Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás

társadalmi hatásai

Gábos András (TÁRKI)gabos@tarki.hu

Mérlegen az atipikus foglalkoztatásFriedrich Ebert Stiftung és a Jól-Lét Alapítvány konferenciájaBudapest, 2012. május 14., Benczúr Szálló

Az előadás szerkezete

• 1. Atipikus munkaformák– Definíciók, jellemzők– Az atipikus munkaformák elterjedtsége az Európai

Unióban és a visegrádi országokban

• 2. A részmunkaidős foglalkoztatás néhány aspektusa– Társadalmi elvárások és hatások – Munka-család egyensúly– Szegénységi kockázat– Trendek, dilemmák, viták

Atipikus munkaformák 1

• Tipikus: jellemzően napi 8 órában, állandó jelleggel, határozatlan idejű munkaszerződéssel, munkahelyen– aszociális órák: este, éjjel, hétvégén

• Atipikus (ILO, 1980-as évek) munkaformák (Frey 1997; Laky 1998, 1999; Borbély és szerzőtársai 2000, Eurofund 2006):– Részmunkaidő: jellemzően nők, kevésbé jellemző az aszociális munkaidő,

mint a teljes állásban, de általában gyengébb a munkaidő-beosztás feletti kontroll

– Időszakos foglalkoztatási formák: • határozott idejű szerződés: fiatal, képzetlen munkaerő, alacsony

szintű kontroll a munkaidő felett• alkalmi vagy szezonális munka: inkább férfiak, gyakran ingatag,

bizonytalan és rossz munkakörülmények között – Nem munkaviszonyban végzett munka, önfoglalkoztatás: jellemzően

férfiak és idősebbe, mint az atipikus átlag, kevesebb stressz jellemzi a munkájukat, de egyúttal kevesebb támogatás is

– Egyéb: otthoni munka, távmunka, munkaerő-kölcsönzés– Munka az informális gazdaságban

Atipikus munkaformák 2

• Nagyon atipikus munkaformák (Riso 2010, IES-Eurofund 2010):– Nagyon rövid határozott munkaidejű szerződések: rövidebb, mint 6

hónap– Szerződés nélkül végzett munka, szóbeli szerződés– Rövid részmunkaidő: rövidebb mint 10 óra – Hívásra végzett munka, rendelkezésre állás

• Jellemzők: – Országonként eltérő, de erős szektorális szegmentáltság– Elsősorban nők– Alacsonyabb képesítést igénylő munkahelyek

• Elterjedtség (rövid részmunkaidő, elérhető adatok alapján) – < 1%: Közép- és Kelet-Európa, Balti országok, Görögország– 1-2 %: Olaszország, Spanyolország, Portugália– 3-4%: Belgium, Hollandia, Ausztria– Egyesült Királyság: 8%– Norvégia: 10%– Németország: minijobs, több mint 7 millió mvállaló 2007-ben

A ledolgozott munkaórák száma – összesen, EU-27, 2011

Forrás: EUROSTAT

NL DK IE DE UK SE BE LU FI EU-27 IT AT FR LT ES EE MT LV PT HU SI CY RO PL SK BG CZ EL

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

Összesen Részmunkaidőben

• EU-27: 37/20

• V4: 40-41/20-23

• Magas: – EL: 42/20– CZ: 41/21– BG: 41/20

• Alacsony: – NL: 30/20– DK: 34/19

A ledolgozott munkaórák száma – nők eltérése az átlagtól, EU-27, 2011

Forrás: EUROSTAT

NL UK AT DE IE IT BE LU MT EU-27 FR ES EL DK PL SE FI CZ CY PT EE SK SI LV HU LT RO BG

-6

-5

-4

-3

-2

-1

0

1

2

Összesen Részmunkaidőben

• EU-27Össz: -3.7Rész: +0.3• V4Össz: -0.8 : -2.3Rész: -0.1 : +0.4

• Nagy: NL: -6UK, AT, DE: -5

• Kicsi: BG, RO, LT, HU: <-1

A részmunkaidő elterjedtsége, EU-27, 2011 (%)

Forrás: EUROSTAT

BG SK CZ HU LT EL RO LV PL CY SI EE PT FI ES MT IT FR EU-27 IE LU DK SE UK BE AT DE NL0

10

20

30

40

50

60

70

80

Férfiak Nők

• EU-27: 8/32

• V4: alacsony2-5/6-10

• Magas: – NL: 24/77– DE: 9/45– DK: 14/38

• Alacsony: – BG: 2/2– SK: 3/6– EL: 4/10

A részmunkaidő elterjedtségének változása 2002 és 2011 között, EU-27 (pp)

Forrás: EUROSTAT

PL BG UK LT RO LV PT FR CZ CY FI EL SK EU-27 NL HU SI IE EE BE DK DE ES SE MT AT LU IT

-3

-1

1

3

5

7

9

11

13

Férfiak Nők

• EU-27: nőtt 2/3 pp

• V4: nőtt, • 0-2/1-4• Kivéve: PL

• Jelentős: – IT: 2/13– AT: 3/8– DK: 4/6– IE, BE, DE,

CY – ff– LU, MT, SE,

ES - nők

A nem önkéntes részmunkaidő elterjedtsége, EU-27, 2011 (%)

Forrás: EUROSTAT

NL BE LU SI AT MT UK DE DK CZ EE SK EU-27 PL SE FR FI IE LT HU RO LV CY PT IT ES BG EL0

10

20

30

40

50

60

70

Férfiak Nők

• EU-27: 37/23

• V4: 17-44/19-37• CZ: 17/19• HU: 44/37

• Jelentős: – ff: EL, IT,

CY, RO >60– nők: EL,

ES, BG, IT, PT, CY, LV, RO > 40

A nem önkéntes részmunkaidő elterjedtségének változása 2002 és 2011 között, EU-27 (pp)

Forrás: EUROSTAT

LT BG PL BE FI DK SI AT LU SK DE LV RO SE NL CZ FR UK EL EU-27 HU IE IT PT CY ES

-25

-15

-5

5

15

25

35

45

Férfiak Nők

• EU-27: nőtt 10/8

pp

• V4: változó• HU: 17/9• PL: -5/-7

• Jelentősen nőtt: • ES: 44/32• CY: 41/23• IE: 26/20

• Csökkent: • LT: -25/-18• BG: -17/-13

A gondozási céllal vállalt részmunkaidő elterjedtsége, EU-27, 2011 (%)

Forrás: EUROSTAT

DK RO SK PT EL HU PL SI FI CY ES BE IE SE CZ MT IT DE EU-27 LU FR NL AT UK BG EE LV LT0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

Férfiak Nők

• EU-27: 4/29

• V4: 5/21• Csak nők• SK: 5• CZ: 21• HU, PL: 10

• Jelentős: – ff: SE, NL,

FR >5– nők: UK,

AT, NL > 30

A gondozási céllal vállalt részmunkaidő arányának változása, 2002 - 2011, EU-27 (pp)

Forrás: EUROSTAT

DE BE PT AT RO UK EU-27 PL CZ HU MT ES FI CY LU NL

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30

40

Férfiak Nők

• EU-27: nem változott, enyhén csökkent0.3/-2.2 pp

• V4: nem változott

• Nőtt: • NL, LU, CY:

>10

• Csökkent: • DE: -38• ff: DE, AT

A határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak aránya EU-27, 2011 (%)

Forrás: EUROSTAT

RO LT EE BG LV UK SK MT LU HU DK AT CZ BE IE EL EU-27 IT DE FR SE FI NL SI CY PT PL ES0

5

10

15

20

25

30

Férfiak Nők

• EU-27: 14/15

• V4: 6-9/7-10• SK, HU, CZ• PL: 28/26

• Magas: – ES, PL, PT

> 20

• Alacsony:• RO, LT, EE,

BG < 5

• CY: ff alacsony,nők magas

A határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak arányának változása,

2002 - 2011, EU-27 (pp)

Forrás: EUROSTAT

ES LV LT FI BG PT DK BE UK EL RO FR SE CZ EU-27 HU MT EE AT SK NL LU DE IT SI IE CY PL

-10

-5

0

5

10

15

Férfiak Nők

• EU-27: enyhe növ.2/1.4 pp

• V4: nőtt, kül. PL: 11/12

• Nőtt: >5• nők: PL, CY• ff: NL, IE

• Csökkent: • ES, LV > -5

Atipikus munkaformák – társadalmi elvárások és hatások

• Elvárások:– A foglalkoztatás növelése– Munka-család egyensúly javítása– Gyermekvállalás ösztönzése – A szegénység enyhítése, a társadalmi kohézió erősítése– A nemek közötti egyenlőség előmozdítása

• Akadályok:– Átváltási hatások: rugalmasság és biztonság– Nem szándékolt negatív hatások: családi szerepek, egészségi

állapot, stb.– Költségvetési korlát– Kiegészítő területek: családtámogatások és bölcsődei ellátás

Ledolgozott órák száma és a munka-család konfliktus

Forrás: Gábos (2009)

A ledolgozott munkaórák számának hatása az észlelt munka-család konfliktusra Európában, a nők körében (becsült regressziós együtthatók)

Munka-család egyensúly

Munka-család konfliktus: gyakran előfordult, hogy a munkahelyen töltött idő vagy fáradtság miatt családi teendőit nem tudta megfelelően ellátni.

Család-munka konfliktus: gyakran előfordult, hogy a túl sok háztartási munka miatt fáradtan érkezett a munkahelyre, vagy családi gondjai miatt nem tudott megfelelően koncentrálni.

- A ledolgozott órák száma és az észlelt munka-család konfliktus kapcsolata pozitív: magasabb munkában töltött óraszám erőteljesebb konfliktussal párosul.- - Férfiak: a 40 óránál alacsonyabb munkaidő nem enyhíti ezt a konfliktust.

- Nők: a hatás szignifikáns

Részmunkaidős foglalkoztatás és a munka-család konfliktus az Európai Unióban

Forrás: Gábos (2009).

A részmunkaidős állások magasabb aránya jellemzően a munka-család konfliktus észlelők alacsonyabb arányával jár együtt.

A gyermekszegénységi kockázat az anya munkaerő-piaci aktivitása szerint (%)

Forrás: TÁRKI – Applica (2010)

- A részmunkaidős anya jelenléte a családban csökkenti a szegénységi kockázatot, szemben azzal, ha nem dolgozik. - Ahol a részmunkaidős foglalkoztatottság aránya magas, ott jellemzően a szegénység-csökkentő hatás is jelentősebb. - Magyarországon az anya részmunkaidős állásba kerülése harmadával csökkenti a szegénységi kockázatot. Ez az arány uniós összehasonlításban alacsony.

Összegzés helyett 1

• Trend az Európai Unióban: – a 2000-es évek munkahely-növekedése az átlagosnál

nagyobb mértékben származott atipikus munkaformákból– Visegrádi országok: nem volt átlag feletti növekedés,

kivéve• részmunkaidő: Magyarország, de jellemzően nem önkéntes• határozott idejű szerződések: Lengyelország

• Viták az EU-ban– Rugalmasság és biztonság, flexicurity– Átmenet a különböző munkaformák között– Munkahelyi vagy munkabiztonság?

Összegzés helyett 2• Dilemmák az Európai Unióban

– Gazdasági növekedés és foglalkoztatás-bővítés• Lisszaboni stratégia, Kok-jelentés, EU2020 stratégia

– Nemcsak több, de jobb minőségű munkahely igénye• Karrierlehetőség• Egészség és jól-lét• Készségek fejlesztése• Munka-család egyensúly

– Befogadó növekedés: – EU2020: a foglalkoztatási cél mellett szegénységi cél– Lisszaboni tapasztalat: növekvő foglalkoztatás nem feltétlenül jelent

csökkenő szegénységet

– Költségvetési fegyelem

Köszönöm a figyelmet!

www.tarki.hu