AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA

ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI

DOMJÁNNÉ DR. NYIZSALOVSZKI RITA

Félév tematikájaHét Tananyag

2018. február 5. - 9.

Bevezetés. Követelmények ismertetése. Az Európai Unió: előzmények, kialakulás,

bővülés. Kihívások, válaszok a XXI. században.

2018. február 12.-16. Az Unió fejlesztéspolitikájának előtörténete, változási folyamata, jelenlegi helyzete és

jövőbeli kilátásai.

2018. február 19.-23. Az EU szakpolitikáinak rövid összefoglalása. A fejlesztéspolitika pénzügyi eszközei.

2018. február 26.- 03.02 A turizmus. nemzetközi trendjei, válaszai a kihívásokra.

A turizmus mint a fejlesztéspolitika eszköze.

2018. március 5-9. Az EU 2007-2013 közötti fejlesztési politikája, annak jellegzetességei. Változások a

programozásban, a végrehajtásban és a finanszírozásban

2018. március 12-16. Az EU 2014-2020 közti fejlesztéspolitikája. Városfejlesztés, gazdaságfejlesztés.

2018. március19-23. Az EU fejlesztéspolitikájának hatása Magyarországon. Regionális politika, TOP 2014-

2020.

2018. március 26.-30. Szakmai látogatás a Heves Megyei önkormányzatnál.

2018. április 2-6. TAVASZI SZÜNET

2018. április 9-13. Az EU turizmuspolitikája. Az európai turizmus regionális földrajza, kiemelt térségei.

2018. április 16-20. Vidéki és rurális turizmus az EU fejlesztéspolitikájában. A LEADER szerepe és

jelentősége.

2018. április 23-27. Turisztikai desztináció menedzsment (TDM) és kapcsolata az EU

fejlesztéspolitikájával.

2018. április 30-május 4. Kiselőadások

2018. május 7-11. Kiselőadások

2018. május 13-18. Szakmai látogatás Eger város önkormányzatánál

Jegyszerzés módjaVizsga : 50%

Kiselőadás 50%◦ Területfejlesztés és turizmus a saját településen.

◦ A település jelenlegi helyzetének bemutatása.

◦ Település turisztikai erőforrásainak bemutatása

◦ EU-s turisztikai fejlesztések bemutatása

◦ Saját település turisztikai szempontú SWOT analízise

◦ Saját fejlesztési koncepció megfogalmazása

https://www.palyazat.gov.hu/

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_VTEF4/ch01s03.html

Aktualitásokhttp://turizmusonline.hu/aktualis/cikk/42_milliard_forint_turisztikai_fejlesztesekre

https://www.hirado.hu/kulfold/kulpolitika/cikk/2018/01/19/velenceben-indul-az-eu-kina-turisztikai-ev/

https://www.youtube.com/watch?v=gPipHd17a1Q

Források:

http://europa.eu.int/

http://europa.eu.int/pol/reg/index_en.htm

http://www.euroinfo.hu/

Bernek-Kondorosi-Nemerkényi-Szabó: Az Európai Unió. Cartographia, Bp., 2004 (2003)

Probáld F. (szerk.): Európa regionális földrajza. Eötvös Kiadó, Bp., 2000.

Horváth Gy.: Európai regionális politika. Dialóg-Campus, Pécs, 1998.

Forman B.: Regionális politika az Európai Unióban. VÁTI, Bp., 2000.

Forman B.: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai. ETK, Bp., 2001.

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. (5. Kiadás). Magyar Országgyűlés, 2002.

AZ EU KIALAKULÁSA: ELŐZMÉNYEK, KIALAKULÁS,

BŐVÜLÉS

Az Európai Unió: 500 millió ember – 27! ország

Az Európai

Unió tagállamai

Tagjelölt országok

Territory: EU covers over 4 million km²

People: 508 million 3rd – China, India

Germany - 82.1 million people

Malta - 0.4 million.

Mekkora az EU tagországainak a területe?

Terület 1000 km²-benF

ran

cia

ors

zá

g

Sp

an

yo

lors

zá

g

Své

do

rszá

g

Ném

eto

rszá

g

Le

ng

ye

lors

zá

g

Fin

no

rszá

g

Ola

szo

rszá

g

Eg

ye

sü

lt K

irály

sá

g

Ro

má

nia

Gö

rög

ors

zá

g

Bu

lgá

ria

Ma

gya

rors

zá

g

Po

rtu

gá

lia

Au

sztr

ia

Cse

h K

öztá

rsa

sá

g

Íro

rszá

g

Lit

vá

nia

Le

tto

rszá

g

Szlo

vá

kia

És

zto

rszá

g

Dán

ia

Ho

lla

nd

ia

Belg

ium

Szlo

vé

nia

Cip

rus

Lu

xe

mb

urg

Má

lta

54

4,0

50

6,0

41

0,3

35

7,0

31

2,7

30

4,5

29

5,1

24

3,8

23

0,0

13

0,7

11

1,0

93

,0

91

,9

82

,5

77

,3

68

,4

62

,7

62

,3

49

,0

43

,4

43

,1

33

,8

30

,3

20

,1

9,3

2,6

0,3

Hány ember él az EUtagállamaiban?

Lakosság millió főben (2009)

Összesen 500 millió fő

82

,1

64

,4

61

,6

60

,1

45

,8

38

,1

21

,5

16

,5

11

,3

10

,8

10

,6

10

,5

10

,0

9,3

8,4

7,6

5,5

5,4

5,3

4,5

3,3

2,3

2,0

1,3

0,8

0,5

0,4

Fra

nc

iao

rszá

g

Sp

an

yo

lors

zá

g

Své

do

rszá

g

Le

ng

ye

lors

zá

g

Fin

no

rszá

g

Ola

szo

rszá

g

Eg

ye

sü

lt K

irály

sá

g

Ro

má

nia

Gö

rög

ors

zá

g

Bu

lgá

ria

Ma

gya

rors

zá

g

Be

lgiu

m

Au

sztr

ia

Cs

eh

Kö

ztá

rsa

sá

g

Íro

rszá

g

Lit

vá

nia

Le

tto

rszá

g

Szlo

vá

kia

És

zto

rszá

g

Dá

nia

Ho

lla

nd

ia

Po

rtu

gá

lia

Szlo

vé

nia

Cip

rus

Lu

xe

mb

urg

Má

lta

Ném

eto

rszá

g

Mire költi az EU a pénzt?Az EU teljes költségvetése 2012-ben:

147,2 milliárd euró= a GDP 1,12%-a

Európai uniós polgárság, szabadság,

biztonság és a jog érvényesülése

1%

Igazgatási és egyéb költségek

6%

Fenntartható növekedés:

munkahelyteremtés,

versenyképesség,

regionális fejlesztés

46%

Az EU mint globális szereplő

(beleértve a fejlődő országok támogatását)

6%

Természeti erőforrások:

mezőgazdaság,

környezetvédelem

41%

Az alapító atyákÚttörő gondolatok a béke és a jólét szolgálatában…

Konrad Adenauer

Robert Schuman

Winston Churchill

Alcide De Gasperi

Jean Monnet

Az EU jelképei

Az európai zászló Az európai himnusz

Európa Nap: május 9.Az EU mottója: egység a sokféleségben

EU – jelképek, adatok

Tagállamok száma: 28

Jelképek:

• zászló – 1955- European Council

• Himnusz: Beethowen IX. Symphony – Örömóda https://www.youtube.com/watch?v=Jo_-KoBiBG0

• Európa nap május 9– az európai béke és egység ünnepe• Robert Schuman deklarációjának emlékére – 1950

• Mottó: „Egység a sokféleségben„

23 hivatalos nyelv

Bővítés: hat országról 27 országra

1952 1973 1981 1986

1990 1995 2004 2007

A Szerződések – a jogra épülő, demokratikus együttműködés alapkövei

1952Az Európai Szén- és

Acélközösséget létrehozó

szerződés

1958Római Szerződések:

Az EGK-t létrehozó szerződés

Az Európai Atomenergia-

közösséget létrehozó szerződés

1987Egységes Európai

Okmány: az

egységes piac

1993Maastrichti Szerződés:

Szerződés az Európai

Unióról

1999Amszterdami

Szerződés

2003Nizzai Szerződés

2009Lisszaboni Szerződés

A legnagyobb horderejű bővítés: Európa megosztottságának megszüntetése

A berlini fal leomlása – a kommunista korszak végeAz EU gazdasági támogatást nyújt: beindul a Phare-program

Az Európai Unióhoz való csatlakozás kritériumai:• demokrácia és jogállamiság• működő piacgazdaság• az uniós joganyag átvétele

Megkezdődnek a hivatalos csatlakozási tárgyalások

A koppenhágai csúcstalálkozó jóváhagyja a bővítést

10 új tagállam: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia

41989

41992

41998

42002

42004

42007 Bulgária és Románia csatlakozik az EU-hoz

Tagjelölt országok:Izland, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Törökország

© R

euders

42013 Horvátország csatlakozik július 1-jén

A Lisszaboni Szerződés – Európa a 21. század küszöbén

A Lisszaboni Szerződés életbe lépése nyomán az EU:

Hatékonyabb lesz Egyszerűsödnek az eljárások, állandó elnöke lesz a Tanácsnak, stb.

Demokratikusabb Az Európai Parlament és a tagállami lesz parlamentek nagyobb szerephez jutnak, az

európai polgárok kezdeményezési jogot kapnak, az alapjogi charta beépül az EU joganyagába, stb.

Átláthatóbb lesz Egyértelműbb lesz, kinek mi a feladata, több dokumentum és ülés lesz nyilvános.

Egységesebben Közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő stb. lép fel a világban

Biztonságosabb Új lehetőségek a klímaváltozás és a lesz terrorizmus elleni küzdelemben, növekszik az

energiaellátás biztonsága, stb.

AZ EU TÖRTÉNETE - előzmények

Előzmények 1946-1950

Jelentős pusztulás a II. világháború után

USA – Marshall terv

Együttműködések alapjai.

Hidegháború kora 1946-19501945 után a Sztálin vezette Szovjetunió kiterjesztette befolyási övezetét Kelet-Közép-Európára (Magyaro., Lengyelo., Csehszlovákia, Románia, Bulgária)

A nyugati országok félnek a kommunisták előretörésétől, ezért konszolidálni akarnak, az elsődleges cél az életszínvonal javítása

Ezért elindították a Marshall-tervet, mely a fenti célok mellett arra is rádöbbenti a hatalmakat, hogy képesek nemzetek feletti együttműködésre

Hogyan alakult meg az Európai Unió? Az Európai Unió a három szervezetből álló Európai Közösségekből jött létre:

Európai Szén- és Acélközösség

Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac)

Európai Atomközösség (Euroatom)

Az Európai Unióelődszervezetei 1.A második világháború után néhány európai ország elhatározta, hogy megakadályozza újabb háborúk kitörését.

1950-ben Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet a francia tervhivatal elnöke azt javasolták, hogy Franciaország és Németország acél és széntermelését közösen ellenőrizzék- mivel ez a két nyersanyag a háború két legfontosabb alapanyaga.

1951-ben (párizsi szerződés) megalakult az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió), amelyhez Németországon és Franciaországon kívül csatlakozott Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg.

Az Európai Unióelődszervezetei 2.1957-ben, Rómában (római szerződés) megalapították a gazdasági együttműködést erősítését, és a kereskedelmi korlátozások megszüntetését szolgáló Európai Gazdasági Közösséget (Közös Piac).

Az Európai Atomközösség (Euroatom) szintén 1957-ben alakult meg az atomenergia békés felhasználására (római szerződés).

CélokTartós béke és biztonság megteremtése

Demokrácia, szabadság és fejlődés biztosítása

Belső piac megteremtése

Áruk, szolgáltatások, tőke, személyek szabadon áramolhatnak

Nemzeti, vallási, kulturális sokszínűség megőrzése

Az Európai Unióelődszervezetei 3.A tagállamok a külön létrehozott három Közösség intézményeiről 1965-ben úgy határoztak , hogy összevonják(ESZAK, EGK, Euratom), így jött létre az Európai Közösségek(EK). 1967-től lépett életbe.

Az EK központi céljaként a tagállamok vámunió és közös piac létrehozását jelölték meg. ◦ A vámunió a kereskedelmi korlátozások (vámok, kvóták)

felszámolását és a külső országokkal szemben közös külkereskedelmi politika folytatását jelenti.

◦ a közös piac olyan terület, amelyen belül az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon, akadályoktól mentesen mozoghat.

Új tagok csatlakozása (Tizenkettek)1973-ban (első bővítés) az EK-hoz csatlakozott Dánia, az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia) és Írország

1981-ben (második bővítés) Görögország

1986-ban (harmadik bővítés) Portugália és Spanyolország is.

A tagállamok száma ezzel 12-re nőtt.

Az egységes Piac

A vámuniót az EK-ban már 1968-ra kiépítették. A közös piac, azaz azáruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő akadálymentesmozgása azonban a nyolcvanas évekre sem valósult meg tökéletesen. Ezért a tagállamok - akiket ebben a világgazdaságbanvaló versenyképességük növelése is ösztönzött - úgy érezték, hogyintegrációjukat tovább kell erősíteniük.

az ún. Egységes Európai Okmány 1986. február 18-i aláírásávalmeghirdették az egységes piac programját. Az egységes piacot -amely a közös piac magasabb szintjét jelenti - a még létezőakadályok felszámolásával, a nemzeti jogrendszerekharmonizálásával 1993. január 1-re építették ki.

Maastricht-i szerződés 1993gazdasági és pénzügyi unió beindításáról

közös pénz bevezetéséről

közös kül- és biztonságpolitika felállításáról

bel- és igazságügyi együttműködés megkezdéséről

bevezette az uniós állampolgárság intézményét, amelyneklegfőbb jogosultsága, hogy minden uniós állampolgárszabadon mozoghat és tartózkodhat bármely tagállamterületén.

Tizenötök1995-ben (negyedik bővítés): az Európai Unióhoz csatlakozott további három ország: Ausztria, Finnország és Svédország is. A tagállamok száma ezzel 15-re nőtt.

Az euró bevezetéseA Maastrichti Szerződés gazdasági és pénzügyi unióról hozott döntéseinek eredményeként 1999-ben az EU bevezette közös pénzét, az eurót, amelyhez 12 tagállama csatlakozott, Dánia, Svédország és az Egyesült Királyság kivételével mindegyik EU-tagország. A közös pénz igazi megjelenése azonban 2002. január 1-én következik be, amikor az euró pénzérmék és bankjegyek készpénzforgalomba kerülnek, majd kéthónapos átmenet után kizárólagos fizetőeszközzé válnak az euróra áttérő 12 tagországban.

2003 Nizzai szerződésA Nizzai szerződést 2001. február 26-án írták alá az Európai Unió akkori tagállamai, és 2003. február 1-jén lépett hatályba. Kiegészítette a maastrichti szerződést és a római szerződést. A nizzai szerződés megújította az Unió intézményrendszerét, hogy az a tervezett bővítések után is működőképes legyen.

A nizzai szerződés megváltoztatta a szavazás rendszerét a Tanácsban.

A szerződés az Unió bővítése után 732-re emelte képviselői helyek számát az Európai Parlamentben.

Csökkentette az Európai Bizottság tagjainak számát. Elrendelte, hogy amint az Európai Unió tagállamainak száma eléri a 27-et, a biztosok száma kevesebb legyen a tagállamok számánál. A módosítás 27. tagállam csatlakozása utáni első Bizottság hivatalba lépésének időpontjától lép érvénybe.

A szerződés tartalmazott intézkedéseket az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejártának pénzügyi következményeivel kapcsolatban.

2009 Lisszaboni szerződésAz Európai Unió (EU) működését tette hatékonyabbá az alapszerződések korábbi változatainak módosításával.

A szerződés kinyilvánított célja volt, hogy „lezárják az amszterdami szerződéssel és a nizzai szerződéssel megkezdett folyamatot, amely arra irányul, hogy megerősítse az Unió hatékonyságát és demokratikus legitimitását, valamint javítsa egységes fellépését”.

A lisszaboni szerződéssel bevezetett főbb változtatások közé tartozott a minősített többségi szavazások számának növelése az EU Tanácsában, az Európai Parlament megnövelt szerepe a döntéshozásban, a pillérrendszer megszüntetése, új tisztségek létrehozása (az Európai Tanács elnöke és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) egy egységes álláspont képviseletének megkönnyítésére. A szerződés két jelenlegi és egy jövőbeli kivétellel jogilag kötelezővé tette az Alapjogi Chartát. A szerződéssel eredetileg csökkentették volna az EU-biztosok számát 27-ről 18-ra, de ezt végül az íreknek adott garanciákban visszavonták.