Az észak-alföldi közép- és kisvárosok feldolgozóipara az

ezredfordulón

Molnár Ernő

egyetemi tanársegéd

DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék

Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlés

„Az ipar szerepe a regionális fejlődésben”

Miskolc, 2007. október 25-26.

Bevezetés 1.

Témaválasztás indoklása

• Miért a közép- és kisvárosok?

• Miért a feldolgozóipar?

A kis teljesítőképességű városok aránya a vidéki régiók városállományában (%); Forrás: Beluszky P. – Győri R. 2004, Nemes Nagy J. 2004, Rechnitzer J. –

Csizmadia Z. – Grosz A. 2004 eredményei alapján saját összevetés

Régió Városhierarchia Versenyképesség Innovativitás

Dél-Alföld 61 71 81

Dél-Dunántúl 52 21 74

Észak-Alföld 80 76 84

Észak-Magyarország 63 62 79

Közép-Dunántúl 56 14 66

Nyugat-Dunántúl 50 7 65

Bevezetés 2.

0

10

20

30

40

50

60

70

80

0-4 5-9 10-49 50-99 100-249 250- Σ

Fő

%

0

10

20

30

40

50

60

70

80

-499 500 - 999 1.000 -1.999

2.000 -4.999

5.000 -9.999

10.000 -19.999

20.000 -49.999

50.000 -999.999

%

PR SZ TR

A mezőgazdaság, az ipar, építőipar, valamint a szolgáltatások helyi foglalkoztatásban játszott szerepe az Észak-Alföldön, a településméret

függvényében; forrás: népszámlálási adatok (2001) alapján saját szerkesztés

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

0-20 21-50 51-300 301-500 501-1000 1000- Σ

Millió Ft

%

A feldolgozóipari cégek aránya a közép- és kisvárosok helyi székhelyű gazdaságában,

foglalkoztatási és árbevételi kategóriánként (2006 - %); Forrás: KSH, Cég-Kód-Tár (2006/3) adatai

alapján saját számítás

Bevezetés 3.

Érintett szempontok

• Szerkezeti sajátosságok

• Területi jellemzők

• Kapcsolatrendszerek

• Feldolgozóipar és helyi gazdaság összefüggései

Adatbázisok

• KSH megyei statisztikai évkönyvek

• KSH Cég-Kód-Tár

• Saját kérdőíves felmérés

• TEIR

Szerkezeti sajátosságok 1.

0,0

0,2

0,4

0,6

0,8

1,0

1,2

1,4

1,6

1,8

2,0

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

1516 1719 2022 2325 26

2728 2935 3637 Összesen

Az egyes feldolgozóipari ágazatok jelentősége lokációs hányadosuk nagysága alapján az Észak-alföldi régióban;Forrás: KSH adatai alapján saját számítás

1516: Élelmiszeripar, ital- és dohánygyártás;

1719: Textil-, ruházati- és bőrtermékgyártás;

2022: Fa-, papír- és nyomdaipar, kiadói tevékenység;

2325: Vegyipar;

26: Építőanyag-ipar;

2728: Kohászat, fémfeldolgozás;

2935: Gépipar;

3637: Egyéb feldolgozóipar;

Szerkezeti sajátosságok 2.

0

5

10

15

20

25

1516 1719 2022 2325 26 2728 2935 3637

%

Városok Régió

0

5

10

15

20

25

30

1516 1719 2022 2325 26 2728 2935 3637

%

Városok Régió

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

1516 1719 2022 2325 26 2728 2935 3637

%

Városok Régió

A feldolgozóipari vállalkozások iparágak szerinti megoszlása az

Észak-alföldi régióban, illetve közép- és kisvárosaiban(2006 - %); Forrás: KSH, Cég-Kód-Tár (2006/3) adatai

alapján saját számítás

1. Összes társas vállalkozás; 2. 50 főnél többet foglalkoztató társas vállalkozások; 3. 1 milliárd forintnál nagyobb árbevételű társas

vállalkozások;1.

2. 3.

Területi jellemzők 1.

A helyi székhelyű feldolgozóiparban foglalkoztatottak abszolút és 10.000 lakosra jutó becsült száma városonként (2006 - fő); Forrás: KSH, Cég-Kód-Tár (2006/3) adatai alapján saját szerkesztés

Területi jellemzők 2.

A legnagyobb árbevételű helyi székhelyű feldolgozóipari vállalatok az Észak-alföldi régió közép- és kisvárosaiban (2005 – millió Ft); Forrás: megyei vállalati toplisták (2005)

Területi jellemzők 3.

A helyi székhelyű feldolgozóiparban

foglalkoztatottak 10.000 lakosra jutó száma (fő) a

városok népességszámának függvényében (fő),

iparáganként; Forrás: KSH, Cég-Kód-Tár

2006/3 adatai alapján saját számítás

A helyi székhelyű feldolgozóiparban

foglalkoztatottak 10.000 lakosra jutó száma (fő) a

települések várossá nyilvánítási időpontja

függvényében (év); Forrás: KSH, Cég-Kód-Tár 2006/3

adatai alapján saját számítás

5 000 alatt

5 000- 9 999

10 000- 14 999

15 000- 19 999

20 000 felett

Σ

15-16 62,41 101,29 77,78 184,65 94,11 109,80 17-19 75,01 182,53 123,36 119,97 121,15 140,42 20-22 44,70 35,00 41,17 23,03 45,90 36,57 24-25 6,23 17,60 6,94 12,48 78,67 26,64

26 0,55 5,65 5,73 22,74 7,90 9,22 27-28 13,56 80,69 31,65 107,12 103,94 77,95 29-35 90,64 122,23 47,16 237,43 576,87 223,80 36-37 0,55 12,82 10,37 35,87 8,96 15,43

Σ 293,66 557,81 344,16 743,29 1037,50 639,82

VA RNYIL 1989 előtt 1989-1993 1993 után Σ

15-16 126,63 83,53 107,65 109,80 17-19 127,61 173,67 116,25 140,42 20-22 41,47 39,99 14,38 36,57 24-25 37,87 14,33 15,02 26,64

26 14,65 4,96 0,30 9,22 27-28 115,94 43,59 24,52 77,95 29-35 333,67 132,59 53,43 223,80 36-37 18,68 12,16 11,49 15,43

Σ 816,51 504,82 343,04 639,82

Területi jellemzők 4.

Az észak-alföldi közép- és kisvárosokban működő feldolgozóipari vállalkozások és a rendszerváltás előtti feldolgozóipar kapcsolata a cégek alkalmazottjainak létszáma alapján; Forrás: saját felmérés

0

10

20

30

40

50

60

70

80

0-4 5-9 10-49 50-99 100-249 250- Σ

Létszám-kategóriák

%

1 2 3 4

1. Van, a cég (vagy elődje) helyi iparvállalat vagy szövetkezet átalakulásával jött létre;

2. Van, a cég (vagy elődje) helyi iparvállalat vagy szövetkezet bázisán (pl. infrastruktúrájának, munkaerejének, piaci kapcsolatainak, márkanevének felhasználásával) jött létre;

3. Van, de a cégnek (vagy elődjének) nincs köze a település szocialista ipari örökségéhez;

4. A cég tevékenységének nem voltak szocialista ipari előzményei a településen.

Kapcsolatrendszerek 1.

0

10

20

30

40

50

60

70

1 2 3 4 5 6

%

Em l íté se k g y a k or isá g a (%) Átla go s ré sz e se d é s (%)

0

10

20

30

40

50

60

70

80

1 2 3 4 5 6

%

Említések gyakorisága (%) Átlagos részesedés (%)

A nyersanyag-beszerzések területi kategóriák szerinti

megoszlása (%);

forrás: saját felmérés

1. A cégnek otthont adó település; 2. A cégnek otthont adó településen kívül, de a cég megyéje; 3. A cég megyéjén kívül, de Kelet-Magyarország; 4. Budapest; 5.

Dunántúl; 6. Külföld;

Az eszközbeszerzések területi kategóriák szerinti megoszlása

(%);

forrás: saját felmérés

1. A cégnek otthont adó település; 2. A cégnek otthont adó településen kívül, de a cég megyéje; 3. A cég megyéjén kívül, de

Kelet-Magyarország; 4. Budapest; 5. Dunántúl; 6. Külföld;

Kapcsolatrendszerek 2.

0

10

20

30

40

50

60

70

80

1 2 3 4 5 6

%

Em l íté se k g yakorisá g a (%) Átla go s rész esed é s (%)

0

2 0

4 0

6 0

8 0

10 0

12 0

1 2 3

%

Em lí té se k g ya ko r isá ga (%) Átla g os ré sze se d é s (%)

A szolgáltatás-vásárlások területi kategóriák szerinti megoszlása (%);

forrás: saját felmérés

1. A cégnek otthont adó település; 2. Valamely közeli kisváros, amely nem megyeszékhely; 3.

Megyeszékhely; 4. Szomszédos megyeszékhely; 5. Budapest; 6.Egyéb;

A munkaerő-ellátás területi kategóriák szerinti megoszlása (%);

forrás: saját felmérés

1. A cégnek helyt adó település(ek); 2. 20 kilométernél nem messzebb fekvő

települések; 3. 20 kilométernél messzebb fekvő települések;

Kapcsolatrendszerek 3.

0

10

20

30

40

50

60

70

1 2 3 4 5 6

%

Említé se k gyakorisá ga (%) Átla gos rész esedé s (%)

0

10

20

30

40

50

60

70

1 2 3 4 5

%

Em l íté se k g y a k or isá g a (%) Átla go s ré sz e se d é s (%)

A feldolgozóipari vállalkozások értékesítésének területi kategóriák

szerinti megoszlása (%);

forrás: saját felmérés

1. A cégnek otthont adó település; 2. A cégnek otthont adó településen kívül, de a cég

megyéje; 3. A cég megyéjén kívül, de Kelet-Magyarország; 4. Budapest; 5. Dunántúl; 6.

Külföld;

A feldolgozóipari vállalkozások értékesítésének vásárlók szerinti

megoszlása (%);

forrás: saját felmérés

1. Közvetlenül lakossági vásárlók; 2. Közcélú szervezetek, közintézmények; 3.

Nagy- és kiskereskedelmi vállalkozások; 4. Más feldolgozóipari vállalkozások; 5.

Egyéb

Kapcsolatrendszerek 4.

Feldolgozóipari cégeknek történő értékesítés

Ki?

Kinek?

kohászat, fémfeldolgozás; gépgyártás; vegyipar;

nagy-, közép- és kisvállalatok;inkább külföldi tulajdonú cégek;

gépgyártás; kohászat, fémfeldolgozás; vegyipar;

inkább nagyvállalatok; inkább külföldi tulajdonú cégek;

Hová?

Külföld

Dunántúl?

Feldolgozóipar és helyi gazdaság összefüggései

Az észak-alföldi közép- és kisvárosok típusai a feldolgozóipari foglalkoztatás jelentősége és a gazdaság összteljesítménye alapján; Forrás: TEIR és KSH, Cég-Kód-Tár adatai alapján saját számítás és szerkesztés

Köszönöm a figyelmet!