Az információs jogok filozófiája és elmélete

NYILVÁNOSSÁG

és

BIZALMASSÁG

Információs hatalom

– mindent tud az egyénről, átlát másokat– róla alig tudni valamit, átláthatatlan

Az információs szabadságjogok célja az egyént átláthatatlanná, a hatalmat átláthatóvá tenni.

Számon tarthatják, mit telefonoztams mikor, miért, kinek.Aktákba írják, miről álmodoztams azt is, ki érti meg.És nem sejthetem, mikor lesz elég okelőkotorni azt a kartotékot,mely jogom sérti meg.

Az én vezérem bensőmből vezérel!Emberek, nem vadak -elmék vagyunk! Szívünk, míg vágyat érlel,nem kartoték-adat.Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet,jó szóval oktasd, játszani is engeddszép, komoly fiadat!

MEGFIGYELÉS

Megfigyelő társadalom

Embereket néznek.

Nem az emberek maguk látszanak, hanem az adataik, vagy a belőlük "kivont" adatok (DNS adatok, biometriai adatok)

SURVEILLANCE

DATAVAILLANCE

A megfigyelés lehet közvetlen, face-to face, vagy pedig lehet a technika által közvetített.

PANOPTICON

A KEVESEK FIGYELIK A

TÖMEGEKET

SYNOPTICON

A TÖMEGEK FIGYELIK A KEVESEKET

A megfigyelés területei

honvédelem közigazgatás, népszámlálás munkahelyi megfigyelés bűnmegelőzés és bűnüldözés fogyasztók megfigyelése

Ezek egyszerre léteznek és egyre inkább összefüggenek.

PRIVACY

Külső és belső élet

lelki és testi élet, spirituális és fizikai lét, szent és profán, az isten és a császár birodalmai, egyház és állam, veleszületett és elidegeníthetetlen jogok és a hatalom által adott, és így el is vehető jogok, társasági lét és egyedüllét

otthon és az otthonon kívüli világ megkülönböztetése, utóbbi az egyén politikai életének színtere, előbbi pedig védelmet nyújt az embernek (az én házam az én váram)

Külső és belső élet

értelmetlen a különbségtétel, mert mindkét szféra az emberi létezés alapvető és egymástól elválaszthatatlan dimenziója.

hibás a különbségtétel, mert egyenlőséget tesz a „magánlét” és a „közösségi lét” szférái, valamint az „egyéni” és a „társadalmi” lét között. Abból, hogy valami magánjellegű, nem következik, hogy egyúttal ne lehetne társadalmilag is hasznos, és az egyén közösségi élete sem feltétlenül hasznos a közösség számára.

az a privát szféra, amelyben az

ember önmaga lehet és önmaga

maradhat

jog ahhoz, hogy egyedül legyünk

igény az iránt, hogy

meghatároz-hassuk, a ránk

vonatkozó információk

mikor, hogyan és milyen mértékben juthatnak

mások tudomására

a rólunk szóló tudás feletti ellenőrzés gyakorlásának lehetősége

az egyénhez való korlátozott

hozzáférés

a nem kívánt külső hozzáférés elleni védelem,

akár fizikai hozzáférésről,

akár személyes adatok

megismeréséről van szó

különbségtétel „információs” és „rendelkezési” privacy között

Kritikusok

a) Ésszerűségi kritika: „A védelem tárgya meghatározhatatlan.”

b) Gazdasági kritika: „A magánélet oltalma a csalók menedéke.” „A magánélet védelme tranzakciós költségeket növel.” (Richard A. Posner)

c) Piacvédő kritika: „Ha az állam korlátozza a személyes adatok forgalmát, az paternalizmus.” (Richard S. Murphy)

d) Feminista kritika: „A privacy-védelem a férfiuralomnak, a nők leigázásának legalizálása” (Reva B. Siegel)

mindenki maga döntheti el, mi lesz a saját sorsa, mit tesz magával, a testével és a rá

vonatkozó ismeretekkel

Információs önrendelkezés

Az emberek nem szabadforgalmú javak, az emberekre vonatkozó ismeretek sem.

Információs társadalom: a magánszféra nyitottabbá válik, az emberek magukba zárkóznak, az egyén virtualizálódik

software-self, data-double

Információs önrendelkezés

Az egyén döntési joga a saját maga és a külvilág kapcsolatáról információs értelemben.

az „énnel” lazább és szorosabb kapcsolatban álló elemek

megkülönböztetheti magát a külvilágtól és joga van a külvilág saját magától való elhatárolására is

Információs önrendelkezés

Nemcsak az egyénre vonatkozó ismereteknek a külvilág felé való mozgása feletti kontroll, hanem a külvilágra vonatkozó ismereteknek az egyéni szférába való bejutásának az ellenőrzése is.

Mindenki maga dönt arról, hogy mit enged be a világból a magánszférájába, és arról is, hogy a külvilágról milyen ismereteket szerez meg.

kommunikációs szabadságjogok pozitív

oldala (véleménynyilvánítás, szólás- és sajtó-, művészi és irodalmi alkotás, a művészeti alkotások terjesztésének, a tudományos alkotásnak, a

tudományos ismeretek tanításának szabadsága, a

lelkiismereti és vallásszabadság)

a személyes adatok védelméhez való jog, a

kommunikációs szabadságjogok negatív

oldala, magántitok, a levéltitok és a magánlakás

sérthetetlensége

tanszabadság, információszabadság,

vallásszabadság

mások meggyőződésétől, véleményétől és tanaitól való elhatárolódás joga, közérdekű információkról való tudomást

nem vevés joga