fífhit-rrnll- ác íi4 ardácra-bi kártevők Magyarországon

A z 1889 . é v b e n m e g á l l t a t o ronyó ra az a m e r i k a i M e d f o r d vá rosában , m e r t a g y a p j a s l e p k e (Lymantria dispar) kasz t rofá-l isan e l szaporodo t t h e r n y ó i m i n d e n t e l lep tek . A k ö r n y e z ő er­dők és a város i n ö v é n y z e t tel jes l e tá ro lása u tán a t áp lá l ékh iány mia t t e lpusz tu ló h e r n y ó k tömege i tő l bűz lö t t a vá ros . A g y a p ­j a s l e p k e „d iada lú t ja" k e z d ő d ö t t így az É s z a k - a m e r i k a i kon t i ­nensen . 2 0 évve l k o r á b b a n - a s e l y e m h e r n y ó t enyész t é s d ivat ­j á n a k idején s z á n d é k o s a n vi t tek E u r ó p á b ó l n é h á n y gyap jas l ep ­ké t A m e r i k á b a . E g y f rancia c s i l l agász akar ta ke re sz t ezn i a ké t fajt (gyér b io lóg ia i i smere t e i r e t á m a s z k o d v a ) , r e m é l v e e g y ú j , a s e l y e m h e r n y ó b e t e g s é g e k n e k e l l ená l lóbb u tód lé t re jö t tében. N é h á n y he rnyó k i szabadu l t . . .

A z e g y e s fö ldrészek , t á j egységek faunája j e l l e m z ő , a terü­leten á l ta lában ő s h o n o s fajok sokasága , s ezek szo ros k a p c s o ­la tban á l lnak e g y m á s s a l . A k ia lakul t é l e t k ö z ö s s é g e k m e g z a v a ­rása be lá tha ta t l an k ö v e t k e z m é n y e k k e l j á rha t . A k á r t e v ő rova ­rok fö ldrészek k ö z ö t t i „cseré jé t" , behurco lá sá t , i l le tve el ter je­dési t e rü le tének bővü l é sé t s z á m o s n ö v é n y v é d e l m i e g y e z m é n y é s sz igorú k a r a n t é n i n t é z k e d é s e k h iva to t t ak m e g a k a d á l y o z n i . A n e m z e t k ö z i k e r e s k e d e l e m és a v i l á g m é r e t ű t u r i zmus által felkínált l ehe tősége t a z o n b a n m i n d i g s ikerü l k i h a s z n á l n i a né ­hány k á r t e v ő fajnak. E l e g e n d ő c sak a k o l o r á d ó b o g á r r a , v a g y m á s n é v e n b u r g o n y a b o g á r r a (Leptinotarsa decemlineata) gon ­do ln i , a m e l y e t M a g y a r o r s z á g o n 1947-ben ész le l t ek e lőször , H é d e r v á r o n . A z a lább i r ö v i d fe lsoro lás e l s ő r é sze a M a g y a r ­o r szágra behurco l t , e rdésze t i j e l e n t ő s é g g e l is b í ró n é h á n y fajt i smer te t . A fe lsoro lás t ovább i r é sze n é h á n y o lyan fajt m u t a t be , a m e l y e k a haza i f aunábó l u g y a n i smer t ek , d e k á r t e v ő k é n t m é g n e m v a g y c sak n a g y o n r i tkán l ép tek fel.

Zöldár a Dunán 1940 májusába n nag y zöldá r vonul t l e a Dunán . Töltés -től töltési g ér t a víz. A Dun a valóságo s tengerr é vá l t A z ár elé g sokáig , 3- 4 héti g tartott . Ekko r kellet t a kerület -vezetőnek bevonuln i a honvédséghez . A Lass i erdész -kerület vol t a z övé , mel y majdne m teljese n a z árterüle -ten volt . Enge m helyezte k á t a Lass i kerületbe . Ige n ám , de a z odajutá s n e m vol t olya n egyszerű . A z erdészhá z is bent vol t a z árterületen , igaz biztonságos helyen . Csa k vízi úton , ladikka l lehetet t odajutni . Könnyen költözködtem, a z egész vagyono m belefért eg y nagy ládába . A szomfova i erdészházná l berakodtun k a csónakba. Eg y evezős t vitte m magamma l é s elindultun k az ismeretle n vízen . Mielőt t kiértün k a nag y Dunára , megfeneklett a Udikunk , n e m történ t nag y baj . Kiszáll -tunk é s húztu k a csónakot a sekél y vízben . It t értünk k i a nagy Dunára . Csodálato s látván y fogadott , délr e é s ke -letre egésze n a látóhatárig mindenho l ví z é s víz , minth a nem i s a Dunán , hane m a tengere n volnék . Ba l oldalo n az erdő fá i csa k félig látszottak k i a vízből. E z a z erdősá v mutatta a z uta t Lass i felé . A ladi k gyorsa n úszot t lefel é a sodrásban . Gyönyör ű ú t vol t ez , látványna k i s szép , hogy a hatalmas víztöme g hogya n sodrott-forgot t lefel é az árral , benn e a fel-fe l csapód ó halak . Elértü k a Lass i Dunát, bekanyarodtun k a z erdészhá z felé , szerencsése n oda i s értünk . Berendezkedte m a barátságo s ki s tanyá -mon, csa k a szúnyogo k rontottá k m e g néh a a j ó han -gulatomat. N e m i s volta m it t egyedül , n e m messz e vol t

A m e r i k a i f ehé r m e d v e l e p k e (Hyphantria cunea). A z e l s ő p é l d á n y o k a t 1940-ben gyű j tö t t ék a csepe l i s z a b a d k i k ö t ő kör ­n y é k é n . E g é s z E u r ó p á b a i nnen ter jedt el. 4 év m ú l v a m á r C e g ­l éden volt , az e l s ő k o m o l y a b b ká r t é t e l 1946-ban N a g y t é t é n y , B u d a f o k t é r ségében k ö v e t k e z e t t be . 1948-ra e lér te az o r szág­ha tárokat . A l epke te r jedése n a g y o n g y o r s vol t , mer t k e d v e n c t á p n ö v é n y e i (Acer, Morus fajok) az ú t m e n t i fasorok fái vol tak , a h o n n a n e g y - e g y l epo t tyan t h e r n y ó , e g y t ehe rau tó te tején 100 k i l o m é t e r e k e t is u tazha to t t , ó r ák alatt. Ka ran t én k á r t e v ő , e rdé ­szeti s z e m p o n t b ó l a n y a r a k k a l , füzekke l kapcso l a tban j á t sz ik sze repe t . A faj e r ő s e n pol i fág , s zé l sőséges e se tben akár k r u m p ­l ihéjon is m e g é l . É v e n t e k é t n e m z e d é k k e l s zaporod ik (Mészá­ros Z-Vojnits A. 1972) .

A k á c a k n á z ó h ó l y a g o s m o l y (Parectopa robiniella) 1 9 8 3 -b a n M u r a k e r e s z t ú r o n t a l á l t ák m e g e lőszö r . A m e r i k á b ó l , az akác e rede t i e l ter jedés i t e rü le té rő l (!) behu rco l t fajról van szó . E u r ó p á b a n 1970-ben O l a s z o r s z á g b a n ész le l t ék e lőször . M á s o ­d i k k é n t M a g y a r o r s z á g j e l en t e t t e kár té te lé t . A m é h é s z e k figyel­tek fel r á (Szalay L. 1987) . M á r a az e g é s z o r s z á g b a n elterjedt. A k i s z ö l d h e r n y ó k n a g y , fehér h ó l y a g o s aknáka t r á g n a k az akác levé l fe l ső e p i d e r m i s z e alatt. A z a k n á b a n ürü lék n incsen , a k i fehérede t t a k n á k n a g y o n fe l tűnőek. E l sőso rban á rnyék le ­ve l eken szaporod ik el. J ú n i u s t ó l l o m b h u l l á s i g 2-3 n e m z e d é k is kifej lődik.

P l a t á n c s i p k é s p o l o s k a (Corythuca ciliata). Sz in tén A m e r i ­k á b ó l hurco l t ák b e E u r ó p á b a . 1964-ben O l a s z o r s z á g b a n , Pádu-ában ész le l t ék e lőször . I nnen k i i n d u l v a J u g o s z l á v i á n ke resz tü l ( Z á g r á b , 1972) el jutott M a g y a r o r s z á g r a is . 1976-ban egy kar ­an tén v izsgá la t során Z á k á n y k ö z s é g b e n ( S o m o g y m.) talál ták m e g e lőször . 1983 -ban á t l ép te a D u n a vona lá t é s m á r az egész o r s z á g b a n el ter jedt . A l á rvák é s az i m á g ó k a p l a t án leve le inek fonákán sz ívoga tnak . A sz ívósak he lyén sá rgu ló fol tok kele t ­k e z n e k . A m e g t á m a d o t t l eve l ek i d ő e lő t t l ehu l lanak . Je lenlé té t e lárul ják az ap ró , f ényes , fekete ü rü lékfo l tok is a l eve lek fo­nákján . A faj g y a k r a n együ t t ká ros í t a Gnomonia veneta n e v ű

egy szára z görönd , it t tanyázot t 5- 6 csikli s (ki s halász -csónak) halász . A z egyi k kor a regge l bejöt t hozzá m a z egyik halász , hog y jöjje k e l vele , mer t segítségr e va n szüksége. Kellet t i s a segítség . A ké t „varsa " teljesen tel e volt keszeggel , min t a tömöt t zsák . A kesze g jóíz ű süt -nivaló hal , májusba n „ívik" . Ilyenko r nag y rajokba n úszik a vízben . Ilye n ra j töltött e m e g a varsákat . Nag y nehezen beemeltü k a varsáka t a ladikba , eze n a z esté n én jó sül t keszege t vacsoráztam . Egyi k est e hango s éne k hallatszott a halásztanyáról , gondoltam , j ó fogá s vol t é s áldomást isznak . Éjje l arr a ébredtem , valak i kiabál : se -gítség!, segítség ! Gyorsan felöltöztem , hog y a szúnyogo k m e g n e egye -nek. Beugrotta m a ladikba é s a hang irányáb a eveztem . A segítségkiáltás t többszö r hallottam , d e bizon y ne m ta -láltam senkit . Másna p e lmente m a halásztanyára , é s megkérdeztem, m i vol t a z a z éjszaka i segélykiáltás . Nagy neveté s vol t rá a válasz. Elmondták , hog y a halás z barátunk a z áldomáso n jó l beivott , ne m men t b e a ta -nyára, hanem a ladikban maradt , ott mindjárt e l is aludt . Éjszaka felébredt , gondolta , kilé p a z ajtó n é s megereszt i a túlfeszítet t csapot . Ige n ám , d e ne m a z ajtó n lépet t ki , hanem a ladikból egyenese n a mély vízbe . Hirtele n ne m tudta, m i történ t vele , ezér t kiabál t segítségért . J ó úsz ó l évén kiúszot t a szárazr a é s szerencsése n hazament . Ezért n em találta m m e g a segítségér t kiabál ó vízbefúlót . A Duná n a víz i éle t mindi g érdeke s é s szép , csa k me g kell ismern i a vize t é s a víze n élő k életét .

Czuczor Ferenc

g o m b á v a l és a Lithocolletis platani mo l lya l , a p la tán l eve lének l á tványos e l so rvadásá t , l ehu l l á sá t o k o z v a . N e m z ő a lakban , a k é r e g p i k k e l y e k alat t telel át.

V a d g e s z t e n y e l e v é l - a k n á z ó m o l y (Cameraria ohridella). 1986-ban egy , a t u d o m á n y r a n é z v e új fajt í r tak l e M a c e d ó n i ­ából , az Ohr id i - t ó me l lő l . A l e p k e a v a d g e s z t e n y é n él . A le í rás ó ta m e g t a l á l t á k A u s z t r i á b a n (1989 ) , O l a s z o r s z á g b a n (1992) , N é m e t o r s z á g b a n (1993) .

M a g y a r o r s z á g o n az e l s ő h i te les , fe l jegyzet t le lőhely: M a -gya reg regy , 1994. E z a faj l á t v á n y o s g y o r s a s á g g a l hódí to t ta m e g a K á r p á t - m e d e n c é t , é szak felé te r jedve . 1996-ban m á r az É s z a k i - k ö z é p h e g y s é g b e i s el jutot t , habá r a M á t r á b ó l , a Cse r ­há tbó l és a T o r n a i ka r sz t ró l a m a i n a p i g n incs ada tunk (Szabóky Cs. 1997) . A h e r n y ó a v a d g e s z t e n y e l eve lén fe l ső fol taknát kész í t , az a k n a k ö z e p é n sötét ü rü lékfo l t l á tha tó . É v e n t e több n e m z e d é k k e l s z a p o r o d v a a l eve leke t te l jesén e l l ep ik az aknák , i d ő előt t i l o m b h u l l á s k ö v e t k e z i k be . A l egú jabb megf igye l é sek szer in t az Aesculus carnea ( K o r c s v a d g e s z t e n y e ) és az Aescu-lus pavia (P i ros v a d g e s z t e n y e ) á l t a lában f e r tőzésmen tes m a r a d . A z A. pavia hazá ja É s z a k - A m e r i k a , az A. hippocastanum a m e d i t e r r á n e u m b ó l s z á r m a z i k , az A. carnea a z e lőbb i ké t faj ke r e sz t ezé sébő l j ö t t lé t re .

S z i t k a f e n y ő t e t ű (Liosomaphis abietinum). A luc fenyőn és az ezüs t f enyőn ká ros í t . K ü l ö n ö s e n a d í sz fakén t ül tetet t ezüs t ­f enyőn fe l tűnő a te tű s z ívá sa k ö v e t k e z t é b e n sá rgu ló tűk t ö m e ­ge. K e z d e t b e n v ü á g o s s á r g a fol tok j e l e n n e k m e g a m e g t á m a d o t t tűn , majd az e g é s z tű e l sá rgu l , b a r n u l , vö rösöd ik és végü l le ­hull ik.

A m e g t á m a d o t t ha j tások a lá p a p í r l a p o t tar tva, ma jd az ága­ka t m e g ü t ö g e t v e k ö n n y e n gyű j the tők a te tvek. A te tvek sz íne zöld , n a g y o n j e l l e m z ő r u b i n p i r o s , n a g y s z e m e k k e l . A 90-es é v e k e l e j é n g y a k r a n o k o z o t t k á r t a p a r k o k b a n , k a r á ­c sonyfa t e l epeken . E l s z a p o r o d á s a az aszá lyos é v e k k ö v e t k e z ­m é n y e .

Védekezés a nagy fenyőormányo s (Hylobius abietis ) elle n

Lengyelországi vizsgálato k arró l adna k számot , hog y a károsít ó bogá r tojásrakásá t e l lehet hárítan i akkor , ha a z által a kedvel t erdeifenyő k tuskójá t Phlebia gi­gantea gomb a myceliumma l beoltják . Em e művele t el -végzése utá n a tapasztalato k szerin t min d a tuskó -ban, min d gyökereibe n jelentőse n csökken t a tojás -rakások száma .

Ref.: Dr. Szidfridt I. (FÓLIA FORSTALIA POLONICA, 1996. 38.)

• A természet megerőszakolása , a nemes nyárasain k

„Róma megdől, s rabigába görbed..." 1930. a nemes nyara k szalonképess é tétele . Róth Gyula: Erdőművelésta n 1934. A gyakorlat els ő baj-észlelése . Tóth Imre: Kanada i nyárf a - megfigyelése k eg y du-nántúli ártér i erdőgazdaságban . Erdészet i Lapok , 1938. 1952. A kutatás els ő felfigyelése . Dr. Győrfi János: Nyárasain k újab b betegsége. A Z ER -DÓ, 1952 . 1956. Csúcspont .

N y á r f a a p r ó b a g o l y (Nycteola asiatica). M i n t a n e v e is mu­tatja, m e l e g k e d v e l ő , dé l - eu rópa i faj . A délről nyitot t Kárpát­m e d e n c é b e n dé l rő l é szak felé h a l a d v a fokoza tosan elterjedt. M i n t k á r t e v ő t e lőször 1971-ben Ba lo t a szá l l á son , a D u n a - T i s z a k ö z é n ész le l tük . A n e m e s n y a r a k o n é s füzeken éven t e 2 nem­zedékke l s zapo rod ik (Tóth J. 1972) . A ha j tásvégeken k ibomló friss l e v e l e k e t ö s sze fon ja , rág ja . Ö n m a g á b a n ta r rágás t n e m o k o z , d e m e g g á t o l j a a ha j t á svégek befásodásá t , i l letve m á s l o m b r á g ó fajokkal együ t t l o m b v e s z t e s é g e t okoz .

C s e r filoxéra (Phylloxera quercina). A f i loxéra fajok erdé­szet i j e l e n t ő s é g e alig i smer t , ká r t é t e lük n e m vol t feltűnő. A tö lgyeken é lő f i loxéra fajok a m e d i t e r r á n e u m b ó l i smer tek , a cse r f i loxérát a s z a k i r o d a l o m 1957-ben m é g csak Olaszország­bó l eml í t i . M a g y a r o r s z á g o n 1975-ben j e l ez t ék , majd 1992-ben az o r s z á g több pont ján , c s e m e t e k e r t e k b e n é s erdősí tésekben ész le l tük kár té te lé t (Varga Sz. 1993) . K o n k r é t ada tok Zalából , S o p r o n k ö r n y é k é r ő l é s V e s z p r é m b ő l vannak , d e nagyon való­sz ínű , hogy a cser re l együ t t m i n d e n ü t t e lőfordul . Kár té te le a n ö v é n y i n e d v e k e l s z í v á s á b a n és az assz imi lá ló felület csökke­n é s é b e n ny i l vánu l m e g . C s e m e t e k e r t e k b e n is fel léphet , veszé­lyez te tve a s z a b v á n y o s mére t e lérésé t . T ö m e g e s e l szaporodása az a szá lyos , m e l e g é v e k b e n vá rha tó .

B o r ó k a s z ú (Phloeosinus aubei). Sz in tén az aszályos évek, a száraz , m e l e g nya rak k ö v e t k e z t é b e n szaporodo t t el. F ő elter­j e d é s i terüle te D é l - E u r ó p a , a K r í m és a K a u k á z u s , Kis-Ázsia és O la szo r szág . M a g y a r o r s z á g o n k o r á b b a n n a g y o n ritkán for­dul t e lő . 1 9 9 2 - 9 3 - b a n B u d a p e s t e n és k ö r n y é k é n egy re gyak­r a b b a n lehe te t t ta lá ln i , é s ká r t é t e l ének sok b o r ó k a és életfa (Thuja) ese t t á ldoza tu l (Rakk Zs.-BUrgés Gy. 1994) . A kelet i tuják sokka l é r z é k e n y e b b e k (Th. or ientá l is ) a többi fajnál. A n e m z ő k t áp lá lkozó r ágása a n a g y f e n y ő h á n c s s z ú é h o z hasonló: a v é k o n y ágaka t c s ő s z e r ű é n k ivázas í t ják , azok le törnek , vörö­södnek . A kö l t é s i r á g á s a t ö r z sön a k é r e g alatt történik.^Külö-n ö s e n a Ba la ton fe lv idéken vál t gyakor i ká r t evővé .

Bakkay László: A nyárfa-konferencia. A Z ERDŐ, 1956 . 1957. Országo s „nyárfavész " riadó . Stefanik László: A nyárfarák elterjedés e é s fellépéséne k mértéke Magyarországon . A Z ERDŐ, 1957 . 1997. A kifejlet . Dr. Somogyi Zoltán: A hága i Nemzetköz i Bírósá g lá-togatása a Szigetközben. Erdészet i Lapok , 1997 .

J.R 1997

a A vaddisznóállomán y a z elmúl t tí z évben Európa -szerte jelentőse n megszaporodot t Ebbő l má r ali g vi-selhető káro k éri k a mezőgazdaságo t é s a közleke -désügyet, sertéspesti s fertőzésse l veszélyeztetv e a há-zi állomány t Baden-Württember g tartomán y vadá -szati é s állatvédelmi szövetségének , a Vadgazdaság i Kutatóintézetnek é s az erdészetnek képviselő i a tar-tományi minisztériu m szervezésébe n a z állomán y csökkentése érdekébe n hajtó - é s terelővadászatok tar -tását ajánljá k erdészek , mezőgazdá k é s vadászo k összefogásával. A vaddisznóállomány fejlődéséne k fi -gyelemmel kísérése , a vadászati korlátoz ó intézkedé -sek, bérlet i formák , kárbecslé s veszélyeztetet t kultú -rák létesítése erőse n meggondolandók . A befogást fő -ként állatvédelm i meggondolásbó l elutasítják .

(AFZ/DW1997. 2. Ref.: férőmé R)

Lesz-e unokáinknak vadgesztenye fája? 1993-ban k í v á n c s i , r i ad t s z e m e k tek in te t t ek sű rűn a vad ­

gesz tenye fák „ j é g v e r é s " o k o z t a b a r n a fol tos l eve le i re . N e m se j ­tet ték, h o g y h a m a r o s a n b o m b a k é n t r o b b a n a f e l i smerés , m e g i n t egy új k á r t e v ő v e l lett g a z d a g a b b h a z á n k .

A tör ténet e l ő z m é n y e , h o g y 1986-ban az O h r i d i tó me l lő l D e s c h k a é s D i m i c leír t e g y új s á t o r a k n á s m o l y t C a m e r a r i a o h -r ide l la n é v e n . A l e p k e n e m e l égede t t m e g a tó k ö r ü l ü l te te t t A e s c u l u s h i p p o c a s t a n u m - m i n t t á p n ö v é n y - ál tal nyúj to t t le ­h e t ő s é g e k k e l é s v i l gkö rü l i ú t ra indul t . E l ő s z ö r O l a s z o r s z á g b a n b u k k a n t fel, ma jd h a m a r o s a n A u s z t r i á b a n ész le l t ék , s m i k ö z ­ben N é m e t o r s z á g r a is k i te r jed t areá ja , 1 9 9 3 - b a n meg je l en t M a ­g y a r o r s z á g o n is , e l ő szö r a D u n á n t ú l d é l n y u g a t i r é szén , m a j d fokoza tosan k e l e t n e k ta r tva e l é r t e a D u n a vona lá t , s n e m s o k á r a G ö d ö l l ő - V á c i r á n y á b a n á t l ép te azt . A z É s z a k i - k ö z é p h e g y s é g ­ben e k k o r m é g n e m vol t k i t ap in tha tó a j e l e n l é t e . El te l t k é t év , és meg je l en t a k ö z é p h e g y s é g k ü l ö n b ö z ő pont ja in , d e k i s e g y e d ­s z á m b a n , p l . E g e r é s k ö r n y é k é n . E z z e l e g y i d ő b e n ta lán k ics i t h a m a r a b b a s z lovák ia i l e p k é s z e k P o z s o n y b a n é r ték tet ten a vi l ­l á m g y o r s a n t e r j e s z k e d ő l e p k é t . A z A l f ö l d dé l i r é s z é r ő l , az u tóbb i k é t é v b e n vál t i s m e r e t e s s é .

V a l a m i m e g m o z d u l t a v i l á g b a n s h a z á n k b a n is e g y r e több e m b e r néze t t tő lük s z o k a t l a n m ó d o n a fákra , és nyug táz t a , h o g y a u g u s z t u s k ö z e p é n a v a d g e s z t e n y é k n e k m á r ő s z van , és hul l ik v a g y l ega l ább is b a r n u l a l eve le . V a l a m i t tenni ke l l ! S e n k i n e m tud ta m i a j e l e n s é g , és h o g y a n lehe t m e g a k a d á l y o z n i a t o v á b b i pusz tu lás t , a m e l y az a s z á l y o s é v e k k ö v e t k e z t é b e n g y e n g ü l t s é g i á l l apo tba kerü l t f ákon fu tó tűzkén t ter jedt t o v á b b . R o v a r á s z o k , p o n t o s a b b a n l epkészek , k u t a t ó k , k e r t é s z e k indu l t ak a p r o b l é m a m e g o l d á s á r a , é s a k ö v e t k e z ő k r e j u t o t t a k :

ii

•jÉflil

A l epke 6 m m f e s z t á v o l s á g ú , f ényes b a r n a sz ínű , fehér k e -r e s z t s á v o k b a r n a á r n y é k k a l , é s a z e l ü l s ő s z e g é l y e n fehér é k e c s -k é k k e l . B i z o n y í t h a t ó a n h á r o m , s n a g y r i tkán r é s z l e g e s n e g y e ­dik n e m z e d é k e fe j lődik é v e n t e . M á j u s k ö z e p é n indu l a z e l s ő n e m z e d é k , s h a m a r o s a n a m e z ő n y a n n y i r a s z é t h ú z ó d i k , h o g y j ú l i u s v é g é r e m á r egy i d ő b e n t a l á lha tunk pe té t , h e r n y ó t é s imá-gót . A l e p k e b á b k é n t telel a l e v é l b e n , a m a g a kész í t e t t e laza s z ö v e d é k b e n . A z i d ő m e l e g e d t é v e l , m á j u s b a n a l evé lbő l k ibú jó l epke , a n n a k fe lü le tén á ru ló j e l e k é n t m a g a m ö g ö t t hagy j a b á b ­ingét . A h ó n a p f o l y a m á n a s z é p z ö l d l e v e l e k e n e g y r e - m á s r a -az o lda le rek közö t t - m e g j e l e n n e k a p i c i k ö r ö m n y i folt aknák . A z aknák a levél s z í n é h e z k ö z e l e b b h e l y e z k e d n e k e l , ezé r t fel­s ő a k n á k n a k h ív juk . H a m a r o s a n t ek in t é lyes m é r e t ű lesz az ak­na és d a r a b s z á m u k e lér i azt a fokot , h o g y a fán m á r m e s s z i r ő l é sz revehe tőek .

Ó v a t o s a n ke l l v i z sgá ln i a j e l e n s é g e t , m e r t ve lük e g y i d ő b e n m e g j e l e n n e k az u g y a n i l y e n n a g y s á g ú sá rga ma jd b a r n a foltok, a m e l y e k b e n n i n c s ü rü lék , m e r t e z e k g o m b á k t ó l s z á r m a z n a k . H a m a r o s a n az aknák , m e l y e k r e n d s z e r i n t a fa a l a c s o n y a b b ága­in l é v ő l eve l eken j e l e n n e k m e g , n e m n ö v e k e d n e k . A he rnyó b e b á b o z ó d i k , é s k b . t íz n a p p a l k é s ő b b k i k e l n e k az i m á g ó k , h o g y p á r o s o d v a ú jabb n e m z e d é k n e k ad janak életet , a l eve l ek re h e l y e z z é k a t ű h e g y n y i pe té ike t . V a n a m e l y i k e g y e d g y o r s a b ­b a n n ő , v a n a m e l y i k l a s s a b b a n , e z az oka , h o g y k é s ő b b a m e ­z ő n y s z é t h ú z ó d i k . A n e m z e d é k e k v á l t a k o z á s a e g é s z e n az ősz i f agyok beá l l t á ig tart , m i k o r is e lkese rede t t h a r c folyik az életér t - s ike rü l -e b e b á b o z ó d n i a tél i h i d e g e k előtt . A u g u s z t u s k ö z e ­p é n é r t e t l enü l á l lunk a v a d g e s z t e n y e s o r lá t tán , m e r t n é h á n y fa m é g m i n d i g zö ld , é s a l e p k é k n e m bán t j ák - l e g y e n az fiatal v a g y ö r e g fa - , s m i n d e g y , h o g y ös szeé r a k o r o n á j u k v a g y n e m . Kide rü l t , h o g y v a n n a k fajok, fajták, i l l e tve m á r ül tetet t é s z a k - a m e r i k a i fajok (A. p a v i a ; A . x ca rnea ) , m e l y e k e t a l epke m e l l ő z , s n e m i g e n fogyasz t .

H a m a r o s a n , a n e v e l é s e k so rán k ide rü l t , h o g y l e p k é n k n e k s z á m o s t e r m é s z e t e s pa raz i t á j a van fü rkészda rázs k é p é b e n , s az is , h o g y s z á m u k fél tuca t ra t e h e t ő (pl . Pn iga l io pec t i co rn i s L. , P e d i o b i u s sau l ius W a l k e r s tb . ) .

M e g j e l e n t e k a n ö v é n y v é d ő s ö k és k ü l ö n b ö z ő v e g y s z e r e k k e l , p e r m e t e z é s s e l p r ó b á l n a k v é d e k e z n i t ö b b - k e v e s e b b s ikerre l -s ze r encsé r e ! A m ó d s z e r ü k igen d r á g a és a lakot t t e rü le teken c sak ko r l á tozo t t m é r t é k b e n a l k a l m a z h a t j á k n a g y lokal i tássa l .

A b é c s i e rdésze t i k u t a t ó in téze t k o m o l y mi l l ióka t fordít a l e p k e e l leni v é d e k e z é s k o n k r é t m ó d s z e r e i n e k k ido lgozásá ra . 1997 t a v a s z á n n e m z e t k ö z i t a n á c s k o z á s ült ö s s z e B é c s b e n , m e ­lyen m a g y a r e l ő a d á s is e l hangzo t t . A v é d e k e z é s l ehe t séges m ó ­d o z a t a i k ö z ü l k ö r n y e z e t k í m é l ő i g e n s z i m p a t i k u s m ó d s z e r vált i s m e r e t e s s é , e z az infúz iós m ó d s z e r . A fát m i n t „ infúziós be ­t ege t " megfúr ják , s a fura tba he lyeze t t c s ő b e , a fölöt te l é v ő infúz iós p a l a c k b ó l a f o l y a d é k o t f o l y a m a t o s a n bejut ta t ják a fa ke r ingés i r e n d s z e r é b e n a szá l l í tó s z ö v e t e k b e . A k é p e k t anúsága sze r in t a g y ö n y ö r ű z ö l d l o m b o t s ikerü l t ő s z r e is m e g ő r i z n i . H i á n y o s s á g a a m ó d s z e r n e k , h o g y a k o r o n a c s ú c s á b a , i le l tve a l ega l só á g a k sz in t jé re n e m j u t m e g f e l e l ő m e n n y i s é g ű vegysze r . A z a m e r i k a i e l ő a d á s b ó l m e g i s m e r h e t t ü k - lehet , h o g y ná luk is j ó m a g y a r m i n t á r a a f a so rokbó l e l l o p n á k az infúziós p a l a c k o k a t - a m ó d s z e r továbbfe j l esz te t t vá l toza tá t , m e l y szer in t a fura­tokba v e g y s z e r e s k a p s z u l á k a t ü tnek b e , a m i b ő l a szál l í tó e d é ­n y e k t o v á b b hord ják a h a t ó a n y a g o t , s így h a s o n l ó a n s zép e red­m é n y e k e t é rhe tnek el e z z e l , m i n t az e l ő b b eml í te t t infúziós m ó d s z e r r e l , é s m é g k í v ü l r ő l s e m lá tn i a b e a v a t k o z á s n y o m á t !

A Ba jna i E r d é s z e t t e rü le tén a v a d a s p a r k b a n és közve t l en k ö z e l é b e n m i n t e g y 2 0 ha v a d g e s z t e n y é s kerü l t v é g v e s z é l y b e . Sa jnos a p a r k h o z v e z e t ő ú t m i n d k é t o lda l án l é v ő vadgesz t e ­n y e s o r é p p o l y fer tőzöt t a l e p k é v e l , m i n t a ke r í t é s en be lü l é l ő fák. H e l i k o p t e r e s v é d e k e z é s j ö h e t n e szóba , d e p é n z h i á n y mia t t e d d i g n e m v a l ó s u l h a t o t t m e g .

M i há t a t e e n d ő a l e p k e e l l en i h a r c b a n ? M e g ke l l fonto ln i , h o g y igen s z é p z ö l d l o m b ú f ákban g y ö n y ö r k ö d h e t ü n k igen d rá ­g a p e r m e t e z é s e k á rán , e l p u s z t í t v a a l e p k é k m e g f é k e z é s é r e j e ­l e n t k e z ő f ü r k é s z d a r a z s a k a t i s , v a g y hagy juk a m a g a t e r m é ­sze tes út ján f e l s z a p o r o d n i a fü rkészse rege t , m e l y a t e rmésze t e s b io lóg ia i e g y e n s ú l y t i g y e k s z i k m e g t e r e m t e n i , s s z á m o l v a azzal , h o g y k ö z b e n a l evé l ze t e t t ö b b s z ö r te l jesen e lve sz í t ő fa vajon bí r ja-e (s m e d d i g ) a s o r o z a t o s t á m a d á s o k a t .

V a l ó s z í n ű l e g a g a z d a s á g i he lyze t é s a p é n z , v a g y a b io lóg ia i e g y e n s ú l y m e g t e r e m t ő d é s e az é s z é r v e k k e l s eg í tve fogja m e g ­fékezni e n n e k a fu tó tűzkén t meg je l en t l e p k é n e k a ter jedését .

A rendszerváltás erdőtörvényei Az 1990-ben történt rendszerváltozás az erdőbirtokok tu­

lajdoni viszonyait is megváltoztatta. A privatizáció elsősor­ban a termelőszövetkezeti erdőket érintette, de az állami erdők sem képeztek kivételt. Az akkor még érvényben volt 1961. évi VII. törvény, az ún. „szocialista erdőtörvény" ren­delkezései már alig voltak alkalmazhatók, ezért a szakma nagy várakozással tekintett az új erdőtörvényre abban a re­ményben, hogy az a felmerült gondokra megfelelő megol­dásokat fog adni.

Minthogy az erdőtörvény megfelelő előkészítése több időt igényelt, és az erdő a privatizációval erdőhöz juttatottak szakszerű erdőgazdálkodását az évszázados múltra vissza­tekintő és bevált erdőbirtokossági társulatok keretén belül látta biztosítottnak, tudomásul vette, hogy az erdőbirtokos­ságról szőlő törvényjavaslat az erdőtörvény-javaslatot meg­előzve külön kerüljön az Országgyűlésen tárgyalásra. így került már 1994-ben az „Erdőbirtokosságró l szól ó 1994. évi XLIX. törvény " elfogadásra, amely 1994. évi július hó 1-én lépett hatályba.

Sajnálattal kellett megállapítani, hogy „Az erdőkről és a természetvédelemről" szóló 1935. évi IV. törvénycikkhez viszonyítva ez a törvény sokkal lazább, ugyanakkor a jogi és a pénzügyi megszorítások és terhek mellett az erdészet szakmai befolyását meggyengíti, mert

- az erdőbirtokossági társulat megalakítását az erdőbir­tokosok kezdeményezésére és elhatározására bízta még ott is, ahol ezt a törvény kötelezően előírja, az erdészeti hatóság (erdőfelügyelőség) ebbeli közreműködését teljesen kikap­csolja. A társulati erdők állami kezelését a törvény meg sem említi, hanem kötelezi őket az üzemterv szerinti önálló gaz­dálkodásra;

- az erdőbirtokossági társulat nem az egyetlen, tehát kö­telező közös erdőgazdálkodási forma, a társult gazdálkodás­

ra kötelezett erdőbirtokosok szabadon választhatnak a szö­vetkezeti, a gazdasági társasági, vagy az erdőbirtokossági társulati szervezeti formák közül;

- az erdőbirtokossági tagok erdőbirtokai a társulati tagok tulajdonát képezik, a társulat pedig az erdő használóin. A társulati tag erdőterületének nagysága alapján állapítják meg a társulati érdekeltségét. Meg kell jegyezni, hogy az erdő­birtokossági társulatokat ez a törvény is jogi személyeknek tekinti, mint ilyenek erdőtulajdont is szerezhetnek, az így szerzett erdőtulajdonból a társulati tagokat érdekeltségük arányában használati illetőség illeti meg. A törvény által így adott ilyen lehetőség a társulatok évi elszámolását bi­zonyára megnehezíti;

- az erdőbirtokossági társulati törvény az ügyvédi közre­működés és a cégbírósági bejegyzési kötelezettség miatt az erdőbirtokosságokat anyagilag is megterheli, ami az erdő­birtokosságok megalakítását tovább lassítja. (Az 1935-ös erdőtörvény szerint az erdőfelügyelőség és a minisztérium bekapcsolásával az erdőbirtokossági társulatok költségmen­tesen alakulhattak meg. A cégbírósági bejegyzésnek akkor lesz igazán értelme, ha az a fantomcégeket ki fogja szűrni. Az erdőbirtokossági társulat jogi személyisége csak a cég­bírósági bejegyzéssel teljesedik ki.)

Az erdőbirtokossági törvény több kérdésre nem tért ki, így

- a tagokra kivetett járulék behajtásának módjáról; - a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos közös munka

pénzbeli megváltásának lehetőségéről; - az erdőgazdálkodási eredmény bizonyos hányadának

tartaléktőkévé történő képzéséről; - az erdei termékek értékesítésének a módjáról. Ezeket azért kellett volna szabályozni, mert ha bíróságra

kerül az ügy, az évekig elhúzódhat. Az erdőbirtokossági társulatok szervezeti felépítése az

1935-ös erdőtörvényben leírtakkal nagyjából megegyezik, a közös gazdálkodás megindításához és folytatásához megfe­lelő jogi alapokat ad. A rendszeres erdőgazdálkodás szak­szerűsége az alkalmazásra kötelezett erdésztechnikusok, szakszerűségének ellenőrzése pedig az erdészeti szakható­ság (erdőfelügyelőség) feladata.

A másik, az erdészet által nagyon várt „A z erdőkrő l é s az erdővédelemről " szól ó 1996. év i L IV. törvén y 1997. január 1-én lépett hatályba.

Az erdőtörvény-tervezeteket az OEE helyi csoportjainál több ízben megvitatták, az észrevételek jó része mégsem került a törvényjavaslatba beépítésre. Az Erdészeti Lapok­nak e témával foglalkozó cikkeit ugyanúgy, mint az Orszá­gos Erdészeti Egyesület által a képviselők részére - az er­dőtörvénnyel kapcsolatosan - tett észrevételeit és kifogásait sem vették tekintetbe. Maga az országgyűlési vita is érdek­telenül folyt. Mégis el kell ismerni, hogy az erdőtörvény az erdőgazdálkodást segíti, mert:

- az őshonos fafajok és a természetes felújítások alkal­mazását megkívánja;

- valamennyi erdőben üzemterv szerint kell gazdálkodni; - az erdőfelújítások kezdetét és befejezését határidőkhöz

köti; - korlátozza a tarvágások területi nagyságát;

„ E U R Ó P A I M I N Ó S É G I H É T M a g y a r o r s z á g o n , 1997"

rendezvénysorozat P R O G R A M J A

Helysz ín: MTES Z Székhá z Budapest , V. , Kossut h Lajo s té r 6-8.

Időpont: 1997. n o v e m b e r 10-14.

„Európai m i n ő s é g a társadalo m szolgálatában "

azt a filozófiát juttatj a kifejezésre , miszerin t a minősé g nem tekinthet ő csa k eg y kiemelkedőe n fonto s eszköz -nek a globáli s versenyben , hane m el ő kel l segíteni e a z életminőség javításá t is . az E O Q MN B a rendezvénysoroza t keretei n belü l ün -nepli fennállásána k 25 . éve s jubileumát , amel y alka -lomból eg y különkiadván y megjelentetésé t i s tervez -zük. Jubiláló egyesületün k örömme l é s köszönette l ve -szi a haza i é s külföld i partnere k köszönt ő sorai t eze n évforduló alkalmábó l é s remél i a szakembere k nagy -számú részvételé t e tartalmasna k Ígérkező ünnep i ren -dezvénysorozaton.

Dr. Molnár Pál az EOQ MNB elnöke

- kötelezővé teszi a nevelővágásoknál a törzsjelölést; - az erdő értéktartása érdekében a vadlétszámot az erdő

vadtűrő képességének megfelelően kell szabályozni; - az erdei termékek szállításánál kötelezővé teszi a szár­

mazási igazolványt; - ki kell emelni a törvénynek azon rendelkezését, amely

kötelezi az erdőgazdálkodót az igénybe vett erdőnek meg­felelő értékű erdő telepítéseié., ami azt jelenti , hogy az igénybe vett területtel nem azonos nagyságú, hanem az erdő (faállomány és talaj) értékének megfelelő nagyságú terület beerdősítéséről kell gondoskodina. Ezt a rendelkezést a kö­vetkezőkben lerontja, amennyiben vagylagos lehetőségként az újraerdősítési költség megfizetését teszi lehetővé;

- a törvény a klasszikus „véderdő" fogalmát „védett-er­dő" és véderdőre osztotta fel.

Bár a törvényeket nem szokás kritizálni, hanem azt végre kell hajtanni, mégis rá kell mutatni azokra a hiányokra és rendelkezésekre, amelyeket pótolni kellene, illetve amelyek szakmai szempontból kifogásolhatók és helyesbítendők;

- Nem elfogadható az erdőtörvény azon kitétele, hogy erdő „a földmüvelésügyi miniszter által rendeletben meg­határozott fajú fás növényekből... kialakult életközösség", mert erdészeti álláspont szerint minden méretes faanyagter­melésre képes, megfelelően záródott és 0,15 ha-nál nagyobb területen álló állomány: erdő. De az erdő művelési ághoz tartoznak még a parlagterületek, valamint az erdősítésre ki­jelölt területek is.

- Sajnálatos, hogy az erdőtörvény nagyon sok kérdés rendezését miniszteri rendeletedé bízza, illetve külön jog­szabályokra hivatkozva elodázza.

- Nem tisztázza egyértelműen, hogy az erdőgazdálkodó alkalmazott-e, vagy a társgazdálkodók közül választott sze­

mély, kell-e szakképesítéssel rendelkeznie, munkájáért jár-e tiszteletdíj, az erdészeti hatóság (erdőfelügyelőség) felment­heti akkor, ha jelentéseit elhanyagolja. Nem tudni, mi ve­zette a törvény szövegezőjét annak kihangsúlyozására, hogy az erdőgazdálkodó személyének változása az üzemterv ér­vényességét nem befolyásolja. Az üzemterv az erdőterületre vonatkozik köztudottan.

- A személyi kérdéseknél az erdőgazdálkodás súlyát vi­s e l j szakemberekről az erdőtörvény csak gyűjtőnévvel nyi­latkozik. Az erdőtörvényben illik az erdővel foglalkozóknak - ha a feladataikat nem is - , de legalább a kötelező kép­zettségeiket (erdőmérnök, erdésztechnikus, erdész, erdőőr) felsorolni.

- Az állami erdőgazdálkodás szervezeti felépítését sem tisztázta az erdőtörvény, pedig ez az erdők jövőjéért rend­kívüli jelentőségű volna.

- A visszaélés lehetőségére ad módot a törvény 67. §-nak (3) pontja, amely az erdőterület tervezett igénybevétele ese­tén nem tartja szükségesnek „a tulajdonjog, vagy más cí­men fennálló rendelkezési jog" igazolását.

- Hiányolni kell az erdőtörvényben az erdőtűz oltására vonatkozó részletes utasítást. A törvény szerint „az erdőtűz észlelője... köteles az illetékes tűzoltóságot, vagy a telepü­lési önkormányzat polgármesteri hivatalát értesíteni és az erdőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatni és a tűz oltásá­ban a tőle elvárható módon közreműködni." Véleményem szerint - és ez múltbéli szolgálataimban így történt - az erdőtűz észlelőjének az erdészt, vagy az erdőbirtokost és a községi elöljáróságot kell értesítenie, akinek a feladata a további szükséges intézkedés megtétele, akár a községi la­kosoknak az oltásra történő kirendelése. Ennek rendezetlen­sége az erdőtüzek által okozott károkat növel(het)i. Az er-

Újra NEVIBES „...erdőgazdálkodásban okozot t vadkár a z erdősítésekben a vad rágása , túrása álta l a csemeték elhalásá t előidéz ő károsítás." (38A995. (XI.14. ) F.M . r. ) Tő mellet t a va d károsítás a enné l tágab b fogalom . A gyakorlat i szakembe r n e m mehe t e l szótlanu l a csemeté k elhalását ugya n el ő n e m idéző , d e a z éve s növedéke t rendr e megsemmisít ő minőség i vadká r mellett ; elem i köte -lessége (é s persz e jó l felfogot t hossz ú táv ú érdeke ) a védekezés . Ott, aho l a vad nyár i tápláléká t erdő n kívü l találj a meg , a feladat a tél i vadkár elhárítása . Ninc s szüksé g a z időbe n teljes védelme t nyújt ó drág a kerítésre , e legend ő a veszélye s időszakr a korlátozód ó védekezé s is . A z err e a célr a készített szere k palettájá n újr a felbukkan t a Nevibes permetezhet ő vadriaszt ó szer . Az egyszer ű é s gyor s kijuttathatósá g miat t döntöttün k úgy , hog y a H M VERG A (Veszprém i Erdőgazdaság ) Rt . területén 1996/9 7 telén kipróbálju k (ne m igazá n tudományos , inkáb b gyakorlat i módon ) ez t a régi-új készítményt .

A fe lhasználá s tapasztalatai :

A kijuttatá s mindké t helye n vize s oldatban , hátipermetezőből , problémamentese n történt . 1. Dudar 5 D (V T terület) : védett fafajo k B , KTT, CS soros kezeléssel , 1, 5 ha-on, 50 kg Nevibes-sel . Sajno s értékelésr e nem került , mer t a vadászterülete k újból i kialakításá t megelőz ő időszakba n a csülkösva d jelenlét e a területe n gyakorlatilag megszűnt , íg y a kontrollterüle t i s kármente s volt . A kezel t egyede k növekedésbel i eltérés t ne m mu -tattak. 2. Pul a 92 A (sajá t üzem i terület ) főfafajok : KTT , CS . A z 1, 0 ha-o s terüle t telje s kezelés t kapot t 6 0 k g Nevibes-sel . A fag y é s a havas-zúzmará s időjárá s miat t a kezelé s a károsítá s kezdet e utá n történhetet t csa k meg . A kezelé s után a károsítá s megszűnt , maj d a nyá r elejé n - a má r n e m védet t fris s hajtásoko n - újr a elkezdődött , mí g a kontrollterületen a károsítá s továb b folytatódott . A kezel t egyede k növekedésbel i eltérés t ne m mutattak . A kipróbálá s sorá n felhasznál t mennyisé g erdősítésekbe n n e m megengedhető . A pozití v felhasználás i tapasztala t mindenképpen további , a fajlagos költsége t csökkent ő szelektí v (hektáronkén t 6- 7 eze r d b csemet e csúcshajtásána k védelme) felhasználás i kísérle t irányáb a muta t Emellet t fenyőerdősítésekbe n i s górcs ő al á kel l helyeznün k a Ne -vibes-t. A biztató kezde t utá n tovább i kísérleteinke t má r ezze l a céllal , mindenképpen a z objektí v megítélés t lehetőv é tév ő módon állítju k be , mer t biztosa k akarun k lenn i abban , hog y eg y könnye n kezelhető , hatásos , erdősítésein k javá t szolgáló készítményrő l adtun k hírt .

dőtüzek oltásának megvan a maga különleges technikája, amivel az erdészeknek tisztában kell lenni.

- A törvény az Országos Erdészeti Tanács megalakítá­sának csak a lehetőségét jelzi, pedig ez az erdőgazdálkodás szakmai irányításának nagy segítséget adhat, természetesen csak akkor, ha tagjainak kiválasztásában szakmai és nem politikai szempontok érvényesülnek. (Csak megjegyzem, hogy a vadászati törvény az Országos Vadgazdasági Tanács megalakítását kötelezővé teszi.)

- Végül azt is meg kell jegyezni, hogy a törvény szöve­gezése sok esetben nem világos, félreérthető (pl. 13. §, 29. §, 74. §).

Nem sokkal az erdőtörvény kihirdetése után adta ki a földművelésügyi miniszter az „Állami Erdészeti Szolgálat létrehozásáról és szervezetéről" szóló 37/1996. (XII. 29.) számú rendeletét. Ez megszüntette a tíz erdőfelügyelőséget és az FM Erdőrendezési Szolgálatát, ugyanakkor létrehozta az Állami Erdészeti Szolgálatot és tíz szervezeti egységét: az Állami Erdészeti Szolgálat Igazgatóságait, amelyek rész­ben hatósági feladatokat (erdőfelügyelet), részben üzemter­vezési feladatokat (erdőrendezés) látnak el. Ezzel az évszá­zadok óta elfogadott, a hatóság munkafeladatát jól kifejező és a lakosság által is jól ismert erdőfelügyelőség megneve­zés megszűnt, ugyanígy az erdőrendezési szolgálat elneve­zés is. A szervezet új neve egyáltalán nem fedi annak tény­leges funkcióját. (Megjegyzés: a vadászok ragaszkodtak a vadászati felügyelőtség) elnevezéséhez.)

Az erdőtörvénynek az országgyűlési megszavazása után alig egy évre adta ki a földművelésügyi miniszter „Az er­dőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól" a 29/1997. (IV. 30.) számú rendeletét. A következőkben csak a leglényegesebb kifogá­solható szabályozások kerülnek említésre, amelyek szakmai helyesbítést, vagy további magyarázatot igényelnek. így:

- nem tudni, mire alapítja azt, hogy „erdőgazdasági te­vékenységet közvetlenül szolgáló földterület"-eknek minő­síti azokat a hat pontban felsorolt területeket, amelyek... „kerületének ötven százalékát meghaladó mértékben erdő­területtel határolt "-ak. Nincs sehol olyan szabályozás, amely ilyen előírást tartalmazna, ezért ha a felsorolt terüle­tek az erdővel határosak, azok az erdőgazdálkodásba kap­csolódnak. Itt kell megjegyezni, hogy a vízfolyások és az erdei tavak az erdőgazdálkodással valami módon mindig kapcsolódnak, nehogy idegen belzetek létesüljenek ezek el­idegenítésével. Ugyanez áll a vadászházakra is (6. §);

- az erdészeti magánatok, az erdei vasutak, az állandó jellegű kötélpályák építéséhez az illetékes hatóság csak az „erdészeti szakhatóság" (erdőfelügyelőség) előzetes enge­délye alapján járulhat hozzá, megszüntetésüket nem a ható­ság,, hanem az erdőbirtokos döntheti el és ezt az elhatáro­

zását az érdekelt hatóságoknak bejelenti, így volna logikus (7.§);

- ha a fatermékeket idegen tulajdonban lévő erdőterüle­ten lehet csak kiszállítani (kiközelíteni), úgy az egymás kö­zötti írásbeli megállapodással történhet. Erre az erdőtörvény 78. §-a részletes utasítást ad. Az viszont nem biztos, hogy csak meglévő feltáróúton lehet szállítást végezni (96. §), ez egymás közötti megegyezés kérdése;

- a végrehajtási rendelet 12. §-ában foglaltakat törölni kellene, helyette az erdőbirtokhatár állandósítását és annak módjait kellene kötelezően előírni. A természetben fellel­hető határvonalak, mint pl. a gerincvonalak, árkok rend­szerint a taghatárok szerepét töltik be;

- a 13. § „az erdő használatának jogszerűségéről" beszél. Ez alatt „az erdőgazdálkodási jogosultságot" érti, amit az „erdészeti hatóságnak" vizsgálnia kell. Az erdőgazdálkodó­tól megkívánt képesítés továbbra sem ismert;

- az erdő elsődleges rendeltetésének a megállapításánál az erdőbirtokosnak miért nincs beleszólási joga? (20. §);

- éves tervet csak... szakember készíthet (43. §), az erre rendszeresített nyomtatványon mért nem kell a szakképesí­téséi is feltüntetni (esetleg az oklevél számát, a képesítés megszerzésének az évét)?

- a fásítások végzését az erdészeti hatóságnak (erdőfel­ügyelőség) be kell jelenteni (53. §), de azt, hogy mikor van joga a hatóságnak ezt megtiltani, a végrehajtási utasítás nem fejti ki. Erre alapot a törvény 38. §-ának (2) bekezdése ad­hat;

- a sarjaztatást az erdőtörvény 4 1 . § (2)ab. pontja - he­lyesen - a természetes felújításokhoz sorolja, ugyanakkor a végrehajtási utasítás 8 1 . § (5)a. pontja a sarjaztatást nem sorolja a felújító vágásokhoz, hanem azt tarvágásnak minő­síti. Helyesebb lett volna tarvágásos természetes felújító vá­gásként tárgyalni;

- mi az a „külön jogszabályban gazdaságtalannak mi­nősített erdő"! (57. §), ennek megvannak a megfelelő is­mérvei, minek erre külön jogszabály?;

- a bükknél tarvágásról szó sem lehet, itt csakis végvá­gásról lehet szó, ekkorra a területnek már fel kellett újulnia [57. § (4)];

- az erdőnevelési munkák ellenőrzésének és értékelésé­nek, szabályainál az erdőművelési előírások az irányadók, ehhez az Erdőrendezési Szabályzatnak semmi köze sem le­het (a nevéből következőleg);

- a fakitermelés engedélyezése az éves terv jóváhagyása által megtörténik, mért kell külön határozattal a bürokráciát növelni (79. §);

- a készletgondozó erdőgazdálkodásnál a szálaiások fo­lyamán mindig a leggyengébb minőségű egyedek kerülnek kitermelésre azzal a céllal, hogy a faállomány állandó mi-

Tisza íák a n é m et erdőkbe n

Különféle térképezés i munká k sorá n megszámoltá k a német Baden-Württember e tartomán y erdeibe n találhat ó ti -szafák számát . Kereke n 600 0 db-o t találtak . Különöse n szép , egyene s törzs ű példányo k nőne k a Fekete-erd ő Höl -lentalnak nevezet t részén . Eze k megőrzésé t fontosnak tartják , mégpedig úgy , hogy a róluk szedet t dugványo k útjá n génkészletüket is igyekeznek átmenten i a jövő számára . Óvakodna k a tiszafa erőszakolt , kampányszerű telepítésétől . Inkább lassabban , á m a termőhel y é s helyszí n gondo s megválogatásáva l javasoljá k a munkát elvégezni . Elsősorba n a rovardúlás , vag y viharkáro k álta l erdőbe n keletkezet t léke k hasznosításár a tartjá k megfelelőnek . Óvatosságr a intenek a kertekben , parkokba n található , kertészet i kultúrába n nevel t példányo k elszaporitásában . A kiültetet t csemeték fenntartásá t akko r tartjá k megoldhatónak , h a a z őzállomány t csökkentik .

(Mitt. Forstl. Standortskunde und Forstpflanzenzüchtung. 1996. 38. Ref.: Dr. Bidló A.)

nőségi javulási mutasson, ugyanakkor a fakészlet megőrzé­sére is gondot kell fordítani [81. § (7)];

- az erdőbirtokos (erdőgazdálkodó) által elkövetett szak­maellenes ténykedésért, vagy a kötelezően előírt erdőgaz­dasági munkák elmulasztásáért az erdészeti hatóság (erdő­felügyelőség) erdőgazdasági bírságot (ez megfelel az 1935-ös erdőtörvényben „erdőrendészeti áthágás" miatti büntetés­nek) róhat ki; erdővédelmi bírságot (ezt az idézett törvény erdei kihágásnak nevezte) pedig az idegen emberi káros te­vékenységek büntetése címén kell megállapítani.

A végrehajtási rendelethez összesen 9 melléklet tartozik. Az 1. számú melléklet Az erdei fafajok jegyzéke. Ebbe

cserjefajok is belekerültek (varjútövis-benge, budai berke­nye), ugyanakkor hiányoznak a tiszafa, a keleti bükk (Fagus orientális), ez finoman: röstellni való!

A 2. számú melléklet: „Az erdészeti tervezési körzetekhez tartozó helységek jegyzéke". Ennél fel lehetett volna tüntet­ni egyes tervezési körzetek erdőterületeinek nagyságát.

A 3. számú melléklet: „Az éves erdőgazdasági terv kö­vetelményei". Véleményem szerint az erdőgazdálkodó neve mellett az erdőbirtok(os) nevét, továbbá a „tervező szakem­ber" szakképesítését is fel kell tüntetni. A „II. Erdőfelújítási munkák terve" című nyomtatványban a sarjaztatást a ter­mészetes felújítás oszlopánál tünteti fel, ami végeredmény­ben szakmailag helyes. A „III. Állománynevelési és vég­használati munkák terve" fatömeget használ a ma már el­fogadott fatérfogat helyett. Ezeknél a nyomtatványoknál nem lett volna hiábavaló egy minta adása. Ekkor talán az is világos lett volna, hogy az erdőtelepítések és erdőfelújí­tásoknál az ápolási oszlopba a halmozott területet kell fel­tüntetni.

A 4 . számú melléklet: „Bejelentés fásítás/fasor/facso­port/fás legelő létesítéséről". Itt csak egy kérdés merül fel, lesz-e ezekről nyilvántartás?

Az 5. és 6. mellékletek a fásításban, illetve a „faültet-vény"-ben tervezett fakitermeléseknél ki becsüli meg a fa-térfogatokat? Erre vonatkozóan a végrehajtási rendelet nem ad utasítást. A „faültetvények" részére üzemterv és nem erdőterv készül (az erdőtörvény ezeket nem tekinti erdőknek!), a nyomtatvány mégis erdőterv érvényessé­gét kéri.

A 7. számú melléklet: „Az Erdészeti Szolgálati Szabály­zat" az igazgatási és a hatósági feladatokat ellátó szemé­lyek, továbbá az erdészeti munkák helyszíni vezetését ellátó (erdészek, erdésztechnikusok) és az erdő őrzésével megbí­zottak (erdőőrök) szakmai munkáit, személyi feltételeit, jo­gaikat és kötelezettségeiket, a szolgálati fegyver viselését és használatát, végül az egyenruha és egyéb felszerelés

használatát szabályozza. Érüietően nem tér ki az államer­dészet (jelenleg Erdészeti Rt.-k) és erdőgondokságainak (je­lenlegi erdészeti igazgatóságok) szakszemélyzeteire, mert az 1992. évi kormányhatározat a kemény pénzügyi vonal miatt nem kerül végrehajtásra (sajnos).

A 8. számú melléklet: „Az erdészeti képzettségek, illetve képesítések jegyzéke " valamennyi képesítést fel- és osztály­ba sorol. Úgy vélem, nem hagyható sző nélkül az, hogy a 3 éves szakmai képzésben (legalább 1 év üzemi előgyakor-lat és 2 év iskolai szakmai oktatás) részesült alerdész-, il­letve erdésziskolát végzetteket az alapfokú erdészeti szak-képzettségűekhez sorolják. Ezeket „nem érettségizett, kö­zépszinten szakképzett erdészek" cím alatt kellett volna be­sorolni. A besorolás helytelenségét némileg enyhíti az Er­dészeti Szolgálati Szabályzat 7.1 pontja, amely szerint „az alerdész szakiskolai és az erdész szakiskolai végzettséget az erdészeti hatóság (középfokú szakirányú képesítésnek) 2005. december 31-ig elfogadhatja."

Még egy, talán nem lényeges megjegyzés, hogy a Szol­gálati Szabályzat a vezető erdészeti hatósági személyt er­dőfőfelügyelőnek nevezi akkor, amidőn az alapszó, amely a munkafeladatot kifejezi az erdőfelügyelő, ennek felettese (ha úgy tetszik nagyobb rangja) a főerdőfelügyelő, hason­lóan, mint az elmúlt században az erdőfelügyelőségen aler-dőfelügyelők és nem erdőalfelügyelők szolgáltak. Ha valaki előszedi az 1943-as Erdészeti Zsebnaptárt, abban segéder­dőmérnököt, főerdőmérnököt, főerdőtanácsost és nem erdő­segédmérnököt stb. olvashat. Mért nem használta az erdő­főtervezőt?

A 9. számú melléklet: „Az erdészeti hatósági eljárások­ban fizetendő igazgatási és egyéb szolgáltatási díj mértéke " a díjtételeket tárgyalja. Ezeket és a különböző bírságok nagyságát legalább 5 évenként az inflációnak megfelelően kellene helyesbíteni.

Az erdőgazdálkodást szabályozó törvényeket csak szak­mailag próbáltam értékelni, monetáris vonatkozását legfel­jebb csak érintettem. Sajnálatos, hogy nemcsak az erdőtör­vény, hanem annak végrehajtási rendelete is több kérdés rendezését külön jogszabályra hivatkozva függőben hagyja ahelyett, hogy azokra a konkrét eljárást megadná. Erre a végrehajtási rendelet „alkotóinak" a 35 000/1938, FM szá­mú rendelet mintául szolgálhatott volna.

A két világháború között hozott törvényeknél is még na­gyon ügyeltek arra, hogy egyrészt a szakma egyetértése nél­kül törvényt ne hozzanak, továbbá, hogy rendelkezései egyértelműek legyenek, így ezek kijátszására alig lehetett lehetőség. A ma hozott törvények ezeket az ismérveket saj­nos nem tartalmazzák.

Szúvész sújtj a valamikor i koronán k egykor i legszebbe n ragyog ó gyémántjá t - a Magas-Tátrát . Ez t tudósítj a a szlová k erdészet i lapszerkeszt ő a z osztráko k szaklapjában . A ba j mé g 1990-be n kezdődöt t a lengye l Tátrában , aho l nagymérték ű széldöntvény t ne m tudta k idejébe n felkészíteni, é s megindul t a betűző sz ú tömege s elszaporodása . A z erdésze k ez t azonna l jelezték , ismerté k a megelőzés, leküzdé s módját , d e tehetetlene k voltak , mer t természetvédelmi törvényü k oltot t minden beavat -kozást a nemzet i parkokban . A „zöldek " az t a nézete t vallották , hog y a gradáció majd magától összeomlik é s mindent me g kel l hagyn i sajáto s fejlődésében . A z erdésze k aggodalm a csakhama r beigazolódot t Előszö r a vihar álta l megbontott állományo k fertőződtek me g 100%-osan , majd az egészségeseke t i s megtámadta a szú, áttér más fenyőfajokra , borókár a is , áttöri természete s elterjedéséne k magasság i határai t i s é s felhato l a z er -dőhatárba. Mé g szélsősége s hőmérséklete n i s előfordul , ott , aho l a nap i maximu m csa k ritká n ér i e l a 2 5 °C-ot, éjje l pedi g a nullát közelíti .

(ÖFZ 1997. 8. Ref.: férőmé R.)