2/18/2015 Figyelő online |K+F | Az erdőtűz a barátunk?

http://figyelo.hu/cikkek/415514azerdotuzabaratunk 1/4

CÍMLAP GAZDASÁG TÁRSADALOM PÉNZPIAC NÉZŐPONT STARTUP + KKV CÉGVILÁG LAPSZEMLE FOTÓ SPORT VIDEÓ BALKÁN EXPRESSZ 24 ÓRA THE ECONOMIST VÁLASZTÁS 2014 GLOBÁLFALU

TREND TOP 200 KONFERENCIA  

EUR: 306.460    USD: 269.750   CHF: 285.860   2015.02.18. | Bernadett

keresés...

ADATLAPOM KILÉPÉS

Tweet 0

Az erdőtűz a barátunk?

Figyelő Online  Bucsky Péter

2015.02.12  06:19   

Bonyolult a kapcsolat a fák és a klíma között. A hibák végzetesek lehetnek, deeredményeket csak évtizedek alatt lehet elérni  mondja az Egyesült ÁllamokKörnyezetvédelmi Ügynökségének (EPA) egyik igazgatóhelyettese.

A klímaváltozás megállíthatatlannak tűnik. Milyen hatása lesz ennek az életünkre? Nyolcszázmillió évvel ezelőttig visszamenőleg tudjuk például a fosszíliákból, a jégbentalálható légbuborékokból mérni, hogyan alakult a légkörben a széndioxid koncentrációja. Amillió részecskénkénti érték (PPM) ingadozásokkal ugyan, de 180 és 300 között mozgott az50es évekig, azóta meredeken emelkedik. 2011ben értük el a 400as számot először, és ajelenlegi számítások szerint az évszázad végére a mostani kibocsátási szint és növekedésmellett 900ig is elérhetünk. Ha a zöldenergiaforrások és más környezetvédelmi programokjobban elterjednek, akkor is 450500 PPM várható. A klímát ez biztosan megváltoztatja,emelkedik majd földünk átlagos hőmérséklete. Ez azonban nem egységesen játszódik le,egyre szélsőségesebb lesz az időjárás. KözépEurópában, így Magyarországonszárazabbá és forróbbá válnak a nyarak, telente viszont a csapadék leszkiszámíthatatlanabb. Több lehet belőle, s nagyobb áradásokat okozhat.

 Hogyan hat ez az erdőkre? Egyre északabbra húzódnak az égövek és így az erdők is. Például a bükk egyiklegdélebbi élőhelye Magyarország, az ilyen erdőségek a klímaváltozás miatt belátható időnbelül eltűnhetnek. A hegységekben a gleccserek olvadása is drámai következményekkeljárhat, a nyári vízellátás megszűnhet egy idő után, ha ezek teljesen elolvadnak. Így számosfafajta is veszélybe kerül. Ez egy lassú folyamat lesz, egyre több hal el, a betegségek és akártevők nagyobb eséllyel tudják megtámadni az erdőt. A kihalt fák között a tüzek isnagyobb valószínűséggel alakulnak ki.

 Érdemes beavatkozni és próbálni megmenteni az erdőket? A fák évtizedekig vagy akár évszázadokig élnek, csak nagyon átgondoltan szabadbeavatkozni. Mondanék erre egy példát: a 70es években az Egyesült Államokban volt avilág legjobb erdőtűz elleni védelmi rendszere helikopterekkel, repülőgépekkel. Rájöttünkazonban, hogy a tüzek gyors elfojtásával kárt teszünk az erdőben. Ezek ugyanis lassanégtek, s a föld közelében a kisebb bokrokat és fákat elpusztították, a nagyok azonbantúléltek. Ezt a 1020 évente ismétlődő ciklust egy fél évszázadig megszüntettük, így sokkaltöbb elhalt faanyag maradt az erdőkben. Amikor egy ilyen környezetben tört ki tűz, sokkaltöbb volt az üzemanyag, óriási lángok keletkeztek, ezek még a legnagyobb fákat iselpusztították. Ezért ma már évente 12 millió hektáron direkt gyújtjuk be a felhalmozódottfaanyagot  télen és nedves időben, hogy nagy bajt ne okozhasson.

 Milyen hatása van az embereknek az erdőkre? Európában már a mai ember elődei is megjelentek, és több százezer éve élnek ittviszonylag sűrűn, utóbb intenzív mezőgazdaságot folytatva. A kontinens nagy részén mégisa mai napig megmaradtak az erdők. DélEurópában a kopár hegyek tanúskodnak az ókoribirodalmak faéhségéről, ami intő jel. Amerikában viszont csak néhány tízezer éve jelentekmeg az emberek, az európai hódítók pedig csupán a 15. században. Sokan azt gondolják,hogy az őslakosok egységben éltek a természettel, de az ő kultúrájuk is nagybanátalakította azt. Az 1491 című könyv érzékletesen mutatja be, hogyan alakították át a

Aktuális címlap

Kapcsolódó cikkek

Nincs megállás: csökkentOrbánék népszerűségeHatalmas tétje van a maitárgyalásnakFontos határidő jár levasárnap

Legfrissebb a Figyelőn

Az erdőtűz a barátunk?GépevolúcióKiszámított jövőMagyar csillagászokvilágelső eredményeFapados űrutazás

Legolvasottabb a rovatban

  LEGFRISSEBB SZÁM KORÁBBI SZÁM ELŐFIZETÉS

0Like

hirdetés

2/18/2015 Figyelő online |K+F | Az erdőtűz a barátunk?

http://figyelo.hu/cikkek/415514azerdotuzabaratunk 2/4

nekünk természetesnek tűnő erdőket eredeti állapotukból. A legnagyobb változás, hogy anagyemlősök jó része, például az amerikai kardfogú tigrisek vagy a mamutok eltűntekerdeinkből.

 ÉszakKarolinában dolgozik, ahol sikereket értek el a természetvédelemben. Kalifornia viszont intő példa is lehet a világnak, hogy csupán 200 év alatt mennyire megtudja sebezni a környezetét. Miért lehet ilyen nagy a különbség? Kalifornia önmagában is nagy ország lehetne, igen változatos tájakkal. Északon, ahol azegyetemi diplomámat szereztem, alacsony a népesség, és sok erdő van. Ma már ez semérintetlen természet, de a jól tervezett erdőgazdálkodásnak s a sok esőnek köszönhetően ittgyorsan visszanőnek a fák. Délen azonban Los Angeles és környéke valóban csak úgylétezhet, hogy több száz kilométerről viszik oda a vizet az állam északi részéről vagy akárColoradóból. Tényleg érdemes elgondolkodni azon, hogy ez egy jó s fenntartható dologe.Másrészt viszont sikerült egy emberek számára nem túl kedvező régióban is jóéletminőséget kialakítani.

 A klímaváltozás miatt egyre nagyobb figyelem fordul az erdőkre. Európában ésAmerikában az elmúlt évszázadban jelentősen sikerült növelni a területeket. De atelepített erdőségek lehetnek ugyanolyan minőségűek, képesek ugyanannyi oxigéntmegkötni? Ez nagyon összetett kérdés, sokban függ attól, hogy hol vizsgáljuk ezt, milyenek voltak azeredeti erdők. Amerikában, a keleti parton a fakitermelés miatt visszaszorultak a nagyobbfafajok, és kisebb, gyorsabb növésűek váltották őket. A nyugati parton viszont, ahol mégérintetlen egybefüggő erdőségek vannak, nagyon sok mamutfenyő megmaradt, ezek márvédettek. Itt ma is ugyanolyan fák nőnek, mint akár 50 ezer évvel ezelőtt, így ezek biztosanugyanannyi széndioxidot kötnek meg, mint akkor. A telepített erdőknél, amiket 20 év múlvakivágnak, nem alakul ki ugyanolyan ökoszisztéma, de ennél is fontosabb kérdés, hogy mirehasználják a fát: ha papírgyártáshoz kell, akkor kijut a széndioxid a légkörbe, felgyorsítva afelmelegedést. De ha házat építenek belőle, akkor további évszázadokra megkötik a károslégköri gázt. Megfelelő erdőgazdálkodással s fafelhasználással még a természetesnél istöbb széndioxidot lehet megkötni.

 Mi a helyzet a biomasszával, a fűtésre használt tűzifával klimatikus szempontból? Ez egyrészt gyorsan visszajuttatja elégetésekor a megkötött szenet a levegőbe, de atermészetes körforgás része. Érdemes a kérdést abból a szempontból vizsgálni, hogy mi

2/18/2015 Figyelő online |K+F | Az erdőtűz a barátunk?

http://figyelo.hu/cikkek/415514azerdotuzabaratunk 3/4

helyett használjuk ezt a természetes tüzelőt. Ha fosszilis üzemanyagokat váltunk ki velük,akkor még mindig előnyösebb a felmelegedés elkerülésének szempontjából. Ugyanebből azaspektusból lehetnek hasznosak a bioüzemanyagok.

 A klímaváltozás ellen titkos fegyverként tekintenek az erdőkre. Afrikában a Szaharaterjedését próbálták feltartóztatni velük, sikertelenül. Kínában viszonylag jól haladnaka 2050re 4500 kilométer hosszúra tervezett zöld nagy fallal, melyet már 1978 ótatelepítenek. Sikeresek lehetnek ezek a tervek? Nem tudom igazán eldönteni, hogy ezek a projektek valóban hasznosak lehetneke. Alegfontosabb, hogy mindig rendszerben kell gondolkodni, nem szabad csupán faültetésrekorlátozni az erdősítési kérdést. Ha olyan helyre ültetünk fákat, ahol korábban nem éltek,nincs sok esély a sikerre, de ha egy korábbi erdős ökoszisztémát állítunk helyre, az helyesirány, és sokkal inkább fenntartható. Ilyen gigantikus projekteknél alaposan fel kell azt ismérni, mik lehetnek a negatív hatások.

 Amerikában és Európában büszkék vagyunk, hogy növeljük az erdős övezeteket,globálisan azonban még mindig csökken a területük, mivel az alapanyagokat éstermékeket máshonnan importáljuk. Várható ebben változás? Való igaz, hogy a fejlett országokból exportáljuk a környezeti terhelést. Sajnos nem látokebben változást, aminek a legfőbb oka, hogy nem kell megfizetnünk a negatív externáliákat.A változáshoz új gazdasági ösztönzők kellenek: amikor a 70es években az EgyesültÁllamokban a légszennyezés nagy problémákat okozott a szabályozás hiánya miatt, akkorúj rendszereket kellett bevezetni. Ezekhez aztán a cégek tudtak igazodni, segítette azinnovációjukat is a környezetvédelem területén. A vállalkozások egyet nem szeretnek: akiszámíthatatlanságot. A köztudatban az él, hogy a cégek nem szeretik az ügynökségünket,amiért szabályoz, de ez nem igaz. A vállalatok nekünk mindig azt mondják, hogy ők csakazt kérik, kiszámítható és érthető szabályok legyenek, amihez időben tudnakalkalmazkodni. Ugyanígy az országoknak is meg kellene egyezni a gazdasági ösztönzőkről,de ennek sajnos még nem jött el az ideje.

 A mai erdők a térképen egységesnek látszanak, de főképp Európában inkább csakfoltok sokasága, amit autópályák, vasutak és települések szabdalnak szét. Milyenhatása van ennek a biodiverzitásra? A mai erdeink is sokkal kevesebb fajból állnak, mint akár tízezer évvel ezelőtt.Szerencsére Kanadában vagy Oroszországban még ma is vannak óriási egybefüggőterületek, ott ez a probléma nem jelentkezik. A kis darabokból, egységes fajokból álló erdőknagyobb veszélyben vannak, és ezek a klímaváltozásra is nehezebben tudnak reagálni. Azegyre szárazabbá váló nyarak és a szélsőséges téli szelek, esőzések s áradások nagyobbeséllyel pusztíthatják ki ezeket, és ilyenkor a helyükön lehet, hogy már csak füves területmarad. Ezeknek jóval kisebb a biomasszája, kevesebb széndioxidot kötnek meg, amitovább erősíti az előnytelen folyamatokat.

 Megállíthatatlan a városiasodás. Milyen szerepük lehet az épített környezetben afáknak? Sok kutatást végzünk ezen a területen az Egyesült Államokban. A klímaváltozást a városifák sokkal hamarabb s jobban megérzik. A száraz időszakokban nehezebben jutnak vízhez,hiszen a terület nagy része aszfaltozott. Washingtonban kiválók az adottságok parkoktelepítéséhez, és az utcák is tele vannak fákkal. Las Vegasban azonban nem szabadugyanezzel próbálkozni, hanem helyi növényeket kell ültetni. Néhány évtizede az ottaniházak kertjében még mindenhol pázsitot lehetett találni, ami rengeteg vizet emésztett fel.Ehelyett sikerült elérni, hogy a hatóságok a helyi kaktuszok és szárazságtűrő növényektelepítését ösztönözzék, ami fenntartható s nem vízpocsékló. Mára külön tudomány lett azöldtechnológia, hogyan lehet zöldtetőket készíteni, a növényeket az építészetbe bevonni.Az EPAnál olyan kutatások zajlanak, amelyek segítenek fákkal és más növényekkelmegfogni a városokban az esőzésekkor felgyülemlő vizet, ahelyett, hogy a csatornákba ésa folyókba engednénk, így csökkentve az árvizek kialakulásának esélyét.Névjegy■ 54 éves.■ Az Egyesült Államok Nagykövetségének tudományos ösztöndíjprogramjával érkezettEurópába. Egy hónapot a soproni Nyugatmagyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán, eztkövetően egyegy hónapot Szlovákiában és Macedóniában vendégeskedik.■ Diplomáját a Humboldt Állami Egyetemen szerezte erdészetből 1983ban, PhD fokozatátpedig 1988ban New Yorkban. Negyven tudományos közlemény szerzője.■ 1990 óta dolgozik erdészeti kutatóintézeteknél.■ 2008 óta a United States Environmental Protection Agency (Egyesült ÁllamokKörnyezetvédelmi Ügynöksége) vezető munkatársa, a kockázatelemzési kutatásokat irányítóigazgatóhelyettes.■ Spanyolul felső, németül és oroszul alapfokonbeszél.

2/18/2015 Figyelő online |K+F | Az erdőtűz a barátunk?

http://figyelo.hu/cikkek/415514azerdotuzabaratunk 4/4

Tweet 0

cimkék: EPA, Colorado, nyár

A Figyelő legújabb számát megveheti digitálisformátumban is!

Hozzászólok!

Hozzászólások

Nincs hozzászólás

0Like

CÍMLAP GAZDASÁG TÁRSADALOM PÉNZPIAC NÉZŐPONT STARTUP + KKV CÉGVILÁG LAPSZEMLE FOTÓ SPORT VIDEÓ BALKÁN EXPRESSZ 24 ÓRA THE ECONOMIST

VÁLASZTÁS 2014 GLOBÁLFALU

© 20022014 FIGYELŐ.HU IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZERZŐI JOGOK | ADATVÉDELEMIPM | MOTORREVÜ | CHIP MAGAZIN | MŰSZAKI MAGAZIN | DIGITÁLIS FOTÓ MAGAZIN | CSALÁDI LAP WEB: SHMEDIA