Az európai integráció történeteUnger Anna

2012. szeptember 8.

alapvető konfliktus: francia-német ellentét (Ruhr-vidék) területi és nemzetiségi konfliktusok gazdasági összeütközések

II. vh. után új világrend: bipoláris világ 1946-47-re már látható:

Európa újjáépítése: Marshall-terv → szovjet blokk kimarad gazdasági-fegyverkezési verseny 1950: koreai háború → Európában is megtörténhet?

integráció 3 iránya: katonai, biztonságpolitikai: NATO (1949) kulturális, emberi jogi: Európa Tanács (1950, Council of

Europe, CoE) gazdasági: Európai Szén- és Acélközösség (1951)

Az európai egység kérdése a II. vh. után

Előzmények, okok: Marshall-terv (ebből nő ki az OECD) Nemzetközi Ruhr Bizottság (1948-tól) gazdasági stabilitás nemzetközi „nyugalom”, Nyugat-Németország

megerősítése

1951, Párizs: Európai Szén- és Acélközösség

Gazdasági integráció

A gazdasági integráció alapjai:a Római Szerződések

Előzmények

3 irányban indul meg az együttműködés: általános, emberi jogi (Európa Tanács - CoE) biztonságpolitikai (NATO, NYEU, EVK) gazdaságpolitika (ESZAK)

1951, Párizs: Hatok brit különutas politika amerikai támogatás

Az ESZAK tanulságai francia tervgazdálkodás sajátosságai

hiány/túltermelés szabályozása és elkerülése képzés és foglalkoztatás közösségiesítése szabad verseny: árak áttekinthetősége, trösztellenes szabályozás tagállami szuverenitás korlátozása:

vámok, mennyiségi korlátozások eltörléseszállítási szabályok közösítése

Eredmények: kereskedelmi korlátok felszámolása jelentős forgalomnövekedés a két szektorban árstabilitásProblematikus pont: szénhidrogének előretörése visszaesés a

szénbányászatban

Fejlemények (1954-55) 1954: EVK bukása Monnet lemond a Főhatóság elnöki tisztségéről

föderalizmus kudarca? újabb Monnet-terv: az integráció kiterjesztése az atomenergia területére Benelux-államok, NSZK: továbblépés szükséges a gazdasági integrációban

Beyen-terv (1953): európai vámunió (politikai közösség megerősítése gazdasági oldalról)

1955: Messina eredeti ok: ki legyen Monnet utódja? (René Meyer) hogyan tovább? eltérő elképzelések

F: együttműködés az atomenergia területén végeredmény esetleges (EDC)

B: vámunió és közös piacD: belpolitikai megosztottság (Erhardt – Hallstein)

A Spaak-jelentés

Messina eredménye: továbblépés két irányban (gazdaság, atomenergia) Spaak-bizottság létrehozása (Hatok + GBR)

GBR: nem a vámunióra, inkább OEEC-ben európai szabadkereskedelmi térség (EFTA, 1960. május)

A Spaak-jelentés (1956. május, velencei konferencia) Montánunió (és a részleges integráció) elérte határait, tovább kell

lépni gazdaság egészének integrációja szükséges atomenergia-szektor ettől elválasztva, de szintén integrálva 1. lépés: vámunió közös piac kiindulópontja 2. lépés: egységes belső piac 3. lépés: széles és mély gazdasági integráció politikai integráció

A Római Szerződések1957. március 25. – 1958. január 1.

Európai Gazdasági Közösség (European Economic Community)

Európai Atomenergia Közösség (European Atomic Energy Community) tagállamok túlléptek érdekellentéteiken

1956: Szuez, Magyarország NY-Európa: két nagyhatalom közé beszorult állapot önállóság és

világpolitikai befolyás kérdése intézményi keretek: a Montánunió mintájára

Parlamenti Közgyűlés Tanács Főhatóság Bizottság (Walter Hallstein) Bíróság

Az EGK fő célkitűzései

áruimport és –export esetében szokásos vámok és mennyiségi korlátozások eltörlése

közös vámtarifa és közös kereskedelempolitika (1968. július 1.) személyek, szolgáltatások és tőke szabad forgalmát akadályozó gátak lebontása közös mezőgazdasági politika (KAP) közös közlekedéspolitika közös versenypolitika gazdaságpolitikai koordináció Európai Beruházási Bank létrehozása Európai Szociális Alap (foglalkoztatást elősegítő, gazdasági és szociális kohéziót

erősítő pénzügyi eszköz)

Az európai integráció az1960-as években

Előzmények

1957: Római Szerződések Európai Gazdasági Közösség a teljes gazdaság fokozatos

integrációja Európai Atomenergia Közösség az európai atomenergia-ipar

közös felügyelete

a funkcionalizmus győzelme a föderalizmus felett? létezik-e a spill-over? (Ernst B. Haas)

Az első évek tanulságai vámunió: eredetileg 12 éves határidő (1970) már 1968. július

1-től megvalósul EGK megjelenik a nemzetközi színtéren is (GATT) erőteljes gazdasági növekedés (5%)

meghaladta az OECD-átlagot szinte teljes foglalkoztatottság enyhén emelkedő infláció alapvető kérdés: minek köszönhető?

integráció (vámunió) növekvő export és import, a „munkamegosztás” sajátos előnyei érzékelhetővé váltak

háború után konjunktúra (OEEC, Marshall-terv)

az integráció politikai és társadalmi legitimációját biztosították nemzeti szinten is

Az első reformkísérlet közös agrárpolitika (KAP) finanszírozása (1965)

Hallstein elképzelése: közösségi bevételekből legyen finanszírozva (exporttámogatások – agrárium kikerült a világpiaci tényezők hatóköréből)Sicco Mansholt: KAP kerüljön ki a kormányközi színtérből (EB)

EB és hollandok: Közgyűlés jogkörének kiterjesztésre a közös költségvetésre

1966-tól többségi (nem egyhangú) döntéshozatal (RSZ szerint)

De Gaulle: „üres székek politikája”(1965. július -1966. január)

A luxemburgikompromisszum

KAP-reform és a költségvetés Közgyűlés alá rendelésre elnapolva

többségi döntés fenntartása, de nemzeti vétó lehetősége Hallstein távozott az EB éléről Jean Rey

Eredménye, következménye: lelassuló döntéshozatal kormányköziség erősödik bővítés-mélyítés dilemmája

Intézményi reformok

Európai Bíróság1963, Van Gend en-Loos-ügy: közösségi jog közvetlen hatálya (direct effect)

1964, Costa vs. Enel-ügy: közösségi jog elsődlegessége (primacy)

Egyesítő Szerződés (Merger Treaty) – 1965. április 8., Brüsszel hatályos 1967. július 1-től innentől Európai Közösségek (EK)

Kihívások

bővítés kérdése UK 1961. csatlakozási szándék bejelentése északi államok (Dánia, Írország, Norvégia) Törökország

1963: francia vétó a brit tagság ellen (1967-ben ismét) 1969, Hágai csúcstalálkozó

De Gaulle már távozott (Georges Pompidou) csatlakozási feltételek tisztázása, megegyezés KAP közösségi (saját forrású) finanszírozása (Közgyűlés

jogkörkiterjesztése nélkül, ez majd csak 1975-től)

Válság és fellendülés/Az 1970-1980-as évtizedek/

Előzmények

a gazdasági integráció sikeres a politikai együttműködés konfliktusos jogfejlődés:

Egyesítő Szerződés Európai Bíróság jogfejlesztő szerepe

bővítés: politikai okokból ellehetetlenül (Hágai csúcs, 1969 → igen az északi bővülés alapjaira)

Hága másik fejleménye: politikai együttműködés lehetőségeinek feltérképezése (külügyminiszterek)

1960-as évek vége: az alapító atyák generációja távozik

Mélyítési tervek 1970, Davignon-jelentés → Európai Politikai Együttműködés (European

Political Cooperation) külpolitikai koordináció egészen Maastrichtig működött

1970, Werner-terv → gazdasági és pénzügyi unió tervezete párhuzamos haladásra van szükség a monetáris, fiskális és gazdasági

integráció területénárfolyammozgások korlátozásajegybanki működés összehangolásaközös valuta bevezetése (kb. 1 évtized)

1971: Tanács elfogadja a tervet 1973, Bretton Woods vége, olajárrobbanás: Werner-terv összeomlása

1972, Párizsi Csúcsértekezlet → Werner-terv fenntartása

Az első kibővülés

1972. január: csatlakozási szerződések aláírása GBR, Írország, Dánia, Norvégia

1973. január 1: Hatok helyett Kilencek1975: brit népszavazás a tagság fenntartásáról

politikai változások: Spanyolország Portugália Görögország

Az europesszimizmussajátosságai

1974, Párizsi Csúcs: EP közvetlen választása (1979) Európai Tanács állandósítása (évente legalább 3x) Tindemans-jelentés: koncepció az Európai Unióról

közös vízió, Európa-terv szükségességekül- és biztonságpolitika: egység kérdésenem lehetséges az azonos ütemű fejlődés: „kétsebességes Európa” „állampolgárok Európája”:

szabad mozgás (határnélküliség) diplomák és szakvégzettségek kölcsönös elismerése

Bizottság és EP hatáskörének megerősítése → 1976, Tanács tárgyalja: 1979, Európai Monetáris Rendszer (EMS, European Monetary System)

egységes monetáris rendszer alapjai (1992-ben összeomlott) European Currency Unit (ECU)

További fejlemények

új szakpolitikák megjelenése: regionális politika halászati politika Európai Fejlesztési Alap EMS

EK szerepe a mediterrán Európa demokratizációjában: Görögország (1981) Spanyolország, Portugália (1986)

Grönland távozik (referendum: 1982, kilépés: 1985) eurosclerosis → gazdasági lemaradás rémképe brit költségvetési vita

A Fehér Könyv (1985)

Bizottság: fő cél az egységes belső piac fizikaipénzügyi akadályok lebontása szükséges technikai

négy szabadság megvalósítása:személyek szabad mozgásatőkeszolgáltatások szabad áramlásaáruk

Egységes Európai Okmány

aláírása:1986. február 17.Luxembourg

hatályba lépése: 1987. július 1.

Az Egységes Okmány

a Római Szerződések első átfogó módosítása minden korábbi intézményi reform itt jelenik meg EP hatáskör-bővülése közös európai külpolitika kialakításának igénye cél: az Európai Unió megteremtése négy szabadság és egységes belső piac

a gazdasági és monetáris unió előszobája 1992 végéig a teendők 94%-a teljesült

A TIZENÖTÖK EURÓPÁJA/Az 1990-2000-es évtizedek/

Előzmények

1981, 1986: déli bővülés brit költségvetési vita új Bizottság, J. Delors → Fehér Könyv 1986-87: Egységes Európai Okmány

első átfogó módosítás egységes belső piac megteremtése

1989: szovjet blokk összeomlása új világrend → mi ebben Európa szerepe? kibővült Európa? fő kérdés: egységes Németország

Az Európai Unió születése

1991. december 11: Maastrichti Csúcs Maastrichti Szerződések: 1992. február 7. / 1993. november 1.

TEU/EUSZ – új joganyag!!! EUMSZ

Az EU felépítése és jövőjepilléres szerkezet:

1. EC - EK-pillér 2. CFSP – Közös kül- és biztonságpolitika 3. JHA – Bel- és igazságügyi együttműködés

kudarcos kezdet: dán népszavazás, 1992monetáris politika kihívásaiészaki kibővülés, 1992-95 (1995. január 1.)

Ausztria – 1989.Svédország – 1991.Finnország, Svájc, Norvégia – 1992.

Maastricht után

Belpolitika Tizenötök Európája – kibővült tagság,

akadozó intézményrendszer és a további bővítés dilemmája

nemzetállamok kontra EU monetáris unió kérdése közös piacból és a támogatási

politikákból eredő problémák (világgazdasági szinten is probléma)

Külpolitika CFSP lehetőségei és korlátai nemzetközi szerepvállalás problémái

(jugoszláv hború) poszt-bipoláris világ és a transz-

atlanti kapcsolatok átalakuló világgazdasági környezet

(WTO) keleti bővítés kérdése

Maastricht után II.

Torino IGC, 1996 → újabb reform-tervezetek fő célkitűzések:

polgárközeli Unió állampolgári és munkavállalási jogok CFSP megerősítése intézményi reformok (belső és külső kényszerek)

Amszterdami Szerződés

aláírása:1997. október 2.hatályba lépése:1999. május 1.

Az ASZ eredményei

1. pillér EP jogkörének szélesítése minősített többségi

döntéshozatal kiterjesztése Szociális jegyzőkönyv

beemelése foglalkoztatáspolitika 3. pilléres ügyek

áthelyezése totális kudarc: intézményi

reform

2. pillér Mr. CFSP Többségi döntés

megjelenése, vétójog fenntartása

kudarc: az EU nem jogi személy

3. pillér új név: Rendőri és

Büntető-igazságügyi Együttműködés

EuB hatásköri kiterjesztése

Schengeni Szerződés részleges átvétele (új tagok számára teljes egészében kötelező lett)

Az ASZ továbbireformlépései

nyilvánosság alapelve EUSZ 6. cikkelye uniós állampolgárság másodlagossága flexibilitási klauzula: szorosabb együttműködés lehetősége Római Szerződés újraszámozása csatolt jegyzőkönyv: Stabilitási és Növekedési Egyezmény

monetáris unió gazdaságpolitikai (fiskális) alapja

Két szerződés között

1998. március: csatlakozási tárgyalások kezdete – „regatta modell”

1999. január 1: € 1999. március: az EB lemondása 1999. március: Berlini ET 1999. tavasz: NATO-bombázás, Szerbia 1999-2000: az „osztrák karantén” 2000. május: Joschka Fischer beszéde 2000. december: Alapjogi Charta

A Nizzai Szerződés

Aláírták:2001. február 26.

Hatályos:2003. február 1.

Fő célkitűzések

„amszterdami maradékok” intézményi reform, tekintettel a keleti bővítésre hatékonyabb döntéshozatali rendszer kialakítása flexibilitás kérdései

Nizza by night2000. december 10-11.

1998. március: csatlakozási tárgyalások kezdete – „regatta modell”

1999. január 1: € 1999. március: az EB lemondása 1999. március: Berlini ET 1999. tavasz: NATO-bombázás, Szerbia 1999-2000: az „osztrák karantén” 2000. május: Joschka Fischer beszéde

Eredmények I.Intézményi reformok

TANÁCS szavazati súlyok átalakítása minősített többség kiterjesztése „kettős többség” intézményesítése vétójog további szűkítése

BIZOTTSÁG ‘1 állam – 1 biztos’ elve rotációs elv kialakítása elnöki hatáskör kiterjesztése kinevezési eljárás módosítása

PARLAMENT létszám növelése döntéshozatali

hatáskörök növelése

További eredmények

flexibilitás kiterjesztése és módosítása demokratikus alapértékek védelme (EUSZ 7. cikkely) bővítés konkretizálása (Jegyzőkönyv) Alapjogi Charta Európai Szociális Agenda

Ezredfordulós kihívások

keleti bővülés 2000-ig: 3-5 új tag 2000 nyara: Big Bang elképzelés 2003: csatlakozási népszavazások 2004. május 1: Huszonötök Európája (2007. január 1: 27 tag)

Lisszaboni Stratégia: foglalkoztatás és növekedés programja → kivitelezési nehézségek (+2007-2008-as válság hatása)

politikai szerkezet állandó kihívása (‘UPO’ – Delors) szuverenitás és demokratikus deficit problémája → Laekeni deklaráció

(2001. december) Európai Alkotmányozó Konvent (2002-2003) és alkotmányozási kormányközi

tárgyalások (2003-2004)