Az érzelmek szocializációja, az érzelmi fejlődés

Az érzelem komponenseinek szocializációja (Lewis, Saarni)

Érzelemkiváltók Érzelmi receptorok (figyelmi folyamatok,

arousabilitás, temperamentum befolyásolta viselkedések)

Érzelmi állapotok Bizonyos ingerek kiválthatnak érzelmi állapotot (IRM) Az érzelmi állapot nincs előrehuzalozva, kognitív értékelés

következménye Nincs speciális érzelmi állapot csak arousal Nincsenek érzelmi állapotok csak kognitív folyamatok

Az érzelmi élmény a leginkább kognitív, nyelv is szükséges hozzá

A kulturális értékek be vannak ágyazva az érzelemről szóló hiedelmek szocializációjába

Az érzelmi élmény azt a fogalmi hálózatot tükrözi, amelyet a gyerek az élete során beépít. Ellátja a gyereket az okok, célok, értékek, társas kapcsolatok és érzelemkezelési hiedelmek hálózatába illeszkedő forgatókönyvekkel

Az érzelmi élményhez szükséges az én (szelf) kialakulása (Lewis)

Érzelemkifejezések Azok a hiedelmek, amelyek arra

vonatkoznak, mit helyes és mit nem tenni egy adott érzelem külső kifejezésekor, a kimutatási szabályok (Ekman)

Különböző stratégiák: minimalizálás, maximalizálás, maszkolás és helyettesítés

Több modalitásban fejezzük ki az érzelmeinket

Az érzelemkifejezés és érzelmi állapot közt kezdetben nincs összefüggés, a fejlődés bizonyos fokán kialakul, majd ismét – tanulás hatására – disszociálhat. (Lewis)

Az érzelmek tanítása-tanulása

A szocializáció módszerei:

Közvetlen útmutatás Feltételes kondícionálás Utánzás Identifikáció Az elvárások közlése

Az érzelmek népi teóriái

Az érzelmek etnoteóriái arra valók, hogy a normál társas-emocionális tranzakciók megértését és kiváltását segítsék praktikus irányvonalként

Az érzelmek nemi különbségei a szocializáció hatására

Sztereotípiák Önbeszámolók Megfigyelések

Az érzelmi élményt illetően

Sztereotípiák: a nők emocionálisabbak Önbeszámolókban: a pozitív érzelmeket

gyakrabban és intenzívebben élik át a nők, a negatív érzelmek közül az önbüntetőket, az empátiában is jobbak. A félelemben (német) és a dühben nincs különbség, megvetés inkább férfiakra jellemző.

Érzelemkifejezések

Sztereotípia: a nők expresszívebbek Önbeszámolók: a nők expresszívebbnek

írják le magukat Megfigyelés: késői gyerekkor után a nők

arckifejezéséből jobban lehet a tartalomra következtetni. A fiúk több dühöt, a lányok több félelmet és örömöt mutattak.

Az expresszív jelzések vétele

Sztereotípia: a nők jobbak. A vizsgálatok 80%-ában a nők jobbak PONS-teszttel mérve is a düh kivételével

(ezt a férfiak ismerik fel jobban) ugyanezt kapták

A nemi különbségek magyarázata

A kortárs szocializáció szerepe Családi szocializációs hatások Intézmények szocializációs hatásai A nyelv szerepe

A félelem fejlődése

A szeparációs szorongás fejlődése

A gyermek érzelmi fejlődésének modelljei

Lewis modellje az én-tudatos érzelmek kialakulásáról

Malatesta és Wilson modellje Diszkrét emóciók és kötődés-elméletek

összekapcsolása További mechanizmusok az érzelmi vonások

szocializációjában Az érzelemkiváltók krónikus vagy ismétlődő előfordulása Speciálisan a mások érzelmeinek krónikus előfordulása

(érzelmi fertőzés) Bizonyos élmények reprodukálása képzeletben vagy

felidézéssel Szülői útmutatások vagy kulturális sztenderdek A gyermek aktívan konstruál kapcsolatot az érzelmek és

bizonyos kimenetelek között.

Az érzelmek funkcionális szemlélete

Érzelem Kiváltó Az énrendszeren belüli funkció

Az interperszonális rendszeren belüli funkció

Düh Cél frusztrálása A cél útjában álló akadály eltávolítása

Figyelmeztet a lehetséges támadásra

Szomorúság Értékes tárgy elvesztése, hatékonyság hiánya

Alacsonyszintű: az empátiát serkenti, erős: immobilizálja a személyt (v.sz. a következő traumát elkerülendő )

Gondozást, empátiát, támogatást vált ki

Félelem Veszély észlelése

Azonosítja a fenyegetést, elősegíti a menekülést vagy harcot

Az alávetettséget jelzi, kivédi a támadást

Megvetés A felsőbbség észlelése

A szociális pozíció, dominancia tudatának szervezése és fenntartása

Másoknak jelzi a dominanciát

Szégyen Annak észlelése, hogy énünk erős kutakodás középpontja

Olyan viselkedések, melyek megvédik az egyént a privát szféra további megsértésétől

Jelzi a privát szféra szükségletét

Bűntudat Felismeri, hogy rosszat tett, és érzi, hogy nem menekülhet előle

Serkenti a jóvátételi kísérleteket

Alávetett magatartásokat vált ki, melyek csökkentik a támadás veszélyét

Undor Ártalmas anyagok, személyek észlelése

Eltávolítja az ártalmas anyagokat, személyeket

Jelzi, hogy a személy nem elfogadó

Érdeklődés/

izgalom

Újdonság, eltérés, várakozás

Megnyitja a szenzoros rendszert az információ felvételére

Jelzi a befogadást

Öröm Ismerősség, kellemes ingerlés

Jelzi a személynek, hogy folytassa a jelen tevékenységet

Elősegíti a kötődést a jó érzés megosztása által

Meglepődés Az újdonság észlelése, a várakozás megsértése

„csatorna-tisztítási” funkciókat szolgál, hogy a szervezetet az új élményre felkészítse

A személy naivitását mutatja, megvédve őt a támadástól

Az érzelmi vonások patológiás formái (többletpatológia)

Érzelem Többletpatológia Asszociált kogníciók vagy kognitív keret

Düh Erőszakos, agresszív viselkedés, antiszociális személyiség

Mások megpróbálnak veszélyeztetni vagy keresztbe tenni, én pedig hatékony vagyok velük szemben

Szomorúság Anaklitikus depresszió Az értékes tárgy elveszett, erőfeszítéseim eredménytelenek

Félelem Szorongásos neurózis, fóbia Veszély-anticipáció: mások veszélyeztetni próbálnak és én nem tudom kivédeni

Megvetés Patológiás nárcizmus

1. pszeudograndiozitás (elhárítás a kisebbrendűséggel szemben)

2. igazi grandiozitás (diffúz, narcisztikus, egocentrikus grandiozitás)

1. Feletted állónak érzem magam, de félek, hogy mégsem vagyok az.

2. Felsőbbrendű vagyok, és te nem lehetsz az.

Bűntudat Bűntudat-vezérelt depresszió

Valami rossz fog történni és nincs menekvés. Valamit tettem, amiért meg fogok (kellene) bűnhődni

Undor Elkerülő reakciók (pl. anorexia)

Valami (pl. étel) visszataszító, ezért kerülendő

Szégyen Patológiás szégyenlősség

Különlegesen törékeny vagyok, mások könnyen megsértenek, alsóbbrendű vagyok másoknál

Az érzelmi vonások patológiás formában (hiánypatológia)

Érzelem Hiány-patológia: fejletlen

Kognitív keret Hiány-patológia: elhárított

Kognitív keret

Düh Inadekvát személyiség

Nincs önérvényesítő képességem

Elkerülő személyiség

Nem tudom, hogy válaszoljak, ha mások fenyegetnek

Szomorúság Skizoid Mások nem találják meg a hangot velem, problémáik nem érintenek meg

Hipomán A szomorúság túl fájdalmas, jobb, ha a dolgok jó oldalát nézzük

Félelem Antiszociális személyiség

Nincs mitől félni, a viselkedésnek nincs korlátja

Ellen-fóbiás Nincs semmi félnivaló attól, amitől tartok, és ezt be is bizonyítom

Megvetés Az énazonosság elvesztése

Nincs létező Én

Identitás-diffúzió (az egyéneket nem képes elkülönült énként látni, szervezett vagy rendezett kapcsolatban

állóként)

Minden ember ugyanolyan

Bűntudat Szociopátia Semmi nem rossz, amit csinálok

Paranoia (projekció)

Valami rosszat tettél, és bűnhődnöd kellene

Félelem Antiszociális személyiség

Nincs mitől félni, a viselkedésnek nincs korlátja

Ellenfóbiás Nincs semmi félnivaló attól, amitől tartok, és ezt be is bizonyítom

Undor Kritikátlan orális kényszerek

Minden vonzó, és nem tudok különbséget tenni a szeretett és nem kedvelt dolgok között

Kényszer-neurózis

Valaminek a szimbolikus megfelelője undorít

Szégyen Nincs érzéke a társas hierarchiához, az emberek felcserélhetők. Klinikumban az emberek közti különbségtevés hiányaként jelenik meg, gyerekeknél mint az idegentől való szorongás

hiánya

Nincs a „Te”-től elkülönülő Én, amely viszonyun-kat szervezné

Gátlástalan személyiség-stílus (mint az elnyomott szégyenlős-ség túlkompen-zálása

Semmi nem hoz zavarba, és fontos, hogy ezt megmutas-sam neked

Az érzelmi vonások ontogenezise

Érzelem Fejlődési előzmények

Kezdeti érzelmi vonások Korai globális kognitív keret

Düh A célok krónikus, de nem teljes frusztrálása

c-típusú dühös viselkedés az Ainswort-féle újratalálkozás alatt (főleg C1 altípus)

Az anya/apa nem hagyja, hogy amit akarok, elérjem

Szomorú-ság

Nagy veszteség vagy kis veszte-ségek sorozata, a célok krónikus és teljes frusztrálása

Dominálóan szomorú viselkedés az Ainsworth-féle szeparációs fázisban, nem boldogul, anaklitikus depresszió (passzív C2 altípus)

A világ egy rossz hely

Félelem Túl intenzív ingerlés A-típusú (szorongó-elkerülő) viselkedés az Ainsworth-féle újratalálkozás alatt (főleg A2 altípus)

Nem érzem jól magam anya/apa közelében

Magai és Hunziker modellje

Az elsődleges kötődés élményei a következő elsődleges érzelmi magokat hagyják maguk után:

1. elégedettség,

2. óvatos ellenségesség,

3. düh,

4. aggódás/szomorúság

Ez az eriksoni 1. szakasz végeredménye

A 2. eriksoni szakaszban:1. Az elégedett valószínűleg jól boldogul2. Az óvatos ellenséges ha a szülő hatalomérvényesítő: düh,

ha szeretetmegvonó: düh-elnyomás, ha érvelő: megkésett kötődési reakció

3. A dühre hajlamos gyereknél a hatalomérvényesítő szülőnél: düh-szégyen spirál, ha a szülő bűntudatébresztő: bűntudattal színezett düh, érvelő szülő: rehabilitáló hatású

4. A szomorúságra hajlamos gyerek passzív, a szülőnek nem kell hatalomérvényesítő, bűntudatébresztő vagy szeretetmegvonó technikákat alkalmazni.