AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓ RENDSZER ÁTALAKULÁSA ÉS ANNAK

HATÁSA A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZERRE

DR. VARGA GÁBORTESZK igazgató

SZIME KonferenciaGyőr, 2012. szeptember 28.

A Semmelweis Tervben megfogalmazottak alapján zajló egészségügyi struktúraváltás, közel másfél éves folyamatos szakmai konzultációt követően jutott el a végső döntés szakaszába.

A Semmelweis terv megvalósítása során állami kézbe kerültek a korábban önkormányzati fenntartású megyei és városi fekvőbeteg ellátó intézmények, több esetben azok járóbeteg szakrendelőivel együtt.

Intézmények átadása-átvétele

• 2012. január 1 – megyei fekvőbeteg intézmények átvétele fenntartói jogkörbenTérségünkben 5 kórházat érintett: Petz Aladár M. Oktató Kórház, Veszprémi Csolnoky F. Kórház, Zala Megyei Kórház, Markusovszky Kórház, Farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet

• 2012. május 1 – városi fekvőbeteg intézmények átvétele fenntartói és tulajdonosi jogkörbenTérségünkben 15 fekvőbeteg intézményt érintett, illetve további 2 intézményt érintő vagyonátvétel történt

Módosult ellátás

A struktúraváltás következtében országosan számottevően csökkent az aktív ágyak száma.

A megszűnt aktív ágyak helyett az intézmények krónikus, egynapos, nappali kórházi és járóbeteg konverziót igényelhettek.

Azok az intézmények, ahol a sürgősségi betegellátáshoz kapcsolódó aktív ellátás megszűnt, de ezekben a szakmákban járóbeteg ellátást folytatnak, 24 órás ügyelet fenntartásáért havi fix díjra jogosultak.

Egynapos műtétek preferenciája

• Nyugat-Európában 40-60%, az USA-ban pedig az előre tervezett műtétek akár 80%-át is egynapos sebészet keretében végzik. Magyarországon eddig 8% körüli volt az egynapos sebészetben végzett beavatkozások aránya.

• A betegek és a szolgáltatók együttes érdeke, hogy az egynapos ellátásban is végezhető beavatkozások ne többnapos kórházi benntartózkodással járó aktív osztályon történjenek.

• A bonyolultabb műtétek esetében a beteg érdeke, hogy jól felszerelt, műszerezettségében korszerű kórházban kerüljön ellátásra.

• A szakmai kollégiumok átdolgozták a szakmai minimumfeltételekre vonatkozó követelményeket, és progresszivitási szintek szerint sorolták be a HBCS-ket. Javaslatot tettek a szakmák progresszivitási szintje alapján arra, hogy mely ellátó intézmények milyen progresszivitású ellátást végezzenek az adott szakmában (több városi intézményben szűnt meg pl. a szemészeti és urológiai osztály).

• Az intézményekben működő szakmák progresszivitási szintjének besorolása után megtörtént az ezekhez tartozó területi ellátási kötelezettség kialakítása, amely „finomhangolása” jelenleg is zajlik.

PROBLÉMÁK

• Orvos és szakdolgozó hiány• Bérelemeléssel kapcsolatban felmerült problémák• Magyar Államkincstár számlavezetésével kapcsolatos

problémák• Az OMSZ és a GYEMSZI térségi felosztásának

különbözőségéből fakadó anomáliák• Növekvő likviditási problémák• Ügymenetek lassulása, adminisztrációs terhek

növekedése

8 RÉGIÓ

- Győr-Moson-Sopron megye- Vas megye- Zala megye- Veszprém megye- Somogy megyéből 4

település

NYUGAT-DUNÁNTÚLI TÉRSÉG

A Nyugat-dunántúli térség ellátási területe:

Nyugat-dunántúli térség adatai

• Ellátandó lakosságszám: kb. 1 350 000 fő

• Térség területe: kb. 16 000 km2• Települések száma: 876• Kórházak száma: 21 + 1 (Várpalota)

• Orvos létszám: kb. 1515 fő• Szakdolgozói létszám: kb. 6523 fő

• Aktív ágyszám 2012. július 1-ig: 5 229• Aktív ágyszám 2012. július 1 után: 4 944• Aktív ágyszám csökkenés 2012: 285• Krónikus ágyszám 2012. július 1-ig: 4 842• Krónikus ágyszám 2012. július 1 után: 4 952• Krónikus ágyszám növekmény 2012: 110• Összes ágyszám 2012. július 1-ig: 10

071• Összes ágyszám 2012. július 1 után: 9 896• Összes ágyszám csökkenés 2012: 175

Nyugat-dunántúli térség adatai

2012. I. félév

• A térség aktív ágyszámának részesedése az országos aktív ágyszámból: 11,8%

• A térség krónikus ágyszámának részesedése az országos krónikus ágyszámból: 17,94 %

TÉRSÉGI ÁGYSZÁMOK RÉSZESEDÉSE AZ ORSZÁGOSBÓL

10 ezer lakosra jutó aktív ágyak száma megyénként

  10 ezer lakosra jutó aktív ágyak száma országos összesen: 44,38

2012. I. félév

ÁGYKIHASZNÁLTSÁG %

AKTÍV KRÓNIKUS

GYMS megye 75,21 89,38

Vas megye 74,73 79,19

Veszprém megye 71,41 89,22

Zala megye 79,45 79,52

Térség összesen 75,20 84,33

Országos összesen 74,68 82,40

2012. I. félév

• Teljes HBCS esetek száma összesen a térségben: 122 923

• Részesedés az országosból: 11,81%

• Elszámolt HBCs súlyszám összesen a térségben: 133 556

• Részesedés az országosból: 11,37%

2012. I. félév

• Elszámolt aktív ápolási napok a térségben összesen: 733 670

• Részesedés az országosból: 11,77%

• Térségi case-mix index: 1,09028• Országos case-mix index: 1,12861

10 ezer lakosra jutó krónikus ágyak száma megyénként

10 ezer lakosra jutó krónikus ágyak száma országos összesen: 26,95

2012. I. félév

• Krónikus napok száma a térségben: 753 827• Részesedés az országosból: 18,72%

• Krónikus súlyozott napok a térségben: 1 066 135

• Részesedés az országosból: 19,30%

• Funkcióváltó kórházak a térségben 2012:o Tapolca oCelldömölk oCsorna oKörmend

• Integrálódó kórházak 2012:oHévíz-Keszthely, o Szombathely-Körmend

A TVK alakulása térségi szinten

2012 évre:• eredeti: 228.616• módosított: 224.140 (struktúraváltás miatt)2013. évre (amennyiben nem változik a TVK

elosztás): 215.157

ÉVES TVK ALAKULÁSA, térségi összes (21 kórház)

Adósságállomány

A térség kórházainak adósságállománya, 2012. szeptemberi állapot szerint:

• 60 napon túli: 1,5-2 milliárd Ft• 30-60 nap között: 3-400 millió Ft• 30 napon belül: 6-700 millió Ft• Összesen: kb. 3 milliárd Ft

Vegyes finanszírozású intézmények

A Nyugat-dunántúli térségben működő vegyes finanszírozású intézmények:

• Sárvári Kórház simasági telephelyén– 62 ágyon OEP finanszírozással krónikus fekvőbeteg szakellátás, – 40 férőhelyen normatív állami hozzájárulásból pszichiátriai és

szenvedély betegek szociális otthoni ellátása és foglalkoztatása

• Celldömölki Kórház intaházai telephelyén– 70 ágyon OEP finanszírozással egészségügyi rehabilitációs ellátás, – 22 férőhelyen normatív állami hozzájárulás felhasználásával

pszichiátriai betegek szociális célú ellátása és foglalkoztatása

Simaság és Intaháza

Mindkét telephelyre jellemző, hogy • ugyanazon ingatlan szolgálja az egészségügyi

és a szociális feladatellátást, • a felépítményeknek több közös használatú

helyisége van, • a szakmai ellátást végző team nem válik szét

szociális és egészségügyi részre, • csak a betegek elhelyezése különül el.

Finanszírozás• A simasági és az intaházai szociális otthoni feladatellátáshoz

kapcsolódó normatív állami támogatást a celldömölki és a sárvári települési önkormányzat igényelte egészen 2012. áprilisáig és továbbutalta a feladatot ellátó egészségügyi intézményeknek.

• Az egészségügyi intézmények átvételét követően, 2012. május 1-jétől a szociális otthoni feladatellátáshoz kapcsolódó normatív állami támogatást egyik önkormányzat sem igényelte.

• A szociális intézmények fenntartására a Kormány által kijelölt szerv Simaság és Intaháza esetében, a Vas Megyei Intézményfenntartó Központ (MIK).

• A MIK azonban normatíva lehívására nem jogosult, feladatfinanszírozás keretében pedig a megjelölt ágyakra a források nem kerültek megtervezésre a MIK 2012. évi költségvetésébe.

• A szociális tevékenység finanszírozásában patthelyzet alakult ki, a települési önkormányzatok már nem igénylik a szociális normatívát, a MIK-nek nincs forrása erre a feladatra, a GYEMSZI pedig nem rendelkezik olyan jogosítvánnyal, mely lehetővé tenné a normatíva igénylését.

• Mindezek következtében az a helyzet állt elő, hogy a 2012. május 1-jét követően állami finanszírozás nélkül látja el mindkét egészségügyi intézmény a szociális otthoni feladatokat, mely működőképességüket ellehetetlenítheti, már most likviditási gondokat okoz számukra.

Az a javaslat körvonalazódott, hogy a BM keretéből, az NGM bevonásával az EMMI-be kellene átcsoportosítani a fedezet időarányos részét, ehhez a MIK egyedi előirányzat módosítási kérelmet készítsen elő, továbbá javaslatot fogalmazzon meg a szociális törvény módosítására, hogy az eü. intézmény is elláthasson szociális feladatot.

• A simasági és intaházai „modell”, amely a pszichiátriai betegek szociális és egészségügyi ellátását egymás mellett, egymásra építve alkalmazza, a kedvező megoldások közé sorolandó és támogatandó modell.

• Orvos- szakmai szempontból is a legrentábilisabb, legrugalmasabb és folyamatos beteg és esetkövetést biztosít.

• Az egészségszervezési rendszernek nem kell uniformizáltnak lennie, az ellátói keretrendszer rugalmas alkalmazására kell törekedni, ezért ezt a modellt egyértelműen támogatni kell.

Szakmai szempontok

Javasolt olyan megoldás, jogi szabályozás kialakítása, mely végre tudomásul veszi és leképezi az egészségügyi és szociális ágazati szeparált finanszírozás csapdáit, s irányt mutat a Nyugat-Európában elterjedt vegyes finanszírozásra és vegyes profilú intézményi működésre.

Fő hatáspontok

1. Kapacitás-szűkülés az aktív ellátásban – 2500 ágy2. Az átlag ápolási idő rövidül3. Az egy napos ellátások szaporodnak (nappali, egy napos sebészet)

4. A funkcióváltó intézmények hatása a környezetükre5. Nagytérségi ellátás-szervezés

– TEK– Progresszivitás– Minimumfeltételek

6. Év végéig a járóbeteg ellátás 75 % feletti részének államosítása

Köszönöm a figyelmet!