10.3 A.) Az ötvenes évek jellemzői a rendszer működése a Rákosi korszakbanB.) Életmód minden napok

Az elnyomás formái és „gépezete”

Tk (Sz)-Történelem IV- 178/179.old, 189/190.old

RÁKOSI MÁTYÁS

RÁKOSI MÁTYÁS

Budapest, 1947. április 21. Készítik Rákosi Mátyás óriási, kétméteres portréját a közelgő május elsejére a Mezőkémia Rt.-ben MAFIRT: Rév Miklós

RÁKOSI MÁTYÁS

Ünnepség Rákosi Mátyás 60. születésnapján az Operaházban. Balról a harmadik: Révai József, Gerő Ernő, Dobi István, Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Rónai Sándor, Dajka Margit. Jobbszélen: Kovács István és Kodály Zoltán 1952. március 8.Legújabbkori Történeti Múzeum

RÁKOSI MÁTYÁS

Újpest, 1947. április 3. A Magyar Kommunista Párt aktivistái teherautón haladnak a Deák utcán az MKP újpesti székháza felé, a Szabad Nép napilap első széleskörű kultúrnapján. (MAFIRT: Kovács Géza)

Szabad Nép

Rajk László

Budapest, 1947. szeptember 6. Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt főtitkára beszédet mond a párt nagygyűlésén, a Hősök terén, ahol százezres tömeg követeli a "kék cédulás" választások nyomán kialakult kormányválság megoldását. Mellette a párt vezetőségének tagjai, balra Szabó Piroska és Gerő Ernő, jobbra Rajk László és Révai József láthatók. MAFIRT: Bauer Sándor

22,3%

MKP

Budapest, 1948. január 22. (b-j) Péter Gábor, az Államvédelmi Osztály vezetője és Kádár János, a Magyar Kommunista Párt főtitkárhelyettese beszélget a Park Klubban, a román vendégek tiszteletére rendezett fogadáson, amikor Petru Groza miniszterelnök vezetésével román kormányküldöttség tett hivatalos látogatást Budapesten. (Magyar Fotó: Kovács Géza)

Péter Gábor Kádár János

Recsk.

A Rákosi-korszak fontos jellemzője az engedetlenekkel és a potenciális riválisokkal való leszámolás, s egy olyan rendszer működtetése volt, amely lényegében az egész társadalmat rettegésben tartotta.

( A recski munkatábor külső felvétele. MTI Fotó)

Recski munkatábor

Budapest, 1949. április. A MÁVAG dolgozói csapatzászlót adományoznak az Államvédelmi Hatóságnak. Szalagkötés a zászlóra. Propaganda felvétel, 1949. áprilisából. MTI Fotó

ÁVH

http://www.magyartudat.com/zubor-zalan-veletek-fogjuk-megzsirozni-a-foldet-hortobagy-hideglelos-honapjai/

Zubor Zalán 

Budapest, 1954. október 24. Nagy Imre miniszterelnök fiatal népviseletes nővel táncol a Hazafias Népfront Kongresszusa résztvevői tiszteletére rendezett fogadáson.

MTI Fotó: Bartal Ferenc

Nagy Imre

Földművelési miniszter

belügyminiszterminiszterelnök

1945-55 között volt

Kisgazdapárt

SZEB

Tildy ZoltánRákosi Mátyás

1945 nov.választás

Koalíciós kormány

Belügy hadügy

Gazdasági Főtanács

Tk (Sz)F: 181(9) old.

A Baloldali Blokk tüntetése az Andrássy úton 1946. március 7.(Legújabbkori Történeti Múzeum )

Baloldali Blokk

„Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!”„A földet vissza nem adunk!”

1946 március

Az un. Baloldali Blokk a Kisgazdapártot nyomás alá vették

1946 elején a Kisgazdapárt kísérletet tett arra, hogy választási eredményei arányában kiterjessze pozícióit a helyi közigazgatásokban és a rendőrségnél (arányosítás), másfelől programjába iktatta a földosztás során elkövetett jogsértések orvoslását.

A tömeggyűlésen mintegy 300 ezre vettek részt.

A kisgazdapártot nem a Baloldali Blokk által felkorbácsolt tömeghangulat, hanem a külpolitikai okok késztették meghátrálásra. Az amerikai és brit diplomaták ugyanis azt tanácsolták Nagy Ferenc miniszterelnöknek, hogy „Magyarországnak mindent meg kell tennie a Szovjetunióval való minél bensőségesebb viszony érdekében”

de

„Lex Sulyok”

20 ”reakciós” országgyűlési képviselőt a pártból

Kovács Béla földművelésügyi miniszter

Földreformmal kapcsolatos szabálytalanságok felvetője

lemond

Kizártak

„Szakámitaktika”

„B-listázás"

amelynek során 60 ezer embert bocsátottak el.

a Baloldali Blokk politikai szempontjai alapján történtek,

1946. július1500 „reakciós”szervezet

feloszlatása

Magyar Testvéri Közösség

Kovács Béla

1947. február 25

Nagy Ferencminiszterelnök

Kék cédulás választások

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/kekcedulak_1947_ben_a_visszaelesek_valasztasa/

Kékcédulák 1947-ben. A visszaélések választása

http://beszelo.c3.hu/cikkek/az-1947-es-valasztasok

BÖHM VILMOS: AZ 1947-ES VÁLASZTÁSOK

módszeresen láttak hozzá a kisgazdapárt felmorzsolásához. 1946 folyamán előbb csak egy-egy kisebb csoportot választottak le az FKgP-ről. Az év második felében azután megkonstruálták az ún. "köztársaságellenes összeesküvést", mely a parlament többségi pártjának teljes szétverésést célozta. 1947 elején sikerült rávenniük a megszálló szovjet katonai hatóságokat arra, hogy a rivális kisgazdák főtitkárát, Kovács Bélát ők tartóztassák le. Nagy Ferenc, az ugyancsak kisgazda miniszterelnök - hogy ezt a sorsot elkerülje - külföldre menekült. A Kommunista Párt ennek a nagyszabású akciósorozatnak az eredményét kívánta törvényesíteni 1947 nyarán, az új parlamenti választások kiírásával.

„az Ausztriai szovjet megszállási övezettel való összeköttetés fenntartása érdekében”

PÁRIZSI BÉKE

Magyar hadsereg:65000 fő

SZEB

Szovjet csapatok

Visszaállították a trianoni határokat

Magyarországon maradtak

és a megszállás megszűnt

300 millió dollárjóvátétel

1947.február 10.

A pártállami rendszer kiépülése és működése

A kommunista párt felmorzsolta koalíciós partnereit, az 1947-es „ kék cédulás”választásokat követően kiszorították a politikai életből a

demokrácia utolsó képviselőit is.

Imegfélemlítésdemagógia

Kis lépésekben térnyerés

1946-48

Szalámi taktika

KOMINFORM

Tk 6-278.old: A „szalámi taktika” alkalmazásánál és az1947-es választási eredménynél súlyosabb következményekkel járt a FKGP, s általában a magyar demokrácia sorsának alakulására a Kominform megalakulása.

Szakasits Árpád és Rákosi Mátyás az egyesülési kongresszuson

MDP

TK (SK)-190: A Kominform útmutatása alpján a parasztpártokat követően a szociáldemokrata „testvérpártot” kellett eltávolítani a hatalomból az államosítások felgyorsításával egyidőben...1947 őszétől a kommunisták egyre hevesebb támadásokat intéztek a demokratikus eszményeik mellett kitartó szociáldemokrata vezetők: Kéthly Anna, Bán Antal, Szélig Imre és társaik ellen,1948 elején a kommunista barát szociáldemokrata vezetők Marosán Györgyel az élen – puccsszerűen eltávolították őket a párt éléről, s rövidesen a pártból is.

Ezt követően megrendezték az un egyesülési kongresszust.

1948-ban a kommunista és szociáldemokrata pártok képviselői – a kommunisták programja alpján kimodták, a két munkáspárt egyesülését, és létrehozták a

Elnöke:Szakasits Árpád, főtitkára Rákosi Mátyás. Ezzel formálisan is létrejött a proletárdiktatúra amelyben lényegében három ember tartotta a hatalmat a kezében

Rákosi Mátyás Gerő Ernő Farkas Mihály

A kulturális és ideológiai kérdésekben Révai József befolyása érvénysült

Rákosi Mátyás

1949 a kommunisták megrendezték az első egypárti választásokat.

Egypárti parlament elfogadta a szovjet tipusú

- Új alkotmány

EGYPÁRTI DIKTATÚRA legsúlyosabb időszaka

„Rákosi-korszak”„ötvenes évek”

(1948/49-1956)Rögzítette a kommunista párt vezető szerepét

Elnöki Tanács

Köztársasági elnök szerepét át vette az

Az önkormányzati rendszer helyett kiépült a központi akaratot végrehajtó

Tanácszendszer (1950)

Elnöke: Szakasits Árpád

Államosítás

1949.dec.-100%

I

1946. jún. szénbányák

1945- állami vállalat

Fontosabb nehézipari üzemek1946.dec.

50%

43%

10%

22%

Nagybankok, iparvállalatok1946.dec.

100 munkásnál többetfoglalkoztató iparvállalatok

1948. márc.84%

1949-ben a nagykereskedelmet, a 10 munkásnál nagyobb üzemeket, majd kisipari és kiskereskedelem döntő részét államosították.

Megvalósult az állam és azt kézben tartó párt mindenhatósága

Az egypárt rendszer kiépítésével párhuzamoasan

Támadás az egyház ellen

Mindszenty József

Ordass Lajos Ravasz László

Bíboros, érsek a katolikus egyház feje

Evagélkus püspököt Reformártus püspököt

Tk (SK)-191. old: Az ateizmust hirdető kommunisták kezdettől céljuknak tekintették a vallások elleni küzdelmet, s amint lehetett támadást inítottak az egyházak ellen.

Mindenekelőtt a velük határozottan szembenálló bíboros érseket igyekeztek eltávolítani a közéletből.1948 karácsonyán letartoztatták, és hamis vádak alpján életfolytiglani szabadságvesztésre ítélték.

Ugyancsak bebörtönözték

Rajtuk kivül még nagyon sok papot egyházi személyt hurcoltak meg és börtönöztek be. Az egyházakat szerződések aláírására kényszerítették, amelyekben el kellett ismerniük korlátozott jogállásukat, iskoláik csaknem teljes elvételét és a szerzetes rendek nagyrészének feloszlatását.

AVH

Éberség fokozása – „Az osztályharc éleződik”

Koncepciós perek

Tk (SK)IV.-190/191.old:Az ellenfelitől megszabadult kommunista vezetés -követve a szovjet példát- hozzálátott a „saját táborába befészkelődött ellenség” felkutatásához. A Kegyetlenkedésekkel és törvényteleségekkel tarkított akciók végrehajtásának jó eszközei voltak a

1949-ben-mint imperialista kémet- letartoztatták, majd kivégezték Rajk Lászlót és társait.1950-ben a kommunistákkal egyesülő szociáldemokrata politikuskat távolították el a hatalomból. Szakasits Árpádot házi örizetbe helyezték, Marosán Györgyöt és társait bebörtönözték.1951-ben újabb kommunista vezetőket tartoztattk le, köztük Donáth Ferencet, Kádár Jánost, Losonczy Gézát, stb.

Farkas Mihály hadügyminiszter vezérezredesi és Péter Gábor, az AVH főnöke altábornagyi egyenruhában

Mindez azonban a jéghegy csúcsa volt. Az osztályharc éleződésének elmélete újabb és újabb ellenséget követelt. Sok mérnököt és közgazdászt ítéltek el gazdasági bűncselekmény vádjával. Osztályidegennek vagy osztály ellenségnek mínősítették a polgári értelmiséget, akiknek ezreitől vették el otthonaikat, kényszerlakhelyre telepítve őket, zömmel a Hortobágyra, embertelen körülmények közé.Akit letartoztattak és az ÁVH karmai közé került, abból válogatott kínzásokkal kikényszerítették a beismerő vallomást.1949-53 között 650 ezer ember ellen folytak eljárások, s több mint 390 ezret el is ítéltek. Ezenkívül több mint800 ezer embert sújtottak rendőrségi bűntetéssel

Kulákoküldözése

Beszolgáltatási rendszer

„vas és acél országa”

A Gerő irányította gazdaságpolitika a parasztság kiuzsorázásával akarta előteremteni az erőltetettiparosítás költségeit. Az új nagyberuházások (Sztaálini Vasmű) azonban mind a nehézipar, azaz a hadiipar céljait szoláglták. Jellemző, hogy1952-ben a nemzeti jövedelem 25% fordították hadikiadásokra, majdnem annyit mint 1942-ben.Mindamellett elhanyagolták a fogyasztói ipart és szolgáltatásokat (közlekedés, hírközlés, lakás, egészségügy, oktatás). Amíg a Horthy korszakban a nemzeti jövedelem felét forították e területekre, az ötvenes években csak a harmadát.

A XIX. századi iparosítási elképzelések –párosulva az elmaradott szovjet technikával- kétszeresen is „biztosították” a hátrányos gazdasági helyzet kialakulását. Ehhez járult még a munkaverseny –mozgalomba kényszerítettek komlytalan teljesítménye és hanyag munkája.1953-ra a magyar nép teljesen elnyomorodott. Utolsó tartalékait is felélte, és mire régen nem volt példa- családok sokasága éhezett. A bérből és fizetésből élők keresete 20%-kal volt alacsonyabb mint 1949-ben. A félelemnél csak a kiábrándultság és a gyülőlet volt erősebb.

Sztahanovista mozgalom

Extenzív fejlődés

Békekölcsön

Új erőforrások bevonás

-é

„vas és acél országa”

A gazdasági fejlesztés középpontjában a gyors iparosítás

Nyersanyag bázis hiányaElmaradott technikai

színt

Iparban foglalkoztatottak száma 50% növekedett

Munkateljesítmény fokozására

A finanszírozás és az elvonás egyik eszköze

Szakasits Árpád és Rákosi Mátyás az egyesülési kongresszuson

Koncepciós perek

Szalámi taktika

Hidegháború

SZEB

1949

MDP

Kékcédulás választások

1948

Szovjet hadsereg jelenlétének következményei

Civil szervezetek feloszlatása

1947 Párizsi béke

MKP

Rákosi Mátyás

FKgP szétverése

államosítás

?

! Fordulat éve

Kovács Béla

Nagy Ferenc

Államellenes összeesküvés

„vas és acél országa”

Személyi kultusz

10. Az alábbi feladat a Rákosi-korszakra vonatkozik.

Döntse el, hogy a források közül melyikből szerezhetők meg a felsorolt információk!

(Tegyen X jelet a megfelelő helyre!) (Elemenként 0,5 pont.)

Társadalmi csoportok Cukor(kg) Liszt(kg) Cukor(kg) Liszt (kg) Üzemek, gyárak kitüntetett dolgozói, bányászok stb. 1,2 2,4 1 2,4

Állami alkalmazottak 1 1,6 0,8 1,6

Szabadfoglalkozásúak, kisiparosok, kiskereskedők,parasztok, háztartásbeliek stb. 0,75 1,2 0,55 1,2

12 év alatti gyerekek 0,75 1,2 0,75 1,2

Jegyrendszer Magyarországon 1951-ben (cukor és liszt fejadagok hó/fő)

„A mi udvarunkban lakik egy péksegéd. Ő mesélte, hogy akármennyi kenyeret sütnek az üzemükben, mind elfogy. Feltűnt nekünk itt a körzetben, hogy Vecsésről, Üllőről nap mint nap bejárnak egyesek, s 4-5 kenyeret is elhordanak zsákban. Pedig4-5 kenyér naponta nem kell egy családnak, ha csak azon élne is. De biztos ezek iskulákfélék, s állatokkal etetik fel a mi drága szép kenyerünket.”

(Szabad Nép, 1951.január 5. Felszólalás a budapesti népnevelő értekezleten.)

Tojásbeszolgáltatás Kiskunlacházán, 1952. július

Információk Szöveg Táblázat Kép Egyik sem

a) Az iparvárosok és Budapest előnyt élvezett a többitelepüléssel szemben.

b) A jegyrendszer és a fejadagok elégedetlenséget szültekMagyarországon.

c) Az elégtelen ellátást a hatalom a kulákok ellenihangulatkeltésre is felhasználta.

d) A beszolgáltatási rendszer alapvető élelmiszerekre iskiterjedt.

2 pont

1947 az FKGP szétzilálása (vezetöik emigrálni kényszerültek) után megtartott választásokon a kommunista párt csalások révén (Kékcédulák) a szavazatok 22,27 %-ával a legerösebb parlamenti párt lesz.

Az év végén államosítják a nagybankokat és vállalataikat.

Júniusban kezdödik meg a Nyugat-Berlin körüli blokád.

1948 Az elözöév öszétöl a kommunisták egyre hevesebb támadásokat intéztek a demokratikus eszményeik mellett kitartó szociáldemokrata vezetök (Kéthly Anna, Bán Antal stb.) ellen, majd Marosán Gy. vezetésével puccsszerüen eltávolították öket a párt éléröl. Az ún. Egyesülési Kongresszuson - a kommunisták programja alapján - létrehozták a magyar Dolgozók Pártját, elnöke Szakasits Árpád, fötitkára Rákosi Mátyás, ezzel formálisan is létrejött a proletárdiktatúra.

20. A feladat a Rákosi-korszakról szól. (hosszú)

Elemezze a dokumentumok és ismeretei segítségével a Rákosi-korszak főbb jellegzetességeit!

Elemzésében térjen ki az ipar és a mezőgazdaság átalakítására, utaljon a politikai és a mindennapi élet főbb jellemzőire!

„Gyáriparunk termelése 1949-hez képest 1954-re az eredetileg előirányzott 86,4% helyett legalább 200%-kal emelkedjék. Ezen belül a nehézipar termelésének az eredetileg előirányzott 104,3% helyett legalább 280%-kal kell emelkednie. A könnyűipar termelésének legalább 145%-kal kell emelkednie.”

(Részletek az MDP II. Kongresszusának határozatából, 1951)

„Tudom, hogy ebből a csarnokból indult el a verseny és hogy a termelés hirtelen, eddig nem ismert magasba szökött. Ez az új. Az emelkedő termelési görbék hosszú megbeszéléseket, üzemi értekezleteket, pártnapokat, kultúrestéket takarnak. Ha nem állna szilárdan itt a Párt, amely épít és rombol, vezet és előremutat, megindult volna-e a verseny Diósgyőrben?”

(Aczél Tamás: Diósgyőr – vasgyár)

Év Állami gazdaságok Szövetkezetek Parasztgazdaságok

1949 113 76 9.381

1950 463 419 8.662

1951 685 1.253 7.562

1952 1.050 1795 6.549

1953 1.250 2.478 5.516

A mezőgazdasági földterület megoszlása a tulajdonosok szerint (ezer hold)

„Egy középparasztnak 19,4 q volt a búzából a terménybeadási kötelezettsége. 37,8 q búzát adott be. Hány %-ra teljesítette beadási kötelezettségét?”

(Számtanpélda az ötvenes évekből)

„Az éberség – nélkülözhetetlen kommunista tulajdonság. Azt jelenti, hogy soha nem feledkezünk meg az osztályharcról, amely a munkások, a dolgozók hadserege és a kizsákmányolók hadserege között folyik, szakadatlanul, életre-halálra, a nép végsőgyőzelméig.”

(Szabad Nép 1951. május 30.)

„Megy Rákosi a Tanácsba,Körülötte fia-lánya,Hangja cseng, mint ezüstharang,Feje fölött békegalamb.Jobbján munkás, balján paraszt.”(Gyermekvers)

A recski munkatábor

„A számítások szerint a létminimum elérése esetén a családok kiadásaik 48%-át fordították élelmiszerre, az ennél kisebb jövedelemmel rendelkezők pedig már mintegy 60%-át. Az évtized közepén a munkás- és alkalmazottcsaládok közel egynegyede nem táplálkozott a minimumnak megfelelően. A munkások egyharmadának nem volt télikabátja, közel felének egy szövetöltönye volt, a nők egyharmadának csak egyvagy még ennyi szövetruhája sem.”

(Pető-Szakács: A hazai gazdaság négy évtizedének története)

Érdekességekegyéb

centenárium

I

Révai

imperialisták

1948

Rákosi Mátyás

Kisgazdapárt

Bérenc

nemzetáruló

Kossuth,Táncsics,Petőfiörökösei

Három év múlva betiltották

Eltüntették a nemességet Kossuth mellől, és mindenkit aki nem proletár, ideológiai forgatókönyvet ír hogyan helyeződhet a kommunista párt a haladó hagyományok egyetlen igazi örökösének szerepébe

http://www.vincekiado.hu/titles/rajks.html

Kötél és kötelék /Duncan Shiels: A Rajk fivérek /HVG 2007/15. szám - MURÁNYI GÁBOR

http://www.boldogsag.net/index.php?option=com_content&view=article&id=21591:-duncan-shiels-a-rajk-fiverek&catid=1099:joevronto-koezelmult&Itemid=721

BIHARI PÉTER Családregény fekete-fehérbenLI. évfolyam 44. szám, 2007. november 2. /Élet és Irodalom

http://www.konradgyorgy.hu/cikkek.php?id=50

Előszó Duncan Shiels A Rajk fivérek című könyvének német kiadásához

elnökKulákoküldözése

Beszolgáltatási rendszer

Személy kultusz

Rákosi Mátyás

NÉPKÖZTÁRSASÁG

Koncepciós perek Egyházakkal

szembeni fellépés

Köztársasági elnök

Az állam és azt kézben tartó párt mindenhatósága

Önkormányzatok

Magyar Népköztársaság

„vas és acél országa”

A pártállami rendszer kiépítéseTk . (Sz) 189/90

Egypártrendszer Államosítás

TOTÁLIS ÁLLAM

PROLETÁR DIKTATÚRA

Elnöki Tanács

Tanácsok

Ideiglenes Nemzetgyűlés

népbíróság Háborús bűnös

SZEB

jóvátétel