az európai városállomány fejlődése, különös tekintettel a járműipari városokra

MT

A K

RT

K R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Inté

zete

Az európai városállomány fejlődése, különös tekintettel a járműipari

városokra

A „Duna menti ipari városok fejlődési irányai” című szakmai konferencia, Győr, 2013. október 16-17.

Uszkai AndreaÜgyvivő szakértő , MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete, Nyugat-magyarországi Tudományos OsztályPhD hallgató, Széchenyi István Egyetem Regionális – és Gazdaságtudományi Doktori Iskola

Győr, 2013.10.16.

A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze (TÁMOP-4.2.2A-11/1/KONV-2012-0010)

TAM422A 3 200 301

„A3”: Altéma :Az európai városhálózat, s nagyközpontok átrendeződési irányai

MT

A K

RT

K R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Inté

zete

2

Az „A3” altéma munkacsoportja

Projektmenedzser

Dr. Lados Mihály CSc. Tudományos főmunkatárs, osztályvezető, egyetemi docens, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Altéma-vezető:

Dr. Hardi Tamás PhD. tudományos főmunkatárs, egyetemi docens, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Széchenyi István Egyetem

Szerzők:•Dr. Baráth Gabriella PhD. Tudományos munkatárs, Kodolányi János Főiskola•Boris Kazakov , adjunktus, BAS National Instutite of Geophysics, Geodesy and Geography, Sofia•Prof. Chavdar Mladenov, BAS National Instutite of Geophysics, Geodesy and Geography, Sofia•Dr. Csizmadia Zoltán PhD. tudományos munkatárs, tanszékvezető, egyetemi docens, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Széchenyi István Egyetem• Dr. Hardi Tamás PhD. tudományos főmunkatárs, egyetemi docens, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Széchenyi István Egyetem•Kralovacski Ágnes, igazgató, Ambient Kft, Temerin/Szerbia•Miklósné Dr. Zakar Andrea PhD. tanszékvezető, főiskolai docens, Tomori Pál Főiskola•Dr. Nagy Imre PhD. tudományos főmunkatárs, egyetemi tanár, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont•Pintér Tibor PhD hallgató, Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola•Uszkai Andrea Ügyvivő szakértő, PhD hallgató, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola

MT

A K

RT

K R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Inté

zete

Az „A3” altéma kutatásáról röviden...

Célja, hogy bemutassa:•milyen városfejlődési folyamatok zajlanak Európában jelenleg, •milyen eltéréseket találhatunk az egyes európai térségek között a városfejlődés irányait tekintve•az európai metropoliszok jelentősége mellett az alacsonyabb népességszámú városok városhálózatban betöltött szerepének alakulását•a járműipar és a városfejlődés kapcsolata valós jelenség

3

MT

A K

RT

K R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Inté

zete

A kutatás felépítése

• Az európai városhálózat legfontosabb jellemzői, tudományos előzmények – szakirodalomi áttekintés

• Teljes körű várostérségi elemzés (50-500 ezer fő között) Városfejlesztési tervek az Európai Unióban

• Járműipari várostérségek vizsgálata (népességszámtól függetlenül, 178-183-217db)

Esettanulmányok /Craiova (Daewoo, Ford), Piteşti (Dacia, Renault), Lovech (pl.

Great Wall Motors, Litex Motors, stb.), Kragujevác (Zastava, Fiat)/

4

MT

A K

RT

K R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Inté

zete

Teljes körű várostérségi elemzés

5

Földrajzi nagyrégiók N % Kumulált %

Közép-Európa 326 27,6 27,6Nyugat-Európa 408 34,5 62,2Dél-Európa 285 24,1 86,3Észak-Európa 74 6,3 92,5Délkelet-Európa 88 7,5 100,0Összes 1 181 100,0

Statisztikák 50 ezer fő fölötti városok

50-500 ezer fő közötti városok

100-150 ezer fő közötti városok

Hazai városok (Budapest nélkül)

N 1 238 db 1 181 db 200 db 18 db

Átlag 158 127 110 442 121 768 101 856Medián 83 367 81 014 119 878 77 057Szórás 332 263 76 342 15 017 47 047

Min 50 013 50 013 100 027 56 530Max 7 619 800 491 000 149 883 208 016

A városok népességszámának alapstatisztikái, 2011 (fő)

Forrás: www.citypoulation.de; http://epp.eurostat.ec.europa.eu

Az 50-500 ezer fő közötti városok megoszlása földrajzi nagyrégiók szerint


MT

A K

RT

K R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Inté

zete

Az európai országok lakosságának és a 20 ezernél népesebb városok lakosságszámának változása

2001 és 2011 között (%)

6Szerkesztette: Hardi T.

I.II.

III. IV.

MT

A K

RT

K R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Inté

zete

A GDP alapú gazdasági fejlettség és fejlődés térségi sajátosságai 1.

7Forrás: www.citypoulation.de; http://epp.eurostat.ec.europa.eu (készítette: Hardi Tamás)

Egy főre jutó GDP, 2007-2010, NUTS 3, millió EUR

MT

A K

RT

K R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Inté

zete

A GDP alapú gazdasági fejlettség és fejlődés térségi sajátosságai 2.


A GDP és a GDP változás összefüggése 2000 és 2007-2010 között

Az egy főre jutó GDP változása 2000 és 2007-2010 között, NUTS 3, %

MT

A K

RT

K R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Inté

zete

9 városcsoport területi alapú eloszlása

9

CS1 - Alacsony GDP + Alacsony GDP növekedés

CS2 - Alacsony GDP + Közepes GDP növekedés

CS3 - Alacsony GDP + Magas GDP növekedés

CS4 - Közepes GDP + Alacsony GDP növekedés

CS5 - Közepes GDP + Közepes GDP növekedés

CS6 - Közepes GDP + Magas GDP növekedés

CS7 - Magas GDP + Alacsony GDP növekedés

CS8 - Magas GDP + Közepes GDP növekedés

CS9 - Magas GDP + Magas GDP növekedés

Egy főre jutó GDP – 2007-2010 (Euro) Egy főre jutó GDP változás 2000 és 2007-2010 között, %

< = 19 900 < = 122%19 901 – 29 500 123 – 141 %29 501 + 142 +

Egy főre jutó GDP (2007-2010) és annak változása 2000 és 2007-2010 között

N=991


MT

A K

RT

K R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Inté

zete

A 4 fejlettségi csoport területi eloszlása

10

Városcsoportok - 8 változó alapján - 4 csoport1. Fejlett, növekvő,

sűrű2. Átlagos, növekvő,

fiatalos3. Átlagos, stagnáló,

elöregedő4. Fejletlen, csökkenő,

ritka

Nyugat-Európa 24,7% 68,0% 7,0% 0,3%

Észak-Európa 14,9% 58,1% 27,0%

Dél-Európa 1,4% 40,0% 43,6% 15,0%

Közép-Európa 6,2% 3,1% 47,8% 42,9%

Délkelet-Európa 6,8% 6,8% 13,6% 72,7%Összes 11,7% 37,3% 29,4% 21,6%

Forrás: www.citypoulation.de; http://epp.eurostat.ec.europa.eu (készítette Hardi Tamás)

MT

A K

RT

K R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Inté

zete

Járműipari várostérségek jellemzői Európában

11

MT

A K

RT

K R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Inté

zete

Az Európai Unió összes járműipari települése és a vizsgálatba bevontak országok szerint, 2013

12

Ország

Járműipari települések Európában A vizsgálatba bevont járműipari településekA vizsgálatba

bevont települések aránya az összes

járműipari településen belül

(%)

száma (db) aránya (%) száma (db)aránya

(%)

1. Németország 43 19,8 41 22,4 95,32. Franciaország 36 16,6 31 16,9 93,93. Egyesült Királyság

30 13,8 19 10,4 63,3

4. Olaszország 22 10,1 17 9,3 77,35. Spanyolország 13 5,9 12 6,6 92,36. Csehország 11 5,0 10 5,5 90,97. Lengyelország 11 5,0 10 5,5 90,98. Svédország 10 4,6 8 4,4 80,09. Hollandia 9 4,1 8 4,4 88,810. Belgium 7 3,2 6 3,3 85,711. Portugália 6 2,7 4 2,2 66,612. Magyarország 5 2,3 5 2,7 100,013. Ausztria 4 1,8 3 1,6 75,014. Románia 3 1,4 3 1,6 100,015. Szlovákia 3 1,4 3 1,6 100,016. Finnország 2 0,9 1 0,5 50,017. Bulgária 1 0,4 1 0,5 100,018. Szlovénia 1 0,4 1 0,5 100,0Összesen 217 100,0 183 100,0 84,3

60,3%

39,7%

Forrás: ACEA 2013, www.citypoulation.de; http://epp.eurostat.ec.europa.eu

MT

A K

RT

K R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Inté

zete

Járműipari települések nagyrégiók és méret szerint

13

Nagyrégiók Járműipari település Nem járműipari település(db) (%) (db) (%)

Közép-Európa 73 39,9 303 26,8Nyugat-Európa 64 35,0 384 34,0Dél-Európa 33 18,0 279 24,7Észak-Európa 9 4,9 72 6,4Délkelet-Európa 4 2,2 92 8,1Összesen 183 100,0 1 130 100,0

Méretkategória (fő)Járműipari település Nem járműipari település

(db) (%) (db) (%)... - 50 000 74 40,4 … …50 001 - 70 000 23 12,6 427 37,870 001 - 100 000 13 7,1 290 25,7100 001 - 200 000 36 19,7 259 22,9200 001 - 500 000 17 9,3 116 10,3500 001 - ... 20 10,9 38 3,4Összesen 183 100,0 1 130 100,0

Győr méretű város-e (120-140 ezer fő között)?

Járműipari település Nem járműipari település

(db) (%) (db) (%)

Igen 11 6,0 54 4,8Nem 172 94,0 1 076 95,2Összesen 183 100,0 1 130 100,0

92,9%

Forrás: ACEA 2013, www.citypoulation.de; http://epp.eurostat.ec.europa.eu

MT

A K

RT

K R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Inté

zete

A vizsgált 183 járműipari város népességszáma (2011) és annak változása a (2001-2011)

14Forrás: www.citypoulation.de; http://epp.eurostat.ec.europa.eu

MT

A K

RT

K R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Inté

zete

A vizsgált 183 járműipari település közül a 100 és 200 ezer fő közötti városok népességszáma 2011-ben és annak változása a 2001 és 2011 közötti időszak alatt

15Forrás: www.citypoulation.de; http://epp.eurostat.ec.europa.eu

MT

A K

RT

K R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Inté

zete

A járműipari klaszteranalízis 1.

16

Települési szint Változó kódja Változó neve Mértékegység IdőpontVPOP2011 Város népessége fő 2011NUTS3 szint Változó kódja Változó neve Mértékegység IdőpontN3PDEN11 Népsűrűség fő/km2 2011N3NPCH11 Természetes népesség változás (előző évhez képest) fő/1000 lakos 2011N3MIG11 Nettó migráció (előző évhez képest) fő/1000 lakos 2011N3YOU12 Fiatalkorú függőségi ráta (0-14 / 15-64) % 2012N3OLD12 Időskorú függőségi ráta (65-x / 15-64) % 2012N3GDP07_10 Egy főre jutó GDP EURO 2007-2010

A változók fontossági sorrendben A járműipari városokból képzett klaszterek mérete


MT

A K

RT

K R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Inté

zete


17

változó klaszter

2. 1. 4. 3. 5.

Népsűrűség (fő/km2) (NUTS 3), 2011 átlag fölötti átlag fölötti átlagos átlag alatti átlag alattiEgy főre jutó GDP (EURO), 2007-2010 átlagos átlag fölötti átlagos átlag alatti átlag alattiVáros népessége (fő) 2011 átlag fölötti átlag fölötti átlagos átlagos átlagosNettó migráció (előző évhez képest) (fő/ezer lakos) 2011 átlag fölötti átlag fölötti átlagos átlag alatti átlag alattiFiatalkorú függőségi ráta (0-14 / 15-64) (%), 2012 átlag fölötti átlag alatti átlag fölötti átlag alatti átlag alattiTermészetes népesség változás (előző évhez képest) (fő/ezer lakos), 2011

átlag fölötti átlag alatti átlag fölötti átlag alatti átlag alatti

Időskorú függőségi ráta (65-x / 15-64) (%), 2012 átlag alatti átlag fölötti átlag alatti átlag fölötti átlag alattiA klaszter elemeinek száma (db) 16 32 63 34 33


MT

A K

RT

K R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Inté

zete


18

Nagyrégiók

Total

Közép-Európa

Nyugat-Európa

Dél-Európa

Észak-Európa

Délkelet-Európa

Járműipari városok

csoportjai

2 37,5% 43,8% 18,8% 100,0%

1 81,2% 3,1% 15,6% 100,0%

4 77,8% 7,9% 14,3% 100,0%

3 41,2% 8,8% 47,1% 2,9% 100,0%

5 78,8% 12,1% 9,1% 100,0%

Total 40,4% 33,7% 18,5% 5,1% 2,2% 100,0%


MT

A K

RT

K R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Inté

zete

A járműipari városok száma (db) nagyrégiók és országok szerint az egyes klasztereken belül

19

Országok és nagyrégiók KlaszterekTotal

2. 1. 4. 3. 5.Közép-Európa 6 26 0 14 26 72Németország 2 25 - 13 - 40Lengyelország 2 - - - 8 10Csehország 1 - - - 9 10Magyarország - - - - 5 5Szlovákia - - - - 3 3Ausztria 1 1 - 1 - 3Szlovénia - - - - 1 1Nyugat-Európa 7 1 40 3 0 51Egyesült Királyság 5 1 - - - 6Franciaország 1 - 28 2 - 31Belgium 1 - 5 - - 6Hollandia - - 7 1 - 8Dél-Európa 3 5 5 16 4 33Olaszország 1 5 3 7 1 17Spanyolország 2 - 2 7 1 12Portugália - - - 2 2 4Észak-Európa 0 0 9 0 0 9Finnország - - 1 - - 1Svédország - - 8 - - 8Délkelet-Európa 0 0 0 1 3 4Románia - - - - 3 3Bulgária - - - 1 - 1Összesen 16 32 63 34 33 178Forrás: www.citypoulation.de; http://epp.eurostat.ec.europa.eu

MT

A K

RT

K R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Inté

zete

Demográfiai és gazdasági hatásvizsgálat a járműipari városokra az 50-500 ezer fő közötti

méretkategóriában

20

Természetes népesség változás

(előző évhez képest) (fő/ezer

lakos) 2011

Nettó migráció (előző évhez képest) (fő/ezer lakos) 2011

Egy főre jutó NUTS 3 GDP 2000 (Euro)

Egy főre jutó NUTS 3 GDP 2007-2010

(Euro)

Egy főre jutó NUTS 2 GDP

2009EU 27=100%

átlagJárműipari 1,03 3,21 22 976,92 28 392,94 101,88Nem járműipari

0,88 1,88 19 575,80 25 362,35 99,02

szórásJárműipari 4,19 4,84 13 699,50 15 576,16 32,10Nem járműipari

3,80 5,23 11 849,06 14 117,00 34,76

Egy főre jutó GDP az 50-500 ezer fő népességű járműipari, illetve járműipari városokat nem tartalmazó NUTS 3 térségekben (Euro)


MT

A K

RT

K R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Inté

zete

Kutatási eredményeink összegzése

• Földrajzi elhelyezkedés: kulcsfontosságú tényező• Közép- és Délkelet-Európában nagyon fontos az is, hogy az államon

belül hol helyezkedik el az adott várostérség.• A városfejlődés eltérő szakaszait találhatjuk a kontinens egyes

nagyrégióiban.• Európában egyszerre zajlanak koncentrációs és dekoncentrációs

folyamatok, amelyekre a vándorlási folyamatok vannak hatással. • A járműipar vándorlást kiváltó, attraktivitást növelő tényező• A Közép- és Délkelet-Európában zajló folyamatok a járműipar

tekintetében is lényegesen eltérnek a nyugati államok hasonló folyamataitól. - Szerepe: kiemeli az adott várost az amúgy gyenge fejlődési folyamatokból, s némiképp jobb helyzetbe hozza őket.

21

MT

A K

RT

K R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Inté

zete

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!

22

az európai városállomány fejlődése, különös tekintettel a járműipari városokra

Documents