az eljÁrÁsi szabÁlyzat ÁltalÁnos felÜlvizsgÁlata · 2017. 2. 27. · 4 Ütemezés az...

1HU

AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS FELÜLVIZSGÁLATA A főbb változások rövid áttekintése Január 2017

Európai ParlamentElnökségi Főigazgatóság

Európai ParlamentBelső Politikák Főigazgatósága

Ez a tájékoztató füzet bemutatja az eljárási szabályzatnak az európai parlamenti képviselők munkáját érintő egyes változásait

AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS FELÜLVIZSGÁLATA A főbb változások rövid áttekintése

2

Előszó

Tisztelt Képviselő Úr/Asszony!

Az eljárási szabályzat utolsó általános felülvizsgálatára 2009-ben került sor. A szabályzat azóta természetesen többször módosult, illetve kiegészült, azonban e változások nem mérhetők a Parlament által 2016. december 13-án elfogadott általános felülvizsgálathoz.

Az eljárási szabályzat ilyen nagymértékű felülvizsgálata a nyolcadik parlamenti ciklus kellős köze-pén nemcsak a Parlament szervezeti egységeit és informatikai rendszereit állítja sajátos kihívás elé, hanem mindenekelőtt a Parlament elsődleges szereplőit, a képviselőket is.

Az újonnan módosított eljárási szabályzat 2017. január 16-án lép hatályba. Ez a rövid tájékoz-tató füzet a képviselők munkájának segítése érdekében, az Elnökségi Főigazgatóság és a Belső Politikák Főigazgatósága kezdeményezésére készült. A tájékoztató célja, hogy a teljesség igénye nélkül rávilágítson a képviselők napi munkáját érintő egyes fontos változásokra, különösen azokra, amelyek a plenáris ülés és a bizottságok munkájával, valamint a képviselők egyéni jogaival és adminisztratív ügyeivel kapcsolatosak.

Markus Winklerfőtitkárhelyettes és az Elnökségi Főigazgatóság főigazgatója

Riccardo Ribera d’Alcaláa Belső Politikák Főigazgatóságának főigazgatója

3

Tartalomjegyzék

Ütemezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

A Parlament ülésszakai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

Bizottsági munka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

Képviselői tevékenységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

Képviselői adminisztráció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

4

Ütemezés

Az Alkotmányügyi Bizottság (AFCO) 2014 decemberében munkacsoportot hozott létre a Parlament eljárási szabályzatának általános felülvizsgálata céljából. A munkacsoport minden kép-viselőcsoportból egy-egy tagból állt, és elnöke Wieland úr, az EP alelnöke volt.

A munkacsoport tanácskozásainak eredményét 2016 júliusában terjesztette az AFCO bizottság elé. Corbett urat nevezték ki előadónak. A jelentést az AFCO bizottság november 8-án fogadta el, és azt a 2016. decemberi ülésen terjesztették a plenáris ülés elé. Kevés kivételtől eltekintve a felülvizsgált eljárási szabályzat 2017. január 16-án, a januári plenáris ülés első napján lép hatályba.

5

A Parlament ülésszakai

A szabályzat eddig az eljárási kérelmekre vonatkozóan körülbelül 15 különböző küszöböt határo-zott meg (40 EP-képviselő, egy képviselőcsoport vagy 40 EP-képviselő stb.). Ezek többségének a helyébe az alábbi három új küszöbérték közül a legközelebbi lép:

egy „alacsony érvényességi küszöbérték”, amely az összes parlamenti képviselő 5%-ának (azaz 38 EP-képviselőnek), vagy egy képviselőcsoportnak felel meg;

egy „közepes érvényességi küszöbérték”, amely az összes parlamenti képviselő 10%-ának felel meg, amely egy vagy több képviselőcsoportból vagy egyéni képviselőkből tevődik össze;

egy „magas érvényességi küszöbérték”, amely az összes parlamenti képviselő 20%-ának felel meg, amely egy vagy több képviselőcsoportból vagy egyéni képviselőkből tevődik össze.

Egyes meglévő küszöböket az egyszerűsítés nem érint, vagy az alkalmazásuk alapjául szolgáló helyzetek sajátossága miatt, vagy azért, mert az egyes képviselői kiváltságokat érintik, vagy mert a Szerződések határozzák meg őket.

Küszöbértékek (az új 168a. cikk)

6

Régi rendelkezésekAz illetékes bizottság, bármely képviselő-csoport vagy legalább negyven képviselő terjeszthet elő módosításokat a plenáris ülés elé megfontolásra.

Új rendelkezések (a 169. cikk (1) bekezdése)

Az illetékes bizottság, bármely képviselőcso-port vagy legalább az alacsony érvényes-ségi küszöbértéket elérő számú képviselő (38 képviselő) terjeszthet elő módosításokat a plenáris ülés elé megfontolásra.

(Az 52. cikk (2) bekezdése (mostantól kezdve az 52. cikk (4) bekezdése) szerinti saját kez-deményezésű jelentésekkel kapcsolatos módosításokat továbbra is csak az előadó – új információ figyelembevétele céljából –, vagy legalább 76 képviselő terjeszthet elő.)

Szavazás a plenáris ülésen

Módosítások előterjesztése

7


Régi rendelkezésekRészenkénti, külön és név szerinti szavazást bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérhet.

Új rendelkezések (174., 176. és 180. cikk)

Részenkénti, külön és név szerinti szavazást bármely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő (38 képviselő) kérhet.

Az 52. cikk (2) bekezdése (mostantól kezdve az 52. cikk (4) bekezdése) sze-rinti saját kezdeményezésű jelentések-kel kapcsolatos részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmeket csak az előadó – új információ figyelembevétele céljából –, vagy legalább 76 képviselő ter-jeszthet elő (azaz a küszöbérték most már megegyezik a módosításokra vonatkozó küszöbértékkel.)A képviselőcsoportok plenáris ülésenként legfeljebb 100 név szerinti szavazásra irá-nyuló kérelmet nyújthatnak be.

Részenkénti szavazásra, külön szavazásra és név szerinti szavazásra irányuló kérelmek előterjesztése

8

A jogalkotási jelentésekre vonatkozó szavazási eljárás

Az 59. cikk és az új 67a. cikk határozza meg a Parlament első és második olvasatbeli álláspont-jának rendes jogalkotási eljárások keretében történő elfogadására vonatkozó szavazási eljárások szabályait.

A Bizottság javaslatának vagy a Tanács álláspontjának azonnali elutasítására irányuló javaslatot az illetékes bizottság, bármely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbér-téket elérő számú képviselő (38 képviselő) terjeszthet elő. Először az ilyen javaslatról szavaznak. A Bizottság javaslatának elutasításával az első olvasat lezárul, kivéve, ha a Parlament külön kérelem alapján úgy határoz, hogy az ügyet visszautalja a bizottsághoz.

A Parlament és a Tanács között rendes jogalkotási eljárás keretében született minden esetleges ideiglenes megállapodásról bármely egyéb módosítást megelőzően egyetlen szavazást tartanak, kivéve, ha a Parlament másként határoz. Ha az ideiglenes megállapodást elfogadják, a parlamenti olvasat lezárul.

A Parlament az előbbiek helyett úgy is határozhat, hogy az esetlegesen előterjesztett módosí-tások alapján (ideértve a magában az ideiglenes megállapodásban foglalt módosításokat) és a részenkénti, külön vagy név szerinti szavazásra irányuló kérelmek alapján szavaz.

Mostantól kezdve a jogalkotási állásfoglalás tervezetét külön szavazás nélkül elfogadottnak tekin-tik, csak a jogalkotási állásfoglalás tervezetéhez fűzött esetleges módosításokról szavaznak. Az elnök ehelyett az olvasatot lezártnak nyilvánítja és a jogalkotási állásfoglalást a szavazás eredmé-nyének megfelelően módosítják.

9


Régi rendelkezésekNincs korlátozás

Új rendelkezések (a 183. cikk (1) bekezdése)

Minden képviselő plenáris ülésenként leg-feljebb három szóbeli indokolást fűzhet a szavazáshoz

A szavazás szóbeli indokolása

10

A képviselők magatartása (az új 11. cikk (3) bekezdése, 165. és 166. cikk)

Időszerű kérdésről folytatott viták (az új 153a. cikk)

Mostantól minden plenáris ülésen egy vagy két, egyórás időtartamú vitára kerülhet sor az EU poli-tikája szempontjából nagy jelentőséggel bíró, időszerű kérdésekről. Minden képviselőcsoportnak joga lesz évente legalább egy ilyen vita megtartását kérni. Az Elnökök Értekezlete gondoskodik a méltányos megoszlásról. Ha az Elnökök Értekezletének négyötödös többsége nem ért egyet az időszerű kérdésről folytatandó vita tárgyával, a vitára nem kerül sor.

A szabályzat most már egyértelműbbé teszi, hogy a képviselőkkel szemben (az elnök által) szank-ciók szabhatók ki, ha rágalmazó, rasszista vagy idegengyűlölő nyelvezetet használnak, vagy fellé-pésükkel zavarják a parlamenti tevékenységet.

A képviselőkkel szemben a magatartási szabályok be nem tartása esetén alkalmazható azonnali intézkedések és szankciók köre bővült (pl. a képviselők eltilthatók az EP külső (küldöttségekben, intézményközi találkozókon stb. való) képviseletétől) vagy korlátozható a bizalmas informáci-ókhoz való hozzáférésre vonatkozó jogosultságuk), továbbá ezek az intézkedések és szankciók szigorodtak.


11

Bizottsági munka

Véleményt nyilvánító bizottságok

Intézményközi tárgyalások a jogalkotási eljárás során

Az új 69c. cikkel összhangban a bizottságok nem kezdhetnek tárgyalásokat a bizottsági jelentés elfogadása, és az azon alapuló, a tárgyalások megkezdéséről szóló határozat elfogadása előtt, amely határozat meghozatalához a bizottság tagjainak többségére van szükség. A korábbi 74. cikk hatályát veszti.

A tárgyalások megkezdésére vonatkozó határozatokat a plenáris ülésen be kell jelenteni, és a képviselőcsoportok és/vagy a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú (a Parlament képviselőinek együtt legalább egytizedét kitevő) képviselő kérheti, hogy ugyanezen a plenáris ülésen bocsássák szavazásra, hogy a bizottság a jelentése alapján a tárgyalásokat megkezd-heti-e vagy sem.

Amennyiben a Parlament elutasítja a tárgyalások megkezdéséről szóló bizottsági határozatot, a bizottság jelentése felkerül a soron következő plenáris ülés napirendjére, és kitűzik a módosítások benyújtásának határidejét.

A módosított 53. cikkel összhangban a véleményt nyilvánító bizottság úgy is határozhat, hogy véleményét olyan módosítások formájában fogalmazza meg, amelyeket a módosításokra vonatkozó határidőn belül közvetlenül az illetékes bizottságban terjesztenek elő. A bizottság általi elfogadásukat követően e módosításokat az elnök vagy az előadó terjeszti elő a bizottság nevében.

12

Módosítások a bizottsági szakaszban

Név szerinti szavazás a bizottságban

A módosított 208. cikk (1) bekezdésével összhangban a módosításokat és a Bizottság valamely javaslatának elutasításra irányuló javaslattervezeteket aláíróként vagy társaláíróként minden esetben alá kell írnia az érintett bizottság egy rendes tagjának vagy póttagjának.

A módosított 208. cikk (3) bekezdésével összhangban a bizottságban a jelentésről vagy véle-ményről való egyszeri és/vagy zárószavazás esetén név szerint kell szavazni.

Egyéb szavazások esetén a bizottságban a magas érvényességi küszöbértéket elérő számú kép-viselő vagy képviselőcsoport kérhet név szerinti szavazást.

13

Bizottsági munka

A plenáris ülésre benyújtott módosítások bizottsági szűrése

Megegyezéses módosításokról nincs részenkénti szavazás

A 174. cikk (5) bekezdésének és a 209. cikknek megfelelően a bizottságokban megegyezéses módosításról részenkénti szavazás nem tartható.

A módosított 175. cikkel összhangban az elnök felkérheti az illetékes bizottságot, hogy a módo-sításokról vagy a részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmekről egyenként szavazzon, ha az említett bizottság által előterjesztett valamely szöveghez több mint ötven módosítást vagy részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmet terjesztettek a plenáris ülés elé. A plenáris ülésen csak a bizottság tagjai legalább egyharmadának támogató szavazatát elnyerő módosítá-sokat/kérelmeket bocsátják szavazásra.

14

Képviselői tevékenységek

Régi rendelkezésekNincs korlátozás

Új rendelkezésekMinden képviselő havonta egy állásfoglalási indítványt terjeszthet elő.

További tájékoztatás az alábbi címen kérhető: [email protected]

Állásfoglalási indítványok a 133. cikk szerint

mailto:DocumentsReception%40europarl.europa.eu?subject=mailto:DocumentsReception%40europarl.europa.eu?subject=

15

Régi rendelkezésekAz eddigiek szerint miután az elnök a javas-latot elfogadhatónak nyilvánította, az illeté-kes bizottságnak jelentést kellett készítenie. A javaslatot – az illetékes bizottság ajánlása alapján – csak ezután írta alá az összes képvi-selő többsége.

Új rendelkezésekEz az eljárás annyiban egyszerűsödött, hogy miután az elnök a javaslatot elfogadható-nak nyilvánította, azt az illetékes bizottság-hoz utalja, amelynek a bizottsághoz utalást követő három hónapon belül kell határoznia a további eljárásról. A továbbiakban tehát nincs szükség a képviselők többsége aláírá-sának begyűjtésére a bizottsági eljárás előtt.

További tájékoztatás az alábbi címen kér-hető: [email protected]

A Bizottság felkérése javaslat előterjesztésére a 46. cikk szerint

(„uniós jogszabályra irányuló javaslat”)

mailto:unionact%40europarl.europa.eu?subject=

16

Régi rendelkezésekCsak a Tanácshoz és a Bizottsághoz intéz-hető szóbeli választ igénylő kérdés

Új rendelkezésekFő újdonság: a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképvise-lőjéhez is intézhető kérdés


Szóbeli választ igénylő kérdések vitával a 128. cikk szerint

(„szóbeli választ igénylő kérdés”)

mailto:QuestOral%40europarl.europa.eu?subject=

17


Régi rendelkezésekKérdések száma:Havonta legfeljebb öt kérdés, és kivételes jelleggel havonta további négy kérdés a sür-gősség megfelelő indokolása esetén.

Az 5+4 kérdésből legfeljebb 1 lehetett elsőbbséget élvező kérdés

Új rendelkezésekKérdések száma:Három egymást követő hónap alatt legfel-jebb húsz kérdés

Továbbra is megmarad az a szabály, hogy ezek közül havonta legfeljebb egy lehet elsőbbséget élvező kérdés.

Kérdés támogatása:Másik újdonság, hogy a 130. cikk új (4) bekezdése szerint a kérdést megfogalmazó-ján kívül más képviselők is támogathatják. Az ilyen kérdések csak a kérdést megfogalmazó képviselő kérdéseinek maximális számába számítanak bele. A kérdés támogatására csak a kérdés előterjesztésének időpontjá-ban lesz lehetőség.


Írásbeli választ igénylő kérdések az eljárási szabályzat 130. cikke és a III. melléklet (mostantól a II. melléklet) szerint

(„írásbeli választ igénylő kérdés”)

mailto:QuestEcrit%40europarl.europa.eu?subject=

18

Régi rendelkezésekTeljesen új eszközök!

Új rendelkezésekEzek a Parlament eljárási szabályzatában korábban nem létező, teljesen új eszközök. Az új 130a. és 130b. cikkek határozzák meg, hogy ki terjeszthet elő kisebb és nagyobb interpellációkat, illetve hogy ezek kinek címezhetők.A kisebb és nagyobb interpellációk elfogad-hatóságának kritériumai ugyanazok, mint az írásbeli választ igénylő kérdések esetében (lásd az eljárási szabályzat III. mellékletét (mostantól a II. melléklet)).A kisebb interpellációktól eltérően és a 130b. cikkben meghatározott feltételek sze-rint a nagyobb interpellációkat felveszik a Parlament napirendtervezetébe, és bizonyos esetekben vitát kell tartani.


Írásbeli választ igénylő kisebb interpellációk és írásbeli választ igénylő nagyobb interpellációk vitával

(az új 130a. és 130b. cikk)

mailto:Interpellations%40europarl.europa.eu?subject=

19


Régi rendelkezések Új rendelkezésekEz a rendelkezés hatályát vesztette. Az írás-beli nyilatkozatok megszűnnek.

Az aláírásgyűjtés céljából már nyilvántar-tásba vett írásbeli nyilatkozatok a korábbi 136. cikkben meghatározott 3 hónapos időszak végéig továbbra is aláírásra nyitva állnak.


Írásbeli nyilatkozatok az eljárási szabályzat 136. cikke szerint

mailto:DeclEcrit%40europarl.europa.eu?subject=

20

Képviselői adminisztráció

A pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatot érintő változások

Az átláthatóság érdekben az európai parlamenti képviselőknek az elnök részére nyilatkozatot kell benyújtaniuk pénzügyi érdekeltségeikről. A jelenlegi eljárási szabályzat szerint a képviselők kötele-sek arra is, hogy az egyes változások bekövetkezésétől számított 30 napon belül a pénzügyi érde-keltségeikről szóló nyilatkozatukat frissítsék. Az új eljárási szabályzatban ez a határidő módosult: a képviselők az esetleges változásokról most már a változást követő hónap végéig kötelesek értesíteni az elnököt.

Ezenkívül felülvizsgálatra kerültek az a), c), d), e) és f ) tételekre irányadó jövedelmi kategóriák is. A már meglévő kategóriák mellett (havi bruttó 500 EUR és 1000 EUR között, 1001 EUR és 5000 EUR között, 5001 EUR és 10 000 EUR között, illetve 10 000 EUR fölött) a pénzügyi érdekelt-ségekről szóló új nyilatkozatokban szerepelni fog egy új jövedelmi kategória, amelynek keretében a képviselőknek adott esetben fel kell tüntetniük a havi 1 EUR és 499 EUR közötti jövedelmüket. A havonta 10 000 EUR összeget meghaladó bruttó jövedelem esetén a képviselőknek meg kell adniuk a legközelebbi 10 000 eurós összeget is.

Az EP elnöksége új nyilatkozattételi formanyomtatványt fog elfogadni, és tájékoztatni fogja a képviselőket az új nyilatkozattételi rendszerre való átállás menetéről.

4 Egyesülve a sokféleségben

L005199 HU

| Conception & D

esign : IDEA

Unit | Print : Printing U

nit | DG

ITEC, EDIT D

irectorate | Photos © European U

nion, 2016 - EP