1

Az ember egyedfejl ődése Szerk: Vizkievicz András

Az állatok egyedfejlődése (ontogenezis) – így az emberé is – alapvetően két fő szakaszra tagolható:

• az embrionális fejl ődésre , amely a megtermékenyítés pillanatától a születésig tart, ill.

• a posztembrionális fejl ődésre , amely a születéstől a halálig tartó folyamat.

Az ember embrionális fejl ődése Az egyedfejl ődés korai szakaszai, ill. eseményei

� Megtermékenyítés . (Fertilizáció) � Barázdálódás . Gyors, egymást követő osztódások során kialakul a

szedercsíra . � A csíralemezek kialakulása. (Gasztruláció) � A szervtelepekből kialakulnak az embrió szervkezdeményei . (Organogenezis) � Növekedés, differenciálódás . Az embrionális szervkezdemények funkcionáló

szervekké alakulnak.

Az ember embrionális fejlődése 266 nap , az utolsó mensestől számítva a terhesség 280 nap . A megtermékenyítés A haploid (23) hímivarsejt és a haploid (23) petesejt egyesülését megtermékenyítésnek nevezzük, melynek eredménye a diploid (46) zigóta .

A megtermékenyítést közvetlen megelőző folyamatok.

� A női nemi ciklus 14. napján bekövetkezik az ovuláció (LH hatására), melynek során a petefészek felszínéről kilökődik egy petesejt (II r. oocita) és egy sarki sejt tüszőhámsejtekkel (corona radiata) körülvéve. (a meiózis első osztódási fázisán túl, haploid sejtek, de még 2 kromatidás kromoszómákkal)

� A petesejt a méhkürtbe kerül, majd a petevezető perisztaltikus mozgásának és a csillós hám működésének eredményeképpen elindul a méh felé.

2

� A hímivarsejtek a közösülés (koitusz) alkalmával kerülnek a női ivarutakba, a hüvelybe, ill. a méhbe (általában a méhszáj környékére).

� A megtermékenyítés leggyakrabban a petevezeték kiszélesed ő rojtos részében , a petefészekhez közel történik. Abban az esetben, ha a zigóta nem a petevezetékbe, hanem a hasüregbe kerül és a méh üregén kívül tapad meg, méhen kívüli terhesség ről beszélünk. (vagy a petevezetőben tapad meg)

� A petesejt a 0,1 mm átmérőjével az emberi szervezet legnagyobb sejtje, citoplazmájában

szénhidrátokból, fehérjékből, és lipidekből álló szikanyag található. A petesejtet egy glikoproteid kocsonyás burok (zona pellucida) veszi körül, amelyet a már említett corona radiata borít be.

� Az ondó kémhatása lúgos (prosztata), amely kedvez a spermiumok mozgásának, azonban a hüvely savas váladéka gátolja azt, ugyanakkor hatására az ondófolyadék besűrűsödik, ami meggátolja a női ivarutakból történő kifolyást.

� Az ejakuláció alkalmával 1,5-5 ml ondó jut be a női ivarutakba, ml-enként kb. 150 millió hímivarsejttel, azonban a petesejtet csak töredékük éri el.

� A petesejt kb. 24, a hímivarsejtek kb. 48 óráig alkalmasak a megtermékenyítésre, utána elpusztulnak.

� A női orgazmus része, hogy a méh simaizomzata ritmikusan összehúzódik elősegítve a hímivarsejtek feljutását a petevezető felé. A hímivarsejtek a kb. 10-15 cm-es utat 3 mm/min sebességgel teszik meg, velük szemben sodródik a petesejt kb. 20 µm-es sebességgel.

3

� A hímivarsejtek mozgásirányát kemotaxis és az áramlással szembeni haladás a reotaxis határozza meg.

A megtermékenyítés mechanizmusa.

� A petesejtet egyszerre akár több száz spermium is körülveszi, akroszómális enzimjeikkel megkezdik a petesejt burkainak (corona radiata és a zona pellucida) bontását.

� Azonban a petesejt belsejébe csak egy spermium juthat be (csak egy maradhat), amit többféle mechanizmus biztosít.

• A spermiumok a petesejt (zona pellucida) felszínén található speciális receptorokon (ZP-3) kötődnek meg.

o A corona radiatat túlnyomórészt a hialuron sav nevű poliszacharid tartja össze. A hímivarsejtek membránhoz kötött enzim segítségével képesek emészteni a hialuronsavat, s a petesejtet körülvevő sejtek közötti kapcsolatokat fellazítják. A hímivarsejtek így hozzáférhetnek a petesejt burokhoz (zona pellucida), amivel elsődlegesen kapcsolódniuk kell a termékenyítés során.

o Kapacitáció: A spermium külső membránján található kötő fehérjék a peteburok ZP3 fehérjéjéhez kapcsolódnak. A kötődés hatására megnövekszik a Ca2+ sejtbe áramlása, növekszik a sejten belüli cAMP mennyiség, és csökken az intracelluláris pH, aminek hatására az akroszómális bontóenzimek kiáramlanak. A sejtek hiperaktív mozgásúak lesznek: a farok gyors, hullámzó, erőteljes csapássokkal mozgatja előre a sejteket. A fellazított, glükoproteidekből álló zona pellucidán a hímivarsejt keresztülfúrja magát és bekerül a petesejtbe.

• Az első hímivarsejt feji részének bejutását követően a petesejt sejthártyája alatt a citpolazmában található granulumokból nagy mennyiségű bontó enzim ürül exocitózissal a petesejt felszínére, felszámolva a ZP-3 receptorokat.

• A petesejt és spermiummembrán egyesülését követően befejeződik a II. meiotikus osztódás. � A petesejtbe a spermium feji része kerül be a nyak és a farok kívül

marad . A mitokondriumok így kizárólag az anyai géneket tarta lmazzák. Barázdálódás a szedercsíra és a hólyagcsíra kialaku lása

� A zigóta kb. 24 óra múlva mitózisokkal osztódni kezd. � Kb. 3-4 nappal a megtermékenyítés után 16 sejtes szedercsíra állapotba

(morula) állapotba kerül. � A sejtek minden osztódással kisebbek lesznek.

4

� A szedercsírának van egy ún. belső (embryo) - és egy küls ő (trophoblast) sejttömege.

� A szedercsíra belép az méh üregébe. (4-5 nap) � A szedercsíra belső kisebb sejtjei egy ponton gyűlnek össze – létrehozva az

embriócsomót, ill. egy részük apoptózissal elhal, í gy belül egy üreg keletkezik.

� A küls ő nagyobb sejtek az ún. trophoblast sejtek rétegét alkotják, majd küls ő magzatburkot – chorion - hozzák létre.

� Ezt a belül üreges képződményt hólyagcsírának (blastula) nevezzük.

� A hólyagcsíra megtapad a méh nyálkahártyáján , elkezd bontóenzimeket termelni és behatolni a méhfal hámsejtjei közé.

� Ez a folyamat a beágyazódás, az implantáció.

5

Az imlantáció

� 6. naptól, a külső magzatburok sejtjei osztódva elágazó bolyhokat hoznak létre. � 8. nap: részben beágyazódótt hólyagcsíra, a chorion sejtek elkezdik termelni a

HCG-t, amely megakadályozza a sárgatest elsorvadását (terhességi teszt), � 11-12. nap: teljes beágyazódás, fedőhám.

Az embrió korai fejl ődése (az első 3 hét eseményei)

� Az embriócsomóban egy üreg keletkezik – amnionüreg. � Alatta az embrió lapos, mindössze két sejtréteg ű – embriópajzs. � A felső sejtek képezik az ektodermát, a küls ő csíralemezt. � Az alsó sejtek az endodermát, a bels ő csíralemezt. � Az endoderma alatt szintén üreg jön létre – szikhólyag tartalék tápanyaggal. � A kétrétegű embriópajzs: 8. nap

Ektoderma származékai:

� Bőr hámrétege , szemlencse � agy- és gerincvel ő, retina � környéki idegrendszer sejtjei, � mellékvesevelő.

Endoderma származékai � bélcsatorna hámja , máj,

hasnyálmirigy , � légző szervrendszer hámja.

Az embrió küls ő sejtrétegének (trophoblast, később chorion) a méhfal belső felé eső sejtjei tovább osztódnak, bolyhossá válnak, amivel megindul a méhlepény kialakulása.

6

A mezoderma kialakulása Az ektoderma sejtjei a lemez közepén besüllyednek (primitív csík), befordulnak az ektoderma és az endoderma közé egy újabb sejtréteget hozva létre, a mezodermát. Mezoderma származékai:

� Az összes köt ő- és támasztószövet, gerinchúr, � Izomszövetek, vázizomzat, zsigeri izmok, � A teljes keringési rendszer szív, vérsejtek, erek, nyirokrendszer, � Szaporító-kiválasztó rendszer.

A velőcső kialakulása, a központi idegrendszer fejl ődése

� Az ektoderma sejtjei középen megnagyobbodnak - velőlemez. � A velőlemez két széle felhajlik – velősáncok. � A velősáncok között a velőlemez besüllyed – velőbarázda. � Létre jön a velőcső, amely besüllyed az ektoderma és az endoderma közé.

7

Az eddig leírt folyamatok nagyjából az els ő 3 héten lejátszódnak. Vázlatosan összefoglalva a további eseményeket:

� Az embrió hosszirányban megnyúlik. � Erre merőlegesen meggörbül. � Ezért a szikhóhyag besz űkül , majd eltűnik, kb. a 3. hónapra. � A bélcső kialakul az endodermával határosan. � Az amnionüreg egyre nagyobb. � Kialakul a köldökzsinór , benne a szikzacskó csökevény, 2 artéria, 1 véna.

Magzatburkok Az embriót, majd a magzatot az embrionális fejlődés alatt 2 burok veszi körül:

1. Küls ő magzatburok (irhahártya, chorion )

� A trophoblaszt sejtek alkotják. � Felszíne a sejtek osztódása miatt bolyhossá válik (innen a neve). � Részt vesz a placenta kialakításában. � Feladata az embrió rögzítése és táplálása. � Termeli a HCG hormont (human chorion gonadotrop).

� Az LH-hoz hasonló hatású hormon, amely 10. naptól termelődve fenntartja a sárgatestet (így az tovább termeli a progeszteront).

� Vizeletből 10. nap után kimutatható – terhességi tesztek .

8

2. Belső magzatburok , amnion , magzating

� Az amnionüreg külső hámrétege. � Mechanikai védelmet nyújt. � Termeli a magzatvizet, amely kitölti az amnion üreg et. � A magzatvíz vizsgálata fontos információt nyújthat a magzat esetleges

kóros fejl ődéséről (Down-kórt a 16. héten vételezett mintából vizsgá lják). � Később a két burok összen ő – közös magzatburok alakul ki.

A méhlepény, placenta

� A fejlődő magzat rögzítését, táplálását biztosító szerv. � Korong alakú, szivacsos, rendkívül vérb ő. � Kialakulásáig embrió, utána magzat (2-3 hónap). � Fejlődése a beágyazódást követően megkezdődik, � teljes fejlettségét a 3. hónapra éri el, progeszter ont termel. � a terhesség vége felé öregszik , leépül , ami veszélyessé teszi a túlhordást.

Két részből áll:

� Magzati rész : amely a küls ő magzatburokból jön létre. � Anyai rész : a méh nyálkahártyája.

9

Kialakulása

� A beágyazódást követően az embriócsomó feletti trophoblaszt sejtek intenzíven osztódnak.

� Egyre elágazóbb bolyhok jönnek létre. � A bolyhok növekedve felszakítják a méhnyálkahártya ereit, aminek

következtében az anyai vér körül mossa a chorion bolyhait. � A bolyhokba a magzat erei a köldökzsinóron keresztül belenőnek. � A magzati és az anyai vér nem keveredik ! � A méhlepény és a magzat között a köldökzsinór létesít kapcsolatot. � Benne embrionális kötőszövetben 2 artéria, 1 véna és a szikhólyag

maradványa található. � A köldökzsinór anyagát érett kocsonyás kötőszövet ún. Wharton-kocsonya,

képezi. Ez védi az ereket az összenyomódástól. � Az artériák a magzat fel ől elhasznált salakanyagokban gazdag vért

szállítanak az anya szervezetébe, amely kiválasztja azokat. A magzati keringés A magzati és az anyai vérkeringés anatómiai értelemben teljesen független egymástól. • A méhlepényben felfrissült vér a

köldökvénán (vena umbilicalis) keresztül jut a magzathoz.

• A köldökvéna a májhoz szállítja a vért így a magzati életben kizárólag a máj kap oxigénben dús vért, a többi testrészbe kevert vér jut.

• A vena umbilicalis az alsó üres vénához csatlakozik (vena cava inferiorhoz), amely a magzat testéből vénás vért szállít - itt a vénás és az arteriás vér keveredik.

• A vér a jobb pitvarba jut, ahonnan • egyrészt a nyitott ovalis nyíláson (foramen ovale) keresztül a bal pitvarba kerül. • másrészt a jobb kamrába, majd a tüdő artériába (artéria pulmonalis) jut.

• A vér a tüdőartériából a tüdő elkerülésével a Botallo-vezetéken keresztül (ductus arteriosus Botalli) az aortába kerül. (a tüdő összeesett, keringési ellenállása nagy)

• A magzat vére a belső csípőverőérből induló két köldökartérián (arteria umbilicalis) keresztül jut vissza a méhlepénybe. (lásd még vérkeringés jegyzet)

A placenta területén diffúzióval történik az anyagtranszport. Az oxigén felvételt a magzati hemoglobin nagyobb megköt ő képessége biztosítja . A két vért egy szűrőberendezés választja el, azonban átjutnak

� Vírusok (HIV, rubeola, stb.) � Alkohol � Drogok � Nikotin � Gyógyszerek, mérgek, stb. � Antitestek, fehérvérsejtek (passzív természetes imm unizálás)

10

Az embrió, a magzat további fejlődése � 3 hét elteltével az embrió 3 mm hosszúságú, kialakul a feji és a farki vég.

� Ekkor már megjelennek az idegrendszer, a tüdő és az emésztőrendszer kezdeményei.

� A 18-21. nap körül verni kezd a szív-kezdemény.

� A 4. héten a velőcső záródik, a bélcső kialakul, az embrió erőteljesen görbül.

� 5 hetes korban az embrió már 12 mm hosszúságú, s láthatóak a végtagjai, mint apró kezdemények. Megjelenik a szemhólyag, kialakul a köldökzsinór.

� 6. héten k ezdenek kialakulni a

szemek, a fülek, a száj, fejlődik az arc.

� 8 hétre a magzat hossza 2,5 cm. (ülőmagasság)

� kifejlődnek az ujjak. � Megjelennek a tejfogak csírái. � Valamennyi fontosabb szerv

jelen van, bár még nincsenek teljesen kifejlődve.

� Megjelenik a máj. � A szív egyenletes ütemben

ver.

� 3. hónap végére az ülőmagasság 8 cm már magzatnak nevezzük (méhlepény).

� Már az emberi élőlény kicsinyített mása.

� Száját nyitni és csukni tudja, ilyenkor már az arcvonások is felismerhetők.

� Megjelenik a haj, szemöldök, a lanugo fetalis.

� A nemi szervek differenciálódnak.

11

� 4. hónap végére a magzat 18 cm. � Mozgása érezhetővé válik,

grimaszokat is vág. � Külső nemi szervei kialakultak,

neme már megállapítható ultrahang segítségével.

� Hallja édesanyja szívverését és hangjait

� 6 hónaposan már kb. 30 cm hosszú.

� Nyeli a magzatvizet. � Szorosan összegömbölyödik,

térdét felhúzza csaknem az álláig, karjait maga előtt keresztbe teszi, feje a mellkasára csuklik.

� Mozgását már mások is érzékelik (a hasfal hullámzik).

� A hangos zajoktól megijed, összerezzen. A 24. héttől kezdve már működőképes a tüdeje is.

� 7 hónaptól már méhen kívül is életképes, ha megszületik koraszülés. � 39. hét. A magzat felveszi a születési testhelyzetet. Fejjel lefelé, maga alá húzott lábakkal

kuporog a megszületésre várva. � A 9. hónapban kevesebbet rúgkapál, hiszen szűkös számára a hely.

A vajúdás, amely bevezeti a szülést általában mintegy 280 nappal a nő utolsó menstruációjának első napja, azaz 266 nappal a fogamzás után kezdődik. Ha a szülés a 28. hét előtt következik be, vetélésr ől beszélünk, amennyiben a 28. és a 36. hét között indul meg koraszülésr ől beszélünk. Első szakasz a tágulási szakasz (vajúdás)

� Nyákdugó eltávozása. A terhesség alatt a nyákdugó, egy vastag, kocsonyás-zselés állagú anyag, zárja el a méhszájat a külvilágtól, hogy meggátolja a baktériumok méhbe való bejutását. A méhnyak vékonyodásával és tágulásával a nyákdugó általában véres váladék formájában távozik. Első szülésnél ez megtörténhet napokkal, sőt, egy-két héttel is szülés előtt, többedik terhességeknél rendszerint a nyákdugó távozását követően 24 órán belül megkezdődik a vajúdás.

� A vajúdás el őtt a magzatburok gyakran megreped, a magzatvíz elfo lyik. � A vajúdás els ő szakasz akkor kezd ődik, amikor az elegend ő

gyakoriságú, intenzitású és id őtartamú méhösszehúzódások kezdik a méhszájat kitágítani. (Jósló fájások)

� E szakasz hossza minden nőnél és minden terhességnél más. Lehet 1 óránál rövidebb, és tarthat napokig is.

12

� A vajúdás elején az izom-összehúzódások 15-20 perces időközökkel követik egymást, és mintegy 15-60 másodpercig tarta nak .

� Ahogy a folyamat el őrehalad, az összehúzódások gyakoribbak, erősebbek és hosszabbak lesznek. A méhszáj kb. 10 cm-r e tágul.

� Oxitocin szint jelent ősen nő, mivel a magzat hipotalamusza jelent ős mennyéségben választja el. (ha nem elég erősek az összehúzódások oxitocin infúzió).

� Progeszteron szint meredeken csökken. Második szakasz (kitolási szakasz)

� A méh összehúzódásoknak köszönhetően a baba feje áthatol a teljesen kitágult méhnyakon át a hüvelybe .

� Az összehúzódások most már körülbelül egy percig tartanak , és a közük lévő szünet is kevesebb, mint egy perc.

� A törzs izmai által kifejtett nyomás és a méh erőteljes összehúzódásai eredményeként az anya kitolja a gyermekét .

Harmadik szakasz a lepényi szakasz

� A harmadik szak a lepényi szak; a méhlepény összelapul, és leválik a méh faláról, magával húzva a magzatburkot. Hozzávetőlegesen 300 ml-es vérveszteség kíséri. Néha a vérveszteség nagyobb is lehet: a lepényi szakban fellépő vérzés súlyos szövődmény lehet. Ha a méhlepény a magzat megszületése után egy órával sem ürül ki, mesterséges leválasztást kell alkalmazni.

A terhesség alatti hormonális változások

• Terhesség alatt szünetel a n ői nemi ciklus. • A küls ő magzatburok (chorion) kb. 10. naptól termeli a HCG -t. • A HCG fenntartja sárgatestet, ami kb. 3. hónapig te rmeli a progeszteront. • 3. hónaptól kezd ődően a placenta átveszi a progeszteron (és ösztrogén)

termelését, a sárgatest elsorvad. (A progeszteron és az ösztrogén gátolja a tüszőérést.)

• A HCG szint a terhesség els ő harmadában – 10. hét - éri el a maximumát A 12. héttől szintje a 20. hétig csökken, majd ezt követően vérszintje a szülésig stagnál.

• A progeszteron és az ösztrogén szint szinte egyenlete sen emelkedik a szülésig , majd a vajúdás időszakában mennyisége jelentősen lecsökken.

13

• A szülést megel őzően emelkedik az oxitocin szint , ami megindítja a méhösszehúzódásokat.

• A szülést követ ően megindul a tejelválasztást serkent ő hormon termel ődése , ami megindítja az emlőkben a tejtermelést.

Ikerterhesség

Ha több petesejt érik meg és termékenyül meg egyszerre többpetéj ű iker képződésről beszélünk. � Ilyenkor a magzatoknak külön magzatburkuk , ill. placentájuk van. Nemük

lehet különböz ő. Az egypetéj ű ikerképződéskor egyetlen embrió indul fejlődésnek, amelyben két embriócsomó jön létre. � A magzatoknak közös a magzatburkuk, ill. a placentájuk.

A születésszabályozás A születésszabályozás a családtervezés hagyományos eljárásainak összessége. Célja a születendő gyermekek számának, nemének, tulajdonságainak befolyásolása. Ennek része a fogamzásgátlás. Fogamzásgátlás Hogyan kerülhető el a nem kívánt terhesség? A terhességi index. Vagy Pearl-index azt jelenti, hogy egy év alatt az adott védekezési módszert használó 100 pár közül hánynál jelentkezik terhesség. Minél kisebb ez a szám, annál biztonságosabb a módszer. Védekezés nélkül ez a szám 80-90.

14

Tabletta Ezek szájon át szedhető, hormontartalmú tabletták . Bennük ösztrogén és progeszteron található. Megakadályozzák a petesejt érését, kilök ődését .

A mellékhatások szempontjából fontos, hogy minél kevesebb hormont tartalmazzanak, ugyanakkor biztonságosak legyenek. Megbízhatósága: a legbiztonságosabb, leghatékonyabb módszer. A terhességi indexen 0,3-2,0 értéket mutat. Előnyei:

• szabályszerű használat esetén igen hatékony, • használata egyszerű, • a havivérzés előtti panaszokat csökkenti, • megszünteti vagy csökkenti a görcsölést a havivérzés alatt, • pontosítja a rendszertelen ciklust, • csökkenti a méh- és a petefészek-daganatok esélyét.

Hátrányai: • el lehet felejteni a bevételét, • nem véd a nemi betegségekkel szemben, • émelygés, hányinger, rossz közérzet léphet fel, • későbbi termékenységi zavarok, • megnövekedik a húgyúti fertőzések, az epehólyag megbetegedések, a

trombózis és az embólia előfordulási aránya, • májfunkció zavarokhoz vezet, • kizárólag orvosi felügyelet mellett alkalmazható, rendszeres ellenőrzés

mellett, • 18 éve kor alatt nem ajánlott!

Gumióvszer (koton, kondom)

Vékony gumiból (latex), vagy műanyagból készült, a hímvesszőre húzandó fogamzásgátló eszköz. Megbízhatósága: - terhességi indexe 7-14, azaz 100 ezt használó párnak 1 év alatt 7-14 terhessége lehet. A nagyobb hibaarány oka a kiszakadás, és a helytelen használat.

15

Előnyei: • mindig kéznél lehet, • semmilyen egészségkárosító hatása nincsen se a lányra, se a fiúra nézve, • ez az egyetlen fogamzásszabályozó módszer, mely véd az összes nemi

betegséggel szemben. Hátrányai:

• elszakadhat. Esemény utáni tabletta Ez szintén hormontartalmú gyógyszer. Szeretkezés után 72 órán belül bevéve, majd 12 óra múlva megismételve megakadályozza a beágyazódást. Megbízhatósága: nem annyira jó, rosszabb, mint a kombinált tablettáé. Előnye:

• szükség esetén kéznél lehet, Hátrányai:

• nagyobb hormontartalma, • bevétele után gyakran jelentkező vérzés, • stabil ciklust megzavarhatja.

Hüvelyi pesszárium A pesszárium gömbszelet alakú, vékony gumiból készült eszköz, melyet a felhelyezés előtt zselével kell kitölteni, és a méhszáj elé helyezni.

Úgy hat, hogy megakadályozza a hüvelybe került hímivarsejtek petesejthez való feljutását a méhszáj elzárásával. Szeretkezés előtt kell felhelyeznie a nőnek és szeretkezés után legalább 6 órán át nem szabad levenni. Megbízhatósága: terhességi indexe 10-16 körül mozog. Megbízhatóságát csökkenti a nem megfelelő méret, a rossz felhelyezés, a szeretkezés közbeni elmozdulás, korai eltávolítás. Előnyei:

• nincs egészséget veszélyeztető hatása, • véd a belső nemi szervek gyulladásával szemben, • csökkenti a méhnyakrák kockázatát, • nem muszáj a szeretkezés előtt közvetlenül felhelyezni, lehet hamarabb is

Hátránya: • szakszerű felhelyezése némi gyakorlatot igényel.

16

Spirál A még üregébe felhelyezett fogamzásgátló eszköz. Ezt a kis műanyag eszközt - újabban ezüstözött vagy aranyozott rézdrót fogja körül. Általában olyan nőknek szokták ajánlani, akik már szültek. A nőgyógyász helyezi fel a méhbe. A modern spirálokat akár öt évre is felhelyezhetik. A spirál nem befolyásolja a megtermékenyítést, ez egy abortív eszköz, mely úgy fejti ki hatását, hogy megakadályozza a megtermékenyített petesejt beágyazódását a méh nyálkahártyájába.

Megbízhatósága: jó, terhességi indexe 0,1-5 között változik. Előnyei:

• felhelyezése után a kontrollvizsgálatokat kivéve nincs vele gond • elég megbízható.

Hátrányai: • növeli a belső nemi szervek gyulladásának kockázatát, • erősítheti a vérzés nagyságát és a vérzés alatti görcsöket, • növeli a méhen kívüli terhesség esélyét.

Spermicidek Recept nélkül kapható szerek. Két úton hatnak.

• Egyrészt a hímivarsejtek mozgását és életbemaradását gátolják, • másrészt mechanikus akadályt képeznek a méhszájon való áthaladásnál.

Különböző formái: tabletta, kúp, zselé, krém, hab, szivacs. Megbízhatósága: terhességi indexe 13-17 között mozog. Más módszerekkel kombinálva jobb. Alkalmazható gumióvszerrel, pesszáriummal, naptári módszerrel, megszakított közösüléssel. Előnyei:

• könnyű hozzáférhetősége, egyszerű használata, • nem egészségkárosító.

Hátránya: • önmagában használva magas terhességi index.

17

Természetes fogamzásgátló módszerek Naptármódszer, test-alaph őmérséklet mérése

Alapja, hogy a peteérés 28 napos ciklus esetén általában a 14. napon történik. Figyelembe véve a petesejt és a hímivarsejt életidejét, kiszámítható, hogy a kilökődés előtti és utáni 3-4. napon jöhet létre terhesség. Tehát elvileg ebben az időben kell tartózkodni a közösüléstől, vagy védekezni más módszerrel. 28 napos ciklus esetén ez a 10.-18. napot jelenti. Hatékonysága javítható a testhőmérséklet mérésével, mert peteéréskor az alaphőmérséklet először lecsökken, majd megnő 0.3-0.5 Celsius fokkal. Megbízhatósága: terhességi indexe magas, 10-29 között van. Előnyei:

• teljesen ártalmatlan az egészségre, • természetes módszer.

Hátrányai: • megtanulására szakkönyvre, szakember segítségére lehet szükség, • nem megbízható.

Megszakított közösülés

Ez azt jelenti, hogy a férfi nem engedi az ondóját a lány hüvelyébe a szeretkezés végén. Megbízhatósága: az összes módszer közül ez a legkevésbé megbízható. A terhességi index 12-39. Oka, hogy a legtöbbször későn szakítja meg a közösülést, amikor az ondó egy része már a hüvelybe távozott. Emellett a fiúk egy részénél a magömlés előtt ún. előváladék távozhat a hüvelybe, mely terhességet hozhat létre. Előnye:

• nincs eszközhöz kötve, tehát bármikor használható. Hátrányai:

• nem megbízható. Kombinálható a természetes fogamzásgátló, módszerekkel, spermicid anyagokkal.

Végleges fogamzásgátlás (meddővé tevés, sterilizálás, kasztrálás)

Ezzel megszüntethető a megtermékenyülési és megtermékenyítési képesség. Férfiaknál a herezacskó bőrén ejtett pár cm-es metszés után az ondóvezetékeket lekötik és átvágják. Az ondó mennyisége alig csökken, de hímivarsejtek nem lesznek benne. Az orgazmusra való képesség és a közösülési képesség nem változik. Nőknél: A hasfalon ejtett 1-2 cm-es metszésen keresztül egy műszer segítségével elzárják a petevezetőt, így a petesejt és a hímivarsejt sem képes rajta áthaladni. Ebben az esetben sem változik az orgazmusra való és a közösülési képesség. Megbízhatósága: férfiakon 100%os biztonságú, nőknél a terhességi index 0,2-1 között mozog.

18

Előnyei:

• nem lesz a fogamzásgátlással többé gond, • az egészséget nem károsítja.

Hátránya: • vissza nem fordítható állapot.

Abortusz A terhesség természetes vagy mesterséges úton történő megszakítása . Az előbbit spontán vetélésnek , az utóbbit művi vetélésnek, vagy abortusznak is nevezik. Az etikai problémákon túl a kés őbb kívánt magzatok életkilátásait jelent ősen ronthatja és veszélyeztetheti az abortuszon átesett nő egészségét. A terhesség 12. hetéig (különösen indokolt esetben a terhesség 16. - extrém esetben - a 20. hetéig) a nem kívánt fogamzás megszakítható. A megtermékenyült petesejt nem ágyazódott be olyan mélyen a méh falába - így onnan még viszonylag „könnyen” eltávolítható. Az orvosi beavatkozás m űtétnek számít . A klasszikus terhesség-megszakítás lényege a nyakcsatorna mechanikus tágítása, a méh kiürítése, majd a méhnyálkahártya éles kanállal történő kaparása annak érdekében, hogy a méhen belül ne maradjanak magzati szövetek. Azok ugyanis kiváló táptalajul szolgálnak a baktériumoknak, így súlyos fertőzést okozhatnak. Ennél jóval ritkábban ugyan, de a bent maradt magzati maradványok rosszindulatú elfajulásra is hajlamosak lehetnek.

Posztembrionális fejl ődés 1. újszülöttkor

� 10 napos korig tart, (köldökcsonk leeséséig)

� nagyon gyors anyagcsere, szabálytalan légzés,

� rossz hőszabályozás, � egésznap alszik, testsúly,

csökkenhet.

19

2. csecsem őkor � 1 éves korig, � leggyorsabb növekedés és

fejlődés, � alapmozgások megtanulása

(felülés, mászás, járás, kapaszkodás),

� beszédelemek megjelenése, beszéd megértése,

� első tejfogak megjelenése, � 15-20 óra alvás.

3. kisgyerekkor (ovi)

� 5-6 éves korig, � végtagok sokat nőnek, � ügyesedő mozgás, � 2 éves korig kibújik az

összes tejfog, � a kor végén megkezdődik a

fogváltás (először a metszőfogak),

� gyors szellemi fejlődés, � napi 12 óra alvásszükséglet, � rohamos szellemi fejlődés,

szókincsgyarapodás.

4. kölyökkor

� serdülésig tart, � fokozott növekedés, � nagy mozgásigény, � nagy energiaigény (30 –al

több mint felnőtt korban).

5. serdül őkor (pubertás)

� kezdete változó, o lányok előbb (11-12), o fiúk később (12-13) (függhet: örökléstől, környezettől, életmódtól,

stb.), � nemi hormonok indítják el, � látható jelei:

o testmagasság hirtelen növekedése, o kialakulnak a másodlagos nemi jellegek, o szeméremszőrzet megjelenése, o lányoknál a szeméremdomb elzsírosodása, o fiúknál a herék és a hímvessző növekedése, - elkezdődik az ivarsejtek termelődése, - lányok: petesejt (ciklikusan), - fiúk: hímivarsejt (folyamatosan),

20

- lányoknál: menstruációs vérzések jelentkezése, - fiúknál: magömlés jelentkezése, - éjszakai magömlés (pollúció),

� személyiség megváltozása: o Önálló személyiség kialakulása, o Megnövekedett szabadságvágy, o Erősödő öntudat, o Erősödő kritikai megnyilvánulások, o Érzelmi viharok, indulati kitörések, sértődések, magába zárkózás. o Kortárs csoportokhoz való tartozás igénye, o Önbizalom a végletek közötti ingadozása, o Gyakran családon kívüli felnőtt modell keresése, o Önállósodás, szülőkről való leválás, o Nemi öntudat, párkapcsolatok, o Intellektuális fejlődés, elvont gondolkodás.

6. ifjúkor

� 17 éves kortól 25 éves korig tart, � kialakul a végleges testmagasság, kialakul a felnőtt személyiség, � nagy szellemi és fizikai teljesítmény.

7. felnőttkor

� 25. életévtől 60 éves korig, � legaktívabb alkotó tevékenység, � végén megkezdődik az élettani hanyatlás, nőknél klimax.

8. öregkor

� 60 éves kortól 75 éves korig, � fokozódik a hanyatlás, � testtartás megváltozik, � rugalmatlan izmok, � ráncosodás, őszülés, kopaszodás.

9. aggkor

� 75. életévtől, � gyakoriak a betegségek.

21

Akceleráció

� A posztembrionális fejl ődés felgyorsulása (akceleráció = gyorsulás lat.). � Tejfogak korábban bújnak ki. � Gyorsabb és nagyobb mértékű testtömeg és testmagasság növekedés. � Korábbi ivarérettség. � Semmelweis idejében az első menses ideje 15-19 év közé eset, ma 12-14

év. � Oka: a javuló életfeltételek, egészségügyi ellátás.

Az öregedés

� Bőr veszít víztartalmából, rugalmasságából, ráncossá válik, � Haj hullás, őszülés, � Ínysorvadás fogvesztés, � Csontritkulás, testmagasság csökkenés, csökkenő izomerő, gyengébb

ízületek – sérülések kockázata nő, porckopás, � Érelmeszesedés mértéke nő, szűkülnek az erek, nő a vérnyomás, erek

rugalmassága csökken, nő az agyvérzés kockázata, � Csökken a gyomorsav termelése, máj, hasnyálmirigy enzimtermelése

csökken, � Öregkori távollátás, nagyothallás, � Vesetestecskék száma felére csökken, � Csökken az agyvelő tömege, romlik a memória, csökken az alkalmazkodó

képesség.

A halál Biológiai-orvosi szempontból tekintve a halál olyan folyamat, amely a testnek, mint egésznek a dezintegrálódásából áll. A dezintegrálódás a szervrendszerek, szervek, végül az egyes sejtek pusztulásában nyilvánul meg. A szervezet (személy) dezintegrálódási folyamatában az a pillanat, melyben a halál bekövetkezik, tapasztalati, technikai vagy eszközös megfigyelések alapján nem állapítható meg. Társadalmilag elfogadott megállapodás szükséges ann ak meghatározásához, hogy milyen jelenségek alapján mondhatjuk ki az egy én halálát .

22

� Klinikai halálról akkor beszélünk, amikor a szívműködés és a légzés leáll. A klinikai halál állapotából – a külső körülményektől függően – általában még 5 percig az egyén újra éleszthető, mivel az agyi működések addig még nem állnak le.

� Agyhalálról akkor beszélünk, amikor az agy a keringés leállása miatt az oxigénhiány és a tápanyaghiány következtében irreverzibilisen károsodik .

Az egyes agytörzsi területek állapotának megítéléséhez a következő vizsgálatok végzendők el:

� Pupilla fényreakció Intenzív fénnyel, többször, külön-külön is megvilágítjuk a pupillákat.

� Cornea reflex Kiváltása a szaruhártya mechanikus ingerlésével történik (pl. vattával), amire reflexes szemhéjzárás következik be.

� Cranio-facialis fájdalmi reakció Az arc területén alkalmazott intenzív inger a mimikai izomzatban összehúzódást vált ki.

� EEG, CT, MR, stb. elsősorban az agykéreg működéséről nyújtanak információt.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hal%C3%A1l Az eutanázia Az eutanázia mai jelentése: a gyógyíthatatlan beteg halálának – a beteg kívánságára vagy beleegyezésével történő – meggyorsítása (aktív eutanázia ), illetve a páciens részéről szükségtelennek tartott orvosi beavatkozásról való tudatos lemondás (passzív eutanázia ). http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/2014/az-eutanazia-jogi-szemmel

23

A tanulást segít ő ábrák

24