az államháztartásra vonatkozó jogszabályi változások a gyakorlatban

23.04.21. "GY & GY" PERFEKT Audit Kft. 1

Az államháztartásra vonatkozó jogszabályi

változások a gyakorlatban


Az előadás témája2.1. Az államháztartáshoz kapcsolódó jogi

szabályozás változása2.1.1. Az államháztartási gazdálkodással kapcsolatos változások

2.1.2. A nemzeti vagyonhoz kapcsolódó jogi szabályozás

2.1.3. Az önkormányzati alrendszert érintő változások

2.1.4. Az államháztartás adósságával kapcsolatos jogi szabályozás


1) Új jogszabályi környezet (1)2.1.1. Az államháztartási gazdálkodással kapcsolatos

változások• a Magyar Köztársaság 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2010. évi

CLXXXVII. törvény,

• Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény(új Ötv.)

• az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), (módosította: 2012. évi XVII. törvény)

• a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény,

• az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény,

• a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény,

• Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: stabilitási törvény), (módosította: 2012. évi XVII. törvény)

• az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, (módosította: 56/2012. (III.30.) Korm. rendelet)


1)Új jogszabályi környezet (2)•az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.), (Mód:: 56/2012. (III.30.) Korm. rendelet

•az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) kormányrendelet módosításáról szóló 369/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.),

•A szakfeladat-rendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII.31.) NGM rendelet (módosította: 5/2012. (III.1.) NGM. rendelet)•a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet.•Módszertani útmutató a 2011. évi beszámoló összeállításához•Módszertani útmutató a 2012. évi elemi költségvetés összeállításához


A jogszabályalkotás főbb vonásai

• Új Áht. Az Ámr. helyett Ávr.

• Az Áht. és a korábbi Ámr. szétszedésre került, új jogszabályokba épültek be bizonyos előírások

–Adósságkorlát számítás

–Kötelező közzétételi kötelezettség

–Vagyongazdálkodás

–Nyilatkozat a kontrollrendszerről,

–Stb.

Az Áht. és Ávr. szabályai (1)Az új Áht. megalkotásánál a következő követelmények érvényesültek: ALAPVETÉSEK•Megőrizni a korábbi Áht.-ból azokat az előírásokat, melyek 2012-ben is megfelelően szolgálják a közpénzek felhasználásának célkitűzéseit,

•Az 1992-től megváltozott szabályozási környezet által támasztott követelményeket figyelembe veszi (EU csatlakozás, önkormányzati változások),

•Igazodik az új Alaptörvényben megfogalmazott alvárásokhoz.

•Egységes szemlélet,

•Folyamatokra épülő törvényi szerkezet,

•Egyértelmű keretjelleg,

•A végrehajtási rendeletek megalkotását segítő szabályok kimondása,

•Adminisztrációs terhek csökkentése,

•A bürokráciát jelentő előírások megszüntetése.


Az Áht. és Ávr. szabályai (2)Az új Áht. kerettörvény, melynek célja, hogy az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáit megteremtse.

Az Áht. a fő célkitűzés megvalósulásához további két fontos cél még hozzárendel:A közfeladatok ellátása elsősorban költségvetési szervek alapításával és működtetésével történik,Az államháztartáson kívüli szervezetek a közfeladatok ellátásában-jogszabályban meghatározott feltételekkel - közreműködhetnek. A közfeladat ellátásának finanszírozása ebben az esetben az ellátott feladattal arányos pénzügyi fedezet részében vagy egészében történő biztosításával valósul meg.


Az Áht. és Ávr. szabályai (3)2. FOGALOMKATEGÓRIÁK ÚJRASZABÁLYOZÁSAEzek a fogalmak a következők:

Áht-banAgrártámogatásokÁllami garanciaÁllami kezességÁllami támogatásElőirányzat-átcsoportosításEurópai uniós forrásHelyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetőjeHelyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetője


Az Áht. és Ávr. szabályai (4)Kormány irányítása alá tartozó fejezetKöltségvetési maradványKöltségvetési támogatásKötelezettségvállalásOrszágos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetőjeZárolás

Ávr.-benFejlesztésFelsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettség


Az Áht. és Ávr. szabályai (5) Forgótőke Jogosulatlanul igénybe vett támogatás Közreműködő szervezet ProgramProjektTámogatási intenzitásTámogatási konstrukciókTámogatott tevékenység Körjegyzőség irányító szerv és annak vezetője


Az Áht. és Ávr. szabályai (6)3. Költségvetési szervek jogállásával kapcsolatos

szabályok–Alaptevékenység

–Vállalkozási tevékenység

–Szabad kapacitást kihasználó tevékenység

–Irányítási felügyeleti jog

–Gazdálkodási jogkörök (önállóan működő, önállóan működő és gazdálkodó)

–SZMSZ


Új miniszteri rendeletekÚj miniszteri rendeletek

• Törzskönyvi nyilvántartásról [6/2012. (III.1.) NGM rendelet]

• Szakfeladat-rendről [56/2011. (XII.31.) NGM rendelet]

• Tervezésről [5/2012. (III.1.) NGM rendelet]


Tervezés

13

Tervezési munkafolyamat

Előkészítés Benyújtás Országgyűlési szakasz

Március 31-igMárcius 31-ig•Gazdaság- és pénzügypolitika fő irányainak (adó, költségvetés, államadósság) rögzíti a Kormány•Államháztartásért felelős miniszter kidolgozza a tervezés részletes ütemtervét és tartalmi követelményeit és a kiadási főösszeget fejezetre lebontva ezt május 31-ig május 31-ig kell kidolgozni

–Július 31-igJúlius 31-ig•Egyeztetés az államháztartásért felelős miniszterrel•Költségvetést befolyásoló jogszabályi változtatási javaslat

Szeptember 30-Szeptember 30-igig•A Kormány benyújtja az Országgyűlésnek a központi költségvetésről szóló javaslatot

November 30-November 30-igig•Egyedi határozattal meghatározza a fejezeti főszámokat, melyek ezután nem módosíthatóak–December 31-igDecember 31-ig•Törvényt alkot a központi költségvetésről– A Költségvetési Tanács felelősségét a Stabilitási törvény határozza meg.

14

A tervezés kétirányúvá

válik

A fő számokat a Kormány határozata

adja

Részletes előirányzatok, intézkedések kialakítása

alulról, intézményi szintről indul

15

Előirányzat-módosítás

Fejezeti kezelésű

előirányzatnál

Költségvetési szervnél Alapoknál

Irányító szerv hatáskörében

Saját hatáskörben

•Növelheti vagy csökkentheti a költségvetési szervek előirányzatai terhére vagy javára az intézményi előirányzatok növeléséhez kell az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélye•Jutalomra az átcsoportosított összeg nem használható fel•Más fejezethez tartozó címek, alcímek javára átcsoportosítást hajthat végre megállapodás kell, pályázat vagy eu-s források

•Közhatalmi bevételeknél intézményi működési és felhalmozási bevételeknél jelentkező bevételi túlteljesítéssel összefüggő előirányzat módosítások (30%, 50 millió Ft államháztartásért felelős miniszter)•Előirányzat elvonás, zárolás

•Többlet támogatás

•Bevételek meghatározott körénél a bevételi többletteljesítések miatti előirányzat emelés

•Maradványok igénybevételével összefüggő előirányzat emelés

•Fejezeten belüli vagy más fejezethez történő átcsoportosításról a fejezetet irányító szerv dönt

16

Előirányzat-átcsoportosítás kiemelt előirányzatok, jogcímcsoportok között

Fejezeti kezelésű

előirányzatnál

Költségvetési szervnél

Fejezetet irányító szerv hatáskörében–Korlátozás:Személyi juttatás

Minden átcsoportosítás a személyi juttatások növelésének kivételével a költségvetési szerv saját hatáskörében van

2.1.2. A nemzeti vagyonhoz kapcsolódó jogi szabályozás

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény• Az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon.• Átlátható, felelős gazdálkodás a törvény szerint.–Nemzeti vagyon:•Állam vagy helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolog

•Pénzügyi eszközök, társasági részesedések,

•Vagyoni értékű jogok,

•Magyarország feletti légtér,

•Üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedéséről szól jogszabály szerinti egység,

•Állami fenntartású közgyűjtemény ,

•Régészeti lelet,

•Nemzeti adatvagyon.


Nem tartozik a törvény hatálya alá:• Az államháztartás körébe tartozó szervek és személyek pénzvagyona• Követelések és fizetési kötelezettségek• Társadalombiztosítás és elkülönített állami pénzalapok pénzvagyona• Nemzeti adatvagyon (a nemzeti adatvagyon körébe tartozó nyilvántartások

fokozottabb védelméről szóló tv. szerint)

Legfontosabb alapelvek:• Közérdek, közös szükséglet kielégítése• Nemzeti vagyon fő célja a közfeladatok ellátásának biztosítása• Nemzeti vagyonnal való gazdálkodás célja az erőforrások megóvása, nemzeti

értékek megőrzése• Átruházás, hasznosítás esetén az átlátható szervezet, tulajdonosi kör biztosítása• Önálló és felelős gazdálkodás, törvényesség, célszerűség, eredményességi

követelmény érvényesítése• Nemzeti vagyon nyilvántartása, vagyonkezelési, gazdasági érdekek szabályozása


Alapfogalmak:–Átlátható szervezet:•A nemzeti vagyonról szóló tv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja–Pl.: költségvetési szerv, önkormányzati intézmény–Helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat és azok társulásai–Gazdálkodó szervezet, melyben az állam vagy az önkormányzat külön-külön vagy együtt 100 %-os részesedéssel rendelkezik,–Stb.

–Forgalomképtelen nemzeti vagyon–Korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyon–Közfeladat (állami vagy önkormányzati feladat)–Működtetés–Nemzeti vagyon használója–Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon–Többségi befolyás–Vagyonkezelés


A nemzeti vagyon fogalomkörébe tartozó egyes vagyontípusok

Állami vagyon:

• Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik

• Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon

Önkormányzati vagyon:

• Törzsvagyon

• Üzleti vagyon


A nemzeti vagyon megőrzésének és védelmének alapvető szabályai

1. Kizárólag állami vagy önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon esetén:

Nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető

2. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon esetében:

Törvény erejénél fogva elidegenítési és- vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével – terhelési tilalom alatt áll, azon osztott tulajdon nem létesíthető.


A nemzeti vagyongazdálkodás feladata

A vagyon rendeltetésének megfelelő:–működtetése,–értékének megőrzése,–állagának védelme,–értéknövelő használata,–hasznosítása, gyarapítása, továbbá–a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.


A nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházása

Törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni:•csak versenyeztetés útján,•az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére,•a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.


Nemzeti vagyon hasznosítása

•A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető.

•Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.


Vagyongazdálkodási terv

A helyi önkormányzat

•közép- és•hosszú távú

vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.


2.1.3. Az önkormányzati alrendszert érintő változások

Változások, feladatok (1) Költségvetési rendelet-tervezet tartalmazza:–Az önkormányzat költségvetését

–Az önkormányzati hivatal (polgármesteri hivatal) költségvetését

–Az önkormányzati költségvetési szervek költségvetését

Nem tartalmazza a nemzetiségi önkormányzatok költségvetését!!!!!

2012-ben valamennyi költségvetési szerv készít elemi költségvetést– önállóan működő és gazdálkodó és az

– önállóan működő költségvetési szerv is!!!!!

–az önkormányzat,

–az önkormányzati hivatal

–a helyi nemzetiségi önkormányzat

Az önkormányzati költségvetési szervek elemi költségvetést a polgármester hagyja jóvá!!! [Áht. 28. § (5)]


Változások, feladatok (2) Mind a költségvetési rendelethez, mind a

zárszámadáshoz továbbra is készülnek tájékoztató kimutatások, mérlegek, deazokat előzetesen rendelettel nem kell jóváhagyni!!!!!!

– Hiány 2012-ben tervezhető!!!!

– A működési hiány hitellel nem finanszírozható!!!!

– Hitel néhány kivételtől eltekintve csak Kormány előzetes hozzájárulásával vehető fel!!!!!

– 2011-ről az önállóan működő költségvetési szerveknek is kell készíteni elemi beszámolót!!!!


Változások, feladatok (3)•Az önállóan működő költségvetési szervek–a személyi juttatások és járulékok előirányzatival önállóan rendelkeznek,

–Az egyéb előirányzatok felett a munkamegosztási megállapodásban foglaltak szerint

•Körjegyzőség még 2012-ben fennmarad•Az általános és céltartalék felett a képviselőtestület rendelkezik, de ezt a jogát átruházhatja a polgármesterre, vagy bizottságra


Változások, feladatok (4)–2012-től az elszámolási számla megnevezése helyett „FIZETÉSI SZÁMLA”–Fizetési számla minden költségvetési szerv részére csak egy nyitható, egy belföldi hitelintézetnél, vagy a kincstárnál (mellette alcímű számlák igen)

–Valamennyi költségvetési szervnek önálló fizetési számlát kell nyitni és adószámot kell kérni

(Hi.: január 31.)

–A helyi önkormányzat, mint ÁFA alany az Áht. hatálybalépését követő 60 napon belül jogosult bejelenteni az adózás rendjéről szóló 2003. évi CXII. tv. 22. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti nyilatkozatát a NAV-hoz. [Áht. 111. § (18) bekezdés]


Változások, feladatok (5)•Árt. 22. § (1) bekezdés a)-c) pontja–a) kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez,–b) egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén az adókötelessé tételt választja,–c) alanyi adómentességet választ.

•A nemzetiségi önkormányzat támogatásának igénylése a tavalyi gyakorlat alapján történik, de 3

napon belül át kell utalni a nemzetiségi önkormányzat számlájára [Áht. 111. § (10) bek.]


Változások, feladatok (6)•Ellenjegyzés helyett pénzügyi ellenjegyzés•Pénzügyi ellenjegyzés csak a kötelezettség-vállalásnál kötelező

•Az utalvány ellenjegyzése megszűnt

•A jegyző nem lehet pénzügyi ellenjegyző

•A jegyző csak kijelölheti az ellenjegyzőt, ha az önkormányzati hivatal nem rendelkezik gazdasági szervezettel


Változások, feladatok (7)•A költségvetési rendelet előterjesztésének, jóváhagyásának határideje–Előterjesztés: a központi költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap (kihirdetés 2011. december 28.) 45. nap 2012. február 13.–Elfogadás: az előterjesztéstől számított 30 napon belül kell a jóváhagyott költségvetést a Kincstárnak megküldeni (tehát március 10-e körnéykén)


Változások, feladatok (8)

•Értékhatárok: 2012-ben–Köztisztviselők illetményalapja: 38.650 forint–Cafatéria keret bruttó 200.000 forint–Rehabilitációs hozzájárulás 964.500 Ft/fő/év–Versenytárgyalás útján értékesített vagyontárgy értékhatára 25 millió forint–Kisösszegű követelés 100.000 forint.


Változások, feladatok (9)

•Jutalomra vállalható kötelezettség: a rendszeres személyi juttatás %-ban költségvetési rendeletben meghatározottak szerint [Ávr. 51. § (1) bekezdés]

•Előirányzat-módostás a képviselő-testület nem ruházhatja át!!!!



3) Költségvetés tervezésének új rendszere (1)1.2012-ben külön költségvetést kell készíteni:–Az önkormányzatra vonatkozóan [Ávr. 24. § (1)]

–Az önkormányzati hivatalra [Ávr. 24. § (2)]

–Önkormányzati költségvetési szerveknek (az önállóan működőknek is!!!!)

–A helyi nemzetiségi önkormányzatokra (nem része a nagy önkormányzat költségvetésének) [Ávr. 29. § (1)]

2.Tájékoztató kimutatások, mérlegek továbbra is készülnek, de azokról előzetesen nem kell rendeletet alkotni!!!!

3.Készíteni kell előirányzat-felhasználási tervet és külön likviditási tervet!!!•Előirányzat-felhasználási terv [Áht. 24. § (4) bekezdés a)pont] Ez a tájékoztató kimutatások része!!!

•Likviditási terv készítése [Áht. 78. § (2) bekezdés] mindenki készít (költségvetési szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás)

Tartalmát az Ávr. 122. § határozza meg (havi bontásban) és havonta felül kell vizsgálni!!!!!!!

3) Költségvetés tervezésének új rendszere (2)

Nevesíti a jogszabály

• a költségvetési bevételek és a költségvetési kiadások fogalmát,

• a kiadási előirányzat-csoportokat

• a kiemelt bevételi és kiemelt kiadási előirányzatokat

• közhatalmi bevételt

• A felhalmozási bevételeket



A költségvetési rendelet szerkezete (1) (Áht. 23. §, Ávr. 24. §)

Tartalmazza:

• A helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és kiadásit összesen) előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok bontásban

• A költségvetési szervek költségvetési bevételeit és kiadásit előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok bontásban, valamint a költségvetési szervek engedélyezett létszámát és közfoglalkoztatottak létszámát

• A költségvetési egyenleg összegét (hiány, vagy többlet)

• A hiány finanszírozását–Belső finanszírozás (pénzmaradvány, vállalkozási maradvány)

–Külső finanszírozás ????????????



•A költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,•A Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a kezesség érvényesíthetőségéig, és a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit,

•a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket.



•A helyi önkormányzat kiadásait, így különösen–A helyi önkormányzat nevében végzett beruházások felújítások kiadásait beruházásonként, felújításonként,

–a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátásokat,

–az általános és céltartalékot, és

–elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait.

•Ha a helyi önkormányzatok tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait körjegyzőség látja el, a körjegyzőség – mint költségvetési szerv – bevételei, kiadásai, engedélyezett létszáma a körjegyzőség székhelye szerinti helyi önkormányzat költségvetési rendeletében szerepel.


Önkormányzat költségvetésének tartalma

•Bevételek–különösen a helyi adó bevételek,

– a normatív hozzájárulások, támogatások,

–a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatások,

–elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit,

•Kiadások–a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások kiadásai beruházásonként, felújításonként,

–a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatások, szociális, rászorultsági jellegű ellátások,

–az általános és céltartalék, és

–elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásai, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulása.


Önkormányzati Hivatal költségvetésének tartalma

Az önkormányzati hivatal bevételi és kiadási előirányzatai között

• az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységekkel, továbbá

• a képviselő-testület működésével, tagjainak díjazásával kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat kell megtervezni.


Költségvetési bevétel, költségvetési kiadás•Költségvetési bevételek–a közhatalmi – adók, illetékek, járulékok, hozzájárulások, bírságok, díjak, és más fizetési kötelezettségek – bevételek,

–a közfeladatok ellátása során nyújtott közszolgáltatások ellenértékei,

–az európai uniós forrásokból és az államháztartáson kívülről érkező támogatásokból származó bevételek,

–e törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti vagyonnal kapcsolatos bevételek, és

–a kapott kamatok.

•Költségvetési kiadások–költségvetési szervek működési és felhalmozási kiadásai,

–az államháztartáson kívül ellátott közfeladatok finanszírozásával kapcsolatos kiadások,

–az európai uniós tagságból és más nemzetközi kötelezettségekből származó fizetési kötelezettségek,

–a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott ellátások,

–a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadások, és

–az államháztartás alrendszereinek adósságával kapcsolatos kiadások.


Kiadási előirányzat csoportok

•Működési•Felhalmozási•Kölcsönök


Kiemelt bevételi előirányzatok•a kapott támogatás, amely az irányító szerv költségvetéséből származik,

•a működési és a felhalmozási célú támogatásértékű bevétel, c) a közhatalmi bevétel, amely az Áht. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bevételekből származik,

•az intézményi működési bevétel,

•a felhalmozási bevétel, amely a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése és a pénzügyi befektetések bevételeiből származik,

•a működési és a felhalmozási célú átvett pénzeszköz, g) az előző évi működési és felhalmozási célú maradvány átvétele, amely nem az átvevő költségvetési maradványából származik,

•a kölcsön, amelyek a kapott kölcsönökből és a nyújtott kölcsönök visszatérüléseiből származik, és

•az előző évi pénzmaradvány, valamint a vállalkozási maradvány alaptevékenység ellátására történő


Működési költségvetés kiadásai•Személyi juttatások,

•Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó,

•Dologi kiadások,

•Ellátottak pénzbeli juttatásai, és

•Egyéb működési célú kiadások.


Felhalmozási kiadások

•Intézményi beruházások,•Felújítások,•Kormányzati beruházások,•Lakástámogatás, lakásépítés, és•Egyéb felhalmozási kiadások.


Finanszírozási célú pénzügyi műveletek

•Az Áht. 73. § (1) bekezdés a) pontja értelmében:•értékpapírok kibocsátása, értékesítése, vásárlása és visszavásárlása;

•hitel, kölcsön felvétele és törlesztése;

•szabad pénzeszköz törvényben szabályozott betétként való elhelyezése és visszavonása.

Az önkormányzat saját bevételei Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő

hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. Rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében:

• a helyi adóból származó bevétel,

• az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel,

• az osztalék, a koncessziós díj és a hozambevétel,

• a tárgyi eszköz és az immateriális jószág, részvény, részesedés, vállalat értékesítéséből vagy privatizációból származó bevétel,

• bírság-, pótlék- és díjbevétel, valamint

• a kezességvállalással kapcsolatos megtérülés.


Adósságkorlát számítása

•Saját bevétel 50 %-a


Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke:

•Stabilitási törvény 3. § (1)•a) hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tőketartozása,

•b) a számvitelről szóló törvény szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára,

•c) váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke,

•d) az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege,

•e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése – ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is – a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár,

•f) a szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték.

Fontos!!! Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet – a tv. 10. § (2) bekezdésének kivételével – csak a Kormány előzetes

hozzájárulásával köthet!23.04.21. "GY & GY" PERFEKT Audit Kft. 50

Mihez nem kell előzetes hozzájárulás??

•Támogatás megelőlegezési hitelhez (pl. EU-s támogatás esetében)

•Likvid hitelhez

•Önkormányzat esetében 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötéséhez

•Az adósságot keletkeztető ügylet egyik évben sem haladhatja meg a saját bevétel 50 %-át.


Kötelezettségvállalás szabályai•Kötelezettségvállalás

•Pénzügyi ellenjegyzés

•Teljesítésigazolás

•Érvényesítés

•Utalványozás

Alapelvek a jogkörök gyakorlásánál:–Csak írásban (kivétel kötelezettségvállalás néhány esete)

–Átruházás, felhatalmazás, megbízás csak írásban

–Csak a költségvetési szervvel alkalmazásban álló gyakorolhatja ezeket a jogköröket


Kötelezettségvállalás (1)•Kötelezettség csak a módosított előirányzat erejéig vállalható [Áht. 36. § (1) bekezdés]

•Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után a pénzügyi teljesítést megelőzően lehet!!!!

•Kötelezettségvállaló:–Önkormányzatnál: polgármester–Önkormányzati hivatalnál: jegyző–Kistérségnél a társulás tanács elnöke–Költségvetési szervnél a költségvetési szerv vezetője

vagy az általuk írásban felhatalmazott személy


Kötelezettségvállalás (2)

•Nem kötelező írásos kötelezettségvállalás:

•100.000 forint alatt

•Pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan

•Jogszabályi kötelezettség, bírósági végzés esetén


Pénzügyi ellenjegyzés•Pénzügyi ellenjegyző lehet:•Gazdasági vezető•Ha a hivatal nem rendelkezik gazdasági szervezettel, akkor a jegyző által írásban kijelölt köztisztviselő•A pénzügyi ellenjegyzőnek felsőoktatásban szerzett pénzügyi számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkezni. [Ávr. 55. § (3)]


Érvényesítés, teljesítés igazolás

•Érvényesítő:•Gazdasági vezető, vagy az általa írásban kijelölt személy•Gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatalnál a jegyző által kijelölt személy•Teljesítést igazoló: a kötelezettségvállaló által kijelölt személy


Utalványozás•Utalványozók, akik kötelezettségvállalásra jogosultak

•Utalvány tartalma:Az utalványon (utalványrendeleten) fel kell tüntetnia) az ,,utalvány" szót;b) a költségvetési évet;c) a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét,d) a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét;e) a megterhelendő, jóváírandó bankszámla számát és megnevezését;f) kötelezettségvállalás-nyilvántartási számát;g) Az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását;h) Az 58. § (3) bekezdés szerinti érvényesítést.Ávr. 59. § (3) bekezdés ]


Beszámolás, zárszámadás

•Elemi beszámoló készítési kötelezettség

•Aláírás

•Nyilatkozat a kontrollrendszer működtetéséről

•Zárszámadás


Közzététel

•Támogatások, szerződések közzététele


A működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró kérdések szabályzatban történő rendezése I.

A költségvetési szerv belső szabályzatban rendezi a működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket:

• a gazdálkodással – így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával – eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket;

• a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet;

• a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket;


A működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró kérdések szabályzatban

történő rendezése II.•az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit

•a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait;

•a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét;

•a vezetékes és rádiótelefonok használatát;

•a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét.


2.1.4. Az államháztartás adósságával kapcsolatos jogi szabályozás

Jogi keretek:

• Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: stabilitási törvény) (módosította: 2012. évi XVII. törvény)

• az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. Rendelet (módosította: 56/2012. (III.30.) Korm. rendelet)



Köszönöm megtisztelő figyelmüket

és türelmüket!

V É G E

az államháztartásra vonatkozó jogszabályi változások a gyakorlatban

Documents