 20 % -Anatómia - 50 %

Szolgáltató szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (8 óra):Készségfejlesztő alapgyakorlatok - 100 %Szabadkézi gyakorlatok 80 % -Művészettörténet 20 % -

55

I/3.

SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERVKerettantervi rendelet szerint 2001-től

RUHAIPARI szakmacsoportFAIPARI szakmacsoport

TantárgyHeti óraszámok évfolyamonként

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.Ruha Faip. Ruha Faip. Ruha Faip. Ruha Faip.

Érett-ségi

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 KÉTörténelem és állampolgári ism. 2 2 2 3 KÉTársadalomismeret és etika 0 0 1 0Idegen nyelv *4 *4 *4 *4 KÉMatematika 3 4 4 4 KÉÉnek-zene 1 1 0 0Rajz és vizuális kultúra 0 0 1 1Osztályfőnöki óra 1 1 1 1Testnevelés és sport 2 2 2 2Fizika 0 3 2 2 KVÉFöldünk és környezetünk 3 0 0 0Biológia 0 3 0 0Kémia 3 0 0 0Informatika *2 *1 *1 *1Közismeret összesen: 25 25 22 22Orientációs ismeretek *2 *2 0 0Orientációs gyakorlat *3 *3 0 0Szakmacsoportos alapozó ismeretek 0 0 4 4 4 4 KVÉSzakmacsoportos alapozó gyakorlat 0 0 4 4 4 4Kötelező órák összesen 30 30 30 30Csoportbontás 11 10 13 13Szabadon választható órák: – orientációs ism. 2 2

– szakmacsoportos alapozó ismeretek 2 2

Szakmai orientáció a műszaki területre tantárgy moduljai 9. évf. 10. évf.Műszaki orientációs ismeretek modul (4 óra): Rajz 10 % 10 %

Anyagismeret 15 % 20 %Modellezés - 10 %Divatismeret, divattörténet 15 % -

Műszaki orientációs gyakorlatok (3 óra): Anyagmegmunkálási gyakorlatok 60 % 60 %

Szakmacsoportos alapozó oktatás a könnyűipar szakmacsoportra 11. évf. 12. évf.Könnyűipari szakmacsoportos alapozó ismeretek (6 óra):

Technológia 30 % 30 %Gyártásszervezés 20 % 20 %Géptan - 20 %Munkavédelem 15 % -Rajz modellezés 35 % 30 %

Könnyűipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (4 óra) 100 % 100 %

56

I/4.

SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERVKerettantervi rendelet szerint 2001-től

GÉPÉSZETI szakmacsoport

Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Érett-ségi

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 KÉTörténelem és állampolgári ism. 2 2 2 3 KÉTársadalomismeret és etika 0 0 1 0Idegen nyelv *4 *4 *4 *4 KÉMatematika 3 4 4 4 KÉÉnek-zene 1 1 0 0Rajz és vizuális kultúra 0 0 1 1Osztályfőnöki óra 1 1 1 1Testnevelés és sport 2 2 2 2Fizika 0 3 2 2 KVÉFöldünk és környezetünk 3 0 0 0Biológia 0 3 0 0Kémia 3 0 0 0Informatika *2 *1 *1 *1Közismeret összesen: 25 25 22 22Orientációs ismeretek *2 *2 0 0Orientációs gyakorlat *3 *3 0 0Szakmacsoportos alapozó ismeretek 0 0 *6 *5 KVÉSzakmacsoportos alapozó gyakorlat 0 0 *2 *3Kötelező órák összesen 30 30 30 30Csoportbontás 11 10 13 13Szabadon választható órák: – informatika *1 *1 *1

– tehetséggondozás, érettségire felkészítés 2 1 2 2

Szakmai orientáció a műszaki területre tantárgy moduljai 9. évf. 10. évf.Műszaki orientációs ismeretek modul (2 óra): Műszaki pályák világa 10 % -

Anyagismeret 30 % -Műszaki ábrázolás alapjai - 40 %

Műszaki orientációs gyakorlatok (3 óra): Műszaki pályák világa 10 % -Anyagmegmunkálási gyakorlatok 50 % -Műszaki ábrázolási gyakorlat - 40 %Információ- és adatgyűjtési gyakorlat - 20 %

Szakmacsoportos alapozó oktatás a gépészet szakmacsoportra 11. évf. 12. évf.Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek (11. évf. 6 óra, 12. évf. 5 óra):

Mechanika és anyagok 50 % -Géprajz, gépelemek 50 % -Alkalmazott számítástechnika - 20 %Elektrotechnika - 30 %Az ember és környezete - 30 %Minőségbiztosítási alapismeretek - 20 %

Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (11. évf. 2 óra, 12. évf. 3 óra)Gépészeti mérések 100 % -Gépi forgácsolási alapgyakorlatok - 60 %Irányítástechnikai és villamos alapgyakorlatok - 40 %

57

II/1.

SZAKISKOLAI ÓRATERVKerettantervi rendelet szerint 2001-től

GÉPÉSZETÉPÍTÉSZETELEKTRONIKA szakmacsoportKÖNNYŰIPARFAIPAR

Tantárgy „A” változat „B” változat9. évf. 10. évf. 9. évf. 10. évf.

Magyar nyelv és irodalom 3 3 3 3Történelem és állampolgári ism. 2 2 2 2Idegen nyelv *3 *3 *3 *3Matematika 3 3 3 3Ének-zene 1 1 1 1Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 1Osztályfőnöki óra 1 1 1 1Testnevelés és sport 2 2 2 2Fizika 2 2 2 2Földünk és környezetünk 1 0 2 0Biológia 1 1 2 2Kémia 1 1 1 1Informatika *2 *2 *2 *2Közismeret összesen: 23 22 25 23Pályaorientáció 1 0Műszaki előkészítő ismeretek *4 0 *3 0Műszaki előkészítő gyakorlat *2 0 *2 0Szakmai alapozó ismeretek 0 *4 0 *4Szakmai alapozó gyakorlat 0 *4 0 *3Összesen: 30 30 30 30Csoportbontás 11 13 10 12Szabadon választható órák: – felzárkóztatás 2 1 2 1

Szakmai előkészítés műszaki szakterületre „A” „B”Műszaki előkészítő ismeretek: Mérések 30 % 30 %

Anyagok 30 % 30 %

Műszaki előkészítő gyakorlatok 40 % 40 %

58

Szakmai alapozás elektronika szakmacsoportraSzakmai alapozó ismeretek:

Villamos szakrajz alapismeretek 20 % 30 %Villamosságtani alapismeretek 30 % 30 %

Szakmai alapozó gyakorlat 50 % 40 %

Szakmai alapozás építészet szakmacsoportraSzakmai alapozó ismeretek:

Bevezetés az építészeti szakmai számításokba 10 % -Építészeti alapismeretek 10 % 15 %Építészeti műszaki rajz 10 % 15 %Építőanyagok 10 % 15 %

Szakmai alapozó gyakorlat 60 % 55 %

Szakmai alapozás könnyűipar szakmacsoportraSzakmai alapozó ismeretek:

Szakma- és divattörténet 10 % 10 %Könnyűipari anyag- és gyártásismeret 10 % 10 %Konfekcionálási alapismeretek 20 % 20 %

Szakmai alapozó gyakorlat 60 % 60 %

Szakmai alapozás faipari szakmacsoportraSzakmai alapozó ismeretek:

Faipari szakmai alapismeretek 15 % -Faipari anyagismeret 10 % -Faipari szakrajz 15 % 40 %

Szakmai alapozó gyakorlat 60 % 60 %

Szakmai alapozás gépészet szakmacsoportraSzakmai alapozó ismeretek:

Mechanika 20 % 25 %Műszaki ábrázolás 20 % 25 %Gépelemek 10 % -

Szakmai alapozó gyakorlat 50 % 50 %

59

II/2.

SZAKISKOLAI ÓRATERVKerettantervi rendelet szerint 2001-től

SZOLGÁLTATÓ szakmacsoport

Tantárgy „A” változat „B” változat9. évf. 10. évf. 9. évf. 10. évf.

Magyar nyelv és irodalom 3 3 3 3Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 2Idegen nyelv *3 *3 *3 *3Matematika 3 3 3 3Ének-zene 1 1 1 1Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 1Osztályfőnöki óra 1 1 1 1Testnevelés és sport 2 2 2 2Fizika 2 2 2 2Földünk és környezetünk 1 0 2 0Biológia 1 1 2 2Kémia 1 1 1 1Informatika *2 *2 *2 *2Közismeret összesen: 23 22 25 23Pályaorientáció 1 0Humán előkészítő ismeretek *4 0 *2 0Humán előkészítő gyakorlat *2 0 *3 0Szakmai alapozó ismeretek 0 *4 0 *3Szakmai alapozó gyakorlat 0 *4 0 *4Összesen: 30 30 30 30Csoportbontás 11 13 10 12Szabadon választható órák: – felzárkóztatás 2 1 2 1

Szakmai előkészítés humán szakterületre „B”Humán előkészítő ismeretek: Egészségkultúra 20 %

Társadalomismeret 20 %

Humán előkészítő gyakorlatok:Viselkedés és kommunikációs kultúra 20 %Manuális készségfejlesztő gyakorlatok 40 %

Szakmai alapozás szolgáltató szakmacsoportraSzakmai alapozó ismeretek:

Gondozási, ápolási alapismeretek 10 %Anatómiai alapismeretek 30 %

Szakmai alapozó gyakorlat 60 %

60

III/1.

SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERVKerettantervi rendelet szerint 2003-tól

INFORMATIKA szakmacsoport

TantárgyHeti óraszámok évfolyamonként

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.Érett-

ségi

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 KÉTörténelem és társadalmi ismeretek 2 2 2 3 KÉTársadalomismeret és etika 1Idegen nyelv *3,5 *3,5 *4 *4 KÉMatematika 3 3 4 4 KÉÉnek-zene 1 1Rajz és vizuális kultúra 1 1Osztályfőnöki óra 1 1 1 1Testnevelés és sport 2 2 2 2Fizika 2 2 2 KVÉFöldünk és környezetünk 2Biológia 2Kémia 2Informatika *2 *2 *1 *1 KVÉSzakmacsoportos alapozó ismeretek *2 *2 *3 *2Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok *3 *3 *5 *6Összesen 27,5 27,5 30 30

9. évfolyamInformatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek heti 2 óra

Anyagismeret 1,5 óraMűszaki pályák világa 0,5 óra

Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok heti 3 óraSzövegszerkesztés 1 óraTáblázatkezelés 1 óraPowerPoint, Hálózatok 1 óra

10. évfolyamInformatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek heti 2 óra

Műszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai 2 óraInformatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok heti 3 óra

Programozási gyakorlat 1 óraMultimédiás alkalmazások (Weblap szerk. ism.) 2 óra

11. évfolyamInformatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek heti 3 óra

Programozás 3 óraInformatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok heti 5 óra

Programozási gyakorlat 3 óraElektrotechnikai alapozás 2 óra

12. évfolyamInformatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek heti 2 óra

Programozás, DELPHI 2 óraInformatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok heti 6 óra

Számítástechnikai gyakorlat 4 óraHardverismeret és gyakorlat 2 óra

61

III/2.

SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERVKerettantervi rendelet szerint 2003-tól

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA szakmacsoportSZOLGÁLTATÓ szakmacsoport

TantárgyHeti óraszámok évfolyamonként

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.Elekt. Szolg. Elekt. Szolg.

Érett-ségi

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 4 4Történelem és társadalmi ismeretek 2 2 2 2 3 3Társadalomismeret és etika 1 1 KÉIdegen nyelv *3,5 *3,5 *4 *4 *4 *4 KÉMatematika 3 3 4 4 4 4Ének-zene 1 1 KÉRajz és vizuális kultúra 1 1 1 1 KÉOsztályfőnöki óra 1 1 1 1 1 1Testnevelés és sport 2 2 2 2 2 2Fizika 2 3 3Földünk és környezetünk 2Biológia 2 3 3 KVÉKémia 2Informatika *2 *2Szakmacsoportos alapozó ismeretek *2 *2 *3 *4 *3 *4Szakmacsop. alapozó gyakorlatok *3 *3 *5 *4 *5 *4Összesen 27,5 27,5 30 30 30 30

9. évfolyamElektrotechnika szakmacsoportos alapozó ismeretek heti 2 óra

Elektrotechnika 2 óraElektrotechnika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok heti 3 óra

Anyagismeret 0,5 óraAnyagmegmunkálási gyakorlat 1,0 óraVillamos alapgyakorlat 1,5 óra

10. évfolyamElektrotechnika szakmacsoportos alapozó ismeretek heti 2 óra

Elektrotechnika 2 óraElektrotechnika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok heti 3 óra

Elektrotechnikai alapgyakorlatok 2 óraElektrotechnikai alapmérések 1 óra

11. évfolyamElektrotechnika szakmacsoportos alapozó ismeretek heti 3 óra

Villamos gépek 1 óraElektronika alapjai 2 óra

Elektrotechnika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok heti 5 óraElektrotechnikai alapmérések 1,5 óraElektronikai alapmérések 1,5 óraElektronikai alapgyakorlatok 2,0 óra

12. évfolyamElektrotechnika szakmacsoportos alapozó ismeretek heti 4 óra

Villamos művek 1 óraElektronika alapjai 2 óraVillamos gépek 1 óra

Elektrotechnika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok heti 4 óraElektronikai alapmérések 2 óraElektronikai alapgyakorlatok 2 óra

62

9. évfolyamSzolgáltató szakmacsoportos alapozó ismeretek heti 1 óra

Tanulásmódszertan 1 óraSzolgáltató szakmacsoportos alapozó gyakorlatok heti 4 óra

Kommunikáció 2 óraEgészségtan 2 óra

10. évfolyamSzolgáltató szakmacsoportos alapozó ismeretek heti 1 óra

Munka- és környezetvédelem 1 óraSzolgáltató szakmacsoportos alapozó gyakorlatok heti 4 óra

Anatómia ismeretek 2 óraManuális készség 2 óra

11. évfolyamSzolgáltató szakmacsoportos alapozó ismeretek (kozmetikus, fodrász) heti 4 óra

Anyagismeret 1 óraSzakmai ismeret 1 óraMűvészettörténet 1 óraSzabadkézi rajz 1 óra

Szolgáltató szakmacsoportos alapozó gyakorlatok heti 4 óraFodrász készségfejlesztési gyakorlat 2 óraKozmetikus készségfejlesztési gyakorlat 2 óra

12. évfolyamSzolgáltató szakmacsoportos alapozó ismeretek heti 4 óra

Szakmai ismeret 1 óraAnyagismeret 1 óraSzabadkézi rajz 1 óraAlkalmazott biológia 1 óra

Szolgáltató szakmacsoportos alapozó gyakorlatok heti 4 óraFodrász készségfejlesztési gyakorlat 2 óraKozmetikus készségfejlesztési gyakorlat 2 óra

63

III/3.

SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERVKerettantervi rendelet szerint 2003-tól

RUHAIPARI szakmacsoportFAIPARI szakmacsoport

TantárgyHeti óraszámok évfolyamonként

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.Ruhaip. Faip. Ruhaip. Faip.

Érett-ségi

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 4 4 KÉTörténelem és társadalmi ismeretek 2 2 2 2 3 3 KÉTársadalomismeret és etika 1 1Idegen nyelv *3,5 *3,5 *4 *4 *4 *4 KÉMatematika 3 3 4 4 4 4 KÉÉnek-zene 1 1Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 1Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 1 1Testnevelés és sport 2 2 2 2 2 2Fizika 2 3 3Földünk és környezetünk 2Biológia 2 3 3Kémia 2Informatika *2 *2Szakmacsoportos alapozó ismeretek *2 *2 *4 *4 *4 *4 KVÉSzakmacsop. alapozó gyakorlatok *3 *3 *4 *4 *4 *4Összesen 27,5 27,5 30 30 30 30

9. évfolyamRuhaipari szakmacsoportos alapozó ismeretek heti 2 óra

Műszaki ábrázolás alapjai 1 óraMunka- és környezetvédelem 1 óra

Ruhaipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok heti 3 óraMűszaki ábrázolási gyakorlatok 1 óraSzakirányú alapozó gyakorlatok 2 óra

10. évfolyamRuhaipari szakmacsoportos alapozó ismeretek heti 2 óra

Könnyűipari (ruhaipari) technológia 1 óraKönnyűipari (ruhaipari) gyártmány-előkészítés – szakrajz 1 óra

Ruhaipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok heti 3 óraInformáció és adatgyűjtési gyakorlatok 1 óraSzakirányú alapozó gyakorlatok 2 óra

11. évfolyamRuhaipari szakmacsoportos alapozó ismeretek heti 4 óra

Öltözködéskultúra 2 óraA könnyűiparban alkalmazott anyagok 2 óra

Ruhaipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok heti 4 óra12. évfolyam

Ruhaipari szakmacsoportos alapozó ismeretek heti 4 óraÖltözködéskultúra 1 óraKönnyűiparban alkalmazott anyagok 3 óra

Ruhaipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok heti 4 óra

64

9. évfolyamFaipari szakmacsoportos alapozó ismeretek heti 2 óra

Műszaki ábrázolás alapjai 2 óraFaipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok heti 3 óra

Faragási gyakorlatok 3 óra10. évfolyam

Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek heti 2 óraFaanyagismeret 1 óraGépészeti alapismeret 1 óra

Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok heti 3 óraFaipari alapgyakorlat 3 óra

11. évfolyamFaipari szakmacsoportos alapozó ismeretek heti 4 óra

Faanyagismeret 1 óraFaipari szakrajz 2 óraGépészeti ismeret 1 óra

Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok heti 4 óraFaipari gyakorlat 4 óra

12. évfolyamFaipari szakmacsoportos alapozó ismeretek heti 4 óra

Faanyagismeret 1 óraSzakrajz 2 óraFaipari technológiák 1 óra

Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok heti 4 óraFaipari gyakorlat 4 óra

65

III/4.

SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERVKerettantervi rendelet szerint 2003-tól

GÉPÉSZET szakmacsoport

TantárgyHeti óraszámok évfolyamonként

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.Érett-

ségi

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 KÉTörténelem és társadalmi ismeretek 2 2 2 3 KÉTársadalomismeret és etika 1Idegen nyelv *3,5 *3,5 *4 *4 KÉMatematika 3 3 4 4 KÉÉnek-zene 1 1Rajz és vizuális kultúra 1 1Osztályfőnöki óra 1 1 1 1Testnevelés és sport 2 2 2 2Fizika 2 2 2 KVÉFöldünk és környezetünk 2Biológia 2Kémia 2Informatika *2 *2 *1 *1Szakmacsoportos alapozó ismeretek *2 *2 *6 *5Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok *3 *3 *2 *3Összesen 27,5 27,5 30 30

9. évfolyamSzakmacsoportos alapozó ismeretek heti 2 óra

A műszaki ábrázolás alapjai 2 óraSzakmacsoportos alapozó gyakorlat heti 3 óra

Műszaki ábrázolási gyakorlatok 1 óraInformáció- és adatgyűjtési gyakorlat 2 óra

10. évfolyamSzakmacsoportos alapozó ismeretek heti 2 óra

Anyagismeret 2 óraSzakmacsoportos alapozó gyakorlat heti 3 óra

Anyagmegmunkálási gyakorlat 3 óra11. évfolyam

Szakmacsoportos alapozó ismeretek heti 6 óraMechanika 2 óraAnyag- és gyártásismeret 2 óraGéprajz 1 óraAz ember és környezete 1 óra

Szakmacsoportos alapozó gyakorlat heti 2 óraGépészeti mérések 1 óraGéprajz gyakorlat 1 óra

12. évfolyamSzakmacsoportos alapozó ismeretek heti 5 óra

Gépelemek 2 óraAlkalmazott számítástechnika 2 óraElektrotechnika 1 óra

Szakmacsoportos alapozó gyakorlat heti 3óraGépi forgácsolási alapgyakorlat 2 óraSzerelési alapgyakorlat 1 óra

66

IV/1.

SZAKISKOLAI ÓRATERVKerettantervi rendelet szerint 2003-tól

GÉPÉSZETÉPÍTÉSZETELEKTRONIKA szakmacsoportKÖNNYŰIPARFAIPAR

Tantárgy „B” változat9. évf. 10. évf.

Magyar nyelv és irodalom 3 3Történelem és társadalomismeret 2 2Idegen nyelv *3 *3Matematika 3 3Informatika *1 *1Fizika 2 2Biológia 1,5 1Kémia 1 1Földünk és környezetünk 1,5 0Ének-zene 1 1Rajz és vizuális kultúra 0,5 0,5Testnevelés és sport 2 2Szakmai alapozó ismeretek és gyakorlatok *5 *7Osztályfőnöki óra 1 1Összesen: 27,5 27,5

GÉPÉSZETI szakmai alapozó ismeretek9. évfolyam: heti 3 óra

Pályaorientáció, mérések elméleti modul 1,5 óraAnyagok modul 1,5 óra

10. évfolyam: heti 3 óraPályaorientáció, mechanika modul 1,5 óraMűszaki ábrázolás modul 1,5 óra

Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok9. évfolyam:

Életvitel és gyakorlati ismeretek, anyagok megmunkálása modulheti 2 óra10. évfolyam:

Életvitel és gyakorlati ismeretek, gépészeti alapozó gyakorlatheti 4 óra

ÉPÍTÉSZETI szakmai alapozó ismeretek9. évfolyam: heti 3 óra

Pályaorientáció, építészeti alapismeretek 2 óraÉpítészeti szakmai számítás 1 óra

10. évfolyam: heti 4 óraPályaorientáció, építészeti műszaki rajz 2 óraÉpítési anyagok 2 óra

Építészeti szakmai alapozó gyakorlatok9. évfolyam: heti 2 óra

Életvitel és gyakorlati ismeretek, kitűzés, mérés 2 óra10. évfolyam: heti 3 óra

Életvitel és gyakorlati ismeretek, állványozás 2 óraÉpítési anyag vizsgálat 1 óra

67

ELEKTRONIKAI szakmai alapozó ismeretek9. évfolyam: heti 3 óra

Pályaorientáció, mérések 1 óraAnyagok 1 óraRajz és ábrázolás 1 óra

10. évfolyam: heti 4 óraPályaorientáció, villamosságtani ismeretek 2 óraVillamos szakrajz alapismeretek 2 óra

Elektronikai szakmai alapozó gyakorlatok9. évfolyam: heti 2 óra

Életvitel és gyakorlati ismeretek, elektrotechnikai-elektronikaiszakmai alapozó gyakorlat 2 óra

10. évfolyam: heti 3 óraÉletvitel és gyakorlati ismeretek, anyagalakítás ésmegmunkálás 2 óraVillamos mérések 1 óra

KÖNNYŰIPARI szakmai alapozó ismeretek9. évfolyam: heti 2 óra

Pályaorientáció, könnyűipari anyagismeret 1 óraGyársági alapismeretek 1 óra

10. évfolyam: heti 3 óraPályaorientáció, könnyűipari anyagismeret 1 óraRajz és vizuális kultúra 1 óraGyártási alapismeretek 1 óra

Könnyűipari szakmai alapozó gyakorlatok9. évfolyam: heti 3 óra

Életvitel és gyakorlati ismeretek, minta és modellábrázolás 1 óraGyártási alapgyakorlatok 2 óra

10. évfolyam: heti 4 óraÉletvitel és gyakorlati ismeretek, ábrázolási módok és alk. 1 óraGyártási alapgyakorlatok 3 óra

FAIPARI szakmai alapozó ismeretek9. évfolyam: heti 2 óra

Pályaorientáció, rajzi alapismeretek 1 óraFaipari alapismeretek 1 óra

10. évfolyam: heti 3 óraPályaorientáció, faipari anyagismeret 1 óraFaipari szakrajz 2 óra

Faipari szakmai alapozó gyakorlatok9. évfolyam: heti 3 óra

Életvitel és gyakorlati ismeretek, faipari gyakorlat 3 óra10. évfolyam: heti 4 óra

Életvitel és gyakorlati ismeretek, faipari gyakorlat 4 óra

68

IV/2.

SZAKISKOLAI ÓRATERVKerettantervi rendelet szerint 2003-tól

SZOLGÁLTATÓ szakmacsoport

Tantárgy „B” változat9. évf. 10. évf.

Magyar nyelv és irodalom 3 3Történelem és társadalomismeret 2 2Idegen nyelv *3 *3Matematika 3 3Informatika *1 *1Fizika 2 2Biológia 1,5 1Kémia 1 1Földünk és környezetünk 1,5 0Ének-zene 1 1Rajz és vizuális kultúra 0,5 0,5Testnevelés és sport 2 2Szakmai alapozó ismeretek és gyakorlatok *5 *7Osztályfőnöki óra 1 1Összesen: 27,5 27,5

SZOLGÁLTATÓ szakmai alapozó ismeretek9. évfolyam: heti 1 óra

Pályaorientáció, egészségtan 1 óra10. évfolyam: heti 2 óra

Pályaorientáció, anatómia 1 óraKémia 1 óra

Szolgáltató szakmai alapozó gyakorlatok9. évfolyam: heti 4 óra

Életvitel és gyakorlati ismeretek, manuális készség 2 óraViselkedés, kommunikáció 2 óra

10. évfolyam: heti 5 óraÉletvitel és gyakorlati ismeretek, rajz és vizuális kultúra 2 óraFodrász alapgyakorlatok 3 óra

2005-től forgószínpadszerű szakmai alapozást tartunk négy szakmacsoportban

Szakmai alapozóElméleti ismeret Gyakorlati ismeret

1. sz. forgó Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport 3 22. sz. forgó Gépészet-közlekedés szakmacsoport 3 23. sz. forgó Faipari szakmacsoport 3 24. sz. forgó Építészet szakmacsoport 3 2

69

V.

A DOLGOZÓK SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÓRATERVEa 2002/2003-as tanévtől

TantárgyEsti tagozat

Kétheti óraszám10. évf. 11. évf. 12. évf. Össz.

Magyar nyelv és irodalom 7 7 7 21

Történelem 4 4 4 12

Társadalmi ismeretek 1 1 1 3

Matematika 6 6 6 18

Fizika 4 4 4 12

Kémia 2 - - 2

Biológia 4 4 4 12

Földrajz - 2 - 2

Idegen nyelv *6 *6 *6 18

Informatika - - *2 2

Heti óraszám összesen: 34 34 34 102

Az összes ellátandó óra: 34 34 34 102

70

VI.

NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM ÓRATERVE

Tantárgy Heti óraszámElső idegen nyelv 8Második idegen nyelv 4Informatika 7Önismeret, tudásmódszertan 1Kommunikáció, nyilvános beszéd 1Történelem 0,5Nyelvhelyesség, helyesírás 1Matematika 2Testnevelés 2Osztályfőnöki 1Összesen: 27,5

VII.

KOLLÉGIUMI NEVELÉS

a 46/2001.(XII.22) OM rendelettel kiadott a kollégiumi nevelés országos alapprogramja ál­tal meghatározott kötelező foglalkozások

NEVELÉSI TERÜLETEK SZERINTI ÉVES ÓRASZÁMA

TÉMAKÖR 9. évfolyamtanév/óra

10. évfolyamtanév/óra

11. évfolyamtanév/óra

12. évfolyamtanév/óra

13. évfolyamtanév/óra

Tanulásmódszertan 4 3 3 - -Önismeret pályaválasztás 3 3 4 3 2Művészet és információs kultúra 3 3 2 4 5

Környezeti nevelés 2 2 2 2 3Életmód, életvitel, háztartási ismeretek 4 4 4 5 5

Egyén és közösség 3 3 3 3 2Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság 3 4 4 3 3

Tanévi összes óra * 22 22 22 20 20

*MEGJEGYZÉS: a kollégiumban tanévenként 37 nevelési héttel (a végzősöknél 32 héttel) kell számolni. Heti egy kötelező csoportfoglalkozást figyelembe véve, ennek 60%-ára kötelezővé te­szi a rendelet a fenti témákkal való foglalkozást!

71

B) A Béri Balogh Ádám Tagintézmény egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás

GIMNÁZIUMI ÓRATERV

Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Érett-ségi

Magyar nyelv és irodalom 3,5 3,5 4 5Történelem 2 2 2,5 3Emberismeret és etika - - 1 -1. idegen nyelv* 3 3 3 32. idegen nyelv* 3 3 3 3Matematika 3 3 3 4Informatika* 2 - - 1Bevezetés a filozófiába - - - 1Fizika 1,5 2 3 -Biológia - 1,5 2 2Kémia 2 2 - -Földrajz 2 2 - -Ének 1 1 - -Rajz és vizuális kultúra 1 1 - -Testnevelés* 2 2 2 2Osztályfőnöki 1 1 1 1Társadalomismeret - - 1 0,5Tánc és dráma 0,5 0,5 - -Mozgókép és médiaismeret - - 0,5 0,5Művészetek - - 1 1Kötelezően választható fakultatív órakeret a ta­nuló választása alapján - - 3 3

Összesen: 27,5 27,5 30 30

* Osztálybontásban

Emelt szintű oktatás: idegen nyelv évfolyamonként + 3 órábaninformatika évfolyamonként + 3 órában (2. idegen nyelv terhére)

Művészetek: 11. évfolyamon ének, 12. évfolyamon rajz és vizuális kultúra tantárgyban

Az emelt szintű érettségire történő felkészítést a heti kötelező óraszámon felül valósítjuk meg a tanulók igénye szerint.

72

SZAKISKOLAI ÓRATERV

Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként9. évf. 10. évf. 1/11. évf. 2/12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 3 3 1 1Történelem és társadalomismeret 2 2 1 -Idegen nyelv* 3 3 - -Matematika 3 3 1 1Informatika* 1 1 1 -Fizika 2 1 - -Biológia, egészségtan 2 1 - -Kémia 1 1 - -Földünk és környezetünk 1 1 - 1Ének-zene 1 1 - -Rajz és vizuális kultúra 0,5 0,5 - -Testnevelés és sport* 2 2 1 1Szakmai előkészítés/alapozás* 5 7 - -Osztályfőnöki 1 1 1 1Munkavédelem - - - 1Összesen:

* OsztálybontásbanA 11. és 12. évfolyam további órái a szakmai programban találhatók.

FELNŐTT SZAKKÖZÉPISKOLA (INTENZÍV) NAPPALI KÉPZÉS

Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként11. évf. 12. évf.

Érett-ségi

Magyar nyelv és irodalom 5 5Történelem és állampolgári ismeretek 3 4Társadalomismeret és etika 1 -Idegen nyelv* 5 5Matematika 5 5Fizika 2 2Kémia 2 2Biológia 2 2Földünk és környezetünk 2 2Testnevelés* 2 2Osztályfőnöki 1 1Összesen: 30 30Informatika (fakultatív) 2 -Érettségi felkészítő - 3

* Osztálybontásban

73

C) A Nagyváthy János Tagintézmény egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás

A 2004/2005-ös tanévben a 11-12. évfolyamokon környezetvédelmi, informatika és humán szakmacsoportban a kerettantervekre épülő helyi tanterv szerint folyik az oktatás. A 9. és 10. évfolyamokon felmenő rendszerben a csökkentett kötelező óraszámra vonatkozó kerettanter­vekre épülő helyi tanterv szerint folyik az oktatás környezetvédelmi, informatika és humán szakmacsoportban. Ezt az alábbi táblázat szemlélteti

TANÉV/évf. 9. 10. 11 122004 / 2005 CsK kö-inf-hu CsK kö-inf-hu Kkö-Kinf-Khu Kkö-Kinf-Khu2005 / 2006 CsK kö-inf-hu CsK kö-inf-hu CsK kö-inf-hu Kkö-Kinf-Khu2006 / 2007 CsK kö-inf-hu CsK kö-inf-hu CsK kö-inf-hu CsK kö-inf-hu 2007 / 2008 CsK kö-inf-hu CsK kö-inf-hu CsK kö-inf-hu CsK kö-inf-hu

Az oktatás a következő óratervek alapján történik az 1.1. pont táblázatának ütemezése sze­rint: Kkö, Kinf, Khu (kerettantervhez igazított óratervek) illetve CsK kö-inf-hu (csökkentett kötelező óraszámra vonatkozó óratervek). Az óratervek a tanulók számára kötelező órákat tartalmazzák, a választható órák kötelezően választhatóak.

Jelmagyarázat:2/ , /2 kötelezően választható tantárgy és óraszáma4/4, 2/2 csoportbontásKÉ - VÉ kötelező - választható érettségi tárgy

74

2004/2005-ös tanév óraterve a 11.a és 12.a osztályokban2005/2006-os tanévben a 12.a osztályban

Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport KköTantárgy osztály/óraszám

9.o. 10.o. 11.o. 12.o.Irodalom 2 2 3 3 KÉMagyar nyelvtan 2 2 1 1 KÉTörténelem és állampolgári ism. 2 2 2 3 KÉTársadalomismeret és etika 1Idegen nyelv (angol / német) 4/4 4/4 4/4 4/4 KÉMatematika 4 4 3 3 KÉFizika 3 2/ 2/ *VÉKémia 2 2 2 2 VÉBiológia 3 /2 /2 *VÉFöldrajz 3

Informatika 2/2 /2 /2 *VÉÉnek-zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 2Testnevelés 2 2 2,5 2,5Osztályfőnöki 1 1 1 1Tanulásmódszertan 1

Műszaki orientációs ismeretek 2 2

Műszaki orientációs gyakorlatok 2/2 2/2Körny.véd. sz.csoportos alapozó isme­retek 4 4 VÉ

Körny.véd. sz.csoportos alapozó gya­korlatok 4/4 4/4

Összesen / csoportbontás 30/8 30/6 30,5/10 30,5/10Nem kötelező órák keretszáma 18 18A keretszám mérlege (-túllépés; +ma­radék) 8 8

Azok a tanulók, akik 2 tárgyból iskolai órákon emelt szintű érettségire készülnek fel, a 11-12. év­folyamon felmentést kapnak a kötelezően választható tantárgy tanulása alól (különben túllépnék a számukra engedélyezett 33 órás keretet)

75

2004/2005-ös tanév óraterve a 11.b és 12.b osztályokban2005/2006-os tanévben a 12.b osztályban

Informatika szakmacsoportos óraterv KinfTantárgy osztály/óraszám

9.o. 10.o. 11.o. 12.o.Irodalom 2 2 3 3 KÉMagyar nyelvtan 2 2 1 1 KÉTörténelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 3 KÉTársadalomismeret és etika 1Idegen nyelv (angol) 4/4 4/4 4/4 4/4 KÉMatematika 4 4 3 3 KÉFizika 2 2 2 2 VÉKémia 3 2/ 2/ *VÉBiológia 3 /2 /2 *VÉFöldrajz 3

Informatika 2/2 /2 /2 *VÉÉnek-zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 2Testnevelés 2 2 2,5 2,5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Tanulásmódszertan 1

Műszaki orientációs ismeretek 2 2

Műszaki orientációs gyakorlatok 2/2 2/2Informatika sz.csoportos alapozó isme­retek 3 2 VÉ

Informatika sz.csoportos alapozó gya­korlatok 5/5 6/6

Összesen / csoportbontás 30/8 30/6 30,5/11 30,5/12Nem kötelező órák keretszáma 18 18A keretszám mérlege (-túllépés; +mara­dék) 7 6

Azok a tanulók, akik 2 tárgyból iskolai órákon emelt szintű érettségire készülnek fel, a 11-12. év­folyamon felmentést kapnak a kötelezően választható tantárgy tanulása alól (különben túllépnék a számukra engedélyezett 33 órás keretet)

76

2004/2005-ös tanév óraterve a 11.c és 12.c osztályokban2005/2006-os tanévben a 12.c osztályban

A humán szakmacsoportos óraterv KhuTantárgy osztály/óraszám

9.o. 10.o. 11.o. 12.o.Irodalom 2 2 3 3 KÉMagyar nyelvtan 2 2 1 1 KÉTörténelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 3 KÉTársadalomismeret és etika 1Idegen nyelv (angol / német) 4/4 4/4 4/4 4/4 KÉMatematika 4 4 3 3 KÉFizika 3 2/ 2/ *VÉKémia 3 /2 /2 *VÉBiológia 2 2 2 2 VÉFöldrajz 3Informatika 2/2 /2 /2 *VÉÉnek-zene 1 1Rajz és vizuális kultúra 2Testnevelés 2 2 2,5 2,5Osztályfőnöki 1 1 1 1Humán orientációs ismeretek (ezen belül tanulásmódszertan) 2 2

Humán orientációs gyakorlatok 3/3 2/2Eü szakmacsopoportos alapozó ismeretek 6 5 VÉEü szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 2/2 3/3Összesen / csoportbontás 30/9 30/6 30,5/8 30,5/9

Nem kötelező órák keretszáma 18 18A keretszám mérlege (-túllépés; +maradék) 10 9

Azok a tanulók, akik 2 tárgyból iskolai órákon emelt szintű érettségire készülnek fel, a 11-12. év­folyamon felmentést kapnak a kötelezően választható tantárgy tanulása alól (különben túllépnék a számukra engedélyezett 33 órás keretet)

77

2004/2005-ös tanévben a 10.a osztályra érvényes2005/2006-os tanévben a 11.a „2006/2007-es tanévben a 12.a „

Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport óraterve CsKköTantárgy osztály/óraszám

9.o. 10.o. 11.o. 12.o.Irodalom 2 2 3 3 KÉMagyar nyelvtan 2 2 1 1 KÉTörténelem és állampolgári ism. 2 2 2 3 KÉTársadalomismeret és etika 1Idegen nyelv (angol / német) 3/3 3/3 4/4 4/4 KÉMatematika 3,5 3,5 3 3 KÉFizika 2 2/ 2/ *VÉKémia 2 2 2 2 VÉBiológia 2 /2 /2 *VÉFöldrajz 2Informatika 2/2 /2 /2 *VÉÉnek-zene 1 1Rajz és vizuális kultúra 2Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5Osztályfőnöki 1 1 1 1Környezetvédelem-vízgazdálkodás szak­macsoportos alapozó ismeretek 2 4 4 VÉ

Környezetvédelmi-vízgazdálkodás szak­macsoportos alapozó gyakorlatok 3/3 5/5 4/4 4/4

Összesen / csoportbontás 28/8 28/8 30,5/10 30,5/10Nem kötelező órák keretszáma 12,375 18 18

A keretszám mérlege (-túllépés; +mara­dék) 4,375 8 8

Azok a tanulók, akik 2 tárgyból iskolai órákon emelt szintű érettségire készülnek fel, a 11-12. év­folyamon felmentést kapnak a kötelezően választható tantárgy tanulása alól (különben túllépnék a számukra engedélyezett 33 órás keretet)

78

2004/2005-ös tanévben a 10.b osztályra érvényes2005/2006-os tanévben a 11.b „2006/2007-es tanévben a 12.b „

Informatika szakmacsoportos óraterv CsKinf

Tantárgy osztály/óraszám9.o. 10.o. 11.o. 12.o.

Irodalom 2 2 3 3 KÉMagyar nyelvtan 2 2 1 1 KÉTörténelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 3 KÉTársadalomismeret és etika 1Idegen nyelv (angol) 3/3 3/3 4/4 4/4 KÉMatematika 3,5 3,5 3 3 KÉFizika 2 2 2 2 VÉKémia 2 2/ 2/ *VÉBiológia 2 /2 /2 *VÉFöldrajz 2Informatika 2/2 /2 /2 *VÉÉnek-zene 1 1Rajz és vizuális kultúra 2Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5Osztályfőnöki 1 1 1 1Informatika szakmacsoportos alapozó is­meretek 2 2 3 2 VÉ

Informatika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 3/3 3/3 5/5 6/6

Összesen / csoportbontás 28/8 28/6 30,5/11 30,5/12Nem kötelező órák keretszáma 12,375 18 18

A keretszám mérlege (-túllépés; +mara­dék) 6,375 7 6

Azok a tanulók, akik 2 tárgyból iskolai órákon emelt szintű érettségire készülnek fel, a 11-12. év­folyamon felmentést kapnak a kötelezően választható tantárgy tanulása alól (különben túllépnék a számukra engedélyezett 33 órás keretet)

79

2004/2005-ös tanévben a 10.c osztályra érvényes2005/2006-os tanévben a 11.c „2006/2007-es tanévben a 12.c „

A humán szakmacsoportos óraterv CsKhuTantárgy osztály/óraszám

9.o. 10.o. 11.o. 12.o.Irodalom 2 2 3 3 KÉMagyar nyelvtan 2 2 1 1 KÉTörténelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 3 KÉTársadalomismeret és etika 1Idegen nyelv (angol / német) 3/3 3/3 4/4 4/4 KÉMatematika 3,5 3,5 3 3 KÉFizika 2 2/ 2/ *VÉKémia 2 /2 /2 *VÉBiológia 2 2 2 2 VÉFöldrajz 2Informatika 2/2 /2 /2 *VÉÉnek-zene 1 1Rajz és vizuális kultúra 2Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5Osztályfőnöki 1 1 1 1Egészségügyi szakmacsoportos alapozó is­meretek 2 2 6 5 VÉ

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 3/3 3/3 2/2 3/3

Összesen / csoportbontás 28/8 28/6 30,5/8 30,5/9Nem kötelező órák keretszáma 12,375 18 18

A keretszám mérlege (-túllépés; +mara­dék) 6,375 10 9

Azok a tanulók, akik 2 tárgyból iskolai órákon emelt szintű érettségire készülnek fel, a 11-12. évfolyamon felmentést kapnak a kötelezően választható tantárgy tanulása alól (különben túllép­nék a számukra engedélyezett 33 órás keretet)

80

2004/2005-ös tanévtől felmenő rendszerben a 9.a osztályra érvényes

Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport óraterve CsKköTantárgy osztály/óraszám

9.o. 10.o. 11.o. 12.o.Irodalom 2 2 3 3 KÉMagyar nyelvtan 2 2 1 1 KÉTörténelem és állampolgári ism. 2 2 2 3 KÉTársadalomismeret és etika 1Idegen nyelv (angol / német) 3/3 3/3 4/4 4/4 KÉMatematika 3,5 3,5 3 3 KÉFizika 2 2/ 2/ *VÉKémia 2 2 2 2 VÉBiológia 2 /2 /2 *VÉFöldrajz 2Informatika 2/2 /2 /2 *VÉÉnek-zene 1 1Rajz és vizuális kultúra 2Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5Osztályfőnöki 1 1 1 1Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakma­csoportos alapozó ismeretek 2 4 4 VÉ

Környezetvédelmi-vízgazdálkodás szakma­csoportos alapozó gyakorlatok 3/3 5/5 4/4 4/4

Összesen / csoportbontás 28/8 28/8 30,5/10 30,5/10Nem kötelező órák keretszáma 12,375 12,375 18 18

A keretszám mérlege (-túllépés; +maradék) 4,375 4,375 8 8

Azok a tanulók, akik 2 tárgyból iskolai órákon emelt szintű érettségire készülnek fel, a 11-12. év­folyamon felmentést kapnak a kötelezően választható tantárgy tanulása alól (különben túllépnék a számukra engedélyezett 33 órás keretet)

81

2004/2005-ös tanévtől felmenő rendszerben a 9.b osztályra érvényes

Informatika szakmacsoportos óraterv CsKinfTantárgy osztály/óraszám

9.o. 10.o. 11.o. 12.o.Irodalom 2 2 3 3 KÉMagyar nyelvtan 2 2 1 1 KÉTörténelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 3 KÉTársadalomismeret és etika 1Idegen nyelv (angol) 3/3 3/3 4/4 4/4 KÉMatematika 3,5 3,5 3 3 KÉFizika 2 2 2 2 VÉKémia 2 2/ 2/ *VÉBiológia 2 /2 /2 *VÉFöldrajz 2Informatika 2/2 /2 /2 *VÉÉnek-zene 1 1Rajz és vizuális kultúra 2Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5Osztályfőnöki 1 1 1 1Informatika szakmacsoportos alapozó is­meretek 2 2 3 2 VÉ

Informatika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 3/3 3/3 5/5 6/6

Összesen / csoportbontás 28/8 28/6 30,5/11 30,5/12Nem kötelező órák keretszáma 12,375 12,375 18 18

A keretszám mérlege (-túllépés; +mara­dék) 4,375 6,375 7 6

Azok a tanulók, akik 2 tárgyból iskolai órákon emelt szintű érettségire készülnek fel, a 11-12. év­folyamon felmentést kapnak a kötelezően választható tantárgy tanulása alól (különben túllépnék a számukra engedélyezett 33 órás keretet)

82

2004/2005-ös tanévtől felmenő rendszerben a 9.c osztályra érvényes

A humán szakmacsoportos óraterv CsKhuTantárgy osztály/óraszám

9.o. 10.o. 11.o. 12.o.Irodalom 2 2 3 3 KÉMagyar nyelvtan 2 2 1 1 KÉTörténelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 3 KÉTársadalomismeret és etika 1Idegen nyelv (angol / német) 3/3 3/3 4/4 4/4 KÉMatematika 3,5 3,5 3 3 KÉFizika 2 2/ 2/ *VÉKémia 2 /2 /2 *VÉBiológia 2 2 2 2 VÉFöldrajz 2Informatika 2/2 /2 /2 *VÉÉnek-zene 1 1Rajz és vizuális kultúra 2Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5Osztályfőnöki 1 1 1 1Egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek 2 2 6 5 VÉ

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 3/3 3/3 2/2 3/3

Összesen / csoportbontás 28/8 28/6 30,5/8 30,5/9Nem kötelező órák keretszáma 13,5 13,5 18 18

A keretszám mérlege (-túllépés; +mara­dék) 4,5 7,5 10 9

Azok a tanulók, akik 2 tárgyból iskolai órákon emelt szintű érettségire készülnek fel, a 11-12. év­folyamon felmentést kapnak a kötelezően választható tantárgy tanulása alól (különben túllépnék a számukra engedélyezett 33 órás keretet)

83

A nem kötelező órák keretének alakulása a következő négy tanévbenKER = a nem kötelező órák kerete (az Á tantervekben 90%)CSB = az óratervekben jelzett csoportbontásM = a csoportbontás után megmaradt óraszám

2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008KER Cs.b. Ma­

radtKER Cs.b

.Ma­radt

KER Cs.b. Ma­radt

KER Cs.b.

Ma-radt

9.a 12,375 8 4,375 12,375 8 4,375 12,375 8 4,375 12,375 8 4,3759.b 12,375 8 4,375 12,375 8 4,375 12,375 8 4,375 12,375 8 4,3759.c 12,375 8 4,375 12,375 8 4,375 12,375 8 4,375 12,375 8 4,37510.a 12,375 8 4,375 12,375 8 4,375 12,375 8 4,375 12,375 8 4,37510.b 12,375 6 6,375 12,375 6 6,375 12,375 6 6,375 12,375 6 6,37510.c 12,375 6 6,375 12,375 6 6,375 12,375 6 6,375 12,375 6 6,37511.a 18 10 8 18 10 8 18 10 8 18 10 811.b 18 11 7 18 11 7 18 11 7 18 11 711.c 18 8 10 18 8 10 18 8 10 18 8 1012.a 18 10 8 18 10 8 18 10 8 18 10 812.b 18 12 6 18 12 6 18 12 6 18 12 612.c 18 9 9 18 9 9 18 9 9 18 9 990% miatt -10,8 -5,4

ÖSSZ: 171,45 104 67,45 176,85 104 72,85 182,25 104 78,25 182,25 104 78,25

A csoportbontás után megmaradt óraszám felhasználásának elvei, a nem kötelező órákkal kap­csolatos szabályok.A megmaradt órák felhasználhatók:

− további csoportbontások, − az emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások,− fakultatív foglalkozások − mindennapi testnevelés céljára.

Az emelt szintű érettségire felkészítő és a fakultatív foglalkozások a tanulók nem kötelező fog­lalkozásai. Szabadon választhatják a kötelező 30 órán felül maximum összesen heti 3 órában.

Emeltszintű érettségire felkészítő foglalkozásokat szervezünk a tanulóknak.Ha két tárgyból választ a tanuló emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozást, mentesül a kö­telezően választható tantárgy tanulása alól, s az egyik érettségi tárgy két óráját mint kötelező foglalkozást látogatja.

A mindennapi testnevelés foglalkozásai is a nem kötelező órák körébe tartoznak, de a választható max. 3 órába nem számítanak bele.

A tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói jogok érvényesítése a Házirend 1.2.8.1. és 2.3. pontjai­ban megfogalmazott rend szerint történik.

Minden olyan osztályban, amelynek létszáma a 35-öt meghaladja, csoportbontást kell alkalmazni magyarból, matematikából, testnevelésből. (E utóbbi tárgyból a felmentettek, gyógytestnevelésre járók leszámítása után értendő a létszám.)Lehetőleg csoportbontást kell alkalmazni

84

− magyarból, matematikából, tanulásmódszertanból a 9. osztályokban,− testnevelésből minden olyan osztályban, amelynek létszáma − a felmentettek, gyógytestnevelésre járók leszámítása után is - nagyobb 30 főnél.

Az emelt szintű érettségire a jelentkező létszámának figyelembevételével kell óraszámot fordítani:− magyar nyelv és irodalom− angol nyelv− német nyelv− történelem− matematika− biológia− informatika tantárgyakbólvagy osztályonként/tárgyanként az előírt óraszámban,vagy tárgyanként (összevonva a különböző 11., 12. osztályok tanulóit) az előírt óraszámbanvagy a középszintűre előírt óraszám néhány tanuló számára történő megemelésével, kiegé­szítésével (csak 5 fő alatti jelentkezés esetén)

Fakultatív foglalkozások:− felzárkóztatás, fejlesztés minden évfolyamon magyarból, matematikából (összesen 8 óra

)− fakultatív informatika, ill. 2. idegen nyelv a tanulók jelentkezése alapján a 10. osztálytól

(összesen legfeljebb 2+6 óra, 14 óra)(Új csoport indítása a nem kötelező órakereten belül lehetséges.

A felvétel feltétele : – határidőre (május 20.) jelentkezés,– a tanuló előző tanév végén nem bukott,– informatikából, ill. az 1. idegen nyelvből legalább közepes az előző

év végi eredménye)E két utóbbi feltétel teljesülését a jelentkezés után, a tanév végén ellenőrzi az osztályfőnök.)

Mindennapi testnevelésre (tömegsport, sportkör) heti 10 óra (heti 0,5 órával megnöveltük a kötelező tanórai foglalkozást a 9-12. évfolyamokon).

II/2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök ki­választásának elvei

A tankönyveket, taneszközöket, segédleteket a munkaközösségek, tantárgyi és szakmai cso­portok választják ki saját tantárgyaikhoz a következő elvek figyelembevételével:

− Mindezek feleljenek meg:• a tantervi követelményeknek és az iskola helyi tantervének• a pedagógiai program elveinek és célkitűzéseinek.

− Előnyben részesítjük a több tanéven keresztül használható eszközöket.− Választási lehetőség esetén a beszerzési ár igazodjék a tanulók anyagi körülményeihez.− Olyan tankönyvcsaládot használunk, amely felmenő rendszerben dolgozza fel a tananya­

got.

85

A törvényi előírásoknak megfelelően, az Iskolaszék vagy a Szülői Munkaközösség vélemé­nyét, egyetértését kérjük, ha a munkaközösség olyan tankönyvet szeretne megrendelni a tanu­lóknak, amely nem szerepel a hivatalos tankönyvjegyzékben.

A fenti általános szempontok minden munkaközösség számára kötelező érvényűek, de az egyéb feltételeket a munkaközösség határozza meg a tantárgyak helyi tantervében, pl. kötele­ző-e minden munkaközösségi tagnak ugyanazt a tankönyvet használni stb.

II/3. Az intézménybe való bejutás és az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

3.1. A nyelvi előkészítő (nulladik) évfolyamba lépés feltételei

Az Asbóth iskolában a 2005/2006-os tanévtől nyelvi előkészítő évfolyamot indítunk. Az in­formatikai szakmai csoportba jelentkezők igényeik szerint ún. nyelvi előkészítő évfolyam­ban kezdik meg tanulmányaikat. Tanítási óráik 40%-ban idegen nyelvet, 25%-ban informati­kát, a fennmaradó órákon szintentartást végzünk. A nyelvi előkészítő évfolyamra jelentkező tanulók felvételi lapján található érdemjegyek összeadásával az igazgató kialakítja a tanulók rangsorát, amelyet az OKÉV központjába küld el. A központ visszajelzése alapján értesítjük a tanulókat a felvételről vagy elutasításról.

3.2. A 9. évfolyamba lépés feltételei a nappali gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai tago­zaton

Az intézmény fenntartója minden évben meghatározza, hogy hány osztály illetve szakmai csoport indítását engedélyezi.A törvényes előírásoknak megfelelően az általános iskolát sikeresen elvégző tanulók kerül­hetnek intézményünkbe. Felvételi vizsga jelenleg nincs. Az általános iskolából eljuttatott to­vábbtanulási lapon feltüntetett tantárgyi osztályzatok a mérvadók. A gimnáziumi és szakkö­zépiskolai osztályokba jelentkezőktől elvárás, hogy jó eredményűek legyenek, hogy bírják a következő tanévek terhelését. A tanulók felvételi lapján található érdemjegyek összeadásával az igazgató, illetve a tagintézmény-vezető kialakítja a tanulók rangsorát, amelyet az OKÉV központjába küld el. A központ visszajelzése alapján értesítjük a tanulókat a felvételről vagy elutasításról. A felvétel feltétele a szakmacsoportra előírt egészségügyi alkalmasság is.A felvételinél a megye által meghatározott módon a fel nem vett tanulók szüleinek fellebbe­zési lehetősége van.

3.3. Szakképző évfolyamra a tanuló csak az OKJ-ben meghatározott feltételek – iskolai és szak­mai előképzettség, pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények – meglé­te esetén léphet. A szakképző évfolyamra lépés feltétele továbbá, hogy az iskola által biztosí­tott gyakorlati oktatási helyek (iskolai tanműhely, gazdálkodó szervezetek gyakorlati műhe­lyei) kivételével a tanulóknak rendelkezniük kell az iskola által évenként kiadott beiskolázá­si terv alapján a szakmai gyakorlati oktatási hely fogadó nyilatkozatával, illetve tanulószer­ződéssel. (A Nagyváthy János Tagintézményben erre nincs szükség.)

3.4. A Szakmunkások Szakközépiskolája jogutódja a 2001 szeptemberében indított Dolgozók Szakközépiskolája.A 2002/2003-as tanévtől esti tagozatos képzésre tértünk át az Asbóth iskolában.

86

Alapfeltétel a 9–10. évfolyam sikeres elvégzése, vagy régi típusú (3 éves) szakmunkásképző iskola vagy új típusú szakiskola (2+2). A tanulónak be kell töltenie 16. életévét. Ezt a jelent­kező tanuló bizonyítványainak bemutatásával tanúsítja. Az iskolánk által készített jelentke­zési lapon feltüntetett szakiskolai tanulóként szerzett közismereti tantárgyi osztályzatok alapján az igazgató és a tagozatvezető dönt a tanuló felvételéről.A Béri Balogh Ádám Tagintézményben Dolgozók Szakközépiskolája felnőtt nappali tagozat működik (intenzív tagozat).

3.5. Az Asbóth iskola kollégiumába elsősorban iskolánk, ill. a Vajda János Gimnázium és a Köz­gazdasági Szakközépiskola diákjait vesszük fel, akik bejárással nem tudnának eleget tenni tanulmányi kötelezettségeiknek.

3.6. A második szakmai képesítésért tanulóknak az iskolavezetés kérésre felmentést adhat bizo­nyos – korábban már tanult – tantárgyak tanulása alól, s engedélyezheti a tanulmányi idő megrövidítését.

3.7. A szakiskolai tagozatról szakközépiskolai tagozatra vagy szakközépiskolából szakiskolai osztályba való átmenet, valamint a szakképzési évfolyamokba való bekapcsolódás megold­ható, ha az osztály-, ill. csoportlétszám megengedi. Ha szükséges, a tanév megkezdése előtt a javítóvizsgák teljesítésének időszakában tehet különbözeti vizsgát a tanuló a kijelölt tantár­gyakból. Más iskolából hasonló feltételekkel veszünk át tanulót. Tehát az átjárhatóság adott. A szükséges különbözeti vizsga tárgyait és anyagát az igazgató a szaktanárokkal együttmű­ködve állapítja meg.

3.8. Más iskolából – azonos tanterv szerinti oktatás esetén – tanév folyamán – bármikor átvehe­tő tanuló, ha az átvételben a két iskola igazgatója megegyezett, s a szükséges dokumentu­mok cseréje szabályszerűen lebonyolítható. E dokumentumok: a tanuló szakközépiskolai bi­zonyítványa, egészségügyi törzslapja, dolgozatfüzetei s az átadó iskola által év közben adott érdemjegyekről, osztályzatokról, hiányzásról készült kimutatás.Más tanterv szerinti oktatás esetén (más iskolából vagy saját iskolán belül) egy adott évfo­lyamra akkor vehető fel tanuló, ha valamely középiskola eggyel alacsonyabb évfolyamán ta­nulmányait eredményesen befejezte, s az általa eddig nem tanult kötelező tantárgyakból, tan­anyagrészekből eredményes különbözeti vizsgát tesz. A vizsgatárgyakat iskolánk igazgatója jelöli ki, de előtte kikéri az illetékes munkaközösség véleményét.

3.9. Felnőttoktatás keretében szerezhetnek szakmai képesítést a 23 év felettiek, illetve azok a ta­nulók, akik nem tanköteles korúak, és nem akarnak nappali tagozatra járni, valamint rendel­keznek gyakorlati munkahellyel.

3.10. A szakképző évfolyamra járó középiskolai végzettségű (azaz érettségizett) tanulók felmen­tést kaphatnak bizonyos közismereti órák látogatása alól.

3.11. Belépő szint mérését a I./6.3 pontban – a tanulásszervezési eljárásoknál – leírtak szerint vé­gezzük.

312. A magasabb évfolyamra lépés elbírálása szempontjából az iskolában a hagyományos tanév (illetve félév) a mérvadó. A tanulók tudását a hagyományos 5 fokú skálán mérjük. A tanév során a szaktanárok (elméletből és gyakorlatból egyaránt) havonta legalább 1 érdemjeggyel értékelik a tanulók felkészültségét. A Nagyváthy János Tagiskolában a heti óraszám kétsze­rese legyen az érdemjegyek száma, illetve egyórás tantárgynál 3 osztályzat szükséges a fél­év során. A félévi és év végi értékelő döntést a tantestületi osztályozó-egyeztető értekezlet

87

mondja ki. A továbbhaladáshoz valamennyi évfolyamon, minden tantárgyból legalább elég­séges év végi osztályzatot kell elérnie a tanulónak.Ha a tanuló egy vagy két tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Magasabb évfolyamra csak sikeres javí­tóvizsga esetén léphet.A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanu­lónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha– az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (pl. ma­

gántanuló).– engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanév­

ben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.– egy tanévben a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtes­

tület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

3.13. Alapfeltétel továbbá a magasabb évfolyamra lépésnek a szakiskolai és a szakközépiskolai tanulóknál is a törvény által előírt kötelező nyári gyakorlat teljesítése (a Nagyváthy tagisko­lában nincs kötelező nyári gyakorlat).

3.14. A dolgozók szakközépiskolája esti tagozaton tanévenként 2 vizsgán számolnak be a tanu­lók tudásukról. Ez a 14. és a 28. tanítási hét után történik. Az esti tagozatos osztályokban a szaktanár – az adott időszakban szerzett tapasztalatai (jelenlét, írásbeli beszámolók stb.) alapján - megajánlott osztályzatot adhat a tanulónak a félévi és év végi vizsga előtt. (Ezt a módszert csak a közepes, vagy az annál jobb érdemjegy juttatása esetén alkalmazhatja.) Magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából kötelező házi dolgozatot készíteni a tanulónak, amit a szaktanár írásban értékel. A magasabb fokozatra – azaz felsőbb évfo­lyamra – lépés feltétele a tanév végi sikeres vizsgaeredmény, amelyet a vizsgáztató tanár dönt el. 1-2 tárgyból kapott elégtelen osztályzatot a tanuló az augusztusban megszervezett javítóvizsgán javíthat ki.A esti tagozatos osztályok tanévenkénti tanításának kezdete és vége megegyezik a nappali tagozatos kezdéssel, ill. befejezéssel. Az esti tagozatosok hetente három délután (hétfő, kedd, szerda) jönnek iskolába.

3.15. Beszámoltató rendszerű képzésben vesznek részt a kis létszámú szakmai csoportok, vala­mint esetenként a második szakmát tanulók. A félévkor és a tanév végén megszervezett osztályozó vizsga eredménye dönt továbbhaladásukról.

3.16. A felnőttoktatásban részt vevő tanulók beszámoltató rendszerben, egyéni úton készülnek vizsgáikra. Számukra félévkor és a tanév végén megszervezett elméleti és gyakorlati osztá­lyozó vizsga sikere a magasabb fokozatra lépés feltétele.

3.17. A javítóvizsgák, különbözeti és osztályozóvizsgák 3 tagú vizsgabizottságát az iskola igaz­gatója bízza meg.

3.18. A Nagyváthy tagiskolában ha az írásbeli felelet értékelése pontozásos módszerrel történik, az érdemjegyre váltáskor fizikából, matematikából 30%-os, a többi tárgyból 40%-os telje­sítmény szükséges az elégséges szint teljesítéséhez. A 90%-nál jobb teljesítmény jeles szin­tű. A téma nehézségét figyelembe véve a szaktanár e határoktól lefele eltérhet. A közbülső osztályzatok megállapítása a szaktanárok hatáskörébe tartozik.

3.19. A Nagyváthy tagiskolában nagyobb anyagrész ellenőrzésére szolgáló témazáró írásbeli dolgozat érdemjegye súlyozottan számít az osztályzatok kiszámításakor, ezért e munkára

88

két érdemjegyet kapnak a tanulók. A pontozásos értékelés finomabb átváltása érdekében ilyenkor két egymás melletti érdemjegy is adható (pl. 60-69%= 3 és 3; 70-79%= 3 és 4; 80-84%= 4 és 4 stb.). Kétjegyes témazáró dolgozat évenként legfeljebb két alkalommal írat­ható.

3.20. Az Asbóth iskolában az idegen nyelv témazáró írásbeli dolgozatai értékelésekor az elégsé­ges szinthez a tanulónak 60%-os teljesítményt kell nyújtania.

3.21. A Nagyváthy tagiskolában informatikából egy-egy modul számítógépes feldolgozása után az elméleti ismeretekből témazárót írnak a tanulók. A gyakorlati tudásszint mérésére önál­ló, számítógépes feladatot kell megoldaniuk. E tárgyból a gyakorlati jegy számít súlyozot­tan, azaz kétszeresen. Elégséges osztályzatot csak az kaphat félévkor és év végén, aki gya­korlati elégtelenjeit elégségesre javította.

3.22. A Nagyváthy tagiskolában a gyakorlat érdemjegyeit beszámolókra, egy-egy foglalkozáson mutatott kiemelkedő teljesítményre, manuális munkavégzésre és a jegyzőkönyv vezetésére kapják a tanulók.

3.23. A Nagyváthy tagiskolában a műszak orientációból a 9. évfolyamon és humán orientációból a 9-10. évfolyamon a tanórai szereplésre, aktivitásra és a témazáró feladatok megoldására is jól megfelelt, megfelelt vagy nem felelt meg minősítést kapnak a tanulók. Ha a félév, ill. a tanév során kapott minősítések több mint 50%-a megfelelt, a tanuló a tantárgy félévi, ill. év végi minősítéseként is e bejegyzést kapja. Az ily módon értékelhető, több modulból álló tantárgy megfelelt értékeléséhez minden modulból meg kell felelnie a tanulónak. A félévi nem felelt meg minősítés a tanév végéig kijavítható.Az értékelést félévkor az ellenőrző könyvbe az alábbi rövidítésekkel írjuk be:

Minősítés, rövidítés:Jól megfelelt jmfMegfelelt mfNem felelt meg nfm

II/4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésé­nek követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája

4.1. Tantárgyi értékelés elemei:

Diagnosztikus mérés: induló szint mérése, amely alapján az osztályra / csoportra / tanulóra lebontva megállapítható az a szint, amihez képest az iskolának fejlesztenie kell az egyes tan­tárgyakból a tanuló tudását.

Formatív értékelés: a tanulók munkájának, önértékelésének segítése.

Szummatív értékelés: mérjük tanulóink teljesítményét a tananyag egyes témaköreinek végén, a félév, valamint az év végén és a képzési szakasz végén próbavizsgákkal. A szummatív és a diagnosztikus értékeléshez a munkaközösségek a mérés – értékelés cso­port szakmai segítségével egységes mérőeszköz rendszert dolgoznak ki. Ennek karbantartása és gyűjtése a mérés – értékelés csoport feladata.

89

Az értékelés formái: Írásbeli (diagnosztikus és szummatív értékelés esetében)Szóbeli (formatív értékelés esetében)Készségtárgyakból megengedett, hogy a szummatív értékelést a tanár az érdemjegyek alapján végezze.A tanuló teljesítményét havonta egy érdemjeggyel értékeljük.

4.2. A számonkérés követelményei és formái hagyományos oktatási módszernél

A számonkérés követelményeiről, formáiról és a teljesítménymérések százalékos értékelésé­ről a tantárgyak helyi tanterveiben részletes útmutató foglalkozik.

A pedagógiai folyamat gyakorlatában az osztálynaplóba és a tanulók ellenőrzőjébe rendsze­resen bejegyezzük az érdemjegyeket. Év végén a teljes tanévre vonatkozó osztályzatokat vesszük figyelembe.

A gyakorlati munkahelyeken a szakmát tanulók negyedévenként ellenőrző-értékelő gyakorla­ti feladatot (köztes vizsgát) végeznek munkahelyükön, folyamatos fejlődésük bizonyítása céljából. A fodrász és kozmetikus szakmai képzésben részt vevők számára félévenként szer­vezünk összevont köztes vizsgát.

A közoktatás egészéhez igazodva félévkor az ellenőrző könyvben 1–5-ig számmal értékeljük a tanulók előmenetelét, év végén a bizonyítványban betűvel.

A kollégista tanuló elsődleges feladata a tanulás, a minősítő rendszerben legfőbb hangsúllyal szerepel. A kollégista tanuló a primer (szoba) és a szekunder közösségnek, ill. a makrok­özösségnek is tevékeny résztvevője. A közösséghez való alkalmazkodás, a közösségben tör­ténő pozitív vagy negatív megnyilvánulások a minősítő rendszer elengedhetetlen alkotó ele­mei. A közösségnek nemcsak résztvevője, hanem a közösségi élet tevékenységeinek aktív szervezője, felelőse is lehet. A közösségi tevékenység és etikai neveltségi szint alapján min­den kollégista tanuló besorolható a minősítő rendszerbe: kiváló kollégista vagy példás kollé­gista vagy jó kollégista vagy kollégista. A minősítés alapján különböző kedvezményekben részesülnek a kollégista tanulók.A besorolás félévenként a csoportfoglalkozáson a félévi és év végi eredmények figyelembe­vételével történik, majd az értékelés havonta.A 0,5 feletti javulás, ill. rontás esetén a besorolás két kategóriát emelkedhet vagy csökken­het, csoportvezető tanári döntéssel.Félév közben az eredmények függvényében csoportvezető tanári döntéssel határozott időre szóló kedvezményadás, ill. szigorítás lehet.

4.3. A számonkérés követelményei és formái képességekre, teljesítményre alapozott oktatási módszereknél (kompetencia alapú oktatási módszereknél)

A tanulói eredményesség felmérésének kritériumai és feltételei:− A képzés meghatározott képességekre, kompetenciákra alapul.− Az oktatás és ellenőrzés az iparban használt legújabb szabványokra, normákra tá­

maszkodik.− Az értékelés szempontjait, a teljesítmény célkitűzéseket egyértelműen kifejtjük, el­

magyarázzuk a tanulóknak az oktatás megkezdése előtt.

90

A kompetencia alapú oktatási program célja:− segíteni a tanulóknak a megadott képességek, kompetenciák elsajátításában.− a kidolgozandó tanulási útmutatók választási lehetőséget kell, hogy adjanak a tanu­

lóknak a különböző tanulási stílusok között.− a képzési program a tanulói képességek egész skáláját biztosítsa.

Szükséges a tanulói képességek felmérése:− Figyelembe kell venni az ismereteket és a magatartásformákat.− A képzési program a teljesítést tekinti elsődleges bizonyítási forrásnak.

A tanulók haladása az oktatási programon belül:− A tanulók saját egyéni tempójukban haladhatnak.− A meghatározott képességek elsajátítása után kell a tanulóknak bemutatni a tudásu­

kat, és nem az idő felhasználása után, vagy a tanfolyam befejezésével.

A képességekre, teljesítményre alapozott oktatási módszernél (kompetencia alapú képzésnél):

− minden tanuló önálló ütemben halad a tanulási útmutatók felhasználásával.− minden tanulási útmutató tartalmaz: tanulási tevékenységeket, visszaigazolási önel­

lenőrző teszteket, különböző gyakorlati feladatokat, valamint egy záró teljesítmény­tesztet, melynek alapján az oktató értékeli a tanuló teljesítményét.

− egy-egy kurzuson belül különböző előképzettségű tanulók kezdik meg a tanulmánya­ikat, ezt előre ki lehet szűrni, tudásuk, képzettségük alapján csoportokat lehet létre­hozni, a kis csoportokkal saját ütemükben lehet foglalkozni.

− az alapismereteket osztálykeretben lehet a tanulókkal átvenni, majd a gyakorlás és a feladatmegoldás idején kis csoportokban, illetve egyéni ütemben haladva lehet a ta­nulási útmutatókat feldolgozni.

− a tanulók érdeklődését fel kell kelteni, motiválni kell a tanulókat.− a tanulás hatékonysága függ a tanulók múltbeli és jelen tapasztalataitól, ezért a ta­

pasztalataikra alapozva kell az érdeklődésüket felkelteni, és igyekezni kell az érdek­lődést a tanulás folyamán fenntartani.

− a tanulókat aktív részvételre kell késztetni az eredményes tanulás érdekében.− a tanulást elősegíti a problémamegoldó feladatok beépítése a tanulási útmutatókba.− a tanulás hatékonysága függ az ellenőrzések gyakoriságától, ezért a tanulási útmutató

feldolgozása során mindig legyen lehetőség a tudás szintjének ellenőrzésére, vissza­jelzésre.

− a tanulást elősegíti a kötetlen környezet, melyet biztosítani kell a tanulási színtere­ken.

− a tanulást segítik az újítások, a változatosság és a kihívás, ezért a tanulási útmutató kidolgozásánál ezekre a szempontokra törekedni kell.

− a tanulás elősegítése miatt a tanulóval meg kell ismertetni, hogy milyen viselkedési normákat várnak el a szakembertől a különböző feladatok végrehajtása közben.

− a programban részt vevő pedagógusoknak ezt az oktatási filozófiát magukévá kell tenniük. Úgy kell változtatni tanítási módszereiken, hogy a tanulók hatékonyan el tudják sajátítani a képzési program anyagát, a tanulási útmutatók teljesítménytesztje­it a legeredményesebben teljesíteni tudják, tanulásuk befejezése után eredményesen tudják feladataikat végrehajtani.

91

A kompetencia alapú képzési programban a teljesítmény mérésére az autentikus felmérése­ket alkalmazzuk.

− Az autentikus felmérések a tényleges teljesítés megfigyeléséből a tényleges éles helyzetekben való értékelést jelentik.

− Az autentikus felmérési feladatok gondolkodásra ösztönzik a tanulókat, arra készte­tik őket, hogy az új helyzetekre reagáljanak, áttekintsék és felülvizsgálják a munkát, kiértékeljék saját munkájukat és másokét, továbbá az eredményeket verbálisan és vi­zuálisan továbbadják.

− Az autentikus felmérés olyan feladatokból áll, melynek során a tanulóknak az éles valós helyzetekben kell alkalmazniuk tudásukat, megadott teljesítési feltételek mel­lett, a teljesítés kiértékelése pontozással történik.

− Az autentikus felmérés az oktatási folyamat részévé válik. Az oktatási folyamat irá­nyítása a tanulóknak a célok felé haladása alapján alakul, így fokozza az intézkedé­sek érvényességét, és érdemi információkkal szolgál a tanulóknak és a tanároknak egyaránt.

− Az autentikus felmérések olyan fontos és lényegi problémákkal és kérdésekkel fog­lalkoznak, amelyeknél a tanulóknak hatékonyan és hathatósan használni kell a tudá­sukat.

− Az autentikus felmérések nem rutinszerűek, és több fázisból állnak. A felidézés nem elegendő, a feladatok az ismeretek „repertoár”-ját igénylik.

− A tanulók a minőségi termék és/vagy teljesítést biztosító képességekre koncentrál­nak.

− Az autentikus felmérések nem misztifikált feltételeket és normákat foglalnak ma­gukba. A felmérés lehetővé teszi az alapos előkészítést, továbbá a tanulók pontos ön­értékelését és önkorrekcióját. A kérdések és a feladatok megvitathatók, tisztázhatók és még megfelelően módosíthatók is.

− Az autentikus felmérések a képzett oktató ítéletére támaszkodnak a világos és meg­felelő kritériumok alapján.

− Az autentikus felmérések gyakran tartalmaznak az oktató és a tanuló közötti kapcso­latot. A felmérő feladatok felmérik a tanulót: indokolja meg a válaszait vagy válasz­tási lehetőségeit, továbbá válaszoljon az utólagos vagy szúrópróbaszerű kérdésekre.

− Az autentikus felmérések olyan kihívásokat is tartalmaznak, amelyeknél a termék vagy teljesítmény hatása, valamint a közösséggel, a helyzettel és a körülményekkel szembeni érzékenység határozza meg az eredmény minőségét.

− Az autentikus felmérések reagálási és viselkedési mintákat tartalmaznak, hangsúly a tanuló munkájának egységén van.

Az autentikus felmérés formái:− Teljesítménymérés: Problémamegoldások, kísérletek levezetése, valamely

képesség/koncepció megtanítása.− Termékmérés: Vizuális megjelenítés, táblázat/grafikon/ koncepciótérkép, írásbeli/

szóbeli jelentés.− Portfolió: Reprezentatív önálló munka összegyűjtése önértékeléssel és magyaráza­

tokkal, a gyakorlatok bizonyításával és elismerésekkel, valamint néhány saját válo­gatás.

− Személyes kommunikáció: Egyéni vagy csoportos interjúk, tanárokkal, ügyintézők­kel vagy közösségi tagokkal, szülőkkel, iskolatársakkal folytatott megbeszélések. Lehetővé teszi a tudás mélységének feltárását és felmérését.

92

− Megfigyelés és írásos nyilvántartás: A tanulási folyamat közvetlen megfigyelése, ta­nári feljegyzések/adatok, ellenőrző listák, elbeszélések/beszámolók, tévesztések elemzése, nyilvántartás vezetése, stratégiaelemzés.

Az orientációs és szakmacsoportos alapozó tantárgyainak a félévi és év végi osztályzatai a részterületek (modulok) átlagainak átlagából számítandók. Nem kaphat elégségest, aki bármely részterületen (modul) anyagából a félév vagy a teljes év során elégtelen (1,60-nál rosszabb) eredményt ért el. A javítóvizsgán az ezen tárgyakból bukott tanulónak az elégte­lenre értékelt modul anyagából kell javítania.

4.4. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei

Az osztályban tanító pedagógusok közös döntése alapján havonta kap minden osztályban minden tanuló értékelést magatartásáról és szorgalmáról az elméleti órákon. A gyakorlati munkájáról és az ott tanúsított magatartásáról és szorgalmáról a szakoktató ad havonta érté­kelő osztályzatot.

MAGATARTÁS

Példás (5) a tanuló magatartása, ha a nevelési tervben és a házirendben felsorolt követelmé­nyeknek maradéktalanul megfelel. Közösségi munkájában (osztály) kezdeményező és dicsé­retes, társainak viselkedésével minden területen példát mutat, fegyelmi vétsége és igazolat­lan mulasztása nincs.

Jó (4) a tanuló magatartása, ha a nevelési tervben és a házirendben felsorolt követelmények­nek általában megfelel. A közösségi munkában képességei szerint aktivizálható és becsület­tel részt vesz, viselkedése nem kifogásolható, az elbírált tanulmányi időszakban legfeljebb figyelmeztetésben (kivéve igazgatói) részesült, ill. igazolatlan mulasztása 1-2 óra.

Változó (3) a tanuló magatartása, ha a nevelési tervben és a házirendben felsorolt követel­mények teljesítésében ingadozó. A közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, viselke­dése (beszédstílusa) kifogásolható, az elbírált tanulmányi időszakban igazgatói figyelmezte­tésben vagy bármilyen (kivéve igazgatói) intésben részesült, ill. 3-16 órát mulasztott igazo­latlanul.

Rossz (2) a tanuló magatartása, ha a nevelési tervben és a házirendben felsorolt követelmé­nyek teljesítésében hanyag. A közösség fejlődését súlyosan hátráltatja, viselkedése, beszéd­stílusa sérti a közösségi normákat, az elbírált tanulmányi időszakban igazgatói intésben, ill. fegyelmi büntetésben részesült, vagy 16 óránál többet mulasztott igazolatlanul.

SZORGALOM

Példás (5) a tanuló szorgalma, ha kötelességteljesítése kifogástalan, a tanítási órákra és a gyakorlati foglalkozásokra való felkészülésében, otthoni munkájában – képességeihez és kö­rülményeihez képest – állhatatos törekvést, odaadást tanúsít.

Jó (4) a tanuló szorgalma, ha iskolai, munkahelyi és házi feladatait teljesíti, vállalt kötele­zettségeit elvégzi, de képességei és körülményei alapján többre volna képes.

Változó (3) a tanuló szorgalma, ha iskolai, munkahelyi és házi feladatai elkészítésében csak időnként tanúsít igyekezetet, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti.

93

Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz ta­nulmányi fejlődése érdekében, kötelességeit gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatat­lan.

4.5. A tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének formája

Több modult tartalmazó összetett tantárgy osztályozása (szakközép 9-12., szakiskola 9-10. és a kompetencia alapú oktatásnál): irányadó a szakmai vizsgáztatási követelmények előírá­sai, mely szerint az összetett tantárgy moduljainak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni. A tantárgy átlageredményét a fő szakmai modul eredménye felé kerekítve kell megállapítani. Elégtelen az összetett tantárgy eredménye, ha egy modul osztályzata elégte­len. Év végén javítóvizsgát az elégtelen modul tantárgyrészből kell tennie.

4.5.1. Hagyományos oktatási módszernél:

A tanulói teljesítmények értékelése motiválja a tanulót, visszacsatol a szaktanár számára, információ a szülőnek és az osztályközösségnek.Értékelési alapelveink:

− A nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és kö­vetkezetes alkalmazására törekszünk.

− Az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk.− Az értékelésnél betartjuk a rendszeresség (havi 1 osztályzat) és a módszertani

sokszínűség elvét (feleltetés, dolgozatírás, otthoni munkák értékelése stb.)− Értékelésnél a jutalmazás és az elmarasztalás összhangjára törekszünk.

4.5.2. Kompetencia alapú oktatási módszernél:

− Alapmodulok értékelésének alapelvei: megegyeznek a hagyományos oktatási mód­szernél leírtakkal.

− Kompetenciák értékelésének alapelvei:A tanulási útmutatókban kidolgozott teljesítményteszteket a tanév során teljesítenie kell a tanulónak.A gyakorlati érdemjegyet egyrészt a tanulási útmutatók teljesítménytesztjeiért kapott pontok, másrészt a gyakorlati havi osztályzatok alapján átlagolva állapítjuk meg a ta­nulási útmutató teljesítménytesztjeinek eredménye felé kerekítve.

A tanulási útmutatók teljesítménytesztjeiben a következő pontozási rendszert alkalmaz­zuk:

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSSzintek A teljesítmény szintjeinek meghatározása

5 jeles A feladatot önállóan, hibátlanul teljesíti. Felügyeletet nem igényel. Problémás helyzeteket is megold. Összefüggéseket meglát.

4 jó A feladatot önállóan teljesíti. Felügyeletet nem igényel. Kisebb hiá­nyosságai vannak. Összefüggéseket meglát.

3 közepes A feladat elvégzéséhez kevés segítségre is és kevés felügyeletre is szüksége van. Kisebb hiányosságai is vannak.

2 elégségesA feladat elvégzéséhez jelentős segítséget és jelentős felügyeletet igényel. Hibákat is elkövet, de a teljesítménye elfogadható. Össze­függéseket nem vesz észre.

94

4.5.3. A tanulók otthoni felkészülése:

Igyekszünk minél többet megtanítani a tanulóknak a tanítási órákon, hogy kisebb legyen a leterhelésük a tanórán kívül.Hétvégére, pihenésre szánt szünetre nem terheljük meg jobban a diákokat otthoni felada­tokkal, mint hétköznapokon.Az otthoni felkészülést igénylő feladatok elkészítésére tantárgyanként maximum 30-40 percet kívánunk igénybe venni a tanulók részéről. Ez egy átlagos képességű tanuló felké­szülési ideje. Az írásbeli és szóbeli házi feladatok összhangjára törekszünk.

Egy tanítási napon max. 2 témazáró dolgozat írása elfogadott egy osztályban. Ezt az osz­tályfőnök koordinálja a szaktanárokkal (a napló megjegyzés rovatába írva a tervezett dol­gozatírást), és az esetlegesen felmerülő problémákat az igazgatóhelyettessel együtt oldja meg.

A szaktanár köteles a dolgozatot az alábbi határidőn belül kijavítani, értékelni:− „nagy” dolgozat, témazáró dolgozat: max. 3 hét− „röpdolgozat”: max. 1 hét

II/5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A felmérést nevelési eszköznek tartjuk, amely lehetővé teszi a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését.A feldolgozott mérési eredmény ismerete lehetőséget biztosít a saját intézményen belüli, va­lamint az országos mérési eredmények összehasonlítására.A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál az egészségnevelő program évenkénti megtervezésére, kiegészítésére.A tanulók fizikai állapotának méréséhez a Mini Hungarofit 1+4-es motorikus próbát alkal­mazzuk testnevelés órák keretében (Cooper tesz; helyből távolugrás; karhajlítás mellső fek­vőtámaszban; felülés hanyattfekvésből; törzsemelés hason fekvésből). Évente kétszer, tanév elején és végén történik a mérés.A testnevelők osztályonként elkészítik az összegzést, amelyből aztán iskolai összesítés ké­szül.

II/6. A középszintű érettségi vizsga témakörei

6.1. Magyar nyelvEmber és nyelvKommunikációA magyar nyelv történeteNyelv és társadalomA nyelvi szintekA szövegA retorika alapjaiStílus és jelentés

95

6.2. IrodalomSzerző, művek

Életművek a magyar irodalombólPortrékLátásmódokA kortárs irodalombólVilágirodalomSzínház és drámaAz irodalom határterületeiRegionális kultúra

Értelmezési szintek, megközelítésekTémák, motívumokMűfajok, poétikaKorszakok, stílustörténet

6.3. TörténelemKompetenciák

Források használata és értékeléseA szaknyelv alkalmazásaTájékozódás térben és időbenAz eseményeket alakító tényezők feltárásaTörténelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

TémakörökAz ókor kultúrájaA középkorA középkori magyar állam megteremtése és virágkoraSzellemi, társadalmi és politikai változások az újkorbanMagyarország a Habsburg BirodalombanA polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus koraA polgárosodás kezdetei és kibontakozása MagyarországonAz első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáigMagyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásigMagyarország 1945-től a rendszerváltozásigA jelenkorA mai magyar társadalom és életmód

6.4. MatematikaGondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

HalmazelméletLogikaLogikai műveletekFogalmak, tételek, bizonyítások a matematikábanKombinatorikaGráfok

Számelmélet, algebraSzámfogalom, számelmélet, algebrai kifejezése, műveletekHatvány, gyök, logaritmusEgyenletek, egyenlőtlenségek

Függvények, az analízis elemezFüggvények, függvények grafikonjai, függvény-transzformációk

96

Függvények jellemzéseSorozatok

Geometria, koordinátageometria, trigonometriaAlapfogalmak, ponthalmazokGeometriai transzformációkSíkgeometriai alakzatokHáromszögekNégyszögekSokszögekKörTérbeli alakzatokKerület-, terület-, felszín- és térfogatszámításVektorokTrigonometriaKoordinátageometria

Valószínűség-számítás, statisztikaLeíró statisztikaValószínűség-számítás

6.5. Idegen nyelvKommunikatív készségek

Beszédértés (hallott szöveg értése)BeszédkészségSzövegértés (olvasott szöveg értése)ÍráskészségEgyéb készségek (stratégiák)

Nyelvi kompetenciaTémák

Személyes vonatkozások, családEmber és társadalomKörnyezetünkAz iskolaA munka világaÉletmódSzabadidő, művelődés, szórakozásUtazás, turizmusTudomány és technika

6.6. FizikaMechanika

A dinamika törvényeiMozgásokMunka és energia

Hőtan, termodinamikaÁllapotjelzők, termodinamikai egyensúlyHőtágulásÖsszefüggés a gázok állapotjelzői közöttA kinetikus gázmodellTermikus és mechanikai kölcsönhatásokHalmazállapot-változásokA termodinamika II. fő tétele

97

ElektromágnesességElektrosztatikaAz egyenáramMagnetosztatika. Egyenáram mágneses mezőjeAz elektromágneses indukcióA váltakozó áramElektromágneses hullámokA fény

Atomfizika, magfizikaAz anyag szerkezeteAz atom szerkezeteA kvantumfizika elemeiAz atommagban lejátszódó jelenségekSugárvédelem

Gravitáció, csillagászatGravitációA csillagászat elemeiből

Fizika- és kultúrtörténeti ismeretekSzemélyiségekElméletek, felfedezések, találmányok

6.7. KémiaÁltalános kémia

Atomok és a belőlük származtatható ionokMolekulák és összetett ionokHalmazokA kémiai reakciók

A kémiai reakciók jelöléseTermokémiaReakciókinetikaKémiai egyensúly

ReakciótípusokProtonátmenettel járó reakciókElektronátmenettel járó reakciók

A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatásaTudománytörténet

Szervetlen kémiaAz elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezetkapcsolata)Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezéseAz elemek és vegyületek kémiai sajátságaiAz elemek és vegyületek előfordulásaAz elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállításaAz elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásaiAz elemek és vegyületek jelentőségeiTudománytörténet

Szerves kémiaA szerves vegyületek szerkezete és csoportosításukA szerves vegyületek fizikai tulajdonságaiA szerves vegyületek kémiai sajátosságaiA szerves vegyületek előfordulása

98

A szerves vegyületek jelentőségeA szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállításaTudománytörténet

Kémiai számításokÁltalános követelményekAz anyagmennyiségAz Avogadro-törvényOldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.)A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számításokTermokémiaKémiai egyensúly, pH-számításElektrokémia

6.8. BiológiaBevezetés a biológiába

A biológia tudományaFizikai, kémiai alapismeretek

Egyed alatti szerveződési szintSzervetlen és szerves alkotóelemek

Elemek, ionokSzervetlen molekulákLipidekSzénhidrátokFehérjékNukleinsavak, nukleotidok

Az anyagcsere folyamataiFelépítés és lebontás kapcsolataFelépítő folyamatokLebontó folyamatok

Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)Az egyed szerveződési szintje

Nem sejtes rendszerekVírusok

Önálló sejtekBaktériumokEgysejtű eukarióták

TöbbsejtűségGombák, növények, állatok elkülönüléseSejtfonalakTeleptest és álszövet

Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájakViselkedés

Az emberi szervezetHomeosztázisKültakaróA mozgásA táplálkozásA légzésAz anyagszállításA kiválasztásA szabályozás

99

Az idegrendszer általános jellemzéseAz emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjaiHormonrendszer, hormonális működésekImmunrendszer, immunitásSzaporodás és egyedfejlődés

Egyed feletti szerveződési szintekPopulációÉletközösségek (élőhely típusok)Bioszféra, globális folyamatokÖkoszisztémaKörnyezet- és természetvédelem

Öröklődés, változékonyság, evolúcióMolekuláris genetikaMendeli genetikaPopuláció genetika és evolúciós folyamatokA bioszféra evolúciója

6.9. FöldrajzTérképi ismeretekKozmikus környezetünkA geoszférák földrajza

A kőzetburokA levegőburokA vízburokA talaj

A földrajzi övezetességNépesség- és településföldrajzA változó világ társadalmi-gazdasági képe

A világgazdaságA gazdasági ágazatok

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országokMagyarország földrajzaEurópa regionális földrajzaAz Európán kívüli földrészek földrajzaA globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

6.10. InformatikaAz információs társadalom

Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságbanKözhasznú magyar információs adatbázisokJogi és etikai ismeretekInformációs és kommunikációs technológiák a társadalomban

Informatikai alapismeretek – hardverA számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzőiA számítógép üzembe helyezése

Informatikai alapismeretek – szoftverAz operációs rendszer és főbb feladataiAz adatkezelés szoftver és hardver eszközeiÁllományok típusaiHálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei

Szövegszerkesztés

100

Szövegszerkesztő program kezeléseSzövegszerkesztési alapfogalmakSzövegjavítási funkciókTáblázatok, grafikák a szövegben

TáblázatkezelésA táblázatkezelő használata. Táblázatok felépítéseAdatok a táblázatokbanTáblázatformázásTáblázatok, szövegek, diagramokProblémamegoldás táblázatkezelővel

Adatbázis-kezelésAz adatbázis-kezelés alapfogalmaiAdatbázis-kezelő program interaktív használataAlapvető adatbázis-kezelő műveletekKépernyő és nyomtatási formátumok

Információs hálózati szolgáltatásokKommunikáció az InternetenWeblap készítés

Prezentáció és grafikaPrezentációGrafika

KönyvtárhasználatKönyvtárakInformációkeresés

6.11. Ének-zeneÉneklés és zenetörténet

NépzeneMűzene

KözépkorReneszánszBarokkBécsi klasszikaRomantikaSzázadfordulóXX. századi és kortárs zene

ZenefelismerésNépzeneReneszánszBarokkBécsi klasszikaRomantikaSzázadfordulóXX. századi és kortárs zene

Dallamátírás

6.12. DrámaSzínház- és drámatörténetSzínház- és drámaelméletSzínházi műfajokDrámajáték

101

Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretekBábjátékBeszéd, vers- és prózamondásSzínjátékos gyakorlat

6.13. TestnevelésElméleti ismeretek

A magyar sportsikerekA harmonikus testi fejlődésAz egészséges életmódTesti képességekGimnasztikaAtlétikaTornaRitmikus gimnasztikaKüzdősportok, önvédelemÚszásTestnevelés és sportjátékokTermészetben űzhető sportok

Gyakorlati ismeretekGimnasztikaAtlétika

FutásokUgrásokDobások

TornaTalajtornaSzekrényugrásFelemáskorlátGerendaRitmikus gimnasztikaGyűrűNyújtóKorlát

Küzdősportok, önvédelemÚszásTestnevelés és sportjátékok

KézilabdaKosárlabdaLabdarúgásRöplabda

6.14. Elektronikai alapismeretekVillamos alapfogalmak

Feszültség, áram, töltés, ellenállás vezetőképességEllenállásokkal kapcsolatos számításokEllenállások hőfokfüggése (NTK, PTK)Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek

Egyenáramú hálózatok alaptörvényeiAz áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei (Ohm, Kirchhoff)Ellenállás-hálózatok, eredő ellenállás számítások

102

Az alaptörvények igazolásaNevezetes hálózatok: feszültségosztó, áramosztó, Wheatstone-hídMéréshatár-kiterjesztés: előtét- és söntszámítások

A villamos áram hatásaiHőhatásVegyi hatásÉlettani hatásMágneses hatás

EnergiaforrásokA villamos munka, a teljesítmény, a hatásfok és a terhelhetőségIdeális és valódi generátorokA feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képei, soros és párhuzamoskapcsolása (Norton, Thevenin)A szuperpozíció tételeGenerátorok teljesítményviszonyai és hatásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlata

Villamos erőtérA villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése, Coulomb törvényeAnyagok viselkedése villamos térbenKondenzátorok, kapacitásokTöltés, kisütés, energia

Mágneses erőtérA mágneses erőtér jellemzői és szemléltetése, erőhatások mágneses erőtérbenAnyagok viselkedése mágneses térbenElektromágneses indukció

Szinuszos mennyiségekVáltakozó áramú áramkörök

A szinuszos váltakozó mennyiségekEgyszerű váltakozó áramkörökÖsszetett váltakozó áramkörökValódi tekercsek, kondenzátorok és veszteségeikVáltakozó áramú teljesítmények

Többfázisú hálózatokA többfázisú rendszer fogalmaA háromfázisú rendszer lényege, jellemzői, csillag- és háromszögkapcsolás,teljesítmények, szimmetrikus és aszimmetrikus terhelésA villamos energia szállítása és elosztása

Villamos gépekTranszformátorokA villamos forgógépek felosztása és jellemzőiEgy- és háromfázisú generátorokEgyenáramú generátorok és motorokVáltakozó áramú motorok

Passzív elektronikai áramkörökA kétpólusok felosztása és jellemzőiA négypólusok felosztása és jellemzőiSzűrő áramkörök

Félvezető áramköri elemekFélvezető diódákSpeciális diódákBipoláris tranzisztorokUnipoláris tranzisztorok

103

Egyéb félvezetőkTranzisztoros alapáramkörök

Munkapont beállítás, alapfogalmakBipoláris tranzisztoros alapkapcsolásokUnipoláris tranzisztoros alapkapcsolásokTöbbfokozatú erősítők, csatolásokVisszacsatolásokFrekvenciafüggés, határfrekvenciákZajok és torzítások

Alapáramkörök alkalmazásaiA szélessávú és a hangolt erősítőkNagyjelű erősítőkOszcillátorokStabilizátorokA műveleti erősítők alapjai, alapkapcsolások, integrálás

Impulzustechnikai alapáramkörökAz impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzőiPasszív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörökImpulzusok előállítási módjai: a félvezető elemek kapcsoló üzemmódja,multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitt-trigger áramkör, fűrészjelek előállítása

Digitális alapáramkörökLogikai alapfogalmakLogikai alapáramkörök

6.15. Informatikai alapismeretekHardver alapismeretek

A számítógépek felépítéseFunkcionális egységek

Szoftver alapismeretekA számítógép előkészítéseProgramok telepítéseOperációs rendszer használataÁllományok kezeléseSegédprogramok telepítése, használata

SzövegszerkesztésSzövegszerkesztő program kezeléseGrafikus információk kezeléseWeblapok kezelése

TáblázatkezelésTáblázatkezelő program kezelése

Informatikai alapismeretekSzámábrázolás, számrendszerekKódolás

Hálózati ismeretekLAN

Programozási alapismeretekA feladatmegoldás lépései, módszereiAlgoritmusokProgramnyelvProgramozási ismeretek

104

Programozási tételekHibakeresés, tesztelés, hatékonyság és helyfoglalásAz objektumorientált programozás alapjai

Adatbázis-kezelésAz adatbázis-kezelés alapfogalmaiAdatbázis-kezelő használataAz adatbázis-készítés lépéseiAdatbázis-elméletAz SQL nyelv használata

105

III. SZAKMAI PROGRAM

III/1. Az intézmény szakmai programja

Intézményünk az általános műveltség megalapozása mellett kiemelt feladatként kezeli a mű­szaki ismeretek minél szélesebb és mélyebb oktatását.

A 9-10. és a 9-12. évfolyamokon többlépcsős pályaorientáció és vele párosuló differenciált kö­vetelményrendszer elősegíti, hogy a beiratkozott tanulók, a szülők és maga az iskola is meg­alapozottan dönthessen az iskolán belüli és kívüli továbbtanulásról.

A pályaorientáció tágabb értelmezését jelenti az, hogy nagy súlyt fektetünk a természettudo­mányos ismeretek átadására mindenekelőtt a matematika, a fizika, a kémia és a számítástech­nika tantárgyak oktatására.

A pályaorientációs, a szakmai előkészítő és alapozó tantárgyak miközben megalapozzák egy szakmacsoport speciális ismereteit, megteremtik a későbbi esetleges gyors szakmaváltás lehe­tőségét is.Végzős tanulóink munkaerő-piaci versenyképességét az innováció, a minőségbiztosítás, az in­formatika, az elektronika, a gyártástechnológia, a méréstechnika, a számítástechnika, a vállal­kozási ismeretek oktatásának kiemelt kezelésével növeljük.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozásra felkészülendő, a szakmai idegen nyelv alapszintű elsajátítására is lehetőséget teremtünk.

A szakképzési évfolyamokon – szakiskolai tagozatokon – lehetővé tesszük az alapvizsgára való felkészülést azon tanulók számára, akik csak a szakmai vizsgával egyidejűleg kívánnak alapvizsgát tenni.

Biztosítjuk tanulóink számára a munkába álláshoz szükséges szakmai ismeretek, a gyakorlati készségek megszerzésének lehetőségét.

Nevelésünk eredményeként szeretnénk elérni, hogy tanulóink számára fokozott értéket jelent­sen a becsületes, tisztességes munkavégzés, a szorgalmas tanulás, kötelességteljesítés, a kultu­rált viselkedés, az egyetemes emberi, erkölcsi értékek tisztelete.

A gyakorlati képzés során arra törekszünk, hogy a tanulók által készített munkadarabok a mű­ködőképesség mellett esztétikailag is kifogástalanok legyenek.

Gyakorlati munkavégzésüket a kulturáltság és a munkavédelmi szabályok betartása jellemez­ze.

106

III/2. Gyakorlati oktatás szervezése

Az intézmény alapító okiratával összhangban az alábbi szakképesítések megszerzésére kíná­lunk gyakorlati lehetőséget:

Asbóth iskolában:− Elektrotechnika-elektronika− Ruhaipar− Informatika (szoftverüzemeltető, számítástechnikai programozó és multimédia-fej­

lesztő)− Szolgáltató: kozmetikus, fodrász (kiegészítő képzés)− Gépészet (szakképzési évfolyam kivételével)− Kishajó- és csónaképítő− Kőműves− Szobafestő− Lakberendező− Kishajó- és csónaképítő technikus− Asztalos

Béri Balogh Ádám Tagintézményben:− Asztalos− Szobafaestő− Ruhakészítő− Kereskedő (csak kabinet)− Lakatos (vállalati tanműhely)

Nagyváthy János Tagintézményben:− Informatika (számítástechnikai programozó)− Környezetvédő és hulladékgazdálkodási technológus− Egészségügyi szakképzésben részt vevők

III/3. A szakképzési évfolyamra való belépés feltételei

Az 1/13. szakközépiskolai szakképző évfolyamra való belépés feltételei:− Érettségi vizsga vagy középiskolai végzettség megléte− Pályaalkalmassági orvosi vizsgálat− Kozmetikus szakmában gyakorlati munkahely biztosításaAki nem az adott szakma szakmai orientáció, ill. szakmacsoportos alapozó oktatáson vett részt a 9-12. évfolyamon, tantárgy különbözeti vizsgán kell tennie, melynek időpontja az au­gusztusi pótvizsga napja. A tantárgy különbözeti vizsga témaköreit az adott szakmacsoport tagjainak kell összeállítani.

Az 1/11. szakiskolai szakképző évfolyamra való belépés feltételei:− 10. évfolyam vagy 8. évfolyam elvégzése és a 16. életév betöltése− Pályaalkalmassági orvosi vizsgálat− Gyakorlati munkahelyre a tanulókat az előzetes igények alapján osztjuk be. Több jelentke­

ző esetén a plusztanulóknak gyakorlati munkahelyet kell biztosítani.

107

III/4. A gyakorlati munka értékelése

a) A tanuló gyakorlati tevékenységét havonta egy osztályzattal kell értékelni. A gyakorlati ok­tatást biztosító negyedévente ellenőrző munkát szervez. A félévi és az év végi osztályzatot a kapott érdemjegyek átlagolásával a szakoktató állapítja meg. Tört osztályzat esetén az el­lenőrző munka osztályzata felé kell kerekíteni.Fodrász és kozmetikus szakmában a félévi és év végi köztes vizsgán kapott osztályzat a ta­nuló félévi és év végi osztályzata. Amennyiben a vizsga bármelyik részművelete elégtelen, akkor a félévi, ill. év végi gyakorlati jegye elégtelen, de csak abból a részműveletből köte­les javítóvizsgát tenni, amelyből elégtelen értékelést kapott. A félévi elégtelent egy hónap múlva, a tanév végi elégtelen értékelést az augusztusi pótvizsga idején köteles javítani – ennek sikertelensége évismétlést jelent.

b) Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanítási év­ben meghaladja a gyakorlati képzés óraszámának 20%-át, a tanuló tanulmányait csak az év­folyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájá­rulása is szükséges.Ha a tanuló mulasztása a meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tan­év megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára. (Szakképzési törvény 24. § 4. pont.)

c) A gyakorlati oktatás szervezője a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni.

III/5. Az egyes évfolyamokon és szakokon oktatott tantárgyak és gyakorlati foglalkozások óratervei

Asbóth iskola:a) Informatika szakmacsoport

1. 54 4641 04 Számítástechnikai programozó2. 54 4641 03 Informatikus3. 52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető4. 33 4641 01 Számítógép-kezelő5. 54 8409 01 Multimédia-fejlesztő6. 52 5423 07 Műszaki számítástechnikai technikus

b) Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport7. 52 5422 01 Elektrotechnikai technikus8. 33 5216 03 Villanyszerelő 9. 34 5222 03 Villamosgép- és készülékszerelő

c) Szolgáltató szakmacsoport10. 51 7812 01 Kozmetikus11. 33 7812 01 Fodrász

108

12. 33 5272 05 Ortopédiai cipész13. 33 5272 03 Cipőfelsőrész-készítő14. 31 5272 03 Cipész15. 21 5272 02 Cipőjavító16. 52 7899 02 Lakberendező

d) Ruhaipari szakmacsoport17. 52 5411 08 Ruhaipari modellező technikus18. 33 5276 05 Nőiruha-készítő19. 33 5276 01 Férfiruha-készítő20. 21 5276 03 Varrómunkás

e) Faipari szakmai csoport21. 33 5262 08 Kishajó- és csónaképítő22. 54 5262 01 Kishajó- és csónaképítő technikus23. 33 5262 01 Asztalos24. 33 5216 01 Ács-állványozó25. 33 5262 05 Kádár26. 31 5216 09 Fapadlózó és burkoló

f) Gépészet szakmacsoport27. 51 5241 02 Autószerelő28. 51 5241 01 Autóelektronikai műszerész29. 33 5241 02 Karosszérialakatos30. 33 5233 01 Fényező-mázoló31. 31 5216 16 Szerkezetlakatos32. 31 5216 02 Bádogos és épületbádogos33. 31 5233 10 Kovács34. 31 5216 10 Gázvezeték- és készülékszerelő35. 31 5216 20 Vízvezeték- és központifűtés-szerelő36. 21 5291 02 Késes és köszörűs

g) Építészet szakmacsoport37. 31 5216 17 Szobafestő-mázoló és tapétázó38. 31 5216 14 Kőműves39. 31 5216 06 Épületburkoló40. 31 5216 03 Burkoló41. 31 5216 18 Tetőfedő42. 31 5216 14 Szárazépítő

h) Élelmiszeripari szakmacsoport43. 31 5212 07 Húsipari szakmunkás

i) Menedzser és minőségbiztosítás szakmacsoport44. 52 3434 01 Általános menedzser II.45. 54 3434 01 Általános menedzser I.46. 53 5401 05 Minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító

109

Béri Balogh Ádám Tagintézmény:a) Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

1. 33 7862 01 Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedőAz egyéb szakképzési évfolyam óratervei megegyeznek az Asbóth iskola óraterveivel.

Nagyváthy János Tagintézmény:a) Egészségügy szakmacsoport

1. 52 5008 01 Fizioterápiás asszisztens2. 54 5012 01 Ápoló3. 52 5046 01 Fogászati asszisztens4. 51 5008 01 Masszőr (gyógy)5. 52 4641 01 Egészségügyi operátor

b) Mezőgazdaság szakmacsoport6. 55 5470 01 Hulladékgazdálkodási technológus

c) Környezetvédelem–vízgazdálkodás szakmacsoport7. 52 5470 04 Környezetvédelmi technikus (szak megjelölésével)8. 53 5470 03 Környezetvédelmi szakelőadó

110

Informatikai szakmacsoport óratervei

54 4641 04 Számítástechnikai programozó

Sor-szám Tantárgy megnevezése 2/14.

évfolyam1. Osztályfőnöki 12. Testnevelés 23. Társadalomismeret és etika 14. Idegen nyelv 35. Gazdasági alapismeretek 1

Szakmai tantárgyak6. Számítástechnikai alapismeretek, operációs rendszerek 57. Szövegszerkesztés -8. Táblázatkezelés -9. Operációs rendszerek A, -10. Matematika A 411. Adatbázis-kezelő rendszer A, B 212. Magas szintű programozási nyelvek és programozás módszertan 1213. Számítógépes grafika 114. Szervezési ismeretek 115. Hálózati ismeretek 1

Összesen 34

Iskolánk informatika szakmacsoportjában végzett tanulóknak az I. félév beszámításra kerül, ezért számukra a képzés egy tanév.

54 4641 03 Informatikus

Sor­szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/13. 2/14.1. Osztályfőnöki 1 12. Testnevelés 2 23. Idegen nyelv (angol) 2 14. Matematika 2 -

Szakmai tantárgyak5. Számítástechnikai alapok (alapismeretek A és B modul) 5 -6. Szövegszerkesztés, táblázatkezelés 4 -7. Adatbázis-kezelés A 2 -8. Hálózatok 2 19. Rendszeradminisztrátori ismeretek 15 2010. Laborgyakorlat - 311. Operációs rendszerek - 312. Magas szintű programozási nyelvek és programozási módszertan - 4

Összesen: 35 35

111

52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető

Sor-szám Tantárgy megnevezése 1/13.

évfolyam1. Osztályfőnöki 12. Testnevelés 23. Társadalomismeret és etika 14. Idegen nyelv 35. Gazdasági alapismeretek 1

Szakmai tantárgyak6. Számítástechnikai alapismeretek A 67. Számítástechnikai alapismeretek B 48. Szövegszerkesztés, táblázatkezelés 59. Adatbázis-kezelő rendszer A, prezentáció és grafika 610. Hálózati ismeretek 211. Multimédia-ismeret alapozás 4

Összesen: 35

33 4641 01 Számítógép-kezelő

Sorszám Tantárgy megnevezése 1/13. évfolyam I. félév

1. Osztályfőnöki 12. Testnevelés 23. Társadalomismeret és etika 1

Szakmai tantárgyak4. Számítástechnikai alapismeretek A 85. Szövegszerkesztés 76. Táblázatkezelés 77. Adatbázis-kezelő rendszer A 48. Prezentáció és grafika 19. Hálózati ismeretek 3

Összesen: 34

112

54 8409 01 Multimédia-fejlesztő

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/13. 2/14.1. Osztályfőnöki 1 12. Testnevelés 2 23. Gazdasági ismeretek 1 -4. Társadalomismeret 1 -5. Idegen nyelv (angol) 3 3

Szakmai tantárgyak

6. Számítástechnikai alapok (operációs rendszerek, alap­ismeretek B) 6 -

7. Szövegszerkesztés, táblázatkezelés 5 -8. Adatbázis-kezelés, prezentáció és grafika 6 -9. Hálózatok 2 -10. Számítástechnikai alapok B (programozás) 4 -11. Multimédia-ismeret alapozó tantárgy 4 -

12. Magasszintű programozási nyelvek és programozási módszertan - 5

13. Multimédia-rendszertechnika (szerzői rendszerek) - 10

14. Vizuális programcsomagok alapelemei (rajzok, képek, animációk) - 4

15. Hangtechnika - 216. Videotechnika - 217. Médiaismeret, Internet - 218. Kötelezően választható (laborgyakorlat) - 3

Összesen: 35 34

113

52 542307 Műszaki számítástechnikai technikus

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/13. 2/14.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Gazdasági alapismeretek 1 -4. Munka- és környezetvédelem 1 -

Szakmai elmélet5. Anyagismeret 1 -6. Műszaki rajz 1 -7. Elektrotechnika 4 -8. Elektronika∗ 5 -9. Alkalmazott számítástechnika I. - 310. Műszaki matematika∗ 2 -11. Minőségbiztosítás - 112. Technológia - 313. Elektronikus áramkörök∗ - 414. Digitális számítógépek∗ - 415. Automatika∗ 2 216. Szakmai idegen nyelv∗ 2 217. Számítástechnika∗ 2 218. Perifériák - 2

Elmélet összesen: 24 26Szakmai gyakorlat

19. Szakmai alapgyakorlatok∗ 2 -20. Elektronikai gyakorlatok∗ - 521. Számítástechnikai gyakorlatok∗ 3 -22. Programozási gyakorlatok∗ 3 -23. Mérési gyakorlatok∗ - 424. Alkalmazott számítástechnika (komplex)∗ 3 -

Gyakorlat összesen: 11 9Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

114

Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport óratervei

52 5422 01 Elektrotechnikai technikus

Sor­szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/13. 2/14.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 13. Idegen nyelv - 24. Gazdasági alapismeretek - 15. Technika 2 -6. Munka- és környezetvédelem - 1

Szakmai elmélet7. Anyagismeret 2 -8. Műszaki rajz 19. Elektrotechnika 4 110. Elektronika 4 111. Alkalmazott számítástechnika I. - 212. Műszaki matematika - 113. Gépészeti ismeretek 2 214. Minőségbiztosítás - 215. Automatika - 216. Villamos művek 2 417. Villamos gépek 2 5

Elmélet összesen: 21 27Szakmai gyakorlat

18. Alapgyakorlatok 6 -19. Elektronikai gyakorlatok 420. Műhelygyakorlatok - 621. Műszaki mérések 4 2

Nyári szakmai gyakorlat 2 hét, 70 óraGyakorlat összesen: 14 8Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban végzett tanulóinknak egy tanév beszámításra kerül, ezért ők a 2/14. évfolyamon folytathatják tanulmányaikat, amennyiben az érettségi vizsga után letöltik a kötelező nyári szakmai gyakorlatot.

115

33 5216 03 Villanyszerelő

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalomismeret és etika 1 -4. Rajz 2 25. Gazdasági alapismeretek - 16. Munka- és környezetvédelem 1

Szakmai elmélet7. Anyagismeret 2 -8. Elektrotechnika 3 -9. Szakmai ismeretek I. 1 -10. Szakmai ismeretek II. - 611. Elektrotechnikai szakszámítás 1 -12. Alkalmazott ipari elektronika - 2

Elmélet összesen: 14 14Szakmai gyakorlat

13. Alapgyakorlatok 6 -14. Szakmai gyakorlatok I. 8 -15. Szakmai gyakorlatok II. - 1516. Villamos mérések I. 3 -17. Villamos mérések II. - 218. Összetett szakmai gyakorlatok I. 4 -19. Összetett szakmai gyakorlatok II. - 4

Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óraGyakorlat összesen: 21 21Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

116

31 5216 103 Villanyszerelő2005-től

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12. 3/13.1. Osztályfőnöki óra 1 1 12. Testnevelés 1 1 13. Társadalomismeret és etika - - 14. Gazdasági alapismeretek - 1 -5. Vállalkozási ismeretek - - 16. Munka- és környezetvédelem 1 - -7. Szakmai idegen nyelv∗ 1 1 18. Szakmai számítások 1 1 19. Informatika∗ 2 2 -10. Anyagismeret 1 - +111. Elektrotechnika I. 2 - -12. Elektrotechnika II. - 2 +113. Szakmai ismeretek I. 2 - -14. Szakmai ismeretek II. - 3 -15. Szakmai ismeretek III. - - 614. Szakmai idegen nyelv 2 2 -

Elmélet összesen: 12 12 1215. Szakmai gyakorlatok I. 16 - -16. Szakmai gyakorlatok II. - 16 -17. Szakmai gyakorlatok III. - - 1718. Villamos mérések I∗ ∗∗ 3 - -19. Villamos mérések II∗ ∗∗ - 3 -20. Villamos mérések III∗ ∗∗ - - 221. Speciális szakmai gyakorlatok I.∗ 4 - -22. Speciális szakmai gyakorlatok II.∗ - 4 421. Nyári összefüggő gyakorlat (kisipari gyak.) 4 hét 4 hét

Gyakorlat összesen: 23 23 2322. Iskola helyi tantárgyi programja - - 2

Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35 35

∗-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek.∗∗-gal jelölt tantárgyak elméletigényes gyakorlatok.

117

33 5222 03 Villamosgép- és készülékszerelő

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalmi ismeretek 1 -4. Munka- és környezetvédelem 1 -5. Gazdasági alapismeretek - 16. Számítástechnika - 1

Szakmai elmélet7. Anyagismeret 2 -8. Műszaki rajz 2 -9. Elektrotechnika 3 -10. Villamos gépek 1 311. Villamos készülékek - 312. Technológia - 213. Gyártástechnológia 1 -

Automatika - 1Elmélet összesen: 14 14

Szakmai gyakorlat14. Szakmai gyakorlatok 21 21

Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óraGyakorlat összesen: 21 21Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

118

Szolgáltató szakmacsoport óratervei

51 7812 01 Kozmetikus

Sor-szám Tantárgy megnevezése

Évfolyam1/13. 2/14.

kétheti kétheti1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés - -3. Idegen nyelv - -4. Informatika - 25. Kémia 2 -6. Etika 1 -7. Gazdasági alapismeretek - 18. Munka- és környezetvédelem 1 -

Szakmai elmélet9. Kozmetikus szakmai ismeret 3 310. Kozmetikus anyagismeret 3 311. Kozmetikus laboratóriumi gyakorlat 1 112. Elektrokozmetikai ismeretek - 213. Alkalmazott biológia 2 -14. Kozmetikumok előállítása - 115. Különleges kozmetikai kezelések - 1

Elmélet összesen: 14 15Szakmai gyakorlat

16. Kozmetikus szakmai gyakorlat 21 21Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra

Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 36

119

33 7812 01 Fodrász

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalomismeret és etika 1 -4. Rajz 1 15. Művészettörténet 1 16. Gazdasági alapismeretek - 17. Informatika - 18. Munka- és környezetvédelem 1 -

Szakmai elmélet9. Hajviselet történet 1 -10. Fodrász anyagismeret 2 311. Fodrász szakmai ismeret 3 312. Hajmunka - 113. Hajgyógyászat 1 -

Elmélet összesen: 14 14Szakmai gyakorlat

14. Fodrász szakmai gyakorlat 21 21Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra

Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

A szolgáltató szakmacsoportban végzett tanulóinknak egy tanév beszámításra kerül, ezért ők a 2/14. évfolyamon folytathatják tanulmányaikat, amennyiben az érettségi vizsga után letöltik a kö­telező nyári szakmai gyakorlatot.

120

33 7812 01 Fodrász2005-től

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12. 3/13.1. Osztályfőnöki óra 1 1 12. Testnevelés 1 1 13. Fodrász anyagismeret 2+1 1+1 +14. Fodrász szakmai ismeret 2+2 2+1 +25. Hajviselet történet - 1 -6. Fodrász szabadkézi rajz 2 -7. Művészettörténet alapjai 1 - -8. Gazdasági, vállalkozási ismeretek - 29. Szakmai idegen nyelv∗ 4 4 -

Elmélet összesen: 14 14 710. Szituációs gyakorlatok∗ 2 2 211. Fodrász szakmai gyakorlat 16 19 2812. Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra 4 hét 4 hét

Gyakorlat összesen: 18 21 3013. Iskola helyi tantárgyi programja 2 2 2

Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 32 35 37

A ∗-gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel

121

33 5272 05 Ortopédiai cipész

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalomismeret és etika 1 -4. Rajz 2 25. Gazdasági alapismeretek - 16. Munka- és környezetvédelem 1

Szakmai elmélet7. Ortopédiai ismeretek 2 28. Gyártásismeret 2 39. Anyag- és áruismeret 2 210. Szakrajz (mintaszerkesztés) 1 1

Elmélet összesen: 14 14Szakmai gyakorlat

11. Ortopédiai cipész szakmai gyakorlat 21 21Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 4 hét

Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

33 5272 03 Cipőfelsőrész-készítő

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalomismeret és etika 1 -4. Rajz 2 25. Gazdasági alapismeretek - 16. Munka- és környezetvédelem 1 -

Szakmai elmélet7. Bőrfeldolgozó-ipari anyag- és áruismeret 1 -8. Cipőfelsőrész-készítő anyag- és áruismeret 1 29. Bőripari géptan, Cipőfelsőrész-készítő géptan 2 210. Cipőipari szakrajz 1 -11. Cipőfelsőrész-készítő szakrajz - 112. Cipőfelsőrész-készítő gyártásismeret 2 3

Elmélet összesen: 14 14Szakmai gyakorlat

13. Cipőfelsőrész-készítő szakmai gyakorlat 21 21Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 14 hét, 140 óra

Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

122

31 5272 03 Cipész

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalomismeret és etika 1 -4. Rajz 2 25. Gazdasági alapismeretek - 16. Munka- és környezetvédelem 1

Szakmai elmélet7. Bőrfeldolgozó-ipari anyag- és áruismeret 1 -8. Cipész anyag- és áruismeret 2 39. Cipész gyártásismeret 3 410. Cipőipari szakrajz 1 -11. Cipész szakrajz - 1

Elmélet összesen: 14 14Szakmai gyakorlat

12. Cipész szakmai gyakorlat 21 21Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 14 hét, 140 óra

Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

21 5272 02 Cipőjavító

Sorszám Tantárgy megnevezése 1/11. évfolyam

1. Osztályfőnöki 12. Testnevelés 23. Társadalmi ismeretek 14. Munka- és környezetvédelem 1

Szakmai elmélet5. Cipőjavító anyag- és áruismeret 16. Cipőjavító gyártásismeret 47. Mintaszerkesztés-modellezés 28. Cipőkészítési technológiák 19. Számítástechnika 1

Elmélet összesen: 1410. Cipőjavító szakmai gyakorlatok 21

Elmélet + gyakorlat összesen: 35

123

52 7899 02 Lakberendező

Sorszám Tantárgy megnevezése 1/13. évfolyam

1. Osztályfőnöki 12. Testnevelés 1

Szakmai elmélet3. Szakmai idegen nyelv (angol, német) 24. Alkalmazott számítástechnika 15. Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek 56. Lakberendezési cikkek áruismerete 47. Bútorok és enteriőrök története 48. Színtan 19. Berendezési ismeretek 410. Ábrázoló geometria 2

Elmélet összesen: 25Szakmai gyakorlat

11. Kreatív gyakorlatok – rajz 412. Tervezési gyakorlatok 413. Kereskedelmi gyakorlat 2

Szakmai gyakorlat összesen: 10Elmélet + gyakorlat összesen: 35

124

Ruhaipari szakmacsoport óratervei

52 5411 08 Ruhaipari modellező technikus

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/13. 2/14.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalomismeret és etika 1 -4. Informatika - 15. Rajz 2 -6. Gazdasági alapismeretek - 27. Munka- és környezetvédelem 1 -

Szakmai elmélet8. Művészettörténet, divattörténet 19. Szabadkézi rajz, modellrajz 210. Divatismeret 1 -11. Ruhaipari anyag- és áruismeret 3 212. Szabás szakrajz 4 413. Ruhaipari technológia 4 314. Ruhaipari gyártásszervezés 2 215. Ruhaipari géptan 1 216. Szakmai számítás - 1

Elmélet összesen: 22 23Szakmai gyakorlat

17. Ruhaipari szakmai gyakorlat 11 818. Ruhamodellezési gyakorlat 1 119. Gyermekruha-szerkesztés, -modellezés - 220. Nyári szakmai gyakorlat 2 hét, 70 óra

Gyakorlat összesen: 12 11Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 34 34

A Ruhaipari szakmacsoportban végzett tanulóinknak egy tanév beszámításra kerül, ezért ők a 2/14. évfolyamon folytathatják tanulmányaikat, amennyiben az érettségi vizsga után letöltik a kö­telező nyári szakmai gyakorlatot.

125

33 5276 05 Nőiruha-készítő

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalomismeret és etika 1 -4. Rajz 2 15. Gazdasági alapismeretek - 26. Munka- és környezetvédelem 1 -

Szakmai elmélet7. Ruhaipari anyag- és áruismeret 2 28. Ruhaipari géptan 1 19. Ruhaipari technológia 3 310. Szabás-szakrajz 1 211. Modellezés - 1

Elmélet összesen: 14 15Szakmai gyakorlat

12. Ruhaipari szakmai gyakorlat 21 21Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra

Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 36

33 5276 01 Férfiruha-készítő

Sor-szám Megnevezés Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalomismeret és etika 1 -4. Rajz 2 15. Gazdasági alapismeretek - 26. Munka- és környezetvédelem 1 -

Szakmai elmélet7. Ruhaipari anyag- és áruismeret 2 28. Ruhaipari géptan 1 19. Ruhaipari technológia 3 310. Szabás-szakrajz 1 211. Szabadkézi rajz, modellrajz - 1

Elmélet összesen: 14 15Szakmai gyakorlat

12. Ruhaipari szakmai gyakorlat 21 21Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 4 hét, 140 óra

Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 36

126

21 5276 03 Varrómunkás

Sor-szám Tantárgy megnevezése 1/11.

évfolyam1. Osztályfőnöki 12. Testnevelés 23. Társadalmi-gazdasági alapismeretek 14. Munka- és környezetvédelem 1

Szakmai elmélet5. Ruhaipari anyag- és áruismeret 36. Ruhaipari szakmai ismeretek 6

Elmélet összesen: 14Szakmai gyakorlat

7. Ruhaipari szakmai gyakorlatok 21Elmélet + gyakorlat összesen: 35

127

Faipari szakmai csoport óratervei

33 5262 08 Kishajó- és csónaképítő

Sor-szám Tantárgy megnevezése

Évfolyam1/11. 2/12.

heti kétheti v. havi heti kétheti

v. havi1. Osztályfőnöki 0,5 - 0,5 -2. Testnevelés 1 - 1 -3. Társadalmi ismeret és etika 0,5 - - -4. Informatika 1 1 2 15. Idegen nyelv 1 - 1 -6. Gazdasági ismeretek:

a) Gazdasági és vállalkozási ismeretek - - 1,5 1c) Kommunikáció, munkajogi ismeretek 0,5 1 - -

7. Szakmai ismeretek:a) Kishajó- és csónaképítő szakmai ismeretek 1,5 1 1,5 2b) Műanyagipari alapképzés 0,5 1 0,5 1c) Hajózási ismeret 0,5 1 0,5 1

8. Szakrajz:a) Műszaki rajz 1 1 - -b) Kishajó- és csónaképítő szakrajz 1 1 1,5 2

9. Faipari alapképzés:a) Gépismeret 0,5 1 - -b) Faipari alapismeret 1 1 0,5 1

10. Műszaki alapismeretek:a) Fémipari alapismeret 0,5 1 0,5 1b) Szabványismeret 0,5 1 0,5 1c) Műszaki fizika 1 1 1 1

11. Anyag- és gyártásismeret: 1 1 1 112. Munka- és környezetvédelem: 0,5 1 0,5 1

Elméleti órák összesen: 14 14 14 14Szakmai gyakorlat

13. Szakmai gyakorlat 21 56 21 56Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 4 hét, 140 óra

Elmélet + gyakorlat összesen: 35 35

128

54 5262 01 Kishajó- és csónaképítő technikus

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/13. 2/14.1. Osztályfőnöki 1 12. Idegen nyelv 1 13. Gazdasági és vállalkozási ismeretek 2 -4. Szakrajz -

a) Műszaki tervek 1 -b) Speciális műszaki rajz 1 -

5. Anyag- és gyártásismereta) Anyagismeret 1 -b) Gyártásismeret 1 -

6. Műszaki ismeretek -a) Elektrotechnika 1 -b) Mechanika 1 -c) Gépészeti ismeretek 1 -d) Villamosságtani ismeretek 2 -

7. Szakmai ismereteka) Hajók elmélete 2 -b) Hajóépítő anyagok 1 -c) Hajógépészeti ismeretek 1 -d) Hajózási ismeretek 1 -

8. Matematika 2 19 Menedzseri ismeretek

a) Általános menedzsment - 2b) Gazdaság és pénzügy - 1,5c) Marketing - 2d) Minőségbiztosítás - 1,5

10. Alkalmazott számítástechnika - 211. Kishajó-tervezési ismeretek

a) Hajók elmélete - 1b) Hajóépítő anyagok - 1c) Hajógépészeti ismeretek - 1d) Hajók hajtása - 1,5e) Hajók szerkezete - 1,5f) Speciális szerkezeti elemek és felszerelések - 1g) Hajók villamos rendszere és navigációs berendezések - 1h) Belsőépítészet és ergonómia - 1

Kötelező elmélet összesen: 20 2112. Szakmai gyakorlat

a) Kishajó- és csónaképítő szakmai gyakorlat 14 -b) Hajók elmélete tervezési gyakorlat - 2c) Hajók hajtása tervezési gyakorlat - 1d) Hajók szerkezete tervezési gyakorlat - 2e) Menedzseri ismeretek gyakorlat - 4f) Tervezői művezetési gyakorlat - 4

Gyakorlat összesen: 14 13Elmélet + gyakorlat összesen: 34 34

129

33 5262 01 Asztalos

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalomismeret és etika 1 -4. Rajz 2 15. Informatika - 16. Gazdasági alapismeretek - 17. Munka- és környezetvédelem 1

Szakmai elmélet8. Faipari szakmai és gépismeret 2 39. Faipari szakrajz 3 310. Faipari anyagismeret 2 -11. Asztalos anyagismeret - 2

Elmélet összesen: 14 14Szakmai gyakorlat

12. Faipari szakmai alapgyakorlat 21 -13. Asztalos szakmai gyakorlat - 21

Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óraGyakorlat összesen: 21 21Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

130

33 5262 01 Asztalos2005-től

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12. 3/13.1. Osztályfőnöki óra 1 1 12. Testnevelés 1 1 13. Munka- és környezetvédelem 1 1 14. Vállalkozási és jogi ismeretek 1 1 15. Faipari szakmai és gépismeret 2 2 -6. Asztalos szakmai és gépismeret - - 27. Faipari szakrajz∗ 2+1 2+1 -8. Asztalos szerkezettan-szakrajz∗ - - 2+19. Faipari anyagismeret 1+1 1+110. Asztalos anyagismeret - - 1+111. Szakmai idegen nyelv∗ 1 1 112. Fafaragás technológiája∗∗∗ 1 1 113. Faesztergályozás technológiája∗∗∗ 1 1 114. Intarziakészítés technológiája∗∗∗ 1 1 115. Gépi technológiák 1 1 1

Elmélet összesen: 16 16 1616. Faipari szakmai gyakorlat∗∗ 19 19 -17. Asztalos szakmai gyakorlat - - 1918. Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra 4 hét 4 hét

Gyakorlat összesen: 19 19 1919. Iskola helyi tantárgyi programja 2 2 2

Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35 35

A ∗-gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényelA ∗∗-gal jelölt gyakorlati tantárgy megvalósítása lehetőség szerint iskolai tanműhelyben, szerve­zett tanmenet szerinti képzés során valósuljon megA∗∗∗-gal jelölt tantárgyak gyakorlati részének megvalósítása (ha a gazdálkodó szervezet nem rendelkezik a feltételekkel), üzemközi vagy regionális tanműhelyben szervezett tanmenet szerinti képzés során valósuljon meg

131

33 5216 01 Ács-állványozó

Sor-szám Megnevezés Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalomismeret és etika 1 -4. Rajz 2 25. Gazdasági alapismeretek - 16. Munka- és környezetvédelem 1 -

Szakmai elmélet7. Faipari szakmai és gépismeret 2 -8. Ács-állványozó szakmai ismeret 1 49. Faipari szakrajz 1 -10. Ács-állványozó szerkezettan-szakrajz 1 211. Faipari anyagismeret 2 -12. Ács-állványozó anyagismeret - 2

Elmélet összesen: 14 14Szakmai gyakorlat

13. Faipari szakmai alapgyakorlat 21 -14. Ács-állványozó szakmai gyakorlat - 21

Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óraGyakorlat összesen: 21 21Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

132

33 5262 05 Kádár

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalmi ismeretek 1 -4. Munka- és környezetvédelem 1 -5. Gazdasági alapismeretek - 1

Szakmai ismeretek6. Faipari szakmai és gépismeret 3 -7. Kádár szakmai és gépismeret - 48. Faipari szakrajz 3 -9. Kádár szerkezettan-szakrajz - 410. Faipari anyagismeret 3 -11. Kádár anyagismeret - 2

Elmélet összesen: 14 14Szakmai gyakorlat

12. Faipari szakmai alapgyakorlat 21 -13. Kádár szakmai gyakorlat - 21

Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óraGyakorlat összesen: 21 21Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

31 5216 09 Fapadlózó és burkoló

Sor-szám Tantárgy megnevezése 1/11.

évfolyam1. Osztályfőnöki 12. Testnevelés 23. Társadalmi ismeretek 14. Munka- és környezetvédelem 1

Szakmai ismeretek5. Építési és faipari anyagismeretek 26. Műszaki rajz 27. Fapadlózó és burkoló munkák szakrajza 18. Építési alapismeretek 19. Fapadlózó és burkoló szakmai ismeretek 210. Fapadlózó és burkoló gépismeret 1

Elmélet összesen: 1411. Szakmai gyakorlat 21

Elmélet + gyakorlat összesen: 35

133

Gépészet szakmacsoport óratervei

51 5241 02 Autószerelő

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/13. 2/14.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalomismeret és etika 1 -4. Informatika 1 15. Idegen nyelv 1 16. Gazdasági alapismeretek - 27. Munka- és környezetvédelem 1 -

Szakmai elmélet8. Műszaki ábrázolás, szakrajz 2 19. Anyagismeret 2 110. Gépészeti ismeretek

a) Kötések modul 1 -b) Hajtások modul 2 -

11. Mechanika 2 -12. Elektrotechnika 2 -13. Autószerkezettan - 614. Autóvillamosságtan - 315. Technológia 1 116. Alkalmazott számítástechnika 1 117. Közlekedési ismeretek 1 1

Elmélet összesen: 21 21Szakmai gyakorlat

18. Alapgyakorlat 4 -19. Gépész kiegészítő modul 4 -20. Mechanikai mérések modul 2 -21. Villamos mérések modul 2 -22. Autószerelési gyakorlat - 1223. Műszaki mérési gyakorlat 2 -24. Autóműszaki dokumentációs gyakorlat 2 -25. Autófenntartási gyakorlat - 226. Gépjármű-diagnosztikai gyakorlat - 2

Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra - -Gyakorlat összesen: 16 16Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 37 37

134

51 5241 01 Autóelektronikai műszerész

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/13. 2/14.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalomismeret és etika 1 -4. Informatika 1 15. Idegen nyelv 1 16. Gazdasági alapismeretek - 27. Munka- és környezetvédelem 1 -

Szakmai elmélet8. Műszaki ábrázolás 2 -9. Műszaki dokumentáció - 110. Anyagismeret 2 -11. Műszaki fizika 5 -12. Elektronika 5 -13. Technológia - 214. Autóműszaki ismeretek

a) Gépjármű-szerkezettan - 4b) Gépjármű-villamosságtan - 3c) Autóelektronika - 4

Elmélet összesen: 21 21Szakmai gyakorlat

15. Alapgyakorlat 7 -16. Gépész kiegészítő modul 4 -17. Mechanikai mérések modul 2 -18. Villamos mérések modul 2 -19. Szerelési gyakorlat - 720. Gépjárművizsgálat-diagnosztika - 421. Elektronikai és gépjármű-elektronikai mérések - 222. Számítástechnika gyakorlat - 2

Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óraGyakorlat összesen: 15 15Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 36 36

135

33 5241 02 Karosszérialakatos

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalomismeret és etika 1 -4. Rajz 2 15. Gazdasági alapismeretek - 26. Munka- és környezetvédelem 1 -

Szakmai elmélet7. Szakrajz - 18. Alkalmazott műszaki fizika 2 -9. Anyag- és gyártásismeret 2 110. Szakmai ismeretek 3 6

Elmélet összesen: 14 14Szakmai gyakorlat

11. Karosszérialakatos szakmai gyakorlat 21 21Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra

Gyakorlat összesen: 21 21Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

33 5241 02 Karosszérialakatos2005-től

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 0,5+0,5 0,5+0,52. Testnevelés 1 13. Társadalmi ismeretek 1 -4. Munka-és környezetvédelem 1 -5. Műszaki ábrázolás 1 -6. Szakrajz - 1+17. Alkalmazott műszaki fizika 2 18. Anyag-és gyártásismeret 2 29. Szakmai ismeretek 3 610. Gazdasági és vállalkozási ismeretek 2 1

Elmélet összesen: 14 1412. Szakmai gyakorlat 21 2113. Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra 4 hét 4 hét

Gyakorlat összesen: 21 2114. Iskola helyi tantárgyi programja 0,5 1,5

Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

A ∗-gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel

136

33 5233 01 Fényező-mázoló

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalomismeret és etika 1 -4. Rajz 2 15. Gazdasági alapismeretek - 26. Munka- és környezetvédelem 1 -

Szakmai elmélet7. Anyag- és gyártásismeret 2 18. Műszaki ábrázolás, szakrajz - 29. Szakmai ismeretek 5 5

Elmélet összesen: 14 14Szakmai gyakorlat

10. Szakmai alapgyakorlat 4 -11. Fényező-mázoló szakmai gyakorlat 17 21

Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óraGyakorlat összesen: 21 21Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

31 5216 16 Szerkezetlakatos

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalomismeret és etika 1 -4. Rajz 2 25. Gazdasági alapismeretek - 16. Munka- és környezetvédelem 1 -

Szakmai elmélet7. Anyagismeret 2 28. Szakmai alapismeretek 1 -9. Szakmai ismeret 2 410. Műszaki alapismeretek 1 -11. Irányítástechnikai alapismeretek 1 -12. Minőségbiztosítás - 113. Felületvédelem - 1

Elmélet összesen: 14 14Szakmai gyakorlat

14. Szakmai alapgyakorlatok 14 -15. Szakmai gyakorlat - 1616. Műszaki mérések 2 -17. Hegesztési gyakorlat 5 -18. Fedettívű hegesztési gyakorlat - 5

Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óraGyakorlat összesen: 21 21Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

137

31 5216 02 Bádogos és épületbádogos

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalomismeret és etika 1 -4. Rajz 2 15. Gazdasági alapismeretek - 26. Munka- és környezetvédelem 1 -

Szakmai elmélet7. Építőipari és fémipari anyag- és gyártásismeretek 2 18. Bádogos és épületbádogos szakrajz 0,5 19. Épületszerkezetek, építési technológiák 0,5 -10. Bádogos és épületbádogos szakmai ismeretek 3 311. Bádogos munkák szakszámításai - 112. Építőipari gépek, bádogos munkák gépei 0,5 -13. Építészettörténet - 114. Fenntartás-építési és felújítási technológiák - 115. Rögzítéstechnika 0,5 -

Elmélet összesen: 14 14Szakmai gyakorlat

16. Bádogos alapgyakorlatok 7 -17. Bádogos és épületbádogos szakmai gyakorlatok 14 21

Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óraGyakorlat összesen: 21 21Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

138

31 5233 10 Kovács

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 13. Társadalmi ismeretek 1 -4. Munka- és környezetvédelem 1 -5. Gazdasági és vállalkozói ismeretek 1 1

Szakmai elmélet6. Műszaki ábrázolás 2 17. Anyag- és gyártásismeret 1 18. Mechanika - 19. Automatika, irányítástechnika 1 -10. Kovács szakismeret 2 311. Hőtechnika 1 -12. Kovács szakmai számítások - 213. Alkalmazott számítástechnika 1 214. Minőségbiztosítás, minőségellenőrzés - 1

Elmélet összesen: 14 14Szakmai gyakorlat

15. Kovács szakmai gyakorlat 21 21Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra

Gyakorlat összesen: 21 21Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

139

31 5216 10 Gázvezeték- és készülékszerelő

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalomismeret és etika 1 -4. Rajz 2 15. Gazdasági alapismeretek - 26. Munka- és környezetvédelem 1 -

Szakmai elmélet7. Szakrajz - 18. Anyagismeret 2 19. Szakmai alapismeretek 1 -10. Szakmai ismeret 2 411. Műszaki alapismeretek 1 -12. Irányítástechnikai alapismeretek 1 -13. Minőségbiztosítás - 114. Háztartási gázkészülékek karbantartása és hibaelhárítása - 1

Elmélet összesen: 14 14Szakmai gyakorlat

15. Műszaki mérések 2 -16. Szakmai alapgyakorlatok 14 -17. Szakmai gyakorlat - 1618. Hegesztési gyakorlat 5 5

Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óraGyakorlat összesen: 21 21Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

140

31 5216 20 Vízvezeték- és központifűtés-szerelő

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalomismeret és etika 1 -4. Rajz 2 15. Gazdasági alapismeretek - 26. Munka- és környezetvédelem 1 -

Szakmai elmélet7. Szakrajz - 18. Anyagismeret 2 19. Szakmai alapismeretek 1 -10. Szakmai ismeret 2 411. Műszaki alapismeretek 1 -12. Irányítástechnikai alapismeretek 1 -13. Minőségbiztosítás - 114. Speciális víz- és fűtésvezetékek szerelési ismeretei - 1

Elmélet összesen: 14 14Szakmai gyakorlat

15. Műszaki mérések 2 -16. Szakmai alapgyakorlat 14 -17. Szakmai gyakorlat - 1618. Hegesztési gyakorlat 5 5

Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óraGyakorlat összesen: 21 21Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

141

31 5216 20 Vízvezeték-és központifűtés-szerelő2005-től

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12. 3/13.1. Osztályfőnöki óra 1 1 12. Testnevelés 1 1 13. Vállalkozás működtetése 1 1 14. Számítógép alkalmazása - 1 15. Munka- és környezetvédelem 1 - -6. Műszaki dokumentáció 1+1 1+1 18. Ipari anyagok 1 1 +19. Elektrotechnikai alapismeretek 1 - -10. Szakmai technológiák 3+1 - -11. Csővezeték-hálózatok kiépítése - 3+1 -12. Alkalmazott irányítástechnika - 1 -13. Speciális szakmai ismeret - - 3+114. Megújuló energiák hasznosítása - - 1

Elmélet összesen: 12 12 1115. Szakmai alapgyakorlat 23 - -16. Szakmai gyakorlat - 23 2417. Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra 4 hét 4 hét

Gyakorlat összesen: 23 23 2418. Iskola helyi tantárgyi programja 2 2 2

Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35 35

142

21 5291 02 Késes és köszörűs

Sor-szám Tantárgy megnevezése 1/11.

évfolyam1. Osztályfőnöki óra 12. Testnevelés 23. Társadalomismeret és etika 14. Rajz 15. Gazdasági alapismeretek 16. Munka- és környezetvédelem 1

Szakmai elmélet7. Szakrajz 28. Anyagismeret 29. Szakmai ismeretek 3

Elmélet összesen: 14Szakmai gyakorlat

10. Késes és köszörűs szakmai gyakorlatok 21Gyakorlat összesen: 21Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35

143

Építészet szakmacsoport óratervei

31 5216 17 Szobafestő-mázoló és tapétázó

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalomismeret és etika 1 -4. Rajz 2 -5. Szakszámítás - 16. Építészettörténet - 17. Gazdasági alapismeretek - 18. Munka- és környezetvédelem 1 -

Szakmai elmélet9. Szobafestő-mázoló és tapétázó anyag- és gyártásismeretek 2 110. Szobafestő-mázoló és tapétázó szakrajz 0,5 211. Épületszerkezetek, építési technológiák 0,5 -12. Szobafestő-mázoló és tapétázó szakmai ismeretek 2 313. Művészet és iparművészet története 1 -14. Épületdiagnosztika 1 2

Elmélet összesen: 14 14Szakmai gyakorlat

15. Alapgyakorlatok 7 -16. Szobafestő-mázoló és tapétázó szakmai gyakorlatok 14 21

Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óraGyakorlat összesen: 21 21Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

144

31 5216 17 Szobafestő, mázoló és tapétázó2005-től

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12. 3/13.1. Osztályfőnöki óra 1 1 12. Testnevelés 1 1 13. Társadalomismeret és etika 1 - -4. Gazdasági alapismeretek - 1 -5. Vállalkozási és jogi alapismeretek - - 16. Munka- és környezetvédelem 1 - -7. Szakmai idegen nyelv∗ 1 1 18. Szakmai számítások 1 1 19. Informatika∗ - 1 110. Műszaki-és építészeti alapismeretek 1 - -11. Építészeti műszaki rajz∗ 1 - -12. Szobafestő, mázoló és tapétázó szakmai is­

meretek2+1 3+1 1+1

13. Szobafestő, mázoló és tapétázó anyagismeret 2+1 1+1 1+114. Szobafestő, mázoló és tapétázó szakrajz∗ - 2 115. Építőipari gépek 1 - -14. Műemlékvédelem - - 115. Épületdiagnosztika 1 - -

Elmélet összesen: 16 14 1216. Szobafestő, mázoló és tapétázó szakmai

alapgyakorlat19 - -

Szobafestő, mázoló és tapétázó szakmai gya­korlat

- 21 23

21. Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra 4 hét 4 hétGyakorlat összesen: 19 21 23

22. Iskola helyi tantárgyi programja 2 2 2Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35 35

145

31 5216 14 Kőműves

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 2 3. Társadalomismeret és etika 1 -4. Rajz 2 -5. Szakszámítás - 16. Építészettörténet - 17. Gazdasági alapismeretek - 18. Munka- és környezetvédelem 1 -

Szakmai elmélet9. Építőipari anyag- és gyártásismeretek 2 110. Épületszerkezetek szakrajza 0,5 211. Épületszerkezetek, építési technológiák 0,5 -12. Kőműves szakmai ismeretek 2 312. Épületdiagnosztika 1 214. Építészet és iparművészet története 1 -

Elmélet összesen: 14 14Szakmai gyakorlat

15. Alapgyakorlatok 7 -16. Kőműves szakmai gyakorlatok 14 21

Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óraGyakorlat összesen: 21 21Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

146

31 5216 14 Kőműves2005-től

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12. 3/13.1. Osztályfőnöki óra 1 1 12. Testnevelés 1 1 13. Társadalomismeret és etika 1 - -4. Gazdasági alapismeretek - 1 -5. Vállalkozási és jogi alapismeretek - - 16. Munka- és környezetvédelem 1 - -7. Szakmai idegen nyelv∗ 1 1 18. Szakmai számítások 1 1 19. Informatika∗ - 1 110. Kőműves szakmai ismeretek 2+1 2+1 1+111. Kőműves anyag-és gyártásismeret 2+1 2+1 1+112. Kőműves szakrajz 2 2 113. Építőipari gépek 1 - -14. Műemlékvédelem - - 115. Épületdiagnosztika 1 - -

Elmélet összesen: 16 14 1216. Szakmai gyakorlat 19 21 2321. Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra 4 hét 4 hét

Gyakorlat összesen: 19 21 2322. Iskola helyi tantárgyi programja 2 2 2

Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35 35

147

31 52 16 06 Épületburkoló

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalmi ismeretek 1 14. Munka- és környezetvédelem 1 -5. Gazdasági alapismeretek - 16. Vállalkozási ismeretek - 1

Szakmai elmélet7. Építőipari anyag- és gyártásismeret 2 18. Műszaki rajz 2 -9. Épületburkoló szakrajz - 210. Épületszerkezetek, építési technológiák 1 -11. Kitűzési és mérési ismeretek 1 -12. Állványozási ismeretek 1 -13. Épületburkoló szakmai ismeretek 2 214. Épületburkoló munkák szakszámításai - 115. Építőipari gépek - 116. Építészettörténet - 1

Elmélet összesen: 14 1417. Szakmai gyakorlat 21 21

Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óraGyakorlat összesen: 21 21Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

148

31 5216 06 Épületburkoló2005-től

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12. 3/13.1. Osztályfőnöki óra 1 1 12. Testnevelés 1 1 13. Társadalomismeret és etika 1 - -4. Gazdasági alapismeretek - 1 -5. Vállalkozási és jogi alapismeretek - - 16. Munka- és környezetvédelem 1 - -7. Szakmai idegen nyelv∗ 1 1 18. Szakmai számítások (épületburkoló) 1 1 19. Informatika∗ - 1 110. Műszaki-és építészeti alapismeretek 1 - -11. Építészeti műszaki rajz∗ 1 - -12. Épületburkoló szakmai ismeretek 2+1 3+1 1+113. Épületburkoló anyagismeret 2+1 1+1 1+114. Épületburkoló szakrajz∗ - 2 115. Építőipari gépek 1 - -17. Épületdiagnosztika 1 - -18. Műemlékvédelem - - 1

Elmélet összesen: 16 14 1219. Épületburkoló szakmai alapgyakorlat 19 - -20. Épületburkoló szakmai gyakorlat - 21 2321. Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra 4 hét 4 hét

Gyakorlat összesen: 19 21 2322. Iskola helyi tantárgyi programja 2 2 2

Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35 35

149

31 52 16 03 Burkoló

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalmi ismeretek 1 14. Munka- és környezetvédelem 1 -5. Gazdasági alapismeretek - 16. Vállalkozási ismeretek - 1

Szakmai elmélet7. Építőipari és faipari anyag- és gyártásismeretek 2 18. Műszaki rajz 2 -9. Burkoló munkák szakrajza 1 210. Épületszerkezetek, építési technológiák 1 -11. Burkoló kitűzési és mérési ismeretek 1 -12. Burkoló szakmai ismeretek 2 213. Burkoló munkák szakszámításai - 114. Burkoló gépismeret - 115. Építészettörténet - 1

Elmélet összesen: 14 1416. Szakmai gyakorlat 21 21

Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óraGyakorlat összesen: 21 21Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

150

31 5216 18 Tetőfedő

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalmi ismeretek 1 14. Munka- és környezetvédelem 1 -5. Gazdasági alapismeretek - 16. Vállalkozási alapismeretek - 1

Szakmai elmélet7. Építőipari és faipari anyag- és gyártásismeret 2 18. Műszaki rajz 2 -9. Tetőfedő munkák szakrajza 1 210. Épületszerkezetek, építési technológiák 1 -11. Tetőfedő szakmai ismeretek 2 212. Tetőfedő munkák szakszámításai - 113. Építőipari gépek 1 -14. Építészettörténet - 115. Műemlékvédelem - 1

Elmélet összesen: 14 1416. Szakmai gyakorlat 21 21

Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óraGyakorlat összesen: 21 21Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

151

31 5216 114 Szárazépítő

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalmi ismeretek 1 14. Munka- és környezetvédelem 1 -5. Gazdasági alapismeretek - 16. Vállalkozási ismeretek - 1

Szakmai elmélet7. Építőipari anyag-és gyártásismeret 2 18. Műszaki rajz 2 -9. Épületszerkezetek szakrajza 0,5 210. Épületszerkezetek, építési technológiák 0,5 -11. Szárazépítési szakmai ismeretek 2 212. Szárazépítési munkák szakszámításai - 113. Építőipari gépek 1 114. Informatika - 115. Épületdiagnosztika 1 -16. Szakmai idegen nyelv 2 2

Elmélet összesen: 16 16Szakmai gyakorlat

17. Alapgyakorlatok∗ 7 -18. Szárazépítési szakmai gyakorlatok∗ 12 19

Nyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óraGyakorlat összesen: 19 19Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 35 35

152

Élelmiszeripari szakmacsoport óratervei

31 5212 07 Húsipari szakmunkás

Sor-szám Tantárgy megnevezése Évfolyam

1/11. 2/12.1. Osztályfőnöki óra 1 12. Testnevelés 2 23. Társadalomismeret és etika 1 -4. Gazdasági alapismeretek - 15. Munka- és környezetvédelem 1 -

Szakmai elmélet 6. Gép- és műszerismeret 2 -7. Szakmai gépek 2 38. Szakmai technológia 2 4

Elmélet összesen: 11 11Szakmai gyakorlat

9. Géptani gyakorlat 4 -10. Élelmiszer-vizsgálat - 311. Technológiai gyakorlat 18 19

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 4 hét, 140 óraSzakmai gyakorlat összesen: 22 22Elmélet + gyakorlat mindösszesen: 33 33

153

Menedzser és minőségbiztosítás szakmacsoport óratervei

53 5401 05 Minőségbiztosítási felülvizsgáló tanúsító

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

33 7862 01 Élelmiszer-és vegyiáru kereskedő

(heti óraszámok)

Tantárgy ÉvfolyamSsz. Megnevezés 1/11 2/12

Osztályfőnöki óra1 1

Testnevelés 1 11. Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek 4 42. Élelmiszer-és vegyi áru ismeret 3 33. Szakmai idegen nyelv 3 34.5.6.

Szakmai számításokMagyarSzámítástecnika

1-1

11-

Elmélet összesen: 14 14

7.8.

Szakmai gyakorlatBolti gyakorlatIskolai csoportos gyakorlatNyári összefüggő gyakorlat 4 hét, 140 óra

17,53,5

17,53,5

Gyakorlat összesen: 21 21Elmélet és gyakorlat mindösszesen: 35 35

154

Egészségügy szakmacsoport

52 5008 01 Fizioterápiás asszisztens

Tantárgy/blokk/(hét) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. ΣOsztályfőnöki 9(1) 9(1) 9(1) 9(1) 9(1) 9(1) 9(1) 9(1) 72Anatómia-élettan* 45(5) 45(5) 18(2) 18(2) 126Ápolástani alapismeret** 18(2) 18(2) 18(2) 12(2) 66Ápoláslélektan* 18(3) 18Belgyógyászat 36(4) 30(5) 66Biofizika 27(3) 18(2) 45Biokémia 27(3) 18(2) 45Egészségügyi etika* 18(3) 18Elsősegélynyújtás** 18(2) 27(3) 45Fizioterápia elmélete 36(4) 18(2) 36(4) 24(4) 18(3) 132Gyógyszertan 18(3) 18(3) 36Gyógytorna-masszázs** 12(2) 30(5) 42Idegen nyelv** 36(4) 36(4) 36(4) 18(3) 126Informatika-számítástech­nika** 36(4) 36

Kommunikáció – önisme­ret** 18(2) 18(2) 18(2) 12(2) 12(2) 78

Kisklinikumi ismeretek 36(6) 30(5) 66Kórélettan 27(3) 18(2) 45Neurológia 36(6) 36Orthopedia 24(4) 24Orvosi Latin** 36(4) 36Pszichológia 27(3) 27(3) 18(2) 72Reumatológia 18(2) 18(3) 36Traumatológia/sebészet 18(2) 18(2) 18(3) 54

Összesen: 297 252 180 153 0 9 207 213 9 1320Egyéni felkészülés 36 36 36 36 20 164

Elmélet összesen: 1425

SZAKMAI GYAKORLATOKGyakorlati hely/blokk** I. II. III. IV. V VI. VII. VIII. IX. ΣDemonstrációs gyakorlat 45 116 144 305Elektroterápia gyakorlat 40 360 120 40 40 600Hydro+balneoterápiás gya­korlat 240 240

Gyógytorna, gyógy­masszázs 80 80

Gyermekgyógyászati osz­tály 40 40

Traumatológiai osztály 40 40Rehabilitációs osztály 40 40Belgyógyászati osztály (re­umatológiai) 40 40 80

Gyakorlat összesen: 0 45 116 144 160 360 120 120 360 1425Heti óraszám 32 32 32 32 40 40 (33) (33) 40

(33) 6 hét elmélet heti 33 óra + 3 hét gyakorlat heti 40 óra,a *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban ajánlott tanítani,a **-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban kell tanítani.

155

52 5008 01 Fizioterápiás asszisztens levelező

Tantárgy/blokk/(hét) I. II. III. IV. V VI. VII. VIII. Egyéni fogl. Σ9

hét9

hét9

hét9

hét9

hét9

hét 9 hét 9 hét

Anatómia-élettan* 18 18 18 18 60 72Ápoláselmélet 9 27 30 36Biofizika 9 30 9Biokémia 9 30 9Fizioterápia elmélete 18 18 18 18 80 72Ápolásetika 9 9 50 18Orvosi latin 18 18 60 36Rheumatológia 18 18 80 36Gyógyszertan 18 50 18Kisklinikumi ismeretek 9 18 9 50 36Orthopédia 9 9 40 18Traumatológia sebészet 9 9 50 18Neurológia 9 50 9Elsősegálynyújtás 9 9 40 18Ápoláslélektan 9 9 40 18Belgyógyászat 27 80 27Gyógynasszázs gyógy­torna elm 9 9 30 18

Fizio.gyak 36 36Kötelezően letöltendő gyakorlat 63 63 63 63 63 63 63 63 504

Vizsgamegelőző külső gyakorlat 240 240

156

54 5012 01 Ápoló

I. félév Oktatási hetek1-18 hét

Összesen

Jogi ismeretek 1 18Szociológia 2 36Pedagógia alapjai 1 18Biokémia 1 18Biofizika 1 18Egészségtan 2 36Anatómia, élettan 3 54Általános kórtan 2 36Terápiás alapismeretek 3 54Kommunikáció 3 54Orvosi latin 2 36Informatika 1 18Személyiségfejlesztés 2 36Az egészséges ember gondozásának elmélete 2 36

demonstrációs gyakorlat 1 18Az ápolás elmélete és gyakorlata 3 54

demonstrációs gyakorlat 2 36Kötelezően választható tantárgy órakerete 5 90Heti óraszám 37Összes Óraszám: 666

II. félév Oktatási hetek1-17 hét Összesen

Szociálpszichológia 1 17Egészségügyi gazd. és vállalk. ismeretek 1 17Etika 1 17Genetika 1 17Pszichológia 1 17Anatómia-élettan 3 51Egészségpedagógia 1 17Immunitástan, járványtan 2 34Elsősegélynyújtás 2 34Személyiségfejlesztés 2 34Az egészséges ember gondozásának elmélete 1 17

demonstrációs gyakorlat 3 51Ápolási gyakorlat csecsemő és gyermekosztályon 40* 40Ápolási gyak. ápolási-gondozási intézményben 80* 80Az ápolás elmélete és gyakorlata 2 34

demonstrációs gyakorlat 4 68Ápoláslélektan 1 17A mozgásrendszer klinikuma-belgyógyászat 1 17A mozgásrendszer klinikuma-sebészet 1 17A mozgásrendszer szakápolástana 2 34A keringési rendszer klinikuma-belgyógyászat 1 17A keringési rendszer szakápolástana 1 17

demonstrációs gyakorlat 1 17Kötelezően választható tantárgy órakerete 5 85Heti óraszám 38Összes óraszám: 766

157

* tanév végi összefüggő gyakorlat

III. félév Oktatási hetek1-9 hét 10-18 hét Összesen

A keringési rendszer klinikuma-sebészet 1 9A keringési rendszer szakápolástana 1 9

demonstrációs gyakorlat 2 18A légzőrendszer klinikuma-belgyógyászat 2 18A légzőrendszer klinikuma-sebészet 1 9A légzőrendszer szakápolástana 2 18

demonstrációs gyakorlat 2 18Az emésztőrendszer klinikuma-belgyógyászat 2 18Az emésztőrendszer klinikuma-sebészet 2 18Az emésztőrendszer szakápolástana 1 9

demonstrációs gyakorlat 2 18A vizeletkiválasztó rendszer klinikuma 2 18A vizeletkiválasztó rendszer szakápolástana 1 9

demonstrációs gyakorlat 2 18Reproduktív rendszer klinikuma 2 18A reproduktív rendszer szakápolástana 1 9

demonstrációs gyakorlat 2 18A vérképző- és immunrendszer klinikuma 2 18A vérképző- és immunrendszer szakápolástana 1 9

demonstrációs gyakorlat 2 18Ápolási gyakorlat csecsemő és gyermekosztályon 40 40Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon 80 80Ápolási gyakorlat háziorvosi és otthoni szakápolási szolgálatnál 120 120

Ápolási gyakorlat sebészet/ortopédiai osztályon 60 60Ápolási gyakorlat ortopédiai/reumatológiai osztá­lyon 60 60

Kötelezően választható tantárgy órakerete 5 45Heti óraszám 38 40Összes óraszám 702

158

IV. félév Oktatási hetek1-9 hét 10-17 Összesen

Az idegrendszer klinikuma 3 27Az idegrendszer szakápolástana 1 9

demonstrációs gyakorlat 2 18A pszichiátria klinikuma 4 36Pszichiátriai szakápolástan 2 18

demonstrációs gyakorlat 1 9Érzékszervek klinikuma: látószerv 2 18Érzékszervek klinikuma: hallószerv 1 9Érzékszervek klinikuma: kültakaró 2 18Érzékszervek szakápolástana 4 36Pedagógia 3 27Szakmai etika 4 36Szakmai idegen nyelv 4 36Szakmai kommunikáció 2 18Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon 160 160Ápolási gyakorlat kardiológiai osztályon 80 80Ápolási gyakorlat általános sebészeti osztályon 40 40Ápolási gyakorlat urológiai osztályon 40 40Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon 40* 40Ápolási gyakorlat pszichiátriai osztályon 80* 80Kötelezően választható tantárgy órakerete 4 36Heti óraszám 39 40Összes óraszám 791

*tanév végi összefüggő gyakorlat

159

V. félév Oktatási hetek1-9 hét 10-18 hét Összesen

Az endokrin rendszer klinikuma 3 27Az endokrin rendszer szakápolástana 2 18demonstrációs gyakorlat 1 9Az intenzív ellátás klinikuma 2 18Az intenzív ellátást igénylő betegek szakápolástana 2 18Sürgősségi betegellátás elmélete 4 36Szakmai idegen nyelv 4 36A hospice ellátás elmélete 6 54Szakmai kommunikáció 7 63Ápolási gyakorlat kardiológiai osztályon 40 40Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon 40 40Ápolási gyakorlat általános sebészeti osztályon 40 40Ápolási gyakorlat szülészeti-nőgyógyászati osztá­lyon 80 80

Ápolási gyakorlat neurológiai osztályon 40 40Ápolási gyakorlat szemészeti osztályon 40 40Ápolási gyakorlat fül-orr-gégészeti osztályon 40 40Ápolási gyakorlat bőrgyógyászati osztályon 40 40Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon 40 40Ápolási gyakorlat pszichiátriai osztályon 80 80Kötelezően választható tantárgy órakerete 7 63Heti óraszám 38 40Összes óraszám 822

VI. félév Oktatási hetek1-14 hét Összesen

Ápolási gyakorlat szülészeti-nőgyógyászati osztá­lyon 40 40

Ápolási gyakorlat neurológiai osztályon 80 80Ápolási gyakorlat pszichiátriai osztályon 40 40Ápolási gyakorlat szemészeti osztályon 40 40Ápolási gyakorlat fül-orr-gégészeti osztályon 40 40Ápolási gyakorlat bőrgyógyászati osztályon 40 40Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon 40 40Ápolási gyakorlat központi intenzív osztályon 80 80Ápolási gyakorlat sürgősségi osztályon/mentőszol­gálatnál 120 120

Ápolási gyakorlat hospice-ben 40 40Heti óraszám 40Összes óraszám 560

160

54 5012 01 Ápoló (levelező)Elméleti oktatási hét:heti 9 óraGyakorlati hét: heti 40 óra

I. félév Összesen(16 hét)

Elm Dem Gyak Össz:Szociológia 8Szociálpszichológia 8Egészségügyi gazdálkodási és vállalkozási isme­retek 6

Etika 6Biokémia 8Biofizika 8Genetika 8Egészségtan közegészségtan 8Pszichológia 6Pedagógia alapjai 6Egészségpedagógia 6Terápiás alapismeretek 8Kommunikáció 20Az egészséges ember gondozásának elmélete 12Ápolási gyakorlat ápolási-gondozási intézmény­ben 80

Ápolástudomány 10Ápolási alapismeretek 16Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon 80Ápolási gyakorlat háziorvosi és otthoni szakápolá­si szolgálatnál 80

II. félév Összesen(17 hét)

Elm Dem Gyak Össz:Személyiségfejlesztés 17Ápolási alapismeretek 34Ápoláslélektan 8A mozgásrendszer klinikuma 8A mozgásrendszer szakápolástana 8Ápolási gyakorlat sebészeti/ortopédiai osztályon 60Ápolási gyakorlat ortopédiai/reumatológiai osztá­lyon 60

A keringési rendszer klinikuma 8A keringési rendszer szakápolástana 8Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon 40Ápolási gyakorlat kardiológiai osztályon 120A légzőrendszer klinikuma 8A légzőrendszer szakápolástana 8Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon 40Ápolási gyakorlat általános sebészeti osztályon 40

161

III. félév Összesen(16 hét)

Elm Dem Gyak Össz:Az emésztő rendszer klinikuma 8Az emésztőrendszer szakápolástana 8Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon 40Ápolási gyakorlat általános sebészeti osztályon 40A vizeletkiválasztó rendszer klinikuma 6A vizeletkiválasztó rendszer szakápolástana 6Ápolási gyakorlat urológiai osztályon 40A reproduktív rendszer klinikuma 8A reproduktív rendszer szakápolástana 8Ápolási gyakorlat szülészeti-nőgyógyászati osztá­lyon 120

A vérképző- és immunrendszer klinikuma 8A vérképző- és immunrendszer szakápolástana 8Ápolási gyakorlat belgyógyászati osztályon 40Az idegrendszer klinikuma 8Az idegrendszer szakápolástana 8Ápolási gyakorlat neurológiai osztályon 80

IV. félév Összesen(12 hét)

Elm Dem Gyak Össz:A pszichiátria klinikuma 10Pszichiátriai szakápolástan 8Ápolási gyakorlat pszichiátriai osztályon 80Érzékszervek klinikuma 12Érzékszervek szakápolástana 10Ápolási gyakorlat szemészeti osztályon 40Ápolási gyakorlat fül-orr-gégészeti osztályon 40Ápolási gyakorlat bőrgyógyászati osztályon 40Az endokrin rendszer klinikuma 10Az endokrin rendszer szakápolástana 10Az intenzív ellátás klinikuma 10Az intenzív ellátást igénylő betegek szakápolásta­na 8

Ápolási gyakorlat központi intenzív osztályon 80

162

52 5046 01 Fogászati asszisztens

Elméleti képzés Tantárgyi modulokI.

10 hétII.

16 hétIII.

12 hétÓraszám

össz:Anatómia-élettan 56 56Táplálkozási alapismeretek -dietetika 30 30Orvosi latin alapismeretek 18 18Mikrobiológia-immunitástan 30 30Általános és orális pathológia 30 30Belgyógyászat-gyógyszertan 46 46Munkavédelem 8 8Ügyviteli alapismeretek 10 10Fogorvosi váró, rendelő berendezése műszerei, higiénéje 30 30

Fogászati radiológia 16 16Konzerváló fogászat 32 32Fogpótlástan-anyagtan 36 36Fogászati prevenció 20 20Fogtechnikai laboratóriumi alapismere­tek 10 10

Gyermekfogászat-fogszabályozás 30 30Szájnyálkahártya betegségei -parodon­tológia 34 34

Szájsebészet 34 34Etika 16 16Pszichológiai alapismeretek 25 25Szociológiai alapismeretek 12 12Konzultáció - beszámolóÖsszesítés 218 207 98 523 óra

Gyakorlati képzés Tantárgyi modulokI. II. III. Óraszám

ö:Ápolástan 48 48Elsősegélynyújtás 48 48Kommunikációs foglalkozások 10 10 20Testnevelés 12 12 6 30Fogászati röntgen 40 48 120Konzerváló fogászat 40 120 180Fogpótlástan 160 160Fogtechnikai laboratórium 40 140Gyermekfogászat - fogszabályozás 120 120Szájsebészet 120 120Szájnyálkahártya betegségei - parodon­tológia

100 100

Összesítés (gyak) 188 452 346 986Összesítés (elm) 218 207 98 523Tantárgyi modulok óraszámai 406 659 444 1509 óra

163

51 5008 01 Masszőr (gyógy)

Összes óraszám: 1181 óraElmélet: 281 óraGyakorlat: 900 óra

Sorszám Tantárgy megnevezése I. blokk II. blokk

II. blokk

Összesen

1. Anatómiai-élettani alapismeretek 30 35 - 652. Elsősegélynyújtás - 8 8 163. Klinikai Ismeretek3.1 Belgyógyászat - 8 8 162.2 Bőrgyógyászat 6 2 7 153.3 Ideggyógyászat 5 10 153.4 Orthopédia 4 8 8 203.5 Reumatológia 4 13 3 203.6 Traumatológia 4 3 13 204. Fizioterápia 10 10 4 245. Masszázselmélet 12 14 14 406. Szolgáltatási etika, kommunikáció 10 - 10 207. Vállalkozási ismeretek - 10 - 108. Szakmai gyakorlat * * * 9008.a Demonstrációs gyakorlatok - - 130 1308.b Területi gyakorlatok * * * 770

Összesen: 80 116 85 1181

Az évközi vizsgák rendje

Sorszám Tantárgy megnevezése I. blokk II. blokk

II. blokk

1. Anatómiai-élettani alapismeretek Szóban - Szóban2. Masszázselmélet Szóban - Szóban

164

52 4641 01 Egészségügyi operátor

A képzés időtartama: 2 év1 év: 36 hét: 4 blokk (1 blokk = 9 hét)

Tantárgyak 1. blokk 2. blokk 3. blokk 4. blokk Össz: Egyéni f.Jogi ismeretek 2 2 - 2 54 20Etika 2 - 2 2 54 20Népegészségtan 2 2 2 - 54 10Társadalombiztosítás 2 2 - 2 54 20Statisztika 2 2 2 2 72 30Gazdaságtan 2 2 - - 36 10Anatómia-élettan 2 2 2 - 54 20Járványtan-közegészségtan 2 2 2 2 72 20Klinikai alapismeretek - 2 2 2 54 20Klin. lab. és diagn. ism. - - 2 2 36 10Gyógyszertan - - 2 2 36 10Testnevelés 1 1 1 1 36Élet- és pályatervezés 1 1 1 1 36Elmélet összesen 18 ó/hét 18 ó/hét 18 ó/hét 18 ó/hét 648 190Csoportbontásos tárgyak gyakorlatElsősegélynyújtás 2 2 2 2 72 20Információrendszersz. sz.Információ-techn. 10 10 10 10 360 60

Orvosi latin 2 2 2 2 72 20Angol/német 4 4 4 4 144 20Önismeret és kommunikáci­ós készség 2 2 2 2 72 20

Összesen 38/7,5 ó/nap

38/7,5 ó/nap

38/7,5 ó/nap

38/7,5 ó/nap 720 140

Intézeti gyakorlatNyári gyakorlatJáróbeteg intézet 40Fekvőbeteg intézet 40

165

2. év 36 hét: 4 blokk (1 blokk 9 hét)

Tantárgyak 5. blokk 6. blokk 7. blokk 8. blokk Össz: Egyéni f.Jogi ismeretek 2 2 - - 36 20Etika - 2 2 - 36 20Népegészségtan 2 - 2 - 36 20Társadalombiztosítás 2 - 2 - 36 20Gazdaságtan 2 2 - - 36 20Anatómia-élettan 2 2 - - 36 20Klinikai alapismeretek 2 2 - - 36 20Klin. lab. és diagn. ism. 2 - 2 - 36 20Gyógyszertan - 2 2 - 36 20Munkavédelem 1 1 1 - 27Testnevelés 1 1 1 - 27Élet- és pályatervezés 1 1 1 27Összesen 17ó/hét 15ó/hét 13ó/hét 398 ó 180Csoportbontásos tárgyak gyakorlatInformációrendszersz. sz. Információ-techn. 10 10 10 - 270 60

Orvosi latin 2 2 2 - 54 20Angol/német 4 4 4 - 108 20Önismeret és kommunikáci­ós készség 2 2 2 54 20

Összesen18ó/hét35 óra 7 ó/nap

18/hét33 óra 6,5 ó/n

18ó/hét31 óra 6 ó/n

486 120

Intézeti gyakorlatFekvőbeteg intézeti gyakorlat-laboratórium 40-betegfelv. i., bet. O. 80-diagnoszttikai lab. 40-intenzív o. 40Dok. és inf. osztály 80Járóbeteg intézet 80Összesen 360

166

Mezőgazdaság szakmacsoport

55 5470 01Hulladékgazdálkodási technológus

I. félév óraterve18 hét

Modul megnevezéseÖsszes órák száma

elmélet vezetett gyakorlat

önálló projekt munka

Kredit pontok

Vizsga for­ma

Alkalmazott matematika 1 2 - 3 írásbeliAlkalmazott biológia 1 2 3 4 szóbeliAlkalmazott kémia 1 4 - 5 szóbeliAlkalmazott fizika 1 4 - 5 írásbeliHulladékkezelés 3 1 1 4 szóbeliInformatika és számítástechni­ka 1 4 2 6 gyakorlati

Angol nyelv 2 - 2 - írásbeliTestnevelés 2 aláírásÖsszesen 10 19 8 27

II. félév óraterve19 hét

Modul megnevezéseÖsszes órák száma

Elmélet vezetett gyakorlat

önálló projekt munka

Kredit pontok

Vizsga forma

Műszaki alapismeretek 3 3 1 6 szóbeliMéréstechnika 2 2 2 6 gyakorlatiHulladékkezelés 3 1 - 4 szóbeliInformatika és számítástechnika 1 3 1 4 gyakorlatiVízkezelés 2 2 - 4 szóbeliLogisztika 2 2 - 4 írásbeliAngol nyelv 1 - 2 1 írásbeliTestnevelés 2 aláírásNyári gyakorlat Négy hét 5Összesen 14 15 6 31

167

III. félév óraterve18 hét

Modul megnevezéseÖsszes órák száma

elmélet vezetett gyakorlat

önálló projekt munka

Kredit pontok

Vizsga forma

Környezet- és természetvéde­lem 1 1 1 2 szóbeli

Biztonságtechnika és munka­védelem 3 1 1 4 szóbeli

Méréstechnika 2 2 2 4 szóbeliHulladékkezelés 3 2 3 6 szóbeliTechnológiai alapismeretek 2 2 - 4 szóbeliLogisztika 1 1 1 2 írásbeliVállalkozási ismeretek 3 1 - 4 szóbeliKommunikációs technika - 1 - 1 szóbeliAngol nyelv - - 1 - szóbeliTestnevelés 2 aláírásKihelyezett gyakorlat (szep­tember) Egy hét 2

Összesen 15 13 9 29

IV. félév óraterve17 hét Kommunális hulladékhasznosító szakirányEgy hét kihelyezett gyakorlat januárban

Modul megnevezéseÖsszes órák száma

elmélet vezetett gyakorlat

önálló projekt munka

Kredit pontok

Vizsga for­ma

Jogi ismeretek 2 1 - 3 szóbeliVállalkozási ismeretek 2 3 2 6 gyakorlatiKözműellátás 6 2 2 6 szóbeliKommunális hulladékgyűjtése, ártalmatlanítása és hasznosítása 6 3 3 6 szóbeli

Kommunikációs technika - 2 - 2 szóbeliAngol nyelv - - 1 - szóbeliTestnevelés 2 aláírásSzakdolgozat 8Összesen 16 11 8 31

168

Környezetvédelem–vízgazdálkodás szakmacsoport

52 5470 04 Környezetvédelmi technikus(szak megjelölésével)

Tantárgy 1/13. évfolyam 1/14. évfolyam Összesen

Elm.Elm. Ig. gyak.*

Össz. Elm.Elm. Ig. gyak.*

Össz. Elm.Elm.Ig.gyak.*

Össz.

Osztályfőnöki óra 37 - 37 35 - 35 72 - 72Testnevelés 74 - 74 70 - 70 144 - 144Term.tud. vizsg. - 148 148 - - - - 148 148Környezetvédelem 148 148 296 - - - 148 148 296Analitika I. 74 74 148 - - - 74 74 148Földmérés I. - - - 70 70 140 70 70 140Gépészeti alapism. 74 74 148 - - - 74 74 148Műszaki rajz 74 - 74 - - - 74 - 74Környezetet terh.t. - - - 70 - 70 70 - 70Környezettechnika I-II. 74 74 148 70 70 140 144 144 288Környezetgazd.tan - - - 70 - 70 70 - 70Jogi és szakig. ism. - - - 70 70 140 70 70 140Munkavédelem - - - 35 - 35 35 - 35Állattenyésztés - - - 70 70 140 70 70 140Növénytermesztés - - - 70 70 140 70 70 140Hulladékg. az mg. - - - 70 70 140 70 70 140Kötelező összesen 555 518 1073 700 420 1120 1255 938 2193Szabadon választhatókötelező tárgyak:Szakmai idegen nyelv /74/ - /74/ - - - 74 - 74Vállalkozási ism. - - - 70 - 70 70 - 70Informatika /74/ - /74/ - - - 74 - 74Természetvédelem 74 74 148 - - - 74 74 148Összesen 148 74 296 70 - 70 292 74 366Mindösszesen: 703 592 1369 770 420 1190 1473 1012 2485

53 5470 03 Környezetvédelmi szakelőadó (levelező, konzultációs tanfolyam)

Tantárgy Elmélet Gyakorlat Összes óra­szám

Környezetvédelem 30 10 40Környezetet terhelő technológiák 20 10 30Környezettechnika 70 25 95Települési környezetvédelem 25 20 45Analitika 20 20 40Környezetgazdaságtan 20 20Jogi- és szakigazgatási ismeretek 20 20 40Munkavédelem 10 10Konzultáció 40 40Szakdolgozat készítés 80 80Összesen 215 225 440

169

1. sz. melléklet

170