1

AZ IDEGRENDSZER MŰKÖDÉSE Szerkesztette Vizkievicz András

2

Vizsgakövetelmények

Ismerje fel az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs /nyúltvelő, híd, középagy/, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy), és tudjon példákat említeni funkcióikra.

Értelmezze, milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatívszabályozás. Tudja összehasonlítani a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer anatómiai

hasonlóságait és különbségeit. Ismerje a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és

paraszimpatikus befolyásolásának következményeit. Értelmezze a zsigeri működések kapcsolatát az érzelmi-pszichikus működésekkel, Ismerje a rövid és hosszú távú memória fogalmát. Ismerje a jobb és bal agyfélteke eltérő funkcióit. Ismerje az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban

pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak. Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti. Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Tudja, hogy a beszéd tanulása kritikus periódushoz kötött. Értse, hogy motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismerje a feltételes reflexek szerepét az ember viselkedésében (félelem,

drogtolerancia). A feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomás-

növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Esetleírás alapján értékeljen olyan kísérleteket, olyan kísérleti módszereket, amelyek a

feltételes reflex, az operáns tanulás és belátásos tanulás kutatására irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Kapcsolja össze ezeket példákkal az ember viselkedéséből.

Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban.

Magyarázza a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom).

Ismerje fel esetleírás nyomán az az emberi viselkedés evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait.

Ismerjen példákat öröklött emberi magatartásformákra (szopóreflex, érzelmet kifejező mimika).

Ismerje az agykéreg szerepét az akaratlagos mozgások kialakításában. Ismerje a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit.

Ismerje a kéreg alatti magvak és az átkapcsolódás szerepét az automatizált mozgások szabályozásában.

A mozgatóműködések példáján értelmezze az idegrendszer hierarchikus felépítését.

3

Környéki idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András

A környéki idegrendszert 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják.

Agyidegek

Az idegeket kötőszövetes hártyával körülvett idegrostok kötegei alkotják. A nagyobb idegeken belül lehet akár több, külön elhatárolt kisebb idegrostköteg, melyek között vérerek futnak. A 12 pár agyideg agy alapjáról, az agytörzs területéről ered.

I. Szaglóideg. II. Látóideg. III. Szemmozgató ideg. IV. Sodorideg. V. Háromosztatú ideg, az egész arc, az orr, a száj, a

fogak általános érzőidege, valamint néhány rágóizom mozgató idege.

VI. Távolító ideg. VII. Arcideg az arc izmainak mozgató, a nyelv mozgató

és érző idege. VIII. Halló-egyensúlyozó ideg.

IX. Nyelv-garat ideg. X. Bolygóideg. A legnagyobb

paraszimpatikus kevert agyideg, a mellüreg és a felső hasüreg zsigereit idegzi be.

XI. Járulékos ideg a váll és nyakizmok mozgató idege. XII. Nyelvalatti ideg a nyelv izmainak mozgató idege.

Tisztán érző idegek: I., II., VIII. Tisztán mozgató idegek: a szemmozgató idegek: III., IV., VI., továbbá XI., XII. A többi kevert ideg, azaz érző és mozgató rostokat egyaránt tartalmaznak.

A tisztán érző agyidegek kivételével a legtöbb agyideg tartalmaz paraszimpatikus vegetatív idegrostokat is.

A gerincvelő idegei 31 pár. Tartalmazzák:

az érző idegsejtek bevezető rostjait, a gerincvelői szomatikus mozgató, illetve központi vegetatív sejtek kivezető rostjait. A két gyökér egyesülésével jön létre a gerincvelői ideg, ami kevert ideg.

4

A gerincvelő szelvényezettségét a belőle kilépő 31 pár gerincvelői ideg mutatja.

Bár csak 7 nyakcsigolyánk van, mégis 8 nyaki szelvényt különböztetünk meg, hiszen a koponya nyakszirtcsontja és az első nyakcsigolya között is lép ki 1-1 gerincvelői ideg.

Mellkasi szegmentumból 12, ágyékiból 5, keresztcsontiból szintén 5 van, és a legelső farkcsigolyához is tartozik egy idegpár. Ez utóbbi a

keresztcsont alján található nyíláson át hagyja el a gerinccsatornát. Az egyes gerincvelői idegek szelvényezett lefutásának megfelelően testünk szelvényezetten szerveződik (idegződik be).

Idegdúcok A környéki idegrendszerhez tartozó idegsejt csoportosulások, amelyek lehetnek:

a) érződúcok, ilyenek a csigolyaközti dúcok, bennük pszeudounipoláris érző neuronokkal,

b) vegetatív mozgató dúcok, melyekben vegetatív mozgató neuronok találhatók.

A vegetatív mozgató dúcok funkciójuk és elhelyezkedésük szerint tartozhatnak:

szimpatikus idegrendszerhez, ilyenkor o a gerincvelő két oldalán, ill. o a szervek közelében találhatók,

paraszimpatikus idegrendszerhez, ekkor a beidegzett szerv falában vannak.

Vegetatív (autonóm) idegrendszer Az idegrendszer azon működő része, amely az akaratunktól független szabályozza (autonóm módon), összehangolja a belső szervek működését. Szerepe az állandóan változó körülmények között a szervezet homeosztázisának fenntartása. A zsigerek - mirigyek, simaizmok - reflexműködésén alapuló irányító rendszer (vegetatív reflexek). Feladatai:

Vérkeringési rendszer: szív, erek, vérnyomás szabályozása. Légzőműködések irányítása. Táplálkozással, emésztéssel kapcsolatos működések összehangolása. Kiválasztás, húgyhólyag működésének irányítása. Só és vízháztartás szabályozása (ADH). Hőszabályozás lebonyolítása. Szexuális reflexek működtetése. Szem belső izmainak mozgatása (pupillareflex, akkomodáció). Hormonális rendszer egy része – mellékvesevelő, közvetlenül agyalapi mirigy és azon

keresztül egyéb mirigyek, - működésének szabályozása.

5

Vegetatív központok Emeletszerűen szerveződnek, azaz a gerincvelői és a nyúltagyi elsődleges központokat a hídi és a középagyi másodrendű központok szabályozzák. Ezen felül az egész vegetatív rendszer működését hipotalamikus, ill. nagyagyi – limbikus rendszer - központok hangolják össze. 1. Az enterális idegrendszer egy 108 idegsejtet magába foglaló bonyolult ideghálózat a

bélcső falában, amely reflexei révén önállóan képes szervezni a bélcső motorikus, elválasztó, ill. parakrin jellegű működéseit. Az önálló működés nem zárja ki a központi irányítást, a központi idegrendszerből – a szimpatikus és a paraszimpatikus idegeken keresztül – érkező utasításokat az enteralis idegrendszer közvetíti a végrehajtó sejtekhez.

2. A gerincvelő oldalsó szarvában elhelyezkedő központi vegetatív neuronok irányítják a székletürítést, vizeletürítést, a bélműködéseket (+ enterális idegrendszer), az erekció, ejakuláció reflexek működését.

3. Az agytörzsi hálózatos állományban

a keringés, légzés, köhögés, tüsszentés, nyelés, hányás, szopás, nyálelválasztás, a szem alkalmazkodásának (pupilla reflex, accomodáció) reflexközpontjai találhatók.

4. Hipotalamusz

Táplálkozás, folyadékfelvétel (ozmoreguláció), hőszabályozás, hormonális rendszer központjai helyezkednek el.

4. A nagyagy integráló szerv, központjai főleg a limbikus rendszer területén találhatók.

Környéki része 1. Idegek

Vegetatív rostot is tartalmazó gerincvelői idegek, a nyaki szakasz kivételével. Vegetatív rostot is tartalmazó agyidegek (III. VII. IX.

X). 2. Mozgató neuronokat tartalmazó dúcok

Lehetnek közvetlenül a gerincvelő mellett, mint pl. a szimpatikus határlánc dúcai,

vagy a szervek előtt, ill. azok falában, mint pl. a paraszimpatikus rendszer dúcai.

3. Receptorok – interoreceptorok, visceroreceptorok

Belek, erek, tüdő falában, vagy maga a központ a receptor

ilyen az agytörzsben a CO2-ra érzékeny légző kp., ill. a hipotalamuszban a vér ozmotikus koncentrációjára érzékeny szomjúság

központ.

6

Fajtái: nyomásreceptorok: szív körüli nagyerek falában (carotis sinus, aortaív), feszítési receptorok: tüdő, bélfal, húgyhólyag falában, kemoreceptorok: szív körüli nagyerek falában (glomus caroticum, aorticum), ozmoreceptorok: hipotalamuszban, termoreceptorok: hipotalamuszban, bőrben, májban, gyomorban.

4. Végrehajtók, célszervek a bőr, a belső szervek, azok simaizmai, ill. mirigyei és a

szívizom. Gerincvelő vegetatív reflexei

Gerincvelő által végrehajtott, de felső szabályozója a hipotalamusz. Ilyen például

a hólyag-, a végbélürítő reflex, az erekció, ejakuláció szabályozása, bélmozgások működtetése. Hashártya reflex: féregnyúlvány gyulladásban

megakadályozza a bélmozgást. Bevezető szár

Ugyanolyan, mint a szomatikus reflexek esetén, a csigolyaközti dúcokban található érzőidegsejtek nyúlványai vezetik be az ingerületet a hátsógyökéren keresztül.

Központ A gerincvelő oldalsó szarvában.

Kilépő vegetatív rostok A mellsőgyökéren keresztül hagyják el a gerincvelőt, majd gerincvelőidegekben futnak a szervekhez. Vegetatív dúcban kapcsolódnak át.

Szimpatikus idegrendszer

Általában a szervezet

általános aktivitását fokozza, az erőtartalékait mozgósítja, testünket készenléti állapotba hozza.

Felkészíti a szervezetet a nagyobb terhelések elviselésére. A stresszelmélet szerint a stresszhatások (erőfeszítések, megpróbáltatások) olyan fiziológiás változásokat okoznak a szervezetben, amelyek mindig azonos jellegűek, függetlenül attól, hogy mi volt a kiváltó ok. A különböző megterhelő ingerekre a szervezet azonos módon reagál, ún. szimpatikus túlsúly alakul ki, mely tónusos jellegű, az egész szervezetre kiterjed. E megváltozott fiziológiás állapotot Cannon- féle vészreakciónak nevezzük. A szimpatikus rostok a gerincvelő háti-ágyéki szakaszán lépnek ki a központi idegrendszerből. Vegetatív dúcok: a gerincvelő két oldalán találhatók (Paravertebrális dúclánc).

7

Cannon-féle vészreakció során: a mellékvesevelőből az adrenalin, a noradrenalin felszabadulás fokozódik, a légzés gyorsul, a légutak tágulnak, a vázizmok erei tágulnak, a vérnyomás, szívfrekvencia nő. a vércukorszint emelkedik (máj glikogén lebontása nő), a lebontó folyamatok túlsúlyba kerülnek, a fűtőközpont aktivitása nő, bőr erei szűkülnek, a pupilla tágul. A bélműködés – elválasztás, perisztaltika - csökken, a bélcső erei szűkülnek.

Paraszimpatikus idegrendszer

Hatása kevésbé tónusos mint a szimpatikus idegrendszeré, inkább helyi jellegű. A szervezet pihenését, regenerációját, energiakészletének feltöltését segíti (visszaállítás). Hatásában közreműködő idegrostok

részben agyidegek (pl. III., VII, IX., X.), részben keresztcsonti gerincvelői idegek

útján lépnek ki. A vegetatív dúcok többnyire a beidegzett szerv falában találhatók. Paraszimpatikus funkciók:

ürítés: hányás, székelés, vizelés, bélműködés serkentése: nyálelválasztás,

gyomornedv, hasnyál elválasztás, bélmozgások fokozása (X. agyideg közvetítésével),

felépítő folyamatok túlsúlyának elősegítése, közelnézéshez akkomodáció, hűtőközpont működésének fokozódása. Erekció.

Minden belső szervünk kettős beidegzésű, vagyis szimpatikus és paraszimpatikus rostokat egyaránt kap, kivéve a mellékvesevelőt, amely kizárólag a szimpatikus idegrendszerhez tartozik, mivel tulajdonképpen nem más, mint módosult szimpatikus dúc, benne átalakult, nyúlványaikat vesztett idegsejtek találhatók. A kétféle hatás arányát a hipotalamuszban található magvak hangolják össze.

8

Szerv Szimpatikus hatás Paraszimpatikus hatás

Központja

Szív

Koszorúserek

Vérnyomás

Légzésszám

Hörgőcskék

Nyálmirigyek.

Emésztőszervek

Vércukorszint

Pupilla

Neurotranszmitter

Bőrerek

Verejtékezés

Hatás tartóssága

Hipotalamusz

Teljesítmény fokozódik

Tágulnak

Emelkedik

Fokozódik

Tágul

Fokozódik (mucinózus)

Lassul

Emelkedik

Tágul

Adrenalin

Szűkülnek (fűtő)

Fokozódik

Tartósabb

Hipotalamusz

Teljesítménye csökken

Szűkülnek

Csökken

Lassul

Szűkül

Fokozódik (acinózus)

Fokozódik

Csökken

Szűkül

Acetilkolin

Tágulnak (hűtő)

Fokozódik

Gyorsan megszüntethető

A limbikus rendszer

A talamuszok körüli, főleg a nagyagyhoz tartozó ősi magcsoportok, ill. kéregrészletek (homlok-, ill. halántéklebeny) alkotják. A legfelsőbb vegetatív szabályozó rendszer.

Hypothalamus (egyesek szerint) Amygdala Hippocampus Gyrus cinguli Septalis magok

1. A vegetatív és a szomatikus idegi szabályozás összehangolója, a

vegetatív idegrendszer legfelső központja.

2. A limbikus rendszer alapvető szerepet tölt be a magatartás szabályozásában: érzelmek (emóciók: félelem, szorongás, aggódás), indulatok (düh), akarati élet (motivációk), szociális interakciók szabályozásában, szervezésében.

3. Szerepe van továbbá az érzelmi reakciókhoz kapcsolódó tanulási folyamatokban

(klasszikus és operáns kondicionálás), „jutalomkereső magatartás” kialakulásában.

4. Hosszú távú memória kialakulásában alapvető fontosságú.

A stressz

A stressz „folyamatos feszültség”, mely rendszerint egy vagy több állandó, negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről. A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét, folyamatos megterhelést jelent.

9

A szervezetünk működésének a megváltozásáért részben idegi – szimpatikus idegrendszer -, részben hormonális mechanizmusok felelősek.

Kiváltó okok

A felgyorsult életvitellel kapcsolatos mindennapi események (például tömegközlekedés, munkavégzés).

Az egyén életének nagyobb fordulatai: vizsgák, költözés, állásváltoztatás, elbocsátás, házasság, betegség, egy személy halála.

Belső konfliktusok. A legáthatóbb és legnehezebben megoldható konfliktusok: Párkapcsolati problémák, vagy épp a párkapcsolat hiánya miatt kialakuló belső feszültség. A közösségből való kitűnés vagy a közösségbe való beilleszkedés vágyának be nem teljesülése. Az elfojtott érzelmek, gondolatok, vágyak okozta belső feszültség.

Háborúk, katasztrófák.

Típusai a) Akut: hirtelen előállt stresszhelyzetben. b) Krónikus stressz: tartós, hosszabb ideig fennálló terhelés hatására alakulhat ki. Tünetek megnyilvánulásának hátterében, részben fiziológiás, részben érzelmi történések állnak. A stressz általános tünetei:

Magas stresszhormon szint: adrenalin, kortizol. Magas vércukorszint. Emelkedett vérnyomás, magas koleszterinszint, érelmeszesedés. Immunrendszer működése gyengül, gyakori betegségek. Izomfeszülés (nyaki, háti, mellkasi izmokban). Gyakori émelygés, hányás, gyakori hasmenés, vagy székrekedés. Fokozott verejtékezés, izzadás vagy hideg kéz-láb, remegés, rángatózás, dadogás vagy

egyéb beszédzavarok. Menstruációs zavarok, szexuális vágy megszűnése. Tartósan rossz közérzet. Szorongás. Pánikrohamok, esetleg pánikbetegség. Depresszió, ingerlékenység, alvászavar. Soványság, elhízás. Tanulási, koncentrálási és térbeli tájékozódási zavarok.

A stresszortól függetlenül testünk automatikusan felkészül a veszedelemre. A stressz okozta tünetek hasonlóak a Cannon-féle vészreakcióhoz. A pszichoszomatikus betegségek kialakulása annak köszönhető, hogy egyes zsigeri működések szoros kapcsolatot mutatnak érzelmi-pszichikus működésekkel. Pszichoszomatikus betegségeknek azokat a betegségeket nevezzük, amelyek - bár különféle szervi betegségek-, de kialakulásában rendkívül nagy szerepet játszik a pszichés állapot. Másszóval a pszichés tényezők hozzájárulhatnak különféle testi megbetegedések kialakulásához, fennmaradásához, vagy kiújulásához. Bizonyos multifaktoriális testi betegségek kialakulásában az érzelmi tényezőknek kiemelt szerepe van (szívinfarktus, vastagbél gyulladás, fekélyek, szív és érrendszeri panaszok, rák, szexuális zavarok, alvászavarok).

10

A stresszkeltő szituációk érzelmi válaszokat eredményeznek. Ide tartozik: Szorongás – ezalatt értjük a félelem, feszültség és a rossz előérzetét. Legfőbb tünetei: süketség a világra,

alvászavarok, a trauma újraéledése az álmokban. Harag és agresszió – a harag agresszióhoz vezet. A gyerekek gyakran dühösek lesznek és agresszív

viselkedést mutatnak, amikor frusztrációt élnek át. A frusztráció-agresszió elmélet szerint, ha egy személy erőfeszítését egy cél elérésében megakadályozzák, agresszív hajtóerő keletkezik, amely a személy viselkedését a frusztrációt okozó tárgy vagy személy megkárosítására motiválja.

Fásultság és depresszió.

A memória

Az emlékezés fogalma A múltbeli tapasztalatok tudatunkba visszatükröződnek, újra megjelennek anélkül, hogy az eredeti inger jelen lenne. A tanulás során az idegrendszerben tartós strukturális és funkcionális változások mennek végbe. Salvador Dali: Az emlékezet állandósága

A memória/emlékezés 3 szakasza

Kódolás: a környezet információit alakítjuk át valamilyen jelentéssel bíró egységre. Tárolás: a kódolt információt emlékezetünkbe emeljük, tároljuk. Előhívás: a korábban elraktározott információkat felidézzük, tudatunkba emeljük.

Az információ tárolásának időtartama szerint háromféle emlékezeti tár ismert. Az emlékezeti folyamatok aszerint alakulnak, hogy a tárolni kívánt anyagot

egy másodpercig (1-2 sec), néhány másodpercig (10-20 sec), ennél hosszabb ideig szeretnénk megőrizni.

1. A szenzoros tárak

Minden pillanatban óriási információmennyiség hat az érzékszerveinkre. A környezet információi elsőnek az ún. szenzoros tárakba kerülnek. A szenzoros tárak minden információt képesek befogadni, az érzékszervek működéséhez köthető. A szenzoros tárak elnevezés arra utal, hogy ezekben a tárakban az érzékleti ingerek (pl. kép, hang stb.) tárolódnak néhány tizedmásodpercig. Ezekbe a tárakba olyan információk is bekerülnek, amelyekre nem is figyelünk, nem tudatosulnak. Sperling kísérlete: a kísérleti személyeknek 3 sorban 4-4 betűt mutatott 50 mp ideig és arra kérte őket, hogy idézzenek fel annyi betűt, amennyit csak tudnak. Azt találta, hogy a kísérletben résztvevők csak 4-5 betűről tudtak beszámolni, de többen azt állították, hogy sokkal több betűt láttak, mint amennyit fel tudtak idézni. Minden érzékszervnek saját szenzoros tárrészlete van. Megkülönböztetünk ikonikus (képi információk), echoikus (hallási információk) és haptikus (tapintási információk), stb. tárat. A szenzoros tárak kapacitása végtelen, ellenben a bekerülő információk emléknyomait nagyon rövid ideig, max. pár másodpercig képes csak megőrizni. Az információk megőrzésének ideje a szenzoros táraknak megfelelően változik: az ikonikus tár 1 másodpercig, az echoikus 2-4 másodpercig őrzi az információt. A szenzoros tárak működésének hátterében ún. reverberációs körök állnak. A külső ingerlés hatására az egyszerre aktiválódó neuroncsoportok között olyan hurokpályák, reverberációs körök alakulnak ki, melyek a későbbiekben egymást kölcsönösen serkentve képesek fenntartani az ingerületet a külső ingerlés megszűnte után is. A felejtés formája az elhalványulás ebben a memóriatárban. Amennyiben a figyelmi működés a szenzoros tárban tárolt anyagra irányul, az előhívható és a felismerési folyamatok hatására átkerül a rövid távú memóriába.

11

2. Rövid távú memória STM A rövid távú memória az, ami az észlelés után a tudatban megmarad (egy telefonszám megjegyzése, amíg beütjük azt a telefonkészülék billentyűzetén). Az STM-ban az információk kódolása akusztikusan és vizuálisan történik. Az emléknyomokat az STM maximum 30 másodpercig őrzi meg, kapacitása korlátozott. Az STM-ben a felejtésnek két okát emelhetjük ki:

az elhalványulást, ha nincs szükségünk az STM-ben tárolt információkra többé, és a kirekesztést, ha az új információk kiszorítják a régit, hiszen az STM kapacitása

korlátozott (7 +/- 2 elem (egy elem, pl. egy név, szám, jel, stb.)). Az STM munkamemória, mivel szerepet játszik az információk aktív feldolgozásában és átmeneti tárolásában. „Munkapadként” szolgál a hosszú távú memóriából előhívott, a problémák megoldásához szükséges információk tárolásában. Az STM-ből az információ ismétlés és gyakorlás révén kerül tovább a hosszú távú memóriába. Az STM működésének a hátterében reverberációs körök állnak. A külső ingerlés hatására az egyszerre aktiválódó neuroncsoportok között olyan hurokpályák, reverberációs körök alakulnak ki, melyek a későbbiekben egymást kölcsönösen serkentve képesek fenntartani az ingerületet a külső ingerlés megszűnte után is. Összefoglalva

Megfeleltethető a tudatosságnak, az itt tárolt információk állandóan hozzáférhetőek,

munkaasztal jellegű, ezek alapján hozunk döntéseket, az itt tárolt információk általában 20 mp után eltűnnek, az információkat a felejtéstől ismétlés által óvhatjuk meg, korlátozott kapacitású, prefrontális lebenyhez kötött funkció.

http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/oktatas/az-erzekeles-es-a-rovid-tavu-memoria-vizsgalata

3. Hosszú távú emlékezet LTM

Az összes számunkra hozzáférhető információt őrizzük itt. Az információkat elsősorban jelentésük alapján kódolja és

tárolja. A felejtés oka a tárolás közben fellépő veszteség, illetve előhívási hiba következménye.

Az LTM sejtszintű átalakulások révén alakul ki, melyek hátterében

fokozott fehérjeszintézis, ill. új szinapszisok kialakulása áll.

Jelen ismereteink szerint kapacitása végtelen, az itt tárolt információkat a STM-ba juttatja vissza, ahol műveleteket hajtunk végre vele.

Az LTM lokalizációja a limbikus rendszerhez köthető, elsősorban a hippokampuszhoz és a mandulamaghoz (amygdala).

Információ → kódolás → szenzoros tár → STM → LTM

12

Összetevői közé sorolható az implicit és explicit memória. Implicit memória: a képességek, tevékenységek raktározódnak. Ilyen pl., hogy hogyan kell biciklizni. Explicit memória: A múltbeli események előhívása, Két részre tagolódik: szemantikus tár és epizodikus

tár. Szemantikus tár: az általános információk tárolódnak. Ilyen például a szavak jelentése, dátumok,

melyek nem jelentenek személyes érintettséget, stb. Epizodikus tár: a személyes események tényeit tároló emlékezeti tár. Itt tehát életünk egyes epizódjai

raktározódnak (az én születésnapi vacsorám, az én nyaralásom, stb.).

A rövid és hosszú távú memória kontrollfolyamatai A tanulás a gyakorlás és/vagy tapasztalatszerzés következtében bekövetkező viszonylag állandó viselkedésváltozás, melynek folyamatát különféle, ún. kontrollfolyamat segíti elő. A kontrollfolyamatok az információ kódolását és a memóriatárak közötti áramlását szabályozzák. Ilyenek a

felismerés: könnyebb megjegyezni olyan dolgokat, amiket felismerünk. Figyelem: az ingerek sokasága közül kiválasztunk egyet és arra összpontosítunk.

(bővebben 12. oldal) Ismételgetés: célja lehet, hogy a rövid távú memóriában néhány másodpercig

fenntartson valamit (telefonszám), vagy, hogy átemeljen valamit a hosszú távú memóriába.

Szervezés: a különálló információtömböket logikus, ill. hierarchikus fába szervezzük. Értelmes kapcsolatok kialakítása: értelmes tanulásról akkor beszélünk, ha az új ismeretet be tudjuk

illeszteni régi ismereteink közé, ha sikerül összekapcsolni olyan információkkal, amiket már jól ismerünk.

Társítás: a számunkra értelmetlen információtömböket értelmesekkel társítunk, így lehetővé tesszük a későbbi felidézést. Egyik ilyen a kulcsszó-módszer. Például az angol curtain (függöny; ejtése: cörtn) szót úgy jegyzi meg valaki, hogy egy körte mintás függönyre gondol.

Cselekvés szerepe: idegen nyelv tanulásánál, ha az igéket úgy tanuljuk meg, hogy közben végre is hajtjuk őket, akkor a tanulás hatékonyabb.

Kontextus szerepe: egy információtömböt azon a helyen jobban vissza tudunk idézni, ahol bevésődött. (Egyik szobából átmentünk a másik szobába valamiért, de mire átértünk, elfelejtettük miért indultunk. Visszatérve könnyebben eszünkbe jut.)

Az agyféltekék aszimmetrikus működése (lateralizáció)

Bal domináns félteke Jobb szubdomináns félteke

Jobb testfél mozgatása Bal testfél mozgatása

Nyelvi funkciók, tudat Muzikalitás

Algebrikus Geometrikus, téribeli tájékozódás

Absztrakt gondolkodás Képzelőerő, kreativitás, művészi tehetség

Formális Gyakorlatias

Elemző (analitikus) Egészleges (holisztikus)

Logikus Intuitív (megérzésen alapuló)

Racionális Érzelmi

Az agyhasítás a két agyféltekét összekötő idegrost-köteg, a kérgestest átvágása. Rendkívül ritka műtét, általában az epilepszia egyes súlyos, más módon kezelhetetlen változatainál alkalmazzák, mivel a kérgestest átvágása után az epileptikus rohamok nem képesek átterjedni az egyik agyféltekéről a másikra.

13

A műtétek lehetőséget adtak egy nagy jelentőségű kísérletsorozatra, ami az agyi lateralizációt, a jobb és bal agyfélteke képességei közötti eltérést vizsgálta. Átvágás nélkül, normális esetben a jobb látótérben található tárgyak képe a bal féltekébe kerül és fordítva. Roger Sperry (1981 Nobel-díj) kísérletei során, műtéten átesett alany látómezejét kettéosztották, így a két agyféltekét különböző információval tudták ellátni. Mivel a beszédközpont az agy bal felében található, és a bal agyfélteke csak a látómező jobb oldalát látja, az alanyok képtelenek voltak megnevezni a bal látómezejükben felmutatott tárgyakat (aminek a képe a jobb féltekébe kerül), és látszólag nem is tudatosult bennük, hogy mit látnak ott, azonban képesek voltak például az eléjük tett tárgyak közül kiválasztani a megfelelőt. Mindkét féltekének bemutatják a tárgyak írott listáját (köztük: kés és könyv is). Azután a „könyv” szót vetítik a jobb féltekének. Utasításra a személy leírja a „könyv” szót, de nem tudja megmondani, hogy bal keze mit írt le. Oka: a jobb félteke látta, írta a szót, bal kimondaná, de nincs kapcsolat a kettő között.

A tanulást megalapozó megismerési – kognitív- folyamatok.

Érzékelés A külvilág ingereinek felfogása az érzékszerveink, ill. receptorsejtjeink segítségével. A megismerés első lépcsőfoka. Az adott érzékszervből az információ az agykéreg megfelelő területére kerül, ahol a kérgi neuronhálózatok dekódolják a beérkező digitális jeleket, melynek eredményeképpen kialakul az eredeti ingernek megfelelő – adekvát - érzet. Pl. a fény a szem adekvát ingere, az agykéreg nyakszirti lebenyének elsődleges látókéregében az adekvát inger hatására az adekvát érzet, a fényérzet alakul ki.

Észlelés (percepció) Amikor az érzékleti információk akciós potenciálok révén, felszálló érzőpályákon eljutnak az agykéreg megfelelő területeire, akkor ennek eredménye lehet az észlelés. Az észlelés során felismerjük, tudatunkba emeljük és jelentéssel ruházzuk fel a környezeti ingerekből érkező érzékleteket. Az észlelésünket jelentősen befolyásolják előzetes tapasztalataink, pillanatnyi hangulatunk, szükségleteink, érdeklődésünk, valamint az adott kultúra, amelyben élünk. Az észlelésben nagyon fontos szerepe van a tanulásnak is. Az észlelés minden esetben szubjektív, személyes jellegű. Két egyén ugyan arról a dologról mást észlel. Az érzékelés, észlelés folyamatának elkülönítése jól szemléltethető a kétértelmű ábrákkal (ugyanazt a fizikai ingert kétféleképpen is észlelhetjük, azaz értelmezhetjük), vagy az egyik embernek például hangos a zene és meleg a szoba, míg a másik épp az ellenkezőjét észleli, pedig a fizikai inger ugyanaz.

14

A figyelem

A figyelem az ingerek közötti szelektálás. Válogatunk az ingerek között, a külső és a belső környezetünkből eredő ingerek áradatából mit észlelünk, azt a figyelem határozza meg. A figyelem működését kiválóan modellezi a reflektor működése.

„A figyelmi működés egy mozgatható reflektorra hasonlít, melynek fényét ráirányíthatjuk a bennünket érdeklő dolgokra, kiemelve azt a környezetében levő, homályban maradó tárgyak közül. A reflektor fókuszát szűkítve a megvilágított terület kisebb lesz, de élesebben, részletgazdagabban látjuk. Ha szélesítjük a fókuszt, nagyobb területet, több dolgot tekinthetünk át, de ezeket már nem látjuk olyan élesen.”

A figyelem kiemeli, pontosabbá, élesebbé teszi észlelésünket, optimális feltételeket teremtve ezzel az információk felfogásához és feldolgozásához (memória kontrollfolyamat).

A képzelet Az emberi elme azon képessége, melynek segítségével a személyiség a valóság elemeinek gondolati kombinálásaként olyan új képeket alkot, amelyek ilyen formában a valóságban nem léteznek. A képzelet a valóságot veszi alapul, hozzájárul új összefüggések felfedezéséhez.

Az illúzió és a hallucináció Az illúzió érzékcsalódás, melynek során a valóságból érkező ingereket helytelenül értelmezzük, nem adekvát módon észleljük. Akkor keletkezik illúzió, amikor az inger nem azonos az agyi reprezentációjával, azaz a valóság belső leképezésével. Az optikai csalódások a látási folyamat téves észlelései, amelyek általában azért jönnek létre, mert a látvány az érzeteket feldolgozó központ számára egymásnak ellenkező módon értelmezhető jeleket tartalmaz. Ilyenkor általában az "erősebb" jel hatása dominál, még akkor is, ha tudatunk jelzi ezt az ellentmondást. Ilyen például az ún. Zöllner-illúzió. A hosszú, átlós vonalak valójában párhuzamosak, de a keresztvonalkák miatt összetartónak látszanak. Az illúzió oka az, hogy az elrendezés nagyon sok olyan elemet tartalmaz, amely a perspektíva érzékeltetésére szolgál, ezért a szemünk mindenképpen perspektivikusnak "akarja" érezni. A konstancia vagy állandóság agyunk azon képessége, hogy a környező világ, és ezáltal a retinán keletkező kép nagyfokú változásai ellenére is, állandónak látjuk a tárgyakat, amely ha nem lenne, teljesen összezavarodnánk a rengeteg új, ismeretlennek tűnő információtól. A méretkonstancia látásunk azon tulajdonsága, hogy az észlelési távolság változásai ellenére a látott tárgyak méretét változatlanul észleljük, noha a távolság változásával a szemünk ideghártyáján képződő kép mérete nagymértékben változik, azaz tudjuk, tisztában vagyunk vele, hogy annak ellenére, hogy egy adott tárgyat kisebbnek látunk, mert messzebb van, a tárgy mérete nem kicsi. Ahogy távolodik tőlünk egy tárgy, egyre kisebb lesz a látószög, de az igazi mérete természetesen nem csökken. Az úgynevezett út-illúzió (Ponzo-illúzió) esetén például a perspektivikus hatás és a méretkonstancia kelt ellentétes érzetet, és az előbbi dominál. Mivel a méretkonstancia elve alapján az az elvárásunk, hogy a távolabbi figurának kisebbnek kellene látszódnia, ezért ha a "távolabb" lévő alak ugyanolyan nagy, mint a "közelebbi", akkor sokkal nagyobbnak kell lennie - a nagyítást az agyunk végzi el.

15

Az érzéki csalódások hátterében különböző agyi folyamatok állhatnak. Az érzékcsalódások kialakulásának sokféle oka lehet, természetes jelenségeken túl kiválthatják különböző idegrendszeri megbetegedések, pszichoaktív szerek pl.: kábítószerek, gombamérgek, alkaloidok. A hallucináció során olyan érzéki benyomások jönnek létre, melyeknek külső inger nem feleltethető meg. A tudatmódosító szerek egy része ún. halucinogén drog, mint pl. az LSD, cannabis származékok – marihuána, hasis -, meszkalin. Elsődleges hatásuk az érzékelés, az észlelés, a gondolkodás szokásos folyamatainak megváltoztatása, módosult tudatállapotok létrehozása. Hatásukat a szinapszisok működésének megváltoztatásán keresztül fejtik ki, a tévképzetek a megfelelő agyi területeken bizonyos receptorok működésének fokozásával érhetők el, pl. az LSD hatása egyes átvivőanyagokkal - a noradrenalinnal, dopaminnal, szerotoninnal - való kémiai hasonlósága alapján, a dopamin-, és a szerotonin-receptorok izgatásán alapul. „Utazás”: a hatás akár órákon keresztül tart, melynek során pszichikai és érzékszervi zavarok, képek, élmények keletkeznek. Fokozott hallucinációk, rémlátomások, „bad-trip” (rossz utazás), hatására szorongás és pánik alakulhat ki. Tér- és időzavarok, öngyilkosság, öncsonkítás, mások elleni agresszió jöhet létre. Kényszerképzetek, mint pl.: a repülni tudás, továbbá hányás, hidegrázás, izzadás, fejfájás, esetleg rémképek alakulhatnak ki. Túladagolásnál elmekárosodás, tartós használat során depresszió veszélye nagy.

Gondolkodás A gondolkodás során nem közvetlenül az ingerre jön létre a válasz, hanem az ingerek reprezentációit használjuk, a reprezentációkon hajtunk végre műveleteket. Reprezentáció: a világ belső leképezése, szubjektív megjelenítése. A gondolkodás szimbolikus tevékenység, melynek során valami nem jelenlévőnek (lehet tárgy, esemény) szimbólumokkal történő helyettesítése, belső megjelenítése (reprezentációja) zajlik. A gondolkodás formái:

a képi, a nyelvi, a mozgásos gondolkodás.

Az emberi tanulás

A tanulás fogalma

A tanulás a gyakorlás és/vagy tapasztalatszerzés következtében bekövetkező viszonylag állandó viselkedésváltozás. A tanulás az a folyamat melynek során a memória változásai kialakulnak. A környezethez való rugalmas alkalmazkodás kialakulásának elengedhetetlen feltétele. A tanulás során szerzett tapasztalatok révén személyiségünk fejlődik, változik.

Az emberi tanulás formái

Habituáció (megszokás)

A habituáció során az alany megszokja egy adott közömbös inger gyakori jelenlétét és nem válaszol rá. A habitúáció feladata, hogy az alany számára megkülönböztesse az újat és a már ismerőst. Nem halljuk például a fali óra ketyegését, mert a habituáció következtében ismerőssé vált és hozzászoktunk.

16

Szenzitizáció (érzékenyítés) Az alany az ismételt ingerek hatására egyre érzékenyebbé válik. Általában a fontos, erős ingerek szenzitizációhoz, a gyenge, közömbös ingerek habituációhoz vezetnek. Például megtanuljuk, hogy hevesebben reagáljunk egy készülék által adott zajra, ha azt gyakran annak elromlása követi.

Az imprinting (bevésődés) A bevésődés jellemzője, hogy csak bizonyos életkorra jellemző – kritikus időszak- és egész életre szól, kitörölhetetlen.

Pl. a korai anya-gyerekkötődés (2-6 hónap között), beszédtanulás, nyelvi képesség elsajátítása, járástanulás.

Azok a gyermekek, akik 7 éves korukig nem kerülnek kapcsolatba a nyelvvel, később sem tudják már tökéletesen elsajátítani.

Kondicionálás (társítás) Lényege, hogy két, - egyébként egymástól független – az alanyra ható esemény meghatározott időbeli viszonyba kerül egymással, aminek köszönhetően az alany viselkedésében olyan változások következnek be, amelyek a két esemény közötti időbeli kapcsolat felismerésének következménye.

1. Klasszikus kondicionálással – I. típusú feltételes reflex - magyarázzák pl. bizonyos félelmek kialakulását.

A feltételes reflex kiépülésekor egy, a személy számára közömbös – feltételes - inger a megerősítés során társul egy, az alany számára feltétlen reflexet kiváltó, nem közömbös ún. feltétlen ingerrel. A tanulás előre haladtával, a társítás eredményeképpen a feltételes inger önmagában is kiváltja az ún. feltételes választ. Fájdalmas – feltétlen - inger hatására vérnyomás-növekedés, szívfrekvencia-fokozódás következik be (Cannon-féle vészreakció, szimpatikus tónus fokozódás). Ha valakinél több alkalommal fájdalmas orvosi beavatkozást kell végezni, akkor néhány alkalom után – feltételes reflex eredményeként – már a beavatkozás megkezdése előtt, az orvosi szoba, a műszerek látványa – eredetileg közömbös inger - félelmet kelt: még nem érez fájdalmat, de emelkedik a vérnyomása, gyorsul a szívműködése (feltételes válasz).

2. Az operáns kondicionálás elvei pedig jól alkalmazhatóak az oktatásban,

gyereknevelésben. Az operáns vagy vezérlő tanulás – próba-szerencse tanulás - lényege, hogy a motiváló (vagy demotiváló) esemény az alany valamilyen spontán reakcióját kövesse. A gyerek kezdetben sokoldalú, spontán viselkedéséből a szülők csak néhányat erősítenek meg. A gyerek növekedésével a megerősített viselkedések fennmaradnak, míg a meg nem erőstett viselkedések elhalványulnak (bilizés).

17

Operáns tanuláson alapul a rászokás és leszokás folyamata is. A pszichoaktív szerek (dohány, alkohol, kábító és serkentő hatású drogok, hallucinogének) fogyasztása azért is válhat szokássá, mert pozitív megerősítő hatásúak: kedvező hatást gyakorolhatnak a közérzetre, kellemes érzelmi állapotot idézhetnek elő. A pozitív megerősítés hátterében a limbikus rendszeri jutalmazási központokban dopamin felszabadulás áll, ill. a dopamin csökkenése az alapja a motiváció, a jutalomkereső magatartás kialakulásának. A drogokról való leszokás egyik lehetősége olyan hatóanyag szedése, amelynek önálló hatása nincs, de droggal együtt alkalmazva rossz közérzetet okoz. A komplex tanulás alatt az asszociációképzésnél többet jelentő tanulást értjük, mint például

a környezetről egy mentális térkép kialakítása, ill. egy stratégia alkalmazása egy probléma megoldása során (Köhler, csimpánzai).

A tanulás kulcsa az élőlény azon képességében rejlik, hogy a világ egyes vonatkozásait mentálisan reprezentálja (leképezze), és azután ezeken a mentális reprezentációkon műveleteket hajtson végre. Edward C. Tolman kutatásaiban azzal foglalkozott, hogy hogyan találja meg bonyolult útvesztőkben az utat a patkány. Szerinte a bonyolult útvesztőkben haladó patkány nem jobbra és balra fordulások sorozatát tanulja meg, hanem egy kognitív térképet alakit ki, amely az útvesztő alaprajzának mentális reprezentációja. A patkány operáns tanulással kialakította az útvesztő belső reprezentációját, amely a folyosók közti térbeli kapcsolatokat tartalmazza.

Komplex tanulás a belátásos tanulás

A komplex tanulás során az alanyok megoldhatnak problémafeladatokat úgy, hogy a megoldás elemeit előre, észbelileg (mentálisan) illesztik össze, nem a tapasztalaton vagy véletlenszerű próbálgatáson alapuló tanulási forma. Ilyen pl. amikor egy kisgyerek rájön, hogy a magasan levő tárgyat elérheti, ha egymásra rakott mesekönyvekre áll fel.

A szociális tanulás Minden olyan tanulást, amely révén bekövetkező viselkedésváltozás társas kölcsönhatások következtében alakul ki, szociális tanulásnak nevezünk. A szociális tanulás a szocializáció folyamatában értelmezhető. Az a folyamat, amely által az egyének olyan tudásra, képességekre tesznek szert, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy különböző csoportoknak és a társadalomnak többé-kevésbé hasznos tagjaivá váljanak. A szocializációt tehát felfoghatjuk úgy is, mint a személyiség fejlődésének társadalmi vetületét. A szociális tanulás formái

Utánzás: a szociális tanulás legelemibb formája. Az anyanyelvünk elsajátítása is utánzáson alapszik (kritikus időszakban). A fejlődés során a leghamarabb az utánzás jelenik meg.

Modellkövetés: itt már az utánzott cselekvés mellett az is fontossá válik, ki az, akit utánzunk. A modellválasztás történhet egyszerű szimpátia alapján, szerepirigység, a szociális hatalom jelentette presztízs alapján is (olyan vagyok, mint Rambo).

Azonosulás: a pszichoanalízis egyik központi fogalma, Freud nevéhez kötődik. Az azonosulás során a szándékosan vagy spontán választott modelltől átvett viselkedési minták a személyiségbe beépülve annak részévé válnak. Az azonosulás során a hangsúly nem az átvett viselkedésen van, hanem a választott modellel való kapcsolat fenntartásán (én vagyok Rambo).

Belsővé tétel: a szociális tanulás legmagasabb szintje, ahol a modell nem játszik fontos szerepet. A viselkedésformák vagy értékek átvétele azért történik, mert az egybevág az egyén saját értékrendszerével

18

és így annak átvétele magában is jutalomértékű. Az átvett viselkedésforma, érték, vélemény stb. függetlenedik a forrástól, és szervesen beépül a személyiségbe, azaz belsővé válik (én vagyok az igazság, a harc).

A szociális tanulás formái nem különíthetőek el élesen egymástól. Egymásra épülve, együttesen alakítják és formálják személyiségünket.

A szociális tanulás eszköze a nyelv, az emberi kommunikáció A nyelv egy megállapodáson alapuló jelrendszer, az emberi kommunikáció alapja. A jel egy önmagán túlmutató, érzékszervekkel fölfogható tárgy vagy jelenség. A nyelvnek a megjelenési formái a beszéd, az írás és a jelelés. Az ember ismereteinek nagy részét a beszélt vagy írott nyelv használatával, más emberek közvetítésével szerzi. A kultúra alapja. A beszéd hangok útján közölt emberi információátvitel. A beszéd jelei hangok, szavak, mondatok, stb. A beszéd fejlettségétől függ az ember értelmi és pszichés fejlődése. A beszédmozgató központ – Broca area - a bal agyfélteke homloklebenyében található meg, a beszédértő központ szintén a baloldali halántéklebenyben helyezkedik el. Az emberi nyelv négy olyan sajátossággal bír, ami megkülönbözteti bármely más állati kódrendszertől. Ezek közül a sajátosságok közül egy, kettő jellemezhet bizonyos állati kódrendszereket is, mind a négy együttesen azonban csak az emberi nyelvre jellemző. A leválasztottság. A nyelv segítségével az ember képes közvetlenül nem jelenlevő, térben

és időben távoli dolgokról, eseményekről is kommunikálni. A nyitottság. A nyelv segítségével az ember képes új jelentéseket alkotni, és azokat a

többiek felé kommunikálni. A hagyományozás. A nyelvet az új generációk a korábbi nemzedékektől tanulják. Kettős mintázottság. Bár a nyelv korlátozott számú elemből áll, mégis végtelen számú

jelentést lehet belőle létrehozni. Az emberi viselkedés evolúciós (genetikai, ill. öröklött), kulturális alapjai Az öröklött magatartási elemek hátterében többek között feltétlen reflexek is állnak. A bőreredetű védekező reflexek, az izomeredetű testtartási reflexek, a szemhéjzáró reflex. Táplálkozással kapcsolatos elválasztási, ill. motorikus reflexek. A szopó reflex: ha az éhes gyerek arcát megérintik, az érintés

irányába fordítja fejét, és az őt megérintő emlőt kezdi szopni. A különböző érzelmeket kísérő arckifejezések – mimika - is öröklöttek. A mosoly kultúrától függetlenül minden csecsemőre jellemző, a süketen és vakon születettekre is. Az érzelmekre utaló arckifejezések a környező emberekre irányuló fontos kommunikációs jelzések. Lehetnek:

figyelmeztető hatásúak: pl. az undor, a düh kifejeződése másokat eltávolodásra késztet,

tájékoztató, tevékenységet összehangoló szerepűek: pl. az öröm, a félelem arckifejezése a társas kapcsolatokban a másik magatartását szabályozza,

19

agresszió megnyilvánulásának formái: pl. fenyegető testtartás, megfeszített váll, kidomborodó mellkas, határozott léptek, dühös arckifejezés,

agresszió kivédésére irányuló mozgásmintázatok: pl. szemkontaktus kerülése, elfordulás.

Örökletes tényező az ember kiemelkedően erős szociális vonzódása fajtársaihoz. Ez a szociális vonzódás az alapja a csoportképződésnek. Az ember az egyetlen olyan állat, amely csoportjáért életét is hajlandó feláldozni, tekintet nélkül a szaporodási sikerben megnyilvánuló veszteségeire (szemben az állati altruizmussal). Ha egy csoport kultúrájában olyan mechanizmusok működnek, amelyek csökkentik a csoport tagjai viselkedési különbségeit, de egyben növelik a csoportok közötti különbségeket, akkor működhet a csoportszelekció. A modern vadászó-gyűjtögető társadalmakban léteznek ilyen kulturális mechanizmusok. Az egalitariánus csoportkultúrák jelentősen csökkentik az egyének csoporton belüli rivalizációját, konszenzuson alapuló döntési mechanizmusokat hoztak létre, valamint szigorúan büntetik az önzetlenség esetleges kihasználóit. Csökkentik a csoporton belüli individuális különbségeket, és ennek megfelelően a csoporton belüli versengést, egyidejűleg növelik a csoportok közötti különbségeket és a csoportok rivalizációját, tehát kialakulhatnak a valódi csoportszelekció feltételei. Az emberi egyedek viselkedését nagyban befolyásolják, és eltérővé teszik kulturális hagyományaik. A kultúra mindazon ismeretek, értékek, reflexek, viselkedési modellek és sémák, szokások és hiedelmek összessége, melyeket az egyén az őt felnevelő közegben, a szocializáció során részint megfigyelhető, részint észrevétlen módon elsajátít (Józsa Péter). Mint például:

vallási szokások, hagyomány, morál, etika, gondolkodásmód (eszmék, ideák, filozófia stb.), társadalmi sajátságok (jogrendszer, társadalmi szerkezet, stb.), külsőségek (viselkedési szokások, öltözködés, gesztusok, divat, ízlés stb.), nevelés, munkamegosztás, stb.

A különféle tanulási folyamatok során az egyén társadalmi lénnyé válik. Ez a fejlődési folyamat a szocializáció. Az emberi magatartást bizonyos motivációs állapotok irányítják és aktiválják. A motiváció – belső késztetés - olyan belső állapot, amely meghatározott célok elérésének irányába mozgatja az alanyokat. Az emberi szükségleteket a leggyengébbtől a legerőteljesebbig hierarchikusan lehet rangsorolni. Az egyén először a legfontosabb szükségleteit elégíti ki. Amikor ez megtörtént, a szükséglet megszűnik motivációs tényező lenni, és az egyén a következő fontos szükséglet kielégítésére törekszik. Nagyon erős belső késztetéssel járnak például egyes biológiai tényezők, mint például az éhség, szomjúság, szexuális vágy stb.

20

A tanulás és az érzelmek kapcsolata (kíváncsiság és unalom, játék, megközelítés-elkerülés) Az érzelmek - öröm, a félelem, a szeretet, a harag, a düh stb. - szubjektív és objektív tényezők összjátékának bonyolult halmazai, amelyeket idegi és hormonális rendszerek irányítanak. A tanulási és érzelmi működés szorosan összefügg egymással, az érzelmek és hangulat szerepet játszanak a környezet értékelésében, módosíthatják az információfeldolgozást. Frederick Harlow az anyai gondoskodást vizsgálta. Élettelen pótanyát készíttetett rhesuskölykök számára csupasz drótból, továbbá szőrrel borított drótból. Arra volt kíváncsi, hogy melyik figurát részesítik a kölykök előnyben. Ehhez a kísérlethez a kölyköket kétféleképpen osztotta be az anyákhoz: az egyik helyzetben a drótanya tartott egy táplálékot tartalmazó cumisüveget, és a szőranya nem tartott semmit; a másik helyzetben a szőranyánál volt a cumisüveg, és a drótanya nem tartott semmit. A makákókölykök túlnyomórészt a szőranyán töltötték az idejüket, még akkor is, amikor a drótanyánál volt a táplálék: ebben az esetben a kölykök csak a táplálkozás idejére mentek át a drótanyához. Harlow következtetése szerint az anya-gyermek kapcsolat messze túlmutat a táplálás kérdéskörén, és az “érintés biztonsága” az, ami az embergyermekek és a majomkölykök pszichológiai fejlődésében és lelki egészsége szempontjából a leglényegesebb. A Harlow-féle szőr- és drótanyás majomkísérletek egyik fontos tanulsága, hogy a korai kötődés olyan erős érzelmi kötelék, ami nem csak pillanatnyi szükségletünk, de a későbbi fejlődésre is jelentősen kihat, kölcsönös és erős szeretetkapcsolat olyan biztonságot nyújt a kismajomnak, aminek segítségével bátorságot tud meríteni az új dolgok felfedezésére. A világ felfedezéséhez szükséges motiváció csak biztonságos környezetben akkor alakul ki, csakis stabil érzelmi kötelék ad alapot a harmonikus személyiségfejlődésre, vagy másképpen a szorongás akadályokat gördít a világ megismerésére irányuló kíváncsiság kibontakozásának. Azoknál az árvaházi csecsemőknél, akik gondozóiktól nem kaptak több figyelmet a nélkülözhetetlen gondozásnál – etetés, pelenkázás, fürdetés –, azt tapasztalták, hogy elveszítették a külvilág iránti érdeklődésüket, fásulttá, étvágytalanná váltak, testi fejlődésük lelassult, súlyos esetekben halál is bekövetkezett. A tanulásban legfontosabb motívum a kíváncsiság, valamint a tudásvágy, hiszen az új ismeretek megszerzésére irányuló tevékenység pozitív érzelmeket vált ki, megelégedettséget okoz, ami további ismeretek megszerzésére motivál. Az unalom negatív befolyásoló tényező, hatására a kíváncsiság, a motiváció is erejét veszti. A pozitív és negatív érzelmek eltérő hatást gyakorolnak az észlelési, gondolkodási, emlékezeti működésekre.

Pozitív érzelmek hatása alatt gyorsabban hozunk döntéseket. A félelem viszont beszűkíti a figyelmet, mert a szorongó egyén a szorongást keltő

ingerre figyel és arra, hogy hogyan kerülhetne újra biztonságba. Az erős érzelmeket kiváltó helyzetekről többet gondolkodunk, pl. többször felidézzük,

és ebből fakadóan javul a hosszú távú memóriából való felidézhetőség. A hangulatunknak megfelelő tartalmakra fogékonyabbak vagyunk, könnyebben

tanuljuk meg. Az aktuális hangulat befolyásolja a figyelmet, észlelést, tanulást és az emlékezetet is.

Pozitív érzelmek hatása Negatív érzelmek hatása gyorsabb döntés lassabb döntés

kevesebb mérlegelés több mérlegelés

ingerekre való nyitottság beszűkült figyelem

kreativitás nő kreativitás csökken

21

A játék az emberi tevékenység olyan sajátos formája, mely végigkíséri az ember egész életét. Önként, szabadon választott tevékenység, amelyben nincs kényszer. A játék a gyermek alapvető, aktív tevékenysége, cél nélküli, vágykielégítő tevékenység, örömforrás, legfontosabb jellemzője, hogy önmagáért van. A játéknak fontos funkciója a feszültség átmeneti csökkentése, ill. örömszerző jellege. A játéknak alapvető szerepe van a személyiség fejlődésben, az egyén érzelmi, értelmi, szociális fejlődésében, hiszen a játék során fedezi fel a világot, ismeri fel önmaga lehetőségeit és korlátait is. Játék közben a kisgyermek értékes tapasztalatokra tesz szert, bizonyos feladatokat és tevékenységeket végez, gyakorol, ezért a játék a gyermekkori tanulás alapvető eszköze.

Az agykéreg érző és mozgató működései

Elsődleges központok Azok az agykérgi részek tartoznak ide, amelyek az érző pályarendszer végződései, illetve ahonnan a hosszú mozgató pályák kiindulnak. Vagyis az elsődleges központok érzők és mozgatók lehetnek.

1. Elsődleges érzőközpontok Itt alakulnak ki az elemi érzetek. Az érzékszerveknek, illetve az érzékminőségnek különböző kéregrészek felelnek meg. Testérzés központja: a nagyagy fali lebenyének elülső részén található.

Ide vetítődnek a bőrben, az izmokban, az ínakban, az ízületek receptoraiban keletkező ingerületek.

Itt van a hő, a tapintás, a nyomás, fájdalom érzetének központja.

A receptorok az érzőkéregben pontszerűen vetülnek, azaz az egyes receptor mezőknek pontosan megfeleltethetők adott kérgi területek, ill. sejtoszlopok. Az érzékenyebb testrészekhez, például az ujjakhoz és az ajkakhoz – ahol nagyobb a receptorok sűrűsége - nagyobb agykérgi területek tartoznak.

A testfelület agykérgi leképezését az "emberke", vagy más néven homunkulusz segítségével szokás ábrázolni.

Látóközpont: a nyakszirtlebenyen helyezkedik el, itt alakul ki a fényérzet. Hallóközpont: a halántéklebeny felső tekervényeiben van. Ízérző központ: fali lebeny alsó részén található. Egyensúlyérzés központja a fali lebenyben van. Szaglóközpont: a halántéklebeny és a homloklebeny alsó felszínén lokalizálható, részeként a limbikus rendszernek.

22

2. Elsődleges mozgató központok Az elsődleges mozgató központok a homloklebeny

hátulsó részén találhatók. Innen indul ki a piramispálya.

A mozgató zónán belül elkülöníthetők az egyes testrészeknek és izomcsoportoknak megfelelő központok. Pontszerű vetülés.

Az egyes izomcsoportoknak megfelelő központok kiterjedése a hozzájuk tartozó izmok mozgásának kifinomultságával áll arányban. Pl. a nyelv, vagy az ujjak kérgi központjai nagy kiterjedésűek, a törzs központjai viszonylag kicsinyek.

Az agykéreg másodlagos központjai

Olyan területei ezek az agykéregnek, amelyek nem

állnak közvetlen összeköttetésben a perifériával. Az elsődleges központok körül találhatók. Az ide tartozó kéregrészek az elsődleges központokkal és egymással vannak

kapcsolatban. Itt is megkülönböztetünk másodlagos érző- és másodlagos mozgató központokat attól

függően, hogy milyen elsődleges központtal állnak kapcsolatban.

1. A másodlagos érzőközpontok Azokat az érzeteket dolgozzák fel, amelyek az elsődleges érző központokban elemi benyomásként keletkeznek. Ezekhez a területekhez kapcsolhatók az észlelési folyamatok, itt tudatosulnak, itt kapnak jelentést a különféle ingerek (pl. arcfelismerés).

Testérzés központja: bőrből, ízületekből, izmokból érkező ingerületeket észleljük. Látóközpont: színeket, alakokat, formákat itt észleljük.

Sérülésekor a beteg lát, de a látottakat nem ismeri fel. Ide tartozik az olvasás központ, melynek sérülésekor a beteg nem ismeri fel az

olvasott szavakat. Hallóközpont: itt történik az akusztikus ingerek

észlelése. Ennek része a beszédértő központ.

o Ennek hátsó kétharmadát Wernicke-mezőnek nevezzük.

o Elülső harmada a zenei hallás központja. o Sérülésekor a beteg hangokat hall, de

azokat nem ismeri fel.

23

2. A másodlagos mozgató központok szervezik rendezetté a mozgásokat. A beszédmozgató központ a beszéd összehangolt

mozgásaiért felelős terület, amelyet Broca-mezőnek is neveznünk, a bal agyféltekében van.

Supplementer motoros kéreg: koordinálja a két kézzel végzett összetett mozgásokat.

Praemotoros kéreg: összetett mozgások előkészítése, tervezése. Frontális tekintés központ: akaratlagos szemmozgások koordinálása.

Az agykéreg harmadlagos központjai Az elsődleges és másodlagos központok az agykéregnek csupán egyharmadát foglalják el.

A fennmaradó területeken találhatók a harmadlagos központok. Ezek a területek végzik a gondolkodást. A harmadlagos központok a másodlagos központokból szállított benyomásokat,

emlékképeket egymással, és a régi benyomásokkal társítják. A harmadlagos központok tehát a magasabb idegtevékenység helyei.

Szomatikus mozgásszabályozás

A vázizmok működtetésének több szintjét különböztetjük meg. Reflexek, melyek alacsonyabb szinten szerveződnek, nem akaratlagosan, automatikus

módon mennek végbe, elsősorban gerincvelői és agytörzsi központok irányítják. Sztereotip mozgások, félautomatikus jellegűek, ilyen pl. a járás, futás, ill. az úszás,

kivitelezésében kéreg alatti törzsmagvak, ill. agytörzsi magvak működnek közre. Koordináció, összehangolás, pontosítás, melynek felelőse a kisagy. Komplex mozgások, melyek bonyolult, nagy odafigyelést igénylő mozdulatok,

végrehajtója a piramis pályarendszer.

Piramispálya-rendszer Az odafigyelést igénylő, precíz, komplex, nem

begyakorolt mozgásokat indítja meg, segítségével tanuljuk meg az egyes mozdulatokat.

A mozgások pontosabbá tételében, a koordinációban a kisagy működik közre.

Szomatomotoros rendszer, azaz a vázizmok működését irányítja.

Zömmel a homloklebeny hátsó részén található elsődleges motoros kéregből indul (kis részben prae- és supplementer motoros részekből).

A piramispályát az elsődleges mozgatókéreg 5. rétegének piramis sejtjeinek axonjai alkotják,

a nyúltvelőben kereszteződik (piramis), a rostok a gerincvelő oldalsó kötegében futnak tovább, így az ellenoldali testfelet mozgatja (85 %-ban a nyúltvelőben, 15 %-ban az elülső kötegben haladva az adott gerincvelői szelvényben kereszteződnek),

közvetlenül a gerincvelő elülső szarvának motoros sejtjeire kapcsol, előtte nem kapcsolódik át (1 neuronos pálya).

24

Minden izomrostnak jól feltérképezhető neuroncsoport felel meg, azaz jellemző a pontszerű vetülés.

Az elsődleges mozgatókéregben annál nagyobb egy-egy testrész képviselete, minél több izomrostot működtet, ami által az adott kérgi terület az adott testrész minél finomabb mozgásainak kivitelezését teszi lehetővé.

Egy idegrosthoz kapcsolódó izomrostok motoros egységet képeznek. A finom működésű izmokban (kéz izmaiban) egy idegrosthoz átlagosan 3-6 izomrost kapcsolódik, míg a durvább mozgások kivitelezésében közreműködő izmokban több száz.

A mimikai izmok, a nyelv, az ajkak és a kézfej rendkívül aprólékosan szabályozott mozgásaiért nagyobb számú agykérgi idegsejt felel, mint a többi testrészért együttesen.

A piramispálya-rendszer mind törzsfejlődés, mind egyedfejlődés szempontjából viszonylag későn kialakuló rendszer (a folyamat a serdülőkorban fejeződik be). Törzsmagvak rendszere (mindaz, ami nem piramispálya, régebben extrapiramidális rendszer)

A piramispályán kívüli minden más leszálló szomatikus pályarendszer ide tartozik, amely az agykéregből, kéreg alatti törzsmagvakból, agytörzsi struktúrákból közvetít parancsokat a gerincvelői mozgató neuronokhoz. A pályarendszer kiindulási területei:

kis részben a nagyagykéreg elsődleges mozgatókérge, nagyagyi törzsdúcok, köztiagy (Talamusz),

középagy (Substantia nigra, nucl. ruber), agytörzs (Formatio reticularis), nyúltvelő (Oliva inferior).

Sokszorosan átkapcsolódik, különböző szinteken átkereszteződik, majd a gerincvelő mellső szarvának mozgató

neuronjain végződik. Ősi, nagy izomcsoportokat mozgató, kevéssé

differenciált mozgatórendszer, melynek feladata az automatizált mozgások (járás, futás, úszás), testtartás, izomtónus

szabályozása (indirekt mozgatórendszer). Segítségével történik a már megtanult, automatikussá vált mozgások kivitelezése. Megadja a mozgások érzelmi, hangulati komponenseit (gesztusok, mimika), egyéni

jellegzetességeit. Feladata az automatikus elhárító, védekező, támadó mozgások szervezése. Törzsfejlődéstanilag ősibb, az egyedfejlődés szintjén korábban megjelenő pályarendszer. A központi idegrendszeri dopaminhiány miatt kialakuló Parkinson-kór elsősorban e rendszer funkció zavara. Tünetei:

tremor (remegés), mely nyugalmi helyzetben a kezeken és az ajkakon jelentkezik. Rigiditás (izommerevség), amely a hajlító és feszítő izmok egyidejű tónusfokozódása

következtében kialakuló izommerevség, továbbá a mimikai izmok merevsége miatt az arc is kifejezéstelenné válik.

Bradikinézis (meglassulás), mivel az akaratlagos mozgások lelassulnak, az eltervezett mozdulatsor végrehajtása nehézségekbe ütközik.

25

Emelt szintű gyakorló feladatok VIZSGA ÉS EBÉD Képzelje el a következő két szituációt. A. Valaki vizsgázni készül. A vizsga elkezdése előtt izgulni kezd. B. Egy másik alkalommal, a serpenyős burgonya elfogyasztása után két órával az illető a fotelban kényelmesen ülve pihen. Az alábbi feladatok segítségével összehasonlítjuk a fenti két helyzetben tapasztalható élettani működéseket. Négyféle asszociáció

A. vizsga előtti állapot kialakulásakor B. ebéd után C. mindkét állapotra jellemző D. egyik állapotra sem jellemző

1. a percenkénti pulzusszám emelkedik 2. az emésztőkészülék vérellátása az éhgyomri nyugalmi állapotnak megfelelő 3. a tüdő hörgőcskéi tágulnak 4. a vérnyomás nő 5. az agykérgi működések szünetelnek 6. a vérplazma glükózkoncentrációja az éhgyomri nyugalmi állapotnál magasabbra emelkedik 7. a percenkénti légzésszám a nyugalmi értéknél magasabb 8. májában a glikogén bontása kismértékű 9. a gerincvelő mellkasi szakaszán kilépő vegetatív idegrostok ingerületleadása nagymértékű

AZ EMBER KÖZPONTI IDEGRENDSZERE

A következő megállapítások alapján azonosítsa a kérdéses ábrarészletet! Feladata, hogy megoldólapjára a feladatok sorszáma mellé a megfelelő ábrarészlet betűjelzését, és pontos elnevezését írja le (pl. K-agyideg). Vegye figyelembe, hogy a megállapítások nem feltétlenül csak egyetlen részletre vonatkozhatnak!

1. egyes részeiből szimpatikus idegrostok lépnek ki 2. az agytörzshöz tartozik 3. a bőr melegítése először itt vált ki kérgi működésváltozást 4. csak fehérállományt tartalmaz 5. a tej ürülését előidéző hormont termeli 6. a szándékos mozgást eredményező ingerület főképp innen ered 7. a vérnyomásszabályozás reflexközpontjait tartalmazza 8. a köztiagy része 9. a kéz izmait beidegző mozgató neuronok sejttestei találhatók itt

Megoldás

1. A 2. D 3. A 4. A 5. D 6. C 7. A 8. D 9. A

26

Megoldás 1. I = gerincvelő 2. F = középagy és H = nyúltvelő 3. A = fali lebeny 4. C = kéregtest 5. E = hipotalamusz 6. B = homloklebeny 7. H = nyúltvelő 8. D = talamusz és E = hipotalamusz 9. I = gerincvelő

AZ IDEGRENDSZER

1. Mi a neve az I. rajzon látható pályarendszernek? 2. A félteke mely lebenyében található az A jelű rész? 3. Az agy melyik nagyobb egységének a része az E jelű rész? 4. Az ábrán megjelölt részletek közül melyikben található meg csaknem minden érzőpálya kéreg alatti átkapcsoló állomása? (Betűjelzést és megnevezést is írjon!)

Az I. rajzon ábrázolt pályán terjedő akciós potenciálok a(z) 5. sejtekből eredve eljutnak a(z) 6. sejtekhez, majd tovább a(z) 7. szövethez. Ötféle asszociáció

A. az A jelű részre jellemző B. a B jelű részre jellemző C. a C jelű részre jellemző D. a D jelű részre jellemző E. egyikre sem jellemző a fentiek közül

8. csak fehérállományt tartalmaz 9. dúc 10. a vérnyomás-szabályozás központját

tartalmazza

11. a középagyból alakul ki 12. az agytörzsbe tartozik 13. a térdreflex központját tartalmazza.

27

Egyszerű választás

14. Mikor mutatható ki akciós potenciál az A helyen?

A. a jobb láb mozgatását megelőzően B. a bal láb mozgatását megelőzően C. a jobb láb bőrének ingerlésekor D. a bal láb bőrének ingerlésekor E. az arcbőr ingerlésekor.

Megoldás

1. piramispálya 2. homloklebenyben 3. köztiagy 4. E-talamusz 5. piramissejtek 6. mozgató idegsejthez 7. harántcsíkolt izom 8. B 9. E 10. C 11. E 12. C 13. D 14. B Ábraelemzés Tanulmányozza figyelmesen az ábrát, majd oldja meg a feladatokat! 1. Hol található a tüdőt beidegző szimpatikus hatású mozgató idegsejtek sejttestjeit tartalmazó dúc? ……………………………………………………….. 2. Hol található a tüdőt beidegző paraszimpatikus hatású mozgató idegsejtek sejttestjeit tartalmazó dúc? …………………………………………………………… 3. A szív melyik részére hatnak közvetlenül a szívet beidegző vegetatív rostok? …………………………………………………………………………………………….. 4. Melyik szerv kap csak szimpatikus beidegzést? ……………………………. Megoldás 1. A gerincvelő mellett / a szimpatikus dúcláncban. 2. A tüdő közelében / a szerv mellett 3. A szinuszcsomóra / a szív saját ingerkeltő rendszerére 4. A mellékvese(velő)

28

A neuroendokrin rendszer Az ábra az emberi agy hosszmetszeti képét mutatja. A betűvel jelzett területek nem mindegyike esik egy síkba, ezért nem látszik az „A” részt a „B”-vel összekötő nyél sem, amin anyagok áramolhatnak „B”-be. Az ábra nem jelzi a „C”-t az „F”-fel összekötő pályákat sem. Az ábra alapján azonosítsa, hogy a neuroendokrin rendszer mely részeire igazak a következő állítások! A megfelelő rész betűjelét írja a négyzetbe, megnevezését a pontozott vonalra! Ha az állítás egyik megjelölt területre sem igaz, X betűt adjon meg! 1. Alkohol hatására az egyik leghamarabb bénuló mozgáskoordinációs központ: …………………………………………………………………………………………… 2. Oxitocint termelő idegrendszeri terület: …………………………………………………………………………………………… 3. Kéreg alatti látóközpont, ahol a látópálya átkapcsolódik: …………………………………………………………………………………………… 4. Egyik hormonja közvetlenül fokozza a mellékvesekéreg működését: …………………………………………………………………………………………… 5. Egyik sejtcsoportjának ingerülete paraszimpatikus hatású agyidegen keresztül a vérnyomás csökkenését váltja ki. …………………………………………………………………………………………… 6. A vérnyomást érzékelő mechanoreceptorokat tartalmaz: …………………………………………………………………………………………… 7. A térdreflex reflexközpontja: …………………………………………………………………………………………… Megoldás 1. F, kisagy 2. A, hipotalamusz 3. H, talamusz 4. B, hipofízis / agyalapi mirigy 5. E, nyúltagy / nyúltvelő 6. X 7. X

29

Összefoglalás

Környéki idegrendszer

A környéki idegrendszert 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják.

Agyidegek

Az agy alapjáról, az agytörzs területéről erednek. I. Szaglóideg. II. Látóideg. VIII. Halló-egyensúlyozó ideg. X.Bolygóideg. A legnagyobb paraszimpatikus kevert agyideg, a mellüreg és a felső hasüreg zsigereit idegzi be.

A gerincvelő idegei

31 pár. Tartalmazzák:

az érző idegsejtek bevezető rostjait, a gerincvelői szomatikus mozgató, illetve központi vegetatív sejtek kivezető rostjait. A két gyökér egyesülésével jön létre a gerincvelői ideg, ami kevert ideg.

A gerincvelő szelvényezettségét a belőle kilépő 31 pár gerincvelői ideg mutatja. Az egyes gerincvelői idegek szelvényezett lefutásának megfelelően testünk szelvényezetten szerveződik.

Idegdúcok A környéki idegrendszerhez tartozó idegsejt csoportosulások, amelyek lehetnek:

c) érződúcok, ilyenek a csigolyaközti dúcok, bennük érző neuronokkal, d) vegetatív mozgató dúcok, melyekben vegetatív mozgató neuronok találhatók.

A vegetatív mozgató dúcok funkciójuk és elhelyezkedésük szerint tartozhatnak:

szimpatikus idegrendszerhez, ilyenkor o a gerincvelő két oldalán, ill. o a szervek közelében találhatók,

paraszimpatikus idegrendszerhez, ekkor a beidegzett szerv falában vannak.

Vegetatív (autonóm) idegrendszer Az idegrendszer azon működő része, amely az akaratunktól független szabályozza (autonóm módon), összehangolja a belső szervek működését. Szerepe az állandóan változó körülmények között a szervezet homeosztázisának fenntartása. A zsigerek - mirigyek, simaizmok - reflexműködésén alapuló irányító rendszer (vegetatív reflexek).

30

Feladatai: Vérkeringési rendszer: szív, erek, vérnyomás szabályozása. Légzőműködések irányítása. Táplálkozással, emésztéssel kapcsolatos működések összehangolása. Kiválasztás, húgyhólyag működésének irányítása. Só és vízháztartás szabályozása (ADH). Hőszabályozás lebonyolítása. Szexuális reflexek működtetése. Szem belső izmainak mozgatása (pupillareflex, akkomodáció). Mellékvesevelő hormontermelésének szabályozása. Vegetatív központok

Emeletszerűen szerveződnek, azaz a gerincvelői és a nyúltagyi elsődleges központokat a hídi és a középagyi másodrendű központok szabályozzák. Az egész vegetatív rendszer működését hipotalamikus, ill. nagyagyi – limbikus rendszer - központok hangolják össze. 5. A gerincvelő oldalsó szarvában elhelyezkedő központi vegetatív neuronok irányítják a

székletürítés, vizeletürítés, a bélmozgások (+ enterális idegrendszer – ideghálózat a bélcső falában - szabályozza), az erekció, ejakuláció reflexek működését.

6. Az agytörzsi hálózatos állományban

a keringés, légzés, köhögés, tüsszentés, nyelés, hányás, szopás, nyálelválasztás, a szem alkalmazkodásának (pupilla reflex, accomodáció) reflexközpontjai találhatók.

7. Hipotalamusz

Táplálkozás, folyadékfelvétel (ozmoreguláció), hőszabályozás, hormonális rendszer központjai helyezkednek el.

5. A nagyagy integráló szerv, központjai főleg a limbikus rendszer területén találhatók.

Környéki része 5. Idegek

Vegetatív rostot is tartalmazó gerincvelői idegek, a nyaki szakasz kivételével. Vegetatív rostot is tartalmazó agyidegek.

6. Dúcok

Lehetnek közvetlenül a gerincvelő mellett, mint pl. a szimpatikus határlánc dúcai, vagy a szervek előtt, ill. azok falában, mint pl. a paraszimpatikus rendszer dúcai.

7. Receptorok

Belek, erek, tüdő falában, vagy maga a központ a receptor

ilyen az agytörzsben a CO2-ra érzékeny légző kp., ill. a hipotalamuszban a vér ozmotikus koncentrációjára érzékeny szomjúság

központ.

31

8. Végrehajtók, célszervek a belső szervek, azok simaizmai, ill. mirigyei és a szívizom.

Gerincvelő vegetatív reflexei

Gerincvelő által végrehajtott, de felső szabályozója a hipotalamusz. Ilyen például

a hólyag-, a végbélürítő reflex, az erekció, ejakuláció szabályozása, bélmozgások működtetése.

Bevezető szár

Ugyanolyan, mint a szomatikus reflexek esetén, a csigolyaközti dúcokban található érzőidegsejtek nyúlványai vezetik be az ingerületet a hátsógyökéren keresztül.

Központ

A gerincvelő oldalsó szarvában. Kilépő vegetatív rostok

A mellsőgyökéren keresztül hagyják el a gerincvelőt, majd gerincvelőidegekben (kivéve a nyaki szakasz), ill. az agytörzs területéről kilépő

agyidegekben futnak a szervekhez. Vegetatív dúcban kapcsolódnak át.

Szimpatikus idegrendszer

Általában a szervezet

általános aktivitását fokozza, az erőtartalékait mozgósítja, testünket készenléti állapotba hozza.

Felkészíti a szervezetet a nagyobb terhelések elviselésére. A stresszelmélet szerint a stresszhatások (erőfeszítések, megpróbáltatások) olyan fiziológiás változásokat okoznak a szervezetben, amelyek mindig azonos jellegűek, függetlenül attól, hogy mi volt a kiváltó ok. A különböző megterhelő ingerekre a szervezet azonos módon reagál, ún. szimpatikus túlsúly alakul ki, mely tónusos jellegű, az egész szervezetre kiterjed. E megváltozott fiziológiás állapotot Cannon- féle vészreakciónak nevezzük. A szimpatikus rostok a gerincvelő háti-ágyéki szakaszán lépnek ki a központi idegrendszerből. Vegetatív dúcok: a gerincvelő két oldalán találhatók. Cannon-féle vészreakció során:

a mellékvesevelőből az adrenalin, a noradrenalin felszabadulás fokozódik, a légzés gyorsul, a légutak tágulnak, a vázizmok erei tágulnak, a vérnyomás, szívfrekvencia nő. a vércukorszint emelkedik (máj glikogén lebontása nő), a lebontó folyamatok túlsúlyba kerülnek, a fűtőközpont aktivitása nő, bőr erei szűkülnek,

32

a pupilla tágul. A bélműködés – elválasztás, perisztaltika - csökken, a bélcső erei szűkülnek.

Paraszimpatikus idegrendszer

Hatása kevésbé tónusos, mint a szimpatikus idegrendszeré, inkább helyi jellegű. A szervezet pihenését, regenerációját, energiakészletének feltöltését segíti. Hatásában közreműködő idegrostok

részben agyidegek (pl. III., VII, IX., X.), részben keresztcsonti gerincvelői idegek útján lépnek ki.

A vegetatív dúcok többnyire a beidegzett szerv falában találhatók. Paraszimpatikus jellemzők:

ürítés: hányás, székelés, vizelés, bélműködés serkentése: nyálelválasztás, gyomornedv, hasnyál elválasztás,

bélmozgások fokozása (X. agyideg közvetítésével), felépítő folyamatok túlsúlya, közelnézéshez akkomodáció, hűtőközpont működésének fokozódása. Erekció.

Minden belső szervünk kettős beidegzésű, vagyis szimpatikus és paraszimpatikus rostokat egyaránt kap, kivéve a mellékvesevelőt, amely kizárólag a szimpatikus idegrendszerhez tartozik, mivel tulajdonképpen nem más, mint módosult szimpatikus dúc, benne átalakult, nyúlványaikat vesztett idegsejtek találhatók. A kétféle hatás arányát a hipotalamuszban található magvak hangolják össze.

Szerv Szimpatikus hatás Paraszimpatikus hatás

Központja

Szív

Koszorúserek

Vérnyomás

Légzésszám

Hörgőcskék

Emésztőszervek

Vércukorszint

Pupilla

Bőrerek

Hipotalamusz

Teljesítmény fokozódik

Tágulnak

Emelkedik

Fokozódik

Tágul

Lassul

Emelkedik

Tágul

Szűkülnek

Hipotalamusz

Teljesítménye csökken

Szűkülnek

Csökken

Lassul

Szűkül

Fokozódik

Csökken

Szűkül

Tágulnak

33

A limbikus rendszer A talamuszok körüli, főleg a nagyagyhoz tartozó ősi magcsoportok, ill. kéregrészletek (homlok-, ill. halántéklebeny) alkotják. A legfelsőbb vegetatív szabályozó rendszer. 5. A vegetatív és a szomatikus idegi szabályozás összehangolója, a vegetatív idegrendszer

legfelső központja.

6. A limbikus rendszer alapvető szerepet tölt be a magatartás szabályozásában: érzelmek (emóciók: félelem, szorongás, aggódás), indulatok (düh), akarati élet (motivációk), szociális interakciók szabályozásában, szervezésében.

7. Szerepe van továbbá az érzelmi reakciókhoz kapcsolódó tanulási folyamatokban

(klasszikus és operáns kondicionálás), „jutalomkereső magatartás” kialakulásában.

8. Hosszú távú memória kialakulásában alapvető fontosságú.

A stressz

A stressz „folyamatos feszültség” vagy „tartós idegesség”, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről. A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenálló képességét, folyamatos megterhelést jelent. A szervezetünk működésének a megváltozásáért részben

idegi – szimpatikus idegrendszer -, részben hormonális mechanizmusok felelősek.

Kiváltó okok

A felgyorsult életvitellel kapcsolatos mindennapi események (például tömegközlekedés, munkavégzés).

Az egyén életének nagyobb fordulatai: vizsgák, költözés, állásváltoztatás, elbocsátás, házasság, betegség, egy személy halála.

Belső konfliktusok. A legáthatóbb és legnehezebben megoldható konfliktusok: Háborúk, katasztrófák.

Tünetek: részben fiziológiás, részben érzelmi változások történnek.

Magas stresszhormon szint: adrenalin, kortizol. Magas vércukorszint. Emelkedett vérnyomás, magas koleszterinszint, érelmeszesedés. Immunrendszer működése gyengül, gyakori betegségek. Izomfeszülés (nyaki, háti, mellkasi izmokban). Szorongás,depresszió, ingerlékenység, alvászavar. Tanulási, koncentrálási és térbeli tájékozódási zavarok.

A stresszortól függetlenül testünk automatikusan felkészül a veszedelemre. A stressz okozta tünetek hasonlóak a Cannon-féle vészreakcióhoz.

34

A memória

Az emlékezés fogalma A múltbeli tapasztalatok tudatunkba visszatükröződnek, újra megjelennek anélkül, hogy az eredeti inger jelen lenne. A tanulás során az idegrendszerben tartós strukturális és funkcionális változások mennek végbe.

1. Rövid távú memória STM A rövid távú memória az, ami az észlelés után a tudatban megmarad (egy telefonszám megjegyzése, amíg beütjük azt a telefonkészülék billentyűzetén).

Megfeleltethető a tudatosságnak, munkaasztal jellegű, ezek alapján hozunk döntéseket, az itt tárolt információk állandóan hozzáférhetőek, az itt tárolt információk általában 20 mp után eltűnnek, az információkat a felejtéstől ismétlés által óvhatjuk meg, korlátozott kapacitású, prefrontális lebenyhez kötött funkció.

2. Hosszú távú emlékezet LTM

Az összes számunkra hozzáférhető információt őrizzük itt. Az információkat elsősorban jelentésük alapján kódolja és tárolja. A felejtés oka a

tárolás közben fellépő veszteség, illetve előhívási hiba következménye. Az LTM sejtszintű átalakulások révén alakul ki, melyek hátterében

fokozott fehérjeszintézis, ill. új szinapszisok kialakulása áll.

Jelen ismereteink szerint kapacitása végtelen, az itt tárolt információkat a STM-ba juttatja vissza, ahol műveleteket hajtunk végre vele.

Az LTM lokalizációja a limbikus rendszerhez köthető, elsősorban a hippokampuszhoz és a mandulamaghoz (amygdala).

Az agyféltekék aszimmetrikus működése (lateralizáció)

Bal domináns félteke Jobb szubdomináns félteke

Jobb testfél mozgatása Bal testfél mozgatása

Nyelvi funkciók, tudat Muzikalitás

Algebrikus Geometrikus, téribeli tájékozódás

Absztrakt gondolkodás Képzelőerő, kreativitás, művészi tehetség

Az agyhasítás a két agyféltekét összekötő idegrost-köteg, a kérgestest átvágása. Rendkívül ritka műtét, általában az epilepszia egyes súlyos, más módon kezelhetetlen változatainál alkalmazzák, mivel a kérgestest átvágása után az epileptikus rohamok nem képesek átterjedni az egyik agyféltekéről a másikra.

35

A tanulást megalapozó megismerési – kognitív- folyamatok.

Érzékelés A külvilág ingereinek felfogása az érzékszerveink, ill. receptorsejtjeink segítségével. A megismerés első lépcsőfoka. Az adott érzékszervből az információ az agykéreg megfelelő területére kerül, melynek eredményeképpen kialakul az eredeti ingernek megfelelő – adekvát - érzet. A fény a szem adekvát ingere, az agykéreg nyakszirti lebenyének elsődleges látókéregében az adekvát inger hatására az adekvát érzet, a fényérzet alakul ki.

Észlelés Az észlelés során felismerjük, tudatunkba emeljük és jelentéssel ruházzuk fel a környezeti ingerekből érkező érzékleteket. Az észlelésben nagyon fontos szerepe van a tanulásnak is. Az észlelés minden esetben szubjektív, személyes jellegű. Két egyén ugyan arról a dologról mást észlel. Az illúzió érzékcsalódás, melynek során a valóságból érkező ingereket helytelenül értelmezzük, nem adekvát módon észleljük. Akkor keletkezik illúzió, amikor az inger nem azonos az agyi reprezentációjával, azaz a valóság belső leképezésével. Az optikai csalódások a látási folyamat téves észlelései, amelyek általában azért jönnek létre, mert a látvány az érzeteket feldolgozó központ számára egymásnak ellenkező módon értelmezhető jeleket tartalmaz. Ilyenkor általában az "erősebb" jel hatása dominál, még akkor is, ha tudatunk jelzi ezt az ellentmondást. A hallucináció során olyan érzéki benyomások jönnek létre, melyeknek külső inger nem feleltethető meg. A tudatmódosító szerek egy része ún. halucinogén drog, mint pl. az LSD, cannabis származékok – marihuána, hasis -, meszkalin. Elsődleges hatásuk az érzékelés, az észlelés, a gondolkodás szokásos folyamatainak megváltoztatása, módosult tudatállapotok létrehozása. Hatásukat a szinapszisok működésének megváltoztatásán keresztül fejtik ki, a tévképzetek a megfelelő agyi területeken bizonyos receptorok működésének fokozásával érhetők el, pl. az LSD hatása egyes átvivőanyagokkal - a noradrenalinnal, dopaminnal, szerotoninnal - való kémiai hasonlósága alapján, a dopamin-, és a szerotonin-receptorok izgatásán alapul. „Utazás”: a hatás akár órákon keresztül tart, melynek során pszichikai és érzékszervi zavarok, képek, élmények keletkeznek. Fokozott hallucinációk, rémlátomások, „bad-trip” (rossz utazás), hatására szorongás és pánik alakulhat ki. Tér- és időzavarok, öngyilkosság, öncsonkítás, mások elleni agresszió jöhet létre. Kényszerképzetek, mint pl.: a repülni tudás, továbbá hányás, hidegrázás, izzadás, fejfájás, esetleg rémképek alakulhatnak ki. Túladagolásnál elmekárosodás, tartós használat során depresszió veszélye nagy.

Az emberi tanulás

A tanulás fogalma A tanulás a gyakorlás és/vagy tapasztalatszerzés következtében bekövetkező viszonylag állandó viselkedésváltozás. A tanulás az a folyamat melynek során a memória változásai kialakulnak.

36

A környezethez való rugalmas alkalmazkodás kialakulásának elengedhetetlen feltétele. A tanulás során szerzett tapasztalatok révén személyiségünk fejlődik, változik.

Az emberi tanulás formái

Az imprinting (bevésődés)

A bevésődés jellemzője, hogy csak bizonyos életkorra jellemző – kritikus időszak- és egész életre szól, kitörölhetetlen.

Pl. a korai anya-gyerekkötődés (2-6 hónap között), járástanulás, beszédtanulás, nyelvi képesség elsajátítása.

Azok a gyermekek, akik 7 éves korukig nem kerülnek kapcsolatba a nyelvvel, később sem tudják már tökéletesen elsajátítani.

Kondicionálás (társítás)

Lényege, hogy két, - egyébként egymástól független – az alanyra ható esemény meghatározott időbeli viszonyba kerül egymással, majd az alany viselkedésében olyan változások következnek be, amelyek a két esemény közötti időbeli kapcsolat felismerésének következménye.

3. Klasszikus kondicionálással – I. típusú feltételes reflex - magyarázzák pl. bizonyos félelmek kialakulását.

A feltételes reflex kiépülésekor egy, a személy számára közömbös – feltételes - inger a megerősítés során társul egy, az alany számára feltétlen reflexet kiváltó, nem közömbös ún. feltétlen ingerrel. A tanulás előre haladtával, a társítás eredményeképpen a feltételes inger önmagában is kiváltja az ún. feltételes választ. Fájdalmas – feltétlen - inger hatására vérnyomás-növekedés, szívfrekvencia-fokozódás következik be. Ha valakinél több alkalommal fájdalmas orvosi beavatkozást kell végezni, akkor néhány alkalom után – feltételes reflex eredményeként – már a beavatkozás megkezdése előtt, az orvosi szoba, a műszerek látványa – eredetileg közömbös inger - félelmet kelt: még nem érez fájdalmat, de emelkedik a vérnyomása, gyorsul a szívműködése (feltételes válasz).

4. Az operáns kondicionálás elvei pedig jól alkalmazhatóak az oktatásban,

gyereknevelésben. Az operáns vagy vezérlő tanulás – próba-szerencse tanulás - lényege, hogy a motiváló (vagy demotiváló) esemény az alany valamilyen spontán reakcióját kövesse. A gyerek kezdetben sokoldalú, spontán viselkedéséből a szülők csak néhányat erősítenek meg. A gyerek növekedésével a megerősített viselkedések fennmaradnak, míg a meg nem erőstett viselkedések elhalványulnak (bilizés). Operáns tanuláson alapul a rászokás és leszokás folyamata is. A pszichoaktív szerek (dohány, alkohol, kábító és serkentő hatású drogok, hallucinogének) fogyasztása azért is válhat szokássá, mert pozitív megerősítő hatásúak: kedvező hatást gyakorolhatnak a közérzetre, kellemes érzelmi állapotot idézhetnek elő. A pozitív megerősítés hátterében a limbikus rendszeri jutalmazási központokban dopamin felszabadulás áll, ill. a dopamin csökkenése az alapja a motiváció, a jutalomkereső magatartás kialakulásának.

37

A drogokról való leszokás egyik lehetősége olyan hatóanyag szedése, amelynek önálló hatása nincs, de droggal együtt alkalmazva rossz közérzetet okoz. A komplex tanulás alatt az asszociációképzésnél többet jelentő tanulást értjük, mint például

a környezetről egy mentális térkép kialakítása, ill. egy stratégia alkalmazása egy probléma megoldása során (Köhler, csimpánzai).

Komplex tanulás a belátásos tanulás

A komplex tanulás során az alanyok megoldhatnak problémafeladatokat úgy, hogy a megoldás elemeit előre, észbelileg (mentálisan) illesztik össze. Ilyen pl. amikor egy kisgyerek rájön, hogy a magasan levő tárgyat elérheti, ha egymásra rakott mesekönyvekre áll fel.

A szociális tanulás Minden olyan tanulást, amely révén bekövetkező viselkedésváltozás társas kölcsönhatások következtében alakul ki, szociális tanulásnak nevezünk. A szociális tanulás a szocializáció folyamatában értelmezhető. Az a folyamat, amely által az egyének olyan tudásra, képességekre tesznek szert, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy különböző csoportoknak és a társadalomnak többé-kevésbé hasznos tagjaivá váljanak. A szocializációt tehát felfoghatjuk úgy is, mint a személyiség fejlődésének társadalmi vetületét. Utánzás: a szociális tanulás legelemibb formája. Az anyanyelvünk elsajátítása is utánzáson alapszik (kritikus időszakban). A fejlődés során a leghamarabb az utánzás jelenik meg. Az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak, ilyenek az ember létfontosságú öröklött magatartásformái, mint pl.

Csecsemőkori szopóreflex. Nyelési reflex. Pupillareflex. Pislogó reflex. Térdreflex stb.

Ezek ún. fiziológiás reflexek, amelyek egészséges embernél megvannak, hiányuk betegségre utal. Ismertek bonyolultabb öröklött magatartásformák is:

mimika: érzelmeket kifejező arckifejezések (pl. a mosoly kultúrától független, ill. az undor, düh kifejezése),

agresszív szándék kifejezése: pl. fenyegető testtartás, dühös arckifejezés, agresszió elhárítására irányuló viselkedések (pl. szemkontaktus kerülése, elfordulás).

Az agykéreg érző és mozgató működései

Elsődleges központok

Azok az agykérgi részek tartoznak ide, amelyek az érző pályarendszer végződései, illetve ahonnan a hosszú mozgató pályák kiindulnak. Vagyis az elsődleges központok érzők és mozgatók lehetnek.

38

1. Elsődleges érzőközpontok A tudatos érzékelés helyei, itt alakulnak ki az érzetek. Az érzékszerveknek, illetve az érzékminőségnek különböző kéregrészek felelnek meg. Testérzés központja: a nagyagy fali lebenyének elülső részén található.

Ide vetítődnek a bőrben, az izmokban, az inakban, az ízületek receptoraiban keletkező ingerületek.

Itt van a hő, a tapintás, a nyomás, fájdalom érzetének központja. A receptorok az érzőkéregben pontszerűen vetülnek, azaz az egyes receptor mezőknek

pontosan megfeleltethetők adott kérgi területek, ill. sejtoszlopok. Az érzékenyebb testrészekhez, például az ujjakhoz és az ajkakhoz – ahol nagyobb a

receptorok sűrűsége - nagyobb agykérgi területek tartoznak.

Látóközpont: a nyakszirtlebenyen helyezkedik el, itt alakul ki a fényérzet. Hallóközpont: a halántéklebeny felső tekervényeiben van. Ízérző központ: fali lebeny alsó részén található. Egyensúlyérzés központja a fali lebenyben van. Szaglóközpont: a halántéklebeny és a homloklebeny alsó felszínén, lokalizálható részeként a limbikus rendszernek.

2. Elsődleges mozgató központok Az elsődleges mozgató központok a homloklebeny hátulsó részén találhatók. Innen

indul ki a piramispálya. A mozgató zónán belül elkülöníthetők az egyes testrészeknek és izomcsoportoknak

megfelelő központok. Pontszerű vetülés. Az egyes izomcsoportoknak megfelelő központok kiterjedése a hozzájuk tartozó izmok

mozgásának kifinomultságával áll arányban. Pl. a nyelv, vagy az ujjak kérgi központjai nagy kiterjedésűek, a törzs központjai viszonylag kicsinyek. Az agykéreg másodlagos központjai

Olyan területei ezek az agykéregnek, amelyek nem állnak közvetlen összeköttetésben a

perifériával. Az elsődleges központok körül találhatók.

1. A másodlagos érzőközpontok Azokat az érzeteket dolgozzák fel, amelyek az elsődleges érző központokban elemi benyomásként keletkeznek. Ezekhez a területekhez kapcsolhatók az észlelési folyamatok, itt tudatosulnak, itt kapnak jelentést a különféle ingerek (pl. arcfelismerés).

Testérzés központja: bőrből, ízületekből, izmokból érkező ingerületeket észleljük. Látóközpont: színeket, alakokat, formákat itt észleljük.

39

Sérülésekor a beteg lát, de a látottakat nem ismeri fel. Ide tartozik az olvasás központ, melynek sérülésekor a beteg nem ismeri fel az

olvasott szavakat. Hallóközpont: itt történik az akusztikus ingerek észlelése.

Ennek része a beszédértő központ. o Ennek hátsó kétharmadát Wernicke-mezőnek nevezzük. o Sérülésekor a beteg hangokat hall, de azokat nem ismeri fel.

2. A másodlagos mozgató központok szervezik rendezetté a mozgásokat.

A beszédmozgató központ, amelyet Broca-mezőnek is neveznünk, a bal agyféltekében

van. Szomatikus mozgásszabályozás

A vázizmok működtetésének több szintjét különböztetjük meg. Reflexek, melyek alacsonyabb szinten mennek végbe, nem akaratlagosan, automatikus

módon, elsősorban gerincvelői és agytörzsi központok irányítják. Sztereotip mozgások, félautomatikus jellegűek, ilyen pl. a járás, futás, ill. az úszás,

kivitelezésében az ún. extrapyramidalis rendszer kéreg alatti törzsmagvai, ill. agytörzsi magvai működnek közre.

Koordináció, összehangolás, pontosítás, melynek felelőse a kisagy. Komplex mozgások, melyek bonyolult, nagy odafigyelést igénylő mozdulatok,

végrehajtója a piramis pályarendszer.

Piramispálya-rendszer Az odafigyelést igénylő, precíz, komplex, nem begyakorolt mozgásokat indítja meg, segítségével tanuljuk meg az egyes mozdulatokat. A mozgások pontosabbá tételében, a koordinációban a kisagy működik közre. Szomatomotoros rendszer, azaz a vázizmok működését irányítja. Zömmel a homloklebeny hátsó részén található elsődleges motoros kéregből indul. A nyúltvelőben kereszteződik (piramis), a rostok a gerincvelő oldalsó kötegében futnak

tovább, így az ellenoldali testfelet mozgatja, közvetlenül a gerincvelő elülső szarvának motoros sejtjeire kapcsol, előtte nem kapcsolódik át (1 neuronos pálya). Minden izomrostnak jól feltérképezhető neuroncsoport felel meg, azaz jellemző a

pontszerű vetülés. Az elsődleges mozgatókéregben annál nagyobb egy-egy testrész képviselete, minél több

izomrostot működtet, ami által az adott kérgi terület az adott testrész minél finomabb mozgásainak kivitelezését teszi lehetővé. Törzsmagvak rendszere (mindaz, ami nem piramispálya)

A piramispályán kívüli minden más leszálló szomatikus pályarendszer ide tartozik, amely az agykéregből, kéreg alatti törzsmagvakból, agytörzsi struktúrákból közvetít parancsokat a gerincvelői mozgató neuronokhoz.

40

A pályarendszer kiindulási területei: kis részben a nagyagykéreg elsődleges mozgatókérge, nagyagyi törzsdúcok, agytörzs.

Sokszorosan átkapcsolódik, különböző szinteken átkereszteződik, majd a gerincvelő mellső szarvának mozgató neuronjain végződik. Ősi, nagy izomcsoportokat mozgató, kevéssé differenciált mozgatórendszer, melynek feladata az automatizált mozgások (járás, futás, úszás), testtartás, izomtónus

szabályozása (indirekt mozgatórendszer). Segítségével történik a már megtanult, automatikussá vált mozgások kivitelezése. Megadja a mozgások érzelmi, hangulati komponenseit (gesztusok, mimika), egyéni

jellegzetességeit. Feladata az automatikus elhárító, védekező, támadó mozgások szervezése. A központi idegrendszeri dopaminhiány miatt kialakuló Parkinson-kór elsősorban az e

rendszer funkció zavara. Tünetei: tremor (remegés), mely főként a kezeken és az ajkakon jelentkezik, leginkább nyugalmi

helyzetben. Rigiditás (izommerevség), amely a hajlító és feszítő izmok egyidejű tónusfokozódása

következtében kialakuló izommerevség, továbbá a mimikai izmok merevsége miatt az arc is kifejezéstelenné válik.

Bradikinézis (meglassulás), mivel az akaratlagos mozgások lelassulnak, az eltervezett mozdulatsor végrehajtása nehézségekbe ütközik.

41

Ábrák

Az agyvelő üregrendszere

Az agykéreg területei

42

Elsődleges mozgatókéreg és az elsődleges érzőkéreg

A nagyagy fehérállományának pályarendszerei

43

Talamusz és a hipotalamusz magcsoportjai

Az agyvelő alsófelszíne

44

Az agytörzs keresztmetszetei

Kisagy metszetei

45

Az agy felszálló pályarendszerei

Gerincvelő

46

Gerincvelő

Felszálló – érző - pályarendszerek

47

Piramispálya-rendszer