az aggteleki-karszt fajainak megismeréséhez · kivétel nélkül ehető, lehetnek közöttük...
TRANSCRIPT
.~,","",,,",,,"_.-,-,__"'''' ~--------..--- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~-- -.....-- -''-~'''''''''''_,IO".•.
KÉPES GOMBA KALAUZaz Aggteleki-karszt fajainak megismeréséhez
Kedves Természetbúvár Barátunk!Kiadványunkkal első lépéseidet kívánjuk egyengetni, ha szeretnél többet is megtudni a természetről, mely
az embertől függetlenül létező, ám az emberiségnek végtelenül kiszolgáltatott, megismételhetetlen, csodálatos érték.Kfvánunk mindenkinek sok szép, rácsodálkozással és felismeréssel megélt kirándulást hazánk e kicsiny,
de értékes és izgalmas vidékén!
Az Aggteleki-kaszt minden élőhelyén találkozhatunknagygombákkal. Legnagyobb faj- és egyedszámbana savanyú, nedves élőhelyeken fordulnak elő, ígypéldául az Aggtelektől délre található Kavicsháton.Szintén gyakoriak a gombák a gyertyanos-tölgyesek-ben, bükkösökben, telepített fenyvesekben és az üdegyepeken, legelőkön. Ritkábban találkozhatunk velük,de előfordulnak a szárazabb erdőkben és gyepeken,a mocsarakban, a kevésbé intenzíven művelt szántó-kon, sőt a barlangokban is.
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra hogy a Gomba-kalauz nem alkalmas az ehető és mérgező gombáknagy biztonsággal történő elkülönítésére, inkább azzala céllal született, hogy betekintést nyerjünk e hihe-tetlenül változatos és sok érdekességgel kecsegtetővilágba. A súlyosan mérgező gombákat a fajnevekmellett jelöltük, ám ez nem azt jelenti, hogya többikivétel nélkül ehető, lehetnek közöttük nyersen vagybizonyos életszakaszukban mérgező gombák is.
Hogyan segíthetjük a gombák védelmét?
A hazánkban előforduló gombák közül 35 faj élveztörvényi védelmet, de a szakértők szerint több százveszélyeztetett. Természetvédelmi szempontból alegnagyobb problémát a gombák élőhelyének fogyat-kozása, elszennyeződése jelenti. A gombák is eltűn-nek egy területről, ha a velük szimbiózisban lévő fa-fajok eltűnnek. A hazai erdőkben egyre rosszabb ahelyzet, mert gyakran táj idegen fafajokra cserélik leaz őshonos fajokat. Elpusztult, kidőlt és korhadó fáknem maradnak az erdőben, pedig nagyon sok gombá-nak ez az élőhelye. Megritkulásukban fontos szerepetjátszik még a környezetszennyezés, az urbanizáció.Fontos megemlíteni, hogy a rendszeres, nagy tömeg-ben történö gyűjtés is károsíthatja a fajokat.
Ahogy a hajtásos növényeknél, a gombáknál is elő-fordulnak olyan fajok, melyek eredetileg nem éltek aterületen, hanem emberi közvetítésre kerültek oda.Egytipikus példa erre a tintahalgomba, mely az Agg-teleki-karszt déli részén egyre jobban terjed.
Nemzeti Parkunk egyik fő feladata a tájra jellemzőélővilág és élettelen természeti értékek megőrzése.Kérjük, Te is segítsd munkánkat azzal, hogy meg-kíméled a Karszt gazdag gombavilágát, hiszen ezközös felelősségünk!
A termőtestekrendszerint
egyesével nőnek
A termőtestenbocskor nem
található
A spórapor sötét-barna, a kalap
és a tönk fehéres,finoman pelyhes
lA termőtest korhadó!f-ooI.---"I1~--lIIIIIji szerves anyagon I
I nő, a fátyol a kalap Iiszélén csipkésen !Imarad meg, a kalapI hosszan bordás,: a spórapor barna,
a termőtest hamarelfolyóSOdik
sárga kénvirággomba(Hypholoma fasciculare)lombos és fenyőerdőkben,korhadó faanyagon,
júniustói novemberigMérgező
szürke selyemgomba(Amanita vaginata)
nedves lomb-és fenyőerdőben ~-.1r.\ll>'Jlf''''
tavasztól őszig.
A kalap szürkés,a tönk és alemez fehér
A tönk galléros
A tönkön csakbocskor van, aspórapor fehér
retekszagúkígyógomba
(Mycena pura)lombos és fenyőerdők
talaján,júniustói októberig
Mérgező!
A termőtestengallér és bocskor
is található
gyilkos galóca(Amaníta phalloides)általában lomberdőben,nyártói őszigHalálosan mérgező!
A spórapor fehér,a kalap zsindely-
szenien pikkelyes,gallér gyúniszeni,
eltologatható
nagyspórájú csiperke(Agaricus macrosporus)réten, erdőszélen,júpiustól októtJeri,g" . ,~,"-.;:"..,..;..! •.•
kerti tintagomba(Coprinus mícaceus)
lomberdőben, kertben, útszélen,tuskókon, vagy eltemetett faanyagon,
tavasztól őszig
/------------------------------\.Az egész gomba I
ibolyaszínű és r.-I retekszagú j'~.._--------------------------~.
GALAMBGON
büdös galambgomba(Russula foetens)
erdőben, a síkvidéktőla magashegységekig,
júliustói októberigMérgező!
nagy ozlábgomba(Macrolepiota procera)erdőben, erdőszélen ,utak mentén,júliustói októberig
sötét trombita gomba(Craterellus cornucopioides)savanyú talajú erdők alján, lombos és fenyőerdőben,
• r.~;~±;~~~,tólOktó~,,'~mj_,~i~:t~~,~:i! a kalap egyen-! rA termőtest feketés,1 r A termőtest sárga, !! lőtlenül domború, ! ! erősen tölcséres, ! ! kissé tölcséres, !i hullámos szélű i ! trombitaszerű ! ! kajszibarack illatú!
nyálkástönkű pókhálósgomba : :. .: :
ff~:~~i~~i;~;::;erdőkben. ~~[-~--f~~~~~l-~r:;~t~1(-A~;~;! L:A~l~:~~l __At~;;r:~J.EI-
~ vagy nyálkás, ; II!&! burokmaradvány ~' A termőréteg 1
l~~",~'~~) L_~'~'h~'.'_)O i~-'~fiJ('---~-~~;~~-~~~~~~-'1 (;~~rmő~~;~~-~~~~'j
......, domború ! j burokmaradvány !
~]~~ /__~ ~~I~~~~ _~A kalap ellaposodÓ,~ A termőtest ~ A lemezek a ~ A kalap :_-_n--_BAK . tÖlcséresedő,' i csoportosan nő im! tönkre lefutnak i O i tölcséresedő, i TEJElŐGOMBA'K
- f h' : : \. ! i - :! : t::~~~;:er:~, i -,------------,---------------' -----------------------------~'i m:~~r:::~:~~~dV i! pattanva törik, j j folyik belőle !1 erdőben fordul elő i \,------------------------j\.~._---------------------) (---~-;~~~-;~;~;~-~.j
j elvékonyodik, 1i erősen bordás, !
_.....:.,.."-=:'t~~j
sárga gereben(Hydnum repandum)hegyvidéki lombosés fenyőerdőkben ,jún iustól októberig
árvégű fülőke(Collybia fusipes)lomberdőben,gyakran tölgytönkökön,júniustói októberig
rizike tejelőgombavagy ízletes rizike
(Lactarius deliciosus)
,,---------------------- ----~i A tejnedv narancs- i1 sárga, erdei fenyő jL"~~~~fj
kéttűs fenyők alattés elegyes erdőkben,
ősszel
0= a válasz igen m = a válasz nem~~'~~~~~·~~~~~~~~~··l""'''.--4IO"''--------------------i rész szivacsos, ii akalapszerű i! termorész i ízletes kucsmagombai termőrétege i (Morchella esculenta)i':~~~~~~~t~di~:..~.~~~~) réteke~~l~~~~~~
,_r~~':~:'~'::~i~;;i A termőtest belül !(.- - ..- ': : együregű. a :
1~k~la~sze!ű rés~ ~l kalapszerű rész !...-- -- " igodroktol. rancoktoli O i kucsmához hasonló i
A termőréteg a i i egyenetlen. vagy i \ f )kalap alsó részén! igörbült la~o,kból áll.! m
helyezkedik el. ~ A termoreteg a ilemezes. csöves ! i kalapszerű részen ! __,pórusos tüskés i i felül-kívül ifA termőtest belül 1
vagy ráncos i i hely~zk~dik el i i több üregű, a i-, szerkezetű ,; i. ~ .. ~.~.~~.~.~.~.~.~ ) i kalabP~lzerűlréslz ~
...........,.............. i sza a yta anu i
! ráncos. gyűrött !\~._----------------------------)
l'----------------------------\ (----------------------------.~ (------------------------.~
_i Atermőréteg ~ A kalap ~i Akalap nem i,.._. ••! csöves, pórusos ) ! féloldalas. kajla.~! féloldalas. i TINÓRUGOMBAFÉlÉK:=~ ~~~f:~:ik~i_'~~~'~J
l..:! m~j~:;!!~~~~ó.:.:i .:!.:-·::Ab~a~r·s:o~n·:y-~o:s~.;~~.... '.·.:i ;:.::~ .. ~:~:~;~:~~~~: .... \:.:! r·....iii~~~~:~;....·..li lédús-rostos. i .' '. pata alakú. .:!... _k..b.'_zé__p_e_n...d..U••Z.z. ad..t.•.....:!.. fiatalon vörös' i körbefutó sávoktói i , ,. -- ---.". a kalap barnai level ereszt i i tarka i(\·..f ·)\..................-.-----'
bükkfatapló(Fomes fomentarius)
erdei szömörcsög(Phalius impudicus)erdőben, erdőszéleken r
júniustói októberig
májgomba(Fistulina hepatica)holt tölgyfák tövén, tuskójan.júliustói szeptemberig
lombos fákon, főlegbükkőn, ritkán fenyön,
egész évben
lepketapló(Trametes versicolor)mindenféle élőés holt faanyagon,egész évben
J
fodros papsapkagomba(HeivelIa crispa)
lombos és elegyes erdőben,augusztustói októberig
Mérgező!
A tönk feketénpikkelyes.
a kalap vörös
vörös érdestinóru(Leccinum quercinum)
lomberdőben, főlegtölgyek alatt,
nyártói kora őszig
ízletes vargánya(Boletus edulis)lombos és
START A gomba termőteste •.•• r-..-~gömbölyded, körte 'alakú, rövid tönk i
előfordulhat '
A gomba termőtestekalapszerű és tönkszerű
részre különül.A tönk ritkán hiányozhat,
ekkor a termőrétegcsöves szerkezetű
A termőtest pohári alakú, belül csíkos,i a pohár alján jóli látható a korongi alakú termőréteg
csíkos pohárgomba(Cyathus striatusJföldre hullott korhadó faanyagon,júliustói novemberig
barna csészegomba(Pezize badiaJerdőkben, nedves,fatörmelékes talajon,nyáron és ősszel
A termőtestszabálytalan fül
alakú, kocsonyásjúdásfülegomba(Auriculariaauricula-judaeJélő lombos fákelhalt részein,ritkábban rönkön,egész évben
cifra korallgomba(Ramaria formosaJlomberdőkben,főleg bükkösökben,júniustói októberig
nyeles áltrifla(SclerodermaverrucosumJerdőkben, erdőszélen ,júniustói októberigMérgező!
A külső burokcsillag alakú
lebenyekre hasad
rötcsillaggomba
(Geastrum rufescensJerdők talaján,
júliustói októberig
A termőtestetkettévágva
a termőréteg fehér, 4r..------- .••..vagy érett
állapotban barna
A külső burokletörölhető világos
tüskékből áll
bimbós pöfeteg(Lycoperdon per/atumJerdőben, erdőszélen,júliustói októberig
PÖFETEGFÉlÉK
,...-----------------------------~,
f A termőtest 'iilO-50 cm átmérőjű i'.,-------------------------- p/,'
A termőtestlegfeljebb 10 cm
átmérőjű
--óriás pöfeteg
(Langermannia giganteaJerdőszéleken, ritkás erdőkben,
C:C-"-"",,,,, bokron-füves
.:f~_ .�...
..?'#.helyeken,nyáron és
kora ősszel
~~------------------------------------------------~\I , �
! HOGYAN FOGJUNK HOZZA A j! GOMBÁK HATÁROZÁSÁHOZ? i'----------------------------------------------------,A kalapos gombáknak sok tulajdonságát meg kell figyel-nünk, ha pontosan szeretnénk meghatározni őket. Fontos
szempont, hogy egy-egy gombafaj milyen élőhelyen nő,milyen növények közelében, csoportosan vagy magánosan.
Meg kell figyelni, hogy van-e bocskora, gallérja. Milyenalakú és milyen színű a kalap és a tönk, ezeken milyen amintázat, vannak-e pikkelyek vagy nyálkás-e? Milyen tí-pusú a terrnőrétege? Milyen színű a spórája? Milyen szaga
van? A termőtestet megtörve elszíneződik-e vagy ereszt-etej nedvet? Mindezek figyelembe vétele mellett elmond-
ható, hogya gombák jelentős része azonban csak mik-roszkópos vizsgálattal vagy vegyszerek re adott reakciójuk
alapján határozható.
Kiadványunkban a térbeli határozó mentén haladva agombák külső, jóllátható bélyegei alapján juthatunk el azadott gombához.
,--- ------------------------------------,I \
I
II
A gombagyűjtés szabályai
Ne szedjük le a gombát, ha nem akarjuk elvinni, főlegne rúgjuk fel a számunkra értékteleneket! Az öreg,penészes, kukacos példányokat hagyjuk a helyükön, sokspórát szórhatnak még szét. Amennyiben mégis gyűjtünkgombát, akkor a termőtestet ne tépjük, hanem óvatosantekerjük ki, a földben maradt micéliumot pedig takarjukbe avarral, földdel, hogy ne száradjon ki.
A gombagyűjtés legfontosabb szabálya, hogy csak ellen-őrzött gombát fogyasszunk. A gombagyűjtéshez kosarathasználjunk, hogy a gomba ne fülledjen be és ne törjönössze. Ne fogyasszunk nyersen gombát. A fejletlen ter-mőtestet könnyen összetéveszthetjük más fajokkal.Egyes gombákban a méreganyag csak alapos főzéssorán bomlik le. Lehetőleg kerüljük ezeket a fajokat.Kisgyermekeknek és érzékeny gyomrúaknak megárthata gomba, de nagy mennységben mindenkinek nehezenemészthető.
Mit kell tennünk gombamérgezés esetén? Értesítenikell az orvost, vagy súlyos esetben a mentőket. Azonnalhívjunk mentőt, ha a mérgezés tünetei az elfogyasztásután több mint 12 órával jelentkeznek. A mérgezettetmeg kell hánytatni, hogy minél több méreganyag ürüljönki a szervezetből. A hányadékból rnintát kell venni és azorvosnak átadni. Keserűsót vagy orvosi széntablettát kellbeadni, me ly közörnbösíti a mérgek egy részét. Meg kellkérdezni, hogy más evett-e a gombából, mert lehet, hogymásoknál később jelentkeznek a tünetek. Erős hányásvagy hasmenés esetén pótolni kell a folyadékot, sós vagycukros vízzel, teával.
---'
.- ,III
IMI MICSODA?
Bazídiumos gomba: Nevét a termőrétegben elhelyezkedőbazídiumokról, vagyis azokról a csak mikroszkóppal láthatósejtekről kapták, amelyekből a spórák kialakulnak. A bazídiumoka többnyire nagyméretű, álszövetes szerveződésű termőtestekmeghatározott részén, az ún. termőrétegben alakulnak ki.Bocskor (Volva): Egyes kalapos gombák tönkjének alján lévőburokmaradvány (lásd burok).Burok (Velum): Egyes kalapos gombáknál borítja a termötestet.A részleges burok maradványa a gallér, a teljes buroké a bocskor.Cortina: A kalap széléről lelógó fátyol vagy pókhálószerú függelék.Gallér (Annulus): Egyes kalapos gombák tönkjén, általábana felső részen lévő burokmaradvány (lásd burok).Gleba: Zárt termőtestű gombáknál található spóratermőbazídiumtömeg.Hifa: A gombák testét, szaporítószerveit felépítő sejtfonál.Kalap: Egyes bazídiumos gombák termőtestének felső,kalapszerú része. A kalap fonákán található a termőréteg,itt képződik a spóra.Micélium: Hifaköteg, a gombahifák összessége.Mikorrhiza: A gombák és a növények gyökerei között kialakultkölcsönösen előnyös kapcsolat.Pórus: A csöves termőrétegű gombáknál a csövek nyílása.Spóra: A nagygombák ivaros vagy ivartalan úton képződő finomporszerű sza porítóképlete.Szimbiózis: Élő szervezetek kölcsönösen előnyös együttélése.Termőréteg (Himenium): A termőtestnek a spórákat létrehozórétege. Típusai:
~ pórusos
Termőtest: A gombák szaporító képletei, melyek a spórákat termelik.Tömlősgomba: Nevét azokról a törnlószerű sporangiumokról, 'az aszkuszokról kapta, amelyben nyolc spóra helyezkedik el.A tömlősgombákban a termőtestek nem rendeződnektermőrétegbe és általában mikroszkopikus méretűek.Tönk: Egyes bazídiumos gombák termőtestének alsó,általában hengeres része, melya kalapot tartja.Alsó részén bocskor, felső részén gallér alakulhat ki.
Kalapos gombák fejlődésistádiumai és felépítése.
bur~k ~
ü...•••.... fátyol
. gallér
.. tönk
,--------,
II~-----------------------------------------------------
, SZÉCHENYI TERV
A terepi kishatározók elkészítésekor az angol Field StudiesCouncil alapötletét dolgoztuk át és adaptáltuk az Aggteleki-karszt viszonyaira.
A kiadványa KEOP 3.3.0-2008-0052azonosító számú projekt keretében készült.
Szerző: Virók Viktor, Kiadványszerkesztés: Kiss MajaIllusztrációk: Tőzsér Péter, Magyarázóábrák: Gubányi EszterSorozatszerkesztő: Szmoradné Tóth ErikaNyomda: Planet Corp. Szolgáltató Kft., SzegedKiadó: Aggteleki Nemzeti Park IgazgatóságMinden jog fenntartva. 2011
Nemzeti fejlesztéSi ÜgynÖkség I -www.ujsZlethenyiterv.gov.hu
0640631631MAGYARORSZAG MEGUJUL
Fotók: Juraj Popovics
,------------------------------------------------------\! HOGYAN TOVÁBB? l, 1! - ajánlott könyvek és honlapok i-----------------------------------------~-~~-------~~
A projekt az EUr'Ópal Unl6 támog.tásáv.~ az EUr'ÓpalRegionális Fejlesztési Alap társfinanszirozásával valósul megL _
IIIII
Ha többet szeretnétek megtudni a gombákról, az alábbi hon-lapokon és kiadványokban szerezhettek további informá-ciókat.
Albert L. - Locsmándi Cs. - Vasas G. (1995):Ismerjük fel a gombákat! 1-11. Gabo Kiadó.
Farkas S. - Kecskés Sz. (2008): Barangolása gombák világában. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó.
Rimóczi 1. - Vetter Líszerk.. 1990): Gombahatározó 1-11.Országos Erdészeti Egyesület Mikológiai Társasága.
Rimóczi 1. (1992-2004): Gombaválogató 1-9. Szépia Kiadó,Tudomány Kiadó, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó,Szaktudás Kiadó Ház.
Célunk az Aggtelekiidelátogató óvodásokléletformálása,
Rimóczi 1. (2004): Gombák 1.Élővilág Könyvtár sorozat. Kossuth Kiadó.
Simon T. (szerk., 2003): Baktérium-, alga-, gomba-,zuzmó- és mohahatározó. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Uj helyi P. - Molnár V. A. (szerk., 2006):A Kárpát-medence gombáiés növényeiÉlővilág Enciklopédia II.Kossuth Kiadó.
Magyar Mikológiai Társaságwww.gombanet.hu
Gombák világawww.gomba.b74.hu
TERRA Alapítványwww.terra.hu
,~-------------------------------------------------------------------------------------------~---------~•. 1''' l' 1''' ,
! ALTALANOS TUDNIVAlOK ES ERDEKESSEGEK :~---------------------------------------------------------------------------------------------------- }
oN A klasszikusnak tartott kalapos gombákon kívül
nagyon sokféle gomba létezik. Az ismert gombafajokszáma százezer körül van, de valószínűleg ennektöbbszöröse él a Földön. A gombákat tizenkét törzsbesorolják, de ezek közül szabad szemmel látható ter-mőteste csak a tömlős- és a bazídiumos gombáknakvan. Utóbbi törzsbe tartoznak a kalapos gombák is.Hazánkban csak a nagygombák közül megközelítőleg4000 faj él. A gombák rendszerezése a mai napigvitatott kérdés. Ami biztos, hogy önálló országot (reg-num) alkotnak az élővilágban a növények és az álla-tok mellett. Egyes tulajdonságaikban a növényekre,míg másokban az állatokra hasonlítanak, de termel-nek olyan anyagcsere-termékeket is, melyek csakrájuk jellemzők. A gombák teste fonalakból (hifa) épülfel, melynek szövedékét hívjuk micéliumnak. A gom-bák csak szerves anyagokat képesek felhasználni,nem tudják azokat szervetlen alapanyagokból előállí-tani, mint a fotoszintetizáló növények. [gy korhadék-lakó (szaprofita) és élősködő (parazita) életmódotfolytatnak. A tápanyagokat oldott állapotban képesekfelvenni, így előtte enzimekkel megemésztik azt,majda sejtfalon keresztül szívják fel. Sejtjei ket általábansejtfal veszi körbe, mely a növényekre jellemző .Ennek vázanyaga viszont akitin, mely az állatvilágbanfordul elő.
'_"'_<0
"".." N
...._.." o
.."••..~ ro
A gombák szaporodása spórákkal történik, melyekethatalmas tömegben a termőtest képzi. Egyetlenóriás-pöfeteg több ezer milliárd spórát képez. A spórákbólelsődleges micélium fejlődik, melyeken vagy ivarszer-vek képződnek és ezek segítségéveI történik a meg-termékenyítés, vagy vegetatív hifasejtek olvadnakössze. A létrejövő másodiagos micéliumból termőtestfejlődik, mely újra spórákat hoz létre.
==-<0
==-0
Az élővilágban a gombák legfontosabb feladata alebontás. A növények által megtermelt szerves-anyagot a fogyasztók felhasználják, majd az elpusztultfogyasztókat a lebontók - többek közt a gombák -bontják le. fgy a körforgás kezdődhet elölről. Ezt alebontási folyamatot jól láthatjuk az erdőben, amikora lehullott leveleket fehér micélium szövi át, de eztörténik a megpenészedett kenyérrel is. A gombák aszervesanyagok elbontásával egyensúlyt teremteneka természetben. Emellett számos más formában issegítik az ember életét. Sok élelmiszerünket nemtudnánk előállítani nélkülük, maguk is élelmiszerek,gyógyhatású anyagok (shii-take, pecsétviszgomba)vagy gondoljunk az antibiotikumokra.
A gombáknak egy másik nagyon fontos szerepük atermészetben, hogyanövényfajok több mint 80százalékával szimbiózisban élnek. Ezt a mindkét félszámára előnyös a kapcsolatot nevezzük mikorrhizá-nak. A gombafonalak behálózzák a növények gyöke-reit és segítenek a növényeknek felszívni a vizet és aszervetlen tápanyagokat. Cserébe a növények szervestápanyaggal látják el a gombákat. Ennek a kapcso-latnak egy különleges esete az orchideák és a gom-bák kapcsolata. Az orchideák annyira alkalmazkodtaka gomba jelenlétéhez, hogyamagvaik nem tartal-maznak táplálószövetet. Kis méretük miatt a magokathatalmas tömegben tudják képezni, viszont a szim-biózisban résztvevő gomba jelenléte nélkül a magnem tud kicsírázni. A mikorrhiza kapcsolat össze-tettségét napjainkban kezdik megérteni. Kiderült,hogy gombák segítségével a növények a talajbanösszekapcsolódnak és hatalmas hálózatokat hoznaklétre. [gy a növények képesek hatékonyan megosz-tani a vizet és ásványi anyagokat. Sőt, bizonyos fokúkommunikációra is képesek. Jelzik a másik növény-nek, ha megtámadta őket egy kórokozó, így azokkülönböző kémiai anyagok termelésévei felkészülhet-nek. A legszorosabb mikorrhiza kapcsolat a zuzmók-nál alakult ki. A zuzmótelepek gombahifáknak ésalgáknak az együttese. Ez a szimbiózis teszi annyirasikeressé a zuzmókat, hogy olyan élőhelyeken isképesek növekedni, ahol a gombák vagy a növényekkülön-külön képtelenek lennének. (Lásd Képes Zuz-mókalauz.)
A gombák állatokkal is létesítenek szimbiózist. Egyeshangyák .gornbakerteket" tartanak fent. A gombák ahangyák táplálékának a maradékán élnek, míg ahangyák a tápanyagokban gazdag, megvastagodottgombafonalakat fogyasztják.