avkf pedszocpszi3

Pedagógiai szociálpszichológia

2014Tóth József

Vizsga Írásbeli.

Mikor ? A vizsgaidőszakban.

- Tehát elég az óra anyagából készülni ?

- Jaj, ne ! Olvasni is kell ? - Ööö,… igen.

– Nem.

Hát ezt:

A kurzus céljaA tárgy célja, hogy a hallgatókban kialakuljanak

olyan kompetenciák, melyekkel a zajló nevelési

helyzeteket és a szociálpszichológiai jelenségeket

kezelni tudják, továbbá cél elemezni az

előforduló nevelési- és szociálpszichológiai

jelenségeket, az egyén és társadalom

kölcsönhatásainak folyamatát, a nevelési/oktatási

folyamat neveléslélektani vonatkozásait. A

hallgatók ismereteket kapnak a pedagógus

nevelői - oktatói tevékenységét befolyásoló

szociálpszichológiai folyamatokról, közösségek

alakulásának segítéséről, fejlesztéséről.

Megismerik a nevelői tevékenység

eredményességét meghatározó pszichológiai

törvényszerűségeket.

Pedagógiai szociálpszichológia

~A pszichológiai kutatási eredményeknek és elméleteknek a nevelés kérdéseire való alkalmazása, illetve a nevelési helyzetből (otthoni és az iskolai nevelés) adódó kérdések kutatása.

Határtudomány a pszichológiai és a pedagógiai tudományok között.

Arisztotelész

„Az ember társas lény”

Egy kereskedő, egy kis halászfaluban még sose látott,…. mégis tudja,…

~ 900 tag.

„genetika”

Közös #társasbefolyásolás

Kérdések:- Hogyan megy végbe a befolyásolás?- Mi az ami növeli, és mi az ami csökkenti a befolyás mértékét?- A befolyásnak állandó vagy csak átmenti hatása van?- Hogyan alakul ki az előítélet?- Mitől kedvel minket valaki és mitől nem?- Mindenhol ugyanazok az elvek működnek ?-Stb.

• A legtöbb embert érdeklik ezek a dolgok, és van is véleménye róluk.

Nem fürdették, nem etették a kicsiket, az apa ráadásul gyakorta bántalmazta is a két fiút.

• A különbség a tárgyilagosságban van.• A hipotézisek ellenőrizve vannak. • ~ kutatás

Szociálpszichológia

A pszichológia azon ága, amely a személyek egymásra

gyakorolt hatásának elemzésest helyezi a figyelem

középpontjába

Allport szerint:

„A szociálpszichológia azt vizsgálja, hogy az

emberek gondolkodását, viselkedését és

érzéseit hogyan befolyásolja mások tényleges,

vagy mögöttes jelenléte.”

Mások szerint

„A személyközi kölcsönhatás, az interakciók és a

csoportviselkedés tanulmányozása.”

Kutatási területeiAz egyén vonatkozásában:

Szocializálódás Szociális szerepek Attitűdök

A társas kapcsolatok vonatkozásában:

Kapcsolattartás Kölcsönös egymásra hatás Az énmegmutatkozás sajátosságai

A csoport vonatkozásában:

Belső viszonyok Konformitás Csoportdinamika

A tömeg vonatkozásában:

Tömegviselkedés Közvélemény

Kutatási módszerek

Megfigyelés

Céltudatos, tervszerű, rendszeres és objektív tényeket feltáró észlelés, amelyben a

megfigyelendő kategóriák jól körülhatároltak, a szituációk jól megválasztottak, a

megfigyelés szempontjai kidolgozottak és az alkalmazott eszközök, technikák is

megfelelnek a tényfeltárás kritériumainak.

Közvetlen (személyes): passzív szemlélődés vagy aktív tevékenykedés

Közvetett (mikrofon, ablak, kamera, stb)

Nyílt vagy leplezett

Kísérlet

Jól megfogalmazott hipotézisből kiindulva valamely konkrét jelenség új, rejtett

összefüggésének feltárását, különböző feltételektől való függőségének megállapítását

célzó módszer

Kikérdezés (exploráció)

Szóban (interjú): egyéni vagy csoportos, vagy tesztjellegű, rugalmas módszer

Írásban (ankét): kérdőíves forma, kevésbé rugalmas az interjúhoz képest, viszont

tömegméretű adatokat képes szolgáltatni

Dokumentumelemzés

A múltban készült vagy kurrens írásos anyagok meghatározott szempontok szerinti

feldolgozása

Tartalomelemzés

A kommunikáció manifeszt tartalmának

objektív és kvantitatív kutatásra alkalmas

speciális eljárás, amely konkrétan azt vizsgálja,

hogy bizonyos fogalmak, gondolatok, érzelmi

reakciók milyen gyakorisággal fordulnak elő a

vizsgálati személy beszédében, vagy a csoport

beszélgetéseiben

Helyzetelemzés = hatásrendszer-elemzés

Tevékenységelemzésre alkalmas: cél,

környezet, a tevékenység jellege,

követelményszint, eszközök, a részvétel

mikéntje, a terhelés nagysága, a tevékenység

haszna, hasznossága

Szociometria

A csoport érzelmi szerkezetének és e szerkezeten belül az egyes

csoporttagok szociális helyzetének, az érzelmi kapcsolatok

elrendeződésének a feltérképezésére alkalmas módszer

Attitűdskála

Előkészítő munka

A kutatási téma (probléma) egyértelmű körülhatárolása

A kutatási cél (feladat) egyértelmű megfogalmazása

A hipotézis felállítása

A megfelelő eszközök és technikák kiválasztása

A mintavétel formájának megválasztása

A próbafelvétel végrehajtása

Eredményességének kritériumai

Érvényesség (validitás): a választott módszer valóban alkalmas a vizsgált jelenség

mérésére

Megbízhatóság (reliabilitás): egy később megismételt vizsgálat során is ugyanazt az

eredményt kell kapnunk

2. A személyészlelés és társas viselkedés,

Attribúció

Tárgyészlelés

Személyészlelés (személypercepció )

Folyamat, amelynek eredményeként másokról viselkedésük, tetteik,

viszonyulásaik és egyéni megnyilvánulásaik felfogásával benyomásokat

szerzünk, ezek értelmezése alapján különféle következtetésekre jutunk

Fizikai észlelés: közvetlenül megragadható felszíni tulajdonságok

Szociális észlelés: érzéki úton nem fogható tulajdonságok (pl.: Attitűd)

Bizonytalanabb, mint a tárgyak észlelése

Nagyobb a hibalehetőség, hiszen motivációink, attitűdjeink

befolyásolhatják ítéletalkotásunkat

Nehezebb ellenőrizni

A személyészlelő előzetes ismerete, tudása is nagyon fontos

• Miért fontos jól értelmezni az arckifejezéseket ?

• Ezek minden kultúrában azonosak?

Landis (1924) kísérelt :• Pornográf képeket néztek • Elektrosokkot kaptak• Zenét hallgattak• Békát fogtak egy

vödörben • Élő patkány fejét vágták le

Eredmény: Nem túl sikeresek az emberek a pontos megítélésben

Miért?

• A célszemélyek is különböző képen reagáltak a helyzetre ( félelem, izgalom, harag, undor, stb…)

• Az emberek leggyakrabban egyszerre több, egymással keveredő érzelemmel reagáltak

Alap érzelmek : • Élvezet, • Bánat, • Harag, • Félelem, • Undor,• Meglepetés.

• Amikor embereket figyelünk meg NEM vagyunk elfogulatlanok.

• Általában már előzetesen rendelkezünk érzelmekkel, attitűdökkel és

motivációkkal, amelyek kezdettől fogva befolyásolják az ítéleteinket.

• Hajlunk arra, hogy hozzánk hasonló emberekben jótulajdonságokat, míg tőlünk különbözőekben rossztulajdonságokat lássunk meg.

• Néha előfordul, hogy az elfogultságok önmagukat beteljesítő jóslatok forrásává válnak.

• Ha pl. a főnökünket zsarnoknak látjuk, ez olyan viselkedést válthat ki belőlünk, ami őt valójában azzá teszi !

• Hogyan döntjük el hogy egy személy miért viselkedik az adott módon?

• Hogyan állapítjuk meg, mikor felelős valaki a tetteiért?

Emberekkel kapcsolatos következtetések:

Attribúcióelméletek

• Attribúció ~ tulajdonítás: elképzelések, szabályok, feltevések halmaza arról,

hogy az emberek miként következtetnek saját és mások viselkedésének

okaira.

Fritz Heider:• Külső ok – „szituációs attribúció” okozza-e a viselkedést, vagy..• Belső ok – „diszpozícionális attribúció”

Attribúció

Tulajdonítás, oksági következtetés

Attribúció elmélet

Emberekkel kapcsolatos következtetések, kísérletet teszünk más

emberek viselkedésének értelmezésére, magyarázatára

Feladata: annak eldöntése, hogy a személy cselekvése diszpozicionális

v. szituációs okoknak tulajdonítható

****************************************

Heider :„Naiv tudós ”

Heider szerint azt döntjük el :

A.) a cselekedet belső

diszpozíció vagy külső

nyomás okozza?

B.) ha belső ok, akkor

szándékos volt-e a cselekedet

vagy sem ?

A mindennapi életben hasonló döntéseket hozunk:

• Az, hogy a munkatársunk nem viszonozta a köszönésünket azellenszenvét jelzi-e (diszpozíció) vagy otthon összeveszett apárjával?

• A biztosítási ügynök (pincérnő) azért kedves velünk mert kedvelbennünket, vagy több pénzt szeretne tőlünk (külső attribúció)?

Mire lesz ez hatással? A viselkedésünkre !

• Ha már eldöntöttük, hogy egy adott cselekvésnek belső okai vannak, hogyan állapítjuk meg, hogy mi volt az adott cselekvés motivációja ?

Szándéktulajdonítás - Jones-Davis

Szándékosnak tartott cselekvés mögött belső okokatfeltételezünk a háttérben

Szándékosság megítélésében fontos, hogy a cselekvőtisztában volt-e a következménnyel

Valószínűsítjük a szándékosságot, ha:

- viselkedésnek nemkívánatos a hatása

- korábban figyelmeztettünk a következményekre

- a következmények súlyosak

- a viselkedés normasértő, szokatlan

Okok leszámítolása: ha találunk egy elfogadható okot, a többit márnem vesszük figyelembe

Az állásinterjún felteszik a szokásos nehéz kérdést: -Mit gondol, önnek mi a legnagyobb gyengesége? –Az hiszem, az őszinteségem. –Én nem gondolom, hogy az őszinteség gyengeségnek minősülne! –csodálkozik az interjúztató. –És kit érdekel, hogy maga mit gondol?!

Pl: Ha az állásinterjún extrovertáltságot várnak és az alany nem az.

Castro esszé (instrukció:maguktól írták/ ez volt a feladat) Kérdés: mennyire Castro párti az esszéíró?

Ha valaki olyat mond ami neki hátrányos (plA gazdag politikus csökkenti a saját fizetését,és a gazdagokra külön adót vet ki)

A siker és a kudarc attribúciója

Mi a siker és a kudarc oka?

- Fizetés emelés

A.) sokat dolgozott B.) rendelkezik a szükséges intelligenciával és képességekkel C.) a főnök kivételez vele D.) szerencséje volt

Belső Külső

Állandó pl.: készség pl.: helyzet

Nem állandó pl.: erőfeszítés pl.: szerencse

Weiner (1974):

Siker és kudarc attribúciója – és a nemek összefüggése (Feather és Simon, 1975)

• Nőknek általában kevésbé ismerik el a sikert, és kudarc eseténkönnyebben hibáztatják őket.

• A női siker okaként gyakran a feladat könnyűségét és a szerencsét jelölik meg.• A női kudarc okaként gyakran a képességek hiányát tulajdonítják.

A siker és a kudarc attribúciója

Attribúciós torzítások

• A felelősség attribúciója

• Kérdés, hogyan tulajdonítunk felelősséget a köznapi életben az embereknek? „Mikor kárhoztatunk és mikor mentünk fel valakit egy szabálysértés alól?” Hogyan hozzuk ezzel kapcsolatos ítéleteinket?

• Nagy a jelentősége a mindennapi életben, mivel naponta kell ilyen döntéseket hozni.

• Piaget úgy gondolta, hogy a felelősség attribúciója egy racionális folyamat, amelyet az egyedfejlődés során tanulunk meg. Persze meg kell vizsgálni azt a kérdést, hogy pontosan mit is értünk valakinek a felelősségén:

• Az adott cselekedetet az adott személy okozta?

• Szándékosnak kell lennie?

• Számításba kell venni a törvényes vagy erkölcsi beszámíthatóságot?, stb.

Különféle kutatásokból kiderült, hogy a felelősséggel kapcsolatos hétköznapi

ítéleteket sok esetben befolyásolják irracionális megfontolások. Például Walster

tapasztalata alapján: egy személyt felelősebbnek tartottak egy előre nem

látható balesetért, ha az okozott kár súlyos volt, mint akkor, ha csekély kár

történt.

Shaver szerint azokat az embereket, akik hozzánk hasonlóak kevésbétaláljuk felelősnek ugyanazért a cselekedetért, mint akik különböznektőlünk. De ugyanez a helyzet pl.: a vonzó, jó külsejű embereket kevésbétartunk felelősnek egy dolog miatt, mint az előnytelen külsejűeket.

Akár egy mosoly is befolyásolhatja a felelősség attribúciómeghatározását.

• Az okozás irányába történő torzítás

Okság keresése akkor is, ha semmi nem utal rá. (Pl.: Geometriai formák mozgása)

• Torzítás belső attribúciók irányába – „alapvető attribúciós hiba”

Belső okokat feltételezünk akkor is, ha a külső is számításba jöhet.

• Cselekvő – megfigyelő torzítás

Ha magunk cselekedeteit kell megítélni, inkább külső okokat feltételezünk.

Nem azt mondjuk, hogy: „Elnézést a késésért, de fegyelmezetlen vagyok” (belső ok) hanem azt, hogy „késett a vonatom, közbejött valami, stb.” (külső ok)


• Láthatósági hatások

Azoknak a személyeknek, akik jobban láthatóak, kitűnnek (pl. szemben ülnek velünk, gyakrabban tulajdonítunk felelősséget valamely cselekmény okozójaként.

• Konszenzusra vonatkozó információ torzulása

Mások hogyan tennének?Pl.: Mi alapján döntenétek arról, hogy egy tárgyat felvegyetek vagy sem?


• Önkiszolgáló torzítások

Motivációs szempontok – jutalom elnyerése, büntetés elkerülése.

Pl.: Mit mondanak a sportolók egy mérkőzés megnyerése/elvesztése után?

Győzelem – kemény munka, erőfeszítés (belső ok)Elvesztett meccs – az ellenfél, a bíró, körülmények (külső ok)


• Hamis konszenzuson alapuló torzítás

Az a vélekedés, hogy a legtöbb ember úgy tenne ahogy mi –„normális vagyok”


A torzítást kísérletben is bizonyítottak. Egyetemistákat kertek meg arra, hogy vigyenek körbe egy feliratot: „Egyel Joe éttermében!”. Akik vállaltak a dolgot, úgy gondoltak, hogy az emberek 62%-a teljesítene a kérést. Míg akik nem vállaltak, azt feltételezték, hogy az emberek 67%-a szinten visszautasitana a dolgot.

Azzal, hogy az áldozatot kárhoztatjuk, véletlenszerű helyzetben is, ahhoz is hozzájárul, hogy fenntartsuk az illúziót, miszerint az események ellenőrizhetőek.

• Az „igazságos világba vetett hit”

„Az emberek felelőseka sorsukért.”


Énatribúciók:

• Az énre vonatkozó tudásunk nem „belülről”, belső folyamatok közvetlen észlelése alapján jön létre, hanem „kívülről” saját tényleges viselkedésünk megfigyelése és értelmezése következtében !

• Bem önpercepciós elmélete: Az egyének részben azáltalismerik meg saját attitűdjeiket, érzelmeiket és belsőállapotaikat, hogy következtetnek rájuk saját viselkedésükmegfigyeléséből és/vagy azoknak a körülményeknek amegfigyeléséből, amelyekben az adott viselkedés megjelenik.

• Az emberek ugyanazokra a folyamatokra tamáskodnakamikor a saját attitűdjeikre következtetnek, mint amelyeket amásokkal kapcsolatos attribúciókon használnak.

Énatribúciók:

Működési elv: Nem szoktam adni adományt, de mivel ezeknek adtam, úgy tűnik, hogy a jótékonyság iránti attitűdöm sokkal pozitívabb mint gondoltam !

Énatribúciók:

Taylor (1975) kísérlet:

Nők férfiak képeit nézegették, miközben egy fülhallgatón a „saját” szívverésüket hallhatták.A szívem gyorsabban ver = bizonyára megérintett a dolog A szívem lassabban ver = bizonyára nem érintett meg a dologEredmények:• Ha fontos attribúció (találkozni fognak velük): a hamis visszajelzésnek NINCS hatása• Ha nem fontos attribúció (nem fognak találkozni velük): a hamis visszajelzésnek VAN

hatása

Heider szerint : Ha egy saját viselkedésünk magyarázható azzal, hogy külsőnyomás vagy jutalom okozta, nem szükséges belső okok után keresnünk !

Ez miért fontos ? !

• Nem minden jutalom csökkenti a belső motivációt !• Deci (1975) : A nem kézzelfogható társas megerősítések

pozitív hatással vannak (pl. szóbeli dicséret, elismerés)

Önkárosító stratégiák

BERGLAS és JONES

(1978): az emberek

gyakran mesterséges

hátrányokat teremtenek

maguknak, hogy a

kudarcot külső

nehézségeknek

tulajdoníthassák !

Hasonló az eset amikor vizsgaelőtt valaki gyógyszereket veszbe vagy iszik, esetleg sok vizsgátzsúfol be 1 napra, nem alszikelőtte, stb.

Így lehetővé válik, hogy az egyénmegvédje énképét, amit saját magárólmint felelősségteljes, értelmesemberről tart fenn.

Önkárosító stratégiák

*************

Tanult tehetetlenség Tanult tehetetlenség az a mentális állapot, mely során az egyén az egymást követőkiszámíthatatlan negatív ingerek hatására feladja, hogy azokat megpróbálja elhárítani,még akkor is ha elkerülhetőek lennének, mert arra a meggyőződésre jut, hogy nemképes ezeket az averzív ingereket befolyásolni.

Tanult tehetetlenség SELIGMAN (1975): „Ha egy ember viselkedésének az eredménye független aviselkedésétől, akkor megtanulja, hogy az eredmény független a viselkedéstől.”

Mi közöm nekem a korábbi diához?

A tanult tehetetlenség eredeti formájában tanult folyamat !Amikor a folyamosan kudarcot elérő tanulóknak azt mondták,hogy azért vallottak kudarcot matematikából mert nemtanultak elég szorgalmasan, nem jelentkezett náluk a tanulttehetetlenség ! (Dweck, 1975)

Más ellenőrizhetetlen körülmények:

• Sikertelen párkapcsolat• Sikertelen vizsga• Munkanélküliség• Szegénység • Stb,

Pszichológia ellenállás

Brehm (1972): Ha fenyegetve érezzük cselekvési szabadságunkat, akkor lép fel !

Pl. • A tiltott tárgyak vonzereje megnő, • A tiltott eszméket hangosabban valljuk,• Ha valaki nyomást fejt ki, hogy valamilyen,

attitűdöt vagy véleményt elfogadjunk.

• Hogyan tudunk egységes, kerek benyomást kialakítani egyemberről, amikor az információk, amelyekre benyomásunkatalapozzuk, általában töredékesek, és külön-külön részletekbenkapjuk őket?

• Milyen mentális folyamatok segítségével rakjuk össze az emberekrevonatkozó ismereteink elszigetelt részecskéit?

• Több magyarázó elv, elmélet létezik, a következőkben ezekettekintjük át!

A benyomás kialakítása

• A szociális észlelés szempontjából a Gestalt mozgalom talánlegfontosabb képviselője (Gestalt német szó, jelentése „alak”),németül Gestaltpsychologie, magyarul alaklélektan)

Solomon Asch• Azt feltételezte, hogy a benyomás kialakítása nem egyszerűen a

célszemély különböző vonásainak mentális átlagolásával történik.• Sokkal inkább az egészet megragadó folyamatról van szó,

amelyben bizonyos „központi” vonások aránytalanul nagybefolyást gyakorolnak a benyomásokra.

• Melegszívű - hideg

A benyomások alakításának aritmetikai modelljei• Asch megközelítése csupán az egyik lehetséges megközelítés.• Más kutatók matematikai modelleket próbálnak kidolgozni, amelyek

megragadják azt a folyamatot, ahogy az információrészecskéketegészleges benyomássá szervezzük.

• Itt is két alternatív modell létezik: az összegzési és az átlagolási modell.

• A Fischbein és Hunter nevéhez fűződő ÖSSZEGZÉSI MODELL szerint az

általános benyomás egy személyről egyszerűen a személy által birtokolt

jellemzők értékének összege.

• Ha például egy -7-től +7-ig terjedő szubjektív skálán Sándor becsületes

(+7) és segítőkész (+6), akkor összbenyomásunk értéke +13 lesz.

• Ha azonban még az is kiderül róla, hogy söralátéteket gyűjt, és ennek

kedvezőségi értéke +1, akkor összbenyomásunk még kedvezőbb lesz (+14).

• Ha elfogadjuk az összegzési modellt, feltételezzük, hogy bármilyen apró

pozitív vagy negatív tulajdonság számít.

• E modell szerint az összbenyomás a bemeneti jellemzők egyszerű

számtani átlaga.

• A korábbi példát véve, ha tudjuk Sándorról, hogy becsületes (+7) és

segítőkész (+6), akkor összbenyomásunk (7+6)/2=6,5 lesz.

• Ha megtudunk róla még egy marginális pozitív tulajdonságot (söralátétet

gyűjt +1), akkor összbenyomásunk (7+6+1)/3=4,67 – tehát kevésbé

kedvező lesz.

• Az átlagolási modellből az következik, hogy csak az az információ javítja

az összhatást, amelyik kedvezőbb a létező átlagnál.

ANDERSON ÁTLAGOLÁSI MODELLJE

• A holdudvarhatás az észlelőnek azt a hajlamát jelenti, hogyfeltételezzék, ha valaki valamilyen jó (vagy rossz) tulajdonsággalrendelkezik, akkor egyéb tulajdonságai is összhangban állnak ezzel (ti.jók vagy rosszak).

Holdudvarhatások

Holdudvarhatások

• A holdudvarhatások érdekes példája,amikor a külső megjelenés szolgál alapula belső tulajdonságokra vonatkozókövetkeztetésekhez.

• Egy vizsgálatban például azt találták,hogy a jó külsejű embereketpozitívabbnak ítélték olyan skálákon,amelyek nem függenek össze amegjelenéssel (intelligencia, foglalkozásistátusz, személyiség).

Holdudvarhatások• Harari és McDavid kísérletében

tanároknak kellett fogalmazásokatosztályozniuk. A fogalmazáson agyerekek keresztneve szerepelt (Dávid ésAndrás – mint kedvelt, pozitív megítélésűnevek; Hugó és Móric – szokatlan,negatívan megítélt nevek).

• A tanárok – annak ellenére, hogy adolgozatok azonosak voltak – „Hugónak”és „Móricnak” majdnem egy egészjeggyel rosszabb osztályzatot adtakátlagosan.

Holdudvarhatások

• Wilson arra kérte diákjait, hogybecsüljék meg állandó előadójukmagasságát, illetve egyvendégelőadóét, akit professzorként,docensként,adjunktusként,tanársegédként, egyetemi hallgatókéntmutattak be.

• Az eredmények azt mutatták, hogyugyanazt a személyt professzorkéntátlag 6 cm-rel magasabbra becsülték,mint egyetemi hallgatóként.

Elsőbbségi és újdonági hatás.

• A holdudvarhátas mellett

nagymertekben befolyásolja az

informació viszonylagos „súlyát” a

benyomás alakulásában a sorrend,

amelyben a másik személyre vonatkozó

információkat kapjuk.

• Általánosan elterjedt nézet az első

benyomás fontossága, amire a

mindennapok során is próbálunk

ügyelni.

Elsőbbségi és újdonági hatás

• Solomon Asch két listát mutatott be a vizsgálati személyeknek,

amelyek ugyanazokat a tulajdonságokat tartalmaztak, de az egyik lista

először a pozitív es aztán a negatív tulajdonságokat, míg a másik lista

előbb a negatív tulajdonságokat mutatta be.

• Az eredmények szerint Asch vizsgálati személyei sokkal pozitívabban

ítélték meg a személyt az első lista (+ -) alapján.

• Tehát az elsőnek kapott információnak aranytalanabbul nagyobb

hátasa van az ítéletekre, ez az elsőbbségi hatás.

• Jones és mtsai vizsgálati alanyai egy embert nézhettek végig, aki egy 30

kérdéses tesztet tölt ki. Az egyik esetben jól kezdett, majd romlott; a másik

esetben rosszul kezdett, utána javult.

• Igazából mindkét esetben 15 kérdést válaszolt meg helyesen. Ennek ellenére a

jól kezdő esetben úgy gondoltak a megfigyelők, hogy a személy intelligensebb

és jobban teljesítene egy későbbi tesztben.


• Ezeket az erős elsőbbségi hátasokat valószínűleg az okozza,

hogy az első információknak nagyobb figyelmet szentelünk.

• Ha valamilyen módon pl. figyelmeztetéssel elérjük, hogy

minden információra egyformán figyeljenek, akkor az

elsőbbségi hátas eltűnik.

• Ha az információcsomagok közé szünetet iktatunk be, akkor

meg egy újdonsági hatással is számolnunk kell, miszerint a

később bemutatott információ nagyobb hatású.


• A holdudvarhátas a kategorizáló, sztereotípia ítéletekre is kiterjed.• Razran kísérletében 30 egyetemi hallgatónő fényképet ítéltette meg

szeretetreméltóság, ambíció, intelligencia, jellem és szépség szempontjából.Két hét múlva ugyanezeket a képeket etnikai csoportokra jellemző tipikusnevekkel is ellátta.

• Az újbóli megítélés során a zsidó lányokat intelligensebbnek ésambiciózusnak ítéltek, de kevésbe szeretetreméltónak. Itt a név indította bea sztereotipizálási folyamatot, de ugyanilyen hátassal lehet az öltözék is.

Sztereotipizálási és osztályozási torzítások

• A vizsgálatok azt mutatják, hogya negatív információknakaránytalanul nagyobb súlya van,és a negatív első benyomásoksokkal ellenállóbbak aváltozással szemben.

• Ezt a torzítást az magyarázhatja,hogy a pozitív vonások, mivelösszhangban vannak atársadalmi elvarásokkal, relatívekevesebb információt nyújtanak,mint a negatív tulajdonságok.

Torzítás negatív irányban

Pügmalión (görögül Πυγμαλίων, latinosan Pygmalion) az Ovidius

Átváltozások című művében mint szobrász híressé vált

legendás ciprusi személy neve.

Ovidius költeményében Pygmalion beleszeret saját

szobrába, és a szobrász imáját meghallgatva a

szobrot az istenek életre keltik.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Publius_Ovidius_Naso

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=%C3%81tv%C3%A1ltoz%C3%A1sok_(Ovidius)&action=edit&redlink=1

Rosenthal és Jacobson vizsgálatában gyerekeket véletlenszerűencsoportokba osztva okosként vagy butakent jellemeztek atanároknak. Év végére azok a gyerekek, akiket okosnak „bélyegeztek”valóban jobb jegyeket szereztek.

Pygmalion-effektus

William James szerint az érzelmek két összetevőből állnak:

I. Fiziológiai izgalom

II. Kognitív értelmezés.

Az érzelmek tehát nem az okai, hanem a következményei a fiziológiai

reakcióknak.

*********************

Érzelmek tulajdonítása

Kísérleti személyeik izgalmi hátast kiváltó injekciót (epinefrin) kaptak.

Az 1. csoportot tájékoztattak a hátasról, míg a 2. csoportot

félretájékoztattak (vitamin-injekció).


Schachter és Singer

Ezek után a váróban egy beépített személy euforikusan vagy dühösen

viselkedett.

Érzelmek tulajdonításaSchachter és Singer

Amikor később a saját

érzelmekről kellett beszámolni,

a 2. csoport a beépített

személyével azonos, intenzív

érzelmekről számolt be,

szemben az 1. csoporttal.

• A modell szerint tehát a különböző érzelmek lényegében ugyanazonalapvető izgalmi tünetek különböző kognitív értelmezései vagyattribúciói.


Schachter és Singer

• Ha az érzelmi élmény következtetések dolga, akkor talán az attribuciómanipulálása réven az olyan negatív érzelmekre is hátast gyakorolhatunk,mint amilyen a szorongas.

• Az egyik vizsgálatban például álmatlanságban szenvedőknek hátas nélküli(placebo) tablettákat adtak, amiről ők úgy tudtak, hogy növeli az izgalmiszintet. Ők könnyebben aludtak el, hiszen izgalmukat, szorongásukat nemaz elalvási nehézségeknek, hanem a tablettának tulajdonítottak.

Az énattribúció néhány gyakori következménye

Zillmann• A kísérleti személyek egy része szobabiciklizett – ez fokozta izgalmi állapotukat.

Ezután egy beépített személy sértegette őket. Akik bicikliztek, sokkal hevesebbenreagáltak. Ők a magasabb izgalmi szintet a sertésnek tulajdonítottak, így sokkalharagosabbak lettek.

• Az izgalom attribúcios folyamatok réven tevődik át egy elfogadható külső okra – eza jelenség az „izgalomátvitel”.

„Izgalomátvitel”

• A személyészlelés pontosságát az észlelő pillanatnyi állapota is befolyásolja.

• Egy kísérletben azt tálaltak, hogy jó hangulatban levő emberek a kétértelmű arckifejezéseket pozitívabbnak ítélték, mint a rossz hangulatban levők.

A hangulat hatása a személyészlelési ítéletekre

Clark és mtsai azt a megfigyelést tettek, hogy felfokozott érzelmi állapotú emberek társaik közt is „izgatott” embereket véltek felfedezni.

• Schwarz azt az eredményt kapta, hogy a hangulatot kis mertekben befolyásoló dolgok (jó idő, pénztalálás, kedvenc focicsapat győzelme stb.) elegendőek ahhoz, hogy az emberek megváltoztassak ítéletüket arról, hogy mennyire boldogok, mennyire elégedettek lakásukkal, életükkel.

Forgas, Bower és Krantz felvételi beszélgetéseket

vett videóra, majd ezt a felvételizőknek levetítettek

utólag, és arra kertek őket, hogy ítéljek meg saját

és partnerek viselkedését.

• Az egyik csoportot hipnózis segítségével pozitív,

a másikat negatív hangulatba hoztak.

• A pozitív hangulatú csoport sokkal több pozitív

és kevesebb negatív viselkedést vett észre mind

saját, mind pedig a partner viselkedésében, míg

a negatív hangulatú csoportnál a helyzet

fordított volt (több negatív, kevesebb pozitív

viselkedést észleltek).

Mivel magyarázható az előző jelenség?

• A szociális észlelés szelektív, csupán a teljes információ töredékére vagyunk képesek odafigyelni, és az hogy mit látunk meg, függ attól, hogy milyen fogalmak, gondolatok, értelmező kategóriák állnak a rendelkezésünkre.

• Ezekre az érzelmi állapot is hátast gyakorol, így pozitív hangulat esetén, pozitívabb gondolatok, fogalmak aktiválódnak.

• A sztereotipizálás bár leegyszerűsíti a világot, ésígy megkönnyíti benne az eligazodást, egycsoport tipikus jellemzőiről alkotottelképzeléseink önmagukban is torzítottaklehetnek.

• Az etnikai és faji sztereotipak gyakran járnakegyütt előítéletekkel, amik a személyészleléstnagymertekben megnehezítik.

A sztereotipizálás mint a pontatlanság egyik forrása

• A fent említettek gyakorlati

következményekkel is járnak, főkent

az igazságszolgáltatás területen.

• Például megállapítottak, hogy az

esküdtek ítéletet egy távol levő

tanúról nagy mertekben befolyásolja

annak a viselkedése, aki felolvassa a

tanúvallomást.


Egy kísérleti vizsgálatban megrendezett egy inzultust egy tanár ellen az egész osztály előtt. Néhány héttel később a többség, beleértve az áldozatot is (!), rosszul azonosította a támadót.


Burkolt személyiségelméletek

• Amikor másokról ítélünk, valamennyien ismereteink saját,

„külön bejáratú” tárházából merítünk.

• A személyészlelés, nagy mértékben aktív, konstruktív

folyamat, a tulajdonságok inkább a megfigyelők

szemében léteznek, mint a cselekvő pszichikumában.

• Az emberekről felhalmozott tudásunk eredményeként

mindannyian rendelkezünk „burkolt

személyiségelméletekkel”.

• A burkolt személyiségelmélet felhalmozott elvárásaink és hipotéziseink összessége arról, hogyan szerveződnek az emberi tulajdonságok és jellemvonások.

• George Kelly szerint tapasztalatainkat úgy

rendezzük, hogy személyes konstruktumokat

hozunk létre, amelyeken keresztül szemléljük

a világot.

• Ez annyit jelent, hogy különböző emberek

eltérő dimenziók menten szemlélik és

értékelik a világot.

• Ilyen konstruktumok lehetnek: „szeret - nem

szeret”, „hasznos a karrierem szempontjából

– ártalmas a karrierem szempontjából” stb.

• A személy által használt konstruktumok

száma jelzi az illető megismerőtevékenységének komplexitását, finomságát.

• Kelly egy empirikus eljárást is kifejlesztett a személyes

konstruktumok feltárására, ez a szerep-repertoár teszt.

• A tesztben arra kérik az alanyokat, hogy írjak le, miben

hasonlít két általuk jól ismert személy, és azt is, hogy ők ketten

miben különböznek egy harmadiktól.

• Egy mátrixban több ilyen személy hármas segítségével

felderíthetők a kitöltő személyes kontstruktumai.

• Az azonos kultúrában elő emberek kisebb vagy nagyobb mértékben osztoznak az emberekről alkotott burkolt személyiség elméleteikben.

A személyiség kulturális elméletei

• Norman sok embert kérdezett egymásról, közülük egyesek jól ismertek egymást, míg mások csak felszínes viszonyban voltak.

• 20 tulajdonságra adott értékelését • Az eredmények azt mutattak, hogy az ismerősök és az

ismeretlenek eseten nagyjából ugyanazokat a tulajdonságokat használtak az alanyok.

Mivel az ítéletek függetlenek voltak az ismeretségtől, úgy tűnik, hogy Norman

megítélési dimenziói burkoltan az észlelőkben rejtőztek, és az észlelők

alapvető, közös személyiség elméletére utaltak. A kapott dimenziók a

következők voltak:

• Extroverzió

• Szeretetremeltósag

• Lelkiismeretesség

• Érzelmi stabilitás

• Az emberek aktívan és folyamatosan alkotják és módosítják a környezetükre vonatkozó

ismeretek rendszerét.

• Ezt az ismeretrendszert sémának hívjak, a kifejezés Bartlett-től származik.

• Az ilyen sémákat az új információ osztályozására és értelmezésére használjuk.

Személyészlelés és személytípusok

• Tehát az osztályozás az észlelés szerves része.

• Mindez a szociális észlelésre is igaz.

• Az információ forrása az a tudás is, melyet az utunkba kerülő emberek

típusaira nézve birtoklunk.

• Az ilyen tipológiák leegyszerűsítik az észlelést, és lehetővé teszik, hogy a

mindenki szamara ismert típus tulajdonságaival egy lényegében ismeretlenegyént is jellemezni tudjunk.

Személyészlelés és személytípusok

• Az emberekről alkotott ítéleteket befolyásoló személykategóriákat gyakran személy-prototípusoknak nevezzük.

• A személy-prototípusok ismeretsémák a társas környezetünkben megismert embertípusokról.

• A prototípus a tulajdonságok ideális kombinációja, a kérdéses embercsoport „tökéletes” példája.

Mennyire „tipikus” egy adott ember?

• Az emberekről való gondolkodásunkat a megítélt emberek prototipikussága is befolyásolja.

• Általában könnyebben alakítunk ki benyomást olyan emberekről, akik prototipikusak.

• Cantor és Mischel kísérletben is igazolták, hogy a prototípussal összhangban álló személyleírásokra általában jobban emlékszünk.

Mennyire „tipikus” egy adott ember?

• Snyder és Uranowitz vizsgálatukban arra kérték a vizsgálati személyeket, hogy olvassák el egy bizonyos asszony, Betty K. életrajzát.

• Az életrajz tartalmazott részleteket a gyermekkorról, neveltetésről, barátokról, pályaválasztásról.

• Az életrajz elolvasása után az egyik csoportnak azt mondták, hogy Betty K. leszbikus, a másiknak hogy heteroszexuális, a harmadik csoport nem kapott kiegészítő információt.

• Ezzel azt próbálták elérni, hogy egyesek heteroként, mások leszbikusként kategorizálják Betty K-t.

Az emberek osztályozásának torzító hatásai

Snyder és Uranowitz

• Egy héttel később a vizsgálati személyeket arra kérték, hogy idézzenek fel minél több

részletet Betty K. életéből.

• Azt találták, hogy akiknek azt mondták Betty K. leszbikus, sokkal több olyan eseményt

idéztek fel, ami homoszexualitásra utalt, mint a másik két csoport.

• Ez az eredmény azt jelzi, hogy az erőteljes személykategória mozgósítása

visszamenőleg is hatással van az emlékezetünkre.

• A jelenség működik, de a hátterében álló emlékezeti folyamatokra még nem derült fény.

• ***********

•

Az emberek osztályozásának torzító hatásai

Szerepek

Pszichológia

Juhász Márta, Takács

Ildikó (szerk.)

Typotex Kiadó, 2009

•Baccalaureus Scientiae

sorozat

•220 oldal

•Kötés: PUHATÁBLÁS,

RAGASZTÓKÖTÖTT

•ISBN: 9789632790343

http://bookline.hu/szerzo/juhasz-marta/122195

http://bookline.hu/szerzo/takacs-ildiko--szerk--/122196

o Az egyénnek a társadalomban meghatározott helye, pozíciója van,

ez adja meg számára a rangot, amit státusnak nevezünk.

o Ilyen státussal rendelkezik az egyén, azáltal hogy férfi vagy nő, öreg

vagy fiatal.

o Az egyénnek sokféle státusa és szerepe van a társadalomban.

o A státushoz kapcsolódó társadalmi elvárásokat, normákat és ennek

megfelelő tipikus magatartásformát szerepnek nevezzük.

o Minden státushoz tartozik a viselkedésnek egy meghatározott

általános formája, amelyet a környezet elvár az egyéntől.

Státus és a szerep

A szerep tanulásának folyamata:

• A szereptanulás az a folyamat, amely során megtanuljuk, hogy velünk

hasonló helyzetben lévő személyekhez hasonlóan viselkedjünk.

• A nemi szerepek tanulása az azonos nemű szülőktől történik, a lány az

anyjától, a fiú az apjától tanulja.

• A szerepek tanulásánál a tanulók aktív részesei, közreműködői a

folyamatnak.

• Valamilyen szerep megvalósításában az egyén bizonyos módokat választ ki a

viselkedéstartományból, átveszi, át is alakítja azt.


A szerepek tanulását befolyásoló tényezők:• A szerep tisztázottsága.• Az elvárások összeegyeztethetősége.• A szerep átvétele előtti tanulási folyamat.

• A szerep tisztázottsága, amely szerint értelmezhető és egyértelműek azelvárások a szereppartnerek felől. Például a női szerep megtanulása vidékennehezebb, mint a férfié, mert közrejátszik a család munkamegosztása is.

• A serdülővel kapcsolatos elvárások gyakran ellentétesek lehetnek, egyszerfelnőttként, máskor gyerekként kezelik.

• Az elvárások összeegyeztethetősége befolyásolja a szereptanulást, vagyis azegyidőben vállalt szerepek, illetve egymást követő szerepek egyeztetéseprobléma lehet.


o A státushoz kapcsolódó társadalmi elvárásokat, normákat és ennek

megfelelő tipikus magatartásformát szerepnek nevezzük.

o Minden státushoz tartozik a viselkedésnek egy meghatározott

általános formája, amelyet a környezet elvár az egyéntől.



o Pozícióhoz, státuszhoz van kötve rendszerjelleg

o Személyiségjeggyé szilárdulhat, a szocializáció folyamatában

sajátítjuk el

Elvárások – szerepteljesítés kényszerítés, skálája:

1. Kann (lehet): jellem, jómodor (gyenge)

2. Soll (kell): komolyabb elvárások, akár kiközösítés

3. Muss (muszáj): már jogilag is büntetik


Szerepteljesítés: fokozatok

Szélsőségei:Konform – mindig, mindenkor teljesíti az elvárásokatNonkonform – „polgárpukkasztó”

Szereptávolítás (Hoffman): nem tudja teljesíteni az elvárt szerepet, ezért kívülállóként tekint magáraCinikus magatartás: visszaélés a szereppelSzerepkészlet, szerepkomplexumMinden pozícióhoz szerepek sorozata társul szerepkészletÖsszefoglalja a különböző státusok szerepkészleteit szerepkomplexum

o Ez külső követelményként jelenik meg, kötelezi az egyént és sokszor

független a személy tulajdonságától.

o A szerepek típusai

a) Adott,veleszületett

b) Rokonsági, családi

c) Kivívott, szerzett

d) Spontán, szituációs

e) Társadalmi szerep



o A szerepek között vannak alapvetőek, ún. Adott szerepek (a),például a nemi szerepek, valamint az életkori szerepek. Ezek aszerepek hatással vannak az egyén más szerepeire, melyet atársadalom elvár az egyéntől.

o A rokonsági, családi szerepek (b), a családban betöltött státushozkapcsolódnak. Vagyis: az apa feladata, ahogyan a társadalmielvárások megfogalmazzák, a család képviselete, védelmezése,anyagi javak megszerzése. Az anya feladata a család összetartása,gondoskodás stb. A gyermektől a család és a társadalom elvárja,hogy tanuljon, tegyen eleget a családi, szülői elvárásoknak,segítse kisebb testvérét, stb.

o A kivívott szerepek (c), azok amelyért általában tennünkkell valamit, például szakemberré válás, vagy vezető szerepvállalása.

o Spontán, szituációhoz kötődő szerepek (d) azok, amelyekalkalmakhoz kapcsolódnak, egy-egy helyzetből adódnak.

o Az egyén többféle társadalmi státust foglal el egyszerre atársadalomban, így többféle szerepelvárásnak kellmegfelelnie, például egy nő egyszerre lehet anya, feleség,de munkahelyén esetleg vezető is.



o A társadalmi szerep olyan elvárás (e), amelyet az adottstátust betöltő személy iránt támasztanak, amelynek megkell felelni.

o A szereppel kapcsolatos elvárások nem függnek az egyénitulajdonságoktól, ez egyéni abból a szempontból, hogy azegyén milyen helyet szán egy-egy szerepnek, hogyan tudjaösszehangolni más szerepeivel.

Szerepkonfliktusok:

o A szerepek vállalása magával hozhatja az ellentmondásokat is,amelyek mint szerepkonfliktusok jelentkeznek

o A konfliktusok, hozzátartoznak az életünkhöz, de amikor az egyénátéli, kellemetlen élményt, érzést jelent számunkra.

o Ezért az egyén többségében törekszik arra, hogy kidolgozzon akonfliktus megoldására stratégiákat, ami lehetővé teszi, hogymagabiztosabb, önmagát felvállaló személyiséggé váljon éstapasztalatot szerezzen

o



******Szerepkonfliktusok:1. • A szerepek között van konfliktus2. • A személy és a szerep között van konfliktus3. • Szerepen belüli konfliktus (a szerepküldők

nem egyértelműen fogalmazzák meg azelvárásaikat, vagy egymásnak ellentmondóelvárásokat fogalmaznak meg

Státus és a szerepA konfliktusok feloldása:

o Kompromisszumképzés

o Kibúvó keresés

o Morális kibúvó

o Figyelem megosztás

o Kábítás

o Menekülés


A konfliktusok feloldása:o Kompromisszumképzés: amikor az egyén igyekszik igazodni az

elvárásokhoz, elutasítja az illegitim elvárásokat. Pl. a azértekezleten elhangzottakkal a dolgozó miután nem ért egyet,nem vállalja fel az azonnali ütközést, hanem passzivitásbavonul, kitér a vita elől.

o Kibúvókeresés: az egyén igyekszik kikerülni a büntetéseket, ésminimálisra csökkenteni azokat. Mérlegel, és ekkor dönthet,úgy a serdülő, hogy a csoporthoz tartozási igénye miatt, inkábba csoportjával megy el szórakozni, mint a szüleivel moziba.

o


A konfliktusok feloldása:

oMorális kibúvó: az egyén igyekszik figyelembe venni abüntetéseket és a legitimitást és e szerint cselekedni. Ezegy kombinált stratégia, amikor az egyén úgy mérlegel,hogy döntésének eredménye morális győzelemhezvezesse. Az anya inkább otthon marad beteggyermekével, mint a munkahelyi szabad programotválasztaná, és így felmenti magát egy olyan eseményalól, amit amelyen amúgy sem szívesen venne részt.


A konfliktusok feloldása:o Figyelem-megosztás: amikor az egyén próbálja kiiktatni az

ellentmondásokat, tehát energiáját, figyelmét próbálja egyenlőarányban szétosztani a szerepek között.

o Kábítás: amikor az egyén gyógyszert, alkoholt, kábítószerthasznál konfliktusának feloldásában. Ezzel időlegesen feloldja aterhek miatti feszültséget, stresszt.

o Menekülés: ezt a módszert választja az egyén, ha akonfliktusból csak a környezet elhagyásával (haza),áttelepüléssel tud kikerülni, illetve ami a legdrasztikusabbformája, kilépés a szerepből, például az öngyilkosság.

Attitűdök

„Az attitűd a tapasztalat révén szerveződött mentális és idegi készenléti állapot, amely irányító vagy dinamikus hatást gyakorol az egyén reakcióira mindazon tárgyak és helyzetek irányában, amelyekre az attitűd vonatkozik.” (1954) /G. Allport/

Válasz ilyen és hasonló kérdésekre:Ön szerint tartsunk-e kutyát/macskát lakásban?Jó-e, hogy kitiltják a dohányzást a közösségi területekről?

Illik-e egy férfihez a házimunka?

*Attitűd

Pozitív és negatív viszonyulások

Tárgyak, személyek, csoportok, helyzetek vagy a környezet

bármely más azonosítható mozzanatai, akár absztrakt eszmék

vagy politikai irányzatok iránti vonzalmak & tőlük való

idegenkedés

Attitűdök mérése

Önbeszámolók, attitűdskálák:

Likert-skála:

Nagyon egyetértek egyáltalán nem értek egyet

1 2 3 4 5

Guttman-skála

1. Nők dolgozhassanak

2. Kapjanak állást

3. Munkaadók ne diszkrimináljanak

4. Az állam támogassa az egyenlő esélyeket

5. Az állam büntesse a női munkavállalók diszkriminációját

6. Az állam garantálja törvényben a nők elhelyezkedését.

Ha pl. a 4-est választom, az összes előzővel egyetértek.

Osgood-skála:

Gyenge……………………………….erős

Óvatos………………………………..merész

Kedves……………………………….undok

Probléma az önbeszámolókkal: a megfelelési igyekezet

Megfigyelések

Közvetett módszerek

- rejtett, kódolt kérdés

- hamis vezeték (hasonlít a hazugságvizsgálóhoz, kiválthat őszinteséget)

A különböző attitűddefiníciók közös vonásai:

1. Az attitűd olyan személlyel, vagy tárggyal kapcsolatos, amely az egyén környezetének része.

2. Az attitűdök alakítják annak a módját is, hogy az egyén hogyan értelmezi a környezetét, és hogyan reagál arra. Az attitűdök befolyásolják a környezetünkből történő információfelvételünket, és ennek eredményeként céljaink értelmezését is.

A különböző attitűddefiníciók közös vonásai:

3. Az attitűdök tanultak és viszonylag állandóak. Változhatnak ugyan , de nem túl gyorsan.

4. Az attitűdök értékélést és érzelmet is kifejezhetnek.

*Attitűd

A szociálpszichológusok az attitűdöket

1. A kognitív/ismereti komponens, amely a meggyőződésekre vonatkozik.

2. Az affektív/érzelmi komponens, amely a pozitív vagy negatív érzéseket foglalja magába.

3. A konatív/magatartás-tendencia komponense, amely a cselekvéssel kapcsolatos.

együtteseként fogják fel.

• Kognitív – információ, ismeret

Tudom, hogy a dohányzás betegséget okoz

• Affektív – a kiváltott érzés

Utálom a füstöt

• Viselkedés – a viselkedésem a tárggyal kapcsolatban

Nem dohányzom

Egy kialakult, rögzült attitűd szoros kapcsolatba kerül a tárgyról való tudásunkkal (sőt, az attitűdünk minősül tudásnak).

Az attitűd funkciói:

Ezek jelentik azt a motivációs bázist, amely alakítja

és megerősíti a céltárgyak iránti pozitív attitűdöket

(szükségletkielégítő attitűdök), valamint a többi

tárgy iránti negatív attitűdöket (büntető/fenyegető

attitűdök).

Attitűdök funkciói

Instrumentális funkció

Annak az általános vágynak a sajátos megnyilvánulásai, hogy előnyöket

szerezzünk, jutalmakat kapjunk és elkerüljük a büntetéseket

Ismereti funkció

Segítenek, hogy értelmet adjunk a világnak, hogy be tudjuk fogadni a

mindennapi élet sokféle információit

Értékkifejező funkció

Értékeinket kifejező és énképünket tükröző attitűdök

Énvédő funkció

Szorongástól és az önértékelésünket fenyegető veszélyektől védenek

(Freud – projekció, elhárító mechanizmus)

Bűnbak elmélet – az előítélet énvédő funkciója

Szociális igazodási funkció

Abban segítenek, hogy egy társadalmi közösség részének érezhessük

magunkat

Az attitűd jellemző vonásai:

a) Van tárgyuk

b) Van intenzitásuk

c) Van struktúrájuk

d) Megtanulhatóak

a) Az attitűdnek kell hogy legyen tárgya, azaz egy fókuszpontja, ami lehet absztrakt fogalom, kézzel fogható dolog, fizikai dolog, cselekvés, „tétel” (pl. egy társadalmi csoport), de lehet specifikus vagy általános tárgya is.

b) Az attitűd kifejezi, hogyan érez egy személy egy bizonyos tárgy iránt.

Az attitűd kifejez

(1) irányt

(2) fokot

(3) intenzitást

c) Az emberi attitűdök struktúrája hasonló egyfajta körszerkezethez. A központban vannak az egyén fontos értékei és önmagáról alkotott képe. Az attitűdök egymással is kölcsönhatásban vannak, és így komplex egészet adnak.

*****

d) Az attitűdök mind közvetlen, mind indirekt élettapasztalatainkból származhatnak.

Fontos felismerni, hogy a tanulás megelőzi az attitűd kialakulását és megváltozását.

Logikusnak látszik, hogy a viselkedésünket az attitűdjeink határozzák meg.

Ámde:

Legalább ennyire meghatározza az adott szituáció is.

Attitűdök megváltoztatása: ~ a meggyőzés

Felületes feldolgozás:

o Egy üzenet számos, lényegtelen(nektűnő) aspektusa is okozhat attitűdváltozást.

o Egyetértünk szakértőkkel, hosszú statisztikákkal, bonyolult üzenetekkel –pedig nem igazán értjük az üzenetet.

o Szakértelem, megbízhatóság, beszéd gyorsaság, üzenet hosszúsága –önmagában meggyőző lehet

Alapos feldolgozás:

Odafigyelés, megértés, mérlegelés, elfogadás

A felületes feldolgozással elfogadott attitűdváltás –felületesebb…

Ha alaposan feldolgozzuk (dolgoztunk vele, odafigyeltünk, bevésődött) – tartósabb…

Mikor alkalmazunk alapos feldolgozást?

- Ha motiváltak vagyunk, mert az üzenet fontos számunkra, érintettek vagyunk

- Ha képesek vagyunk feldolgozni, ha van hozzá tudásunk és van lehetőségünk a koncentrációra

Az emóciók és a meggyőzés

- Ha kellemes érzelmek és pozitív érzések társulnak az üzenethez, felszínes feldolgozás is elég az attitűdváltáshoz (sikeres meggyőzéshez).

- Azzal értünk egyet, akit szeretünk.

- Ha jól érzem magam, akkor biztosan szeretem is.

A pozitív érzelmek nem nagyon sarkallnak az alapos feldolgozásra (nem elemezgetek, ha jól érzem magam).

A negatív érzelmek (aggodalom, félelem) – ha nem túl nagyok, nem bénítóak - motiválnak az alaposabb feldolgozásra


A tudatosság megvéd(het) a meggyőzéssel szemben.

A meggyőzés nagy eszköze: a tudatküszöb alatti befolyásolás.


Ez a mai marketing legerősebb fegyvere.

(Azt veszem, amihez öntudatlanul hozzákapcsoltam a kellemes asszociációt, valamint amit sokszor hallottam.)


Attitűd és viselkedés

Kölcsönösen befolyásolják egymást:

- Úgy cselekszünk (többnyire), ahogy gondolkodunk

- A cselekedeteink visszahatnak az attitűdjeinkre

• Szerinte az emberek ellentmondásmentes világképre törekszenek.

• A világkép kognitív elemei (tudás eleme) kapcsolatba kerülve egymással lehetnek ellentmondásmentesek (konszonancia állapota) vagy ellentmondásosak ( disszonancia).

• Disszonancia leginkább olyankor lép fel, ha döntéshelyzetbe kerül az ember, különösen, ha vonzó alternatívák közt kell választanunk.

Festinger – kognitív disszonancia elmélete

Kognitív disszonancia

Ha attitűdök, meggyőződések és cselekedetekegymással ellentétbe kerülnek, kellemetlenfeszültség keletkezik: ez a kognitív disszonancia.

- Az ellenséggel kooperálok

- Zsírosat eszek, pedig tudom, hogy káros

Ezt a feszültséget csökkenteni akarjuk.

Vidkun Abraham Lauritz Jonnsøn Quisling

Festinger és Carlsmith

- Uncsi feladat 1 $ / 20 $

Arthur J.. Cohen – Dolgozat tüntetés után

A csop: 10 $

B csop: 5 $

C csop: 1 $

D csop: 0,5 $

Kognitív disszonancia

Irányítják-e az attitűdök a cselekedetet?

- Igen, néha, részben – és sokszor nem.

Tehát érdemesebb azt kérdezni:

Hogyan és mikor irányítják az attitűdök a cselekedeteket?

Hogyan?• Az attitűd fókuszálja a figyelmet – megmondják, merre

nézzünk

• Elfogulttá teszik az értelmezést – megmondják, mit lássunk ott

• Igyekszünk konzisztensen viselkedni – hogy ne legyen disszonancia***

Mikor?•Ha az attitűd előhívható, hozzáférhető

•A gyakori használat hozzáférhetőbbé teszi

•A megfelelő attitűdnek kell hozzáférhetőnek lenni

•A legegyszerűbb utat mutatják

•Kontrollom van a cselekvés fölött

Attitűdrendszerek

Disszonancia: attitűdök közötti egyensúly felbomlása

Változás: az attitűd egyik oldala megváltozik s ez

magával hozza a többi oldal változását is

Praejudicium = Előítélet

- Negatív, kedvezőtlen attitűd

- Sztereotíp nézetek jellemzik

Előítélet (Allport)

Amikor az ellenséges beállítódás téves, vagy hibás általánosításon

alapszik

Társadalmi termék

ELŐÍTÉLET

– olyan vélemény, ítélet, amelynek nincs tapasztalati alapja, elsősorban

érzelmi alapon szerveződő ítéletalkotás.

>Ítélet, melyet nem támaszt alá tényszerű vagy logikus indok, ellenáll a

változásnak, erős érzelmi viszonyt tartalmaz.

Lehet pozitív és negatív:

>Negatív előítélet; nem feltétlenül követi tényleges negatív viselkedés, vagy

elutasítás.

ELŐÍTÉLET

Kategorizációra épülő megállapítások,amelyek különféle társadalmi csoportok jellemzőnek tartott tulajdonságaira vonatkoznak, közmegegyezésen alapulnak és időben tartósak.

– torzításon, túlzáson és leegyszerűsítésen alapuló negatív elképzelések, előítéletek együttese valamely csoporttal szemben.

Sematikus és merev vélemény egy csoport tagjainak jellemvonásairól, személyiségéről.

Mereven átadott és alkalmazott vélemény a csoport összes tagjára.

Sztereotípia

• A sztereotípia az a hiedelem, hogy egy csoport minden tagja bizonyos hasonló tulajdonságokkal bír (egy bizonyos csoport minden tagja egyforma, és köztük nincsenek egyéni különbségek)

Sztereotípia

Tegyük fel, hogy találkozom egy antarktiszi emberrel, aki durván bánik velem!

Egy tipikus sztereotip megjegyzés a következő lenne: „Az antarktisziak faragatlanok.” Mindannyian faragatlanok? Valószínűleg nem.

Sztereotípia

• A sztereotípiák hiedelmek. • Fontos, hogy megtanuljuk saját és mások hiedelmeit kritikusan

elemezni. • A kritikai elemzésbe beletartozik, hogy kiderítsük saját

hiedelmeink lehetséges buktatóit. • Fontos a mások hiedelmei iránti tolerancia.

Sztereotípia

„Ismerd meg önmagad (Gnóthi szeauton)!

A sztereotípiák sajátosságai• Általánosító - Egy vagy néhány ember viselkedése, jelleme alapján kialakított véleményét kiterjeszti az illető személy vagy személyek csoportjára.• Leegyszerűsítő - Egy vagy néhány ember viselkedése, jelleme alapján kialakított véleményét kiterjeszti az illető személy vagy személyek csoportjára.

TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Sztereotípia

A sztereotípiák sajátosságai• Revíziórezisztens – meggyőződésszerű, nagy tehetetlenségű, nehezen változtatható vélemény, mely az önazonosítás erőterében, a mi – mások tájékozódást szolgálják ki


Sztereotípia

Fajtái• Egyéni sztereotípia: egyéni hiten alapul a sztereotípia,• Konszenzusos (kollektív sztereotípia) a konszenzusos hiten alapuló felfogás szerint a sztereotípiák kollektív hitek összessége egy embercsoport személyes tulajdonságairól (pl.Gardner 1972, Ashmore&Del Boca 1981).


Sztereotípia

Fajtái• Autosztereotípia: A magunkról alkotott klisék, sémák és mások rólunk alkotott kliséi, sémái (nem esnek egybe)• Heterosztereotípia: kognitív struktúra, mely tartalmazza az észlelő tudását, hitét és elvárásai egy emberi csoportról.

Sztereotípia

Fajtái• Pozitív és negatív sztereotípia: (pozitív: a balkezesek okosabbak, a teltkarcsú nők jobb kedélyűek)

• A negatív sztereotípiát általában előítéletnek nevezzükTÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Sztereotípia

DISZKRIMINÁCIÓ – egyes emberek, vagy csoportok hátrányoskezelése, illetve olyan cselekedetek amelyek révén más csoportáltal megszerezhet által megszerezhető anyagi erőforrásoktólés előnyöktől megfosztás egyes embereket azon az alapon,hogy azok valamely meghatározott csoport tagjai.

Egy társadalmi csoport és annak a tagjai felé irányulópozitív vagy negatív viselkedésre utal, vagyis előnyösvagy hátrányos megkülönböztetés

A kiközösítést és az előítéleteket

oTanuljuk őket a családban, közösségben, társadalombanoA média útján, amikor az újságok, a televízió pozitív vagy

negatív módon mutat be különböző csoportokatoA kedvezőtlen vélemény, a teljes megismerés előtt

alakult ki (Pirézek)oAz előítéletek könnyen kialakíthatóak, de nehezen

változtathatók

- Életkori előítélet- Fogyatékossági előítélet- Vallási előítélet- Nemi előítélet- Etnikai előítélet- Gazdasági- vagy osztály előítélet- Nemzeti (nacionalista) előítélet- Faji előítélet- Fizikai előítélet

Az előítéletek fajtái:

Fokozatai

1. Szóbeli

2. Elkerülés

3. Elkülönítés

4. Fizikai agresszió

5. Üldözés és kiirtás

Az előítéletek fokozatai:

>Ön antiszemita?*Utálom a zsidókat!>Miért?*Mert csak a pénz meg a kapcsolatok érdeklik őket!>Honnét tudja?*Talán azért mert ott vannak a pénzvilágban?!>Miért lennének ? Az USA bankvilágának csupán 3% zsidó.*Ja mert már a törvényektől félnek. Inkább a filmvilágban vannak, meg a művészetekben, ahol a buzik.

Antiszemita interjú

>Ott a zsidó származásúak aránya 6%, míg a homoszexuálisoké 15.*Ja, mondtam, hogy mind buzi!>Akkor miként szaporodnak?*Övék minden!>Hogy érti?*Mert a tisztességes ember nem ér el semmit.>Pedig az emberek véleménye szerint tisztességgel könnyebb boldogulni!*Ja, mert a felmérést végzők, meg a szociológusok is zsidók!

Megszüntetése

Jigsaw – Aronson módszere

(mozaik módszer)

Csoportmunka külön

elemeivel az egésznek

Kölcsönösen függő szituáció

(interdependencia)

Társas befolyásolás

Minden kommunikáció valamilyen szinten befolyásol (kérdések vélemények stb / hatásfok???Különbség van ha párban vagyunk, ha kiscsoportban vagy nagycsoportban.

A csoportok a létszámuktól függően is más más mértékben gyakorolnak hatást. KonformitásEngedelmességVezetés

Már a másik puszta jelenléte is változást hoz.Triplett (1897) – Horgászorsó tekerésAllport (1981) – Sok feladat /egyszerű:betűket aláhúzni – bonyolult:cáfolatot írni egy logikai okfejtésre/

Egyedül vagy 5 másik emberrel együtt kellet teljesíteni~ eredmény : társas helyzetben jobb, kivéve ha nehéz a feladat


Chen (1937) homokkal teli üveg + ásás.. Hangyák egyedül, párosával és hármas csoportokban./ csoportban jobb eredmény hangya/homok

Aranyhalak: (Welty, 1934) : úszó labirintusLarsson (1956) patkányok gyakrabban kopuláltak ha két másik pár is jelen volt.


Dasiell (1930) bonyolult szorzási feladatoknál több hibát vétettek, ha jelen volt a közönség.

Pessin (1932) a közönség hátrányosan befolyásolta a teljesítményt egy emlékezeti feladatban.


Zajonc (1965) átnézte a korábbi kutatásokat: Következtetés:A társak jelenléte javítja a teljesítményt, ha

a feladat egyszerű, vagy jól begyakorolt volt…

A társak jelenléte rontotta a teljesítményt ha a feladat új vagy bonyolult volt.

Zajonc: A társak jelenléte mindig izgalom, fokozott késztetés és motiváció forrása.

Ismert feladat = a megnövekedett motivációs szint serkenti a teljesítményt.

Ismeretlen feladat = a megnövekedett motivációs szint gátolja a teljesítményt.


Latane: Társas lazsálás

Egyesek kisebb erőt fejtenek ki mint a többiek ha úgy gondolják, hogy csoportfeladat keretein belül a teljesítményüket nem lehet megbízhatóan megállapítani.

Társas lazsálás

o Latane és Darely (1970) Milyen valószínűséggel lépnek közbe a járókelők nyilvános helyen szükséglethelyzetben / balesetnél?

o Minél nagyobb a segítségre képes nézők száma annál kisebb a valószínűség.

o Kitty Genovese - Bystander Effect

Az emberek együttélésének alapja az alkalmazkodás a normákhoz.

Sherif : autokinetikus hatásJacobson / Campbell (1961): 40-45 cmAsch (1980) a csoport 35 % alkalmazkodott a téves normához. 3-4 tagú csop. = sokkal nagyobb csop.

Konformitás

Asch:1 = 4%5= 16%10= 22%15= 40%

Függ a kultúrától is.Mann: Jeruzsálem 6-8 fő

Schahter:Vitacsoport: az egyik nonkonformista, a másik meggyőzhető

Engedelmesség a laboratóriumban

Milgram kísérletében a kísérleti személy tanár volt, akinek az volta feladata, hogy a tanulónak (beépített személy) néhány szópárttanítsanak meg. A tanároknak azt mondták, hogy minden hibátnövekvő mértékű elektrosokkal büntessenek. A nyomógombok15V-tól 450V-ig voltak felcímkézve, a nagyobb feszültségekveszélyes és különösen veszélyes felirattal voltak ellátva.A vizsgalati szemelyek közül 12% állt meg ahalálos feszültség előtt, 65% pedig 450V-ig elment.

Az engedelmességet befolyásoló tényezők:

* Felelősség: egyetemi környezetben a kísérletvezető tekintélye biztosítja, hogy a résztvevő vállán semmilyen felelősség nem nyugszik. Amikor a vizsgálatot lerobbant

környéken ismételték meg, az eredmények csaknem azonosak voltak.


Az engedelmességet befolyásoló tényezők:

* Áldozat távolsága: Milgram azt tapasztalta, hogy a távolságcsökkentésével (a tanárnak kellett az elektródára tenni a diákkezét) az engedelmesség 65%-ról 49%-ra csökkent. Érdemesfigyelembe venni, milyen „nehéz” megölni egy embert egy késsel,vagy tízezreket egy gombnyomással!

* Lázadás: a társak hátasa nem csak rossz irányban lehetséges. Havolt egy lázadó társ,az emberek több mint 90%-a ellenszegült akísérletvezetőnek.


* Tekintély távolsága: ha a kísérletvezető kiment a helyiségbőlés mikrofonon vagy magnón adta az utasítást 45%-ra csökkentaz engedelmesség.

*Csoportnyomás: egy módosított változatban a kísérletiszemélynek két beépített személlyel kellett eldöntenie, hogymekkora áramütést adjanak, a legkisebb számított, tehát akísérleti személy végig 15V-on tarthatta volna az adagot. Ennekellenére, ahogy a beépített személyek folyton emelték afeszültséget 70% 150V-ig elment és 20% 450V-t is adott.


A vezetés a társas élet nagyonfontos tényezője. A vezetéslegkorábbi és központi elmélete avezető személyes tulajdonságaitveszi figyelembe. Ez a megközelítésazonban nem jutott túl messzire,mert bár ismerünk a történelembőlnagyszerű és hatásos vezetőket,azonban személyiségvonásaikrendkívül eltérnek egymástól.

Vezetés

• El kell fogadnunk tehát azt akövetkeztetést, hogy az optimális vezetőitulajdonságok nagymértékben azaktuális környezeti követelményekfüggvénye is.• A helyzetszemléletű beállítódás

szerint a vezetés során működő társasbefolyásolási folyamatok már nemegyirányúak.

• A vezető nem egyszerűen azért van,hogy befolyásolja a csoportot, hanem acsoport, a csoport előtt álló problémákválasztják ki a megfelelő vezetőt, akésőbbiekben is alakítva őt.

Vezetés

Lewin, Lippitt és White 3 vezetési stílust hasonlított össze:

1. Autokratikus,2. Demokratikus,3. Laissez-faire (engedékeny).

• Az autokratikus légkörben hatszor annyiutasítás és négyszer annyi személyeskedés,kritika hangzott el, mint a demokratikusban.

• A demokratikus nevelő viszont háromszorannyi tanácsot adott, és kétszer annyiesetben mondott tárgyi bírálatot, mint azautokratikus.

• A legjobb teljesítményt a helyzetébe beletörődött engedelmes csoport adta (74%).

• A belátásos csoport, továbbá a renitenciára hajló autokratikusan vezetett csoport teljesítménye egyforma volt (5o-52%o).

• Ezek az adatok azokra az esetekre vonatkoztak, amikor a vezető bent tartózkodott a teremben. Amikor kiment, és a csoportot magára hagyta azzal az utasítással., hogy folytassa a munkát, a demokratikus légkörben a munka üteme nagyjából változatlan maradt (46%), az autokratikus vezetésű csoportokban viszont felére, harmadára csökkent a teljesítmény (74-ről 29-re, 52-ről 26-ra).

Vezetés

A csoportfejlődés szakaszai

Az a folyamat, amelyben

idegenekkel megismerkedünk es

egy

csoportot alakítunk ki,

meglehetősen igénybe veszi

interakciós képességeinket.

A csoport fejlődés fázisai (Tuckman alapján)

1. Alakulás/Forming (Mt 4:18-22; Mk 1:14-15; Lk 5: 1-11; Jn 1:35-51)• Keresik a csoport céljait, helyüket a csoporton belül• Ismerkednek a feladatokkal és egymással• Próbálják kialakítani saját tevékenységüket, prioritásaikat

2. Viharzás/Storming (Mk 4: 35-41; Mt 8,23-27, Lk 8:22-25)• Egyre több konfliktus kerül a felszínre• Viták alakulnak a célokkal, prioritásokkal kapcsolatban• Érdekek ütköznek egymással• Megindul a versengés a státuszokért, szerepekért• Megjelenik az engedelmesség (az emberek konform módon viselkednek saját preferenciáik ellenére is)

3. Normázás/Norming (Mt 14:13-21; Mk 6:30-44; Lk 9: 10-17; Jn 6: 1-15)

• Kezd megerősödni a kohézió

• Kialakulnak a csoportnormák

• Betöltődnek a csoportszerepek

4.Tejesítés/Performing (Mk 9:38-41; Lk 9:49-50)

• Már megszilárdulnak a személyes kapcsolatok

• A csoporttaggá válás megnöveli az érintkezések gyakoriságát

(kölcsönös szívességek, barátságok)

• Megvalósul az internalizáció, a csoport értékrendjével való

azonosulás

5. Szétválás/Adjourning- Felbomlás vagy újraszerveződés (Apollós és Pál, Jézus halála után, Apostoli gyűlés)

• a különbségek megjelenése• hagyományok és a szükségletek konfliktusa• megújulás vagy felbomlás

Kommunikáció

KommunikációA kommunikáció típusai

1. Verbális ( nyelv, beszéd, közlés szavakkal ) a gondolati tartalmat továbbítja

2. Nem verbális ( szavak nélkül, megjelenéssel és jelekkel, gesztusokkal, testbeszéd) a kapcsolatra utaló egyéb jeleket és emocionális tényezőket továbbítja

3. Metakommunikáció (hangszín hordozás, stb.)

Veres T: Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.

Kommunikáció

Kommunikáció formái:1. Nyelvi kommunikációI. Motoros• grafomotoros (írás)• vokálmotoros (hangzós)II. Szenzoros• auditív (hallás)• vizuális (látás)2. Nem nyelvi kommunikáció (non verbális)I. Vizuális csatornák útján ható jelző (kresztáblák)II. Gesztusok, taglejtés, mimikaIII. Metakommunikáció

Kommunikáció

Beszéd és a kommunikáció

• A beszéd: szavak, szókapcsolatok olyanösszefüggő jelensége, amelyeket egy-egyközösség közösen használ gondolatokátadására és kifejezésére, vagyiskommunikációra.

• A társadalmi élet velejárója.• A kommunikáció dinamikus kétirányú

folyamat• Gondolataink közlésére szükség van egy

olyan eszközre, ami a velünk egy csoportbanélő emberek birtokában is van. Ez a nyelv.

KommunikációA kommunikáció meghatározása

Számos meghatározása létezik, pl:

Tájékoztatás, közlés Csoporton belüli verbális kapcsolatok/interakciókA kommunikáció olyan érintkezés, amely közlési és

befolyásolási szándékot takar. Minden információtovábbítás, függetlenül attól, hogy

az információ milyen jelekben van kifejezve.


KommunikációA kommunikáció meghatározása

A kommunikáció emberek közötti szellemi, érzelmi és cselekvési kapcsolatteremtést jelenet. Hírinformációk közlése vagy cseréje valamilyen erre

szolgáló eszköz, illetve jelrendszer (nyelv, gesztus stb.) útján

• Kommunikáció fogalma: valamilyen kapcsolatban álló felek egy általuk kialakított jelrendszerrel képesek egymással valamit közölni, s ily módon befolyásolni egymás viselkedését. A jel ebben a folyamatban bármi lehet, ami nemcsak önmagával azonos, hanem ami valamire utal.


Kommunikáció

A személyközi

kommunikáció

folyamata

A Shannon-Weaver kommunikációelméleti modell

feladó kódolás Üzenet/Jel dekódolás vevő

Visszacsatolás

(feedback)

zaj

csatorna


KommunikációA kommunikáció fajtái:

• Egyirányú kommunikáció (ha nincs, vagy csak nagyon másodlagosan van jelen a visszacsatolás, pld. a tévébemondók és a nézők viszonya)

• Két- vagy többirányú komm. (Amikor a közlő és befogadó szerepek cserélődnek, pld. interjú)

• Közvetlen komm. (A közlő és a befogadó közvetlen érintkezésben áll egymással)

• Közvetett komm. (Amikor a közlő és befogadó között térbeli vagy időbeli eltérés van



•Egylépcsős komm. (Ha a közlő és befogadó közé nem lép be újabb információforrás)

•Többlépcsős komm. (Ha egy közlés és a befogadó közé kommentátorok lépnek be)

•Vertikális (valamely központból „felfelé” irányított, illetve „alulról felfelé” áramló, pld. A kormányzat és a „nép” viszonya)



•Horizontális (pld. Egy iskolai osztály egyenrangú tagjai között)

•Személyes komm.(Csoporton belüli, különálló személyek közötti, személyen belüli)

•Csoportok közötti és ennek egy változata az intézményesített (pld. Fórum)

•Tömegkommunikáció (elvileg mindenkihez eljut, egyirányú, közvetett)


Kommunikáció


A kommunikáció fajtái:

• Egyirányú kommunikáció (ha nincs, vagy csak nagyon másodlagosan van jelen a visszacsatolás, pld. A tévébemondók és a nézők viszonya)

• Két- vagy többirányú komm. (Amikor a közlő és befogadó szerepek cserélődnek, pld. Egy interjú)

Kommunikáció



• Közvetlen komm. (A közlő és a befogadó közvetlen érintkezésben áll egymással)

• Közvetett komm. (Amikor a közlő és befogadó között térbeli vagy időbeli eltérés van

• Egylépcsős komm. (Ha a közlő és befogadó közé nem lép be újabb információforrás)

Kommunikáció



•Többlépcsős komm. (Ha egy közlés és a befogadó közé kommentátorok lépnek be)

•Vertikális (valamely központból „felfelé” irányított, illetve „alulról felfelé” áramló, pld. A kormányzat és a „nép” viszonya)

•Horizontális (pld. Egy iskolai osztály egyenrangú tagjai között)

Kommunikáció



•Személyes komm.(Csoporton belüli, különálló személyek közötti, személyen belüli)

•Csoportok közötti és ennek egy változata az intézményesített (pld. Fórum)

•Tömegkommunikáció (elvileg mindenkihez eljut, egyirányú, közvetett)

Kommunikáció


A kommunikáció kontextus szerinti felosztása

• Személyen belüli – gondolkodás

• Személyközi kommunikáció: 2-3 személy kommunikációja

• Csoport kommunikáció: 4-30 személy kommunikációja

• Szervezeti kommunikáció: a Public Relations területe, egy szervezet külső és belső kommunikációját értjük rajta

Kommunikáció


A kommunikáció kontextus szerinti felosztása

• Társadalmi kommunikáció: ide tartozik a nyilvánosság és a közvélemény vizsgálata

• Interkultúrális kommunikáció: különösen fontos, hogy nemcsak kultúrák, de szubkultúrák között is ez működik.

• Tömegkommunikáció: a társadalom kommunikációs folyamatainak azon formája, melynek során az információ a forrástól szakemberek által feldolgozva, technikai közvetítőkön keresztül jut el a nagyközönségig.

• A tömegkommunikációnak nem szinonímája a média. A média az az intézményrendszer, melyen keresztül a tömegkommunikáció zajlik.

Kommunikáció

A kommunikáció funkciói:• Referenciális f. – Vélemények közlése. Ide tartozik a

mindennapi élet dolgaival, tényeivel, eseményeivel kapcsolatos információk átvitele, tények, vélemények és ismeretek közlése, valós vagy fiktív történetek elmondása.

• Expresszív f. – Érzelmek kifejezése• Konatív f. – Ösztönzés, felszólítás, utasítás, kérés


Kommunikáció

A kommunikáció funkciói:• Fatikus f. – személyek közötti kapcsolat létrehozása és

fenntartása• Poétikai f. – Esztétikai hatás létrehozása• Metakommunikációs f. – „Kommunikáció a

kommunikációról” A közlési folyamat alatt minősíti a direkt kommunikációt. Főleg a nem verbális csatornákat veszi igénybe.


Kommunikáció

A kommunikáció kódjai: verbális kommunikáció vs. nem verbális kommunikáció.

A nem verbális jelzések szerepe:• Társas helyzet kezelése• Attitűdök kifejezése• Én-bemutatás• Érzelmi állapotok kifejezése• Kommunikációs helyzet vezérlése


Kommunikáció

A kommunikáció kódjai: verbális kommunikáció vs. nem verbális kommunikáció.A nem verbális jelek fajtái:• Szem és tekintet• Vokális kommunikáció• Testmozgás vagy kinezikai viselkedés: mimika, testtartás,

gesztusok• Érintés• Térközszabályozás (proxemika): fizikai távolság, oda- és

elfordulás


Kommunikáció


Kérdés típusok• Egy beszélgetés során több típusú

kérdést tudunk feltenni:

1. Zárt kérdések:

• Pl. Már végeztél az egyetemmel?

2. Nyílt kérdések:

• Mit? Mennyit? Hogy? Mikor? Melyik? Hogyan?

3. Hipotetikus kérdések:

• Mi történne, ha?

4. Tárgyilagos kérdések:

• Mikor fedezted fel? - objektív válasz

5. Véleménykérő kérdések:

• Mit gondolsz, mi az oka?

6. Elsődleges kérdések:

• Hány napra viszed el a sátrat?

7. Másodlagos kérdések:

• Mesélj többet erről?

8. Direkt kérdések:

• Értetted?

9. Közvetett kérdések:

• Ha a többieknek el kellene ezt magyarázd, mit mondanál?

Kommunikáció


A hatékony kommunikáció szempontjából nem ajánlott kérdés típusok

1. Többszörös kérdés:

• Ugyanabban a kérdéseben több dologra rákérdezni

2. Olyan kérdések, amelyek meghatározzák a válasz irányát:

• Nem lenne jobb, ha?

• Nem zavar, hogy ilyen sokáig dolgozol?

3. Igazoló kérdések:

• Támadó magatartást sugall

Javaslatok:

• Rövid, könnyen megjegyezhető kérdéseket tegyünk fel

• Használjunk olyan szótárat, amit a beszélő partnerünk is megért

• Ne ismételjük meg ugyanolyan formában a kérdést, amit a beszélgetőpartnerünk nem értett meg először, fogalmazzuk újra.

• Váltogassátok az aktív hallgatás elemeit

KommunikációGordon modellThomas GordonAmerikai szociálpszichológus volt, aki a hatékony tanítas alapfeltételének a jó tanár-diákkapcsolat kialakítását tartja, ennek kulcsát pedig az őszinte, nyílt kommunikációban látja.

Egyensúlyi állapot

Egyensúly-vesztés állapota

Nem verbális közlés

Kommunikáció

Egyensúly-vesztés állapota

Kódolás Éhes vagyok

Ideges a közelgő vizsga miatt Miért kell ennyi *** mindent megtanulni a Pedagógiai szociálpszichológiáról?!

Fél, hogy nem veszik be a kórusba Muszáj nekem oda mennem?

Túl van terhelve feladatokkal Nem is volt érthető amit az órán magyarázott!

Társai nem fogadják maguk közé Marcsi egy beképzelt ***** !

Csalódott mert rosszul sikerült a vizsgája Útálom azt a tárgyat, az csak ***** való!

Férfi: "Rendelek magamnak egy pizzát. Kérsz te is valamit?"Nő: "Nem."Férfi: "OK."Nő: "... vagy mégis..."Férfi: "Na mi legyen akkor?"Nő: "Nem tudom."Férfi: "Nem tudod, hogy akarsz-e valamit enni?"Nő: "Nem."Férfi: "Éhes vagy?"Nő: "Nem tudom, talán igen."Férfi: "Mit értesz azalatt, hogy talán?"Nő: "Azt, hogy nem vagyok biztos benne."Férfi: "Ha én éhes vagyok, akkor észre szoktam venni."Nő: "Talán később éhes leszek."Férfi: "Ok, akkor rendelek neked is egy pizzát."Nő: "És ha később mégse leszek éhes?"Férfi: "Akkor otthagyod."Nő: "Az pocsékolás."Férfi: "Akkor becsomagoltatod és megeszed holnap."Nő: "És ha holnap nincs kedvem pizzát enni?"Férfi: "Pizzát mindig lehet enni."Nő: "De nem nekem."Férfi: "Akkor keress valami mást."Nő: "De most nem akarok mást."

Férfi: "OK, akkor mégis egy pizzát kérsz."Nő: "Nem."Férfi: "Akkor nem kérsz semmit."Nő: "De."Férfi: "Megőrjítesz!"Nő: "Miért nem rendelsz magadnak addig is valamit...?"Férfi: "Ahogy gondolod..."Nő: "Rendelj magadnak egy brokkolis pizzát!"Férfi: "De én nem szeretem a brokkolit."Nő: "Én viszont igen."Férfi: "Azt hittem, hogy MAGAMNAK rendelek..."Nő: "Persze, hogy magadnak rendelsz."Férfi: "Akkor minek rendeljek brokkolist?"Nő: "Ha esetleg megéheznék akkor ehetnék belőle."Férfi: "És?"Nő: "Azt hiszed, hogy megeszek valamit amit nem szeretek?"Férfi: "Hogy-hogy TE megeszel valamit?"Nő: "Miért ne?"Férfi: "Egy pillanat... tehát én rendelek magamnak valamit, azért, hogy te ehess valamit ha esetleg később megéheznél?"Nő: "Pontosan."Férfi: "És akkor mit eszek én?"Nő: "Az is lehet, hogy nem leszek éhes..."Megjegyzés: A legfelsőbb Bíróság felmentette a férfit a gyilkosság vádja alól és a vádat önvédelemre változtatta meg.

KommunikációGordon modellThomas Gordon

Elfogadható viselkedés Elfogadható

viselkedés

Nem elfogadható viselkedés

Nem elfogadható viselkedés

Beszél a szomszédjához

Kommunikáció

Gordon modell

KIÉ A PROBLÉMA ?

A diáké

A pedagógusé

A diáké

A pedagógusé

Elfogadási vonal

A diák haragot érez

A diák a nevét a padba vési

Nincs probl.

A diák nyugodtan dolgozik

Kommunikáció

KommunikációÉn üzenetÉn típusú üzenet: (Thomas Gordon)

• Egyes szám első személyben megfogalmazott üzenet.

• Az Én-üzenet mindig rólam szól.

• Nem utasít, nem kér számon, nem hibáztat. Őszinte, de nem agresszív.

• Nem mondjuk meg vele, hogy a másiknak mit kell tennie, lehetőséget adunk arra, hogy maga találja meg a jó megoldást.

• Nem a múltbeli eseményekre vonatkozik, hanem a jelen helyzetre.

Pl.: Rosszul esett, hogy lemondtad a programot, mert már nagyon vártam ezt az estét, de látom, neked most máshoz van kedved.

TE-üzenet:

• Letámadjuk a másikat, rátesszük az összes felelősséget

• Egy te-üzenetre vagy viszonttámadással, vagy heves védekezéssel lehet reagálni

„Miért kell állandóan a hülye haverjaiddal lógnod?”

Kellemes ünnepeket, DE tanuljatok is !

avkf pedszocpszi3

Education