Ezen túlmenően természetesen figyelembe kell venni azt a közgazdasági hasznot is, amit a fogoly és fácán húsa. jelent elsősorban a népélelmezésben és a mezőgazdasági exportban. Fenti állomány esetében évente egy millió fácán és 1,5 millió fogoly volna lőhető. Ennek súlya 13 000 q fácán és 5700 q fogolyhús. Külkereskedelmünk egy élő fácánért 4,3 dollárt, egy élő fogolyért pedig 5,4 dollárt kap a nyugati tőkés piacon. Nem közömbös továbbá az sem, hogy a korszerű apróvad tenyésztéssel lehetőségünk nyílik elsősorban mezőgazdasági dolgozóink és szakembereink számára nehéz munkájuk kipihenésében kulturált sportolási és szórakozási lehetőség biztosítására a fogoly- és fácánvadászatok szervezésével.

A korszerű nagyüzemi táblás'tás és az erdősáv telepítések egyidejű alkalmazásával mezőgazdasági területeinken elsősegíthetjük az őzállomány szaporodását és életfeltételeinek biztosítását, amelynek jelentőségét azt hiszem, szükségtelen részletezni.

Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy az erdősávok talajvédő, mikroklímát javító, terméshozam növelő szerepén túlmenően, azok biológiai és növényvédelmi jelentősége is elsőrendű fontosságú.

fl-p ran Pl.: nOJlE3AIHHTHbIE JlECHblÉ IlOJlOCbl B OTHOUIEHHH 3AIXIHTbI P A C T H E H H Í I FIpH HCCjieflOBaHHHX no 3amnTe pacTeiiHÍS Hejib3fl ycTaHOBHTb HHKaKyro CBH3b c n/ioTHOCTbio Bpejr™a.

cejibCK0X03«HCTBeHHbix KyjibTyp H HajíHMHeM HX B nojie3amMTHbix jiecHbix nojrocax. TaKHM o6pa30M, nojiTeji-mHTHbie necHbie nojiocbi He HBJÎ ÍOTCH paccaflHHKaMH BpeAHTejieH cejibCK0X03HHCTBeHHbix KyjibTyp H He 0Ka3e3 B a í O T c a 3apa3HTenbHbiMH onaraMH B OTHOLUCHHH 3amHinaeMbix HMH nojien. HanpoTHB Toro, OHH KaK Mecbi-rHe3fl0BaHH« noJie3Hbix nTMU H oÖHTaHHfl HaceKOMbix wrpaíOT 6o-nbinyio pojib B 6HOjiorHMecKOH 3amHTe OKpy-waiomHx nojietö.

Dr. Gál J.: DIE FELDSCHÜTZENDE WALDSTREIFEN A U S DER SICHT DES PFLANZEN-SCHUTZES.

Bei aus der Sicht des Pflanzenschutzes vorgenommenen Untersuchungen konnte zwischen der Individuendichte der Schadlinge landwirtschaítlicher Kulturen und der Anwesenheit der Waldstreifen keinerlei Zusammenhang festgestellt werden. Die feldschützenden Waldstreifen sjnd daher keine Brutstátten der Pflanzenschádünge und s-tellen keine Infektionsherde f ü r die durch sie geschützten Felder dar. Sie spielen im Gegenteil als die Niststellen nützlleher Vögel u n d als Unterkunft für die Raubkafer eine sehr grosse Rolle im biologischen Pflanzenschutz der angrenzenden Schlage.

H I H B l l l I SZEM.E Nagyarányú lucfenyő telepítés l ehe tősége i t m é r t e f e l a r o m á n e rdésze t i t u d o m á -

nyos i n t é z e t b e n 2 2 á l l o m á ny e lemzés e a l a p j á n Al. lonescu. Csa k a K e l e t i K á r p á t o k l e j t ő i n , a m o l d v a i t á b l á n 1 0 000 h a - r a b e c s ü l i k az t a t e rü l e t e t, a h o l a te rmésze tes e l t e r -jedés i k ö r z e t é n k í v ü l l u c f e n y ő — h e l y e n k é n t j e g e n y e f e n y ő — te lep í tése a z á l l o m á n y o k fa fa j cse rés á ta l ak í t ás a so rá n e l ő i r á n y o z h a t ó . A f e l v é t e l e k sze r i n t a v á g á s f o r d u l ó 5 0 é v k ö r ü l l e h e t . A z é vi á t lago s n ö v e d é k e t 8—1 0 m 3 / h a - r a becsü l i k . A te rmesz tésbe n a h a-g y o m á n y o s e l j á r á s o k a t l á t s z a n a k e l ő i r á n y o z n i , a k o r s z e r ű — • R o m á n i á b an egyébkén t sok v o n a t k o z á s b a n i s m e r t — fenyő te rmesz tés i e l j á r á s o k bevezetéséve l , ezér t a v á r h a t ó h o z a m o k a t e r v e z e t t n é l lényegese n n a g y o b b a k l ehe tnek . A g y o r s a n n ö v ő f e n y ő k h o n o -sí tása a t a n u l m á n y sze r i n t 85—9 0 éve s E r d é l y é s B á n át t e r ü l e t é n , a l i g f i a t a l a b b é s a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú i d e j é b ő l v a l ó k a K á r p á t o k k e l e t i l e j t ő i n t a l á l h a t ó k . (Ref . P a d . 1968. 4. sz. 173—177 . Ref . Dr. Szőnyi L.)

A fafajok fagyrepedéseiről (F ros t r i ss e a n B a u m s t á m m e n) é rdeke s é s rész letes i s-m e r t e t é s t k ö z ö l M . Schirp a F o r s t a r c h i v 1968./7 . f üze tében . 5 4 szerző m e g f i g y e l é s e i n e k f e l d o l g o z á s á v a l e l e m z i k e l e t k e z é s ü k f e l t é t e l e i t , a n a t ó m i a i köve tkez iménye i t , m é r e t e i t , e l he l yezkedésük h e l y é t a tö rzseken . B e n n ü n k e t k ü l ö n ö s e n azo k a m e g á l l a p í t á s ok é r d e -k e l h e t n e k , a m e l y e k a fagy repedése k ke le tkezéséne k a t e r m ő h e l l y e l kapcso la to s össze -függése i re , a z egyes f a f a j o k h o z k ö t h e t ő s z á m a r á n y á r a v o n a t k o z n a k .

M i u t á n a fagy repedése k csa k k í v ü l r ő l g y ó g y u l n a k , a f a tes tébe n b e k ö v e t k e z e t t szöve tszakadások m á r t ö b b é n e m n ő n e k össze : a k ö v e t k e z ő t e l e k e n ú j b ó l é s ú j b ó l f e l n y í l h a t n a k a sebek . A z í gy k i a l a k u ló be ls ő ü r e g e k v í z z e l t e l h e t n e k m e g ( „v íze re s

fák") és a folyadék a fagyléceket átvágva erős sugárban hagyja el a fát. Ha a kiszivárgó váladék sötétre festi a kérget: a fagyrepedésből kiinduló rothadásra kell gondolnunk.

Jóllehet a hűvös égöv valamennyi fafaján találhatók fagyrepedések, legérzékenyebbnek a tölgyet kell tartanunk; a-tölgyfafajok közül különösen érzékeny a cser, kevésbé a vörös tölgy, legkevésbé a kocsányos tölgy. Csökkenő arányszámmal követik a tölgyet a bükk, a kőris, -a hárs, a nyár, az utóbbi esetében kiemelve az óriásnyár közismert fagylécességét. A tűlevelűek közül különösen a jegenyefenyő fagylécessége feltűnő. A lombfafajok hajlamosabbak a fagyrepedések keletkezésére, mint a fenyők. Nem bizonyítható az összefüggés a fagylécesség és az öröklődés, a korai-kései fakadás között.

Jóllehet fagyrepedés a fák bármely korában keletkezhet, valószínűbb, hogy a fiatalabbakat, vékonyabbakat elkerüli a károsodás. Minél több a felhalmozott nedvesség a fában, annál valószínűbb a fagyrepedések keletkezése.

Ily módon eljutottunk a talaj, a termőhely, a környezet és a fagyrepedések közötti összefüggések felvetéséhez. Különösen a termőhelyek vízháztartása (vízellátás, vízutánpótlás, talajvízállás, talajvízingadozás) gyakorol lényeges befolyást a fagyrepedések keletkezésére: nedves, savanyú talajadottságok esetén valószínűbb a törzsek fagylécessége mint a száraz, mészben gazdagabb termőhelyeken. Ritkán találunk fagyrepedést olyan állományokban, amelyek közepes minőségű termőhelyeken helyezkednek el.

Általános az a vélemény, hogy a fagyrepedések a törzsek meghatározott égtájak szerinti oldalán találhatók. Az egymásnak ellentmondó vizsgálati eredményekből biztosan csak az állapítható meg, hogy a szél és a napsütés (erőteljes léghuzat, az éjt követő nappal nagyobb hőmérsékletváltozása) fokozza a fagyrepedések keletkezésének a valószínűségét. Biztosan állítható, hogy lejtőkön gyakoribb, valószínűbb a fagyléces állomány, mint a síkságokon. Kevesebb a fagyrepedés az egykorú, egyöntetű szálerdőkben, mint a vegyeskorú szálaló vagy középerdőben. Kedvezőtlenül hat a váratlan szabad állásba jutás (hagyásfák), a megkéső, általában a gyenge állományápolás.

Hidegebb éghajlat alatt emelkedik a fagyrepedések százalékos aránya, a fagyhatár elérésével lombállományokban jellemzővé válik a fagylécesség. Űj fagyrepedésekre —10°C alatt számíthatunk, a látszólag begyógyultak azonban már —2,8°C alatt felnyílhatnak. Gyors és erőteljes hőmérsékletváltozás, tartósan nagy hideg, erős szélvihar fokozhatják a fagyrepedés keletkezésének a veszélyét. Ilyenkor pattan a fa, míg a régi sebek felnyílását a fa belsejében visszamaradt üregek felfokozó rezgéshatása következtében a puskalövéshez hasonló éles hangról ismerhetjük fel.

Számtalan esetben a helytelen termőhelyválasztásra, a fafajok és a környezet hiányos kapcsolatára (fafajválasztás!), a fafajok alkalmazkodásának a hiányosságára következtethetünk a fagyléces állományokból.

(Ref.: dr. Babos I.)

A volt görgényszentimrei erdőőri szakiskola idén ünnepli 75 éves fennállását. Béldi Ferenc nyug. erdészetvezető (Tata, II., Sport u. 14.) kéri azokat a társait, akik ott végeztek, címűket mielőbb küldjék meg számára, hogy találkozójukat megrendezhessék

A Z E R D Ő Az Országos Erdészeti Egyesület (Budapest, V., Szabadság tér 17.) kiadványa

Szerkesztő: KERESZTESI BÉLA, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) doktora. Főmunkatárs: JÉROME RENÉ. Szerkesztő bizottság: BIRCK OSZKÁR, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, ERDŐS LÁSZLÓ, FILA JÖZSEF, FIRBAS OSZKÁR, FÖLDES LÁSZLÓ, HERPAY IMRE, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, IHAROS FRIGYES, IMREH JÁNOS, JÁRÓ ZOLTÁN, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, KÁLDY JÓZSEF, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, KOCSÁRDI KÁROLY, MADAS ANDRÁS, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, MÁRTON TIBOR, RADÓ GÁBOR, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, SALI EMIL, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, SCHMAL FERENC, TÓTH SÁNDOR, a mezőgazdasági tudományéit (erdészet) kandidátusa, Kiad.ia: a Lapkiadó Vállalat. (Budapest, VI., Lenin körút 9—11.) Felelős kiadó: SALA SÁNDOR. Kapják az Országos Erdészeti Egyesület tagjai. Előfizethető még a Posta Központi Hírlap Iroda (Budapest, V., József nádor tér 1.) és a lapterjesztéssel foglalkozó egyes postahivatalok útján.

Példányszám: 4900 68. 10., 8151 Révai Nyomda, Budapest. F. v.: Povárny Jenő.

| Index: 25 208 |