MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az államhatárok hatása a városok fejlődésére a Kárpát-medencében

Hardi Tamás tudományos munkatárs

MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet9022 Győr, Liszt F. u. 10. 9002 Győr, Pf: 420.Tel.: +36 96 516-570 Fax: +36 96 516-579

e-mail: hardit@rkk.hu; web: www.nyuti.rkk.hu

A kutatás megvalósult a 49065 számú,''A határ menti városok funkcióinak és vonzáskörzetének átalakulása a határok

szerepének megváltozása, ill. az EU bővítés után a Kárpát-medencében'' című OTKA program keretében

MTA RKK

Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet

2

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A kutatás alapvető kérdései

A Kárpát-medencében húzott határok, illetve azok mindenkori elválasztó funkciója befolyásolták-e a városállomány, a városhálózat fejlődését?

Emiatt eltér-e a határ menti városok fejlődése a többi városétól?

Beszélhetünk-e egységes kárpát-medencei városhálózatról Trianon előtt?

Hogyan alakult át a kárpát-medencei városállománya a 20. században?

A határok elválasztó funkcióinak leépülése elősegíti-e a határokon átnyúló város-vidék és város-város kapcsolatok fejlődését?

Milyen formában, mértékben képes egy város határon átnyúló funkciókat fenntartani, beszélhetünk-e határon átnyúló vonzáskörzetekről?

3

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Forrás: Kovács 1990.

4

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Volt-e egységes kárpát-medencei városhálózat?

A Kárpát-medence területe 1918-ig is többször megosztott volt. A városhálózat is ehhez alakult.

Tájanként eltérő városi jellemezők (Alföld, Erdély, Dunántúl)

Alacsony városodottsági szint

1910-ig kialakult regionális egységek Horvátország, Erdély, Bánság

Kárpát-medencei szintű hálózati elemek: fővárosok és regionális központok

5

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A városállomány 20. századi átalakulása

A közigazgatási, hatalmi funkció hozzáalakítása az új államterekhez (Hajdú Zoltán)

Az urbanizáció mindegyik utódállamban lezajlott – általános érvényű folyamat

Az urbanizáció alakításának voltak politikai, ideológiai aspektusai, s ezek országonként némileg eltértek

Etnikai homogenizáció a városi terekben és vonzáskörzeteikben

6

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A városi lakosságszám vizsgálata

A lakosságszám vizsgálata önmagában nem releváns,

De – a lakosságszám adat összehasonlíthatóan hozzá férhető

Kiindulási alap: jelenlegi lakosságszám. A 10 ezer főnél népesebb városokat vizsgáltuk.

A változást vizsgáltuk elsősorban, s e szerint különítettünk el csoportokat. 1910; 1930; 1950; 1970; 1990; 2001

Fővárosok

100 ezer főnél népesebb50-100 ezer fő között

20-50 ezer fő között10-20 ezer fő között

JELMAGYARÁZAT

Városok népesség szerint

Vizsgálati terület határa

7

8

A városállomány nagyság szerinti megoszlása 1910; 2001

9

Lakosságszám változás 1910-2001

10

A változás mértéke

11

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Jellegzetes csoportok

A húszéves idő intervallumok változásai alapján elkülöníthető városcsoportok

1. Az iparosítás települései. Sokan közülük 1910-ben alig érték el a városiasság szintjét, fejlődés 1950 és 1970 között, azóta stagnálás.

2. A határvonás után gyorsan fejlődő városok

3. Középvárosok csoportja.

4. A nagy iparosításból kimaradt kisvárosok

Közös típusok1

0,50,1

Iparosítás településeiA hatrámegvonás után fejlődő városokKözépvárosokA nagy iparosításból kimaradt

12

13

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Kialakulhatnak-e napjainkban határon átnyúló funkcionális vonzáskörzetek?

A határok átjárhatóbbakká váltak

Etnikai viszonyok átalakultak

Mentális határ

Eltérő állampolgárság

A városok három köre alakít ki határon átnyúló vonzáskörzetet: Fővárosok (Bécs, Pozsony, Budapest)

Határ menti dinamikus középvárosok, mint foglalkoztatók (Győr, Arad)

Közvetlenül a határon elhelyezkedő kis-közép városok,speciális esetekben (Komárom, Esztergom)

14

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Forrás: VÁTI 2007.

BalassagyarmatBalassagyarmatBalassagyarmatBalassagyarmatBalassagyarmatBalassagyarmatBalassagyarmatBalassagyarmatBalassagyarmat

SturovoSturovoSturovoSturovoSturovoSturovoSturovoSturovoSturovoWiener NeustadtWiener NeustadtWiener NeustadtWiener NeustadtWiener NeustadtWiener NeustadtWiener NeustadtWiener NeustadtWiener Neustadt KomarnoKomarnoKomarnoKomarnoKomarnoKomarnoKomarnoKomarnoKomarno

EsztergomEsztergomEsztergomEsztergomEsztergomEsztergomEsztergomEsztergomEsztergom

Gyor

Graz

Brno

Linz

WIENWIENWIENWIENWIENWIENWIENWIENWIENBRATISLAVABRATISLAVABRATISLAVABRATISLAVABRATISLAVABRATISLAVABRATISLAVABRATISLAVABRATISLAVA

BUDAPESTBUDAPESTBUDAPESTBUDAPESTBUDAPESTBUDAPESTBUDAPESTBUDAPESTBUDAPEST

Velky KrtisVelky KrtisVelky KrtisVelky KrtisVelky KrtisVelky KrtisVelky KrtisVelky KrtisVelky Krtis

KomaromKomaromKomaromKomaromKomaromKomaromKomaromKomaromKomarom

KormendKormendKormendKormendKormendKormendKormendKormendKormend

KoszegKoszegKoszegKoszegKoszegKoszegKoszegKoszegKoszeg

EisenstadtEisenstadtEisenstadtEisenstadtEisenstadtEisenstadtEisenstadtEisenstadtEisenstadtMosonmagyarovarMosonmagyarovarMosonmagyarovarMosonmagyarovarMosonmagyarovarMosonmagyarovarMosonmagyarovarMosonmagyarovarMosonmagyarovar

KremsKremsKremsKremsKremsKremsKremsKremsKrems

LeviceLeviceLeviceLeviceLeviceLeviceLeviceLeviceLevice

Nove ZamkyNove ZamkyNove ZamkyNove ZamkyNove ZamkyNove ZamkyNove ZamkyNove ZamkyNove Zamky

Sopron

Szombathely

Trnava

Sankt Pölten

Dunaujvaros

Tatabanya

Banska Bystrica

Nitra

Prievidza

Trencin

Zilina

Veszprem

Zalaegerszeg

Szekesfehervar

A fővárosok funkcionális tere

az államhatár másik oldlalán

Városok

Pozsony szuburbán övezete Magyarországon

Bécs

Budapest

30 lakos alatt

30-50 ezer lakos

50-100 ezer lakos

100 ezer lakosnál népesebb

Fővárosok

A fõvárosok körüli belsõ ipari gyûrû városai 15

Fővárosok vonzásterei

16

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Forrás: VÁTI 2007.

17

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Fontosabb tapasztalatok

Az államhatárok elválasztó hatása csak bizonyos speciális esetekben befolyásolta a városok fejlődését. Sokkal fontosabb annál az új hatalmak térszerkezet alakító tevékenysége, az új államterület ténye.

A városállományt elsődlegesen alakító tényező az urbanizáció volt, s az urbanizáció területi jellegzetességeit befolyásoló politikai-ideológiai irányok.

Bizonyos esetekben beszélhetünk határon átnyúló vonzáskörzetekről, agglomerációkról, de ezek kialakulásához sok tényezőnek kell együtt állnia, a határok átjárhatósága csak egy ezek közül.

A korábban kárpát-medencei szintű fejlődési irányba elmozduló fővárosok-nagyvárosok rendszer tört szét a határok megvonásával, valószínűsíthető, hogy emiatt nem tudott kialakulni egy európai léptékű középváros.

18

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Köszönöm a figyelmet!

Hardi Tamás tudományos munkatárs

MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet9022 Győr, Liszt F. u. 10. 9002 Győr, Pf: 420.Tel.: +36 96 516-576 Fax: +36 96 516-579

e-mail: hardit@rkk.hu; web: www.nyuti.rkk.hu