Az állampolgárság szerepe a migránsok beilleszkedésében

Tóth JuditICCR Alapítvány

Keretek

Az állampolgársági szabályokból és annak alkalmazásából csak töredékesen lehet válaszolni

kit kellene integrálni (uniós polgár, nem-uniós polgár, menekült, hontalan, egykori magyar állampolgár)

mit jelent a beilleszkedettség (nem közrendi és szociális teher/veszély),

jog-e vagy kötelezettség a beilleszkedés (kötelezettség) a beilleszkedési folyamatban a jogállás (in)stabilitása mit számít

(előzetes jogállás/ok megszerzése, állampolgársági eljárás hossza, indoklás hiánya, vizsga…)

mitől kivétel a kivétel (családjogi, emberi jogi és etnikai kedvezmények)

milyen a szabályozási hatásvizsgálat szerepe a szabályozásban, módosításban (empirikus kutatás hiánya)

Szakirodalom Az elmúlt húsz évben négy nagyobb témakör köré szerveződtek az

állampolgárságról szóló írások, publikációk: az állampolgársági jog történetét elemzik (15%) a mai állampolgársági joggal foglalkozik, ide értve az

állampolgárság számára konkurenciát jelentő más jogállásokat (határon túli magyarok, letelepedett vándorok, hontalanok, menekültek), valamint a kettős állampolgárságot (40%) – de ez sem jutott el az élő jog elemzéséhez

az állampolgársági jogban markánsan jelen lévő etnicitást vizsgálja, ide értve a migrációs politikát, az identitás politikát és a nemzetépítést is (31%)

negyedik rétegét azok az írások alkotják, amelyek az európai integráció, az uniós polgárjog és az uniós kisebbségi jogvédelem felől közelítik meg az nemzeti állampolgárságot (14%)

Jogi szabályozás háttere

Az állampolgárrá válás: a jogcímek rendszere (feltételek, belső arányok, megoszlások) révén jut kifejezésre, hogy

milyen az állampolgárságról vallott felfogás milyen (szak)politikát szolgál milyen a társadalmi tolerancia, szolidaritás, diaszpórák, kapcsolati hálók nagysága, erőssége…

Állampolgárság megközelítése

Az egyén és az állam (uralkodó) viszonyát a természetjogi iskola a felek szabad akaratával, és az annak alapján létrejött társadalmi szerződéssel magyarázta. Bizonyos jogokról ebben sem mondhat le az egyén, de feltételezték, hogy létrejött a polgárok közössége és az állam között egy általános állampolgársági szerződés

A polgári jog körében helyezte el a korai státusz elmélet, amelybe az ember beleszületik, állapot, amelyet általában haláláig megtart a polgár, nem veszíti el, és az állampolgárság megléte az alapja számos egyéb polgári jogi jogkövetkezménynek

Állampolgárság A Code Napoleon (1804) óta a polgári jogi

szabályokban kapott helyet, annak részeként tekintettek az állampolgárságra, hasonlóan a jogképességhez

A hazai jogtudósok közjogi eredetűnek vélték a jogintézményt, mert az állam fogalma is az, s annak alkotórésze az állampolgárság (terület+népesség+főhatalom), amely nélkül állam nem képzelhető el (Concha Győző, Szalay László), összekapcsolva az alattvalói lojalitással, hűséggel

a polgári forradalmak és a gyarmatokra kivándorlás felerősítette a patriarchális uralkodói gyámkodás elvét (kevésbé a központosított kormányzatot), és ezzel együtt az atyai hatalom analógiáját is, amelyet már nem tekintettek természetes hatalomnak,

Állampolgárság John Locke jelképezi a váltást az ascriptive és a

konszenzuális modell között (radikális nézetet vallott a szülő-gyermek kapcsolatról és a politikai közösségről, társadalomról amelyet már nem tekintett szerves, természetes hierarchiának)

o A szülőnek és az államnak csak a gyermek éretté válásáig van hatalma,

o a politikai közösségben a tagság nem a természet adta hűségen alapszik,

o az állam köteles a természetes, sérthetetlen emberi jogokat tiszteletben tartani, és

o a szülő politikai álláspontját, közösségi tagságát nem örökli a gyermek, hanem a két fél (közösség és egyén) érett, kölcsönös elfogadásával, egyéni akarattal és döntéssel jön létre a tagság,

o így ez a kötelék módosítható (lemondás, kivándorlás stb.) – tehát konszenzuális

Állampolgárság

közjog (nemzeti és nemzetközi) – állami akarat és magánjog (nemzeti és nemzetközi) – az egyén saját döntései (pl.

családalapítás, házasságkötés, válás, örökbefogadás, kivándorlás) révén alakul,

önmagában egyik sem képes a szabályozást megvalósítani

Átfogóan Jogcímek Állampolgárság Migrációs modell Szak/politika

leszármazással nyilatkozattal vélelemmel családjogi ténnyel honosítással visszahonosítással visszaállítással „honosítással” (tényleges kapcsolat nélküli, gyorsított eljárásban)

Aszkriptív – konszenzuális Esszencialista - konstruktivista Promirdiális – etno-nacionalista Liberális, republikánus, civil

Asszimilációs, akkulturációs („kétirányú folyamat”) Kommunitárius Szeparatív, kiszorító Procedurális Pluralista, multikulti

Migrációs politika Integrációs politika Emberi jogok, alapjogok tisztelete Etno-politika

Nemzetközi összehasonlíthatóság kísérletei MIPEX (25 tagállam + Can, Nor, Sv): a migráció és

integráció összefüggő rendszert alkot, amelyet 142 indikátor segítségével 3 modellbe lehet besorolni, több hullámban végzett adatgyűjtéssel a jogalkotás alapján -- összevethető a megkövetelt beilleszkedési szint (a foglalkoztatásra/ munkavállalásra, a családegyesítésre, a huzamos tartózkodási jogállás megszerzésére, a politikai részvételre és az egyenlő bánásmód biztosítékaira, az oktatásra, valamint az állampolgárság megszerzése)

o Liberáliso Fél-liberáliso Restriktív (pl. Magyarország)

Összehasonlíthatóság

A nyelvi és beilleszkedési tesztről készített európai kutatás 9 uniós tagállamban – köztük Magyarországon is – azt vizsgálta, hogy miként alakítja az elmúlt évtizedben terjedő tesztelés a bevándorlók jogállása, a beilleszkedés és a politikai közösséghez tartozás közötti kapcsolatokat o kiszorító, diszkrimináló hatás, különösen a családegyesítési

jog terén o és a nem standardizált nyelvi követelmények miatt (ld. hazai

vizsgáztatási rendszer) EUCITAC (27 tagállam+jelöltek) állampolgársági

szabályozása a statisztikák és a joggyakorlat összefüggéseiben is, összehasonlítható módon o önálló csoportot alkotnak az etnikai preferenciát alkalmazó

országok

A szabályozás vitatható elemei, további kutatási irányok

lehet-e mérni, meghatározni, nyilvántartani, beszámítani az etnikai hovatartozást a hatósági eljárásokban, amennyiben a jogi szabályozás – jelesül a honosítás – az etnikai kedvezményezésre épül (pl. népszámlálás ehhez nem ad segítséget)

szakaszolni a jogi szabályozást, hogy a Magyarországhoz fűződő viszonyban milyen alapelvi változások voltak az állampolgárságot szerző és az állam között a jogszabályok alapján

o etnikai kapocs, családi kapcsolat, területhez kötődés, érdemszerzéso Áptv: egyes jogintézményeiben megtestesült elvek a területhez

kötődésre épültek, így összeilleszthetők voltak a migrációval és a vándor beilleszkedésével. Ugyan a befogadás döntően etnikai preferenciája a más nyelvű, kultúrájú migránsoknak a családi kapcsolatok, itteni születés és nevelkedés révén kínált stabil jogállást, állampolgárságot, a magyar eredetű migránsoknak sokkal kedvezőbben nyújtott magyar állampolgárságot. 1993-2010 között a jogi szabályozás közös kereteket adott a vándorok integrációjához, és kivételként kezelte a területi kötődés nélküli állampolgárság szerzés lehetőségét, a szerzéshez területi kötődés + magyarországi egzisztencia + nyelvtudás, különös állami segítség nélkül, a migráns saját erejére támaszkodva.

o 2011-től új korszak: két külön jogi keret jön létre, a honosítás és a „honosítás”

További kutatni kellene az állampolgárság megszerzése előtti és

utáni életutat, hogy abban milyen tartalmi változást hoz az állampolgárság megszerzése, van-e tovább-migrációs hatása, a hazatérés vagy a maradás mellett dönt-e az illető, milyen a hatása a családalapításra, hogyan alakul a nyelvtudás, a munkavállalás – azaz a területhez kötésen alapuló állampolgárság valós összefüggéseit lehetne felmérni és figyelemmel kísérni

ehhez a migrációs statisztikai rendszer javasolt reformja kellene, bevezetve az egyéni statisztikai azonosítót, hogy a követés lehetségessé váljon, segítve a spontán vagy majd támogatott beilleszkedési életút-állomások azonosítását

Empíria az elmélet árnyalásához

BÁH irattárban (2009-ben beadott kérelmek)

N= 128 fő a %-ok a kérelemre vonatkoznak) Alapeset: 9% Kedvezmény ht.alapján 7% Kedvezmény gyermek alapján 6% Kedvezmény magyar nemzetiség alapján 69% Elutasítás 9%

Megoszlás Vizsgázott 21%

Nem vizsgázott 79%

Kérelmezők állampolgársága

Román 49%

Szerb 17%

Ukrán 15%

Szlovák 2%

Egyéb 17%

Összegzés Az állampolgárság végérvényesen eltolódik az etnicista,

esszencialista és kommuntárius modell felé, amelyben a területi elv ugyanolyan elvétve jelenik meg, mint a köztársasági alkotmányosság követelménye és értékeinek közvetítése.

Levált a „honosítás” a migrációs politikáról és elsősorban identitáspolitikai kérdéssé alakult.

Másfelől a honosítás a nem-magyarok számára kifejezetten diszkriminatív, kiszorító hatású a családjogi és menedékjogi, hontalansági (emberi jogi) kedvezmények ellenére is az állampolgárság megszerzése a fő szabály változatlansága és a kivételek, legkedvezményezettebb esetek közt növekvő távolság miatt -- ezért a szabályozás változtatása indokolt, ide értve a területhez kötődők (itt született, nevelkedik) nagyobb kedvezményezését

Összegzés csak formális választ lehet adni az állampolgárság

megszerzésének a migránsok beilleszkedésében betöltött szerepét illetően: stabilizáló, az állampolgári és az uniós polgári jogokat megnyitó funkciója az egyéni alkalmazkodás és a kulturális hasonlóság függvénye.

Állami, önkormányzati támogatások, politikák helyett csak a honosításhoz vezető úton kötelezően megszerzendő jogállás részeként nyílik mód egyes szociális, gyermekvédelmi, közoktatási, egészségügyi ellátások, politikai jogok (helyi aktív választójog, népszavazásban részvétel) megszerzésére, sokszor annak gyakorlási lehetősége nélkül.

Összegzés

Át kell gondolni az állampolgársági vizsga teljes o célját, o tartalmát, o a nyelvi követelményeit, o értékelési rendszerét,

o intézményes segítséget kell adni a felkészülésre, megszüntetni a felmentések tág körét Kell egy vízió arról, hogy kik legyenek a jövendőbeli állampolgárok, mert egyszer elfogynak a határon túli magyarok