az egészséges életmód vizsgálatamidra.uni-miskolc.hu/document/25978/21301.pdf · 1 miskolci...
TRANSCRIPT
-
1
Miskolci Egyetem
Egészségügyi Kar
Egészségügyi szervező szak
Egészségturizmus szakirány
Az egészséges életmód vizsgálata
A személyi edző fontossága
Konzulens:
Mató Juhász Annamária Lendeczky Lilla
2017
-
2
Tartalom
BEVEZETÉS ............................................................................................................ 4
Témaválasztás indoklása ...................................................................................... 4
A vizsgálatom iránya és célja ............................................................................... 4
1. AZ EGÉSZSÉG ................................................................................................. 7
1.1. Egészség fogalom alakulása ....................................................................... 7
1.2. Egészséget befolyásoló tényezők ................................................................ 7
2. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD .............................................................................. 8
2.1. Életmód fogalma ......................................................................................... 8
2.2. Egészséges életmód ...................................................................................... 8
2.3. Mentálhigiéné .............................................................................................. 8
2.3.1. Fogalma ................................................................................................. 8
2.3.2. Lelki egészség ........................................................................................ 8
2.3.3. A lelki egészség feltételei ...................................................................... 9
2.3.4. A lelki egészségvédelem fontossága .................................................. 10
2.3.5. A lelki egészségvédelem fő feladatai ................................................. 10
2.3.6. A lélek személyi edzői ......................................................................... 10
2.4. Testmozgás ................................................................................................. 12
2.4.1. Mozgás és egészségkapcsolata ........................................................... 12
2.4.2. Testmozgás elkezdésekor meg kell határozni a tevékenység célját 14
2.4.3. A mozgási tevékenység értelmezése .................................................. 15
2.4.4. Önállóságra, aktivitásra nevelés ....................................................... 16
2.4.5. Kitartás képessége .............................................................................. 16
2.4.6. A tudatos fegyelemre nevelés ............................................................ 16
2.4.7. Mi a személyi edző feladata? ............................................................. 17
2.5. Táplálkozás ................................................................................................ 19
2.5.1. Egészséges táplálkozás fogalmi meghatározása .............................. 20
2.5.2. Makrotápanyagok .............................................................................. 20
2.5.3. Mikrotápanyagok ............................................................................... 21
2.5.4. Miért fontos egészségesen táplálkozni? ............................................ 21
2.5.5. Az egészséges táplálkozás ismérvei ................................................... 22
-
3
2.6. Folyadékfogyasztás jelentősége................................................................ 24
3. Primer kutatás.................................................................................................. 25
3.1. Kutatásom vizsgálatának okai ................................................................. 25
3.2. Felvetéseim ................................................................................................. 25
3.3. Információgyűjtés megtervezése.............................................................. 26
3.4. A megkérdezés lebonyolítása ................................................................... 26
3.5.1. A kérdőívről általában ....................................................................... 27
3.5.2. A kérdőív kiértékelése ........................................................................ 27
4. KÖVETKEZTETÉSEK .................................................................................. 35
4.1. Hipotéziseim értékelése ............................................................................ 35
4.2. Javaslat ....................................................................................................... 36
5. ÖSSZEFOGLALÁS ........................................................................................ 38
Felhasznált irodalom ........................................................................................... 39
Internetes források .............................................................................................. 40
ÁBRAJEGYZÉK .................................................................................................... 42
MELLÉKLETEK ................................................................................................... 43
1. számú melléklet ............................................................................................. 43
-
4
BEVEZETÉS
Témaválasztás indoklása
Szakdolgozatom témájának kiválasztásakor arra törekedtem, hogy a tudatos és
helyes táplálkozás valamint testmozgás illetve a lelki egészség fontosságát
hangsúlyozva az egészségmegőrzésre egészséges életmódra hívjam fel a figyelmet.
Segítségemre van az egész családom is, akikkel a rendszeres sport mellett az
egészséges táplálkozásra és mentális egészségünkre is próbálunk odafigyelni.
Szakdolgozatom témájának kutatásában és a megfigyeléseimet megkönnyíti, hogy
testvérem egy miskolci edzőteremben dolgozik, mellette személyi edzőként is
tevékenykedik.
A vizsgálatom iránya és célja
Kutatásom célja szakdolgozatom első részében átfogó képet kapni a Miskolcon
megkérdezett emberek táplálkozásáról, mozgásról, életmódról,
egészségtudatosságról alkotott gondolkodásáról, véleményéről és szokásairól.
Rávilágítást kapni helyes-helytelen nézőpontokról.
Magyarország sajnos nem arról híres, hogy egészséges életet folytatna. A
statisztikai adatok is azt mutatják, hogy a világon elsők között vagyunk a szív-és
érrendszeri, a daganatos betegségek és a cukorbetegség tekintetében. Bár vannak
olyan esetek is, amikor a tünetekért a genetikai meghatározottság felelős, de az
esetek túlnyomó többsége a hibás életmódra vezethető vissza.
Állításom szerint sajnos az emberek úgy gondolják, hogy az egészséges táplálkozás
egyenlő az egészséges életmóddal, mivel helyesen táplálkoznak elhanyagolható a
mozgás, rekreációs tevékenység, lelkiállapotuk. Illetve ha rendszeresen sportolnak,
megehetnek akármit „mivel úgyis lemozogják”. Nem megfelelő hozzáállás az sem
hogy kúraszerűen változtatnak (fogyókúra, tisztítókúra, léböjtkúra) nem életmódot.
Probléma, hogy rohanó világban az emberek többségének nincs ideje a mozgásra,
pedig elegendő egy kis esti séta vagy kocogás, vagy kerékpárral menni a
munkahelyre. Egy idő után ehhez hozzá lehet szokni, és kellő kitartással
megmaradnak ezek a szokások. Minden fejben dől el! Ha az ember elég kitartó
-
5
véghez tudja vinni céljait. Esetek többségében viszont a hozzáállással van a
probléma, már az első kisebb kudarc után vagy motiváció hiányában feladják és
visszatérnek a régi rossz szokásaikhoz.
Az emberek sokkal inkább hisznek az életmódváltást tervezők a női magazinok
vagy online blogok írásainak, barátok, ismerősök véleményeinek, mint a hozzáértők
szavának.
Az egészségesebb életmód igénye láthatóan megvan sokakban, mégis kisebbséget
alkotnak azok, akik ezt valóban meg is teszik"
Kutatásom célja szakdolgozatom másik részében az volt, hogy összefüggést
keressek a válaszadók edzőtermi edzés szokásai között. Konkrét adatok felmutatása,
hogy igenis szükséges szakértelemmel rendelkező edző segítségét igénybe venni a
sérülések elkerülése illetve a hatékonyabb fejlődés céljából.
A mozgás az ember életében az egészsége szempontjából az egyik legfontosabb
dolog. A mozgással ellensúlyozhatjuk a napi egyoldalú testi-szellemi terhelést,
kikapcsolódhatunk, új energiákat nyerhetünk. A test edzésének fontosságát
napjainkban sok ember elhanyagolja. Ezen kutatás célja az, hogy ismeretekkel
rendelkezzünk az edzési szokásokkal (a személyi edző szükségességéről). A
személyi edző az ember testi és lelki egészségét tartja elsődlegesen szem előtt. A
megfelelően kivitelezett gyakorlatokat csak szakemberek segítségével szabad
végezni, mivel egy helytelenül elvégzett mozgássorozat vagy egy rossz mozdulat
elég ahhoz, hogy kialakuljon egy nagyobb probléma, melyet esetleg azonnal nem is
észlelünk, de lehet, hogy a későbbieken komoly, hosszú távú problémát jelenthet.
Éppen ezért fontos a személyi edzésprogram, amit szakember állít össze, és
felügyeli annak szakszerű és pontos elvégzését. Egy szakképzett és elkötelezett
edzőnek a legfőbb feladatai közé tartozik, hogy teljes mértékben odafigyeljen az
edzettjeire munka közben, tanácsokkal lássa el, és átsegítse a fejlődés során adódó
nehézségeken . A személyi edzés több mint sport, mivel teljesen egyénre szabott,
személyes adottságokhoz egészségi állapothoz, nyújt egy olyan programot, amivel
biztos az eredmény. Egy edzővel könnyebben kilépünk a komfortzónánkból és
ezáltal saját határainkat feszegetjük. Emellett egy jó edző nem csak edzéstervet ír
-
6
elő, hanem folyamatosan tanít és motivál és ösztönöz, átsegít a nehézségeken, a
holtpontokon, példát mutat, egészségtudatos látásmódot kapunk, amely az egész
életvitelre pozitív hatással lehet. Az edzés ezáltal több lesz mint egy kötelező
feladat, hanem vágyni fogunk a mozgás által kapott örömre és pozitív érzésre.
A dolgozat felépítése
A dolgozatomban szeretném bemutatni a Miskolcon megkérdezett, illetve az
edzőterembe járók egészségtudatossággal kapcsolatosan alkotott nézeteit.
Hipotéziseket állítva majd ezeket bebizonyítva illetve cáfolva szeretném
megvizsgálni és bemutatni életmódbeli szokásaikat.
Kérdőív kitöltettetésével vizsgálom meg a megkérdezettek táplálkozási, mozgási,
edzési szokásaikat, lelkiállapotukat. Személyes beszélgetések során is szeretnék
információt gyűjteni.
-
7
1. AZ EGÉSZSÉG
1.1. Egészség fogalom alakulása
Az egészség fogalmának meghatározása kiemelt jelentőségű az
egészségtudományban. Az elmúlt évtizedekben azonban jelentősen módosult a
fogalom jelentése.
A naturalista egészségmodell azt tekintette egészségesnek, akinél semmiféle
betegséget nem tudtak kimutatni. Ez egyben azt is jelenti, hogy csak a testi
tüneteket produkáló betegségeket tekintették betegségnek. Sokszor a lelki tünetek
megnyilvánulásait büntetésnek, rontásnak vélték még a XX. században is.
A normativista egészségdefiníció szerint egészséges az aki, el tudja látni azokat a
feladatokat, amelyeket az adott helyzetben a társadalom elvár. Mára azonban
nyilvánvaló, hogy ez a meghatározás sem pontos. A beteg ember is képes hosszabb-
rövidebb ideig a feladatokat, akár maximális szinten is teljesíteni. Ezeket az
egyenlőtlenségeket hívatott csökkenteni az Egészségügyi Világszervezet
definíciója. Az egészség WHO meghatározása „Az egészség a teljes testi, lelki és
szociális jóllét állapota nem csupán a betegség vagy nyomorékság hiánya.”
(Matlákné 2010)
1.2. Egészséget befolyásoló tényezők
Az egészséget több tényező befolyásolja, külső (Természeti környezet, Társadalmi
környezet, Szociális és gazdasági tényezők, Kulturális háttér) és belső (Az egyén
fejlettségi szintje, Intellektuális háttér, Az egyén saját állapotának felismerése,
Érzelmi és lelki tényezők, Genetikai tényezők) tényezők. (Matlákné 2010)
Úgy gondolom ahhoz, hogy valaki egészséges életmódot tudjon élni fontos, hogy
tisztában legyen az egészséggel, mint fogalommal.
-
8
2. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD
2.1. Életmód fogalma
Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek közt, és ahogyan
élünk, melyek jellemzők ránk, és meghatározzák egyéniségünket. (Hidvégi,
Kopkáné, Müller 2015)
2.2. Egészséges életmód
Egészséges életmód összetevői: mentálhigiéné, mozgás, táplálkozás, szórakozás,
pihenés, lakóhely, munkahely. Az életmód lehetővé teszi az egészség megőrzését,
az aktív, hosszú életet. (Hidvégi, Kopkáné, Müller 2015)
Szakdolgozatomban az első három összetevőt fogom vizsgálni.
2.3. Mentálhigiéné
2.3.1. Fogalma
A mentálhigiéné szó a köznyelvben a lelki egészséget jelenti. A fogalomnak két
nagy értelmezési lehetősége van. Egyrészt létezik egy szűkebb, egészségügyi
megközelítés, mely szerint lelkileg valaki egészséges vagy nem. Ebbe az
értelmezésbe beletartozik a lelki egészség előmozdítása, védelme. Másrészt a
mentálhigiénének létezik egy tágabb felfogása. Az újabb kutatások szerint az
egészség, mint állapot korántsem csak az egészségügyön belül értelmezendő.
Sokkal összetettebb tényezők eredményeként kialakuló, fenntartható állapot. Ebben
a megközelítésben a lelki egészség gondozásának része minden lelki érték,
kapcsolati kultúra fejlesztése. A mentálhigiénén ezért a lelki, kapcsolati kultúrát,
valamint az önmagunk elfogadását, az önismeretet, a másik, illetve a másság
elfogadását, a szociális, kulturális különbözés tolerálását is értjük (Schuttler 2001,
Itzes et al. 2006). (www.kutaso.hu)
2.3.2. Lelki egészség
Testünk nem lehet egészséges, ha az egyik kulcsfontosságú része, a lélek nincs
megfelelő állapotban. Ha lelkünket problémák, gondok gyötrik, az egy ideig tűr, s
-
9
mint mikor a mérleg nyelve túlterhelődik, kibillen egyensúlyából, kileng az egyik
irányba. Adott esetben pedig ez az irány határozottan rosszat jelent, és az csupán a
súly nehézségétől, tehát a problémák jellegéből és milyenségéből adódik, hogy
mekkora is lesz a lelki egyensúly felborulása. A lelki egyensúly eléréséért nagyon
sokat kell dolgozni, mint oly sok mindenért az életben. Nehézséget jelent, hogy a
befektetett munka olykor fájdalmas, megrázó, de mindenképpen célravezető. Saját
lelki egészségünkért, jobb közérzetünkért mi is sokat tehetünk. A legfontosabbak:
tiszta környezet, kiegyensúlyozott étrend, megfelelő időbeosztás, testmozgás; a
stresszt okozó tényezők kiszűrése, alvás, megfelelő tájékozódás, mely segít a
probléma megoldásában, emberi kapcsolatokra valótörekvés. (Hidvégi, Kopkáné,
Müller 2015)
2.3.3. A lelki egészség feltételei
A lelki egészség feltétele a jó minőségű környezet: jó minőség – relatív fogalom,
élhető, az apavető komfortigényeket kielégítő, esztétikus, elegendő, lakóteret
biztosító környezet. Az egyénnek elegendő élettere van a személynek, komfortos
környezet, ahol adottak az alapvető szolgáltatások, esztétikus környezet. Az
önbecsülés: tisztában van, ismeri saját tudását, képességeit. Kellő önbizalommal
rendelkezik. A saját erősségeit, gyengeségeit reálisan ismeri. Kóros, ha túlzott, vagy
ha alacsony az önértékelése. Érzelmi érettség: az egyén tisztában van, ismeri önnön
érzelmeit, és tudja kezelni és kontrollálni ezeket, képes felnőttként viselkedni,
adekvát érzelmi válaszokra képes. Önmagunkkal való bánni tudás képessége:
nemcsak az érzelmeivel, hanem a gondolataival is tud bánni, irányítani tudja a
cselekedeteit. Az érzelmekre jellemző, hogy elragadja az embert, uralkodik a
gondolkodáson és a logikán. Nem mindegy, hogy milyen gondolkodást engedünk
meg magunknak Társadalmi támogatottság: Nem mindegy, hol élünk: demokrácia
vagy diktatúra. (Maslaw féle piramis csúcsa az önmegvalósítás. A társadalom
függvénye, hogy mennyi lehetőségem van az önmegvalósításra). (www.kutaso.hu)
-
10
„A mentálhigiéné egy mindent átható elv, szemlélet és gyakorlat, ami segít
megőrizni az egészséges biológiai és pszichológiai állapotot a kóros környezeti
ártalmak elhárításával és a deviáns viselkedési formák helyreállításával.” (Bagdy
Emőke 1993)
2.3.4. A lelki egészségvédelem fontossága
Napjainkban a társadalom, illetve az emberiség figyelme is a lélek egészségének védelme
felé fordul. Indokolt ez az odafigyelés és sürgető is, mert világszerte növekszik a krónikus,
nem fertőző betegségek aránya, nő a torzulás az idegi és a pszichés állapotot tekintve,
életmódváltás figyelhető meg, de ez sajnos negatív irányú.
Lelki okai lehetnek pl. a gyomorfekélynek, magas vérnyomásnak. A betegségek kb. 50%-a
mögött lelki bajok húzódnak meg. (www.kutaso.hu)
2.3.5. A lelki egészségvédelem fő feladatai
1. A lelki egészség megőrzése, fenntartása
2. A lelki probléma létrejöttének megelőzése (prevenció). A megelőzés elsősorban a
pszichikus ellenálló képesség fokozását jelenti, ezt követően a betegség oki hát-terének
feltárását, majd azok elhárítását. Ha valakinek a pszichés ellenálló képessége nagyobb,
akkor a betegségekkel szembenálló képessége is nagyobb.
3. A megbomlott lelki harmónia és egyensúly helyreállítása (rehabilitáció)
(www.kutaso.hu)
2.3.6. A lélek személyi edzői
Új módszer terjed a világban, meglehetősen nagy sebességgel. A coaching a
nyolcvanas években, amerikai terapeuták által kifejlesztett, lelkierő-növelő egyéni
önismereti képzés.
Kialakított feladatok segítségével fedezik fel a kliensben lévő erőt, amellyel saját
magát sikeresebbé, boldogabbá teheti. A coach hasonlóan dolgozik, mint a személyi
edző a konditeremben, de a testi helyett a lelki állóképesség megerősítésére
összpontosít.
A szabad döntések korát éljük. A lehetőségek határtalanok, mégis, néha mintha
irányt tévesztenénk. Kevesen vallják magukat igazán boldognak, önmagával
-
11
harmóniában élő, magát őszintén sikeresnek valló emberrel találkozni manapság
ritka alkalom. Természetes, hogy belekapaszkodunk mindenfélébe, ami segíthet
kikormányozni magunkat a zátonyok közül, vagy megtámaszthatja megroggyant
lelkünket. Mindenki másra esküszik. A coaching a problémákra és azok
megoldására koncentrál. (nlcafe.hu)
Tehát az életvezetési tanácsadás – life coaching –valójában egyénre szabott
fejlesztés.
Az életvezetési tanácsadó a találkozások alkalmával a megoldandó problémákat és
az elérni kívánt célokat szem előtt tartva segít rendet tenni saját életükben.
Kezdőlépésként közösen felvázolják a jelenlegi helyzetet és a megvalósításra
kitűzött célokat. A beszélgetések során értő figyelemmel hallgat, eközben
észrevételeket tesz és kérdésekkel ösztönöz. Segít a probléma beazonosításában, a
beszélgetések alkalmával a dolgok mélyére ás, a múlt helyett a jelenre és a jövőre
koncentrál. Ez a fajta megközelítés fejleszti az önismeretet, megerősíti a
képességeket, készségeket, támogatja a célkitűzéseket, segít megfogalmazni, hogy
pontosan mit is akar elérni. A módszer ettől hatékony. (humankarrier.com)
Konkrét tanácsokat az adott helyzetre csak kifejezett kérésére ad, de a lényegre törő
kérdések nyomán az ügyfél jellemzően maga ismeri fel lehetőségeit, vagy buktatóit
és találja meg azokat a válaszokat, amelyeket saját döntéseként felelősen tud
alkalmazni és amik hozzásegítik az eredményességhez, céljai eléréséhez. Ez nem
terápia – éppen ezért súlyos esetekben nem alkalmazható! A konzultáció mentálisan
egészséges embereknek való. Minden olyan esetben, amikor szükséges, hogy valaki
kívülről, friss szemmel, szakmai ismeretek birtokában segítő motivációval
szolgáljon egy, az életében felmerült konkrét kihívással, megoldandó problémával
kapcsolatban, vagy éppen megelőző jelleggel. Olyankor, amikor egyedül nem
igazán tudjuk hogyan tovább. (humankarrier.com)
A coach személyre szabott programmal segíti a hozzá fordulót az előtte álló feladat
megoldásában vagy a kitűzött cél elérésében. Segít a tudatosság növelésében, az
addig sikertelenül alkalmazott viselkedésminták azonosításában, illetve új,
helyesnek vélt attitűdök, stratégiák kialakításában. (humankarrier.com)
-
12
Mit csinál egy life coach?
Meghallgat, amikor a kliens elmondja, milyen a helyzete, amiben segítséget
kér.
Kérdez, hogy minden részletet tisztázzanak, ami a jövő alakítása
szempontjából lényeges.
Elgondolkodtat, kizökkent, olykor meglepő eszközökkel (irodalmi,
művészeti alkotások használatával) világítja meg azokat a gondolkodási
sémákat, amelyek nem feltétlenül járnak sikerrel a vendég életében, valamint
azokat is, amelyek viszont segítenek helyzetének javításában.
Megismertet olyan eszközökkel, amelyeket bármikor elővehet, ha esetleg
újabb válságba kerül.
Bátorít és ünnepel: bátorítja, ha elbizonytalanodik, és mindig elismeri, ha
valamit jól csinált.
Egy jó coachban olyan „lelki trénerre”, segítőre lehet találni, aki a kérdéseivel,
illetve az általa alkalmazott különféle gyakorlati módszerekkel abban támogat, hogy
a vendég jobban megismerje önmagát, feltárja a problémáját, és olyan megoldást
találjon, amely számára a legjobb, és ami ennél is fontosabb: ami eredményre is
vezet. Kétségtelen, hogy a saját magával való szembenézés, a rendszerezés nem
mindig fájdalommentes ugyan, de megéri.
A coaching segítségével felfedezheti az önismeret, a fejlődés, a saját döntés örömét!
Fontosnak tartom a lelki harmóniát (jóban legyünk önmagunkkal) hiszen ha ez
megvan pozitívabban állunk a mozgáshoz. (humankarrier.com)
2.4. Testmozgás
2.4.1. Mozgás és egészségkapcsolata
A rendszeres mozgás célja és értékei között az egészség kiemelt helyet foglal el.
Hogyan értelmezzük napjainkban az egészséget? Erre ad választ az alábbi
gondolatmenet.
-
13
Az ismert WHO meghatározás szerint az egészség (well-being), nemcsak az emberi
szervezet betegségtől és gyengeségtől való mentességét, hanem a teljes testi, lelki és
szociális jólétet jelenti (WHO, 2002).
A korszerű gondolkodás tehát az egészséget testi, mentális és szociális
egyensúlyként, harmóniaként értelmezi. Biológiai szempontból ez az egyensúlyi
állapot az egészséges ember szervei és szervrendszerei, valamint az emberi
szervezet és környezete között áll fel. Pszichológiai aspektusból nézve akkor
egészséges valaki, ha személyiségének dinamikus működési egyensúlyát tartósan
képes biztosítani. Ehhez alkalmazkodnia kell az őt körülvevő természeti (éghajlat,
időjárás, higiéniai és táplálkozási körülmények, stb.) és társadalmi (az együttélés
szabályai, szokásrendek, munkával, családdal, nemi szerepekkel kapcsolatos
elvárások, stb.) környezethez. Minél szilárdabb, stabilabb ez az egyensúly, annál
egészségesebb a személyiség.
Az előbbi példákból is látszik, hogy az egészség fenntartásához az egyén állandó
aktivitására van szükség mind megelőzés, mind rekreációs területen. Az egészség
megtartására irányuló aktivitás egyik alapvető formája a testmozgás, amely minden
életmegnyilvánulásunknak is része.
Gondoljuk át, hogy hogyan hat a mozgás az egészségre? A megfelelő mennyiségű
és intenzitású tevékenység hozzájárul az egészséges testi fejlődéshez. Hiányában
sem a csontrendszer, sem az izomzat, de a belső szervek, sőt az idegrendszer és az
agy sem fejlődnek a kívánatos mértékben. Természetesen egy testi vagy szellemi
értelemben fejletlen ember hátrányba szorul az „alkalmazkodási versenyben”, ami
az egészség fenntartását jellemzi. A mozgásban gazdag életmód a testi egészség
fenntartásához minden életkorban elengedhetetlen. Gondoljunk csak a
mozgásszegény életmódból fakadó „népbetegségekre”, mint a kóros elhízás, a
magas vérnyomás, vagy a csontritkulás.
De legalább ilyen mértékű a mozgás hatása a lelki, mentális és szociális egészségre,
hiszen jelentős mértékben hozzájárul önmagunk megismeréséhez, és hiteles
önismeret birtokában önértékelésünk is valós helyére kerül. Számtalan lehetőséget
nyújt a tevékeny életre, kezdeményezésre, aktivitásra és fontos szerepet tölt be az
emberek közötti kapcsolatok kialakításában, fenntartásában, ápolásában is. A
-
14
fizikailag is aktív közös tevékenység kialakítja a közösség tagjaiban az
elfogadottság, a baráti közösségbe tartozás érzését, fejleszti a kapcsolatteremtő és
konfliktusmegoldó képességet, a szolidaritást, a toleranciát. (Nagy, Bognár, Farkas,
Gombocz, Hamar, Kovács, Mészáros, Ozsváth, Rétsági, Rigler, Szabó, Tihanyiné,
Vináné 2011)
A mozgás tehát egyaránt pozitív hatással van az egészség testi, lelki és szociális
összetevőire.
2.4.2. Testmozgás elkezdésekor meg kell határozni a tevékenység célját
A környezet – személyiség – tevékenység kölcsönhatásainak rendszerében a
tevékenység dinamikus összekötőkapocs, melynek során létrejöhet a kapcsolat a
személyiség és a környezet között. A kapcsolat a környezeti tényezők és az ember
között egy állandóan érvényesülő kölcsönhatás, amelyben az ember folyamatosan
fejlődik, miközben befolyást gyakorol a környezetére.
Az ember életmódjára tehát mindenkor az a legjellemzőbb, hogy hogyan rendezi
tevékenységeit. Mi jellemzi időbelisége, állandósága, gyakorisága, kedveltségi foka
szerint, milyen értéktudat és rendszer alakítja és befolyásolja. (Nagy, Bognár,
Farkas, Gombocz, Hamar, Kovács, Mészáros, Ozsváth, Rétsági, Rigler, Szabó,
Tihanyiné, Vináné 2011)
A tevékenység folytonos ismétlődése során válik az életmód alkotóelemévé. Az
ismétlődés természetesen az egyén választását teszi szükségessé, amelyben az adott
szituációt értékelve választja meg a számára legmegfelelőbbet. Az egyént a
választásban objektív körülmények és azokon kívül érdekeinek és szükségleteinek
hatása befolyásolja, valamint az, hogyan értékeli az adott szituációt. (Nagy, Bognár,
Farkas, Gombocz, Hamar, Kovács, Mészáros, Ozsváth, Rétsági, Rigler, Szabó,
Tihanyiné, Vináné 2011)
-
15
2.4.3. A mozgási tevékenység értelmezése
A sportpedagógiai alapfogalmak között a sportot többféleképpen is megkísérelték
meghatározni. Nem volt könnyű feladat, nem csupán a nagyon eltérő nézetek, a
lehetséges különféle nézőpontok miatt, hanem azért sem, mert rendkívül komplex
fogalom. E helyütt valamivel könnyebb a helyzet, mert csupán ha szorítkozunk,
hogy a sportot, mint tevékenységet alapvető jellemzői szerint határozzuk meg.
„A sport a testi aktivitás meghatározott formája. Nem egyértelmű jelenség, a játék,
a küzdelem, és a munka megjelenéseként jelentése összetett. Jellemzői: a sportbeli
gyakorlat, a törekvés a technikai ismeretekre, a tudásvágy és tanulás, a teljesítés és
teljesítmény – összehasonlítás, a szervezett sportban a verseny. Ezen jellemzői
alapján a sport a modern társadalom életstílusához hozzátartozik, ebben a
vonatkozásában a szabadidő részterülete. A sport minden területen interakciót tesz
lehetővé más személyekkel.” (Röthig, P. 1976). (Bíróné 2011)
Ehhez a meghatározáshoz feltétlenül hozzá kell tenni, hogy a sporttevékenység,
rendszeres testmozgás tudatosan és többnyire önkéntesen vállalt cselekvésmód.
Mint ilyen, erősen ható indítékok alapján, meghatározott motívumok késztetésére
jön létre. (Bíróné 2011)
Kiemelhető jellemző sajátosságként a teljesítményre való irányultság.
A tevékenység struktúrája:
a tudatosan meghatározott cél, eredményelérés érdekében történik,
a teljesítmény – elvárás, amely mindig társadalmi és egyénspecifikusan
meghatározott,
maga a teljesítés folyamata, mely az alacsonyabb szinttől halad a magasabb
felé,
a teljesítmény, mint a tevékenység eredménye. (Bíróné 2011)
-
16
A teljesítés a személyiség egészének részvételével történik, ugyan elsősorban a
fizikai potenciálok megtestesítője, de az összes személyiségjegy megnyilvánulása
közepette. (Bíróné 2011)
A rendszeres testmozgás az emberi tevékenységrendszeren belül nem egyértelműen
szabadidős tevékenység, hanem sokkal inkább tanulás, munka, játék. Van benne
önmegvalósítás, önkéntesség, önállóság, alkotói jelleg is. A teljesítménybeli
különbségek megértése is csak ezen dimenziók mentén értelmezhetők. (Bíróné
2011)
2.4.4. Önállóságra, aktivitásra nevelés
A mozgás arra bátorítja az embert, hogy cselekedjék és vegyen részt az élet olyan
területein is, amely mindennapi életén kívül fekszik. Segít kialakítani és fejleszti a
kezdeményezési készséget és felelősségérzetet. . (Nagy, Bognár, Farkas, Gombocz,
Hamar, Kovács, Mészáros, Ozsváth, Rétsági, Rigler, Szabó, Tihanyiné, Vináné
2011)
2.4.5. Kitartás képessége
A kitartás képessége összetett fiziológiai-pszichikai jelenség. Szükséges alapja az
állóképesség. Pszichológiailag szükséges hozzá a monotóniatűrés, a tartós
érdeklődés, a biztos motivációs bázis, a kitartó figyelem. . (Nagy, Bognár, Farkas,
Gombocz, Hamar, Kovács, Mészáros, Ozsváth, Rétsági, Rigler, Szabó, Tihanyiné,
Vináné 2011)
2.4.6. A tudatos fegyelemre nevelés
A rendszeres mozgás alkalmas eszköz a fegyelmezett magatartás kialakítására, az
önuralom gyakorlására akár a külső, akár a belső ellentétes késztetések leküzdése
miatt. Szükséges az önfegyelem és kitartás az eredmény felé való törekvés nehéz,
hosszú útján, de a sikerek és balsikerek elviselésében is. (Bíróné 2011)
-
17
Az önfegyelem, tudatos fegyelmezettség kialakulásának feltételei: az önmagunk
feletti uralom, önuralom, a helyes önértékelés, a szabályok, követelmények ismerete
és elfogadása, a közösséghez való alkalmazkodás képessége. . (Bíróné 2011)
Ezek kialakításában, és a felmerülő nehézségek leküzdésében segíthetnek a
szakemberek (life coach/ életvezetési tanácsadó, személyi edző)
2.4.7. Mi a személyi edző feladata?
Az jó edző, a számára alapvető és nagyon fontos feladat a vendég személyiségének
megbízható ismerete. Ebben a kérdésben okkal fordulnak a szakemberek a
pszichológia tudományához. (Bíróné 2011)
A személyi edző feladatkörébe tartozik az állapotfelmérés, a tartáshibák
megfigyelése, teljes anamnézis. Ezek ismeretében és a vendég céljainak
megfelelően állítja össze az edzéstervet, táplálkozási tanácsokat ad és folyamatos
kontrolt biztosít nem csak az edzéseken, hanem a hétköznapokban is, ha arra van
szüksége. Egy jó személyi edző igazi támasz lehet akár a „harcban” is. Emberi
tulajdonság, hogy hajlamosak vagyunk feladni, ellazsálni a dolgokat. Nagyon sok
embernek éppen ezért nem megy az otthoni edzés. Ha motivált, akkor is
számtalanszor előfordul, hogy inkább a komfortzónában marad. Nagy jellemnek
kell lenni ahhoz, hogy ezt valaki magától átlépje. Ezért van az, hogy igen, még a
testépítőknek, sportolóknak és sokszor maguknak az edzőknek is van saját személyi
trénerük. Nem beszélve arról, hogy egy edző sokkal több tudást halmozott fel a
terhelést illetően, biztosítja, hogy a helyes technikával dolgozzon az egyén, amely
az egészséges, jó fizikális állapotban lévő emberek számára is nagyon fontos, de a
problémás eseteknek pedig kiemelten. A megfelelő terhelés, a gyakorlatok helyes
kivitelezése és a folyamatos kontroll pedig sokkal gyorsabb eredményeket hoz, mint
a komfortzónás, helytelen és sokszor feladott saját edzés.
-
18
Nem mindegy, hogy valaki foglalkozásnak, pénzkeresési lehetőségnek tekinti
csupán, vagy ez az „élete”, és a hobbija is. Aki nem teszi bele szívét, lelkét, az a
személyi edző, nem jó edző.
A tréner segít a gépek, eszközök helyes használatában (mert a fejlődés, a kitűzött
cél, csak a helyes használat függvényében érhető el), továbbá összeállít egy
megfelelő étrendet (grammra, ml-re, darabra kikalkulálva).
A jó személyi edző ismérvei:
Iskolában szerzett minősítéssel rendelkezik, valamint a személyi edző
szakképzettsége mellett, más hasznosítható szaktudása is van, mint például
természetgyógyász, sport/gyógymasszőr, gyógytornász esetleg pszichológus,
hiszen a személyi edzők részben pszichológusok is.
Hiteles külső: Sportos testalkattal, ápolt és rendezett külsővel rendelkezzen,
hogy meggyőző tudjon lenni.
Fontos, hogy a vendég a legfontosabb, rajta van a hangsúly. Ennek érződnie
kell az edzéseknél.
Határozott legyen, jó kommunikációs készséggel rendelkezzen!
Pozitív kisugárzás: Ahhoz, hogy a közös munka eredményes legyen minden
szempontból lényeges, kell egy kölcsönös szimpátia. Pozitív kisugárzású,
optimista edző által sokkal elszántabbá, motiváltabbá tud válni. Pszichésen
pozitívan hat, hiszen minden agyban dől el, és ez által a fejlődés is jóval
eredményesebb tud lenni.
Precizitás, pontosság: Egy jó tréner az előre megbeszéltek alapján, jól
átgondolva határozza meg a terveket, illetve az edzésidőpontokat. Az
edzésekre mindig pontosan érkezik, és csak tényleg kivételes esetben
módosítja, vagy mondja le az időpontokat.
Sajnos egyre többször előfordul, hogy a személyi edzők csak szóban
mondják el a gyakorlatok lényegét, kivitelezését. Ahhoz, hogy a
legszabályosabban tudja végrehajtani valaki, kell egy tökéletesen, lassan
végrehajtott mintát látni. Egy jó edző minden esetben bemutatja a gyakorlat
-
19
helyes kivitelezését, miközben elmagyarázza, hogy az mi mindenre jó, és
mire kell kifejezetten figyelni, amikor csinálja.
Nem ringat hiú ábrándokba. Nem fogja azt mondani, amit hallani szeretne,
hanem mindig tükröt tart felé. Ellenben sokkal inkább motivál, ösztönöz, így
a segítségével el fogja tudni érni a célját. Ehhez megfelelő kitartás,
küzdelem, elszántság és célorientáltság szükséges.
Egy tréner feladata nem csak a célnak megfelelő gyakorlatok instruálásával
kezdődik, és ér véget. A kliensének megfelelő bemelegítést tart az edzés
előtt, végül pedig egy potenciális mennyiségű, minőségű és célirányos
nyújtással fejezi be. (rcnews.hu)
Végezetül a jó edző a munkája iránt rendkívül alázatos és elhivatott, sugárzik
belőle, hogy imádja csinálni, és örömét leli abban, ha másoknak segíthet. Nem csak
az edzések során van jelen, hanem segít leküzdeni a felmerülő testi és lelki
nehézségeket. A jó személyi edző egyben a pszichológus illetve az életvezetési
tanácsadó feladatkörében is szerepet vállal. (rcnews.hu)
Meglátásom szerint, aki lelkileg és testileg is odafigyel magára a teljesség igénye
érdekében a táplálkozásra is kellőképpen oda fog figyelni.
2.5. Táplálkozás
Az egészség nem más, mint a teljes testi és lelki egészség harmóniája. Ha
táplálkozásunk nem eléggé változatos, sokoldalú és kiegyensúlyozott, akkor az
teljesítményünk csökkenéséhez vezethet. A hiányos étrendből kifolyólag
fáradékonnyá, ingerlékennyé, rosszkedvűvé válhatunk, végül hosszútávon
egészségünkre is káros hatással van, meg is betegedhetünk, mely kihat az emberi
kapcsolatainkra is. Ez azonban fordítva is igaz. Nem elég tudatosan táplálkozni, a
helyes étrendre odafigyelni. Rendszeres testmozgás hiányában hamar elhízhatunk,
mely különböző betegségek forrása lehet, mely szintén kihat az emberi
kapcsolatokra is. . (Nagy, Bognár, Farkas, Gombocz, Hamar, Kovács, Mészáros,
Ozsváth, Rétsági, Rigler, Szabó, Tihanyiné, Vináné 2011)
-
20
2.5.1. Egészséges táplálkozás fogalmi meghatározása
Egészséges táplálkozásról sokat hallunk mostanában, mégis nehéz eligazodni az
egymásnak ellentmondó információhalmazban. Első lépésként tisztázzuk le mit is
jelent az „egészséges táplálkozás” fogalma. Sokan egészséges ételek fogyasztását
értik alatta. Az „egészséges étel” nem megfelelő kifejezés, hiszen a forgalomban
lévő élelmiszerek mindegyike egészségesnek tekinthető. Viszont vannak olyan
ételek, italok, amelyek fogyasztása gyakrabban, másoké jóval ritkábban ajánlott. Az
egészséges táplálkozás a különféle ételek és italok megfelelő arányban és
mennyiségben, kellő változatossággal történő rendszeres fogyasztása. Ezáltal a
betegségek kockázatát minimálisra csökkenthetjük. Az egészséges étrendnek
megfelelő mennyiségben kell tartalmaznia a szervezetünk számára fontos energiát
adó tápanyagokat, makrotápanyagokat (fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat) és
energiát nem adó, mikrotápanyagokat (vitaminokat, ásványi anyagokat és
nyomelemeket). Próbáljunk változatosan táplálkozni minél többféle nyersanyag
felhasználásával, a lehető legtöbbféle készítési módot alkalmazva.(Hidvégi,
Kopkáné, Müller 2015)
2.5.2. Makrotápanyagok
A fogyasztásra kerülő élelmiszerekben, legnagyobb mennyiségben jelenlévő
energiát adó, illetve építőanyagok.
Szénhidrátok: szervezetünk fő energiaforrásai, de ezek mellett az agyműködésben
is fontos szerepet játszanak. Szénhidrátok a cukrok és a keményítő, melyet
megtalálhatunk a gabonafélékben (gabona magvak, kenyérfélék, rizs, tészta),
gyümölcsökben, zöldségfélékben, tejben és tejtermékekben, ezen kívül rengeteg
italféleségben is. Ezek közül nem mindegy, hogy melyiket választjuk, mivel a
hasznosulás mértéke nem megegyező.
Fehérjék: testünk építőelemei, melyek elengedhetetlenek a növekedéshez és a
károsodott sejtjeink regenerációjához. Szerepet játszanak az emésztésben és a
betegségekkel szembeni védekezésben. Legnagyobb mennyiségben, a húsokban, a
-
21
tejben és tejtermékekben, tojásban, halakban illetve tenger gyümölcseiben és az
olajos magvakban lelhetők fel.
Zsírok: a legnagyobb energiamennyiséget tartalmazó tápanyagoknak számítanak.
Segítenek szöveteink felépítésében és egyes vitaminok, pontosabban a zsírban
oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódásában. Zsírok előfordulása telítetlen illetve
telített formában lehetséges. Telített zsírokat tartalmaznak a vörös húsok, tojás, tej,
tejtermékek, telítetlen zsírokat pedig az olajos magvak, növényi olajok. A zsírok
fontosak a szervezet számára, de fogyasztásukkor azért nagy körültekintéssel
járjunk el. (www.egeszsegeseletmod.com)
2.5.3. Mikrotápanyagok
Az előbbiekben említett 3 főbb tápanyag mellett szervezetünk számára szintén
nélkülözhetetlenek az úgy nevezett mikrotápanyagok, vagyis a vitaminok és az
ásványi anyagok. Az összefoglaló nevükben is benne van a jelző, hogy mikro
tápanyag, ami mutatja, hogy kis mennyiség is elegendő belőlük, melyet a változatos
táplálkozás biztosít számunkra táplálék kiegészítők alkalmazása nélkül is.
Ásványi anyagok, vitaminok: A szervezet zavartalan működéséhez a vitaminok és
ásványi anyagok megfelelő mennyisége és aránya is elengedhetetlen. Az ásványi
anyagokat és a nyomelemeket alapvetően az különbözteti meg egymástól, hogy
milyen mennyiségben vannak jelen a szervezetben. Az ásványi anyagok nagyobb
mennyiségük miatt viszonylag könnyebben megtalálhatók, a nyomelemeket
azonban – mint nevük is mutatja – csak nyomokban lehet kimutatni a szervezetben.
A vitaminok nélkülözhetetlen szerves vegyületek, mert létfontosságú szerepet
töltenek be számos anyagcsere-folyamatban, így az immunvédekezésben, az
enzimek működésében vagy a vérképzésben. .(Hidvégi, Kopkáné, Müller 2015)
2.5.4. Miért fontos egészségesen táplálkozni?
Vannak olyan tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, például hogy milyen
neműek vagyunk, van-e öröklött hajlamunk bizonyos betegségekre, életkorunk. A
betegségek többségének kialakulásáért viszont mi vagyunk felelősek életmódunk és
-
22
táplálkozásunk által. Ezeket a betegségeket hívjuk életmód- és táplálkozásfüggő
betegségeknek. Magyarországon a daganatos betegségekből származó halálozás a
világon az egyik legnagyobb. Ez a szomorú statisztikai adat megváltoztatható lenne,
hiszen a daganatos betegségek 30-40%-a megelőzhető egészséges táplálkozással. A
kardiovaszkuláris betegségekből származó halálozás is olyan civilizációs probléma,
ami sok esetben szintén elkerülhető. Egészséges táplálkozással és életmóddal a szív-
érrendszeri betegségek egyharmada megelőzhető. Kimutatások szerint kb. kétszer
annyi zsiradékot (és ezen belül nagyon magas a telített zsírsavak aránya az
egyszeresen és főleg a többszörösen telítetlen zsírsavakhoz képest) és koleszterint,
valamint három-négyszer annyi konyhasót fogyasztunk, mint amennyire
szükségünk van. Élelmi rostfogyasztásunk jóval az ajánlott mennyiség alatt marad.
Ezzel jó talajt biztosítunk az érelmeszesedés, magas vérnyomás kialakulásához, ami
jelentősen növeli a szívinfarktus, agyvérzés veszélyét. A túlzott energiabevitel és
cukorfogyasztás nemcsak az elhízás kockázatát rejti magában, hanem a II. típusú
cukorbetegség kialakulását is. A fent felsorolt betegségeket sokkal kevesebb idő és
energia ráfordítással előzhetjük meg, mint amennyi időt, energiát felemészt a
kialakult betegség kezelése, nem beszélve a betegségek okozta rossz közérzetről.
Az egészséges jelző arra utal, hogy jó táplálékválasztással, menütervezéssel,
ételkészítéssel és étkezési ritmussal elegendő energia és tápanyag kerül a
szervezetünkbe ahhoz, hogy tartósan egészségesek maradjunk. Ehhez ismerni kell
az egészséget védő, megőrző és a betegséget megelőző, azaz az “egészséges
táplálkozás” útmutatásait. Az egészséges táplálkozás annyi energiát juttat a
szervezetbe, amennyire szükség van, nem többet, nem kevesebbet.(Hidvégi,
Kopkáné, Müller 2015)
2.5.5. Az egészséges táplálkozás ismérvei
Az egészség megőrzése és a betegségek megelőzése érdekében rendszeresen
fogyasszunk zöldségféléket, főzelékféléket és gyümölcsöket. Ezek a táplálékok nem
növelik a zsír- és koleszterin bevitelt, sóban szegények, másrészt gazdag forrásai az
igen értékes, betegségmegelőző hatású, vízben oldódó élelmi rostoknak. Nem
-
23
utolsósorban vízben oldódó vitaminokat juttatnak a szervezetbe. Az utóbbi időben
különösen nagy érdeklődés nyilvánult meg a C-vitamin (aszkorbinsav) és az A-
vitamin előanyaga, a bétakarotin iránt. Ez a két vitamin ugyanis hatásosan gátolja az
érelmeszesedéses folyamat, valamint a rákos burjánzás kialakulását. Az E-vitamin
is hasonlóképpen védőhatású, de ez a vitamin elsősorban az olajos magvakban, a
csíraolajokban, a búzacsírában és a szójaolajban fordul elő igen nagy
mennyiségben, de jelen van a tejben, a tejtermékekben, a tojásban, a húsokban, a
legtöbb margarinban, valamint a zöldség- és a főzelékfélékben is. Az egészséges
táplálkozás során nélkülözhetetlen a burgonya, valamint a gabonafélék (a főtt tészta,
a búzadara) fogyasztása. Ügyelni kell azonban az elkészítésre, mert például az igen
divatossá vált olajban és zsírban sült hasábburgonya, burgonyaszirom nem tartozik
az egészséges táplálkozás napi gyakorlatához (persze, a vajjal készült burgonyapüré
sem). A kenyerek és a péksütemények csoportjából a teljes kiőrlésű lisztből készült
barna változatok különösen értékesek, mert a bennük lévő élelmi rostok serkentik a
bélműködést. .(Hidvégi, Kopkáné, Müller 2015)
Az egyik legfontosabb hogy jelentősen csökkenteni kell táplálkozásunkban a
zsiradék mennyiségét. Közismert tény az is, hogy a túlzott zsiradékfelvétel nemcsak
jelentősen növeli az étrend energiatartalmát és ezzel az elhízás kifejlődésének
legfontosabb tényezője, hanem közrejátszik az érelmeszesedés kialakulásában is.
Óvakodjunk a sok koleszterint tartalmazó táplálékoktól. Ezek közé tartoznak a
belsőségek (agy, velő, szív, vese, tüdő) és a tojás. Van koleszterin a húsokban, a
húskészítményekben, a tejben és a tejtermékekben is, ám jóval kisebb
mennyiségben, mint az előbbiekben. A máj szintén tartalmaz koleszterint, de
értékes vitamin- és mikroelem tartalma miatt helye van az egészséges
táplálkozásban. Kerüljük az édességek rendszeres élvezetét és a bőséges cukrozást.
Az édesség iránti természetes vágyat friss gyümölcsökkel elégítsük ki. A lekvárok
és a befőttek cukortartalma nagy, de kevesebb vitamint tartalmaznak, mint a friss
gyümölcsök.(Hidvégi, Kopkáné, Müller 2015)
Végül kerüljük a túlzott sózást. Az élelmi anyagokban elegendő só van, az
élelmiszerek jelentős részében pedig túlságosan is sok. A húskészítmények, a
-
24
sajtok, a konzervipari termékek sok sót tartalmaznak, sőt még a kenyér is
számottevő sóforrás, ezért legalább mi ne sózzuk tovább a táplálékot.(Hidvégi,
Kopkáné, Müller 2015)
2.6. Folyadékfogyasztás jelentősége
Az egészséges életmódnak nem csak a rendszeres testmozgás és a változatos
táplálkozás, de a megfelelő folyadékfogyasztás is elengedhetetlen része.
Gyakori hiba, hogy az ivás összefügg a szomjúságérzéssel, holott a szomjúságérzés
a szervezet vészjelzése a súlyos folyadékvesztés megelőzésére. Fokozottan figyelni
kell arra, hogy még a szomjúságérzet kialakulása előtt pótolni kell a vízveszteséget.
Minden olyan esetben, amikor az energiaigény megnövekszik, a folyadékigény is
növekszik. Fontos, hogy odafigyeljünk a napi rendszeres és elegendő
folyadékpótlásra. Testtömegünk 70%-át víz képezi, éppen ezért a víz fontos
szerepet játszik.
· Testünk hűtő rendszerének irányítása
· A szöveteken keresztüli tápanyag szállítása
· A vér megfelelő koncentrációjának biztosítása
Mind – mind olyan szerepek melyeket a folyadéknak köszönhetünk.
Az egészséges szervezetben a folyadékfelvétel, illetve leadás egyensúlya biztosítja a
megfelelő működést. Ha a folyadékfelvétel kisebb, mint a leadás, akkor a
szervezetben vízhiányos állapot lép fel, aminek számos káros következménye
szédülés, fejfájás, nyugtalanság, zavartság. A folyadékszükségletet sokféle itallal
tudjuk fedezni, de leginkább ajánlott vízzel pótolni. . (Nagy, Bognár, Farkas,
Gombocz, Hamar, Kovács, Mészáros, Ozsváth, Rétsági, Rigler, Szabó, Tihanyiné,
Vináné 2011)
-
25
3. Primer kutatás
3.1. Kutatásom vizsgálatának okai
Szakdolgozatomban szerettem volna megvizsgálni az általam megkérdezettek
mozgási és táplálkozási szokásaikról valamint az egészséges életmódról kialakított
képükről és hozzáállásukról információt gyűjteni.
3.2. Felvetéseim
Első hipotézis: Sajnos a hazai lakosság nagy része számára az egészség értéke
elsősorban akkor tudatosul, amikor azt már veszélyben érzi. Meglátásom szerint
akik rendszeresen mozognak (vizsgálatomban edzőterembe járnak) tájékozottabbak
az egészséges életmóddal kapcsolatban. Jobban odafigyelnek a prevencióra és a
mozgás és a táplálkozás illetve a mentálhigiéné egyensúlyát életmódként viszik be a
mindennapjaikba.
H1: Azok, akik rendszeresen mozognak (edzőterembe járnak)
egészségtudatosabbak.
Második hipotézis: Az egészséges életmód kialakítása egy folyamat eredményeként
jön létre. E folyamathoz több tényező is hozzátartozik. 3 alapvetője a helyes mozgás
és az étkezés egyensúlya és a lelki egészség. Véleményem szerint sok ember
megfeledkezik az egyensúlyról, csak egy adott tényezőre fókuszál.
H2: Az emberek úgy gondolják, hogy az egészséges táplálkozás egyenlő az
egészséges életmóddal, mivel helyesen táplálkoznak elhanyagolható a mozgás, vagy
fordítva.
Harmadik hipotézis: A személyi edző jelenléte önbizalmat is ad a kezdetekben, még
időben eloszlathatja az esetleges tévhiteket a fogyókúra, a diéta és az edzés
helytelen gyakorlatainak rögződése előtt. Végig segít a változás útján (motivál,
ösztönöz).
-
26
H3: Személyi edzővel eredményesebb fejlődést érhetünk el.
Negyedik hipotézis: Az ember testi és lelki egyensúlyát, harmóniájának
megteremtését tartja szem előtt. Rávezet a helyes útra, átsegít a holtpontokon és
személyes jelenlétével motivációt biztosít.
H4: A személyi edző egyben a lélek trénere is.
3.3. Információgyűjtés megtervezése
Hipotéziseim beigazolásához vagy megcáfolásához, az adatok összegyűjtésére a
kérdőíves megkérdezést illetve személyes beszélgetést választottam. A megkeresés
személyes formában történt, mivel úgy gondoltam, hogy számomra ez a
legközvetlenebb, leggyorsabb és legpontosabb eljárás, hogy információkat gyűjtsek.
A kérdőív anonim volt, hogy biztosítsam a válaszadók névtelenségét, abban bízva,
hogy hitelesebb válaszokat kapok. Egyszerűséget, könnyen megérthetőséget és
átláthatóságot vettem főbb szempontomnak a kérdőívem elkészítésekor.
Törekedtem arra, hogy olyan kérdéseket fogalmazzak meg, melyekből érdemi
információkat kapok. A nyílt kérdések bonyolult kiértékelése miatt csak zárt
kérdéseket tettem fel. Törekedtem könnyen értelmezhető kérdéseket feltenni. Végül
pedig igyekeztem, hogy a kérdések száma és az azok megválaszolásával töltött idő a
legminimálisabb legyen a minőség rovása nélkül.
3.4. A megkérdezés lebonyolítása
A valós megkérdezés előtt a kérdőívemet a közvetlen környezetemből kiválasztott 4
személlyel teszteltettem, hogy képet kapjak annak áttekinthetőségéről,
érthetőségéről és kitöltésének idejéről. Tesztalanyaim személyes véleménye szerint
a kérdőív könnyen értelmezhető, gyorsan kitölthető melynek ideje nem több mint 3
perc.
Kérdőíves felmérést végeztem 80 emberrel, akik készséggel álltak rendelkezésemre,
ebből 50 fő az edzőterem vendége, az utcán megkérdezettek közül pedig 30 fő
-
27
töltötte ki, ezek eredményeit külön értékeltem ki. 80 kiértékelhető kérdőívet kaptam
vissza a megkérdezettektől.
A kérdőív teljes egészében megtekinthető a mellékletben.
3.5. A válaszok feldolgozása, kiértékelése
3.5.1. A kérdőívről általában
A kérdőívem 15 kérdésből áll, mely a demográfiai tényezőkön kívül a
megkérdezettek életmódjáról való információkra utalnak.
3.5.2. A kérdőív kiértékelése
Először a demográfiára vonatkozó kérdéseimet szeretném bemutatni, hogy egy
általános képet tudjak nyújtani a megkérdezettek neméről, életkoráról.
1. ábra Nemek szerinti megoszlása (saját szerkesztés)2. ábra Nemek szerinti megoszlása (saját szerkesztés)
Amint az ábra is mutatja az edzőteremben megkérdezettek 54%-a még az utcán
megkérdezettek 60%-a a női nem képviselői.–ezzel a ténnyel dolgozatomban külön
nem foglalkoztam–.
54%
46%
Neme?
Nő Férfi Összesen 50 fő
60%
40%
Neme?
Nő Férfi Utcán megkérdezett 30 fő
-
28
3. ábra Kor szerinti megoszlás (saját szerkesztés) 4. ábra Korosztály szerinti megoszlás (saját szerkesztés)
Amint az ábra is mutatja az edzőteremben megkérdezettek közül 40-50 év közötti
még az utcán megkérdezettek közül az 51 év feletti korosztály töltötte ki
kérdőívem.–ezzel a ténnyel dolgozatomban külön nem foglalkoztam–.
A megkérdezettek egészségtudatosságának vizsgálata
Első hipotézisem saját tapasztalatom alapján állítottam fel, hiszen én is rendszeresen
járok edzőterembe. Meglátásom szerint azok, akik nap mint nap ide járnak
egészségtudatosabb életmódot élnek.
Arra a kérdésre, hogy fontosnak tartja-e az egészségtudatos életmódot a lenti ábrán
látható eredményeket kaptam.
12%
28%
46%
14%
Korosztálya?
25 év alatt
26-39 év
40-50 év
51 év felett
Összesen 50 fő
14%
23%
23%
40%
Korosztálya?
25 év alatt
26-39 év
40-50 év
51 év felett
Összesen 50 fő
-
29
5. ábra Egészségtudatos életmód fontossága (saját szerkesztés)
Amint az ábra is mutatja és a hipotézisemben állítottam a teremben megkérdezettek
94%-amég az utcán megkérdezettek csak 56%-a tartja fontosnak egészséges
életmódot.
6. ábra A megkérdezettek egészségérzete (saját szerkesztés)
Arra a kérdésemre, hogy mennyire érzik magukat egészségesnek a terembe járóktól
átlagosan a „nagyon (sosem betegeskedem)” és „viszonylag egészséges vagyok”
még az utcán megkérdezettek többsége a „viszonylag egészséges vagyok” és
„kevésbé (gyakran betegeskedem) válaszokat adta.
47
17
3
13
Edzőteremben megkérdezett 50 fő
Utcán megkérdezett 30 fő
Fontosnak tartja-e az egészségtudatos életmódot?
Nem Igen
9
27
9
0 4 4
9 10
3 4
Nagyon (sosem betegeskedem)
Viszonylag egészséges vagyok
Kevésbé (gyakran betegeskedem)
Semennyire Nem tudom
Mennyire érzi egészségesnek önmagát? Edzőteremben megkérdezett 50 fő Utcán megkérdezett 30 fő
-
30
7. ábra Vérnyomás ellenőrzése (saját szerkesztés) 8. ábra Testsúly ellenőrzése rendszeres (saját szerkesztés)
Az ábrán látható, hogy mindkét csoport odafigyel a testsúlyára illetve a
vérnyomására.
9. ábra A megkérdezettek mozgási rendszeressége (saját szerkesztés)
Amint az ábrán mutatkozni látszik az edzőteremben megkérdezett 50 fő 58%-a jár
heti 2 alkalommal vagy többször, 22% heti 1 alkalommal, mindössze 2% kéthetente
párszor és 18% havonta párszor. Az utcán megkérdezett 30 ember 20%-a jár heti 2
alkalommal vagy többször, 33% heti 1 alkalommal, 20% kéthetente párszor és 20%
havonta párszor.
Naponta Hetente Havonta Évente többször
27 19
4 0 8
15 7
0
Milyen rendszerességgel ellenőrzi a testsúlyát?
Edzőteremben megkérdezett 50 fő
Utcán megkérdezett 30 fő
Naponta Hetente Havonta Évente többször
6 12
30
2
11 12 7
0
Milyen rendszerességgel ellenőrzi a vérnyomását?
Edzőteremben megkérdezett 50 fő
Utcán megkérdezett 30 fő
Havonta párszor
Kéthetente párszor
Heti 1 alkalommal
Heti 2 alkalommal vagy többször
9
1
11
29
8
6
10
6
Milyen rendszerességgel végez testmozgást?
Utcán megkérdezett 30 fő Edzőteremben megkérdezett 50 fő
-
31
Táplálkozási és mozgási szokásaik vizsgálata
10. ábra A megkérdezettek szakember által írt étrend igénye (saját szerkesztés)
Amint azt az ábra is mutatja a terembe járók több mint a fele, 52%-a kért már
szakembertől személyre szabott étrendet, azt viszont sajnálattal vettem tudomásul,
hogy az utcán megkérdezettek mindössze 27%-a kért már.
11. ábra Testmozgás fontossága (saját szerkesztés) 12. ábra Testmozgás fontossága (sajátszerkesztés)
A teremben megkérdezettek 58%-a nagyon fontosnak tartja és senki nem jelölte,
úgy hogy nem fontos számára a testmozgás. Átlagban 4,44-re értékelte az 50 fő. Az
Edzőteremben megkérdezett 50 fő
Utcán megkérdezett 30 fő
52%
27%
48%
73%
Szakembertől kért-e személyre szabott étrendet?
Igen nem
0
2
3
16
29
1 (nem fontos)
2
3
4
5(nagyon fontos)
Edzőtermi 50 fő
Ötös skálán mennyire tartja fontosnak testmozgást?
1
3
9
7
10
1 (nem fontos)
2
3
4
5(nagyon fontos)
Utcai 30 fő
Ötös skálán mennyire tartja fontosnak a testmozgást?
-
32
utcán megkérdezettek is szükségesnek tartják a mozgást 33% nagyon fontosnak
találja. Átlagban 3,73-ra értékelte a 30 fő.
13. ábra Táplálkozás fontossága (saját szerkesztés) 14. ábra Táplálkozás fontossága (saját szerkesztés)
A diagramon megfigyelhető, hogy az általam megkérdezett mindkét csoport
számára nagyon fontos az egészséges táplálkozás, hiszen senki sem jelölte azt, hogy
egyáltalán nem szükséges megfelelően étkezni. Az átlagokat tekintve az
edzőteremben 4,38-as még az utcán 4,1-es átlag született.
0 2 4
17
27
Ötös skálán mennyire tartja fontosnak az egészséges
táplálkozást?
0 2
6
9
13
Ötös skálán mennyire tartja fontosnak az egészséges
táplálkozást?
-
33
A kérdőívemben szerepelnek még dohányzással- és alkoholfogyasztással
kapcsolatos kérdések is, amelyeknél a válaszokra nagyon kíváncsi voltam.
15. ábra A megkérdezettek dohányzási szokása (saját szerkesztés)
Magyarországon nagyon sok a daganatos megbetegedés, melynek egyik kiváltó oka
a dohányzás. Sajnos a megkérdezettek között is viszonylag magas százalékban
vannak azok, akik napi rendszerességgel dohányoznak. Az edzőtermi válaszadók
8%-a napi több mint egy dobozzal, 20%-a napi kevesebb, mint egy dobozzal még az
utcán megkérdezettek 20%- a napi több mint egy dobozzal és szintén 20%-a
válaszolta azt, hogy napi kevesebb, mint egy doboz cigarettát szív el.
Nem dohányzom
Alkalmanként,ritkán
Igen, napi 1 doboznál kevesebbet
Igen, napi 1 doboznál többet
23
13
10
4
8
10
6
6
Dohányzik?
Utcai 30 fő Edzőtermi 50 fő
-
34
16. ábra A megkérdezettek alkoholfogyasztási szokása (saját szerkesztés)
Sajnálatos tény, hogy kis hazánk vezető pozíciót tölt be az alkoholfogyasztás
mennyiségét illetően a világban. Ennek ellenére szerencsére a megkérdezettek igen
nagy százaléka csak alkalmanként iszik, de az utcán megkérdezettek 17%-a napi
rendszerességgel fogyaszt szeszes italt. Az előző kérdéseim azért lényegesek az
egészségünk fenntartása érdekében, mert pont az előbb felsorolt káros anyagok
vezethetnek akár magas vérnyomás kialakulásához is. Magyarországon az emberek
nagy arányban szív- és érrendszeri megbetegedésekkel küszködnek, ezért fontos,
hogy a lakosság figyelmét minden veszélyt jelentő termékre felhívjuk.
Soha
Ritkán, alkalmanként
Havi 1-2 alkalommal
Hetente többször
Naponta
3
16
20
9
2
1
7
9
8
5
Fogyaszt-e alkoholt?
Utcai 30 fő Edzőtermi 50 fő
-
35
4. KÖVETKEZTETÉSEK
4.1. Hipotéziseim értékelése
H1: Azok, akik rendszeresen mozognak (edzőterembe járnak)
egészségtudatosabbak.
Hipotézisem beigazolódott, hiszen azok, akik rendszeresen mozognak, testileg-
lelkileg egészségesebbnek érzik magukat. Jobban és tudatosabban odafigyelnek
önmagukra és környezetükre.
Véleményem szerint fontos, hogy az egészséges életmód 3 fő alappillérét (mozgás,
rekreációs tevékenység, mentálhigiéné, odafigyelt táplálkozás) testünket-lelkünket
egyensúlyban tartsuk. Ha egészségesek vagyunk, és harmóniában élünk
önmagunkkal illetve környezetünkkel, akkor minden, ép, teljes, egész, és
összhangban működik.
H2: Az emberek úgy gondolják, hogy az egészséges táplálkozás egyenlő az
egészséges életmóddal, mivel helyesen táplálkoznak elhanyagolható a mozgás, vagy
fordítva.
Ez a hipotézisem megcáfolásra került, hiszen mindkét csoportból azok, akik
magasra értékelték, fontosnak tartják a mozgást, ugyanúgy a táplálkozásra való
odafigyelést is elengedhetetlennek tartják. Fordítva is így volt, akik azt jelölték,
hogy számára kevésbé számít a mozgás az az étrendet is figyelmen kívül hagyja,
alacsonyra értékelte szükségességét.
H3: Személyi edzővel eredményesebb fejlődést érhetünk el.
Ez a hipotézisem beigazolódott. hiszen a beszélgetéseim során a megkérdezettek a
következő pozitívumokat illetve tapasztalatokat mondták el mióta szakemberrel
edzenek. A személyi edző mind elméleti, mind gyakorlati tudással, tapasztalattal
rendelkezik. Megvan a mentális, pszichológia felkészültsége és ezt hitelesen át tudja
adni vendégeinek. Megvan a kellő ösztönzés, inspiráció, hogy folyamatosan tudjon
fejlődni ezen a területen. Ez vonatkozik az életmód, táplálkozás, mozgás és a
-
36
mentálhigiénére. Folyamatosan fenntartja az érdeklődést, hogy a fejlődés töretlen
legyen.
H4: A személyi edző egyben a lélek trénere is.
Negyedik hipotézisem abszolút megerősítést nyert. Az akaraterő fejleszthető és ezt
tudatosítja is. Az edző segít átlendíteni a holtponton, nem engedi, hogy feladjuk.
Hat a vendég lelkére és folyamatosan instrukciókkal látja el, hogy ez a helyes út
hosszútávon egészségünk fejlesztésének és megtartásának érdekében. A beszélgetés
alapján sokan elmondták, beismerték, hogy ez a kellő lelkierő nem volt meg az
egyéni életmódút keresésnél és ez a személyi edző a segítségével pozitív fordulatot
vett.
4.2. Javaslat
Az egészség olyan érték, melynek fontosságát az ember csak akkor ismeri fel
igazán, amikor elveszíti azt.
A legfontosabb az, hogy tudatossá váljon, a megfelelő életmód, mely hatékony
megelőző módszer, hatékonyabb, mint egyes gyógyszerek.
Ez az odafigyelés három összetevőre vonatkozik. Először is figyeljünk oda, mit
eszünk, iszunk, kerüljük a nehéz, zsíros, mesterséges adalékokból készült ételeket,
italokat. Fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt. A többi táplálékkal legyünk
mértékletesek. Kerüljük a káros szenvedélyeket, úgy, mint a dohányzást,
alkoholizálást, sok kávét, édességet. Második összetevő a mozgás és a pihenés. A
harmadik a legnehezebb és a legfontosabb: ez a lelki béke, a harmónia, önmagunk
elfogadása.
Sokan azzal érvelnek, hogy akikben nincs meg a megfelelő inger az
egészségtudatos életmód kialakítására és még megfelelő külső segítséget nem
kaptak, hogy az egészséges életmód költséges és időigényes.
Mi lehet drágább az egészségünknél? Valóban költséges a minőségi étkezés és a
testmozgás, de milyen sokba kerülnek a gyógyszerek?
-
37
A helyes életmóddal tartalmas, minőségi életet élhetünk, eltolhatjuk az idősödés
folyamatát.
Ezért igyekszem én is a környezetemben élő embereket arra bíztatni, hogy a helyes
életmódot és tartalmas életminőséget válasszák az egészséget romboló helytelen
helyett. A megszerzett tudást, tapasztalatot, a harmónia által kapott pozitív érzést
egymásnak mindenki átadja.
-
38
5. ÖSSZEFOGLALÁS
Szakdolgozatom alapjának sikerült egy olyan témát választanom, melyet
érdeklődéssel tudtam tanulmányozni.
Az egész egészséges életmód dolog összetettebb annál, mint ahogy azt gondolják.
Vannak hullámvölgyek, és megpróbáltatások. A két általam vizsgált csoport közül
az edzőteremben (rendszeresen mozgók) megkérdezettek felmérésem alapján
tudatosabban tesznek egészségük érdekében. Mindannyiunknak le kell mondanunk
a káros szenvedélyekről tudván, hogy azok nem egészségesek. Nem olyan könnyű
lemondani ezekről, de az egészséges életmód eléréséhez elengedhetetlen! Minden
fejben dől el! Ha az ember erősen elhatározza és elég kitartó, akkor egy idő után
már nem fog vágyódni ezek után. Az elfogyasztott ételek és a mozgás kihatással
van a lelkiállapotunkra. Az egészségtelen ételek a rendszertelen vagy az elhanyagolt
mozgás rossz lelkiállapot mellett a túlfeszített munkatempó, a sok stressz és az
ebből adódó álmatlan éjszakák negatív hatással vannak egészségünkre.
Tehát egészséges életmód kialakításához a három legfontosabb tényező betartására
kell odafigyelni. Egyik a másik nélkül nincs összhangban, hiányában a harmónia
felborul. Véleményem szerint a lelki egyensúly, mentálhigiéné megteremtése és
fenntartása talán a legnehezebb. Ennek eléréséért, mint az életben mindenért nagyon
sokat kell küzdeni és dolgozni. Saját tapasztalatom alapján a következő legyőzendő
kihívás az egészségtudatos táplálkozás. Ezt követi a rendszeres mozgás. Többször
vagyunk úgy, hogy mélypontra kerülünk vagy elveszítjük a kellő motivációt,
ilyenkor segíthetnek a személyi edzők, akik nem engedik, hogy feladjuk.
Ösztönöznek és a folytatásra bíztatnak.
Mindannyian azt szeretnénk, hogy egészségesen, testi és szellemi erőnk teljében
minél hosszabb, életet éljünk szeretteink, barátaink körében.
„Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán
a betegség hiánya”.(WHO,2002)
-
39
IRODALOMJEGYZÉK
Felhasznált irodalom
Dr. Nádori László, Dr. Gáspár Mihály, Dr. Rétsági Erzsébet, H. dr. Ekler Judit,
Szegnerné dr. Dancs Henriette, Dr. Woth Péter, Dr. Gáldi Gábor - Sportelméleti
ismeretek-4. fejezet - Sport és pszichológia, test és lélek – Gáspár Mihály
Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft. (2011)
Bíróné dr. Nagy Edit, Bognár József, Farkas Judit, Gombocz János,Hamar Pál,
Kovács Attila Tamás, Mészáros János, Ozsváth Károly, Rétsági Erzsébet, Rigler
Endre, Salvara, I. Marina, Szabó Béla, Tihanyiné Hős Ágnes, Vináné Kokovay
Ágnes-Sportpedagógia – Kézikönyv a testnevelés és sport pedagógiai kérdéseinek
tanulmányozásához
Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft. (2011)
Dr. Nádori László, Dr. Gáspár Mihály, Dr. Rétsági Erzsébet, H. dr. Ekler Judit,
Szegnerné
dr. Dancs Henriette, Dr. Woth Péter, Dr. Gáldi Gábor- Sportelméleti ismeretek
Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft. (2011)
Matlákné Csizmadia Györgyi -A testi-lelki egészség fenntartásának lehetőségei
Ligatura Kft. (2010)
Hidvégi Péter, Kopkáné Plachy Judit, Dr. Müller Anetta –Az egészséges életmód
EKF Líceum Kiadó (2015)
-
40
Internetes források
http://www.humankarrier.com/tanacsadas/eletvezetesi-tanacsadas-life-coaching/
Letöltve: (2016.05.30)
http://www.kineziologia-es-coaching.hu/Mi-a-life-coaching/39/
Letöltve: (2016.05.30)
http://szemelyicoaching.hu/mi-az-a-life-coaching/
Letöltve: (2016.05.30)
http://www.nlcafe.hu/ezvan/20050907/a_lelek_szemelyi_edzoi/
Letöltve: (2016.05.30)
http://rcnews.hu/jo-szemelyi-edzo-10-fontos-ismerve/
Letöltve: (2016.05.30)
http://24.hu/elet-stilus/2013/12/16/milyen-a-jo-szemelyi-edzo/
Letöltve: (2016.05.30)
http://www.egeszsegeseletmod.com/egeszseges-
taplalkozas/index.php/2010/02/taplalkozas-es-a-sport-kapcsolata/
Letöltve: (2016.05.31)
http://medicalonline.hu/cikk/fokuszban_az_egeszsegtudatossag__merre_tartunk_
Letöltve: (2017.02.05)
http://aktivsport.blog.hu/2015/06/23/a_szemelyi_edzo_fontossaga
Letöltve: (2017.02.05)
http://www.humankarrier.com/tanacsadas/eletvezetesi-tanacsadas-life-coaching/http://www.kineziologia-es-coaching.hu/Mi-a-life-coaching/39/http://szemelyicoaching.hu/mi-az-a-life-coaching/http://www.nlcafe.hu/ezvan/20050907/a_lelek_szemelyi_edzoi/http://rcnews.hu/jo-szemelyi-edzo-10-fontos-ismerve/http://24.hu/elet-stilus/2013/12/16/milyen-a-jo-szemelyi-edzo/http://www.egeszsegeseletmod.com/egeszseges-taplalkozas/index.php/2010/02/taplalkozas-es-a-sport-kapcsolata/http://www.egeszsegeseletmod.com/egeszseges-taplalkozas/index.php/2010/02/taplalkozas-es-a-sport-kapcsolata/http://medicalonline.hu/cikk/fokuszban_az_egeszsegtudatossag__merre_tartunk_http://aktivsport.blog.hu/2015/06/23/a_szemelyi_edzo_fontossaga
-
41
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/rendeszet/tarsadalomismeret-eletmod/az-
eletmod-es-az-eletvitel-osszetevoi-szuksegletek-korulmenyek-szokasok/az-eletmod-es-
az-eletvitel
Letöltve: (2017.04.08.)
http://www.kutaso.hu/docs/Mentalhigene_aprilis_kutaso.pdf
Letöltve: (2017.04.08)
http://tamop.ofe.hu/inet/osszefogas/hu/modul/hasznos/food/food01.html
Letöltve: (2017.04.08)
http://www.egeszsegkalauz.hu/taplalkozas/a-folyadekfogyasztas-jelentosege-szerepe
Letöltve: (2017.04.08)
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/rendeszet/tarsadalomismeret-eletmod/az-eletmod-es-az-eletvitel-osszetevoi-szuksegletek-korulmenyek-szokasok/az-eletmod-es-az-eletvitelhttp://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/rendeszet/tarsadalomismeret-eletmod/az-eletmod-es-az-eletvitel-osszetevoi-szuksegletek-korulmenyek-szokasok/az-eletmod-es-az-eletvitelhttp://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/rendeszet/tarsadalomismeret-eletmod/az-eletmod-es-az-eletvitel-osszetevoi-szuksegletek-korulmenyek-szokasok/az-eletmod-es-az-eletvitelhttp://www.kutaso.hu/docs/Mentalhigene_aprilis_kutaso.pdfhttp://tamop.ofe.hu/inet/osszefogas/hu/modul/hasznos/food/food01.htmlhttp://www.egeszsegkalauz.hu/taplalkozas/a-folyadekfogyasztas-jelentosege-szerepe
-
42
ÁBRAJEGYZÉK
1. ábra Nemek szerinti megoszlása (saját szerkesztés) 2. ábra Nemek szerinti megoszlása (saját
szerkesztés) ...................................................................................................................................... 27
3. ábra Kor szerinti megoszlás (saját szerkesztés) 4. ábra Korosztály szerinti megoszlás (saját
szerkesztés) ...................................................................................................................................... 28
5. ábra Egészségtudatos életmód fontossága (saját szerkesztés) ...................................................... 29
6. ábra A megkérdezettek egészségérzete (saját szerkesztés) .......................................................... 29
7. ábra Vérnyomás ellenőrzése (saját szerkesztés) 8. ábra Testsúly ellenőrzése rendszeres (saját
szerkesztés) ...................................................................................................................................... 30
9. ábra A megkérdezettek mozgási rendszeressége (saját szerkesztés) ............................................ 30
10. ábra A megkérdezettek szakember által írt étrend igénye (saját szerkesztés) ............................ 31
11. ábra Testmozgás fontossága (saját szerkesztés) 12. ábra Testmozgás fontossága
(sajátszerkesztés) .............................................................................................................................. 31
13. ábra Táplálkozás fontossága (saját szerkesztés) 14. ábra Táplálkozás fontossága (saját
szerkesztés) ...................................................................................................................................... 32
15. ábra A megkérdezettek dohányzási szokása (saját szerkesztés) ................................................. 33
16. ábra A megkérdezettek alkoholfogyasztási szokása (saját szerkesztés) ..................................... 34
-
43
MELLÉKLETEK
1. számú melléklet
1.Neme?
o Nő
o Férfi
2. Korosztálya?
o 25 év alatt
o 26-39 év
o 40-50 év
o 51 év felett
3.Fontosnak tartja-e az egészségtudatos életmódot?
o igen
o nem
4.Mennyire érzi egészségesnek önmagát?
o nagyon (sosem betegeskedem)
o viszonylag egészséges vagyok
o kevésbé (gyakran betegeskedem)
o semennyire
o nem tudom
5.Milyen rendszerességgel ellenőrzi a vérnyomását?
o naponta
o hetente
o havonta
o évente párszor
6. Milyen rendszerességgel ellenőrzi a testsúlyát?
o naponta
o hetente
o havonta
o évente párszor
-
44
7.Milyen rendszerességgel végez testmozgást?
o havonta párszor
o kéthetente párszor
o heti 1 alkalommal
o heti 2 alkalommal vagy többször
8.Kivel edz?
o egyedül
o barát, barátnő
o személyi edző
o egyéb
9.Szakembertől kért-e személyre szabott étrendet?
o igen
o nem
10.Honnan tájékozódik a helyes táplálkozásról/étrendről?
o szakember
o magazinok
o internet
o egymás tapasztalatai alapján
o egyéb
11.Ötös skálán mennyire tartja fontosnak a rendszeres (hetente min. 1 vagy több)
testmozgást?
o 1 (nem fontos)
o 2
o 3
o 4
o 5 (nagyon fontos)
12.Ötös skálán mennyire tartja fontosnak az egészséges, helyes táplálkozást?
o 1 (nem fontos)
o 2
o 3
o 4
o 5 (nagyon fontos)
-
45
13. Milyen rendszerességgel tart un. „csaló napot” (gyorséttermi étel, édesség, chips
stb.)
o havonta párszor
o kéthetente párszor
o heti 1 alkalommal
o heti 2 alkalommal vagy többször
14.Dohányzik?
o nem dohányzom
o alkalmanként (ritkán)
o igen, napi 1 doboznál kevesebbet
o igen, napi több mint 1 dobozzal
15.Fogyaszt-e alkoholt?
o soha nem iszom
o ritkán, alkalmanként
o havi 1-2 alkalommal
o hetente
o naponta