Nemzeti költségvetés:

• Eléri az adott ország GDP-jének 40-50%-át (GNI-jének 35-65%-át ) • Saját forrásai vannak • Kiadási oldal hagyományos négy

funkciója: – Állami feladatok és fejlesztések

finanszírozása – Közjavak és közszolgáltatások vásárlása,

nyújtása – Gazdaság szabályozása – Jövedelmek újraelosztás • Kohéziós jellege van • Magyarországon bázis alapú tervezés

Nemzetközi szervezetek költségvetése: Alapvetően tagállami befizetések ( GDP %-ában megállapított „tagdíj” ) Az EU valahol e kettő között helyezkedik el Program alapú tervezés Kiadási plafon az Unió GNI-jének 1,24%-a

1. A közös politikák támogatása(automatizmus – fair részesedés kérdése)

2. Az integrációból származó nyereségek és veszteségek kiegyensúlyozása (nettó pénzáramlás – nem költségvetési jelleg előnyök)

3. Kohézió erősítésének igénye (kritérium a relatív fejlettségi szint)

4. Tagok bizonyos szolgáltatásokat várnak el (megfelelő egyensúly)

Elvi kormányzati/költségvetési funkciók: 1. Allokáció 2. Redisztribúció (jövedelem

újraelosztás) 3. Stabilizáció (gazd pol.) 4. Szabályozó szerep (adók, transzferek)

Az Európai Unió költségvetése jelenleg nem tölti be a föderális ktgvetések szerepét és nem tud meghatározó szerepet játszani sem a stabilizációs sem a redisztribúciós politikában.

Elvek: 1. Egységesség és pontosság elve

◦ egyetlen dokumentum) 2. Éves költségvetés elve

◦ (teljes naptári év) 3. Költségvetési egyensúly elve

◦ (se többlet, se hiány, átvihetőség kérdése) 4. Számbavételi egység

5. Globális fedezet elve◦ (bevétel – kiadás nem köthet össze, nincs

beszámítás) 6. Gondos pénzgazdálkodás elve

◦ (takarékos bánásmód) 7. Nyilvánosság elve

◦ (közzététel) 8. Részletesség elve

9. Kohézió elve – Egységes Európai Okmány rögzítette

a „tagállamok közötti gazdasági és szociális kohézió és szolidaritás” elvét

10. Szubszidiaritás elve 11. Kofinanszírozás vagy társfinanszírozás

elve 12. Automatikus finanszírozás

(tagországok automatikus be- és kifizetési kötelezettsége)

• Hagyományos saját források (TOR): – Vámbevételek, – agrár- (cukor is) illetékek, -

lefölözések • Hozzáadott érték adó (VAT) bevételek

%-a ◦ 1971-től fokozatosan

• GNP alapú befizetés (1988 óta)

1. Közös Mezőgazdasági politika 2. Strukturális Alapok 3. Belső politikák 4. Külső politikák 5. Adminisztratív kiadások 6. Tartalékok 7. Előcsatlakozási segélyek

EGK megalapítása után ->kiadások nagy része: közös agrárpolitika finanszírozása

1980-as évek második fele: strukturális alapok szerepének megerősödése

2000-től a kiadási plafon a GNI 1,24%-a

Pénzügyi előterv (‘80-as évek végtől)◦ 6 év◦ Európai Tanács

Éves költségvetés◦ Költségvetési eljárás során

(szeptember október)

Európai Bizottság

Európai Tanács

költségvetés

Európai Parlament

Pénzügyi keretterv 2000-2006 (1999-es árakon)(kötelezettségvállalási szinten)

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006Mezőgazdaság 40920 42800 43900 43770 42760 41930 41660Strukturális műveletek 32045 31455 30865 30285 29595 29595 29170Belső politikák 5930 6040 6150 6260 6370 6480 6600Külső politikák 4550 4560 4570 4580 4590 4600 4610Adminisztráció 4560 4600 4700 4800 4900 5000 5100Előcsatlakozási segélyek 3120 3120 3120 3120 3120 3120 3120Összesen (tartalékok nélkül) 89600 91110 98360 101590 100800 101600 103840

A KAP-ra fordított kiadások csökkenésének ellenére az agrárpolitika maradt a legnagyobb kiadási tétel

Strukturális műveletek előtérbe kerülése 2000-től új fejezet: előcsatlakozási

támogatás

A csatlakozó országok számára a szükséges finanszírozási keretet az Agenda 2000 teremtette meg -> 2000. jan. 1-jével : Előcsatlakozási Alapok

Részei: ISPA (infrastruktúrális fejlesztések), SAPARD (mezőgazdaság és vidékfejlesztés) és PHARE

Előcsatlakozási Alapok 2000-2006

050

100150200250300350400450

Bulgária

Cseh K

öztárs

aság

Észto

rszá

g

Mag

yaro

rszá

g

Letto

rszá

g

Litvá

nia

Leng

yelor

szág

Román

ia

Szlová

kia

Szlové

nia

Csatlakozó országok

mill

ió €

PHARE

ISPA (min)

ISPA (max)

SAPARD

A Strukturális Alapok általános, a 2000-2006. közötti időszakra érvényes szabályozását a Tanács 1260/1999/EK rendelet biztosítja. A rendelet meghatározza az alapok működésének alapelveit, ismerteti a négy strukturális alap feladatait.

A 2000-2006 os programozási időszakban 195 Mrd Euro áll rendelkezésre a Strukturális Alapoknak, amelyek megoszlása az egyes alapok között az alábbiak szerint alakul:

Reform helyett inkább a status quo megőrzésére irányultak

Költségvetés elvei, céljai, hatásköre még mindig nem egyértelmű

Agrárpolitika jelentős reformjának elmaradása: csökkent a szerepe a kiadásokban, de az alapvető problémák megmaradtak

Nem került sor a költségvetés szerepének meghatározása az EMU létrejöttével kapcsolatban -> fiskális politikai ellentmondások

Az újonnan csatlakozó országok segítése a felzárkózáshoz

Költségvetéssel kapcsolatban éles viták A nettó befizetők a „teherelosztásért”

küzdenek, míg a fejletlenebb országok ragaszkodnak a korábbi években elért transzferekhez és pozíciókhoz

Nettó finanszírozók: legalább a kiadások „befagyasztása”

EMU és a kibővülés kapcsán az érvek a inkább a ktgvetés bővülése mellett szólnak

Költségvetési terhek nettó befizetői és haszonélvezői közötti megoszlásról szóló viták félrevezetőek

Ktgvetési transzferek = közösségbeli tagság költség-haszon mérlege

A közösségi kiadások az összes tagország érdekeit szolgálják akkor is, ha a kapcsolódások bizonytalanok és közvetettek -> versenyképesség, ktgvetésen kívüli költségek és hasznok

Az Agenda 2000-hez képest más prioritások Már nem a közös agrárpolitika jelenti az

első számú kiadási tételt -> a versenyképesség javítása a fő cél

Új kiadási szerkezet Az új fejezetek jelzésértékűek, kijelölik a

főbb célokat, fejlesztési irányokat

Unió versenyképességének javítása mellett a gazdasági növekedés, több és jobb munkahely teremtése is előtérbe került.

Strukturális Alapok és célkitűzések módosítása

Ami változatlan: a tagállamok közös költségvetésbe

irányuló éves befizetéseinek felső határa

2006-hoz képest 2013-ban a Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért lett a pénzügyi terv elsődleges prioritása, az erre rendelt kiadások 2006-hoz képest 2013-ra 194%-al nőttek!

1. Fenntartható növekedés 2. Természeti erőforrásokkal való

gazdálkodás 3. Állampolgárság, szabadság, biztonság és

igazságosság 4. EU, mint globális partner 5. Adminisztráció

0

20 000

40 000

60 000

80 000

100 000

120 000

140 000

160 000

Milli

ó eu

ró fo

lyó

árak

on

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Kötelezettségvállalási előirányzatok 2007-20136. Ellentételezés

5. Igazgatás

4. EU mint globálispartner

3. Uniós polgárság,szabadság,biztonság, jog

2.Természetierőforrásokkal valógazdálkodás

1. Fenntarthatónövekedés

2 alfejezete: - Versenyképesség a növekedésért és

foglalkoztatásért - Kohézió a növekedésért és

foglalkoztatásért

K+F támogatása Transzeurópai hálózatok kiépítésének

támogatása Oktatási-képzési politika Szociálpolitika

Cél: növekedés alapjainak a megteremtése (nem jövedelem-újraelosztásról szól)

-Konvergencia célkitűzés-Regionális versenyképesség és

foglalkoztatás-Területi együttműködés

Költségvetés kiadásainak több, mint 40%-a Részei: - Közös agrárpolitika - Halászati politika - Környezet védelem Nagy része piachoz kapcsolódó és közvetlen

kiadás

Tartalmában új és lényeges együttműködési területeket érint

3 alfejezete: - Bel- és igazságügyi együttműködés- Fogyasztóvédelem - Információs és kulturális politika

Költségvetés kiadásainak 5,4%-a Alfejezetei: a) Szomszédságpolitika b) Fejlesztési és gazdasági együttműködés c) Az EU, mint globális szereplő

Új Előcsatlakozási Eszköz (IPA-> Phare, ISPA, SAPARD helyett)

Európai Szomszédsági és Partner Eszköz (ENPI)

4. fejezet 15-15%-át fordítanák EPI-re és ENPI-re

Fejlődő országok támogatására

Fejlesztési Együttműködési Eszközzel (DCI)

Fejezet kiadásainak 32,4%-a

Humanitárius segély- és válságkezelés (esetleges természeti katasztrófa esetére)

Makroszintű pénzügyi segítségnyújtás

Közös intézmények fenntartására (Iskolák, nyugdíj, egyéb intézmények) Több, mint 40%-a Bizottság kiadásaira 2006-hoz képest előirányzott kiadások

nőnek, oka: Románia Bulgária csatlakozása-> bürokratikus apparátus felduzzad

Románia és Bulgária csatlakozásának segítésére 2009-ig

Költségvetés 0,4%-a Előirányzott összeg 70,9%-át Románia, 20,1%-át Bulgária kapja

Magyarország 2007-2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap keretében

2 fő cél: a) foglalkoztatás bővítése b) tartós gazdasági növekedés

feltételeinek megteremtése.