Az ész kora: a felvilágosodás

A felvilágosodás a 18. század eszmeáramlatát jelöli a nyugati filozófiában, illetve világnézeteinek mozgalmát és

a kort amelyben lejátszódott. A felvilágosodás gondolkodói az értelmet állították a középpontba, lényege

a hagyományos intézmények, szokások és erkölcsök kritikai megkérdőjelezése. A mozgalom vezetőinek célja az

volt,hogy a világot „az irracionalitás, a babonák és a zsarnokság hosszú időszaka után a fejlődés útjára

vezessék”. Ez forradalmi folyamatokat indított el az emberi értelem, a természet,az Isten, a gazdaság és a

társadalom szemléletében.

Az újkort 1492-től számítjuk.Mi jellemezte?(nagy földrajzi felfedezések gyarmatosítás gazdasági fejlődéstársadalmi fejlődés (polgárosodás, polgári forradalmak, szabadságharcok)

Milyen változást jelentett a kereszténység terjedése?• Kiépült a keresztény egyház mint

szervezet.• Államvallássá lett az európai

országokban.• Meghatározta az emberek hitét,

erkölcsét, mindennapjait.• Egyházi iskolák jöttek létre.• A kultúra és a kor tudománya

mind az egyház szerzeteseinek és főpapjainak köszönhető.

• Építészet, szobrászat, festészet az egyház tanításait hirdette.

Mit jelentett a humanizmus eszméje?

• A humanizmus szakít az egyházi témákkal.

• Az embert állítja a középpontba.• Az emberi bölcsesség, az emberi

test megörökítése visszahozza az antik (görög-római) témákat.

• Reneszánsz stílusú palotákat építenek, hatalmas tereket szobrok, festmények töltik ki.

• Az oktatásban megjelennek a praktikus tananyagok (hajóépítés, étítész, orvos, kereskedő).

I. A felvilágosodás

• Az iparból, kereskedelemből, banki üzletekből meggazdagodott polgárság megerősödött.

• Részt kívánt a politikai hatalomból (forradalom Hollandia és Anglia – alkotmányos királyság).

• A gazdasági és társadalmi fejlődés kitermelte az új eszmei mozgalmat, a felvilágosodást.

• John Locke (A természetes egyenlőség) angol, (François-Marie Arouet =) Voltaire (Candide) és Jean-Jacques Rousseau (Emil) munkásságával indult el a felvilágosodás a XVIII. században.

A felvilágosodás jeles alakjaiAdam Smith,Denis Diderot, Immanuel Kant, Jean-Jacques Rousseau, John Locke, René Descartes,

Thomas Hobbes, Voltaire

II. A természetes egyenlőségről

• Angliában megszűntek a feudális kiváltságok.

• Mindenkinek joga volt vállalkozásba fogni (bank, manufaktúra).

• John Locke írt a termé-szetes egyenlőségről

MINDEN EMBER EGYENLŐNEK SZÜLETIK társadalmi szerződés

Gondolatai hatottak az amerikai Függetlenségi nyilatkozatra.

• Jean-Jacques Rousseau: Vissza a természethez! Az őskorban nem volt magántulajdon, ami megosztotta volna az embereket.

• A felvilágosodás hívei az egyházat támadták, de a vallást nem tagadták, ők is vallásosak voltak zömében.

III. A francia enciklopédia

• Fejlődtek a természettudományok (fizika, matematika, csillagászat, stb.), de ezek a tudósok egyben filozófusok és írók is voltak.

• Leírták műveikben a gondolataikat, amelyek merőben újak voltak – nem hittek a babonák- ban, szakítottak a konvenciókkal (szokásokkal).• Az ész, a ráció igazságában hittek. • A legújabb ismereteket gyűjtötték össze.

A francia Enciklopédia - példák

Angliában: Newton: gravitáció, színképelemzés.

• Franciaországban: Descartes, (dékárt) Diderot,( didró) D’Alember, (dalamber), Montesquieu ( monteszkijő) stb. • Gyűjteményes tudománytár, az összes akkori legújabb

ismereteket foglalta magában.

A francia Enciklopédia• 20 éves munka után kiadták a francia Enciklopédiát (= összes tudományt részletesen tárgyaló művet)• D’Alembert és Diderot szerkesztésében 28 kötet jelent meg.• Végül 35 kötet lett.

A Nagy Francia Enciklopédia

• 1751-től jelent meg, az utolsó köteteket 1780-ban adták ki.

• A nagy mű 35 kötet lett, 71 818 cikket és 3 129 illusztrációt tartalmazott. Az első 28 kötetet Diderot szerkesztésével 1751 és 1772 között jelentették meg.

• További 5 kötetet más szerkesztők állítottak össze 1777-ben, végül 2 kötet névmutató jelent meg.

• A francia felvilágosodás több ismert alakja dolgozott a művön, többek között Voltaire, Rousseau, és Montesquieu.

IV. Franciaország a felvilágosodás idején

• Nagyhatalom volt. • Gazdasági fejlődés.• Fokozódó társadalmi feszültség.• A koldus kivételével mindenki adózott.• 3 rend:1, papok 2% - a politikai hatalom 2, nemesek kiváltságosai voltak… 3. rend tagjai 98% - a nép egyszerű fiai• 1787-1788: éhínség a rossz termés miatt

V. A rendi gyűlés összehívása

• A Bourbonok nem hívták össze 175 éven át a rendi gyűlést – önkényuralom. (1614-1789)

• A pazarlás, a katonai vereségek, az önkényes kormányzás elégedetlenséget váltott ki mind a 3 rendből (papság-nemesség, s a 3. rend).

• Államcsőd fenyegetett-adóemeléshez a 3 rend tagjait 1789 tavaszán XVI. Lajos összehívta Versailles-ba (verszáj).

• Nem támogatták az adóemelést, a saját sérelme-ikkel támadták le a királyt, mire az a rendi gyűlést feloszlatta.

Köszönöm a figyelmet!

• Házi feladat: Megtanulni a tananyagot, (Tankönyv. 12-14. oldal és a füzetben a vázlat)

• Írásban válaszolni az összefoglaló kérdésekre (14. oldal 1-6 kérdés)

• A vázlat alapján elmondani egységenként a leckét, majd végül együtt az egészet.

• Jó tanulást kívánok mindenkinek!