Láczay Magdolna

A karavántól a menlevéligA korai vándorló életforma sajátossága

Indiai örökség – monoprofesszionális alkasztok kialakulása, azaz hiányszakmák szerinti szóródás

Gazdálkodásuk szolgáltatásokra épül, de a megélhetését a karaván életforma a vándorlás során gyűjti

A cigány csoportok a15. század óta a magyarországi társadalom részeként, környezetükkel szimbiózisban éltek

A karavántól a menlevéligVándorolva kell felkutatni a megrendelőt, s ha

kimerült a kereslet, továbbálltakViszont: nem járkálhattak engedély nélkül, királyi

menlevelet kaptak, a 16-17. századtól fennmaradtak

pl. Révay Péter és Thurzó György menleveleiben (1608, 1616):Ebből tudjuk, mivel foglalkoztak:

Fémmegmunkálás: kovácsok, rézművesek, fegyverkészítés stb. a legjellemzőbb

Az első írásos adatokból1399-ben pedig Liptó vármegyében ítélkeztek

cigányok felett a nemesi ítélő székenAz első olyan adatot, amikor cigányokat

letelepítettek, Hunyadi János, mint besztercei gróf 1455-ben kiadott

okleveléből ismerjük Magyar Országos Levéltár, DL. 244543.

Kivonat: Magyari Károly: Regeszták Alsófehér vármegye levéltárából. Történelmi Tár , 1907.

Az első írásos adatokbólSomogy megye 1768. évi cigányokról szóló

statutumaiban (szabályrendeletében)pl. határozottan külön választva beszélnek a zingari valachi kategórián belül a különféle famunkákat végző (ex arboribus varia instrumenta lignea, cochlearia, et lintres et alia conficiant), valamint a rézműves és üstcsináló (ahenarius) cigányokról

Miért nem illeszkedtek be?

Talán az alábbi okokból: pogányok voltak a keresztény EurópábanVándorló életmódjuk és ami ezzel velejárt A 18. századtól az egész Magyarországon

domináltak a céhek, uralják a piac nagy részét, de az egyedi igényekhez illeszkedő foglalkozások megmaradtak a cigányok számára

A 18-19. század fordulóján jellemző foglalkozások

1794. erdélyi négy csoportba, az 1842/43-as országgyűlés nyolc sorolta a cigány foglalkozásokat:

- Letelepedett, falvakban és a városokban mesteremberként élő , „rendes életmódot” folytatók- Csekély számban szintén letelepedett, úrbéres telekkel rendelkező , földművelésből élő cigányok- Állandó lakással nem rendelkező , ám konvenciós cselédként „határozott életmódot” folytatók-Kincstári aranyász cigányok -Taksás fiskális cigányok-Ideiglenesen megtelepedettek, a földesurak földján szabálytalanul szolgálók (alkalmi munka)- Földesurak oltalma alatt alkalmi és idényjellegű munkát vállalnak (sáncásás, házépítés, erdőmunka)- Sátoros cigányok: rostakészítés, üstfoltozás, jövendőmondás és csalások

A 18-19. század fordulóján jellemző foglalkozásokBereg vármegye 1797. évi statutumában

(szabályrendeletében)három csoportba sorolták a cigányokat:az állandó lakóhely megléte,

Házakban laknak, tavasszal és nyáron családostól faluznak, majd visszatérnek a lakhelyükre

a mozgás Megtelepedtek, házakban laknak, kezük munkájából élnek,

(de nem mezei munkából), tarthatnak lovakatmegélhetési mód alapján sorolták

Sátrakban lakó kóborlók

A cigányok 18. századi betelepedései és dokumentumai

HELYTARTÓTANÁCSI RENDELETEK:

A török kiűzése után Erdélyen keresztül nagy betelepedési hullám – rendelet tiltja a vándorló életet, a letelepedést kötelezővé teszi

Ehhez kell az egyes települések földesurának vagy bírájának az engedélye kellett – a falukönyvek bizonyítják

A cigányok 18. századi betelepedései és dokumentumaiÖSSZEÍRÁSOK

1. Adóösszeírások:- Ilyen összeírások már korai korból léteznek,

például 16. századból is fennmaradtak adóösszeírások

(dicális)- urbáriumok

2. Foglalkozás összeírások:Mária Terézia 1768-as rendelete

- országos- a megyék járásonként, a szolgabírák

felügyeletével készítették

A cigányok 18. századi betelepedései és dokumentumaiMegyei, helyi rendeletek, összeírások:

Katonai összeírások: pl. fegyverművesek, kovácsok Vásárkönyvek: elsősorban a lókupecek szabályozása Elveszett jószágok kereséséről

Életmódot szabályozó megyei rendeletek: Hol telepedhetnek le (falvak végén vagy a faluban)Adómentességről, egyéb szolgáltatásrólFoglalkozás szabályozások

A cigányok 18. századi betelepedései és dokumentumai

EGYÉB RENDELETEK:Bíráskodás:

alispáni, járásbírák és a falvak bíráinak könyvébőlKereszténység felvételéről, hitéletrőlGyermekgondozásról:

pl. A 7 - 12 éves gyermekek kiemelése a családból Gyermekeket parasztgazdákhoz kellett adni, hogy tanuljanak – nem volt sikeres

Boszorkányság, üldözésBábaság, gyermekelhajtás büntetése Elhullott állatokról

A cigányok 19. századi dokumentumai1893-as cigányösszeírás: államigazgatási ,

tudományos274 940 fős népesség

Ebből: 243 432 fő állandó letelepedett 29344 fő vándorló 10,7%

1895-ös javaslat: neuralgikus pontok: (érdemes összevetni a maiakkal!)

munkaerőpiacoktatás

A cigányok 20. századi dokumentumai1961 –es párthatározatban 200 000 fős népességet

három csoportba sorolták: 1. A beilleszkedett cigányok, kb. 30 %, az átlagos

gazdasági és kulturális színvonalon élnek2. Beilleszkedésben lévők, kb 30%, a települések

határában, putrikban , alkalmi munkából élnek, alacsony kulturális szinten

3. A be nem illeszkedett cigányok, kb 40% félig letelepedettek, nagy részük írástudatlan, munkakerülő?,

Az együttélési modellek korszakai A 15-16. század a tartós együttélési feltételek

megteremtésének időszaka.

A 18. század második fele a felvilágosult abszolutizmus civilizatorikus kísérletének időszaka

19. század utolsó harmadában a polgárosodás, a modernizáció és a „humanitás követelménye” vetette fel azokat a kihívásokat, amelyek a központi kormányzatot is az integrációs utak keresésére késztette

Az 1950-es években újabb modernizációs csapda keletkezett, amit ellentmondásosan ugyan, de az iparosodás oldott meg, az 1980-as évekig tartó integrációs folyamat volt

A rendszerváltás1990 óta tartó folyamatának neuralgikus pontja a cigányok/romák társadalmi helyzetének rendezése, amely minden korábbinál élesebb kérdéseket vet fel.

A mindennapokról leginkább a bírósági iratok „beszélnek”Egy helyi ajánlás: Nagy Sándor: Kínvallatás a hajdúvárosok és aHajdúkerületi törvényszék előtt indított bűnügyekben In.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve V. /Szerk.: Nyakas

Miklós, Hajdúböszörmény, 1984/ 99 http://www.hbml.archivportal.hu/data/files/145061653.pdf