az iskolai agresszió kezelése1].pdfaz iskolai agresszió kezelése az agressziókezelési...

Az iskolai agresszió kezelése

Az Agressziókezelési Munkacsoport Beszámolója

az Intézkedési Terv folytatásának végrehajtásáról

Készítették

a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet

munkatársai:

: Fótiné Németh Margit - szakpszichológus

Novák Mária – pedagógiai szakértő

Gonda Judit – pedagógiai szakértő

Barna Gyöngyi - szakpszichológus

E. Tóbiás Sára – pszichológus

Buji Ágnes - szakpszichológus

Makai Adrienn - szakpszichológus

Budapest, 2010. május

Agresszió Beszámoló 2010 május

2

Tartalomjegyzék

Bevezető………………………………………………………………………………………..3

1. Az iskolai erőszak megelőzése érdekében létrehozott Gyermekvédelmi és

Agressziókezelési Munkacsoport működésének biztosítása a Mérei Ferenc Fővárosi

Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézeten belül.…………………………………….7

2. Konferenciák, rendezvények, szakmai fórumok szervezése, lebonyolítása az iskolai

agresszió témakörében…………………………………………………………………………8

3. Folyamatos támogató kapcsolattartás az intézmények felé……………..……………..…..14

4. A korosztályi agresszió kezelésére és megelőzésére létrehozott WEB oldal folyamatos

működtetése…………………………………………………………………………………..19

5. Korosztályi agresszióval foglalkozó színházi előadások további támogatása, kiemelten a

komplex intézményfejlesztésben résztvevő intézmények számára…………………………..23

6. Oktatási-nevelési és gyermekvédelmi intézmények pedagógusainak továbbképző

programok, tréningek………………..………………………………………………………..26

7. Hálózati erőforrások – a kialakított civil és egyéb partneri együttműködések szerepe az

erőszakmentes iskolákért………………………………..……………………………………31

8. Komplex intézményfejlesztés folytatása……………………………………...……………47

9. Kortárssegítők képzése a nevelési-oktatási, gyermekvédelmi intézményekben…………...53

10. Kutatás……………………………………………………………………………………59

11. Nyomon követés.…………………………………………………………………………61


3

Bevezető

Magyarországon az egyre súlyosbodó megélhetési gondok, a növekvő

munkanélküliség, a gazdasági válság okozta bizonytalanság és létbizonytalanság, a

politikai acsarkodások aláásták a különböző társadalmi csoportok

együttműködését, békés egymás mellett élését. A médiából ömlő hírek

folyamatosan ráerősítenek arra a közhangulatra, hogy az országban egyre rosszabb

a közbiztonság. 2008 óta tragikus események követik egymást pl.: csepeli tanár

gyilkosság, Kozma-gyilkosság, roma családok kivégzése, szélsőjobboldali

gyülekezések, meleg felvonulás körüli zavargások stb. Mindez állandó feszültséget

tart fenn. A gyerekek felé az intolerancia és az agresszió közvetítődik az élet

minden területéről.

Az elmúlt évek tapasztalatai az iskolai agresszió növekedését is mutatják.

Budapesten és országos viszonylatban is súlyos méreteket ölt ez a probléma. Az

általános iskolákban elkövetett testi sértések száma az utóbbi években

folyamatosan növekedett (pl.: 2005-ben 110, 2008-ban 200 eset – forrás: Országos

Rendőr-Főkapitányság adatai). Erre erősítenek rá a médiajelentések, a

pedagógusokkal készített mélyinterjúk, fókuszcsoportok tapasztalatai, a diákok

beszámolói, a témában végzett gyorskutatási jelentések. Különösen rossz a helyzet

a szakiskolákban.

A TALIS-felmérés1 alapján, Magyarországon a TALIS-államokhoz képest kisebb

problémának tűnik az iskolai alkohol- és kábítószer-fogyasztás, a késés az

iskolából. A nemzetközi átlaghoz hasonló a hiányzás és a puskázás mértéke,

ezeket azonban meghaladja az órai rendzavarás (az iskolák 71%-ában nehézséget

okoz), a rongálás, lopás, diákok vagy az iskolai dolgozók fizikai illetve lelki

bántalmazása. Kiugróan jelentős a trágár/vulgáris beszéd (nemzetközi átlaga 37%,

Magyarországon az iskolák 77%-ában zavarja a munkát) és a rongálás szintje

(nemzetközi átlagban az iskolák 25%-ában hátráltatja az oktatást, Magyarországon

ez 53,5%-os). Hazánkban ritkán fordul elő, hogy fegyverrel vagy ahhoz hasonló

tárggyal támadnak a tanárokra vagy egymásra a gyerekek.

A média 1,5-2 éve rendszeresen foglalkozik a témával, az erőszakos iskolai

események sora kapott nyilvánosságot ez idő alatt. Néhány nagy sajtóvisszhangot

keltő esemény (pl.: halállal végződő diák-diák incidens, videóra rögzített tanár-

diák, diák-diák konfliktusok megjelenése az interneten is stb.) konkrét lépésekre

inspirálta a döntéshozókat.

2008-ban országos és helyi szinteken is több bizottság, cselekvési terv, javaslat

született, felmérések indultak az utóbbi 1,5-2 évben. Az Oktatási tárca és a

Fővárosi Önkormányzat is létrehozott egy-egy szakértői bizottságot és

intézkedéseket foganatosítottak az iskolai erőszak visszaszorítására2.

A Fővárosi Önkormányzat 2008-ban létrehozott Intézkedési Tervében az iskolai

agresszió kezelését és megelőzését célzó átfogó projektet határozott meg, melynek

1 OECD és partnerországokban a kormányok által kezdeményezett nemzetközi vizsgálat 2008 tavaszán 23 államban (pl.

Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dánia, Észtország, Írország, Izland, Korea, Lengyelország, Norvégia, Olaszország,

Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország) történt meg. Összesen kb. 90ezer pedagógus (országonként kb. 6

ezer) vett részt benne. A tanárokat kérdezték meg munkájukról, a tanulás és tanítás körülményekről, az iskolai légkörről.

2 Továbbá egyes kerületek, szakmai intézmények, civil szervezetek, pedagógus szakszervezetek és az iskolák maguk is

kialakítottak saját cselekvési terveket, tettek lépéseket, megfogalmaztak javaslatokat a helyzet javítása érdekében.


4

egyik fő célja a társadalmi tudatformálás illetve az erőszak-ellenesség eszméjének

és gyakorlatának terjesztése, a módszertani megújulás, a tudatosan felépített,

prevenciós-edukációs programok megvalósítása.

Fővárosi Önkormányzat Intézkedési Terve

2008 tavaszán fogadta el a Fővárosi Közgyűlés az iskolai agresszió elleni

Intézkedési Tervet. Végrehajtását a Mérei Ferenc Pedagógiai és Pályaválasztási

Intézet keretei között 2008 szeptemberében alakult Agressziókezelési

Munkacsoportjára bízta3. A Munkacsoport tevékenységét a 2008 második félévét

és a 2009 első félévét érintő első beszámolójában összegzi 2009 májusában az

Oktatási Bizottság felé.

A programok az iskolai élet valamennyi szereplőjét megszólítják, és felelős

résztvevőjévé teszik az agresszió jelenségének saját közösségében történő

tudatosabb és hatékonyabb kezelésében. Az egymásra épülő tevékenységek egyik

fókuszában az iskola menedzsmentjének felkészítése és támogatása, valamint a

pedagógusok eszközökkel való felruházása, új módszerekkel, jó gyakorlatokkal

való megismertetése áll annak érdekében, hogy az iskolai mindennapokban

kompetensebben, magabiztosabban tudják kezelni a már meglévő, vagy

kialakulóban lévő konfliktusokat. A programok másik csoportja az

agressziókezelés kérdéskörében preventív hangsúllyal a diákok, szülők

tájékoztatását, bevonását szolgálja.

Az Intézkedési Terv folytatásáról a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése a

14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletében határozott. Az iskolai

agresszivitás visszaszorítására, kezelésére megfogalmazott projekt pontjai

továbbra is egyrészt a társadalmi tudatformálást (az erőszak-ellenesség eszméjének

és gyakorlatának támogatását), az intézmények menedzsmentjének,

pedagógusainak felkészítését és támogatását, illetve a pedagógusok eszközökkel

történő felruházását célozzák annak érdekében, hogy a továbbiakban megfelelő

eszközök jussanak az iskolai agresszivitás megelőzéséhez, kezeléséhez és a

konfliktusok megoldásához.

Az Agressziókezelési Munkacsoport legfontosabb tevékenységei és eredményei:

o Krízis-vonal: segítségnyújtás az akut iskolai agresszió kezelésében (a

pedagógusok telefonon tanácsot kérhetnek a szakemberektől, akik szükség

esetén az iskolába kimennek, ott a helyzetet részletesen megismerve adnak

tanácsot a beavatkozásra).

o Jó gyakorlatok, módszerek, segédanyagok, kutatási eredmények

megismertetése, az oktatási rendszer, a gyermekvédelem szereplőivel.

o Pedagógus továbbképzések (konfliktuskezelő tréningek, nevelési

hatékonyságot növelő tréningek, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök képzése,

stb.).

o Kortárssegítő-programok (mediátorképzés, prevenciós programok).

3 A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése által elfogadott, az iskolai agresszivitás visszaszorítására, kezelésére létrehozott 14-

298/19/2008 sz. előterjesztés 3. sz. mellékletében megfogalmazott Intézkedési Terv keretében, 2008. szeptember 1-én

megalakult a Gyermekvédelmi és Agressziókezelési Munkacsoport, amely a MFPPTI Gyermekvédelmi Osztályán öt fővel

kezdte meg munkáját. A stáb tevékenysége az iskolai agresszió professzionális kezelése, szakmai koordinációs munka

ellátása, amely magában foglalja a fővárosi fenntartású intézményekkel, a gyermekvédelmi és szakellátással, a

gyermekvédelmi jelzőrendszerrel, hatósági intézményekkel, illetve az erőszakmentességet támogató civil- és

kultúrszervezetekkel való szoros együttműködést.

A projekt managementje pedagógiai szakértőkből és szakpszichológusokból áll.


5

o Színházi nevelés (korosztályi agresszióval foglalkozó színházi előadások

látogatása, feldolgozása a diákokkal, osztálytermi-tornatermi színház).

o Korosztályi agresszió témájával foglalkozó iskolai és kollégiumi színjátszó

körök, irodalmi színpadok támogatása.

o A témában tartott iskolai nevelési értekezletek támogatása.

o Erőszakmentességet támogató civil szervezetekkel való együttműködés (pl.

resztoratív gyakorlatok terjesztése, pedagógus coaching, bántalmazottak

pszichoterápiás ellátása, stb.).

o Konferenciák, fórumok rendezése a témában.

o Információnyújtás, ismeretterjesztés, előadások.

o Iskolai agresszióval foglalkozó weboldal működtetése (www.budapestedu.hu).

o Interaktív módszertani segédanyagok kialakítása az osztályfőnöki, és a

gyermekvédelmi munka támogatására (oktató dvd, Játéktár, resztoratív

gyakorlatokat bemutató filmek, módszertani segédanyagok).

o Szupervízió, coaching a pedagógusok számára.

o Komplex intézményfejlesztés (iskolai erőszak szempontjából veszélyeztetett

fővárosi fenntartású intézmények számára).

„A program első szakaszának sikerét és hatékonyságát - a kezdeti bizalmatlanság,

ambivalencia után - jelentősen segítette az a holisztikus szemlélet, amely az iskolai

agressziót komplex, multi-faktoriálisan determinált jelenségként fogta fel, és

ennek a felfogásnak megfelelően jelölte ki a beavatkozási szinteket. Ily módon a

projekt egy olyan mátrixban mozgott, amelyben intézmény, osztályközösség,

pedagógus, diák, szülő egyaránt célcsoportként szerepelt, figyelembe véve azokat

a fejlődéspszichológiai, szociálpszichológiai, pedagógiai-pszichológiai, krízis-

pszichológiai, stb. törvényszerűségeket, kölcsönhatásokat, amelyek a hétköznapi

létet, az együttélés szabályait, a harmonikusan működő közösségeket, az egyéni

jóllétet, stb. meghatározzák. A gyakorlatban működő pedagógusok és diákok nagy

része őszintén értékelte a figyelmet, a lehetőségeket, az új módszereket,

eszközöket. A különböző fórumokon elmondhatták problémáikat, nehézségeiket,

megoszthatták egymással ötleteiket, tapasztalataikat. Ezek az alkalmak azért is

nagyon fontosak, mert csökkentik az iskolák amúgy zárt rendszerként való

működését, amely közismerten növeli a diszfunkciókat, a feszültséget, az

agressziót. Az ilyen közös élmények mindezen túl kedveznek a hálózati működés

kialakulásának, a tolerancia erősödésének” (idézet a 2009. évi beszámolóból).

A megvalósítás során a programok előrehaladtával egyértelműen érzékelhető volt,

hogy a pedagógusokban egyre határozottabban tudatosodik a változás, a

változtatás szükségessége, növekedett a saját szerep jelentőségének felismerése.

A program első szakaszának tapasztalatai nyomán a második ciklusban a

hangsúlyok átrendeződtek és a projekt más-más pontjai kerültek fókuszba, illetve

új elemek jelentek meg.

Az intézmények részéről fokozott szükségletként fogalmazódott meg a különböző

tréningek, tanfolyamok iránti igény. Nagy érdeklődésre tartottak számot a

pedagógusok hatékonyságát növelő tréningek, a konfliktuskezelést – alternatív

konfliktuskezelést – oktató készségfejlesztő tréningek. Különösen népszerűnek

bizonyult a resztoratív szemléletet és gyakorlatot elsajátítható 30 órás tanfolyam.

A második ciklusban ezek a tréningek kiemelt szerepet kaptak. A nemzetközi

gyakorlatot is visszaigazolva a leghatékonyabbnak a komplex intézményfejlesztési

projekt bizonyult. A transzparens koncepció, a teljes spektrumot lefedő (lásd

részletesen: komplex intézményfejlesztés) programok, a folyamatos támogató


6

jelenlét, az időbeni perspektíva (több éves fejlesztés) valódi proaktív és reaktív

fejlesztési keretet ad, valamint stabilizálni képes az elért eredményeket. Ily módon

a második ciklusban az előző évi öt intézmény mellé újabb nyolc került a

fejlesztési csoportba.

Új elemekkel bővült a színházi nevelés projektje, amikor a célcsoportok

korosztályi és kulturális jellemzőit figyelembe véve osztálytermi és tornatermi

előadások kivitelezésére vállalkozott.

Különös és hatékony kezdeményezésnek ígérkezik a „kalandterápiás” program,

amely a különösen veszélyeztetett serdülők számára szerveződik a nyári időszakra.

A fiatalok a sporton, kalandon és az együttlét gyógyító erején keresztül kapják a

szakemberektől és egymástól a terápiás segítséget (lásd: kalandterápiás program

leírása).

Különösen veszélyeztetett populációként tarthatjuk számon a gyermekvédelmi

intézmények gondoskodásában lévő gyermekeket. A második ciklus programjai

kiemelt módon támogatják az intézményrendszer szakembereit és gyermekeit.

Az oktatási rendszer, illetve az egyéb szektorok (egészségügy, gyermekvédelem

stb.) számára megvalósított konferenciák, szakmai programok (lásd: konferenciák)

színvonalas lehetőséget biztosítottak – biztosítanak – az érték és információ

közvetítésre, a párbeszédre, a társadalmi tudat és attitűd formálására.

Nagyon fontos tehát, hogy a programok folytatódjanak, az eddig elért eredmények,

valamint a felébresztett motiváció és készenléti állapot megőrzése, stabilizálása

érdekében. Nemzetközi tapasztalatok egy-egy fejlesztőprogram hatásának

stabilizációját két-három évben határozzák meg. A projekt irányai, célkitűzései

életszerűnek, hatékonynak bizonyultak és a további folytatásra ösztönöznek. A

program maga is önfejlesztőnek bizonyul. A működési keretek, a szakmai

koncepció és stratégia kedvez a kreatív működésnek és innovációnak. A nyomon

követés és hatásvizsgálat protokolljának kidolgozása további fejlődésre,

fejlesztésre biztosít lehetőséget.


7

1. Az iskolai erőszak megelőzése érdekében létrehozott Gyermekvédelmi és

Agressziókezelési Munkacsoport működésének biztosítása a Mérei Ferenc

Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézeten belül

(14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletének 1. pontja)

A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése által elfogadott, az iskolai agresszivitás

visszaszorítására, kezelésére létrehozott 14-298/19/2008 sz. előterjesztés 3. sz.

mellékletében megfogalmazott Intézkedési Terv keretében 2008. szeptember 1-én

megalakult a Gyermekvédelmi és Agressziókezelési Munkacsoport, amely jelenleg

hét fővel működik. (A projekt menedzsmentje pedagógiai szakértőkből és

szakpszichológusokból áll.) A stáb feladata az Intézkedési Terv végrehajtása, a

feladat szakmai koordinációs munkájának ellátása, amely magában foglalja a

fővárosi fenntartású intézményekkel, a gyermekvédelmi és szakellátással, a

gyermekvédelmi jelzőrendszerrel, hatósági intézményekkel, illetve az

erőszakmentességet támogató civil- és kultúrszervezetekkel való szoros

együttműködést.

A Munkacsoport feladata a 14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletében 1.

pontja értelmében továbbra is az Intézkedési terv végrehajtása, az

agressziókezelési program folytatása.

A csoport belső erőforrásainak-kompetenciáinak értékelése, az osztályon belüli

szakmai koncepció és stratégia napi követelményekhez való hozzáigazítása, a

szervezeti egység (osztályon belüli) operatív működésének biztosítása, rövid-,

közép- és hosszú távú akciótervek kidolgozása, a folyamatok ütemezése

folyamatos.

A munkacsoport 2009. májusában a program eredményeiről írásos beszámolót készített a Főváros Oktatási és

Ifjúságpolitikai Bizottságának, illetve a projekt anyagai eljuttatta az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosának.


8

2. Konferenciák, rendezvények, szakmai fórumok szervezése, lebonyolítása az

iskolai agresszió témakörében


Program

megnevezése

Téma Időpont,

Helyszín,

Előadó

Színházi kerekasztal Kerekasztal Színházi Nevelési

Központ és Káva Kulturális

Műhely. A Kolibri Színházzal

közösen megvalósított szakmai

egyeztetés

2009.10.13.

MFPI

Németh Margit,

E. Tóbiás Sára

Tolerancianap

Díszvendégek: Eliot

Aronson és Carol

Tavris

Részvétel a rendezvény

szakmai és operatív

előkészítésében és

lebonyolításában

2009.10.06.

Városháza

Díszterem

Agrkez.

Munkcsop.

Mérei Emléknap

A rendezvény szakmai és

operatív előkészítése és

lebonyolítása

2009.11.18.

Ódry Színpad

Agrkez.

Munkcsop.

„Sebek, amelyek

sohasem gyógyulnak

be” Konferencia a

szociális munka napja

alkalmából

Előadások az MFPI iskolai

agressziókezelési projektjéről -

2009.11.12.

II. kerületi

Önkormányzat

Díszterem

Németh Margit,

E. Tóbiás Sára

Bűnmegelőzési

Konferencia

Előadás az MFPI iskolai

agressziókezelési projektjéről

2009.11.24.

Kiskunhalas

Németh Margit

„Erőszakmentes

iskolák”

Műhelykonferenciák

Előadások az MFPI iskolai


2009.12.7.,8.,9.

Than , Károlyi

Újpesti Műszaki

SzKI

Németh Margit,

E. Tóbiás Sára

„Az iskolán belüli

erőszak és annak

kezelése” című

konferencia

Előadás – „Iskolai erőszak a

kutatások tükrében”

2010.01.28.

Kaposvár

E. Tóbiás Sára

Iskolai

egészségvédelem –

iskolai erőszak

Előadások

- „Az iskolai agresszió

megelőzése és kezelése”

- „Színházi nevelés és

agressziókezelés”

2010.04.08.

ÁNTSZ

E. Tóbiás Sára

Finn-magyar találkozó Szakmai beszélgetés az iskolai

agressziókezelés finn és

2010.02.23.

MFPI


9

magyar szakmai

koncepciójáról, végrehajtási

protokolljáról

Németh Margit,

E. Tóbiás Sára

Nevelési Tanácsadók

vezetőinek találkozója

Beszámoló és beszélgetés az

MFPI iskolai agressziókezelési

projektjéről

2010.03.22.

MFPI

Németh Margit

MFPI Integrációs

Irodájának vendégei:

Óvodapedagógusok

Előadás az MFPI iskolai


2010.02.22.

MFPI

E. Tóbiás Sára,

Makai Adrienn

Jubileumi konferencia

– XV. Kerületi

Nevelési Tanácsadó

Előadás – „Az iskolai erőszak

megelőzése és kezelése a

mindennapokban”

2010.05.17.

XV. ker.

Nevelési

Tanácsadó

Németh Margit

Ezerarcú Pedagógia

Konferencia

Előadás – sajtótájékoztató az

MFPI iskolai agressziókezelési

projektjéről

2010.05.20.

Németh Margit

Tolerancianap

2009. október 6-án került sor a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet, az Oktatáskutató

és Fejlesztő Intézet és az Ab Ovo Kiadó szervezésében arra a konferenciára,

melynek díszvendége Alliot Aronson és Carol Tavris, amerikai

szociálpszichológusok voltak. A Tolerancianap témája az iskolai erőszak

szociálpszichológiája, Aronson új könyvének (Columbine után) magyarországi

bemutatkozása kapcsán kapott aktualitást.

A konferencia megnyitó előadását Sárik Zoltán, igazgató az MFPI

agressziókezelési programjának bemutatásával nyitotta meg. Klein Sándor

pszichológus, egyetemi tanár szubjektív élményekkel megtűzdelt előadásában az

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Erőszakmentes és egészségtudatos iskola nevű

mozgalmáról beszélt, majd Kozák Zsuzsanna pedagógiai szakértő felvezetésével a

„Párbeszéd a tanórán” című toleranciatréning-film előzetesét láthatták a

résztvevők. A másfél órás videó olyan kommunikációs gyakorlatokat mutat be,

melyek ötleteket, vitaalapot nyújthatnak ahhoz, hogy tanulás közben a csoportban

jóleső és konstruktív párbeszéd alakuljon ki.

Elliot Aronson és Carol Tavris előadása és magyar pedagógusokkal folytatott

kerekasztal-beszélgetése keretében a mozaik módszer elméleti és gyakorlati

tapasztalatainak megvitatására került sor. Az érzelmi intelligenciát, a társas

készségeket és konfliktuskezelés különböző formáit fejlesztő csoportmunka nálunk

is ismert módszer, amely nem elsősorban a tananyagátadásban, hanem az

életkészségek tanításában, így az agresszió-prevencióban játszik kiemelkedő

szerepet.

A konferenciát követő workshop a playback-színház módszerének iskolai

alkalmazhatóságát mutatta be Mérei Zsuzsa és Bakó Tihamér közreműködésével,

illetve Carol Tavris, a nemi sztereotípiák témájában angol munkanyelven vezetett

műhelyfoglalkozást.


10

A konferencia és a workshopok résztvevői pedagógusok, diákok,

iskolapszichológusok, gyermekvédelmi szakemberek, kollégiumi nevelők és

szülők voltak.

Közösségépítés – „Együttes élmény”

MMMééérrreeeiii eeemmmlllééékkknnnaaappp

100 éve született Mérei Ferenc

2009. november 16-20-a között megrendezett Fővárosi Pedagógiai Napok

keretében, 2009. november 18-án Mérei Ferencre emlékeztünk, születésének 100.

évfordulóján.

Mérei Ferenc, született 1909. november 24-én, pszichológus és pedagógus.

Személye karizmatikus, munkássága szerteágazó, meghatározó.

Gyermekpszichológus, a pszicho-dráma hazai meghonosítója, a szociometria

módszerének kidolgozója, a „közösségek rejtett hálózatának” térképésze, a

csoportdinamika szakértője, számtalan fontos mű szerzője.

A Mester, a Tanár úr előtt, névadója előtt tisztelgett a Mérei Ferenc Intézet,

meghívott vendégei körében, egész napos rendezvényével.

A Mérei emléknap küldetése a szervezők szándéka szerint igyekezett méltó lenni a

mester szellemiségéhez. Átélni közösen egy napot, amely sem nem tudomány, sem

nem művészet, hanem együtt a kettő, sőt egy ezeken túlmutató minőség, együtt az

élményben, „Együttes Élmény”.

Az ünnep fényét emelte, hogy Mérei Ferenc családja, gyermekei, unokái

megtisztelték jelenlétükkel az eseményt.

A rendezvény délelőtti és délutáni programja az Ódry Színpadon, Mérei személyét

és korát idéző díszletek között, mintegy 150 emlékező részvételével zajlott.

A tömegben felbukkantak a pedagógia, a pszichológia, a gyógypedagógia nagy

öregjei, az aktív szakemberek generációja és a jövő generációjának képviselői:

pedagógus, pszichológus, gyógypedagógus hallgatók. Megilletődött ünnepi

hangulat, régi barátok, kollégák ölelkezése, kíváncsi tekintetek, megható

pillanatok. Múlt, jelen és jövő találkozása. A Tanár úrnak volt, van és lesz

mondanivalója. Volt, van és lesz hallgatósága.

Az ünnepélyes megnyitó beszédet Germánné dr. Vastag Györgyi, a Fővárosi

Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság elnöke tartotta. Tisztelettel adózott az egyik

legnagyobb magyar pszichológus személye és életműve előtt, a megújuló Fővárosi

Pedagógia és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet névadója előtt.

Mérei Ferenc nevét az Intézet alig több mint egy éve vette fel, visszaállítva egy

sajátos folytonosságot, hiszen jogelődjének, a Székesfővárosi Lélektani Intézetnek

1945-1948 között Mérei Ferenc volt az igazgatója és gazdag életművének talán

legtermékenyebb periódusát jelentette ez az időszak.

A megnyitó után három előadást hallgathatott meg a publikum, amely előadások

íve a teljes szellemi hagyaték áttekintésétől a pedagógiai gyakorlatban való

alkalmazáson keresztül a jelenkori pedagógia megújító tapasztalatainak

megosztásáig vezetett.

Az első előadást Dr. Erős Ferenc professzor, az MTA doktora tartotta. Címe

„Mérei életműve a magyar pszichológia és pedagógia fejlődésének tükrében”. Az


11

előadás Mérei Ferenc pályafutását mutatta be. Munkássága elsősorban a

szociálpszichológia szemszögéből került elemzésre, kiemelve a magyar és a

nemzetközi szociálpszichológia történetében elfoglalt helyét.

Minthogy azonban Mérei sokoldalú és gazdag életművében a társadalom lélektani

szál szorosan összefonódott pedagógiai, gyermeklélektani, klinikai-pszichológiai,

irodalom- és művészet pszichológiai munkásságával, valamint a pszicho-dráma

mozgalomban vállalt kezdeményező szerepével, nem utolsó sorban pedig politikai

és közéleti tevékenységével is, az előadás ezekre az aspektusaira is kitért. Végül

Mérei életművének aktualitásával, mai relevanciájával foglalkozott.

A második előadó Járó Katalin iskolapszichológus, kutató volt. Előadásának címe

„Mérei Projekt – Konfliktuskezelés iskolai osztályokban”. Az előadó a kedvenc

művek és a személyes találkozások fényében, megidézve a Mestert, kiemelte, hogy

az életművet a pedagógia és a pszichológia egyaránt sajátjának érzi. Járó Katalin

bemutatta a Mérei Szociometriai Műhely Egyesület tevékenységét. Beszélt a

Mérei Projektről, amely egy olyan csoportfejlesztő program, mely komplex

helyzetfeltárás alapján a fennálló konfliktusok és játszmák rendezésére irányul, és

az együttműködés megerősítésére törekszik. A helyzetfeltárás legfontosabb

eszköze munkájuk során a Mérei féle, több szempontú szociometria elmélyítésével

kifejlesztett hierarchikus szociometria. Az előadó a program hatékonyságát néhány

konkrét esettel illusztrálta.

A harmadik előadó Dr. Kelemen Lajos PhD., pszichológus volt. Előadásának címe

„A tanulásfejlesztés három lépcsős modellje – Mérei Ferenc gyermeklélektani

munkásságának adózva”. Mérei Ferenc „Gyermeklélektan” c. munkájában V.

Binét Ágnes szerzőtársával igen nagy figyelmet szentelt az iskolaérettség és a

tanulást megalapozó funkciók fejlődésének követésére. Mindezt Jean Piaget

mélyreható tudományos elméletére alapozva alkotta meg. Az azóta eltelt évtizedek

a kognitív pszichológiai hihetetlen fejlődését eredményezték, köszönhetően az

idegrendszert, az agy működését vizsgáló képalkotó eljárásoknak. Az előadó ezek

rövid ismertetése után egy olyan koncepciót mutatott be, amely az iskolai tanulást,

főként az olvasás, szövegértés fejlesztését valósítja meg, egy olyan pedagógiai

folyamatba ágyazottan, amely az óvodáskortól egészen a serdülő, vagy akár az

ifjúkorig tart. A folyamat három lépcsője módszertanilag is jól elkülöníthetőnek

bizonyult.

A délelőtti szekció után a Mérei Ferenc Intézetben Mérei Ferenc mellszobrát

Demszky Gábor Főpolgármester Úr avatta fel, melyet állófogadás követett a

meghívott vendégek részére.

A délutáni program Forgách Péter 120 perces portréfilmjéből: „Epizódok M. F.

Tanár úr életéből” kiemelt részletek alapján készült, 20 perces rövidfilm mutatta

be a hosszú, színes életút fontos állomásait.

A Tanár úr személyes vallomásait láthattuk, szakmáról, emberről, életről, halálról.

Üzenetei szóltak mindazoknak, akik meghallják, megértik, sőt „csinálják”,

„megélik” tanításait. A délelőtti előadások „szellemidézése” után a film

közvetítésével megjelent a Mester a maga valóságában, emberségében, elevenen,

telve bölcsességgel, életszeretettel.

A nap hátralévő részében kerekasztal beszélgetést láthattunk Mérei Ferenc

tanítványaival és követőivel. Vendégeink voltak Ajkay Klára, Békés Judit, Büchler

Júlia, Fonyó Ilona, Gádorné Donáth Blanka, Horányi Annabella, Kapusi Gyula és

Ritoók Magda.


12

A tanítványok és követők személyes emlékeiken keresztül meséltek Mérei Ferenc

pályafutásukra, szakmai fejlődésükre, életükre gyakorolt hatásáról. Meséltek

maguknak, egymásnak, a hallgatóságnak. „Epizódok M. F. Tanár úr életéből”,

ahogy Ők látták, érezték. Ahogy Ők látják, érzik…. Élő kamerák, szubjektív

kamerák, akik a magyarországi pedagógiai és pszichológiai kultúra fejlődésének

hiteles szemtanúi és hordozói.

A délelőtti és délutáni programot Kovács Miklós pszichológus, Mérei tanítvány

vezette, tevékenysége során közvetlen, oldott légkört teremtve, csakugyan létrejött

az „Együttes Élmény”.

Különös aktualitását érezhetjük Mérei szellemi hagyatékának. Ezek egy része

tisztán érezhető és megfogalmazható, másik része a „közösségek rejtett

hálózatába” beleszőve hat. Mindezt az Emléknap eseményeinek sodrában ki-ki

fogékonyságának, szakmai elhivatottságának mértékében élhette át, saját

élményként intenzíven, mert a Tanár úr jelenlétében nem lehet közömbösnek

maradni.

Számtalan köszönetet kaptunk ezt követően a Mérei családtól, pályatársaitól,

tanítványaitól, követőitől. Azóta 2009. november 27-én meghívást kaptunk a

Tanár úr lakásában tartott szűk körű találkozóra, amely újra meghitt perceit

nyújtotta az emlékezésnek. Ezt követően, ugyanebben a körben, részt vettünk a

Pasaréti úti házon elhelyezett emléktábla koszorúzásán, majd a Károli Gáspár

Református Egyetemen nagyszámú résztvevő jelenlétében tovább folytatódott az

ünnepi program.

Finn-magyar találkozó

Christina Salmivalli asszony, a Turkui Egyetem pszichológia professzorának

budapesti látogatása kapcsán 2010. február 23-án a Mérei Ferenc Fővárosi

Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben került sor arra a szakmai

beszélgetésre, melynek keretében betekintést nyerhettek a résztvevő szakemberek

az iskolai agressziókezelés finn és magyar szakmai koncepciójába, illetve

végrehajtási protokolljába.

A megbeszélésen részt vett Christina Salmivalli asszony, Jaakoko Sievers, a Finn

Nagykövetség EU-referense, valamint a Fővárosi Közgyűlés képviseletében

Csomós Miklós, a Kulturális Bizottság alelnöke és Kucsák László, az Oktatási

Bizottság alelnöke. Az Intézetet Sárik Zoltán igazgató, az MFPI Agressziókezelési

munkacsoportját Németh Margit, osztályvezető szakpszichológus és E. Tóbiás

Sára, pszichológus képviselte. A beszélgetés moderátora, a toleranciafejlesztés

területén tevékenykedő Kozák Zsuzsanna, pedagógiai szakértő volt.

A beszélgetés során bemutatásra került az úgynevezett KiVa program, amelyet

1996-ban dolgozott ki a Turkui Egyetem az iskolai "bullying" megelőzésére és

kezelésére a finn oktatási minisztérium támogatásával. A KiVa - amely egyébként

finnül "bölcset" vagy "barátságosat" jelent - programban már első osztályos

tanulók számára kínált tanórákon elkezdődik az iskolai zaklatás fogalmának,

jelenségének közös megvitatása, amely egy idősebb korosztály számára

kifejlesztett számítógépes játékkal bővül ki a későbbi évfolyamokon. A virtuális

tanulóprogram a tanórán elhangzott ismeretek elmélyítését teszi lehetővé. A

tanórán zajló osztályfőnöki munka mellett a szülők bevonására és az éles helyzetek

kezelésére is hangsúlyt fektetnek. Ebben nyújt segítséget az iskolákban működő


13

háromfős pedagógusokból, iskolai személyzetből álló csapat, akikhez konkrét

esetek kapcsán lehet fordulni.

Az MFPI-ben működő Agressziókezelési Munkacsoport tevékenyégét Németh

Margit mutatta be, aki külön kiemelte a Munkacsoport komplex

intézményfejlesztési projektjét, annak elméleti koncepcióját és gyakorlati

megvalósítását foglalta össze. Hangsúlyozta a program rendszerszemlélet és a

prevenció fontosságát, illetve a szülők, a gyermekek és a pedagógusok

bevonásának szükségességét. Szót ejtett azokról a pedagógusoknak és

intézményvezetőknek tartott képzésekről, amelyek az iskolajoggal kapcsolatos

ismeretek bővítését, a szociális kompetenciafejlesztést, és az alternatív

konfliktuskezelő technikák elsajátítását célozzák meg. A kortárssegítők képzése, a

gyerekek számára tartott mentálhigiénés csoportok és a színházi neveléshez

kapcsolódó programok egy komplex szolgáltatáscsomagként elérhetőek a bevont

intézmények számára. A tavalyi tanévben 6, idén 8 újabb intézmény kapcsolódik

ehhez a kezdeményezéshez.

Sáska Géza oktatáskutató egy országos vizsgálat eredményeit összegezte. A 11.-es

évfolyam vizsgálatát több mint 4000 tanuló és 900 tanár részvételével végezték. A

kutatásból kiderül, hogy az iskolai agressziós incidensek sok esetben a média által

felnagyítva kerülnek a köztudatba. A verbális agresszió sokkal komolyabb

probléma az iskolákban, mint a fizikai zaklatás. A megoldást a személyes tanári

tekintély oldaláról, illetve az intézményi jogok (bűntető beavatkozások) felől

közelítve képzeli el az Oktatási Bizottság alelnöke, Kucsák László.

Csomós Miklós, a Kulturális Bizottság alelnöke az agressziókezelési program

fontosságát hangsúlyozta, illetve a tanárok hatékonyabb módszertani

felkészültségét megalapozó tanárképzés reformját sürgette.


14

3. Folyamatos támogató kapcsolattartás az intézmények felé

(14-298/19/2008 sz. előterjesztés 3. sz. mellékletének 2. pontja)

Az Agressziókezelési Munkacsoport tevékenységéhez tartozik a folyamatos

támogató kapcsolattartás valamennyi fővárosi fenntartású intézmény számára. A

gyakorlatban ez telefonos tanácsadást, személyes egyéni konzultációt

(pedagógusok, gyerekek, szülők számára), csoportos esetmegbeszélést,

szupervíziós lehetőséget és az akut, illetve a krónikus konfliktushelyzetek

kezelését jelenti.

Akut intézményi agresszió kezelése

Az intézményekben előforduló akut intézményi agresszió kezelése a pedagógusok

és diákok csoportos illetve egyéni ellátása (tanácsadás, szupport, terápia) során

biztosított.

2009. májusától 2010. májusáig terjedő időintervallumban öt esetben az egész

intézményre kiterjedő csoportos krízishelyzet kezelésére volt szükség. Ezekben az

esetekben az iskolapolgárokat traumatizáló incidensek megoldására kellett

krízisintervenciós beavatkozást végezni, amelyet a különösen sérült személyek

egyéni ellátása követett. Kevésbé súlyos, ámde az intézmény keretei között

megoldhatatlan, külső segítséget igénylő konfliktushelyzetekben, 80 esetben

kellett tanácsadást, illetve konkrét beavatkozást végezni.

Előadások, műhelyfoglalkozások

Az iskolai tantestületek szakmai munkáját többek között műhelyfoglalkozásokkal,

illetve az intézmények kérésére az iskolai agresszió témájához kapcsolódó

előadásokkal támogatta-támogatja a Munkacsoport.

Intézmény neve -

Helyszín Téma Időpont Előadó

Than Károly

Gimnázium

Előadás az MFPI

iskolai

agressziókezelési

projektjéről

2009.11. MFPI –

Németh Margit

Bárczi Géza

Általános Iskola Előadás az iskolai

agressziókezelésének

témakörében

2009.11.23. MFPI –

Makai Adrienn

Mérei Ferenc

Fővárosi

Pedagógiai és

Pályaválasztási

Tanácsadó Intézet

Műhely-

foglalkozások az

iskolai agresszió

kezelésére

összeállított

módszertani csomag

felhasználási

2009.10.12.,

2009.11.11.

MFPI –

E. Tóbiás Sára,

Gonda Judit,

Makai Adrienn


15

lehetőségeiről

Gundel Károly

Vendéglátóipari és

Idegenforgalmi

Szakképző Iskola

Előadás a resztoratív

konfliktuskezelés

módszeréről,

szemléletéről

2010.01.29. KÖSZ

Alapítvány –

Negrea Vidia

Bethlen Gábor

Közlekedési és

Közgazdasági

Szakközépiskola

Előadás - Agresszió

az iskolában és a jog

2010.04.22. Jogismeret

Alapítvány

Nevelési értekezletek

A 2009/2010-es tanévben 9 iskola juttatta el az agresszióval foglalkozó

értekezletek jegyzőkönyveit tájékoztatás céljából. Május közepéig egy

intézményben három, kettőben kettő, hatban egy értekezleten foglalkoztak az

agresszió megelőzésével, kezelésével.

A feldolgozott témák: intézményi agresszió kérdőív, a látásukat elvesztő tanulók

megsegítésének lehetséges módjai, fegyelmi eljárások rendje, iskolai agresszió

elleni feladatok, a módszertani csomag ismertetése, gyermekvédelmi munkaterv

értékelése, „Égő hidak” című film megtekintése, önismeret, együttműködés, a

diákok érzelmi intelligenciája és toleranciakészsége terén tapasztaltak

megbeszélése, szituációs feladatok megoldása, hogyan kezelje a pedagógus az

osztályban megjelenő agressziót.

Intézmény neve Téma Időpont

1. Keleti Károly

Közgazdasági

Szakközépiskola

Hogyan kezelje a pedagógus az

osztályokban megjelenő agressziót,

kirekesztést?

2009.08.25.

2. Fábry Zoltán

Középiskolás

Leánykollégium

Az éves gyermekvédelmi munkaterv

megbeszélése

2009.10.05.

3. Pesti Barnabás

Élelmiszeripari

Szakközépiskola és

Gimnázium

Agresszió megelőzése, kezelése 2009.10.06.

4. Pogány Frigyes

Kéttannyelvű

Építőipari


Gimnázium

A fegyelmi eljárásokról 2009.10.12.

5. Gyengénlátók

Általános Iskolája,

Egységes

Gyógypedagógiai

Módszertani

Intézménye és

Diákotthona

A látásukat vesztő tanulók

megsegítésének lehetséges módjai,

körülményei

2009.10.12.


16

6. Csepel-Sziget

Műszaki

Szakközépiskola,

Szakiskola és

Kollégium

Agresszió megelőzése 2009.10.15.

7. Általános Iskola,

Egységes

Gyógypedagógiai

Módszertani

Intézmény,

Diákotthon és

Gyermekotthon

„Égő hidak” című film megtekintése 2009.11.10.

8. Vásárhelyi Pál

Kereskedelmi

Szakközépiskola

Módszertani csomag ismertetése 2009.11.12.

9. Általános Iskola,

Egységes

Gyógypedagógiai

Módszertani

Intézmény,

Diákotthon és

Gyermekotthon

Önismeret, együttműködés 2009.12.21.

10. Fábry Zoltán

Középiskolás

Leánykollégium

A diákok érzelmi intelligenciája és

toleranciakészsége

2009.12.21.

11. Dobos C. József

Vendéglátóipari

Szakképző Iskola

Kérdőív értékelése 2010.01.15.

12. Fábry Zoltán

Középiskolás

Leánykollégium

Féléves gyermekvédelmi beszámoló

Esetmegbeszélés

2010.02.08.

Bírósági tárgyalások látogatása

2010 áprilisától az iskolai agressziókezelés eszköztára tovább bővült. Lehetőség

nyílt-nyílik arra, hogy a fővárosi fenntartású iskolák diákcsoportjai látogatóként

részt vehessenek bírósági tárgyalásokon.

A tapasztalatok alapján ez a program hatékony módszer a prevencióban és a

problémakezelésben. Az iskola kívánságának megfelelően lehetőség van

kábítószeres, illetve fiatalkorú erőszakos bűncselekményt elkövető vádlottak

tárgyalásainak megtekintésére.

A programlehetőség felkeltette a pedagógusok érdeklődését. Eddig 19 intézmény

jelezte, hogy egy vagy több csoporttal/osztállyal részt kíván venni tárgyalásokon.

Mivel mind a Pesti Központi Kerületi Bíróság, mind a Pesti Központi Kerületi

Bíróság korlátozott számban tud látogatót fogadni, kapacitás híján, az egyéni

igényeket is figyelembe véve az összes bejelentkezett csoportból vannak, akik még

várakoznak a lehetőségre. A Munkacsoport a látogatásokat a továbbiakban is

folyamatosan szervezi.


17

Az alábbi táblázat a résztvevők számát mutatja (2010. április – május):

Intézmény neve Résztvevő

csoportok száma

(alkalom)

Résztvevő diákok

száma

Fodor József Szakképző

Iskola és Gimnázium

1 15

Széchenyi István Gyakorló

Kereskedelmi

Szakközépiskola

3 35

Budai Középiskola 2 30

Jelky András Ruhaipari és

Művészeti Szakközépiskola

1 10

Deák Ferenc Középiskolai

Kollégium

2 30

Éltes Mátyás Általános

Iskola, Diákotthon és

Gyermekotthon

1 6

Ybl Miklós Építőipari

Szakképző Iskola

1 7

Than Károly Gimnázium,


Szakiskola

1 6

Bethlen Gábor Közlekedési

és Közgazdasági

Szakközépiskola

4 45

Szent Miklós Általános

Iskola, Diákotthon és

Gyermekotthon

1 10

Bolyai János Fővárosi

Gyakorló Műszaki

Szakközépiskola

1 32

Összesen: 18 csoport 232 fő

A pedagógusok visszajelzései alapján a diákokra nagy hatással van ez a program,

megdöbbenti őket a valóság, amellyel a bíróságon van lehetőségük szembesülni.

„A fiúk nagyon rendesen viselkedtek, bár az iskolában sokat beszéltek arról, hogy

mit csinálnak majd a bíróságon: beszélgetnek, telefonálnak stb. Öröm volt látni,

hogy milyen sokáig tudtak csendben figyelni, fegyelmezetten viselkedni. A

tárgyalás kiválasztása dicsérendő: egy két éve tartó ügyben hoztak éppen ítéletet,

így hallottuk az egész történetet és az ügy lezárását is egyben. Sok tanulsággal

szolgált az „életveszélyt okozó testi sértés” jogi fogalma mögötti emberi sorsokat,

megnyilvánulásokat látni. Az orvosszakértő nagyon érthetően beszélt, de a bíró

közléseinek megértése a bonyolult jogi fogalmazások miatt gondot okozott a


18

diákoknak. A tárgyalást követő közös beszélgetés során kiderült, hogy mennyire

másképp értelmezik az elhangzottakat, többen a vádlottal éreztek együtt. Nagyon

sok minden kiderült a fiúk viszonyáról a joghoz, és a bűnözésről való

gondolkodásukról.” (Ybl Szakiskola pedagógusának beszámolójából)

A bírósági látogatások szervezése várhatóan szeptembertől folytatódik.

Személyes illetve telefonos tanácsadás

/Milyen problémákkal, kérdésekkel keresnek minket? Miben segítünk?/

Intézmények, pedagógusok, szülők megkeresésére:

- Iskolai agresszió témában tartott nevelési értekezletek: előadások

- Iskolai agresszió témában tartott nevelési értekezletek: előadók közvetítése

(civil szervezetek)

- Iskolai agresszióval kapcsolatos krízisintervenció az adott intézményben

(csoportos, egyéni)

- Pszichológiai tanácsadás iskolában előforduló egyéb esetekkel kapcsolatban

- Iskolai agressziókezeléssel kapcsolatos telefonos tanácsadás

- Tágabb értelemben vett erőszakkal (pl. családon belüli erőszak) kapcsolatos

tanácsadás, krízisintervenció

- Pedagógusoknak: szupervízió, esetmegbeszélő csoport, konzultáció

- Konfliktuskezelő, agresszió-prevenció gyakorlatok, programok ismertetése

- Tájékoztatás az agresszió-megelőzésben illetve kezelésben velünk

együttműködő civil szervezetek tevékenységéről

- Tájékoztatás az agresszió és kezelése témában megjelent szakirodalomról

- Tájékoztatás továbbképzési lehetőségekről (pl. gyermekvédelmi felelősök

számára)

- Konferenciákon, szakmai fórumokon előadás stb.

- Továbbképzések, tréningek szervezése, megvalósítása


19

4. A korosztályi agresszió kezelésére és megelőzésére létrehozott WEB oldal

folyamatos működtetése


Az iskolai agresszió weboldal a Fővárosi Oktatási Portálon (www.budapestedu.hu)

belül működik, amelyen kiemelt rovatként jelenik meg az „Iskolai

agressziókezelés”. Kialakítása már a 2008/2009-es tanévben megtörtént, azóta is

folyamatos a portál szakmai működtetése, frissítése. Az oldal továbbfejlesztésével

újabb, illetve frissített tartalmak kerültek fel a portálra, váltak elérhetővé a

látogatók számára. A weboldal az Intézet által vásárolt DOKK CMS rendszerrel

működik, a szakmai anyagokat a Munkacsoport munkatársai töltik fel.

2009.04.15. - 2010.04.30 közötti intervallumot tekintve a honlapot 104 767-en

látogatták. Havi bontásban elég egyenletes a látogatottság, de természetesen a

tanrend rendjét tükrözi, hiszen a decemberi és nyári hónapok feltöltései kevésbé

nézettek. Átlagosan naponta 275 látogató olvassa a portált.

A rovat - a portál egészéhez igazodva - elsősorban a pedagógusokat és a szülőket

szólítja meg. Az al-menüpontok kialakításakor a

Munkacsoport igyekezett a célközönség igényeit

figyelembe venni. Az igényfelmérésre több esetben

a pedagógus továbbképzések adtak alkalmat, ahol

információt lehetett nyerni arról, melyek azok a

területek, ahol a legtöbb segítséget várják az

oktatási-nevelési intézményekben dolgozó

szakemberek. Ezek az elérhetőségek

(munkacsoport, civil szervezetek), elméleti

háttéranyagok, gyakorlati ötletek, máshol bevált jó

gyakorlatok.

Mivel az „Iskolai agressziókezelés”-re klikkelve

rögtön a „Hírek” pont tartalmai jelennek meg, ezért

http://www.budapestedu.hu/


20

itt kerültek elhelyezésre az éppen aktuális felhívások és a munkacsoport

munkájával kapcsolatos beszámolók, információk.

Ez a felület tette lehetővé, hogy egy olyan nagyszabású programra invitálja a

gyerekeket és a pedagógusokat, mint amilyen a Guinness rajzrekord kísérlet volt.4

A pedagógusoknak szóló

pontban („Agresszióról

pedagógusoknak”) elsősorban a

témával kapcsolatos elméleti

anyagok találhatóak. Ezek között

található többek között Herczog

Mária előadásanyaga - „Erőszak

az iskolában” címmel, vagy a

„Gyermekeket ért agresszió és

bántalmazás (fizikai, lelki és

szexuális) a nevelési-oktatási

intézményekben” című letölthető

formátumú előadásanyag

(Gyurkó Szilvia, Németh Margit – BÁN 2007). A minisztérium számára készült

szakmai anyagból a munkacsoport a pedagógusok számára jól hasznosítható

4 Megtartották a világharmónia futást és a gyerekrajz világrekord kísérletet

Sikeresen lezajlott a Guinness Gyerekrajz Világrekord Kísérlet 2010. május 14-én Budapesten, a Felvonulási téren. A

rendezvény része volt 2 km futás a Városligetben, amely a Világharmónia Futás résztvevőivel együtt zajlott.

Az esemény szervezésében a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet is részt vett az

agresszió prevenciós programja keretében. Az esős idő ellenére mintegy 8000 gyerek, valamint kísérőik gyűltek össze, és

7000 négyzetméteres papírfelületet díszítettek rajzaikkal a fiatalok. A közös alkotás célja az volt többek között, hogy felhívja

a figyelmet a természet szeretetére, a harmónia jelentőségére, és lehetőséget adjon a gyerekeknek, hogy átélhessék: képesek

kiemelkedő teljesítményre, ha közösen egy célért dolgoznak. A rendezvény díszvendége Ashrita Furman volt, aki számos

Guinness-rekordja után most egy újabbat állított fel.


21

prezentációt állított elő. Az alábbi dia például fontos, ám kevéssé ismert

információkat tartalmaz:

Hasznos segítséget nyújthat a látogatók – elsősorban

osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelősök - számára a

Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelkedően Közhasznú

Egyesület gondozásában megjelent, a Munkacsoport

rendelkezésére bocsátott „Kézikönyv a Gyermekjogi

Egyezmény alkalmazásához” módszertani segédlet, mely

pdf formátumban szintén letölthető az oldalról.

Az „Agresszióról szülőknek” menüpont kiemelt témája a

biztonságos internet használat, miután a középiskolás korosztályt (is) kifejezetten

fertőzhetik azok a tartalmak, amelyek a világhálón olvashatók, nem beszélve a

módszerekről, amelyekkel „támadják” az ifjúságot. Mindenképpen fontos

megismertetni a szülőket azokkal a szempontokkal, amelyekkel segíthetik az

ilyenfajta támadások kivédését. „Mit tehet a szülő, ha agresszív a gyermeke?”-

témában elméleti olvasnivalót is talál az Agressziókezelési Munkacsoport

weboldalára látogató szülő.

Mind a pedagógusok, mind pedig a szülők szempontjából fontos a honlapon

keresztül bemutatni azokat a civil szervezeteket, amelyek az agressziókezelés és –

megelőzés szempontjából hatékony munkát végeznek. A „Segítő civil

szervezetek” témakörhöz azokról az alapítványokról, egyesületekről kerültek fel

anyagok, akikkel az MFPI minősített partneri viszonyt alakított ki, akiknek a

tevékenysége bátran ajánlható. Kilenc ilyen szervezet (hat előző évi és három

újabb kapcsolat) kerül bemutatásra, ill. kapott lehetőséget a honlapon való

információközvetítésre.

Ne Bánts Világ!

Alapítvány


22

A munka tapasztalatai azt mutatják, hogy a pedagógusok szívesen merítenek a már

bevált jó gyakorlatokból, ezért fontos bemutatni a jó módszereket, követendő

példákat. Herczog Mária összefoglaló előadásanyaga mellett ismertetésre kerül –

mint hatékony módszer:

- kortárssegítés,

- resztoratív (helyreállító) konfliktuskezelés,

- szociometriai helyzetfeltárásra épülő többlépcsős pedagógiai célú csapatépítő

eljárások.

Egy, az Intézet (MFPI) munkatársai által összeállított módszertani segédanyag is

letölthető a honlapról, mely az osztályfőnöki órák megtartását támogatja.

A „Továbbképzések” menüpontban bemutatásra kerülnek az Agressziókezelési

Munkacsoport továbbképzései, tanfolyamai, tréningjei továbbá partner

szervezeteink programjai. Az utóbbiak között találhatóak pl. a Jogismeret

Alapítvány vagy a Vadaskert Alapítvány akkreditált tanfolyamai. A „Hírek”

menüpontban a látogatók aktuális információkat olvashatnak a képzésekre való

jelentkezési lehetőségekről, határidőkről.

A témában való tájékozódást irodalomjegyzékek és könyvajánlók segítik a

„Könyvajánló” menüpontban. A Honlapról letölthető a „Frontvonalban” és a Kis

könyv a felelősségről” című kiadvány is. Ebben a menüpontban olvasható ajánlás

a „Mindennapi pszichológia” című magazinhoz, mely számos - pedagógusok,

szülők számára is - hasznos, közérthető nyelven íródott cikket tartalmaz az

agressziókezelés, a kamaszproblémák témaköréből.

A leggyakorlatiasabb „Programajánló” és a „Színházajánló” menüpont. Az

előbbi a pedagógusoknak nyújt segítséget ahhoz, hogy szabadidős

tevékenységeket, játékokat szervezzenek tanítványaiknak. Az ajánlatok között

szerepelnek megtekintésre érdemesnek tartott filmek, kiállítások, olvasnivalók

vagy iskolai körülmények között bevezethető játékok, magyarórán alkalmazható

konfliktuskezelési gyakorlatok.

A „Színházi nevelés” menüpont alatt a „Színházajánló”

azokra a produkciókra szeretné felhívni a pedagógusok és

a szülők figyelmét, amelyek az ifjúságot foglalkoztató

izgalmas témákat vetnek fel, és kifejezetten a

középiskolások számára ígérnek élmény-gazdag

programot.


23

5. Korosztályi agresszióval foglalkozó színházi előadások további támogatása,

kiemelten a komplex intézményfejlesztésben résztvevő intézmények számára


A társadalmi tudatformálás, az erőszak-ellenesség eszméjének és gyakorlatának

közvetítésében fontos szerepe van a színházi nevelésnek, a színház-pedagógia

eszközeinek. Az iskolai, korosztályi agresszió témájához kapcsolódó előadásokon

keresztül segítséget kaphatnak az iskolák ahhoz, hogy közelebb kerülhessenek az

agresszió kapcsán felmerülő, a korosztályt foglalkoztató témákhoz a színházi

élményen keresztül. Különösen azoknak a közösségeknek nyújt mindez segítséget,

ahol az agresszió valamilyen formája, magatartászavarok, beilleszkedési

problémák jelentkeztek a tanulók körében, és kiemelten fontossá vált a problémák

rendezése, a téma felvetése a színház nyelvén. Tapasztalatok mutatják, hogy így a

kényesebb problémák is megvitatásra kerülhetnek, a gyerekek könnyebben

megnyílnak és zavartalanabbul képesek beszélni érzelmeikről, gondolataikról,

nehézségeikről. Természetesen hangsúlyosan fontos a programok prevenciós

jellege, hatása is. A gyakorlat azt mutatja, hogy a sport mellett a művészeti nevelés

az, amely a leghatékonyabban képes az agressziós késztetések, feszültségek

levezetésére, szabályozására.

Osztálytermi-színház

Az iskolai agressziókezelés programjának keretében a 2009/2010-es tanévben is

folytatódtak a színházi projektek. A Kolibri Színházzal közösen meghirdetett

pályázat keretében a fővárosi fenntartású iskolák a hazai osztályterem-színház

lassan két esztendős ifjúsági színházi irányzatának régi és új előadásait

tekinthették meg.

A színházi kínálatba az osztályterem-színház produkciói kerületek kiválasztásra,

amelyek az iskola épületébe érkeztek. A színház látogatott tehát az iskolákba és

nem fordítva, remélve, hogy azok a gyerekek, akik eddig nem szívesen mentek el a

kőszínházi előadásokra, ezek után talán nagyobb kedvet éreznek majd a

színházlátogatáshoz.

A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és

Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel közösen osztályterem-színházi pályázatot

hirdetett a fővárosi fenntartású oktatási- és nevelési intézmények részére. A

pályázat nyerteseiként 7 középiskolának nyílt lehetősége 2010. május 31-ig egy-

egy osztályterem-színházi előadást megtekinteni az iskola helyszínén. A

bemutatásra kerülő előadások közül Lutz Hübner Kikatt című darabja már a

tavalyi évadban is nagy siker volt. Idén a Kolibri Színház új bemutatójával,

Monoblock Hello náci című darabjával egészült ki osztályterem-színházi kínálata.

Az iskolákban bemutatott darabokat színház-pedagógiai program tette-teszi

teljessé, amely drámapedagógiai eszközökkel segíti a darab témájának

feldolgozását a színészek közreműködésével.


24

A pályázat nyertes intézményei, létszám Előadások,

időpontok

Bólyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki SZKI és

Kollégium

64 fő

2010.03.23.

Hello náci

Wesselényi Miklós Műszaki Szakközép és SZKI

45 fő

2010.03.17.

Hello náci

Katona József SZKI és Gimnázium

40 fő

2010.03.24.

Hello náci

Petőfi Sándor Gimnázium

62 fő

2010.03.16.

Kikatt

Csepel-Sziget Műszaki Szakközép, SZKI és Kollégium 2010.június

Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű

Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola

2010.június

Összlétszám: 211 fő

Tornatermi-színház

Az Orlay Produkciós Iroda a KoMa Társulattal együttműködve létrehozta a

„Kisded játékok” című produkciót, amely a középiskolás korosztály számára

ajánlott. Érdekessége és új műfaj megszületését jelenti, hogy az osztálytermi-

színház mellett létrejött az úgynevezett tornatermi-színház. Az iskolai

agressziókezelő projekt keretében a darab „tornatermi” változatának

megtekintésére nyílik lehetősége a diákcsoportoknak saját intézményük falain

belül – konkrétabban a saját tornatermükben, valódi tornatermi „díszletek” között.

A darab igaz történetet dolgoz fel: négy 17 éves fiú egy parkban megerőszakolt

egy14 éves lányt. A bírósági tárgyalás 3 éven át tartott, így a színpadi szöveg is 3

évet fog át: a megerőszakolástól az ítélethozatalig. Az előadás után az alkotók

beszélgetést kezdeményeznek a nézőkkel az előadásról illetve az előadás kapcsán

felmerült kérdésekről, érzelmekről, személyes problémákról. Az előadásokon

minden esetben jelen van egy pszichológus is, aki segít feldolgozni e rendkívül

szenzitív témát.

Helyszín, létszám Időpont

Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola

és Szakiskola

200 fő

2009. november 23.

Fodor József Szakképző Iskola és

Gimnázium

200 fő

2009. november 25.


25

Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki

Középiskola, Szakiskola és Kollégium

150 fő

2009. november 16.

Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola

150 fő

2009. december 3.

Arany János Műszaki Szakközépiskola

és Szakiskola

200 fő

2009. november 17.

Than Károly Ökoiskola Gimnázium,

Szakközépiskola és Szakiskola

250 fő

2010. április 20.

Budapest Főváros Önkormányzatának

Hűvösvölgyi Gyermekotthona (4

gyermekotthon részvételével)

50 fő

2010. május 7.

Váci Mihály Kollégium, Deák Ferenc

Középiskolai Kollégium – 50 fő

2010. június, november

Eötvös Gimnázium

200 fő

2009. november

Gundel K. Vendéglátóipari és

Idegenforgalmi Szakképző Iskola

250 fő

2010. február 24.

Nemes Nagy Ágnes Gimnázium

250 fő

2009. október

Deák Ferenc Kollégium 2010. szeptember



26

6. Oktatási-nevelési és gyermekvédelmi intézmények pedagógusainak továbbképző

programok, tréningek – nevelési hatékonyság fokozás, konfliktuskezelési készségek

fejlesztése, multikulturális tartalmak átadása


(14-298/19/2008 sz. előterjesztés 3 sz. mellékletének 15. pontja)

Pedagógusok módszertani képzése

/Pedagógusok szociális kompetenciáinak, készségeinek fejlesztésére irányuló

programok, képzések/

Időpont Cím Csoport Létszám

2009.11.2-3-4. Resztoratív facilitátor képzés – 30

órás, akkrediált tréning

1 13

2009.10-11. Műhelyfoglalkozások az iskolai

agresszió kezelésére összeállított

módszertani csomag felhasználási

lehetőségeiről

2 20

2010.03.

22-23-24.

Resztoratív facilitátor képzés - 30

órás, akkreditált tréning

1 15

2010.05.

13-14., 20-21.

A pedagógus nevelő munkájának

hatékonyságát növelő tréning - 30

órás, akkreditált tréning

2 40

2010.05.27-28.,

06.03-04.

Konfliktuskezelési készség és a

szociális kompetencia fejlesztése – a

szervezeti konfliktusok

megelőzésének és megoldásának

korszerű gyakorlata – 30 órás,

akkreditált tréning

2 40



1 20


Komplex intézményfejlesztés keretében tartott pedagógus továbbképzések

2009.10. Vezetői kompetenciafejlesztő

tréning

1 13

2009.11. Multiplikátorok képzése az iskolai

agresszió kezeléséhez

4 120

2010.02.16. Jogismeret tréning -

Munkakonferencia

1 27

2010.03.4-5.,

03.11-12.

Vezetői kompetenciafejlesztő

tréning

2 28

2010.03.17.-

04.15., 10. hó

Multiplikátorok képzése az iskolai

agresszió kezeléséhez – 20 órás

képzés

4 120

2010.04.26-27-

28.

Resztoratív facilitátor képzés – 30


1 20


27



1 17



1 20


Az iskolai agresszió megelőzéséhez és kezeléséhez kapcsolódó egyéb

megvalósított továbbképzések

2009.11. hó Tanulom magam, tanulom a diákot -

30 órás akkreditált tréning

2 37 fő

2009.11-12. hó Csapatépítés, konfliktuskezelés,

kommunikáció, motiváció –

szociális kompetenciafejlesztő

tréningek

14 168 fő

2009.06-07., 12. Konfliktuskezelési és a szociális

kompetenciák fejlesztése –

szervezeti konfliktusok

megelőzésének és megoldásának

korszerű gyakorlata – 30 órás

akkreditált

4 73

2009.07. hó A pedagógusok lelki egészségének

megőrzésére irányuló burn-out

tréning – 30 óra

2 30 fő

2009.10.19-21.

2009.11.2-4.

2010.02.8-10.

2010.04.7-9.

2010.05.31-

06.02.

5*30 órás egymásra épülő,

akkreditált tréning az OFI és az

MFPI szervezésében

- A személyközpontú megközelítés

alapjai

- Konfliktuskezelés és bevezetés a

mediációba

- Mediáció

- Az alternatív vitarendezés tanítása,

multiplikátor felkészítés

- Resztoratív technikák

7 112

2009.11.25 Gyermek- és ifjúságvédelmi

felelősök 60 órás képzése –

„Családon belüli erőszak, szexuális

abúzus”

2 40


Képzések résztvevőinek száma összesen: 953 fő


28

A „Konfliktuskezelési és a szociális kompetenciák fejlesztése – szervezeti

konfliktusok megelőzésének és megoldásának korszerű gyakorlata”

A program célkitűzései:

A hallgatók az átadott ismeretek, módszerek elsajátítása után képessé válnak

- szervezeti konfliktusok beazonosítása,

- konfliktusok, konfliktushelyzetek kezelése,

- alternatív konfliktuskezelési technikák alkalmazása,

- a konszenzusteremtés kialakítása,

- személyes kompetenciáik fejlesztési lehetőségeinek felismerése,

- agressziókezeléshez kapcsolódó szakmai kompetenciák fejlesztése.

Tematika

- személyes kompetenciák, készségek fejlesztése,

- empátia-laboratórium,

- együttműködés, konfliktuskezelés, konszenzus teremtés,

- konkrét konfliktushelyzetek, agressziós helyzetek szituációs elemzése,

- resztoratív szemlélet és gyakorlat.

Módszerek

A képzés gyakorlathangsúlyú, kettős vezetésű kiscsoportos keretben zajlott, mely

lehetőséget biztosított az ismeretszerzésen keresztül a szemléletformálásra,

valamint a saját gyakorlatban megjelenő konfliktushelyzetek új szemléletű

átgondolására, közös megoldáskeresésre.

Az alkalmazott módszerek előnyei:

Információnyújtás, ismeret átadás

Az ismeretnyújtás, információátadás előadásokon, valamint kutatási eredmények

és szakirodalmi háttéranyag feldolgozásával, a csoporttagok aktív részvételével

történt.

Készségfejlesztés

A kiscsoportos munkaforma biztosította a kreatív probléma-feldolgozást, valamint

a módszerek saját élményű megismerését. Az ilyen típusú programblokkok

lehetőséget adtak a különböző viselkedésminták azonosítására és korrekciójára.

Helyzetgyakorlatok, esetmegbeszélés

A szituációs gyakorlatok, esetmegbeszélések során megjelenő konfliktushelyzetek

átélése, elemzése és új szemléleti keretbe helyezése jó alapot biztosított az

attitűdváltozásnak, mely az új konfliktuskezelési stratégiák alkalmazásának

előfeltétele volt. A csoporttagok nyitottan fogadták a különböző konfliktuskezelési

módszereket, különösen meggyőzőnek és hatékonynak találták a resztoratív

gyakorlatokat, megoldásokat.

Filmvetítés

Demonstrációs filmként Kosztolányi Dezső novellája alapján készült „Tréfa” c.

film megtekintése és feldolgozása.


29

A pedagógusok nevelő munkájának hatékonyságát növelő tréning

A program célkitűzései:

A hallgatók az átadott ismeretek, módszerek elsajátítása után képessé válnak

- időben azonosítani a kialakulófélben lévő konfliktushelyzeteket,

- személyiségüknek és a konkrét probléma egyediségének megfelelően

alkalmazni tudják a különböző konfliktuskezelési technikákat,

- továbbá biztonsággal képessé váltak eldönteni, hogy mely esetekben kell külső

szakember segítségét igénybe venni, illetve mely intézmények, szervezetek

segíthetnek a problémamegoldásban.

Tematika

- Agresszió, iskolai agresszió jelenségkörének feldolgozása, szakirodalmi és

kutatási eredmények ismertetésével.

- Konfliktuselméletek, konfliktustípusok (kommunikációs zavarok,

értékkülönbségek stb.) tárgyalása.

- Konfliktuskezelő stratégiák, együttműködés, konszenzusteremtés

folyamatának megismertetése.

- Tájékoztató az alkalmazható preventív és reaktív módszerekről, úgymint:

Mediáció

Közösségépítő körök

Resztoratív módszerek

Családi csoportkonferencia

Videó-tréning

Drámapedagógia stb.

Klímajavító, közösségformáló, együttműködést elősegítő módszerek, „jó

gyakorlatok” átadása, melyeket sikerrel alkalmaznak intézmények és civil

szervezetek.

Módszerek

A képzés gyakorlathangsúlyú, kettős vezetésű kiscsoportos keretben zajlott, mely

lehetőséget biztosított az ismeretszerzésen keresztül a szemléletformálásra,

valamint a saját gyakorlatban megjelenő konfliktushelyzetek új szemléletű

átgondolására, közös megoldáskeresésre.

Az alkalmazott módszerek előnyei:

Információnyújtás, ismeret átadás

Az ismeretnyújtás, információátadás előadásokon, valamint kutatási eredmények

és szakirodalmi háttéranyag feldolgozásával, a csoporttagok aktív részvételével

történt.

Készségfejlesztés

A kiscsoportos munkaforma biztosította a kreatív probléma-feldolgozást, valamint

a módszerek saját élményű megismerését. Az ilyen típusú programblokkok

lehetőséget adtak a különböző viselkedésminták azonosítására és korrekciójára.

Helyzetgyakorlatok, esetmegbeszélés

A szituációs gyakorlatok, esetmegbeszélések során megjelenő konfliktushelyzetek

átélése, elemzése és új szemléleti keretbe helyezése jó alapot biztosított az

attitűdváltozásnak, mely az új konfliktuskezelési stratégiák alkalmazásának

előfeltétele volt. A csoporttagok nyitottan fogadták a különböző konfliktuskezelési

módszereket, különösen meggyőzőnek és hatékonynak találták a resztoratív

gyakorlatokat, megoldásokat.


30

Filmvetítés

Közösségi jóvátétel módszerének illusztrálását egy megtörtént eset filmes

feldolgozásának megtekintésén és megbeszélésén keresztül végeztük.

Resztoratív facilitátor képzés

A resztoratív módszer a közösségben kialakult konfliktusok feloldásának új,

alternatív technikája.

Beszélgető-körök alkalmával a felelősségvállalás érdekében a konfliktus minden

érintettje, azaz - az áldozatok, elkövetők és támogatóik –saját szemszögükből

átbeszélik a történteket. A büntetések kiszabása helyett, a diákokat abban

támogatják, hogy végiggondolják cselekedeteiket, és felelősséget vállalva tetteikért

működjenek közre abban, hogyan tudják helyreállítani az áldozatot ért sérelmet. A

jog érvényesülése mellett, az érzelmi jóvátétel hangsúlya jelenik meg, amely a

sérült kapcsolatok helyreállításában nyújt segítséget és közösségi szellemiséget

teremt.

A resztoratív facilitátorok a párbeszédek szervezői, irányítói. Képzés keretében

elsajátítják azokat a mediációs eljárásokat, amelyek segítenek a közösséget ért

sérelmek feldolgozásában. A beszélgető-körök összehívásának protokollját

tanulják meg, illetve azt, hogyan vonják be az érintett feleket a folyamatba egyéni,

illetve csoportos konzultációk keretében.


31

7. Hálózati erőforrások - a kialakított civil és egyéb partneri együttműködések

szerepe az erőszakmentes iskolákért (14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletének 3. pontja)


Az elmúlt időszakban tovább bővült azon Budapesten működő,

erőszakmentességet támogató civil és egyéb szervezetek köre, akikkel minősített

együttműködést alakított ki a Mérei Intézet Agressziókezelő Munkacsoportja. A

már kialakított civil és egyéb partneri együttműködéseket a Munkacsoport

folyamatosan fontos erőforrásként alkalmazza programjainak jelentős részében.

Az iskolai agresszió kezelésében és megelőzésében a programok előrehaladásával

egyre élesebben rajzolódott ki a hálózati működés szükségessége, az intézmények

hálózati kompetenciájának hálózati kialakítása, fejlesztése. A speciális

szakemberek, programok elérése gyakran az állami szektoron kívül, a civil és

egyéb szervezetek professzionális szolgáltatásain keresztül vehetők igénybe. Így a

civil és egyéb szervezetekben rejlő erőforrások a forráshiányosnak látszó

területeken kiemelt jelentőségűek, és a hálózati működés egyik alappillérét jelentik

a területen.

A támogatás hálózati modellje

A civil és egyéb szervezetekkel való együttműködés rendkívül összetett feladatot

jelent. Az előkészítő szakaszban az iskolai agresszió megelőzését és kezelését

célzó programokba bevonható szervezetek feltérképezése és a kapcsolatfelvétel

zajlott. Ezután megtörtént a szakmai programok kiválasztása, az együttműködési

formák kialakítása, az együttműködési szerződések megkötése. A közös munka

során folyamatos a kapcsolattartás, a Munkacsoport végzi a civil és egyéb


32

szervezetek által megkezdett programok szakmai koordinációját, monitorozza a

megvalósuló projektek lépéseit. A tapasztalatok összegzésével zárul le egy-egy

program.

Partner szervezet

neve, elérhetősége

Megvalósított program Időpont

1. Kompánia Alapítvány

Ambrózay Anikó

programvezető

Tel: 288 6056

0 6 30 289 4409

e-mail:

ambrozay.kompania@g

mail.com

Székhely: 1133 Bp.

Kárpát u. 38.

Lev.cím: 1133 Bp.

Kárpát u. 7/B.

Kortárssegítő program 2009.11.17.,

12.01., 12.08.

2010.

folyamatban

2. Közösségi

Szolgáltatások

Alapítványa

Magyarország

Negrea Vidia igazgató

Tel: 401 0650

06 20 482 4212

e-mail:

[email protected]

Lev.cím: 1163 Bp.

Galgahévíz u. 45.

Komplex iskolafejlesztés I.

-Vezetői tréning

-Multiplikátorképzés

Resztoratív gyakorlatok



-Facilitátor képzés

Komplex iskolafejlesztés II.

-Vezetői tréning








Facilitátor képzés

Facilitátor képzés

-Nevelési értekezleten előadás

2009. 10. 09.

2009. 11. 06.

2009. 11. 13.

2009. 11. 27

2009. 11. 2-4.

2010. 03. 05.

2010. 03. 12.

2010. 03. 29. de

2010. 03. 29. du

2010. 04. 15.

2010. 04. 16.

2010. 03. 22-24

2010. 04. 26-28

2010. 05. 3-5.

2010. 06. 8-10.

2010. 02. 16.

2010. 05. 22.

3. Psycholucia Kht.

Bojtor Lucia Zsuzsanna

ügyvezető


Vezetői tréning

Multiplikátorképzés

2009. 10. 08.

mailto:[email protected]




33

Tel: 201 0116

06 30 948 4691

e-mail: [email protected]

Szociális kompetenciafejlesztés




-Vezetői tréning



-Nevelési hatékonyság növelő tréning

-Konfliktuskezelési tréning

2009. 11. 05.

2009. 11. 06.

2009. 11. 12.

2010. 03. 04.

2010. 03. 17.

2010. 05. 13-27

2010. 05 28-

2010. 06. 04.

4. Eszter Alapítvány

Dr. Virág György

Tel: 466 9872

Kutatás:

„Online szexuális abúzus” ” című témában

A kutatás tárgya a fiatalok internetezési

szokásainak felmérése, a veszélyes online

magatartás-típusok feltérképezése, valamint

a frekventált internet-használó korosztályt

fenyegető veszélyek megállapítása.

2009. 11. 24-

2010. 08. 31.

5. Ne Bánts Világ!

Alapítvány

Puskás Gyöngyi

Tel: 06 30 612 2725

2112 Veresegyház,

Hegyalja u. 1.

-Prevenciós program szexuális visszaélések

megelőzésére

6 intézményben, összesen 45 órában

-Prevenciós program szexuális visszaélések

megelőzésére

1 Gyermekotthonban

2010. 05. 06-27

2010. 05. 10-31

6. Vadaskert Alapítvány

a Gyermekek Lelki

Egészségéért

Dr Gádoros Júlia

Tel: 392 1400

e-mail:

[email protected]

Kalandterápia – Indulatkezelést, agresszió

megelőzést segítő program

2010. 07-08.

7. Tiszta Jövőért

Közhasznú

Alapítvány

Gondi János

1143 Budapest,

Tábornok u. 11/B.

Levelezési cím: 1392

Budapest, Pf. 257.

Telefon: 06-1-460-

9670


„Készségfejlesztő mentálhigiénés

program a Komplex iskolafejlesztésben

részt vevő iskolák 9. évfolyamos diákjai

részére” 5 iskolában, iskolánként 30 órában.

2009. 12. 03.-

2010. 05. 30.



34

E-mail: [email protected]

8. Jogismeret Alapítvány

Bíró Kata

1134 Budapest

Pattantyús utca 11.

Tel.: (1)787-4853 Fax:

(1)367-1287

E-mail:

[email protected]

www.jogismeret.hu

www.joghaz.hu


-Vezetői tréning


Iskolajog

Iskolajog

Iskolajog

Iskolajog

Iskolajog

-Munkakonferencia

Agresszió az iskolában-és a jog


-Vezetői tréning


Jogismeret

Jogismeret

Jogismeret

Jogismeret

-Nevelési értekezleten előadás

2009. 10. 09.

2009. 11. 04.

2009. 11. 13. de

2009. 11. 13. du

2009. 11. 25.

2009. 11. 27.

2010. 02. 16.

2010. 03. 05.

2010. 03. 18.

2010. 03. 26.

2010. 03. 29.

2010. 04. 15.

2010. 04. 22.

9. Család, Gyermek,

Ifjúság Kiemelten

Közhasznú Egyesület

Dr. Herczog Mária

1012 Budapest

Logodi u. 24.

e-mail:

[email protected]



Az agresszió megközelítése-hazai és

nemzetközi kitekintés







2010. 03. 12.

2010. 03. 18.

2010. 03. 26.

2010. 04. 15.

10. ORLAI Produkciós

Iroda

Orlai Tibor

1137 Budapest

Zuzmara köz 4.


Kisded játékok c. tornatermi előadás 7

iskolában


Kisded játékok c. tornatermi előadás 5

intézményben

2009. 11. 16-

2009. 12. 03

2010. 02.-

2010. 11.

11. OPSIS Kft.

Kovács Miklós

1162 Budapest

Viola u. 30.






2009. 11. 12.

2009. 11. 26.



http://www.jogismeret.hu/

http://www.jogismeret.hu/

http://www.joghaz.hu/



35

-Vezetői tréning





2010. 03. 11.

2010. 03. 25.

2010. 03. 30.

2010. 04. 14.

A civil és egyéb szervezetekkel való együttműködés, a civil programok

diszpécselése az iskolák felé talán az egyik leghasznosabb, legizgalmasabb része a

projektnek. A minősített partneri kapcsolatok feltérképezése és a velük való

kapcsolatfelvétel során kiemelt szempont volt az olyan partnerekkel való

együttműködés kialakítása, amelyek az agressziómentes értékközvetítés mellett

konkrét gyakorlati segítséget, használható módszerek átadását, jó gyakorlatok

közvetítését képesek megvalósítani.

Kompánia Alapítvány

Az Alapítvány tevékenysége veszélyeztetett helyzetű fiatalok segítésére irányul,

azok felé, akik szociális, egészségügyi, hovatartozási és egyéb okokból nélkülözik

a megfelelő támogatást, drogoknak és egyéb ártalmaknak fokozottan

kiszolgáltatottak. Céljuk a fiatalok veszélyeztetettségének csökkentése, lelki

egészségük, önismereti és kapcsolati kultúrájuk fejlesztése. Fő tevékenységeik

közé tartozik egészségfejlesztési és prevenciós programok fejlesztése,

megvalósítása 12-18 éves fiatalok részére. Programjaikat kortárssegítők

közreműködésével valósítják meg. Ennek érdekében kortárssegítők képzésével,

kortárssegítő hálózat fejlesztésével is foglalkoznak. Iskolai és iskolán kívüli

programjaikkal a gyermekek és fiatalok egészséges életszemléletének erősödését,

életmódjuk, életkilátásaik javítását szolgálják.

Felhasznált módszereik: - kortárssegítés (ifjúsági klub, megkereső tevékenység, kortárstanácsadás);

- kortárssegítő képzés: felkészítés kortárssegítői tevékenységre, tréning (elmélet

és módszertani műhelymunka, empátia-labor: sajátélmény-feldolgozás,

terepmunka);

- iskolai egészségfejlesztő foglalkozások (életmód, droghasználat, önismeret,

önértékelés, én-kép, test-kép, nemi, családi és társadalmi szerepek, élet- és

pályaterv stb.);

- pszichoterápiás tanácsadás (élethelyzeti, személyes, kapcsolati problémák);

- tájékoztató szülőknek és pedagógusoknak, személyes konzultáció.

Iskolai programjaik kiemelten fontos összetevője a pedagógusokkal folyó munka,

mely tapasztalataik szerint a diákokkal folyó munka előtt kell, hogy járjon. Célja a

pedagógusok, az iskola fogadókészségének előmozdítása, hosszabb távon a

pedagógusok probléma-megfogalmazási, konfliktuskezelési és probléma-

feldolgozó eszköztárának bővítése. Ez részben ismeretbővítés, részben

készségfejlesztő jellegű, s esetmegbeszélésre, probléma-feldolgozásra épülő

konzultációk formájában valósul meg. Előnyösnek tartják a folyamatjellegű

foglalkozásokat, s jó szolgálatot tesznek a kortársoktatók által tartott

módszerbemutatók.


36

Közösségi Szolgáltatások Alapítványa

Az Alapítvány a speciális szükségletű (magatartászavarokkal küszködő,

kábítószer-fogyasztó, bűnelkövető) gyermekek és fiatalok re-szocializációs

igényeit hivatott kielégíteni egy új – a prevenciót és kezelést elősegítő-, jóvátételi

és helyreállító szemléletű, resztoratív nevelési módszer alkalmazásával.

Programjuk a bajba került, magatartásproblémákkal, érzelmi és szociális

konfliktusokkal küszködő gyermekek, fiatalkorúak másodlagos prevenciós

programjának kialakítását és támogatását célozza, annak érdekében, hogy az

érintett gyermek vagy fiatalkorú készsége, kapcsolata és életvezetése révén képes

legyen – a társadalmilag elfogadott normák keretein belül – személyes fejlődésre

és sikeres életre.

A program során fontos szerepet kap a közösségi pozitív erők felderítése, a

személyes fejlődést biztosító kapcsolatok erősítése és támogatása az önsegítő és

re-szocializáló közösségek kialakítása érdekében.

A programban való részvétel elsősorban olyan 12-18 év közötti fiúknak és

lányoknak ajánlott, akik különböző nehézségekkel küszködnek, mint:

- tanulási nehézségek,

- drog- és alkoholfogyasztás,

- szabályszegések, bűncselekmények,

- családi problémák,

- lobbanékony és agresszív magatartás,

- önbecsülés és önbizalom hiánya,

- lelki vagy mentális egészség zavarai,

- szexuális, fizikai vagy érzelmi bántalmazás,

- iskolakerülés, iskolai felfüggesztés, iskolából való kizárás.

Az Alapítvány (pl. nevelési értekezleten) lehetőséget nyújt a pedagógusoknak,

hogy a programot megismerhessék, a későbbiek során mindennapi

nevelőmunkájukba beilleszthessék.

Pszycholucia Kht.

A Psycholucia egy olyan műhely, ahol szakemberek – pszichológusok, NLP

mesterek – segítenek abban, hogy a teljesítmény, a verseny világában mindenki

megtalálja a számára legmegfelelőbb helyet, az egyensúlyt a munka és a

magánélet között, önmaga és mások számára is világos, vonzó célokat határozzon

meg, ráleljen a célokhoz vezető útra.

Módszereket kínálnak arra, milyen módon lehet serkenteni a környezetünkben élő

emberek kreativitását, alkalmazottai fejlődését, és hogy inspiráló, világosan

kommunikáló mentor, coach váljon mindazokból, akik az általuk biztosított

programon részt vesznek.

Munkáikban a siker, a teljesítmény, a kiválóság tágabb pszichológiai, társadalmi

összefüggéseire igyekeznek rávilágítani. Tréningjeiken a résztvevők elsajátíthatják

a legújabb eredmények nyomán kifejlesztett hatékonyságnövelő technikákat.

Céljuk az emberi és szervezeti értékek, célok, képességek feltérképezése és

tudatosítása.


37

Az együttműködés, a megértés és bizalom légkörének megteremtésével olyan

képzési, fejlesztési programokat alakítanak ki, amelyek segítik e képességek

kiteljesítésében, a siker elérésében, a hatékonyság növelésében.

Módszereik hozzásegítik programjaik résztvevőit, hogy megismerjék önmagukat,

feltárják és elfogadják saját képességeiket, és ha szükségesnek érzik,

változtassanak (nlp). A foglalkozások nem csak csoportos, tréningszerű keretek

között zajlanak, a résztvevők számára egyéni fejlesztési támogatást (coaching) is

biztosítanak.

ESZTER Alapítvány és Ambulancia

Az Alapítvány célja: az erőszakos szexuális bűncselekmények áldozatainak

pszichoterápiás kezelése, szociális segítése, jogvédelmük előmozdítása, az ilyen

irányú bűnmegelőzés és bűnüldözés támogatása.

Az Ambulancia lélektani segítséget kínál és szándékaik szerint ellátást nyújt

minden hozzájuk forduló rászorultnak:

- nőknek, akiket bántalmaztak, megerőszakoltak, vagy bármely más szexuális

visszaélést szenvedtek el,

- gyermekeknek, akik fizikai, vagy szexuális visszaélés áldozataivá váltak,

- férfiaknak, akiket bármilyen erőszak ért,

- az áldozat hozzátartozóinak, akik segítséget igényelnek ahhoz, hogy maguk

segíteni tudjanak.

Az Ambulancia ellátási formái:

- egyéni beszélgetés, tanácsadás

- egyéni pszichoterápia

- család és párterápia

- csoportos pszichoterápia

- orvosi tanácsadás

A szolgáltatások ingyenesek, azt bárki igénybe veheti, akit szexuális erőszak vagy

abúzus ért.

Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért

A Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért elsőként biztosítja

Magyarországon a gyermekek integrált pszichiátriai, pedagógiai ellátását és

utógondozását intézményei – a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és

Szakambulancia, valamint a Vadaskert Fejlesztő és Felzárkóztató Általános Iskola

– segítségével. Az 1989 óta sikeresen működő Vadaskert Alapítvány mostanáig a

gyógyító és oktató tevékenységre helyezte a hangsúlyt. A prevenciós szemlélet

fejlődésével lépést tartva 2001-ben kibővítette tevékenységi körét és átfogó

prevenciós programot indított. A prevenció jelentőségét a mentális betegségek

csökkentésében alátámasztja például az Egyesült Államokban végzett legújabb

kutatás eredménye is, mely szerint a kezeletlen magatartászavaros gyerekek

csaknem 60 százaléka felnőtt korában drogfüggővé válik.

http://www.pszicho.hu/?page=nlp

http://www.pszicho.hu/?page=coaching


38

A gyermekkori pszichés problémák megelőzésében a leghatékonyabb módszer a

szülők támogatása a gyermeknevelés kérdéseiben. Rendkívül fontos lehetőséget

teremteni a szülők számára problémáik megválaszolására, és az általános

tájékozódásra. A közvetlen és személyre szabott kapcsolatteremtés eszközeként

hamarosan internetes honlapot is létrehoznak, melynek segítségével a szülők és a

gyerekek választ kaphatnak kérdéseikre, bővíthetik a lelki jóllét megőrzésére

vonatkozó ismereteiket. A szülők számára segítséget nyújthat majd a tapasztalatok

és minták átadására szolgáló szülői klub, melynek indítását szintén tervbe vette az

Alapítvány. A tájékozódás lehetőségét a leggyakoribb pszichés problémákkal

foglalkozó tanácsadó füzetek kiadásával is segíteni kívánják. A hosszú távú tervek

között szerepel a prevenciós célú, széles körű iskolai szűrések és a veszélyeztetett

gyermekek számára speciális programok indítása. A Vadaskert Alapítvány célja és

tervezett tevékenységei összhangban állnak az Egészségügyi Minisztérium

Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Programjában a mentális betegségek

megelőzésére vonatkozó alprogramban leírt célkitűzésekkel.

A Mérei Ferenc Pedagógiai Intézettel kötött együttműködési szerződés keretén

belül kialakított szakmai program: a „Kalandterápia program”.

Indulatkezelést, agresszió megelőzést segítő program a Vadaskert Gyermek- és

Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia Kalandterápiás osztályán

Egyre gyakrabban találkozunk azzal a ténnyel, hogy nő az erőszakos cselekedetek

száma a közterületeken - a városokban és vidéken egyaránt- , a

lakókörnyezetünkben és az iskolákban. A szülők sokszor tehetetlennek érzik

magukat és a pedagógusok sem mindig tudják hogyan is kontrollálják a fiatalok

agresszív viselkedését, hogyan tanítsák meg őket arra, hogyan kezeljék

indulataikat, hogyan reagáljanak bizonyos frusztrációt kiváltó helyzetekben.

Napjainkban sok fiatalnak problémát okoz a határok és keretek megtartása,

elfogadása és az érzelmeik kezelése.

Ismert, hogy azokban a közösségekben (legyen az iskolai osztály, család,

társadalom), ahol nem jól működik a kommunikáció, gyakoribb az agresszió. Az

agresszió irányulhat más személy, vagy tárgy felé, vagy maga a személy ellen

(autoagresszió), és megnyilvánulhat verbálisan és tettekben egyaránt. Részben

biológiailag megalapozott, genetikai, neurobiológiai, hormonális tényezőktől

függő jelenség, ugyanakkor számos környezeti hatás hozzájárul az agresszív

viselkedés kialakulásához. A veleszületett veszélyeztetettség bizonyos környezeti

faktorokkal (korai elhanyagolás, agresszív szülő, tömegkommunikáció nyújtotta

modell) társulva vezet a problémás viselkedéshez. Környezeti hatásnak,

megerősítésnek minősül az is, ha az egyén az agresszióval célját rövid távon eléri.

A hosszú távú negatív következmények figyelmen kívül hagyása és a rövid távon

megtapasztal esetleges előnyök miatt a problémás viselkedés rögzülhet és a

jövőben egyre gyakrabban fordul elő. Kimutatható, hogy az agressziv gyerekek

verbalitása, kommunikációs és problémamegoldó készsége, érzelmeik

felismerésének, kifejezésének képessége, realitásérzéke az átlagostól elmarad.

Indulatkezelést célzó programunk a célzott diagnosztikai lépéseket követően

elsősorban azokat az egyéni és szociális kompetenciákat fejleszti, amelyek

erősödésétől az agresszív viselkedés mérséklődése várható.


39

Személyiségfejlesztés Szociális kompetenciák

fejlesztése

- empátia fejlesztése - kritika- és konfliktuskezelés

- önkontroll, önértékelés javítása - kommunikációs készség

- önállóság és a döntésképesség

gyakorlása

- érzelmek kifejezésének

képessége

- ignorálási készség, proaktív

problémakezelés

- a csoportfolyamatok és szerepek

érzékelése

- igazságosság / igazságtalanság

helyes megítélése

- normakövető viselkedés és

felelősségvállalás elsajátítása

- az én-hatékonyság erősítése - „kortárs nyomásnak” való

ellenállás segítése

A tréning során nagyrészt aktivitást igénylő, fejlesztő programon vesznek részt a

fiatalok. A gyakorlatok izgalmasak, kihívást jelentenek és a fiatalok fizikailag,

érzelmileg és kognitiv téren egyaránt bevonódnak. A csapatfeladatok lehetőséget

kínálnak a résztvevők számára, hogy problémáikra rálátást nyerjenek és

erősségeiket, szociális készségeiket, kreativitásukat egy biztonságos környezetben

tegyék próbára. Az átélt élményeket követő feldolgozás, reflexió, valamint a

csoportvezetők és csoporttársak visszajelzései, segítik az elfogadás, az empátia, az

asszertivitás, a csoportban való működés és más szociális és kommunikációs

késségek, képességek fejlesztését. A program során a résztvevők között

esetlegesen felmerülő valós, vagy szerepjátékban megjelenített konfliktushelyzetek

rendezésére a resztoratív konfliktuskezelési technikát alkalmazunk.

A resztoratív visszajelzésről

A resztoratív szemlélet alapja az aktív, ítélkezéstől mentes figyelem és

visszajelzés, mely programunk egyik alappillérét adja. A személyes, bensőséges

kapcsolatteremtésben alkalmazzuk, annak érdekében, hogy megerősítsük a pozitív

viselkedést, illetve tudatosítsuk cselekedeteink hatásait, és a másik ember reakcióit

egy adott viselkedésre. A negatív hatást keltő viselkedés megbeszélése, a társak és

a csoportvezetők e szellemben elhangzó visszajelzései az érzelmek és szükségletek

felismerését, kifejezését segíti, illetve azt, hogy miben szükséges a változtatás.

A programunkban szereplő feladatokban, gyakorlatokban a mindennapi életben is

sokszor megélt – frusztrációt, akár indulatokat – kiváltó helyzetek is

megjelenhetnek, és a keletkező érzelmekkel, indulatokkal, konfliktusokkal ebben a

szellemben dolgozunk, melynek végső célja a másik (a mindennapi életben

szélsőséges esetben az áldozat) nézőpontjainak megértése, illetve az indulatok

helyett a kommunikációs technikák és megküzdési stratégiák fejlesztése.

A team tagjai között e szemléletmód különféle technikáira kiképzett szakemberek

(facilitátorok) segítik a gyermekek számára önmaguk és cselekedeteik

mozgatórugóinak jobb megértését.

A három napos program felépitése:

1. nap

Délelőtt: diagnosztikai szakasz (tesztek felvétele, kiértékelése, bemutatkozó

szülő- és gyerek csoport)

- Agresszió proaktiv/reaktiv tipusának elkülönitése

- Proszociális készségek felmérése


40

- Kognitiv stilus, diszfunkcionális hiedelmek felderitése

- Társuló érzelmi problémák feltérképezése

- Párhuzamosan szülőcsoport (probléma szülői szemmel), és bemutatkozó csoport

gyerekeknek/ fiataloknak

Délután:

- Jégtörő gyakorlatok, melyek segítenek megteremteni az oldott, nyitott, befogadó

légkört és feloldani a feszültséget.

- Szerződéskötés. Célja az elvárások, szabályok tisztázása. Szerepek keretek

tisztázása. Az elköteleződés és a későbbi sikeres együttműködés záloga.

- Probléma definiálása csoportban, szimbólumok segitségével való megjelenitése

2. nap

Délelőtt

- Bizalomépítő gyakorlatok. Ezek a feladatok elősegítik a biztonságos légkör, a

fizikai és érzelmi biztonság megteremtését. Hatásukra nő a résztvevők egymásba

és az önmagukba vetett bizalma.

- Önkontroll és stressz kezeléshez kapcsolódó gyakorlatok, hogy a gyerekek

megtanulják felismerni a saját izgalmi, ingerültségi szintjüket. Különböző

stratégiákat tanulnak meg önmaguk lenyugtatására és impulzusaik kontrollálására.

Délután

- Csapatépítő gyakorlatok, melyek célja a csoportdinamikai folyamatok beindítása.

Lehetőséget teremtenek a csoporttagoknak az indirekt bemutatkozásra.

- A problémák és veszélyes szituációk felismerését és a megfelelő válasz-reakciók,

megküzdési stratégiák kialakítását célzó gyakorlatok. Ezek a foglalkozások segítik

a gyerekek felismerni a testükben jelentkező veszélyre utaló jeleket, hogy hogyan

ignorálják a provokációt, és kerüljék el a verekedéseket.

- Az együttműködést elősegítő gyakorlatok célja az egymással való hatékony

kommunikáció és a megfelelő attitűd megerősítése. A csoportban való működés

fejlesztése. A tolerancia és az empátia fejlesztése.

3. nap

Délelőtt

- Bevezető, energizáló gyakorlatokat követően konfliktushelyzetek és megoldásaik

megjelenítése pszichodráma elemekkel, videofelvétel készítés (páros gyakorlatok),

illetve ugyanez csoporthelyzetben a fiatalok saját, „hozott” ötletei, problémái

alapján, esetleg ú.n. „dilemmakártyák” használatával

Délután

- Visszajelzések, a délelőtti foglalkozáson megélt tapasztalatok megbeszélése a

videofelvételek segítségével

- A verbális visszajelzés (érvelő gondolkodás) mellett ez által a vizuális

gondolkodást is facilitáljuk – azaz több modalitásban dolgozunk a gyermekekkel,

mely a visszajelzést, így az önpercepciót is jóval intenzívebbé teszi.

- A videotechnika alkalmazásának nagyon fontos alapgondolata – a

videofelvételeken keresztül – a sufficiens sémák megerősítése, az insufficiens

stratégiák bírálata, minősítése nélkül, mely a csoportvezetők pozitív és aktivizáló

magatartásán alapszik. A sikeres és adaptív stratégiák kiemelésével, azok

megerősítésével az inadaptív magatartás csökkenthető.

- A fent említett, in vivo helyzetekben automatikusan jelentkező, a környezet

számára elfogadhatatlan és sokszor a gyermekben is intrapszichés feszültséget

okozó insufficiens problémamegoldó viselkedés videóra rögzítésével, majd

visszajelzéssel egybekötött visszanézésével a környezet reakcióit gyakran nem értő

gyermekben a belátás elérése szintén célunk.


41

A terápiás foglalkozások során a fiatalok saját élményeiken keresztül sajátíthatják

el az erőszak és az agresszió megelőzéséhez szükséges készségeket. A játékos

feladatokat követően a tapasztaltak megbeszélése következik, ilyenkor a

csoportvezetők és a csoport is segít a valós, a gyerekek saját életéből hozott

problémákra, az új technikák alkalmazásával alternatív megoldást találni.

Programunk nemcsak az impulzív, agresszív gyerekeknek segít, hanem az

agresszivitás áldozatainak és célpontjainak is támogatást nyújthat a megfelelő

megküzdési stratégiák kialakításában, hiszen az agresszív gyerek sokszor maga is

áldozat egyben.

Ne Bánts Világ! Alapítvány

Az Alapítvány azzal a szándékkal jött létre, hogy iskolai alapú komplex

prevenciós programokat dolgozzon ki gyermekeknek a szexuális visszaélések

megelőzésére és az iskolai bántalmazások csökkentésére. Programjaik célja, hogy

olyan fogalmakat tanítsanak meg a gyerekeknek és olyan képességekkel ruházzák

fel őket, amelyek segítségével csökkenthetik áldozattá válásuk esélyét.

Programjaik:

- szexuális visszaélések elleni prevenciós program (általános iskoláskorú

tanulóknak)

- program iskolai erőszak kezelésére (felső tagozatos és középiskolás korú

diákoknak)

A tanulók képzési programjának középpontjában a speciális pszichológiai

ismeretek átadása áll: az önmaguk és mások megismerésének, a konfliktusok

felismerésének, az azokra való helyes reagálásnak a megtanítása, az

empátiakészség kialakítása, a helyes kommunikáció kifejlesztése alapvető

célkitűzés a programban.

Mivel a nélkülözhetetlen elméleti ismeretek elsajátítása mellett leginkább a

gyakorlatban hasznosítható készségek kialakításán van a hangsúly, a

felkészítésnek lényeges tartalmi és módszertani elemei a szerepjátékok, a

különféle helyzetgyakorlatok.

Külföldi tapasztalatok azt mutatták, hogy ahol hasonló program került bevezetésre,

ott az iskolai agresszió egy év alatt 70%-kal csökkent.

Az Alapítvány munkatársai előadásokat, nevelési értekezleteket tartanak

pedagógusoknak, tájékoztatókat szülőknek.

Feldolgozható témák:

- ha alapvető önvédelmi tudás birtokába szeretnék tanítványaikat juttatni,

- ha a pedagógusoknak tudomásuk van szexuális bűncselekményről (pl. a

környéken „mutogatós bácsi” van),

- ha szükségük van tanácsra ahhoz, hogyan beszéljenek tanítványaikkal a

szexualitással kapcsolatos veszélyforrásokról,

- ha érintettségről van tudomásuk.


42


Szexuális visszaélések elleni

Prevenciós program összefoglalója

2009/2010-es tanév

A prevenciós program időszaka 2010. május

Megbízó intézmény Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és

Pályaválasztási Tanácsadó Intézet,

Agresszió Munkacsoport

Programban részt vett iskolák száma 6

ISKOLA Tartandó foglalkozások

száma

1 Nagy László Általános iskola és Gimnázium 10

2 Éltes Mátyás Általános Iskola 8

3 Hallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Speciális

Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani

Intézménye és Diákotthona

8

4 Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola

és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

8

5 Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális

Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani

Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon

5

6. Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola,

Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és

Szakközépiskola

6

(Benedek Elek Általános iskola)

A program sikeréhez nagyban hozzájárulhat, ha egy intézménybe, ugyanazokhoz a

gyerekekhez több éven keresztül van lehetőségünk visszamenni. Ennek

pozitívumai a következőek:


43

feleleveníteni az egy évvel ezelőtt elhangzottakat

új ismeretekkel bővíteni már megszerzett tudásukat

mérni (kérdőíves formában) a hozzáállásukban, ismereteikben bekövetkezett

változásokat.

Így nagy lehetőség, hogy öt iskolában folytathattuk a programot és egy új iskola is

örömmel fogadta a foglalkozásokat,

MELLÉKLET


Szexuális visszaélés elleni prevenciós foglalkozás megtartásának keretfeltételei*

1. Egy tanórán maximum 25 fő vehet részt.

Ennek egyik oka, hogy a foglalkozásokon számos olyan módszertani elemet

alkalmazunk, melyek egyszerűen nem működnek nagyobb közösségben. Másik

oka, hogy a téma jellege miatt a gyermekek aktivitása nagyobb közösségben nem

várható. Márpedig a cél, nemcsak információ átadás, hanem az ő meglévő

élményeik megbeszélése is. A gyerekek pedig megnyílnak...)

2. Egy foglalkozáson közel azonos korú gyermekek vegyenek részt (+/-2 év).

Ennek oka a három foglalkozás témájának, hangvételének különbözősége, amely

nem véletlenszerű, hanem az adott korcsoport befogadóképességre épül. Semmit

nem közlünk, amit ne lenne képes az adott korosztály befogadni, de arra is

ügyelnünk kell, hogy a módszer mellyel dolgozunk (és ez nagyban függ a

korosztálytól, hiszen egy 8 éves gyermek figyelme, érdeklődése, ismeretei nem

azonosak egy 12 évesével) pontosan az adott csoportra legyen szabva.

3. Egy foglalkozáson belül csak azonos osztályban járók jelenléte indokolt.

Ennek oka, hogy a gyermekek idegenek előtt (legyen az gyermek vagy nevelő)

nem fogják elmondani azokat az esetleges bennük felmerülő gondolatokat

(rosszabb esetben az őket ért traumákat), melyeket egyébként egy ismerős

közösségben felvállalnának. Tisztában vagyunk azzal, hogy így sem biztos, hogy a

zárkózottabb vagy esetleg már traumán átesett gyermek beszélni fog, de útmutatást

és segítséget kaphat, mellyel önmaga később is élhet.

4. A prevenciós foglalkozáson legyen bent ismerős tanár vagy

gyermekvédelmi felelős. A legfegyelmezettebb közösségekben is akadhat olyan tanuló, aki a téma jellege

miatt nehezebben kezelhetővé válik. Mivel a prevenciós órát tartó nem ismeri a

közösséget, ezért támasz lehet ebben egy pedagógus vagy gyermekvédelmi

felelős. Fontos szerepe lehet még abban is, hogy a később esetleges felmerült

kérdéseket megválaszolja vagy közvetíthesse. A foglalkozás vezetésében egyéb

aktív szerepet nem kell betöltenie.

5. Az iskolában tanító tanároknak, a gyermekek szüleinek tájékozottnak kell

lenni a prevenciós órák jellegéről, témájáról.

Tapasztalataink szerint a gyermekek nyitottak, beszédesek, rengeteg

(rendszerezetlen) élményük van, melyet meg szeretnének a témában osztani. Mivel


44

azonban a tanóra ideje kötött illetve adódhat az óra után is kérdés, ezért minden

esetben indokolt, hogy tudják a tanárok és szülők, miről is hallottak a tanulók.

Ehhez segítségül az órák megtartása előtt eljuttatunk egy segédanyagot a

gyermekvédelmi felelősnek, mely tartalmazza azokat az alapismereteket, melyek

jó alapul szolgálhatnak. A tabuk ledöntéséhez a tájékozottságon keresztül vezethet

az út.

*Amennyiben az érdeklődő iskola úgy véli, hogy az osztály/iskola, amelybe a prevenciós

foglakozásokat tartanánk, valamiért speciális (a tanulók fogyatékosok, halmozottan hátrányos

helyzetűek stb.), úgy külön egyeztetés szükséges a keretfeltételekre vonatkozóan.

6. Eszközigény

A foglalkozás megtartásához szükség van egy tv-re és videóra vagy DVD

lejátszóra. Az ideális helyszín egy általános osztályterem (pad, tábla). A

gyermekeknél legyen íróeszköz. Minden egyéb eszközt mi biztosítunk .

7. Ismétlés

Emlékeztető matricákat kapnak a gyermekek minden foglalkozás után. A

pedagógus/gyermekvédelmi felelős hozzájárulhat a sikerhez, ha feleleveníti a

hallottakat (akár a matrica kapcsán).

Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány

Az Alapítvány fő célja a fiatalok droghasználatának megelőzése, csökkentése, a

szenvedélybetegség, mint komplex probléma megismertetése, elfogadtatása a

társadalommal. Prevenciós programokkal, szakemberek számára nyújtott speciális

és kortárssegítő képzésekkel állnak az intézmények rendelkezésére.

A széles körű kommunikációs eszköztárat alkalmazó társadalmi attitűdformálás

mellett működésük öt éve alatt folyamatosan fejlesztették a szociális és az oktatási

szakemberek számára nyújtott speciális képzéseiket. Mind a megelőzés, mind az

elterelés, illetve a rehabilitáció terén fontosnak tartják a különböző szakemberek és

szektorok együttműködését és az önkéntesek bevonását, ezért programjaikon és

képzéseiken gyakran együtt vesznek részt intézményekben dolgozó szociális,

egészségügyi szakemberek, pedagógusok, civil szervezetek és önkéntes segítők.

Az alapítvány fő tevékenységei:

Az alapítvány közhasznú tevékenysége az egészségmegőrzésre,

betegségmegelőzésre, ismeretterjesztésre, gyermek- és ifjúságvédelemre,

hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésére

irányul.

Szakmai fórumok, továbbképzések, tanfolyamok szervezése és támogatása.

Drog-prevenciós, egészségfejlesztő kiadványok megjelentetése, támogatása.


45

Egészségfejlesztő, programok, rendezvények szervezése, információs kiadványok,

szórólapok készítése, terjesztése.

A veszélyeztetett korosztály számára képzések szervezése, lebonyolítása, különös

tekintettel a hátrányos helyzetű fiatalokra.

Egészséges életmódra nevelő programok szervezése és lebonyolítása a fiatalok

körében.

Drogügyi képzések szervezése, lebonyolítása pedagógusok részére.

Konferenciák, rendezvények, kiállítások szervezése.

Orlay Produkciós Iroda

Az Iroda munkatársainak célja, hogy a mai rohanó világban, a művészi és emberi

értékek háttérbe szorulásának időszakában olyan színielőadások, koncerteke

létrehozása, amelyek művészi értéket hordoznak, és a közönség érdeklődésére,

figyelmére tartanak számot.

Számukra az előadások létrehozása morális felelősség és szenvedély.

A KoMa Társulattal együttműködve létrehozták a „Kisded játékok” című

produkciót, melyet a középiskolás korosztály figyelmébe ajánlunk. Az előadás

érdekessége, hogy a hagyományos színházi előadások mellett lehetőség nyílik a

„tornatermi” változat megtekintésére is.

Jogismeret Alapítvány

Több, mint tíz éve, 1998 óta kiemelkedően közhasznú szervezetként működik az

Alapítvány. Három területen folytat jogi ismeretterjesztést: gyermeki jogok,

közoktatási jog és nonprofit jog.

Sok éve szervezik a „Jogok az iskolában?!” című akkreditált pedagógus-

továbbképzési programukat, amelynek keretén belül „Agresszió az iskolában - és a

jog” című munkakonferenciákat tartanak rendszeresen, az ország számos pontján.

Ezeknek a konferenciáknak a hozadékát, szakmai jogi anyagát és pedagógus

módszertanát összegezik az „Agresszió az iskolában - és a jog?” című kötetben,

amely sok pozitív visszajelzést eredményezett számos, a témában érintett

területről.

Örömmel vállalnak jogászaik jogi ismeretterjesztő előadásokat, szívesen

kialakítanak egyedi együttműködéseket közoktatási intézményekkel, folyamatosan

létrehoznak és kiadnak saját jogi információs kiadványokat, különös tekintettel a

saját fejlesztésű (és szellemi tulajdonú) JOGKERESŐ eszköz műfajára. Az

ISKOLAJOGHÁZ jogi tanácsadói program segítségével, az egyszerű jogszabályi

választól, a dokumentumok jogi véleményezésén át, a személyes jogi

konzultációig igyekszenek a hozzájuk forduló közoktatási intézmények,

pedagógusok, intézményvezetők és magánszemélyek rendelkezésére állni. Ezen

kívül az ISKOLAJOGHÁZ oldalán működik a Pedagógusok Önkiszolgáló

Jogkeresője is, amely egy jogászok által frissített szoftver szolgáltatás; segít



46

eligazodni a hatályos jogszabályok között különböző keresési lehetőséggel,

mutatókkal, mankókkal.

Most jelent meg legújabb kiadványuk: a „Jogi Segédlet Iskolai, Óvodai,

Kollégiumi Belső Jogi Normákhoz” címmel, melyben az alapító okirat, pedagógiai

(nevelési) program, helyi tanterv, munkaterv, tanév-nevelési év helyi rendje,

SZMSZ, házirend és minőségirányítási program tárgyában találnak szabályozási

vázlatokat, s az ezek kitöltési kereteit jelentő jogszabályi kivonatokat 2009.

szeptember 1-ji hatályossággal!

Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület

A Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület 1993-ban alakult az első olyan civil

szervezetek egyikeként Magyarországon, amely célul tűzte ki a családok, a velük

foglalkozó segítő szakemberek, és a közvélemény komplex támogatását a szó

legszélesebb értelmében.

Az Egyesület kiemelten közhasznú szervezetként tevékenykedik 1999. óta.

Az Egyesület működésének céljaként megfogalmazott fő feladatait – a

gyerekek védelme és a családok erősítése, összetartása – az érdekeltek és a velük

dolgozó szakemberek megerősítésével, képzésével, szolgáltatások nyújtásával

végzi.

Tevékenységi körünk szerteágazó, így elsősorban

Család- és gyermekvédelem; Szociális tevékenység; Kutatás; Képzés,

képességfejlesztés; Az emberi és állampolgári jogok védelme, jogsegély

biztosítása.

Az Egyesület elsősorban hazai programok gazdája, de kiterjedt nemzetközi

szakmai kapcsolattal is rendelkezik, hiszen egyik fontos feladatának tekinti a

külföldön már hatékonyan és sikeresen működő gyermekvédelmi és családi

programok magyarországi meghonosítását, nemzetközi kutatásokban,

programokban való részvételt, illetve nemzetközi, hazai konferenciák

szervezésével az ismeretek mind szélesebb körű terjesztését.

A gyermekvédelem egyetlen rendszeresen megjelenő hazai folyóiratának és

szakkönyveknek a megjelentetésével, valamint szakmai és ismeretterjesztő

programok szervezésével is kívánjuk támogatni a gyermekvédelemben dolgozó

szakembereket és intézményeket, hogy mindannyian emberségesebben és

eredményesebben segíthessük a családokat és a gyerekeket, képviselhessük a

szakma és a kliensek érdekeit, erősítve és bátorítva minden érdekelt aktív

részvételét.


47

8. Komplex intézményfejlesztés folytatása



Az Intézkedési Terv nyomán lehetőség nyílt a Fővárosi fenntartású intézmények

közül először 6 középiskola, idén 2 iskola, 2 kollégium és 4 gyermekotthon

komplex fejlesztésére. A programba beválogatott intézményekben mód nyílt egy

átfogó, lehetőség szerint a rendszer valamennyi elemét fejlesztő beavatkozási

folyamatra.

A komplex intézményfejlesztés elméleti modelljének kidolgozásakor a

Munkacsoport ügyelt arra, hogy a helyzetfelmérés módszertani gazdagságával

biztosítsa a megfelelő szempontrendszert, valamint, hogy a fejlesztési program

valamennyi prevenciós szintet lefedje. A munkamodell az intézmények felmerülő

szükségleteire adekvát válaszokat képes adni, és olyan programelemekkel

dolgozik, amelyek megvalósításához valamennyi szakmai és egyéb erőforrás a

rendelkezésre áll. A modell valamennyi eleméhez konkrét program és

szakember(csoport) rendelhető hozzá.

A komplex intézményfejlesztés elméleti modellje


48

A komplex intézményfejlesztésre leginkább predesztinált intézmények

kiválasztása a következő szempontok alapján történt:

A helyzetfelmérő kérdőívek, illetve a nevelési értekezletek jegyzőkönyveinek

alapján az agresszivitástól legjobban sújtott intézmények

A kompetenciamérések, „mérés-értekelés” eredményei alapján alacsony

besorolást kapott intézmények

A pedagógus továbbképzések - gyermekvédelmi felelősök képzése, tréningek

tapasztalatai alapján

A továbbképzésekhez kapcsolódó vizsgafeladatok – esetleírások tapasztalatai

alapján

Az intézmények menedzsmentjének, nevelőtestületének együttműködési

szándéka, hajlandósága alapján

A fenti szempontok, mérések, értékelések alapján a Komplex intézményfejlesztés

I. ciklusának kiválasztott intézményei:

Fodor József Szakképzőiskola és Gimnázium

Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium

Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és

Szakiskola

Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola

A Komplex Intézményfejlesztés II. ciklusának kiválasztott intézményei:

Budapest Főváros Önkormányzatának Gyermekotthona (Szlávy u.)

Budapest Főváros Önkormányzatának Hűvösvölgyi Gyermekotthona

Budapest Főváros Önkormányzatának Szilágyi Erzsébet Gyermekotthona

Budapest Főváros Önkormányzatának Gyermekotthona (Gyöngyvirág u.)

Váci Mihály Kollégium

Deák Ferenc Középiskolai Kollégium

Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium

Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola


49

Az Intézkedési Terv keretein belül megvalósított Komplex Intézményfejlesztés (I.,

II.) protokollja

I. Helyzetfelmérés / ÉRTÉKELÉS /

1. Egyéni interjúk:

iskolaigazgató

igazgató helyettes

iskolapszichológus

gyermekvédelmi felelős

szabadidő felelős

fegyelmi bizottság elnöke

osztályfőnöki munkaközösség vezetője

szülői munkaközösség vezető

diákönkormányzat

2. Fókuszcsoportok

Pedagógus (osztályfőnök, testnevelés tanárok +

random)

Megjegyzés: 50 fős nevelőtestület esetén 1

fókuszcsoport,

50 fő feletti létszám esetén 2 csoport

Diák fókuszcsoportok

500 fő létszámig 2 csoport,

500 fő felett 4 csoport

Szülő csoport, 2 csoport

3. Dokumentumelemzés

Alapító okirat

Iskolai pedagógiai program

Házirend

Mérés, értékelés eredményei

Fegyelmi eljárások

Naplók

4. Kérdőívek

Helyzetelemző kérdőív feldolgozás, nevelési

értekezletek jegyzőkönyveinek feldolgozása.

I. 2009.04.01-05.15.

II. 2010.01-04.-

02.15.

I. 2009.05.18-

06.18.,

2009.09.7-21.

II. 2010.02.15.-

03.15.

I. 2009.04.01-06.15.

II. 2010.02.15.-

03.15.

I. 2009.09.30.

II. 2010.02.28.


50

II. Intézményfejlesztés

I. Vezetői tréning – Vezetői kompetenciafejlesztés, jogi

ismeretek - iskolajog, alternatív konfliktuskezelés -

resztoratív technikák, szervezeti kompetencia, hálózati

működés, hálózati kompetencia, speciális

szakemberek támogató tevékenysége az egyéni

bánásmódot igénylő gyerekek nevelésében.

A komplex intézményfejlesztési program minden esetben

egy, a menedzsment számára megvalósított, 20 órás

tréninggel kezdődik. A tréning célja a szakmai vezetés

felkészítése a program befogadására, a program

elemeinek ismertetése előadásokon és demonstrációkon

keresztül, valamint a hálózati működés és szemlélet, a

hálózati kompetencia kialakulási feltételeinek

megteremtése. A program részét képezi továbbá egy

speciális vezetői készségfejlesztési blokk – vezetői

kompetenciafejlesztés.

II. Multiplikátorképzés – Szociális

kompetenciafejlesztés, jogi ismeretek - iskolajog,

alternatív konfliktuskezelés - resztoratív technikák,

speciális szakemberek támogató tevékenysége az

egyéni bánásmódot igénylő gyerekek nevelésében.

A komplex intézményfejlesztés második szakaszában

intézményenként 20 fő vesz részt, egy speciális, 20 órás

felkészítő tréningen. A képzésen résztvevő pedagógusok

speciális ismereteket, módszertant és eszközrendszert

sajátítanak el az iskolai agressziókezelés és megelőzés

gyakorlatához. Munkahelyükre visszatérve tudásukat

I. 2009.10.9-10;

II. 2010.03.4-5.,

03.11-12.

I. 2009.11.4-6;

2009.11.12-13;

2009.11.25-27.

II. 2010.03.17.-04.16.

Mentálhigiénés

csoportok

Osztálytermi

színház

Környezet-

fejlesztés

Vezetői

tréning

Kortárs-segítők képzése

Resztoratív facilitátor

képzés

Jogismeret

tréning

Komplex intézményfejlesztés


51

konkrét helyzetek megoldásához használják, gazdáivá

válnak a témának, programokat terveznek és valósítanak

meg, teameket szerveznek, valamint multiplikálják

tudásukat munkatársaik, a többi pedagógus számára.

III. Resztoratív facilitátor képzés – Alternatív

konfliktuskezelési technikák (lásd Pedagógusok

részére megvalósított programok)

IV. Iskolajog – 30 órás akkreditált tréning

V. Mentálhigiénés csoportok a diákok lelki egészségének

megőrzése érdekében

VI. Kortárssegítők képzése – Egészségmegőrzés,

környezettudatos viselkedés, drog-prevenció

VII. Tornatermi színház – Színház az iskolában –

Korosztályi agresszióval foglalkozó színdarab

kihelyezése az iskolai keretek közé, feldolgozó

program pszichológus szakember támogatásával

VIII. Környezetfejlesztés – Közösségi terek kialakítása,

fejlesztése, erőszak hot-spot-ok felszámolása, stb.

I. 2009.11.2-4;

II. 2010.03.22.-06.10.

I. 2010.02.16.

II. folyamatban

I.2009.11.-2010.06.

II. folyamatban

I. 2009.05-12.31., II.

folyamatban

I. 2009.11.-12.

II. 2010.02.-12.

I., II. Folyamatban

VEZETŐI TRÉNING TEMATIKA

Tematikus egység

Előadó

1. Csapatépítés, tréning céljainak,

kereteinek tisztázása

Fótiné Németh Margit tanácsadó

szakpszichológus, az

Agressziókezelő Munkacsoport

vezetője

2. Vezetői kompetenciafejlesztés

coachinggal

Bojtor Lucia tanácsadó

szakpszichológus

Váry Annamária PhD

szakpszichológus

3. A komplex intézményfejlesztés

további

lépcsői, programjai.

Hálózati működés, hálózati

kompetencia, szerződéskötés




vezetője


52

4. Iskolajog-belső jogi normák az

oktatási, nevelési intézményekben

(interaktív módszertani modul)

Dr. Bíró Endre jogász,

Jogismeret Alapítvány

5. Resztoratív gyakorlatok - az alternatív

konfliktuskezelés szemlélete és

módszertana

Negrea Vídia klinikai

szakpszichológus, KÖSZ

Alapítvány

6. Az agresszió megelőzése a nevelési,

oktatási intézményekben-hazai és

nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Dr. Herczog Mária

szociológus

7. Csoport zárása




vezetője

MULTIPLIKÁTOR KÉPZÉS TEMATIKA

Tematikus egység

Előadó

1. Program megnyitó, tájékoztató

2. Szociális kompetencia-fejlesztés tréning Kovács Miklós

szakpszichológus

3. Az agresszió megelőzése a nevelési, oktatási

intézményekben – hazai és nemzetközi kitekintés, jó

gyakorlatok

Dr. Herczog

Mária

szociológus

4. Iskolajog-belső jogi normák az oktatási és nevelési

intézményekben

Dr. Bíró Endre

jogász

Jogismeret

Alapítvány

5. Resztoratív gyakorlatok- az alternatív

konfliktuskezelés szemlélete és gyakorlata

Negrea Vídia

szakpszichológus

KÖSZ

Alapítvány


53

9. Kortárssegítők képzése a nevelési-oktatási, gyermekvédelmi intézményekben (14/1287-11/2009 előterjesztés 3. sz. mellékletének 7. pontja)


A 2008 szeptemberétől folyó iskolai agressziót kezelő szakmai munka

tapasztalatai különösen felhívták a figyelmet a különböző kortárs-segítő

programok – a kortárs-segítés jelentőségére. Az egyre szélesebb körben terjedő

módszernek kiemelkedő szerepe van/lehet az iskolai agresszió jelenségkörének

prevenciójában és visszaszorításában, az alternatív vitarendezés, konfliktus-

megoldás hatékony kezelésében, ezért a komplex iskolafejlesztési programban a

kortárssegítői módszerek, technikák kiemelt szerepet kaptak. A különböző

képzések különböző tematikával és fókusszal valósítják meg programjaikat, így

lehetőséget biztosítanak arra, hogy az intézmények választhassanak.

A kortárs-segítő programok felépítése

I. 90 órás mediátor-képzés

Célcsoport: 15-18 éves korosztály

A tanulók három alkalommal, alkalmanként 3-3 napos (3*30 óra) képzés során

sokszínű, gyakorlat-centrikus, tréning-jellegű felkészítésen vesznek részt. A

kiképzett tanulók társaik között élve, felismerik az agresszió megjelenését,

szükség esetén – felkészültségüknél fogva – elejét tudják venni az agresszív

magatartásnak, a konfliktusok kialakulásának, illetve a már kialakult konfliktusok

békés rendezése érdekében mediálnak. A mediátor tanulók eredményeiket és

tapasztalataikat szervezett körülmények között multiplikálják az iskola (iskolák)

nevelő testülete és a tanulók felé.

A képzés során alkalmazott eszközök és módszerek:

Tesztek felvétele és értékelése, tréning-gyakorlatok, szerepjátékok, saját élmény

feldolgozása, esetmegbeszélő gyakorlatok, konfliktuskezelési technikák, pszicho-

dramatikus eszközök, elméleti és gyakorlati ismeretek a mediációról.

II. Önkéntes fiatalok felkészítése a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében

végzett munkára, és a megtanult prevenciós programok terjesztésére


A program során a tanulók 30 órás elméleti, illetve készségfejlesztő csoportokon

vesznek részt, amelynek egyik alprogramja a témában felkészült tanulók

hálózatának bővítését célozza meg. A program négy fő területen végzi a fiatalok

képzését.

1. Kábítószer fogyasztás megelőzése

2. Dohányzás megelőzése

3. Alkoholfogyasztás megelőzése

4. Környezetvédelem

A másik alprogram keretében a kiképzett kortárs-segítők egy pedagógus

vezetésével 6 órás, prevenciós programot visznek ki különböző iskolákba. A

foglalkozások 6 órás időtartamúak, egy-egy foglalkozást 7-10 kortárs-segítő fiatal

vezet, akik valamennyi szükséges eszközt magukkal visznek a helyszínekre


54

(filmek, kreatív anyagok, hand-out, stb.). A foglalkozás alkalmanként 30-100

tanulót ér el.

III. Kortárs-segítő modell kísérlet az iskolai agresszió kezelésére, kortárs-

közösségi eljárások révén


1. A program első szakaszában kérdőíves, és szociometriai

vizsgálatok alapján két középiskolában felmérésre kerülnek az

adott iskolára jellemző erőszakos magatartásformák

összetevői, valamint a helyi kortárs-segítő csoportok

kialakításának lehetőségei.

2. A második szakaszban az eredmények alapul szolgálnak a

speciális helyi jellemzők figyelembe vételével összeállítandó

tréning-tematika és eszköztár kialakításához.

3. Tréning tábor. Képzett, kortárs-segítő mentorok, kortárs-

oktatók közreműködésével 20 órában tréningtábor keretei

között zajlik az elméleti és gyakorlati képzés és csapatépítés.

Alapvetően interaktív eljárásokkal, dramatikus eszközök

alkalmazásával, kettős vezetéssel folyik a csoportmunka.

Vezető témakörök:

Konfliktuskezelés, kommunikáció, tolerancia, empátia-fejlesztés, média-hatások,

ön- és társismeret, önbecsülés fejlesztése, a segítés lehetőségei, külső-, belső

erőforrások, segítői kompetenciák, együttműködés, stb.

4. A képzést követően a helyi iskolai kortárs-segítői jelenlét

támogatására folyamatkísérő csoportos foglalkozások, 3*2

órában. A foglalkozásokat korosztályi és kortárs-segítői

tapasztalatokkal rendelkező pszichológus és kortárs vezető

vezeti.

IV. Drog-prevenciós kortárs-segítés a gyermekotthonban nevelkedő fiatalok

számára


A képzés során azokat a gyermekotthonban nevelkedő fiatalokat

igyekszik a program megnyerni, akik saját közösségükben természetes

vezető szereppel bírnak és kortárs-segítő munkájuk multiplikátorként

hat. A képzésre kiválasztottak közös jellemzője, hogy súlyos családi és

szocializációs problémákkal, életút-krízisekkel terhelt gyermekkoruk

ellenére képesek tanulni, konfliktusaikat többnyire sikeresen kezelik. A

program 6-7 gyermekotthon részére képez kortárs-segítőket.

1. A jelentkezők szűrése EuroADAD, illetve motivációs interjúk

felvételével történik. Az interjúk célja az addikció súlyossági

indexek megállapítása és a részvételi szándékok tisztázása.

2. A tréningcsoport(ok) kialakítása a szűrés alapján történik.

3. Kortárs-segítő tréning, amely 2*3 napos, 36 órás

időtartamban, hétvégére szervezve folyik.


55

Vezető témakörök:

Kommunikációs készség, önismeret, empátia, ismeretszerzés (drog,

krízishelyzetek, segítő szakemberek), aktív hallgatás – segítő beszélgetés.

A négy program összességében 150 kortárs-segítő képzését fedi le, akik

hatásukkal 2-3000 tanulót érnek el.

V. Tematikus nyári táborok

7-18 éves ideiglenes nevelésbe vett gyermekeknek

A program célja egy komplex, alternatív tábori tematika megvalósítása a Szilágyi

Erzsébet Gyermekotthonban élő 7-18 éves fiatalok csoportján belül (korosztályi

bontásban a 7-12 éves és 13-18 éves gyermekeknek). Olyan programot

igyekeztünk létrehozni, melyben mind a drogprevenció első két szintje (elsődleges,

másodlagos), mind az én- és környezetvédelem nagy szerepet játszik. A program

épít a közösség formáló erejére, a produktív, alkotó élet utáni vágyra, az egészség-

és környezettudatos nevelésre. Képzett és hiteles szakemberek munkájára alapoz,

átfogó, rendszerszemléletű megközelítés szellemében dolgozik, és mind rövid,

mind közép és hosszútávra tervez.

Közvetett célok:

Közvetett módon megcélzott, széles értelemben vett egészség- és

környezetmegőrzés, egészségfejlesztés és drogmegelőzés – a testi-lelki-szociális

jólét állapotához vezető személyes és pszichoszociális tényezők javítása, a

környezet megismerése révén.

Közvetlen célok:

Egészséges életvitelre ösztönző személyes változások elérése.

Pozitív minták felmutatása az önkárosító tevékenységekkel szemben, ezen belül a

sport, mint érték, kihívás, alternatív időeltöltési forma és fejlődési lehetőség

hangsúlyozása.

Az én-erő, hatékonyság érzés növelése, a kitartás fejlesztése.

Alternatíva kínálása az én-megmutatás vágyára.

A környezet tudatos megismerésének ösztönzése.

Önmegvalósító tevékenységekre, pozitív jövőkép kialakítására ösztönző személyes

változások elérése.

Önkifejezési, problémamegoldó, kommunikációs, konfliktuskezelési készségek

fejlesztése.

Önelfogadás növelése, elősegítése.

Szociális, társas viszonyok formálódásának elősegítése, az interaktivitás fokozása.

Ön- és társismeret növelése, nyitottság és előítélet-mentesség előmozdítása.

Problémaérzékenység, problémaészlelés képességének elősegítése.

A program megtervezésében érvényesülő fő szempontok:

Az egészségfejlesztés értékeinek követése.

Én- és környezettudatosság fejlesztése.


56

A drogprevenciós stratégia illesztése a helyi érintettség szintjéhez és

milyenségéhez.

A rendszerszemléletű megközelítés érvényesítése (módszerek és programok

tekintetében).

Rugalmasság a program kereteinek, tartalmának meghatározásában.

Motivációs bázis építése.

Fenntarthatóság.

A program célcsoportja:

A program célcsoportját a Gyermekotthonban lakó, 7-18 éves, ideiglenes

gondoskodásba vett gyermekek alkotják.

Kockázati faktorok a Gyermekotthonban nevelkedő fiataloknál:

A célcsoport tagjai olyan gyermekek, akiket családi okok miatt ideiglenes

gondoskodásba vett az állam. Ennek megfelelően a fiatalok számára nem volt

biztosítva az a protektív faktor, amit a jól működő család jelenthet. Pszichológiai

és pszichoszociális kockázati faktorok tekintetében kiemelten veszélyeztetettek. A

koragyermekkori sérülések, pszichotraumák, az érzelmi és fizikai elhanyagolás a

fiatalok egész életére, személyiségére és fejlődésére kihatnak. Az állami

gondozásba vétel után a helyzet megváltozik és az állami rendszer okoz másfajta,

de további sérüléseket a rendszer sajátosságaiból adódóan (pl. kismértékű a

személyi állandóság a gyermek környezetében, így továbbra is fennmaradnak a

kötődési problémák). Jellemzőek rájuk a szeretetlenség és elhanyagolás

következtében kialakuló kötődési problémák, az önértékelés alacsony szintje, a

sérült énkép, az indíték és motivációhiány, ezek kapcsán a stresszel és

szorongással való megküzdés kevéssé hatékony formái (elkerülés, tagadás),

valamint az azonnali kielégülés utáni vágy, a késleltetésre való képtelenség.

A fiatalok veszélyeztetettségének elsődleges forrása a család. Nemcsak a szülőknél

megjelenő szerhasználat (legális és illegális egyaránt), a szülők kriminális

cselekedetei, hanem az elhanyagoló szülői magatartás okozta gyökértelenség, a

családi és kollektív emlékezet hiánya, valamint az ebből kifejlődő

létbizonytalanság annak anyagi és pszichés vetületei is negatívan befolyásolják a

fiatalok fejlődését.

A Gyermekotthonnak célja pótolni a koragyermekkori hiányokat, ám ez teljes

egészében sem a jelenlegi törvényi szabályozás, sem az ellátás formája miatt nem

lehetséges. A fiatalok, valós szülői és családi minta híján a szokásosnál nagyobb

mértékben tekintik referenciaként a kortárscsoportot, ennek megfelelően

fokozottan ki vannak téve a kortárshatásoknak is. Mivel ezt a csoportot jelen

esetben hasonló élettörténetű és problematikájú fiatalok teszik ki, így felerősödnek

a korai pszichés hatások negatív oldalai (lásd. fent). Többségük realitásérzéke

sérült, a koragyermekkori sérülések és a gyermekotthoni lét következtében

súlyosan sérültek személyes határaik és határtartási képességük.

A célcsoportnak való megfelelés:

A programot úgy állítottuk össze, hogy maximálisan megfeleljen a célcsoport

igényeinek. A program alapját a tábor formájában megszervezett sport, játékok,

kulturális programok és az azok során megtapasztaltak feldolgozása alkotja.

A sport a fiatalok mozgásigényét és a mozgás okozta örömet felhasználva fejleszti

azokat a kompetenciákat, melyek protektív faktorként működhetnek a személyiség

egészségének, egészlegességének megőrzése szempontjából. A sport a mozgás


57

révén növeli a fizikai és pszichés állóképességet, az önfegyelmet, a kitartást,

alternatív örömforrást biztosít, fejleszti a késleltetés képességét, segít kialakítani és

megerősíteni az én-határokat, formálja a motivációs bázist. Az egyéni és csoportos

teljesítmény felmérése, az arról kapott valós visszajelzés mentén javítja a

realitásérzékelést, pozitívan formálja az énképet, serkenti a döntésképesség

kialakulását, a felelősségvállalást, javítja a pszichés ellenálló képességet.

A tervezett kirándulásokon a gyermekek közvetlen kapcsolatba kerülnek

környezetükkel, mélyül helyismeretük, így a természeti és kulturális értékeken

keresztül fejleszthető környezettudatos magatartásuk.

A dramatikus, játékokon alapuló munkamód a fiatalok természetes működésmódja

is egyben. A beszélgetések lehetőséget biztosítanak gondolataik kifejezésére,

kommunikációs készségük pallérozására. A biztonságos légkör, tisztázott

csoportnormák lehetőséget teremtenek arra, hogy a fiatalok a csoport megtartó

erejére támaszkodva önmagukhoz és egymáshoz is közelebb kerüljenek, új

működésmódokat próbálhassanak ki. A struktúrán keresztül mintát kapnak arra,

hogyan képesek önmagukat és természetes életterüket is hatékonyabban formálni,

közben mégis elegendő terük van a szabad, kreatív cselekvésre.

Tábor a 7-12 éves gyermekeknek

A tábor időpontja és helyszíne:

2010. július 12-17. (6 nap, 5 éjszaka)

Fehérkőlápa és környéke

A tábor célja:

A program fentebb megfogalmazott céljain túl, a csoportnormák kialakítása,

újrafogalmazása, a csoportképződés elindítása, a kortárscsoporton belüli kohézió

erősítése, a személyiségfejlődés szempontjából releváns kompetenciák fejlesztése,

különös tekintettel a kommunikációs és konfliktuskezelési képességre.

Tevékenység:

A tábor alapvetően mesés keretbe ágyazott kincskeresés. Felépítése szerint

tematikus, szabadon variálható blokkokból áll, melyek tartalmukban nagyban

építenek a környék kulturális és természeti értékeinek kiaknázására, a csoport, a

csoportozás nyújtotta előnyökre.

A gyermekek a tábor folyamán, a korhoz kötődő fizikai és szellemi feladatok

teljesítésével versengenek egymással, a folyamatban pedig alkalmuk nyílik a

csoporton belüli és csoportközi kommunikációs szituációk gyakorlására, a

konfliktushelyzetek kezelésének elsajátítására. A tábor végén, ha sikeresen

megoldották a sok próbát, megtalálhatják a kincset.

A tábor napjai hasonló struktúrában zajlanak. Reggel nyitókör, este zárókör

foglalja keretbe a napot, melynek során a resztoratív technika sajátosságait

figyelembe véve tervezzük meg és dolgozzuk fel a tábor eseményeit. A nap

folyamán különböző túrákat, programokat valósítunk meg.

A tábor programja:

1 nap. Megérkezés, elhelyezkedés, a tábor szabályainak megalkotása, a környék

felfedezése.

2.nap. Túra Lilafüredre és környékére, a Garadna patak völgyének felfedezése.

3. nap. Kisvasutazás, a Diósgyőri vár meglátogatása.


58

4. nap. Túra, a Szent István barlang megtekintése, csónakázás a Hámori tavon.

5. nap. Túra a Mária kövekhez, Bükkszentkeresztre.

6. nap. A tábor lezárása, hazautazás.

Tábor a 13-18 éves gyermekeknek:

A tábor időpontja és helyszíne

2010. június 21-25.

Vérteskozma és környéke (Vértes hegység, Tatabánya)

A tábor céljai:

A program fentebb megfogalmazott céljain túl, a csoportnormák újrafogalmazása,

alakítása a kortársközösségen belül, a személyiségfejlődés szempontjából releváns

kompetenciák fejlesztése: kitartás, testi, lelki állóképesség, pszichés

immunkompetencia, realitáskontroll, bizalom és empátia, reális én-kép.

Tevékenység:

A tábor során különböző túrákon, kulturális és szabadidős programokon keresztül

fejlesztjük a gyermekek fentebb megjelölt kompetenciáit. A természeti

környezetbe ágyazott csoportos tevékenységek, a kulturális látványosságok, a

túrák lehetőséget biztosítanak a kortársközösség közös élményen keresztül történő

formálására.

A táborban eltöltött napok hasonló struktúrával rendelkeznek. A napokat a reggeli

nyitó és az esti zárókörök foglalják keretbe, melyek során dramatikus játékokon,

beszélgetéseken keresztül dolgozzuk fel az adott nap eseményeit.

A tábor programja:

1. nap Megérkezés Szárligetre, majd hadtörténeti kalandtúra (Mária szakadék,

Rockenbauer emlékfa), végül érkezés a szállásra, Vérteskozmára. A tábor

szabályainak megalkotása.

2. nap Tata és a Tatabányai élményfürdő meglátogatása (Széchenyi lovarda,

Öregtó, Eszterházy kastély).

3. nap Körtúra a Vértesben, a cél Vitányvár.

4. nap Túra a Vértesben, cél Majk puszta. A Kamalduli kolostor meglátogatás, a

cellalakások megtekintése. Éjszakai élmény-túra.

5. nap A vérteskozmai barlangok meglátogatása, ősmaradványok keresése. A

tábor zárása, hazautazás.


59

10. Kutatás


Az „Online szexuális abúzus” c.

empirikus kutatás – folyamatban

zárótanulmány: 2010.08.31.

Kutatási terv

1. A kutatás tárgya

A fiatalok internetezési szokásainak felmérése, a veszélyes online magatartás-

típusok feltérképezése, valamint a frekventált internet-használó korosztályt

fenyegető veszélyek megállapítása.

2. A kutatás célja

Átfogó képet festeni a magyar fiatalokat az online környezetben – a számítógép és

az internet használata során – fenyegető veszélyekről, így különösen.

1 az ártalmas és káros tartalmak elérésének mértékéről,

2 az ilyen tartalmakkal való szándékolt vagy akaratlan szembesülés – lelki és fizikai

– következményeiről

3 az iskola és a szülők veszély-tudatosságáról és esetleges megelőző lépéseiről,

4 a gyermekeket fenyegető, szexuális abúzusnak minősülő magatartások megjelenési

formáiról és gyakoriságáról, valamint

5 a gyermekek veszély- illetve trauma-kezelési/elhárítási mechanizmusairól.

3. A kutatás háttere, hasznosíthatósága

A fent felsorolt tényezőket számos külföldi empirikus kutatás vizsgálja. Ezek

tanulsága szerint a weben nagy mennyiségű káros és ártalmas tartalom kering,

amelyhez a gyermekek mind a gyakori internet-használat, mind pedig természetes

kíváncsiságuk révén hozzáférnek (akaratlan és szándékos módon egyaránt). A

külföldi kutatások azt is megállapítják, hogy a nevelők – a felnőtt lakosság –

veszély-tudatossága elenyésző, következésképpen a gyerekek nem is kaphatják

meg a megfelelő felkészítést és támogatást a felnőttektől az internet-használattal

kapcsolatban. A kutatások hangsúlyozzák az online környezetben ismerkedés és az

anonim „becserkészés”, azaz a grooming egyre növekvő mértékét és a fiatalok

egészséges szexuális fejlődésére gyakorolt negatív hatását.

Magyarországon a lakosság – és ezen belül a fiatalok – internet-használati

szokásait eddig csak piackutatási céllal vizsgálták (pl. NRC: VMR.kids). Hiányzik

azonban annak felmérése, hogy valójában mekkora az online szexuális abúzus

veszélye. Ilyen kutatás hiányában nem lehetséges megalapozott prevenciós

program kidolgozása sem. A kutatás megállapításai nyomán a magyar

(országspecifikus?) hiányosságok megállapíthatók és lehetővé válik

bűnmegelőzési-prevenciós programok kidolgozása.

A kutatás a 16 éves budapesti iskolásokat vizsgálja. A mintavétel kiegészítése a

fővárosi önkormányzati fenntartású iskolák külön reprezentatív mintájával


60

lehetővé teszi a fővárosi fenntartású iskolák jellemzőinek megállapítását, valamint

a nagyvárosi alapminta és a szintén önállóan reprezentatív, fővárosi fenntartású

iskolai minta jellemzőinek összevetését is. A fővárosi minta elemzése során

figyelembe vesszük a fővárosi fenntartású intézmények speciális jellemzőit is

(számítógépes ellátottság, tanulók szociális körülményei, iskolai elvárások).

Ezáltal tovább specializálható a preventív intézkedések – pl. iskolai felvilágosítás,

speciális szűrőszoftverek installálása az iskolákban, stb. – köre.

4. A kutatás továbbfejleszthetősége

A jövőben a kutatást országosan reprezentatív mintára is szükséges kiterjeszteni,

hiszen a budapesti tanulók több szempontból eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek

(pl. nagyvárosi minta-országos minta eltérő mintázata, az internet-használat eltérő

jellemzői, a felvilágosítás eltérő színvonala, az online és offline szexuális abúzus

összefonódásának eltérő mértéke stb.)

5. Célcsoport

A szűkös anyagi keretek miatt ebben a tanévben nagyvárosi mintán tervezzük a

kutatás elvégzését. Ennek keretében a 16 éves budapesti lakosság képezi a

célcsoportunkat.

6. Minta

1 Osztályalapú minta (9-10. osztályok), évfolyamra és oktatási programra

(iskolatípus) reprezentatív mintaválasztás (pótmintával együtt kb. 1200 gyermek).

2 Ez kiegészül a fővárosi önkormányzati fenntartású iskolákba járó 9-10.

évfolyamos tanulók reprezentatív mintájával (pótmintával együtt kb. 500

gyermek).

7. Módszer

Kérdezőbiztos által felügyelt önkitöltős online – webes felületű – kérdőívvel való

lekérdezés.


61

11. Nyomon követés

A projekt hatásának vizsgálatára a Munkacsoport nyomon követéses vizsgálatok

protokolljának kidolgozását és a nyomon követés megvalósítását tervezi a jövőben.

Módszerként kvantitatív, kérdőíves vizsgálatokat, és kvalitatív, fókuszcsoportos

fórumokat kíván szervezni. Ennek kísérleti szakaszaként, 2010 májusában a

munkacsoport megkezdte a több mint másfél éve tartó agressziókezelési program

nyomon követéses vizsgálatát. Telefon-interjú módszerrel ezidáig az intézmények

mintegy 14%-ból, azaz 16 iskolából, kollégiumból érkeztek visszajelzések.

Megkérdezett

intézmények

száma

ebből

gimnázium

Szakközépiskola

és szakiskola

SNI

intézmény Kollégium

16 2 9 3 2

Az információt szolgáltató személy minden intézményben az volt, akit „kompetens”

személynek tartottak az iskola titkárságán. Beosztás alapján az alábbiak szerint oszlott

meg a válaszadók köre:

Kompetens személy %

igazgató 25

igazgató-helyettes 44

gyermek- és

ifjúságvédelmi felelős 25

iskolatitkár 6

Az első kérdés arra vonatkozott, hogy a program kezdete óta történt-e személyi

változás a segítő munkatársak körében. Minden intézményben beszámoltak

mennyiségi illetve minőségi fejlesztésről. Kiemelkedő eredmény, hogy az

intézmények 87%-ban lett iskolapszichológus. Az öröm mellett fájlalták, hogy sok

helyen csak heti 1 napot tölt ott a segítő szakember.

Új munkatársak foglalkozás szerint:

Új szakember %

iskolapszichológus 87

szabadidő szervező 19

fejlesztő pedagógus 19

szociális munkás 13

Mivel 4 nevelési értekezlet foglalkozott az iskolai agressziókezeléssel, érdemesnek

találtatott azt megnézni, hogy az iskola hivatalos dokumentumaiban történtek-e

változások, módosulások, amelyek a tantestület szemléletváltozását tükrözik. Ennél a

kérdésnél a válaszadók egy része elbizonytalanodott, az azonban egyértelműen látszik,

hogy a házirend az a dokumentum, amelyik majd minden intézményben változott. Az

intézmények 25%-a számolt be arról, hogy a fegyelmi előtti egyeztető eljárás

lehetőségét a házirendjük már tartalmazza. Házirendet módosítottak az


62

iskolabiztonsági szolgálattal kapcsolatban, a délutáni foglalkozások rendjéről, a

hiányzásokkal kapcsolatosan, illetve több helyen az eddigi megfogalmazásokat tették

egyértelműbbé, pontosabbá.

Példaértékű, hogy az egyik kollégium (Terézvárosi Középfokú Kollégium) a

pedagógiai programját egészítette ki a kompetenciafejlesztéshez kapcsolódóan az

agressziómentes kommunikáció tanításával, gyakorlásával.

A dokumentumok vizsgálatakor említésre méltó, hogy a munkatervbe két intézmény is

programot emelt be a szülők részére. Több intézmény tett említést, hogy a diákok

szabadidejének megszervezésekor is hangsúlyt kap a prevenció.

Módosult

dokumentumok Házirend

Pedagógiai

program Munkaterv

Intézmények

száma 7 4 4

A harmadik kérdéskör arra vonatkozott, hogy az agressziókezelő módszertani csomag

– amelyet a tanév elején minden intézmény megkapott, mennyire segíti a

mindennapok során a pedagógiai munkát. Az intézmények 69%-a rendszeresen

használja a segédanyagot. A visszajelzések alapján a legnépszerűbb az a DVD, amely

különféle iskolai agressziós helyzeteket mutat be. Szívesen forgatják még a

pedagógusok a kompánia Alapítvány által összeállított Játéktárat is. A legtöbb helyen

gyakorlatilag is elérhető helyen található a pedagógusok számára a módszertani

csomag. Az alábbi táblázat összesíti a kapott válaszokat:

Módszertani csomag

helye

osztályfőnöki

munkaközösség-vezetőnél 18 %

könyvtárban 28%

tanáriban 13%

gyermek- és ifjúságvédelmi

felelősnél 25%

Az intézmények 38%-ban az osztályfőnökök illetve a kollégiumi nevelők használják a

segédanyagokat, 13%-ban a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök és egy intézmény

számolt be arról, hogy a szociális munkás munkáját segíti az összeállított csomag.

A színházi programokat kiemelkedően fontosnak ítélték meg az intézmények

munkatársai. Az intézmények 43 %-a vett részt az Agressziókezelő Munkacsoport

által szervezett színházi programion. Véleményük szerint a javasolt előadások nagy

hatást gyakorolt tanítványaikra, amelyből hosszú ideig építkeztek. A leggyakrabban

látogatott előadás a Kolibri Színház Kócsag c. darabja volt. sajnálatukat fejezték ki,

hogy nem volt minden esetben az előadás után közös feldolgozás.

A civil szervezetek és az iskolák együttműködése sok esetben a hagyományokra épül.

Összesen az iskolák 62 %-ban járt civil szervezet, azonban ezek egy része a már évek

óta megszokott programra épült. A Munkacsoport által közvetített, ajánlott civil

szervezet az intézmények 19 %-ban fordult meg. Ezen esetek mindegyikében nagyon

pozitív a visszajelzés.

A nevelési értekezleteken a nevelőtestületek végiggondolták, hogy milyen környezeti

átalakítások segíthetnék az agresszió mentesebb hétköznapokat. Az interjú arra is

kitért, hogy milyen változtatásokat hajtottak végre azóta az intézmények. Az


63

intézmények 50 %-ban nem történt változás, de több helyen terv készült, amelyek

anyagi forráshiány miatt nem valósulhattak meg. Az intézmények másik 50 %-ban az

alábbi típusú környezeti változásokat valósítottak meg:

Változtatások Iskolák száma

Bekamerázás 1

Átlátható terek kialakítása 2

madáretető kihelyezése.

állatsimogató létrehozása 2

klubhelyiség kialakítása 1

Az elmúlt két évet értékelendő, a jelen helyzetben nagyon durva agressziós

cselekményekről 2 iskola kivételével nem számoltak be. Több intézmény a 9.

évfolyamot tartja a legproblematikusabbnak. Több helyen hangsúlyozták, hogy

nagyon kemény fellépéssel eredményeképpen komolyabb problémák nincsenek. A

jelen helyzetre jellemző agressziófajtákat összegzi az alábbi táblázat annak

függvényében, hogy az iskolák hány százaléka tartotta jellemző problémának:

Agresszió fajtája Gyakorisága az

iskolákban

Verbális 81%

Verekedés 25 %

Kirekesztés 25%

Lopás 19%

Önagresszió 13 %

Zsarolás 6 %

Lelki bántalmazás 6 %

Rongálás 6 %

Az interjú végén lehetőséget kaptak az intézmények, hogy elmondhassák, miben

számítanak az Munkacsoportra az elkövetkező időkben. Az alábbi területeken várnak

segítséget: - továbbképzések, melyek a gyermekvédelmi jelzőrendszer többi tagjának szemszögéből

mutatnak rá agressziós problémákra: orvos, rendőr,

- "szaktanácsadás" módszertani segítség,

- színházi programok,

- drámapedagógiai csoportok,

- képzés, esetmegbeszélések.

az iskolai agresszió kezelése1].pdfaz iskolai agresszió kezelése az agressziókezelési...

Documents