Ókori Egyiptom

Oktatási segédanyag 9. osztályos diákoknak

Témakörök 1. Földrajzi viszonyok 2. Gazdaság 3. Társadalom

3.1. Fáraó 3.2. Katonai és Hivatalnoki réteg 3.3. Közrendű szabadok és Rabszolgák

4. Hitvilág 5. Korszakolás

5.1. Óbirodalom 5.1.1. Piramisok 5.2. Középbirodalom 5.3. Újbirodalom

6. Feladatok

Súgó

JÓ TANULÁST!

Súgó

• Az általad választott téma megtekintéséhez kattints a fejezet címére!

• A Témakörökhöz vagy

Fejezetekhez való visszatéréshez kattints a képernyő bal alsó sarkában elhelyezkedő nyílra!

• A témákhoz kapcsolódó képekhez kattint erre:

1. Földrajzi viszonyok

„Egyiptom a Nílus ajándéka” Hérodotosz

ÉK-Afrikában hosszú, keskeny, szalagszerű ország.

Mivel minden irányból sivatag és tenger határolja, ezért csak a Nílus mentén biztosítottak az élet feltételei zárt világ.

-Földközi-tenger

-Núbiai-sivatag

-Vörös-tenger

- Líbiai-sivatag

2 részből áll: Alsó- és Felső-Egyiptom

NÍLUS: nehezen hajózható a zuhatagok (katarakta) miatt

2. Gazdaság

A élelemtermelés csak a Nílus 25 km széles sávjában biztosított.

A gazdaság alapja a mezőgazdaság.

Öntözéses-árasztásos földművelés.

A termelést a Nílus évenkénti áradása határozza meg.

jún.-júl. áradás (termékeny iszap = kemet)

okt.-nov. visszahúzódás (terméketlen vörös iszap = deseret)

Begyűjtés, majd újraelosztás (redisztribúció).

A képek megtekintéséhez nyomd le a Space billentyűt!

3. Társadalom

HIERARCHIKUS = alá-fölé rendelt viszony

3.1. Fáraó

Teljhatalmú = despotikus

Isteni = szakrális

Feladatai:

- képviseli a társadalmat a túlvilágon

- irányít

- hadvezér

A Fáraó helyettese a Vezír.

A képek megtekintéséhez nyomd le a Space billentyűt!

3.2. Katonai és Hivatalnoki réteg

Katonai vezetők = a Vezír alatt helyezkednek el Egyiptom kerületekre (nomosz) van felosztva. Ezek vezetői a Vezírek = Nomarchoszok Papság Feladatai: - istentisztelet - tudomány, írás (hieroglif) - az állam gyakorlati vezetése Írnokok = világi értelmiség, nem papi Feladatai: - a Fáraó parancsait közvetíti a nép felé - ők végzik az újraelosztást

Érdekesség Érdekesség Érdekesség Érdekesség

A képek megtekintéséhez nyomd le a Space billentyűt!

A hieroglif írás megfejtése A Rosette-i kő

1799-ben Napóleon egyiptomi hadjárata során előkerült követ a megtalálási helyéről rosette-i kőnek nevezték el. A kőre i.e. 196-ban két nyelven és háromféle írásrendszerrel rávésett szöveg Ptolemaios Epiphanés király tiszteletére hozott határozatokat rögzítette.

A kövön a szöveg hieroglifákkal (szent véset), démotikus („népi”) írással és görögül is szerepel, ami alapján 1822-ben J. F. Champollion megfejtette a hieroglifákat.

Jean-Francois-Champollion

3.3. Közrendű szabadok és Rabszolgák

Közrendű szabadok: ők vannak a legtöbben a társadalom 90%. Feladatai: DOLGOZNAK: - a földeken - kézművesek - építik a piramisokat - ők alkotják a hadsereget. A rabszolgák száma az Óbirodalomban jelentéktelen. Az Újbirodalomban, a hódítások következtében már

többen vannak. Nincsen semmilyen joguk = beszélő szerszámok NEM ŐK ÉPÍTIK A PIRAMISOKAT!

A képek megtekintéséhez nyomd le a Space billentyűt!

4. Hitvilág

Sok istenhívő = Politeista

Mivel az éghajlat meleg, száraz, a Nap meghatározza az egyiptomiak életét. Napkultusz.

Napisten = Ré

Sólyomisten = Hórusz (maga a Fáraó = szakrális)

(állatistenek = totemizmus)

Osiris és Isis a világ teremtői

(emberszerű istenek)

Az egész evilági életük középpontjában a túlvilág áll!

Mumifikálás = tartósítás a túlvilági életre.

a túlvilági életre tartósít (Fáraókat)

Osiris

Holtak Könyve

5. Korszakolás

A ma is használt ókori Egyiptom korszakolását Manetontól

vettük át, aki i.e. 3. században papi tisztségben

dolgozott és beosztotta az egyiptomi uralkodó

családokat = dinasztiákat.

Archaikus kor: i.e. 3000 – 2700.

Óbirodalom: i.e. 2700 – 2200. III.-VI. dinasztia

1. Átmeneti kor: i.e. 2200 – 2100.

Középbirodalom: i.e. 2100 – 1800. XI.-XIV. din.

2. Átmeneti kor: i.e. 1800 – 1500.

Újbirodalom: i.e. 1500 – 1100. XVIII.-XX. din.

Késői kor: i.e. 1100 – 525.

5.1. Óbirodalom – i.e. 2700 – 2200.

Az archaikus korban még elkülönült egymástól a két birodalom: Alsó- és Felső-Egyiptom, majd i.e. 2900 körül Aha Menesz fáraó egyesíti a területet.

Főváros: Memphis Az Óbirodalomban időszakában a legerősebb a fáraó hatalma piramis építések kora!

A legjelentősebb fáraók: Dzsószer Kheopsz (Hufu) Khefrén (Hafru) Mükerinosz (Menkauré)

Priramisok Priramisok

5.1.1. Piramisok

Dzsószer i.e. 2700 körül építtette az elsőt, amit Imhotep tervezett. Ez a ma is látható szakkarai lépcsős piramis.

Az Óbir. IV. dinasztiájában uralkodó fáraókat nevezzük a nagy piramisépítőknek Kheopsz, Khefrén. A későbbi korokban nem is épültek piramisok, mert nem volt elég erős az uralkodó hatalma.

A piramis alakja: - azért nagy, hogy mutassa a fáraó hatalmát

- felfele mutat: út az égbe.

Nem rabszolgák, hanem szabadok építik. Lelkesek, mert, ha részt vesznek az építésben, akkor a fáraóval az égbe juthatnak.

A piramis = uralkodói síremlék.

Szarkofág = koporsó

Masztaba = sírkamra

Dzsószer szakkarai lépcsős piramisa

A Gízai-fennsíkon Kheopsz, Khefrén és

Mükarinosz piramisai

5.2. Középbirodalom i.e. 2100-1800.

Az Óbir. Bukásának oka: a kormányzók zavargása.

A Középbir.-ban már nem elég erős Fáraó hatalma, így piramisok sem épülnek.

Főváros: Théba

A társadalomban megjelennek a kereskedők és nő a rabszolgák száma

Külpolitika: hódítóbb, már nem olyan zárt (pl: Núbia felé)

A legjelentősebb fáraók:

I. Mentuhotep

Amenemhat

Szenuszert

A Bir. bukásához a Hükszosz nép támadása vezetett. (ny-sémi nécsoport)

5.3. Újbirodalom i.e. 1500-1100.

Ebben az időszakban teljesedett ki területileg hódítások Palesztína, Szíria felé.

A legjelentősebb fáraók: III. Thotmesz: a Megiddói csatában szétveri a szíriai csapatok egyesített seregét.

IV. Amenhotep: Amarna-reform a történelem első ismert vallási reformja

Tutanhamon Howard Carter épet megtalálta sírját

II. Ramszesz i.e. 1295. Kadesi csata – összecsapás a hettitákkal II. Ramszesz után a papság veszi át a hatalmat Herihor (thébai

főpap) vezetésével, majd az ókori Egyiptom végleges bukása i.e. 525-ben következik be a párzsák (Kambüszész) elleni harcban.

6. Feladatok

2. Hogyan nevezzük az Egyiptomban alkalmazott termelési formát?

Öntözéses-árasztásos földművelés

3. Mit jelent az, hogy a fáraó despotikus és szakrális hatalommal bír?

Teljhatalmú és isteni, tehát kizárólagos uralkodó világi és egyházi

dolgok felett.

4. Kik építették a piramisokat és miért?

Szabadok, hogy a fáraóval az égbe juthassanak munkájukért cserébe.

5. Milyen a politeista vallás? Milyen más népeknél jelenik még meg az

ókorban?

Többistenhívő. Ilyen például még az ókori görög és római vallás is.

1. Mi a legfőbb oka annak, hogy a Nílus nem hajózható? Zuhatagok = katarakták

És ha ne tudom a

megoldást? Akkor csak nyomd

meg a Space

billentyűt!

És ha ne tudom a

megoldást?

És ha ne tudom a

megoldást? Akkor csak nyomd

meg a Space

billentyűt!

Akkor csak nyomd

meg a Space

billentyűt!

6. Ki jegyezte le az egyiptomi dinasztiákat, mely a korszakolás alapja napjainkban is?

Maneton

7. Mely évszámhoz kötődik Egyiptom végleges bukása?

i.e. 525.

8. Az alábbiak közül melyek egyiptomi istenek? Vénusz, Osiris, Zeusz, Isis, Ré, Mars, Hórusz, Jupiter

Megoldás: Osiris, Isis, Ré, Hórusz

9. Milyen lényeges dolgot lehet velük kapcsolatban kiemelni?

Amarna-reform

Szakkarai lépcsős piramis

Kadesi csata a hettitákkal

A legkisebb piramis a Gízai-fennsíkon

A legnagyobb piramis a Gízai-fennsíkon

Megiddói csata a szíriai csapatok ellen

IV. Amenhotep

Dzsószer

II. Ramszesz

Mükerinosz

Kefrén

Thotmesz

Tutenhamon

Épen maradt a síremléke

IV. Amenhotep

Dzsószer

II. Ramszesz

Mükerinosz

Kefrén

Thotmesz

Tutenhamon

Köszönöm a munkádat!

Készítette: Szücs Brigitta