azaz ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e...
TRANSCRIPT
Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások
érvényesülésének folyamatát nevezzük szocializációnak.
A szocializáció tartalma: maga a kultúra, vagyis mindazoknak az (1)anyagi és (2)szellemi
javaknak az összessége, amit az emberiség létrehozott. A személyiség létezésének az a
feltétele, hogy ontogenezise során e kultúrának az elemeit elsajátítsa, interiorizálja.
Az interiorizált kultúrát nevezzük műveltségnek.
A kultúra javait, mint műveltségtartalmat sajátítjuk el, a művelődés tehát nem más, mint a
kultúra bizonyos tartalmainak interiorizációja. Mind a művelés, mind a művelődés aktív
folyamat, amely kölcsönösséget feltételez az átadó és a befogadó részéről egyaránt. A
kultúra műveltségtartalmait jelentősen befolyásolja a társadalom érték- és
normarendszere, az egyén individuális sajátosságai.
Az egészségkultúra maga az életmód.
Az egyén életmódja révén szabályozhatja, optimalizálhatjaegészségi állapotát, életmódjával elégítheti ki egészségévelkapcsolatos szükségleteit.
Az egészségi állapot visszahat az életmódra, attólelválaszthatatlan.
o Az életmód az emberek olyan tevékenységi-magatartási
rendszere, amelyet életük fenntartására, változó
szükségleteik kielégítésére szerveznek. Az emberi
magatartás olyan vonásait fejezi ki, amelyek a mindennapi
életünkben rendszeresen megnyilvánulnak.
o Az egyének viszonylagos autonómiával alakítják
életmódjukat, a társadalmi-gazdasági feltételek között. Az
életmódot meghatározzák az anyagi viszonyok és az életszínvonalbeli adottságok.
o A végzett munka
o Anyagi viszonyok
o Életkor és nemek szerinti differenciáltság
o Iskolai végzettség
o Család
o Életmódminták
Az egészség az egyén valamennyi működéséből összegződő
állapot, másrészt egyensúlyi állapot, amely időben változó,
különböző fokozatú átmenetet képezhet a veszélyeztetettség
és a betegség állapotai felé.
Az egyén csak szubjektíven képes saját egészségi állapotát
átélni, minősíteni, megváltoztatandónak ítélni. Ennek igen
nagy a jelentősége, ugyanis az egészségérzet,
egészségtudat, a betegségérzet, betegségtudat a
leghatékonyabb motivációs bázisa lehet a különböző
életviteli történéseknek.
o A rekreáció fogalma a modern kor terméke, jóllehet a gyökereit az őskorig
visszavezethetjük
o Latin eredetű szó, ami kezdetben iskolai szünidőt jelentett [Comenius, J. A. Nagy
oktatástan (1592-1670)], azaz kikapcsolódást, pihenést, „mással” foglalkozást.
o A rekreáció az elfogadott nemzetközi értelmezésben a szabadidő eltöltés kultúrája.
o A jó közérzet, a jól-érzés, a jól-lét, a minőségi élet megteremtését szolgálja,
miközben a rekreálódó felüdülését, felfrissülését és szórakozását is eredményezi.
o Szociológiai értelmezésében a munkavégző képesség helyreállítását,
újratermelését tekintették elsődleges feladatának.
o Nevezik az életminőség tanának is.
o Totális értelmezésben a civilizációs fejlődés kihívásaira adott választevékenység,
amit elsősorban szabadidőnkben végzünk.
o A rekreáció társadalmi funkciója a munkavégző képesség megteremtése,helyreállítása és növelése
o Az egén számára a legfőbb funkció: a felüdülés, a felfrissülés és szórakozás
o Eredménye pedig társadalmi méretekben és az egyén szintjén is a jól-megéltminőségi élet
Rekreatív magatartásforma:
o Azokat az egyéni és társadalmi érdekeket kielégítő (pozitív) magatartásformákatnevezzük rekreatívnak, amelyek az ember szomatikus, pszichés és szociálisközérzetének megteremtésére, a kreatív cselekvő-, és az optimális teljesítőképességmeg-, ill. újratermelésére valamint megújítására irányulnak.
o A rekreatív többlet a nem szabadidős tevékenységeinkben keletkező rekreációshatásokat jelenti.
o A többlet megjelenhet a kedvvel végzett munkában (munkahely, főzés, takarítás,fűnyírás), mint a fiziológiai szükségletek kielégítésében (étkezés, fürdés).
o Az ősembernek munkavégzésre alkalmas állapotba kellett„kerülnie”. Ennek feltétele ekkor a megfelelő táplálékhozjutás (energiapótlás) és a „megújulást” szolgáló alvás(regeneráció).
o Már ekkor megjelent az igény a kikapcsolódásra. A törzs jeleseseményei, a nagyvadak elejtését, majd később egyellenséges törzs legyőzését követő ünnepségek, valamint azévezredeken át rendszeresen megtartott avatási próbák asajátos időrend szerinti vallási-kultikus események az őskoremberének szórakozását, kikapcsolódását jelentették amindennapokból.
o A munka-pihenés aránya 50-50-%o A rekreáció: elsődleges funkciója az őskorban a
munkavégző-képesség megteremtése, helyreállítása,növelése
o „Szabad emberek”- szabadidős
tevékenységei összefonódnak a vallási,
művelődési, művészeti tevékenységekkel
o Tudomány, színház, sportesemények,
cirkusz
o A 7. nap szentsége
o Munka 50%, biológiai szükségletek 25 %, szabadidő 25%
o Az ünnepek sora bővült: vallási (karácsony, újév, húsvét), családi (esküvő, keresztelő, halotti tor), vásárok, bálok, (farsangi, szüreti), cirkuszok
o A rekreáció funkcionális fogalma kiegészülmotivációs hatásúval: felfrissülés, felüdülés,szórakozás.
o A reneszánsz korban megváltozott a szabadidő tartalma és a róla vallott nézetek kiindulópontja.
Előtérbe került a harmonikus személyiség
fontossága, mely eszményhez szorosan
kapcsolódott a szabadidő hangsúlyozása.
o A munkaidő meghosszabbításának igénye a
feudalizmus bomlásával egyidejűleg jelentkezett.
o Ipari forradalom1769-1850: első ipari forradalom
gépesítés, tömegtermelés, gyárak1870-1914: második ipari forradalom
gépipar, vegyipar, vasút
o Tudományos-technikai forradalom1945-napjainkig
automatizáció, motorizáció, a mezőgazdaság gépesítése, kemizálása, háztartási robotok, számítástechnika
o A 20. század második felére megnőtt az emberek
szabadideje és vásárlóereje egyaránt.
o Az lett a fő kérdés, hogy miként tudnak ezzel élni és nem
visszaélni.
o A civilizációs fejlődés mindeközben számos negatív
hatással károsította, rombolta az ember minőségi életét.
o Ekként teljesedett ki végül is a rekreáció a minőségi élet,
az igényesen megélt élet fogalmával.
Társadalmi kötelezettségek:
o Ebbe a csoportba az anyagi javakelőállítását, a jövedelemszerzést szolgálómunka, illetve a jövőbeni munkára fölkészítőtanulás tartozik.
o Ehhez soroljuk még a családi (háztartásimunkák, gyereknevelés, bevásárlás) éstársadalmi kötelezettségeket (adózás,bejelentések, igazolások, postai és bankiügyletek) is.
o Ide tartozik a közlekedés/utazás, ami nemkimondottan a rekreálódást szolgálja.
Biológiai szükségletek:
o Az egyén önmaga ellátását, illetvefönntartását szolgáló tevékenységekcsoportja.
o A biológiai idő fogalmába a pihenés(alvás, üdülés), a táplálkozás és ahigiéné, testápolás (tisztálkodás, fodrász,kozmetikus, stb.), valamint azegészségüggyel kapcsolatostevékenységeink (szűrővizsgálatok,orvosi vizit, kórházi ápolás, gyógyszertár,stb.) tartozik.
Szabadidő:Az előző kettőn kívül fönnmaradt
időmennyiséget tekintjük
szabadidőnek (free time, Freizeit).
A rekreáció és az egyén
o Az egyén rekreációra irányuló személyes motivációja a felüdülés, felfrissülés, célja a jó közérzet, a
jól-érzés, a jól-lét megteremtése.
o A rekreációs tevékenység célja a pozitív hatások, a rekreációs élmény átélésével valósul meg!
A rekreáció célja az egyén szempontjából:
o az ember egészségének megszilárdítása, illetve szükség szerinti megújítása
o a harmonikus életvitel kialakítása
o az optimális szellemi és fizikai teljesítőképesség állandósítása
A rekreáció és a társadalom
o A rekreáció feladata a társadalmi fejlődés negatív hatásainak és a belőlük fakadó szükségletek
kellő idejű felismerése, a célok megfogalmazása és a megvalósításhoz vezető út kijelölése.
o A szabadidő az a teljes időkeret, ami tulajdonképpen üres, csupán egy lehetőség, amit rekreációs célokra (is) szabadon fölhasználhatunk.
o Jellemzője a választás szabadsága, a fizikai, lelki és szellemi értelemben vett önkiteljesedésre, az önbecsülés növelésére és örömkeresésre való törekvés.
Ami ebből kedvünkre/ örömünkre szolgál, amit kellemesnek találunk és pozitív élményként élünk meg
azt tekintjük leisure-nek.
Passzív típus:
Azok, akik szabadidejükben nemcsinálnak semmit, legfeljebbkocsmába járnak, televízióznak,esetleg házimunkát végeznek.
Akkumulatív típus:
Minden iránt érdeklődnek, desemmi iránt sem elkötelezetten.Elsősorban értelmiségiek, vezetőállásúak, divatkövetők, sznoboktartoznak ide.
Rekreatív típus:
Stabil, megállapodott életvitelt
folytatnak, és szabadidejüket a
felüdülésre akarják fölhasználni. A
típus tagjai főleg a könnyű műfajok
iránt érdeklődnek.
Inspiratív típus:
Szabadidejükben magasabb
kultúra iránt érdeklődnek,
fontosnak tartják önmaguk
fejlesztését, az értékek ápolását.
Értelmiségiek, ill. más rétegekből
azok, akik értelmiségi mintát követnek.
o A „hatékony” szabadidő
eltöltéshez szükség van
szabadidőtudatra, azaz
megtervezett, tudatosított,
figyelemmel átélt
szabadidőre.
o Ennek lépései a következők:
Legyen életstratégiánk.
(Milyen munka, család,
karriert képzelünk el
magunknak? Mit szeretnénk
tulajdonképpen az életben?
o Bontsuk le ezt részcélokra.
Legyenek távlati, középtávú
és közeli céljaink.
o Ezekhez rendeljünk
cselekvési terveket.
o Ezek megvalósítása
föltételezi, hogy vegyük
számba a várható napi, heti,
ünnepekhez kötött, valamint
a nagyobb léptékű
(szabadságos)
szabadidőinket.