Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja

● A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány megszámlálására tett próbálkozásokkal.

● A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak sokkal több figyelmet kellene az élőhelyi adottságok felmérésére fordítania

A jelenlegi helyzet● Nagyságrendek

● Európában 19 csülkös vadfaj fordul elő● Létszámuk együttesen legkevesebb 15 millió példány● Élő tömegük hozzávetőleg 2/3 milliárd kg● Biomassza súlyuk elérheti a 150.000 kg/100 km²-t● Helyileg és regionálisan egészen meglepően magas

lehet a sűrűségük– Ausztriában (85000 km²) a becsült állomány összesen

1.26 millió csülkösvad, ami közel 15 állat/ km² sűrűség.

A jelenlegi helyzet● Jelentőségük

● Mind gazdasági, mind a biodiverzitás szempontjából óriási óriási potenciális forrást képviselnek.

● Évente kb. 5.2 millió csülkös vadat zsákmányolnak, ami 120000 tonna húst jelent => hatalmas energia- és fehérjeforrás

● Több százmillió € vadászati bevétel lehetőségét jelentik● Felmérhetetlen esztétikai, változatos kulturális értéket

képviselnek, minden országnak a saját történeti és vadászati hagyományai szerint.

A jelenlegi helyzet● Ökológiai jelentőségük

● Becsült éves zöld növényzet fogyasztásuk kb. 20 millió tonna

● Ezért, nagy hatásuk van az ökoszisztémák más elemeire.

● Domináns szerepük van a természetes és az ember által kialakított z ökoszisztémák szerkezetének és dimamikájának alakulására.

● Számos növény-, madár-, és rovartársulás faji összetételét, valamint a természetes és telepített erdők korösszetételét és fizikai szerkezetét is alakítják.

Tények

Legelési nyomás

Biodiverzitás● Nem megkérdőjelezhető

a tájra gyakorolt hatásuk, valamit kulcs-szerepük az ökoszisztémák működésében.

● Nyilvánvaló, hogy hatékony szakmai politikákra van szükség a csülkös-vad fajok állományainak és az általuk kifejtett hatások kezeléséhez.

Egy Európa – számos gazdálkodási cél

● Országok közti eltérések● Országokon belüli eltérések● Az egyes országokon belül a fajok közötti

különbségek● Egy faj különböző állományai közötti eltérések

● 1. példa: Milyen létszámbecslési módszereket használnak?

Egy Európa – számos becslési módszer

Direkt becslések

Vadászok megfigyelései AbsFogás-jelölés-visszafogás (CMR) AbsSávos becsés (line transects)Teljes légi számlálás Abs Rel

Nyílt területek számlálása (open hills counts) AbsEtető helyeken végzett számlálás Abs RelTranszektek RelMegfigyelő helyeken végzett számlálás Abs RelFényszórós számlálás RelHajtásos számlálás Abs

Egy Európa – számos becslési módszer

Indirekt becslések

Hullaték kupacok/csomók számolása Abs RelNyomsávban végzett számlálás Rel

Havon végzett nyomszámlálás AbsFinn háromszög (Wildlife triangle) RelJelek számlálása RelKohort analízis Abs RelÁllatok hangjainak számlálása Abs

Szarvas megfigyeléses monitoring RelVitális értékek elemzése RelÉlőhely minőség nyomonkövetése Rel

Egy Európa – számos gazdálkodási cél

● Nem meglepő, hogy a számos becslési módszer tükrözi a különböző gazdálkodási célokat

● Meglepő, hogy a legtöbb országban olyan módszereket használnak, amik az abszolút létszámot vagy sűrűséget becslik, miközben ilyen adatokra az adott gazdálkodási célok eléréséhez nincs is szükség

● Úgy tűnik, hogy az állatok számlálására valamilyen belső késztetésünk van

Egy Európa –számos gazdálkodási cél

● Európa nagy részében a csülkös fajokkal való gazdálkodás céljai valamilyen formában kötődnek valamilyen más társadalmi szektor céljaihoz, mint pl. a mezőgazdaság, erdészet, vagy közlekedés

● ”a fenntartható gazdálkodás érdekében ...”● Ezek után még meglepőbb, hogy

csak kevés olyan ország van, amely a nagytestű fajok állományai által biodiverzitás más fajtáiban okozott hatások mérésére alkalmas lenne

Egy Európa –számos gazdálkodási cél

● Következtetés● Majdnem minden európai országban tudják, hogy a

számlálási módszerek alkalmatlanok a célok elérésére!!

● Ezért, gyakran a csülkös vaddal való gazdálkodás gyakran csak az idő, pénz és az munka felesleges fecsérlése

Az állományfelmérési módszerek alkalmatlansága és azok hatásai a vadlétszámokra és a vad hatásaira

● A csülkös vad állományának abszolút létszámát rendkívül nehéz (lehetetlen) pontosan felmérni

● A pontos létszám becslését egyetlen európai országban sem tudták megoldani

● A gazdálkodás szinte mindig régi és nem bizonyított hatékonyságú módszereken alapul, így nem csoda, hogy azok gyakran nem tudnak semmilyen valós és igazából reális számot szolgáltatni az állományok méretéről vagy trendjéről

Négy lehetőség

A: torzítatlan és pontos; b: torzítatlan, de nem pontos; c: torzított, de pontos; d: torzított és pontatlan

Az állományfelmérési módszerek alkalmatlansága és azok hatásai a vadlétszámokra és a vad hatásaira

● Módszerek● Egyszerű és ellenálló (robusztus) legyen,● Olyan legyen, ami felesleges bonyolultság nélkül,

gazdaságosan szolgáltat adatokat ● Nagy léptékben is elfogadható pontossággal

alkalmazható.

Az állományfelmérési módszerek alkalmatlansága és azok hatásai a vadlétszámokra és a vad hatásaira

● Módszerek● Legyenek könnyen használhatók, de legalábbis a

vadászok, vadgazdák, vadőrök és a földtulajdonosok könnyen megértsék őket

● Tegyék lehetővé, hogy a rájuk alapozott döntések átláthatók és mindenki számára érthetők legyenek.

● Az állomány felmérésekben való részvétel ennek a folyamatnak fontos része lehet.

A hangsúly a közvetett módszerekre helyeződik át

A szarvasfélék megfigyeléseken alapuló monitoringja

Rel

Az állomány vitális rátáinak vizsgálata Rel

Élőhely minőség felmérésén alapuló módszerek

Rel

Új paradigma: az alkalmazkodó gazdálkodás

● A gyakorlati gazdálkodóknak elvárásokat és célokat kell meghatároznia.

● Ezeket az állatok teljesítményére, az állomány produktivitására és az élőhely minőségére kell alapozni.

● Ez a megközelítés magában foglalja:– Az egyedi teljesítmények változásainak éveken át való

nyomon követését (monitoring)– Az állomány jellemzők változásainak éveken át való

követését (monitoring)– Az élőhely minőségének és/vagy a növényevők élőhelyre

gyakorolt hatásának vizsgálatát.

Új paradigma: az alkalmazkodó gazdálkodás

● A kiválasztott ökológiai indikátorok időbeni változásai számszerűsíthetők és az előzetesen meghatározott célokhoz hasonlítható.

● Értékelhető, hogy a vadászati nyomás elég nagy vagy nem.

● Ezek alapján lehet az új lelövési kvóták révén a gazdálkodási döntést számszerűsíteni és a korábban meghatározott célok irányába haladni.

Új paradigma: az alkalmazkodó gazdálkodás

● Ez a folyamat nagyon hasonló az alkalmazkodó gazdálkodás (adaptive management) modelljéhez

● Az alkalmazkodó gazdálkodás során● folyamatosan adatokat gyűjtenek a rendszernek a

gazdálkodási beavatkozásra adott válaszairól és● ezeket az információkat a jobb biológiai megértésére

és● a jövőbeni döntések megalapozására használják fel.

Új paradigma: az alkalmazkodó gazdálkodás

● A csülkös vadfajokkal való gazdálkodásnak előnyös ez a megközelítés● A populáció-környezet rendszer monitorozása révén, ● A több és jobb minőségű adat gyűjtése következtében,● Amihez a vadászokat ösztönözni kell a bennük való

részvételre.

Új paradigma: az alkalmazkodó gazdálkodás

● Európában érdemes lenne bizonyos tevékenységeket egységesíteni – de legalább tanulni egymás korábbi hibáiból.

● Ehhez jobban ismerni kell egymás gazdálkodási gyakorlatát

● Egymás jobb ismeretében alkalmasabb nemzeti gazdálkodási stratégiákat lehet kidolgozni.

● Összehangolt európai megközelítéseket lehet kialakítani, amely megerősíti a természet megőrzését és az egészséges környezet fenntartását Európában.