A termőföld mintA termőföld mint erőforrás

BirtokviszonyokBirtokviszonyokBirtokpolitika

Földárak, haszonbérleti díjak

A t őföld f lA termőföld fogalma

t őföld föld é l t l t t l ülé termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban

á tó őlő ü öl ö k t ét l lőszántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési á b h l tóké t t t k il áágban vagy halastóként tartanak nyilván;

Egyéb fogalmakEgyéb fogalmak

Földbirtok: a föld használatának lehetősége, illetve az arra vonatkozó kötelezettség, amit a jog védelemben részesít. A földbirtoklás megvalósulhat tulajdoni és bérleti formában egyaránt.

Gazdaság: elszámolási, termelési egység. Szervezeti-jogi keret, független a tulajdonviszonyoktól.

Egyéb fogalmakEgyéb fogalmak

Ü Üzem: olyan önálló technikai-gazdasági egység, amely egységes üzemvezetés alatt áll és mezőgazdasági terméket állít elő. agrárstatisztikai üzemi kritériumok; tesztüzemi rendszer üzemi kritériumai; agrártámogatással kapcsolatos üzemfogalomg g p g

A termőföld mint erőforrásA termőföld mint erőforrás

Mezőgazdasági termelés alapja és eszköze. Természetes termőképesség (éghajlati,p g ( g j

domborzati viszonyok, talaj) és az emberitevékenység szerepe.y g

Közvetlen termelőeszköz jelleg, közvetetttermelőeszköz jelleg.termelőeszköz jelleg.

Hozamok - jövedelem - földár összefüggés.

A termőföld mint erőforrásA termőföld mint erőforrás

Megújítható erőforrás; Elpusztíthatatlan;p Helyhez kötött; Vagyonmegőrző képesség - nem Vagyonmegőrző képesség - nem

amortizálódik el.

A földi létet veszélyeztető globális problémák

A Föld lakóinak száma exponenciálisan növekszik

A népesség növekedésével szűkül a mezőgazdasági tevékenység számára

rendelkezésre álló terület

A lakosság növekedésével az ipari termelés is exponenciálisan nő

(az ipari termelés erőforrásainak

kibocsátás növelése

többsége nem újra előállítható)

gyengébb területek

művelése intenzifikálás

A környezetszennyezés exponenciálisan növeksziky y p

A földár meghatározásaA földár meghatározása

Összkínálata állandó, általában nem növekszik magasabbá já lá á l é ökk th tő l bé l tiár megajánlásával, és nem csökkenthető alacsony bérletidíj következtében.

árat meghatározza: adott földterületen milyen termékek termelhetők milyen mennyiségi összefüggés szerint alakul az

egyes termékek marginális hozama, illetve átlag- éshatárhatékonysága.

Egy hektárra jutó csíraszám és a kukoricatermés közötti elméleti összefüggést t tó t lé i fü émutató termelési függvény

16KUKORICATERMÉS, t/ha

12

14 Összhozam görbe

8

10

Az összhozamnövekvő ütemben

lk dikAz összhozam csökkenő

Az összhozam csökken

2

4

6 emelkedik ütemben emelkedik

0

2

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

ezer csíraszám / hektárezer csíraszám / hektár

TERMELÉSI FÜGGVÉNY AZ ÁTLAGHOZAM ÉS A MARGINÁLIS HOZAM Ö ÉGÖRBÉKKEL

10

12,5

15m

és

t/h

a

Összhozam

ÖHIII.

2,5

5

7,5

uk

ori

ca

term ÖH

I. tartomány II. tartomány

tarto-mány

0

2,5

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

Ku

Átlaghozam

Á

y

500

625

750

erm

és

kg

M i áli h

ÁH

0

125

250

375

Ku

ko

ric

ate Marginális hozam

MH

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

Ezer csiraszám/hektér

Csökkenő hozadék

-olyan termelési függvényt jellemez, amelynél az input változó i d t ábbi ö lé é ő t t ökk é étminden további növelése végső soron az output csökkenését

eredményezi

-vagyis azonos ráfordítási egységek, inputok outputjai csökkenő méretűek

-megmutatja, hogy az output növekedési üteme hol kezd lass lnilassulni

-csökkenő hozadék felső korlátot is szab a termelésnekcsökkenő hozadék felső korlátot is szab a termelésnek

A földhasználat jogi kereteiA földhasználat jogi keretei

Tulajdonosi földhasználat; Haszonbérlet; Egyéb formák (szívességi használat,

részesművelés, felesbérlet)részesművelés, felesbérlet)

A földbérlet néhány előnyeA földbérlet néhány előnye

Hatékony méreten történő gazdálkodásvalósítható meg, jelentősebb tőkének a földbetörténő befektetése nélkül,

Könnyebben megvalósítható egy hatékony méretűés elhelyezkedésű üzem kialakítása, minty ,tulajdonon keresztül (ti. az alacsony mobilitásmiatt),),

Elősegíti a termelési tényezők optimálisfelhasználási arányainak kialakulását,felhasználási arányainak kialakulását,

A földtulajdon előnyeiA földtulajdon előnyei

A földdel való rendelkezés csak ebben a formában lehet teljes.

Hosszú távú döntéseknek inkább kedvez, mint a földbérleti pozíció.

Kiszámíthatóbb jövedelem - kevésbé ingadozó, mint haszonbérlet esetén.ingadozó, mint haszonbérlet esetén.

Biztonságos vagyonmegőrzési forma.

Az EU birtokpolitikai szabályozásaAz EU birtokpolitikai szabályozása

Letelepedés szabadsága Tőke szabad áramlása Diszkrimináció tilalma NINCS EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS NINCS EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS

A földtulajdon és földhaszonbérlet jszabályozása az EU tagállamaiban Szigorú törvényi szabályozást alkalmazó

országok (pl. Dánia, Olaszország, Franciaország)

Liberális szabályozást követő országok (pl. y g (Nagy-Britannia, Görögország, Németország, Luxemburg)

http://www.uni-miskolc.hu/~agrarjog/kapitalista.doc

A földtulajdon szabályozásaA földtulajdon szabályozása

Megszerezhető birtokméret korlátozása - minimális, i áli é t ü tí tól fü ő é th tá kmaximális méret, üzemtípustól függő mérethatárok;

Egy gazdálkodó által működtetett üzemek számának korlátozása;korlátozása;

Nem mezőgazdasági foglalkozásúak, nem helyi lakosok tőkés társaságok birtokszerzéséneklakosok, tőkés társaságok birtokszerzésének akadályozása;

Örökösödési törvények; Örökösödési törvények; Kötelező és támogatott birtokrendezés

A földbérlet szabályozása az EU tagállamokban A földbérlet időtartama - általában minimum, de lehet

maximum is; Bé l ti díj f l k áll dá h tó á i Bérleti díj - felek megállapodása, vagy hatósági

ellenőrzés-jóváhagyás, módosítás; Bérbeadó felmondási jogának a korlátozása; Bérbeadó felmondási jogának a korlátozása; Bérlő beruházásainak a megtérítése; Alhaszonbérletbe adás; Alhaszonbérletbe adás; Elővásárlási jog biztosítása; Bé l ti j i ö öklé Bérleti jogviszony öröklése

A földterület megoszlása az EU „régi” tagállamaiban

Ország Össz- Mg-i Belföldi EgyébTerület Erdőterület Terület Vizek Terület

km2 km2 % Km2 % km2 % km2 %Belgium 30.518 6.200 20 13.661 45 269 1 10.387 34Dá i 43 094 4 174 10 27 209 63 700 6 11 015 26Dánia 43.094 4.174 10 27.209 63 700 6 11.015 26Németország 356.970 107.4101 30 173.443 49 7.798 2 68.320 19Görögország 131.957 65.1301 49 54.629 39 3.119 2 12.079 9Spanyolország2 504.877 163.913 33 301.264 60 5.805 1 33.895 7Spanyolország 504.877 163.913 33 301.264 60 5.805 1 33.895 7Franciaország 549.087 168.740 31 300.599 55 6.676 1 73.072 13Írország 70.285 6.061 9 44.071 63 1.391 2 18.762 27Olaszország 301.323 98.5701 33 167.432 56 7.200 2 28.121 9Luxemburg 2.568 890 35 1.270 49 11 0 398 16Hollandia 41.526 3.840 9 19.808 48 3.420 8 14.458 35Ausztria 83.858 38.770 46 34.489 41 1.110 1 9.489 11P t áli 91 905 32 380 35 39 729 43 441 1 19 335 21Portugália 91.905 32.380 35 39.729 43 441 1 19.335 21Finnország 338.150 230.0301 68 21.606 6 33.350 10 52.964 16Svédország 449.964 280.070 62 30.640 7 39.035 9 100.219 22EK 244.101 24.7001 10 158.524 65 3.277 1 57.600 24EK . 0 .700 0 58.5 65 3. 77 57.600EU-15 3240183 1230875 38 1385375 43 113802 4 510133 16

Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for CentralEurope

https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/fields/2097.html

Az egy farm által művelt földterület változása az EU-ban 1970-1997 között /ha/

Ország 1970-’71 1975 1979-’80 1985 1989-’90 1995 1997Belgium 8,4 10,6 12,3 14,1 15,8 18,8 20,6Dánia 20,3 22,4 23,8 30,7 34,2 39,6 42,6Volt NSZK 11,8 18,8 14,4 16,0 18,6 21,7 -Németország // 39 6 // // 26 1 30 3 32 1Németország // 39,6 // // 26,1 30,3 32,1Görögország 3,4 .. 3,6 4,3 4,3 4,5 4,3Spanyo lország .. .. .. 13,81 15,4 19,7 21,2Franciaország 18,9 22,4 23,3 27,0 26,0 28,2 41,7Írország .. 22,3 22,6 22,7 26,0 28,2 29,4Olaszország 6,0 6,2 5,6 5,6 5,6 5,9 6,4Luxemburg 17,8 21,9 25,2 28,6 32,1 39,7 42,5Hollandia 11 6 12 8 13 7 14 9 16 1 17 7 18 6Hollandia 11,6 12,8 13,7 14,9 16,1 17,7 18,6Ausztria .. .. .. .. .. 15,4 16,3Portugália .. .. 4,3 5,21 6,7 8,7 9,2Finnország .. .. .. .. .. 21,7 23,7Svédország .. .. .. .. .. 34,4 34,7EgyesültKirályság

54,2 58,7 63,7 65,1 67,9 70,1 69,3

EU-12 13 31 15 0 -EU-12 13,3 15,0 -EU-15 17,2 18,4

Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (1997, 2000) for EU Cestat Database for CentralEurope

Az egy farm által művelt földterület változása az EU-ban 1970-1997 között /ha/

Az EU átlag mögött igen eltérő átlagos birtokméretek állnak!

Az átlagos birtokméretek folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak az országok többségében.g g

Nem tapasztalható a birtokméret területén az országok között kiegyenlítődés.országok között kiegyenlítődés.

A farmok átlagos méretének növekedése arra utal, hogy a gazdaságok száma csökkendő tendenciáthogy a gazdaságok száma csökkendő tendenciát mutat.

A farmok számának változása 1970-97 között (előző időszak 100%)

O rszág 1970-’71 1975 1979-’80 1985 1989-’90 1995 1997 1997O rszág 1970 71ezer d b

1975%

1979 80%

1985%

1989 90%

1995%

1997%

1997ezer d b

B elg iu m 184,0 -24 ,95 -16 ,66 -15 ,04 -13 ,09 -16 ,48 -2 ,7 67,2D án ia 146,0 -9 ,39 -7 ,26 -24 ,7 -12 ,02 -15 ,38 -4 ,2 63,2N ém eto rszág 1074,6 -15 ,52 -6 ,39 -12 ,84 -11 ,74 -13 ,27 -2 ,9 534,4N ém eto rszág 1074,6 15 ,52 6 ,39 12 ,84 11 ,74 13 ,27 2 ,9 534,4G örögo rszág 1046 ,3 .. -4 ,54 1 -4 ,74 -10 ,67 -8 ,98 +1 ,2 821,4S p an yolország .. .. .. .. .. -19 ,83 2 -2 ,8 1208,3F ran ciao rszág 1587,6 -17 ,17 -4 ,55 -15 ,81 -12 ,62 -20 ,45 -3 ,8 679,8Íro rszág -1 98 3 -1 48 -22 53 -10 09 -1 8 147 8Íro rszág .. .. -1 ,98 -1 ,48 -22 ,53 -10 ,09 -1 ,8 147,8O laszo rszág 2849,9 -6 ,52 +6 ,31 -1 ,11 -4 ,88 -6 ,85 -3 ,4 2315,2L u xem b u rg 7,6 -18 ,43 -16 ,13 * -15 ,39 -9 ,10 -20 ,00 -3 ,2 3 ,0H ollan d ia 184,6 -11 ,92 -8 ,55 -8 ,61 -8 ,17 -9 ,30 -2 ,4 107,9A u sztria 2 7 210 1A u sztria .. .. .. .. .. .. -2 ,7 210,1P o rtu gália .. .. .. .. -22 ,19 4 -24 ,44 -3 ,8 416,7F in n ország .. .. .. .. .. .. -4 ,8 91,4S véd ország .. .. .. .. .. .. +0 ,4 89,6E ü lt 326 7 11 12 4 28 +6 29 14 86 3 5 0 3 233 2E gyesü ltK irályság

326,7 -11 ,12 -4 ,28 +6,29 -14 ,86 -3 ,5 -0 ,3 233,2

E U 15 -2 ,6E zer ga zd aság

E U 12 7993 6930 6490E U -12 .. .. .. .. 7993 6930 - 6490E U -15 .. .. .. .. .. 7370 - 6989

Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (1997 és 2000) for EU Cestat Database for CentralEurope

A farmok számának változása 1970-97 között (előző időszak 100%)

A gazdaságok száma csökkenést mutat. pl. Belgiumban 25 év alatt 116 ezer farm

szüntette be a tevékenységét. Az 1-5 hektár közötti farmok száma 80 %-kal csökkent ez idő lidő alatt.

A farmok számának csökkenése= mezőgazdaságból élők számának folyamatos csökkenése, erőteljes birtokkoncentráció.

Az európai farmok megoszlása területhasználat szerintAz európai farmok megoszlása területhasználat szerint

5 ha alatt 5-10 ha 10-50 ha 50 ha felettOlaszország 78,1 10,4 9,8 1,6Portugália 76,8 11,6 9,6 2,2Portugália 76,8 11,6 9,6 2,2Görögország 75,0 15,0 9,5 0,5Spanyolország 55,3 16,6 20,5 7,6Ausztria 39,4 18,8 38,2 3,6Belgium 33,5 14,4 43,9 8,3Hollandia 33,0 15,9 44,8 6,3Németország 31,7 14,9 40,8 12,6Franciaország 27 3 9 5 36 2 27 0Franciaország 27,3 9,5 36,2 27,0Luxemburg 24,2 9,1 30,4 36,3Egyesült Királyság 13,7 12,6 39,5 34,2Svédország 12,4 17,5 49,2 20,9Finnország 10,5 17,7 64,9 6,7Írország 9,6 13,4 63,9 13,1Dánia 3,0 16,6 55,6 24,8EU-15 1995 56 8 13 2 22 2 7 8EU 15 1995 56,8 13,2 22,2 7,8Magyarország 2000 65,8 15,7 15,9 2,6

Információ forrásokInformáció források Az elsődleges (primer) információs rendszerekhez tartoznak a nagy Az elsődleges (primer) információs rendszerekhez tartoznak a nagy

adatgyűjtő rendszerek. Elemei: az agrárstatisztika – amely az EUROSTAT által koordinálva nyújt

statisztikai információkat a FADN (Farm Accountancy Data Network), vagy Tesztüzemi

rendszer, amelynek feladata a gazdaságok pénzügyi folyamatainak, jövedelemhelyzetének nyomon követése

a Piaci Információs Rendszer amely egyrészt kielégíti a brüsszeli a Piaci Információs Rendszer, amely egyrészt kielégíti a brüsszeli apparátus információs igényeit, másrészt tájékoztatja a termelőket a piaci folyamatokról

az Integrált Igazgatási és Ellenőrző Rendszer, amely a támogatások l é é kifi é k l á lá ll ő é é é ielnyerését, a kifizetések elszámolást, ellenőrzését végzi.

A másodlagos (szekunder) információs rendszerek információikat főleg a primer rendszerek adatbázisaiból nyerik, azokat feldolgozzák. (Ilyen például a mezőgazdasági számlák rendszere.) Céljuk egy-egy(Ilyen például a mezőgazdasági számlák rendszere.) Céljuk egy egy "szűkebb" terület speciális információigényének kielégítése.

A SFH ö é k h ktá t ül té Az SFH az egyes növények egy hektár területére, illetve az egyes állatcsoportok egy darabjára számolt bruttó termelési érték és a termeléssel közvetlenül kapcsolatba hozható ráfordítások különbözete, három egymást követő év számtani átlaga alapján. Az átlagolással mérsékelhető egy adott évAz átlagolással mérsékelhető egy adott év szélsőséges SFH értéke, biztosítva ezzel a normativitást.

Az üzemtipológiai módszer váltásának megfelelően a tesztüzemi rendszer alsó megfigyelési küszöbe 2010-től Magyarországon a korábbi 2 európaitől Magyarországon a korábbi 2 európai méretegységről (EUME) 4000 € standard termelési értékre (STE) változott.

ÉSFH és STÉ közötti különbségekStandard Fedezeti Hozzájárulás (SFH) Standard Termelési Érték (STÉ)j ( ) ( )

Ágazatok jövedelemtermelő képességét fejezi ki.

Ágazatok kibocsátását fejezi ki.

SFH=Termelési érték – közvetlen változó költség STÉ=Termelési érték – közvetlen támogatások

Tartalmazza a közvetlen támogatásokat. Nem tartalmaz semmilyen közvetlen és egyéb támogatást.

Az SFH együtthatók 3 egymást követő év adatainak átlagolásával kerülnek 

Az STÉ együtthatók 5 egymást követő év adatainak átlagolásával kerülnek 

meghatározásra. meghatározásra.

Az üzemméretet európai méretegységben  Az üzemméretet közvetlenül euróban fejezi ki.(EUME) fejezi ki.A tevékenységi irány meghatározásánál nem veszik figyelembe a mezőgazdasági 

A tevékenységi irány meghatározásánál figyelembe veszik az egyéb jövedelemtermelő 

alaptevékenységen kívüli, ún. egyéb jövedelemtermelő tevékenységeket.

tevékenységeket (gépi bérmunka, élelmiszer‐feldolgozás stb.).

Forrás: Nagy Attila GAK TSzk

A főfoglalkozás keretében működtetett gazdaságok aránya az EU tagállamaiban (1995)

Finnország

Svédország

Egyesült Királyság

EU-15

Hollandia

Ausztria

Portugália

Finnország

F i á

Írország

Olaszország

Luxemburg

Németország

Görögország

Spanyolország

Franciaország

0 10 20 30 40 50 60 70 80

Belgium

Dánia

g

%

Forrás: Eurostat Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europeadatai alapján

A főfoglalkozás keretében működtetett gazdaságok aránya az EU tagállamaiban

A kisebb üzemméret nem kedvez a főfoglakozásként folytatható mezőgazdasági termelésnek. Ilyen körülmények között az agrártevékenység csak más bevételi forrás mellett végezhető.

A gazdálkodók életkor szerinti megoszlása az Európai Unióban

Az európai gazdáknak csupán 8%-a fiatalabb 35 évesnél, 28%-uk idősebb 65 évesnél.

Különösen jellemző az idős korosztály a déli területeken: Olaszország, Görögország, g g gPortugália, Spanyolország esetében a gazdálkodók 1/3-a 65 év feletti.

Magyarország birtokviszonyaiMagyarország birtokviszonyai

A művelési ágak területének változása Magyarországon

Művelési ág 1970 1980 1989 1991 1994 1999 1999Művelési ág 1970ezer ha

1980ezer ha

1989ezer ha

1991ezer ha

1994ezer ha

1999ezer ha

1999%

Szántó 5046 4734 4712 4714 4716 4708 50,6 K t 146 291 339 341 107 108 1 2Kert 146 291 339 341 107 108 1,2Gyümölcsös 172 138 94 94 92 96 1,0 Szőlő 229 167 140 136 131 127 1,4,Gyep 1281 1294 1197 1173 1148 1147 12,3 Mezőgazdasági terület 6875 6179 6483 6459 6179 6186 66,5 Erdő 1470 1610 1688 1701 1766 1775 19 1Erdő 1470 1610 1688 1701 1766 1775 19,1Nádas és halastó 56 63 67 66 68 74 0,8 Termőterület 8400 8327 8237 8225 8028 8035 86,4Művelés alól kivont terület 903 976 1066 1078 1275 1268 13,6 Összesen 9303 9303 9303 9303 9303 9303 100 Forrás: Laczka 1996, KSH 1999.

2008 A á 9303 h ktá t ül téből 7768 2008: Az ország 9303 ezer hektár területéből 7768 ezer hektár (83,5%) termőterület volt. A termőterület aránya hosszabb időszakot tekintve kismértékben, de y ,folyamatosan csökken, elsősorban a települések és az infrastruktúra terjeszkedése következtében. A t őt ül t b lül 5790 h ktá A termőterületen belül 5790 ezer hektár mezőgazdasági, 1884 ezer hektár erdőterület volt. Az ország területéből a mezőgazdasági terület 62,2, az o s ág e ü e ébő a e őga daság e ü e 6 , , aerdő 20,2%-ot foglalt el. Előbbi arány európai összehasonlításban magas, utóbbi alacsony.A 4503 h ktá á tót ül t 48 4% á A 4503 ezer hektár szántóterület 48,4%-os aránya még kiemelkedőbb az európai országok közül.

A szántóterület 2008-ban 4503 ezer hektárt, az ország területéből 48%-ot (a mezőgazdasági területből pedig 78%-ot) foglalt el. Ebből 4418 ezer hektárt (98%-ot) hasznosított a mezőgazdaság.

Földbirtokmegoszlás az 1945-47-es földosztás utánÖ Egy

gazdaság átlagos

Összes területeA gazdaságokBirtoknagyság /ha/

1947 XII 31 é

Megoszlása (%)

Ezerhektár

MegoszlásaSzáma

gterülete (ha)

5 121 11 960 623 5388 0933 0 5 81,717,91 661,460,1991 803*- 2,9

1947. XII. 31- én

19,214,71 363,24,371 054 11,6-28,89,217,31 613,510,6175 364 5,9-11,55,121,11 960,623,5388 093 3,0-5,8

193 98 4780 90 34 028116 57574,84,4413,30,35 52258-11550,58,1749,30,914 85528,9-57,6

,,,,, ,

3 268,13,2297,50,0911726-913,84,9459,80,0503576-1725193,98,4780,90,34 028116-575

5,6100,09 299,5100,01 651 313Összesen

Forrás: Laczka S.; A földterület és a földhasználat alakulása 1945 és 1994 között, 1996

Az elmúlt évekbenAz elmúlt években

Az ország összes földterületének 41%-át gazdasági szervezetek, 30%-át egyéni

gazdálkodók használták 2008-ban. A fennmaradó 29% gazdaságra nem

í h ó ül l k kö l f lazonosítható terület, melynek közel fele nem mezőgazdasági hasznosítású volt.

A földhasználat gazdálkodási formák szerinti összetétele az utóbbi években lényegében

ált ttnem változott.

Magyarország birtokszerkezeteAz egyéni gazdaságok földhasználatának változása 1994-2000. között (KSH 1994,ÁMÖ 2000)

Birtokméret Egyéni gazdaságok Földterület Egy gazdaság átlagosterülete

1994 2000 1994 2000 1994 2000Száma % Száma % ha % ha % ha ha

-1,0 978 101 81,4 689 185 71,9 231 665 16,8 177 752 6,8 0,2 0,2 1,1-5,0 173 182 14,5 177 328 18,5 378 912 27,4 410 398 15,7 2,2 2,351100 28723 24 42079 44 198303 143 303224 116 69 72 5,1-10,0 28 723 2,4 42 079 4,4 198 303 14,3 303 224 11,6 6,9 7,2

10,1-50,0 18 922 1,6 42 846 4,4 359 588 26,0 917 514 35,1 19,0 21,4 50,1- 2 087 0,1 7 093 0,7 214 737 15,5 805 112 30,8 102,9 113,5

Összesen 1 201 015 100,0 958 534 100,0 1 382 205 100,0 2 614 000 100,0 1,1 2,72Forrás KSH 1994 és 2000 ÁMÖ

2007: mintegy 7400 gazdasági szervezet folytatott mezőgazdasági tevékenységet. Rajtuk kívül számos olyan szervezet intézmény (nemzeti parkok vízügyiolyan szervezet, intézmény (nemzeti parkok, vízügyi szervek, MÁV, repülőterek, honvédség, egyházak stb.) működött, amelyek a földterület passzív ) , y phasználói voltak, tényleges mezőgazdasági tevékenységük elenyésző. A mezőgazdasági

ék é f l ó é i d á k átevékenységet folytató egyéni gazdaságok száma megközelítette a 619 ezret – rajtuk kívül említésre méltó még a ház körüli és az üdülőkhöz tartozóméltó még a ház körüli és az üdülőkhöz tartozó kertekben folytatott mezőgazdasági tevékenység is.

2005 ót i d d á i t k i d 2005 óta mind a gazdasági szervezetek, mind az egyéni gazdaságok száma csökkent, előbbieké 6, utóbbiaké 12,5 százalékkal.,

Az összeírás évében a gazdasági szervezetek 76,5 százaléka használt mezőgazdasági földterületet, átl ő d á i t ül tük 386 h ktá ltátlagos mezőgazdasági területük 386 hektár volt. A mezőgazdasági területet használó egyéni gazdaságok (91,5 százalék) átlagosan 3,6 hektár ga daságo (9 ,5 s á a é ) á agosa 3,6 e támezőgazdasági területet műveltek.

A gazdasági szervezetek átlagos mezőgazdasági t ül t 3 é i d á ké 13 á lékk lterülete 3, az egyéni gazdaságoké 13 százalékkal növekedett.

A gazdasági szervezetek 27 százaléka, az egyéni gazdaságok háromnegyede használt 1 hektárnál kisebb mezőgazdasági területet összeskisebb mezőgazdasági területet összes mezőgazdasági területük 1, illetve 4 százalékán. Míg a gazdasági szervezetek esetében a 300 hektárt g gmeghaladó gazdaságméret volt a meghatározó, addig az egyéni gazdaságok összes

ő d á i ül é k 3 á léká 10 300mezőgazdasági területének 73 százalékát a 10–300 hektár méretű egyéni gazdaságok (a gazdaságok 6 százaléka) tették ki A két gazdálkodási formaszázaléka) tették ki. A két gazdálkodási forma birtokszerkezetében alapvető változások 2005 óta nem következtek be

Figyelem!Figyelem!

A magyar statisztika megközelítése miatt az is gazdaságnak számít, ami évente egy sertést hízlal csupán! Csak saját fogyasztásra termelt a

gazdaságok 51,3% (363 ezer gazdaság) Saját fogyasztás és felesleg értékesítés –

234 ezer gazdaság, 33,1% Elsősorban értékesítésre termel a

gazdaságok 15,5%-a (109 ezer gazdaság) Szolgáltatást végez 707 gazdaság – 0,1%.g g g g

Árak és bérleti díjakj

A termőföld ára és béreA termőföld ára és bére Bár a magyar termőföld ára a csatlakozással lassú Bár a magyar termőföld ára a csatlakozással lassú

emelkedésnek indult, még jóval az uniós átlag alatt van.

2006:Az EU-országokban a hektáronkénti átlagár 2-5 millió, nálunk viszont csak 350-450 ezer forint között mozog. A szakemberek változást jósolnak: a jó g j jminőségű hazai földek ára 4-5 éven belül megközelíti az uniós átlagot.

2009:Jelentősen 30-40 százalékkal növekedett 2008- 2009:Jelentősen 30-40 százalékkal növekedett 2008-ban a termőföld ára a közvetítők tapasztalatai szerint Magyarországon, de az emelkedés még így is 10-20 százalékkal alacsonyabb a Nyugat-Európábanszázalékkal alacsonyabb a Nyugat-Európában tapasztalttól. Mára a hektáronkénti átlagár elérte a 700 ezer forintot

A ill tékhi t l k il á t tá i i t é t 200 Az illetékhivatalok nyilvántartásai szerint évente 200-220 ezer hektár cserél gazdát.

Általában jelentős eltérés tapasztalható az ország Általában jelentős eltérés tapasztalható az ország egyes régióiban kialakult árak között, Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön például 10-15

á lékk l á átl l tt á íszázalékkal az országos átlag alatt mozog az ár, míg a Dél-Dunántúlon 30%-kal magasabb. Az átlagos minőségű szántó hektáronkénti ára is jelentős őségű s á ó e á o é á a s je e őseltéréseket mutat, a legtöbbet az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon kell fizetni (350-900 ezer forintot), a legkevesebbet Észak Magyarországon és a Déllegkevesebbet Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön (250-400 ezer forintot hektáronként).

2012 ben a mezőgazdasági termőföldárak a 2012-ben a mezőgazdasági termőföldárak – a megelőző két év 6,0, majd 11,5%-os növekedése után – átlagosan 12,8%-kal voltak magasabbak az lő ő é h ké t E b lül földh ál t áelőző évhez képest. Ezen belül a földhasználat során

legjelentősebb művelési ág, a szántó ára 14,9%-kal nőtt, így 1 hektár szántóföld átlagára 2012-ben 670 400 f i t lt A föld á át á té ő400 forint volt. A föld árát számos tényező befolyásolja, ezért az ország egyes területein a föld ára az országos átlagtól jelentősen eltérhet. A l d á ább ül k T l Béké é F jélegdrágább területek Tolna, Békés és Fejér megyében vannak, ahol a szántó hektáronkénti ára jóval 800 ezer forint fölött volt. A legolcsóbban j gNógrád megyében lehetett szántóföldhöz jutni, ahol 1 hektár szántóföld átlagára kevesebb volt, mint az országos átlag fele.g g

Magyarország tavaly előtt ősszel jelezte Brüsszelben, hogy mivel még mindig nagy a különbség a termőföld hazai és régebbi tagállamokbeli árai között, a hétéves türelmi idő 2011-es lejárta után érvényesíteni szeretné a korlátozást további három évre. A hosszabbítást a lejárat évében, tehát 2011-ben kellett kezdeményezni, a lejárat előtt fél évvel.

Egy hektár földterület árai művelési áganként, 2009–2012, HUFMűvelési ág 2009 2010 2011 2012

Szántó 491 200 519 300 583 700 670 400Szántó 491 200 519 300 583 700 670 400

Gyep 242 000 251 600 283 800 320 600Gyep

Szőlő 977 000 913 300 1 035 400 1 275 700

Gyümölcsös 663 700 721 200 729 100 873 300

Erdő 368 900 400 400 440 100 459 000

Forrás: KSH

A mezőgazdasági területek közel 60 százalékát haszonbérbe adják, jellemzően öt-tíz évre kötött szerződéssel A hosszabb távú megállapodástszerződéssel. A hosszabb távú megállapodást adókedvezmény ösztönzi; ha öt évnél hosszabb időre szól a bérleti szerződés, nem kell a tulajdonosnak , jforrásadót fizetnie. A bérleti díjak egyébként a csatlakozást követően szintén csak kismértékben ő k i k kö k é ké AKI d inőttek, aminek következményeként - az AKI adatai

szerint - az átlagos földbérleti díj hektáronként 18,8 ezer forint körül alakult ez 3-6-szor alacsonyabbezer forint körül alakult, ez 3-6-szor alacsonyabb, mint az unió régi tagállamaiban.

Országos földbérleti díjak művelési ágak szerint, 2008–2011, HUF/haMűvelési ág 2009 2010 2011 2012

Szántó 24 600 25 900 28 900 32 800Szántó 24 600 25 900 28 900 32 800

Gyep 10 300 12 000 14 200 16 300Gyep

Szőlő 33 600 42 700 42 000 46 400

Gyümölcsös 30 000 32 000 34 500 37 800

Erdő 9 900 13 200 13 800 14 000