az Általános orvostudományi kar tanácsa azakari tanács 2015. június 18-i ülésének...

A Kari Tanács 2015. június 18-i ülésének határozatai

27/2015. (06. 18.) számú határozat: Az Általános Orvostudományi Kar Tanácsa azalábbi szavazati eredményekkel támogatta a Pro Facultate Medicinae kitüntetések ado-mányozását. Arany fokozatban részesül dr. Barthó Loránd egyetemi tanár. Ezüst foko-zatban részesül dr. Székely Miklós professor emeritus és dr. Kõszegi Tamás egyetemi do-cens. Bronz fokozatban részesül Girán László laboroperátor, Németh Attiláné gazdaságivezetõ, Petrovics Ferencné Kópicz Ibolya szakápolónõ, Várda Gabriella Bogáta labora-tóriumi asszisztens.

28/2015. (06. 18.) számú határozat: Az Általános Orvostudományi Kar Tanácsa azalábbi szavazati eredményekkel támogatta a szervezeti egységvezetõi pályázatokat.

2

TTARARTTALOMALOM

AKari Tanács határozatai

Kitüntetések, elismerések

Beszélgetés a Klinikai Központ fõigazgatójával(Schweier Rita interjúja)

Megújult a Gyermekklinika – ünnepélyes átadás

Tüdõgyógyász társaságok konferenciája(Illés Miklós Balázs)

„Mai szemmel nézve a lehetõ legtöbbetkihoztuk ebbõl a lehetõségbõl” (Schweier Rita

interjúja Tóth Kálmánnal)

Beszámoló fül-orr-gégegyógyászatiszemináriumról (Burián András)

Gyógyíthatóvá vált a krónikus C hepatitis(Pár Alajos)

Tanulmányút Belfastban (Takács Gábor)

Szárnypróbálgatók (Péterfia Csaba)

Reológus világkongresszus Szöulban(Kenyeres Péter, Rábai Miklós)

Tudatosan Agyunk Épségéért (Büki András)

XIV. Magatartástudományi Napok(Kállai János, Csathó Árpád)

Közegészségügyi Kalauz (1879-1914)(Gracza Tünde)

Az oxidatív stressz kiváltotta betegségeklehetséges kezelése és megelõzése

(Wittmann István)

Kiss Tamás összeállítása

MEGJELENT Nagy Judit:Aklinikai nephrologia alapjai

��

Intézeti, klinikai hírek, információk

��

Tudományos közlemények

Nobel-díjasok (fizikai)

��

Írók, költõk betegségrõl és halálról –Babits Mihály versei

��

Sajtószemle

��

Acímlapon Jakab Ildikó fotói;a hátsó borítón Tám László: Golestan zenekar;

középen válogatás a Medgyessy FerencMûvészeti Mûhely munkáiból

��

Idén is lesz Egészségügyi fotópályázat

Felelõs szerkesztõ: Barthó Loránd, Bogár LajosOlvasószerkesztõ: Hollósy Tibor, Ludány Andrea. Szerkesztõségi munkatárs: Kiss Tamás.Tördelõszerkesztõ: Babarciné Stettner Lenke. Aszerkesztõség címe: PTE Általános Orvostudományi Kar Sajtóirodája, 7624 Pécs, Szigeti út 12.

Tel.: 72/536-116. E-mail: [email protected] � HU ISSN 1586-1031 Elektronikus publikáció: www.aok.pte.hu/hirmondo � HU ISSN 1586-1295. Nyomtatta a PTE ÁOK Nyomdája.

ARANY fokozat

Dr. Barthó Loránd egyetemi tanárFarmakológiai és Farmakoterápiai Intézet

EZÜST fokozat

Név IgenDr. Bátai Istvánné Dr. Kerényi Monika egyetemi docensOrvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet

17

Dr. Kõszegi Tamás egyetemi docensLaboratóriumi Medicina Intézet

27

Dr. Matus Zoltán egyetemi adjunktusBiokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

14

Dr. Pethõné Dr. Lubics Andrea egyetemi docensAnatómiai Intézet

17

Dr. Pótó László egyetemi docensBioanalitikai Intézet

7

Dr. Rugási Endréné testnevelõ tanárTestnevelési és Mozgásközpont

14

Dr. Szereday László egyetemi docensOrvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet

12

Dr. Székely Miklós professor emeritusKórélettani és Gerontológiai Intézet

38

BRONZ fokozat

Név IgenGirán László laboroperátorBiokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

42

Gyõr Edina titkárnõÉrsebészeti Klinika

27

Németh Attiláné gazdasági vezetõIdegsebészeti Klinika

42

Petrovics Ferencné Kópicz Ibolya szakápolónõUrológiai Klinika

56

Várda Gabriella Bogáta laboratóriumi asszisztensImmunológiai és Biotechnológiai Intézet

46

Név Igen Nem Tart.

Dr. Tornóczki TamásOrális Pathológiai Intézeti Tanszék

71 0 0

Dr. Verzár ZsófiaSürgõsségi Orvostani Tanszék

67 1 3

Dr. Wiegand Norbert69 0 2

Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

29/2015. (06. 18.) számú határozat: Az Általános Orvostudományi Kar Tanácsa az alábbi szavazati eredményekkel támogattaaz egyetemi docensi pályázatokat.

30/2015. (06. 18.) számú határozat: Az Általános Orvostudományi Kar Tanácsa egyhangúlag elfogadta a PTE, ÁOK Doktori Szabály-zatának módosítására vonatkozó elõterjesztést, a következõ kiegészítésekkel. Amódosítások felmenõ rendszerben kerüljenek bevezetés-re. Ha a hallgatónak több témavezetõje van, egy cikk esetén minden témavezetõt fel kell tüntetni társszerzõként, több cikk esetén pedigminden témavezetõ legalább egy cikkben szerepeljen társszerzõként.

31/2015. (06. 18.) számú határozat: Az Általános Orvostudományi Kar Tanácsa egyhangúlag elfogadta a PTE, ÁOK Szervezeti és Mûkö-dési Szabályzatának módosítására vonatkozó elõterjesztést.

3

Név Igen Nem Tart.Dr. Berenténé Dr. Bene JuditOrvosi Genetikai Intézet

70 0 1

Dr. Funke SimoneSzülészeti és Nõgyógyászati Klinika

70 0 1

Dr. Gyimesi CsillaNeurológiai Klinika

71 0 0

Dr. Kovács Kálmán 68 1 1 + 1Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika érvénytelenDr. Kovács NorbertNeurológiai Klinika

71 0 0

Dr. Pétervári Erika 69 0 1 + 1Kórélettani és Gerontológiai Intézet érvénytelenDr. Warta Vilmos 68 1 0 + 2Nyelvi és Kommunikációs Intézet érvénytelen

Nemzetközi életmûdíjban részesítették Tóth Kálmán professzortA Nemzetközi Bioreológiai Társaság (ISB) és a Nemzetközi Klinikai Hemoreológiai Társaság (ISCH)2015. május 24-28. között Szöulban tartotta közös világkonferenciáját (15th International Congress ofBiorheology and 8th International Conference on Clinical Hemorheology), melyet általában hároméventerendeznek meg. A Magyar Hemoreológiai Társaság (MHT) a konferencián két önálló szimpóziumot szer-vezett, és egy harmadik szervezésében is részt vett. A Pécsi Tudományegyetem kutatói a konferencia talánlegnagyobb delegációját alkották 8 fõ szereplésével.

A konferencia egyik legfõbb eseménye a Nemzetközi Klinikai Hemoreológiai Társaság legnagyobb elis-merésének, életmûdíjának (Hemorheology and Microcirculation Award) átadása és az ezt követõ plenáriselõadás volt, mely kitüntetésben Tóth Kálmán professzor, a Pécsi Tudományegyetem tudományos és inno-vációs rektorhelyettese, az ISCH és MHT korábbi elnöke részesült.

A rangos elismeréshez ezúton gratulál és további sikereket kíván az ÁOK dékáni vezetése.

„Honorary membership”2015. május 13-16. között Berlinben az elegáns Estrel Konferencia Központban rendez-ték meg a komoly hagyományokkal rendelkezõ Német Fül-orr-gége Orvosok Társasá-gának 86. Nemzetközi Konferenciáját . A konferencia megnyitó ünnepségének kereté-ben Prof. Werner Hosemann a Német Egyesület elnöke tiszteletbeli doktori okleveleketadott át.

Ebben az évben „honorary member” elismerésben részesült egy dán, osztrák és bel-ga kolléga mellett Gerlinger Imre professzor is. Hosemann professzor a tiszteletbeli tag-ság átadásakor kiemelte Gerlinger professzor aktív szakmai és közéleti munkáját, vala-mint a német és a magyar egyesület közötti élénk kapcsolat elmélyítésében kifejtett te-vékenységét.

2015 JÚNIUS–JÚLIUS

4


Az ÁOK és a KK kitüntetettjeiA PTE Pedagógusnapi Ünnepi Szenátusi ülését 2015. május 30-án tartották az ÁOK Romhányi György Aulában. Dr. Bódis József, rek-tor az alábbi dolgozóknak adott át kitüntetéseket.

Rektori Dicséretben részesültekAntal Judit, orvosírnok, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás IntézetBarna Zita, szociális ügyintézõ, Pszichiátriai és Pszichoterápiás KlinikaDr. Boldizsár Ferenc, egyetemi docens, Immunológiai és Biotechnológiai IntézetDr. Horváth Judit, intézetigazgató-helyettes, Anatómiai IntézetDr. Kocsis Béláné, biológus, Orvosi Mikrobiológiai és Immunitást. IntézetDr. Pethõ Gábor, intézetigazgató, Farmakológiai és Farmakoterápiai IntézetIllés József, csoportvezetõ, Oktatási Üzemeltetési és Fejlesztési OsztályLábán Nikoletta, igazgatási szakértõ, Urológiai KlinikaLáng Attila, osztályvezetõ, OrvosigazgatásSzõnyi Andrea, képi diagnosztikai asszisztens, Radiológiai KlinikaTarjányi Lászlóné, ápolás-szakmai igazgatóhelyettes, I. sz. Belgyógyászati KlinikaTárnai Ferencné, laboratóriumi asszisztens, Orvosi Mikrobiológiai és Immunitást. IntézetTóth Marianna, ápolási igazgatóhelyettes, Sebészeti KlinikaVarga Lászlóné, gondnok, II. sz. Belgyógyászati KlinikaVargáné Apagyi Erzsébet, ápolási igazgató, Ápolásigazgatás

PTE Aranya Katedra Díjban részesültekDr. Csernus Valér, egyetemi tanár, Anatómiai IntézetDr. Engelmann Péter, egyetemi docens, Immunológiai és Biotechnológiai Intézet

A kitüntetetteknek a szerkesztõség tagjai örömmel gratulálnak és további eredményes szakmai munkát kívánnak.

Forrás: www.aok.pte.hu

Kitüntetéseket adtak át a Semmelweis Nap alkalmából

M inden évben július 1-jén ünnepeljük Semmelweis Ignác, a gyermekágyi láz gyógymódja feltalálójának születésnapját, amiegyben a magyar egészségügy legnagyobb ünnepe. Az anyák megmentõjének 197. születésnapját, nemcsak megemléke-zésekkel ünneplik, hanem országszerte elismeréseket adnak át az egészségügy dolgozóinak a Semmelweis Nap alkalmá-

ból és köszönik meg egész éves munkájukat.Az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében végzett szakmai munkája, kimagasló teljesítménye elismeréseként Batthyány-

Strattmann László-díjban részesült: dr. Farkas László, a Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Urulógiai Klinika egyetemi ta-nára és dr. Kosztolányi György, a Pécsi Tudományegyetem, Orvosi Genetikai és Gyermekfejlõdéstani Intézet professor emeritusa.

Az egészségügyi ellátás érdekében kifejtett kiemelkedõ szakmai tevékenysége elismeréseként Pro Sanitate-díjban részesült dr.Csere Tibor István, a Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Onkoterápiás Intézet professor emeritusa.

A kitüntetetteknek szívbõl gratulálunk!

Prof. Csernus Valér (Arany Katedra Díj)

Prof. Horváth Judit (rektori dicséret)

Antal Judit (rektori dicséret) Tárnai Ferencné (rektori dicséret) Illés József (rektori dicséret)

Fotó: Verébi Dávid

5


– Hogyan alakult a tavalyi évben a Klinikai Központban el-látott betegek száma?

– A Klinikai Központ betegellátó tevékenysége nagyságrendi-leg 4-5 százalékát teszi ki a magyar betegellátási rendszer egészé-nek, ez 2014-ben a számok tükrében azt jelenti, hogy több mintszázezer fekvõbeteget láttunk el, valamint 1,6 millió járóbeteget.Ezek nagy számok, mind a fekvõbeteg-ellátásra, mind a járóbeteg-szakellátásra vonatkozóan.

– Ma már számos klinikán lehetõség van arra, hogy a bete-gek kifejezzék, mennyire elégedettek az ellátással. Mit jeleznekezek a mutatók?

– Aklinikák egy része a különféle betegelégedettségi mutatókatpróbálja úgy felmérni, hogy az többé-kevésbé objektív képet mutas-son. Arra nem törekszünk, hogy ebbõl valamiféle „klinikai átlagot”készítsünk, ugyanakkor azt merem mondani a klinikai központ égi-sze alatt dolgozó 3100 munkatársam nevében, hogy a pillanatnyimagyar egészségügy lehetõségei és az adott feltételek között próbá-lunk jó minõségû egészségügyi ellátást szolgáltatni a hozzánk for-dulóknak. Sajnos, azt is el kell ismernünk, hogy nem minden tekin-tetben sikerül túltennünk magunkat a körülményeink szabta korlá-tokon. Az anyagi szûkösség, a viszonylag hosszú várakozási idõk ésegyes intézményeink szerény építészeti lehetõségei bizony okot ad-nak a megalapozott panaszoknak. Szerencsére vannak pozitív visz-szajelzéseink is, ezek egyikét-másikát az Orvoskari Hírmondó szá-maiban is viszontláthattuk már, nagy örömünkre.

– Említette a hosszú várakozási idõt – sikerült-e ezen vala-melyest módosítaniuk?

– Sikerült lényegesen csökkentenünk várólistáinkon a várako-zási idõt, de azért még így is sokat kell várni a térd- vagy csípõproté-zis beültetésére, többet, mint egy másik választható egészségügyiintézményben. Ez ugyanakkor némi büszkeséggel is eltölt, mert aztjelzi, hogy a betegeink bizalommal vannak irányunkban, nálunkszeretnék az ellátást megkapni. Hasonlóan javuló tendenciáról tu-dok beszámolni a másik, ugyancsak hosszú várólistával bajlódó te-rületen, a cataractamûtétek szemészeti megoldásának a területén.

– Ide sorolható még a szívkatéteres diagnosztikai vizsgála-tok köre is. Ott is módosulás tapasztalható a beavatkozások szá-mát illetõen?

– Meglehetõsen nagyszámú vizsgálatot sikerült elvégezniük akollégáknak az elmúlt idõszakban, idõarányosan többet, mint a ko-rábbiakban, de itt azért nem olyan egyszerû egy jellemzõvel tükröz-ni a helyzetet. A szívkatéteres diagnosztikai vizsgálatok egy részétazonnali, ugyanazon katéterezés során megvalósított gyógyító eljá-rás is követheti, míg az esetek egy másik részében az ilyen típusúvizsgálatok után még egy szívmûtétre is sor kerül. A lehetõségeink-hez mérten mindkét területen igyekszünk a legnagyobb számú bete-get ellátni. Természetesen, mint az összes magyar egészségügyi in-tézmény, mi is küszködünk a teljesítményvolumen-korlát szabta ha-tárokkal. Pillanatnyilag a megközelítõleg százezer fekvõbetegnekaz ellátására kapunk finanszírozást, sajnos, anyagi lehetõségek híjántovábbi ezreket nem tudunk a közeljövõben sem kezelni.

– A finanszírozás tekintetében érdemi változás tehát nemtörtént.

– Sajnálatos módon ez nem valósult meg, és az egy betegellátási


Magyar kutatók rangos nemzetközi elismeréseAPécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak közös tudományos publikációja érdemelte ki idén a Labo-ratóriumi Medicina Európai Szövetsége (EFLM) díját, amellyel a legkiválóbb kutatási eredményeket felmutató szerzõket tünte-tik ki. Az ilyen formában elismert, mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó kutatás annak a munkacsoportnak az elsõ ki-emelkedõ eredménye, mely az asszisztált reprodukció eredményességének fokozását célozta meg az embriót körülvevõ tápoldat-ból történõ diagnosztikával, melynek szakmai vezetõje Bódis József, a PTE rektora.

Adíjat Párizsban adták át Kovács L. Gábornak, a PTE, Szentágothai János Kutatóközpont elnökének, a cikk társszerzõjének. Ezt a rangoselismerést korábban még soha nem ítélték oda magyar szakembereknek.

A Laboratóriumi Medicina Európai Szövetségének díját független szakértõkbõl álló bizottság ítéli oda minden évben, a korábban is-mert diagnosztikai módszerekhez képest mind klinikai, mind gazdasági szempontból legjobb eredményt és hasznosíthatóságot bemutatótudományos cikk számára. A10.000 Euro pénzjutalommal járó díjért idén 10 európai országból 17 publikáció szállt versenybe. Az értéke-lés során olyan szempontokat vizsgált a bizottság, mint az újdonság, eredetiség, tudományos minõség, klinikai jelentõség, és az eredmé-nyek gazdasági hatása.

Agyõztes publikáció témája a mesterséges megtermékenyítési technikák hatásfokának emelése volt az embrió potenciális károsodásanélküli vizsgálatokkal. Acikk szerzõi: Bódis József, Kovács L. Gábor, Montskó Gergely, Várnagy Ákos és Zrínyi Zita a Pécsi Tudomány-egyetemrõl valamint Janaky Tamás és Szabó Zoltán a Szegedi Tudományegyetemrõl.

Akutatás vezetõje, Bódis József a díj kapcsán elmondta: „Hatalmas elismerés ez számunkra, egyúttal nagyon pozitív visszajelzés an-nak kapcsán, hogy valóban jó úton járunk a kutatásban. Ez a díj újabb lökést adhat nekünk a célunk eléréséhez, hogy a mesterséges meg-termékenyítéseknél a jelenlegi 34-35%-os sikerességi arányt 50% körülire emeljük, ami világszinten is jelentõs áttörést jelentene.”

„Azt remélem, hogy 2025 tájékán már nem az építkezésekengondolkodunk, hanem teljes figyelmünkkela tényleges betegellátással foglalkozhatunk”

Beszélgetés a Pécsi Klinikai Központ fõigazgatójával, dr. Decsi Tamással

6


egységre jutó, az a bizonyos 150 ezer forintos ellentételezés is vál-tozatlan maradt. Ez nem tükrözi sem az infláció hatásait, sem pedigazt az orvoslás tekintetében sokkal fontosabb hatást, hogy az orvos-tudomány fejlõdésével egyre összetettebb, hatékonyabb, de ezzelegyütt sajnos, drágább módszerek is rendelkezésünkre állhatnánakegy-egy adott betegség kezelésére.

– Ezzel párhuzamban az eszközpark fejlesztése is nehézkeslehet.

– Ez így van, sajnos, ez esetleges. A legnagyobb gond, hogy abetegellátás közvetlen költségeit még valamelyest finanszírozza azellátó rendszer, ugyanakkor az ehhez ugyancsak elengedhetetlenfenntartási költségeket már nem támogatja. A mûszerpark szintentartása, felújítása már nem fedezhetõ a betegellátás közvetlen költ-ségeibõl. A pécsi Klinikai Központban 13 épülettömbben, rendkí-vül széttagoltan, nagyon különbözõ létesítményekben dolgozunk.Az is komoly gond, hogy ezeknek az épületeknek a felújítási költsé-gei sem szerepelnek sehol az egészségügyi finanszírozásban. Kicsithasonlatosak vagyunk egy olyan háztartáshoz, ahol az élelemre, aruhára és a villanyáramra még futja, ám arra, hogy az elkopott bú-tort, a tönkrement mosógépet, vagy netán a festést igénylõ helyisé-geket rendbe tegyük, már évtizedek óta nem jut. Ahogy egy magán-ház ilyen körülmények között leromlik, hasonló állapotban van afenntartási forrásokat jórészt nélkülözõ egészségügy is.

– A pályázatok mennyire jelenthetnek kapaszkodót mind-ebben?

– Astandard hivatalos válasz a fenntartási finanszírozás hiányá-ra Magyarországon az, hogy tessék pályázati forrásokból mindeztpótolni. Nagyon nagy volumenben sikerült is pályázati forrásokat isszereznünk, a Klinikai Központ az elmúlt egy-két évben megvaló-sult és jelenleg is megvalósuló beruházásainak az összértéke meg-haladja a húszmilliárd forintot. A problémát ezekkel a pályázatok-kal az jelenti, hogy ezek mindig célhoz kötöttek, így azok az ellátásiterületek, amelyek az adott pályázat struktúrájába nem illeszthetõ-ek, kimaradnak a fejlesztésbõl, így súlyos egyenlõtlenségek alakul-nak ki. Ezt a húszmilliárd forintot nagyon hasznosan fogjuk tudnibeépíteni a pécsi egészségügy struktúrájába, de további tízmilliár-dokra lenne szükség ahhoz, hogy ne csak a 400 ágyas Klinika újul-jon meg, vagy új Onkoterápiás Intézetünk legyen, hanem az összesklinikánk esetében legalább azt el tudjuk érni, hogy az épületet és amûszerállományt is elfogadható szinten, folyamatosan karbantart-suk.

– A400 ágyas Klinika várhatóan szeptemberben befejezõdõteljes rekonstrukciója után mi a következõ lépés a fejlesztésben,azaz milyen fejlesztési stratégia mentén gondolkodnak?

– A400 ágyas Klinika rekonstrukciója 15 milliárd forintot meg-haladó nagyberuházás. Ennek lezárultával szinte egy idõben egyneuro-rehabilitációs részleg megnyitása is megtörténik õsszel, ezmegközelítõleg egymilliárd forintos új épület létrehozását jelenti.Ez év végén vagy a következõ év elején az Onkoterápiás Intézet isteljesen megújított, alapokig visszabontott, és onnan újjáépített kör-nyezetben fogadhatja a betegeket, ez a beruházás 2,2 milliárd forin-tos. Ezek mellett van még számos olyan épületünk, amely felújítástigényelne. Ilyen a Rákóczi úti tömbünk is, amely egyébként már há-romszáz évvel ezelõtt is kórházként, az akkori szóhasználattal élveispotályként mûködött. Ezen a telephelyen vannak nemrég – ez aztjelenti, hogy egy évtizeden belül – rendezett, és emiatt jó állapotbanlévõ részek, ugyanakkor vannak olyanok is, amelyek már-már a be-tegellátás minõségét veszélyeztetik, annyira leromlottak. Már csaka szinten tartás is sok száz millió forintba kerül.

Fontos megemlítenünk azokat az egységeinket is, amelyek aváros más területein találhatóak, ilyen például a Gyermekgyó-

gyászati Klinika épülete, ami ugyancsak alapos felújítást igényel.Egészében véve ez nagyon hosszú folyamat lesz, azt remélem,hogy a következõ lépések is – ha nem is abban a volumenben, mintaz elõzõ európai uniós támogatási ciklusban – de ütemesen halad-nak majd tovább. Ha valami balesetveszélyes, vagy a végletekig le-romlott állapotba kerül valamely tartozéka, akkor természetesenazonnal beavatkozunk. Erre azért jutnak forrásaink, hisz a KlinikaiKözpont évi 20-25 milliárdos költségvetésbõl gazdálkodik attólfüggõen, hogyan számítjuk a mobilizálható részeket.

A teljes egészségügyi ellátórendszer fejlesztési stratégiáját ille-tõen egyébként a központosítás a fõ gondolatunk. Ez a több telephe-lyes, szétszórtan végzett tevékenység sok szempontból szerencsét-len, felvet szállítási, munkaszervezési és egyéb problémákat is. Sze-retnénk legfeljebb három nagy centrumba koncentrálni a pécsi fek-võbeteg-ellátást: egyike ezeknek a 400 ágyas Klinika, valamint avele szemközt található 2-es számú Belgyógyászati Klinika ésNephrológiai Centrum. Nemrégiben ezen a környéken adták átegyébként a Véradóállomást is, ami ugyan nem az egyetemhez tar-tozik, de szerves részét képezi a betegellátásnak. Egy másik centru-mot a Rákóczi úti telephelyen szeretnénk kialakítani. A jelenleg ittmûködõ egységek egy része a 400 ágyas Klinikára költözik, az ittfelszabadult helyre a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Kli-nika, valamint az Urológiai és a Szájsebészeti Klinika kerül, továb-bá egy másik telephelyrõl a Szemészeti Klinika is. A szomszédbanelhelyezkedõ Ideggyógyászati, Idegsebészeti és Pszichiátriai Klini-kával együtt itt egy ún. Fej-nyak Centrumot alakítunk ki. A harma-dik központ helyszíne pedig az Édesanyák-Nyár utca területe lenne,ahol a Szülészeti és Nõgyógyászati Klinikához, illetve az azon a te-lephelyen megújuló Onkoterápiás Intézethez csatlakozna egy cse-csemõ-és gyermekgyógyászati intézet. Hosszú távon itt képzeljükel a Gyermekklinika végsõ helyét is, így ez az egész tömb együtte-sen egy anya-csecsemõ- és gyermekvédelmi központként mûköd-hetne, a város és a megye határain messze átívelõ, regionális betegel-látó feladatkört teljesítve.

– Lehet prognosztizálni, hogy utóbbiak megvalósulása mi-korra várható?

– Az ebben az évben lezáruló 400 ágyas Klinikai projekt tervé-nek papírra vetése már 2008 környékén megtörtént. A megvalósu-lást látva ez hét-nyolc éven átívelõ folyamatot jelenthet, így azt gon-dolom, hogy például az anya-csecsemõ- és gyermekvédelmi köz-pont létrehozásához is szükség lesz majd ennyi idõre.

– A folyamatban lévõ rekonstrukciók mennyire zökkenõ-mentesek? Jelentenek-e akadályt a betegellátás mellett az okta-tásban, a kutatómunkában?

– A400 ágyas Klinikán belül 367 ágy áll majd rendelkezésére abetegeknek. Az átalakítás folyamatához kapcsolódó betegmozgá-

7


sok, valamint az ellátó személyzet mozgása természetesen megter-helõen hat a rendszerre. De a legnagyobb nehézséget inkább abbanlátom, hogy a pécsi egészségügy legalább fél évtizede átmeneti álla-potban van, és ez az átmeneti állapot még évekig fennmarad. Ha akorábban említett centralizáció végre megvalósul, akkor mondhat-juk majd azt, hogy strukturálisan elértünk egy olyan helyzetbe, amiremélhetõleg évtizedeken át fenntartható is lesz. Ha egy kicsit visz-szanyúlunk a múlt történéseihez: Pécsett 1966-ban nyílt meg a 400ágyas Klinika, az ezt követõ évtizedekben alapvetõ strukturális vál-tozás a város egészségügyi ellátásában nem következett be. Akövet-kezõ módosulás a 2000-es évek elejére tehetõ, amikor a volt Hon-védkórház az egyetem kebelén belülre került, majd ugyanez meg-történt 2010 január 1-jén a Baranya Megyei Kórházzal is.

– Visszatérve a betegellátásra: az már korábban is jellemzõvolt, hogy a Dél-Dunántúl számos megyéjébõl érkeztek ide bete-gek, manapság azonban márazt hallani, hogy vannak, akik Bu-dapestrõl, sõt az ország egyéb, messzi területeirõl is ide jönnekgyógyulni.

– A területi ellátási kötelezettség rendszerének újrarajzolásávalszakmánként, már-már beavatkozásokként meghatározták, hogyhol, milyen feladatkört kell ellátni. Celldömölk gyermeklakosságá-nak a gasztroenterológiai ellátását például a Pécsi Gyermekklinikavégzi, más szakmák vonatkozásában a nyúlványaink Kalocsáig,sõt, talán azon túl is elérnek, ami azt jelenti, hogy bizonyos speciálisellátásokban országosan is egyedülállóak vagyunk. Ha visszatérhe-tek egy kicsit a saját szakmámhoz még egy példa erejéig: a gyer-mekgyógyászatban a legsúlyosabb, veleszületett húgyivarszervifejlõdési rendellenességeket kizárólag a Pécsi Gyermekklinikán lát-ják el. Ezeknek a centralizációknak ugyanakkor van egy másik ol-daluk is. Maradva a Gyermekklinikánál, bár gyermeksebészeinkképesek lennének rá, de újszülött korban májmûtéteket mégsem vé-geznek, az ilyen betegeket Budapesten látják el. Alapjaiban véveazonban valóban a dél-dunántúli régiónak jelentünk központot, el-sõdlegesen Baranyából, másodlagosan Tolna és Somogy megyék-bõl kerülnek hozzánk a betegek.

– Maradéktalanul elláthatóak ezek a betegek? Van elég ágy,és megfelelõ a finanszírozási háttér is ehhez?

– Pillanatnyilag az ágyszám nem jelent gondot, sokkal inkábbküszködünk az ellátás finanszírozásával. Ezt a százezer fekvõbete-get és 1,6 millió járóbeteget úgy tudjuk ellátni, hogy minden évbenegy kicsit tovább nyújtózkodunk, mint ameddig a takarónk ér, így atervezett költségvetést az elmúlt években kénytelenek voltunk több-ször is túllépni. Minden arra mutat, hogy az egészségügy támogatá-sának mértékét a nagyon közeli jövõben hathatósan növelni kell,mert a jelen keretek között a rendszer már igen kevéssé tud mûköd-ni.

– Segítene egy mérleget készíteni arról, hogyan áll jelenleg aKlinikai Központ kiadási oldala?

– Az elmúlt években már minden belsõ tartalékunkat feltártuk,évrõl-évre csökkent a Klinikai Központ mûködési vesztesége.2014-ben úgy voltunk egyensúly közeli állapotban, hogy elõre nemtervezhetõ módon, két, kampányszerû központi támogatás kereté-ben kaptunk nagyságrendileg 1,4 milliárd forintot. Megítélésemszerint pontosan ez a másfél milliárdnyi forint az – arányait tekintvea mûködési költségünk 8 százaléka – ami pillanatnyilag hiányzik azegészségügyi finanszírozás elõre tervezett rendszerébõl. Bizonyo-san nem véletlen, hogy az elmúlt évtized minden évében az év végé-hez közeledve ez volt az a nagyságrend, amit számos más magyaregészségügyi intézmény, így a pécsi Klinikai Központ is meg kel-lett, hogy kapjon ahhoz, hogy az adott évet egy tûrhetõ gazdaságikondícióban tudja lezárni.

– Egy kényes, ámde sokakat foglalkoztató, akut kérdés: abetegellátáshoz van-e elég orvos, nõvér, ápoló?

– Ebben a pillanatban nem panaszkodhatunk, az orvosi állásokatbe tudjuk tölteni. Talán az egyetem vonzerejének is köszönhetõ ez,annak, hogy az orvoskollégáknak a gyógyítás mellett tudományoskutatómunkára is lehetõségük van, hallgatókat oktathatnak, és utób-bi nagyon lelkesítõ feladat. Többé-kevésbé elmondható ez az egész-ségügyi szakdolgozók vonatkozásában is, bár ezen a területen lát-szanak a problémák. Ajól képzett, flexibilis, nyelvet is beszélõ szak-dolgozóink egy része nyugat felé orientálódik, ezeket a munkakörö-ket az alacsonyabb szakképzettségû munkatársakkal sem könnyûbetölteni. Betöltetlen státuszból szerencsére kevés van a KlinikaiKözpont területén, de kiszolgáltatottak vagyunk az egészségügy ál-talános jelenségeinek, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi helyzetünkegy bizonytalan egyensúlyi helyzet.

– Akülönbözõ szakmákban az utánpótlás mennyiben bizto-sított? Mely típusú képzéseknél jelentkezhet hiány?

– A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karaaz ország egyik legkiemelkedõbb orvosképzõ helye, magyar, németés angol nyelven évente összesen 600 elsõéves kezdi itt meg a tanul-mányait, akik jól képzett orvosokként hagyják el az egyetemet. Kö-zülük szerencsére mindig sikerül annyit itt tartanunk, akikkel azutánpótlás biztosított. Gondjaink nem abból származnak, hogy nemtalálunk megfelelõ kollégát bizonyos területre, hanem abból, hogymegfizetni nem tudjuk õket a finanszírozási problémák miatt. Ennélkétségesebb a helyzet az egészségügyi szakdolgozók esetében, mertott a képzés nem mindig kellõen átgondolt változásai azt eredmé-nyezték, hogy vannak olyan speciális képzési formák, amelyekremár évek óta nem jelentkeznek fiatalok. Ha ehhez még hozzászá-mítjuk a nemzetközi tér elszívó hatását, akkor mindez azt eredmé-nyezi, hogy bizonyos státuszok hosszú idõre betöltetlenek marad-nak. Különösen a mûtõben dolgozó, különbözõ szakképzettségûmunkatársak esetében kell hiánnyal számolnunk, de szülésznõi,gyermekápolói területen is vannak-lesznek ilyen gondok.

Aszakképzési rendszerünket nagyon sürgõsen át kell gondolni –figyelembe véve a külföldre távozók arányát is – bõvíteni szükségesa képzési formákat éppúgy, mint a különféle képzésekbe felvetteklétszámát. Számos elképzelésünk ezzel kapcsolatosan már eljutottaz egészségügyi államtitkársághoz, bizonyos elgondolásunkra po-zitív visszajelzést is kaptunk. Itt, a városon belül pedig az egyetemEgészségtudományi Karával fogunk össze, és teremtjük meg azokata szakképzési lehetõségeket, amelyek a jövõben fontosak lehetnek aKlinikai Központ számára. Tény, hogy az egészségügyi szakdolgo-zók megfelelõ anyagi elismertsége is hiányzik, de hátráltató ténye-zõként említendõ a magyar egészségügy közismerten zilált munka-körülmény-rendszere is. Nemcsak az egyén fizetésében megnyilvá-nuló finanszírozási problémát kell megoldani, hanem alapjaiban azegészségügyi intézmények finanszírozási stabilitását is biztosítaniszükséges. Ennek megvalósulása érdekében próbáljuk a szavunkathallatni minden lehetséges fórumon. Ebbõl a szempontból szá-munkra nagyon szerencsés körülmény, hogy egyetemünk jelenlegirektora orvos, egyben a Magyar Rektori Konferencia vezetõje is.Fontos tevékenységünk, hogy megpróbáljuk itt, a saját környeze-tünkben – az anyagi szûkös keretek ellenére is – stabilizálni a hely-zetet, és kiszámítható, átgondolt rendszert mûködtetni, nagyobb vi-haroktól mentesen. Azt hiszem, hogy ez az elmúlt években többé-kevésbé sikerült is.

Schweier Rita

8



Megújult a GyermekklinikaÜnnepélyes keretek között adták át a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján a közelmúltban megújultés kibõvített ambulanciát és sürgõsségi osztályt, ahol éves szinten mintegy százezer gyermeket kezelnek betegséggel illetvesérüléssel. A klinika ambulanciája több mint másfélszeresére nõtt az átalakításoknak köszönhetõen.

Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora, Páva Zsolt, Pécs Me-gyei Jogú Város polgármestere, Decsi Tamás, a PTE, Klinikai Központ fõ-igazgatója és Molnár Dénes, a PTE, Gyermekgyógyászati Klinika igazga-tója ünnepélyes keretek között adta át a megújult klinikát. Az intézményambuláns osztálya a rekonstrukció hatására új fül-orr-gégészeti, kardioló-giai, neurológiai és sebészeti vizsgálókkal gazdagodott.

Ezen felül a klinika járóbetegrészlege mintegy 60%-kal bõvült, mely-nek köszönhetõen sokkal kulturáltabb, modernebb körülmények közöttvárják itt a beteg gyermekeket és szüleiket. A sürgõsségi osztály is új ren-delõvel és sokktalanítóval gyarapodott az átalakításoknak köszönhetõen.

„A pécsi gyermekklinika falait immár kedves, barátságos mesefigurákdíszítik, melynek hatására talán sikerül oldani a gyermekekben a kórházak-kal szembeni ellenérzést, feszültséget” – mondta el az ünnepélyes átadón Molnár Dénes professzor, a klinika igazgatója.

A beruházás mintegy 30 millió forintba került, melynek a felét állta a Pécsi Tudományegyetem, míg a másik felét a klinikát se-gítõ alapítványok adták össze. Jelentõs mértékben támogatta a projekt megvalósulását a Szívbeteg Gyermekekért Alapítvány, a Visz-szatérés Alapítvány és az Életmentõ Gyermek-Intenzív Alapítvány.

A Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján éves szinten mintegy százezer járó- és tízezer fekvõbeteget kezel-nek. Ha ehhez hozzávesszük a kísérõket és a látogatókat, hiszen a gyermekek jellemzõen nem egyedül érkeznek, máris kiderül, hogyBaranya megyeszékhelyének lakosságszámát jócskán meghaladja a pécsi gyerekklinikán megfordulók száma egy évben.

Szlovén-Magyar-Horvát TüdõgyógyászTársaságok IV. konferenciája

2015. május 22-23.2009 tavaszán szlovén kezdeményezésre három ország: Szlovénia, Horvátország és Magyarország tüdõgyógyász társaságai elsõ alka-lommal rendezték meg az azóta már hagyománnyá vált közös találkozójukat. Az elsõ, 2009-es, portorozi találkozót követõen, 2011-ben Magyarország, Siófok adhatott otthont a konferenciának. 2013-ban Horvátország következett, majd idén ismét Szlovénián volt asor. Május 22-23-án festõi környezetben, a Bled-i tó partján, Szlovénia egyik legismertebb turistaparadicsomában került sor a rendez-vényre, melyen a PTE, KK, I. sz. Belgyógyászati Klinika Pulmonológiai Munkacsoportjából négyen vettünk részt. Idén a három ala-pító tag mellett Szerbia, Macedónia, valamint Bosznia és Hercegovina is csatlakozott, így a kezdeti családias hangulatú találkozó többszáz fõs rendezvénnyé nõtte ki magát, melyen a mindennapi klinikai gyakorlat több területét átölelõ workshopok, színvonalas elõadá-sok, színes kazuisztikai fórum mellett idén elõször poszterszekció is helyet kapott. A kongresszus fõbb témaköreit a légúti infekciók,obstruktív tüdõbetegségek, hypoventilációs szindróma és ritka tüdõbetegségek képezték. Klinikánkról Sárosi Veronika „PulmonaryLangerhans cell histiocytosis and malignancy”, Ruzsics István „Whooping cough as a cause for collapse – reemerging diseases” cím-mel poszterprezentációt, Balikó Zoltán „Highlight of Community Acquired Pneumonia. Antibiotic resistance in Hungary”, Illés Mik-lós Balázs „Q-fever outbreak in Baranya county” címmel elõadást tartott. A színes és tartalmas szakmai program mellett lehetõségünknyílt a környék turisztikai látványosságainak megtekintésére, továbbá az immáron hat éve megkezdett úton továbbhaladva a tartós szak-mai és személyes kapcsolatok elmélyítésére is. A soron következõ, 2017-es találkozót ismét hazánk rendezheti, melyre a Magyar Tü-dõgyógyász Társaság munkacsoportunkat kérte fel. A résztvevõ országok száma Romániával már hétre bõvül, a korábbi tapasztalatok-ra alapozva õszintén reméljük, hogy a Pécsett eltöltött napok emlékezetes szakmai és társasági élményt nyújtanak majd a résztvevõk-nek.

Dr. Illés Miklós Balázs

9


A 400 ágyas Klinika felújítása már sok-sok éve terv volt, azegyetem korábbi vezetõi is számos fórumon hangoztatták arekonstrukció szükséglete mellett a kapacitásbõvítés fontos-ságát is.

Ahosszú és küzdelmes várakozás eredményét néhány hétmúlva teljes pompájában láthatjuk, a 21. századi, európaiszínvonalú környezetben méltón dolgozhat orvos és gyógyul-hat beteg. Dr. Tóth Kálmán professzorral, a Pécsi Tudomány-egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettesével a ter-vezés és a megvalósulás folyamatáról, a felújítás lépcsõfokai-ról, nehézségeirõl, és a további feladatokról is beszélgettünk.

– Mikorvetõdött fel elsõ ízben témaként és célként a Klini-ka felújítása?

– Emlékeimet idézve már 1992-ben, amikor visszajöttem azEgyesült Államokbeli tanulmányutamról, sõt, a 90-es évek köze-pén bizottság is alakult a 400 ágyas Klinikai Tömb felújítására.Mivel hazai forrás nem volt rá, a gondolat aztán jó tíz évre el ishalt. 2006 január közepén kaptunk hírt elõször arról, hogy olyaneurópai uniós források nyílnak, melyek az egészségügyi infrast-ruktúra fejlesztését célozzák. Akkoriban én dékánhelyettes vol-tam az Általános Orvostudományi Karon, s az akkori dékán meg-kért arra, hogy klinikusként foglalkozzam ezzel a kérdéssel. Lét-rehoztunk egy bizottságot, valamint elkezdtünk a várossal és amegyével együttmûködve közösen gondolkodni azon, hogy mi-ként teremthetünk a városban egy megújult egészségügyi struktú-rát a pályázat segítségével. Elõször 68 milliárd forintnyi összeg-ben terveztünk, akkor úgy tûnt, ez sem lehetetlen, mivel a hírek ar-ról szóltak, hogy Magyarországon 2-3 ilyen jellegû, kiemelt beru-házás valósulhat meg. Ahónapok elõrehaladtával aztán ez az ösz-szeg egyre apadt, és mire a pályázat megjelent, már 2007 decem-berét írtuk. Akkorra a 68 milliárdból 12 milliárd lett, és azzal isszembe kellett néznünk, hogy az eredeti tervünk kudarcba fullad,nevezetesen az, hogy a város, a megye és az egyetem együtt, egykonzorciumban pályázik, a pályázati kiírás ugyanis a konzorciálisformát nem engedélyezte, a pályázatot csak az egyetem nyújthat-ta be. Tervezés szintjén akkorra már több tucat verzión voltunktúl, ám 2008 januárjától már a kiírás mentén folytattuk a munkát.Az elsõ körös anyag 2008 júniusára készült el, amit aztán többfordulóban bíráltak, bizonyos részeit át is kellett dolgoznunk, vé-gül 2010 kora tavaszán fogadták el véglegesen.

– Az elfogadott forma mit tartalmazott? Mennyiben kü-lönbözött az eredeti verziótól?

– Az alapkoncepciót szerencsére át tudtuk vinni, ami abbólállt, hogy legyen egy nagy forgalmú, nagy kapacitású egykapussürgõsségi rendszer, amire észak-amerikai, nyugat-európai stílus-ban épüljön rá a magkórház. Ez a magkórház pedig foglalja magá-ban azokat a szakmákat, amik a leggyakoribb kórképeket magasszínvonalon el tudják látni, színvonalas kórháztechnológiai hát-térrel. Megvalósult a pályázat egyik fontos hívószava is, a köz-ponti mûtõblokk, ami azért volt lényeges, hisz Pécsett ilyen ko-rábban nem létezett, a mûtõk az egyes szakterületekhez rendelõd-tek. Egy 9 mûtõs, nagy blokkot kell elképzelni három szinten,úgy, mintha egy nagy kockában lenne még egy kocka az épületenbelül. Itt koncentrálódhatnak az intenzív terápiának a különbözõszakterületei, a diagnosztika, beleértve a laboratóriumi és a képal-

kotó diagnosztika különféle területeit, itt megvalósítható az egy-napos ellátás, a kiterjedt járóbeteg-ellátás, tehát mindaz, ami alap-elvként szerepelt az elképzeléseinkben. Az apróbb módosításokinkább építészetileg és orvos-szakmai szempontból kerültek bele,a bírálók kérése nyomán.

– Ez a koncentráció a gazdaságos mûködtetés miatt voltlényeges, avagy a funkcionális, orvos-szakmai szempontokmiatt?

– Mindkettõ miatt. Lényeges volt a különféle szakterületekegymásra találása. Megvalósult egy olyan ellátási modell, amibenegy helyen kezelhetõ – ha csak a kardiovaszkuláris szakterületetemlítem – mindenféle érbetegség, legyen az agyi, szívkoszorúér,vagy perifériás. A koronáriaõrzõ és a stroke-õrzõ együtt képezegységet, tehát a koszorúérbetegek és az agyi érbetegek közösegységben kapnak ellátást, aminek rendkívül sok szakmai elõnyevan, ezek már a legújabb nemzetközi elveknek megfelelõ ellátásimodellek. Ide települ még az érsebészet és a belgyógyászati angi-ológia is, tehát egy teljes kardio- és cerebrovaszkuláris profil kép-zõdik. Elviekben – de ezt majd a gyakorlat igazolja vissza – ez amûködtetési rendszer gazdaságos, avagy legalábbis gazdaságo-sabb annál, mint amilyen volt a korábbi. Igazán pontos választ er-re akkor tudunk adni, ha majd az egész házat sikerül beüzemel-nünk.

– Egy európai modell megvalósulását láthatjuk itt, avagyegy európai minta magyar formuláját?

– Orvos-szakmai modellként ez a legkorszerûbb egészség-üggyel rendelkezõ országok mintáinak leképezése. Abban ugyan-akkor nem reménykedem, hogy a magyar sajátosságok a késõbbi-ekben nem jelennek meg, és pontosan ugyanúgy tudjuk majd mû-ködtetni, mint azok, akik nálunk sokkal nagyobb hagyományok-kal rendelkeznek e tekintetben. Ugyanakkor bízom benne, hogyazért egyre inkább közelíteni tudunk majd a fejlettebb ellátásiszisztémákhoz.

– Építészeti szempontból gyökeres változtatást nem haj-tottak végre. Ennek mi az oka?

– Az épület szerkezete, a T alak adott volt, ezen nem is akar-tunk módosítani. Arészletes mûszaki felmérés eredménye az lett,hogy statikailag masszív, ép, jó állapotú az épület, és lehet rá mo-dern kórházat alapozni. Ennek megfelelõen a tartószerkezet alap-jaiban változatlan maradt, ugyanakkor minden mást megújíttat-tunk, a falakat, a nyílászárókat, az épületgépészeti elemeket. Atar-tófalakig visszabontották az épületet, és csúnya szóval élve kibe-lezték. Külsõ formájában tehát valóban a régi klinika néz visszaránk, a belsõ struktúrája viszont teljesen más, tekintve a már emlí-tett, külön kis épületként kezelt központi mûtõblokkos szerkeze-tet, az intenzív osztályok struktúráját, a diagnosztikai egységekstruktúráját, vagy akár a fekvõbeteg, ún. hotelszárny struktúráját,ami kisebb számban egyágyas, nagyobb számban kétágyas, für-dõszobás kórtermeket jelent, a legmagasabb komfortfokozattal.

– Járt-e ez az átalakítás ágyszámredukcióval, és ez mikénthat a betegellátásra?

– Minimális, durván számolva tíz százalékos ágyszámcsök-kentést hajtottunk végre. Ugye, nevében is ez volt a 400 ágyasKlinika, bár a valóságban az utolsó évtizedben már több mint 400ággyal mûködött, mert jó magyar módra ott, ahol lehetett, beépí-tések történtek az átadást követõ évtizedekben. Mostantól már

„Mai szemmel nézve a lehetõ legtöbbet kihoztukebbõl a lehetõségbõl”

10

csak 367 ággyal mûködik. Ezt a számot azért könnyû megjegyez-ni, mert a pécsi egyetemet 1367-ben alapították, és ez az 1-es szá-mú klinikai tömb, így lesz ebbõl 1367. Bármilyen hihetetlen, tel-jességgel véletlen, hogy ez a két szám egyezik, mi is utólag jöt-tünk rá erre az azonosságra. Az általunk megcélzott orvos-szak-mai mûködést ez a redukció nem befolyásolja, hisz az átalakításkezdeti elgondolása, a 2006 óta eltelt majdnem tíz év alatt Ma-gyarországon olyan új, egészségügyi törvények, intézkedésekléptek életbe, melyek mind aktív ágyszámleépítésekkel jártak. Akülönbözõ szakterületeken tehát ezek a redukciók nagy részbenbekövetkeztek már a korábbiakban. Ugyanakkor ez az új kórháziinfrastruktúra többet tud adni, mint amit nyújtani tudtunk a régivelés a több ággyal. Belgyógyászati területen mûködik itt egy tíz-ágyas, egynapos ellátási egység, ami fölér egy komoly fekvõbe-tegosztállyal. Egy csomó olyan új ellátási forma valósul meg, amia korábbiakban nem létezhetett, ilyen az egykapus sürgõsségi is,ahol sok olyan beteget elláthatunk, akiket korábban felvettünk aklinikákra. Most ott a 24 órás obszerváció, ápolás és nagyon kon-centrált, magas színvonalú kezelés hatására ezeknek a betegeknekjó része otthonába bocsátható, nem igényel a késõbbiekben fek-võbeteg ágyat. Azt se feledjük el, hogy a Pécsi Tudományegye-tem klinikuma nem csak ebbõl a 367 ágyból áll, hanem durvánmég másik ezerbõl, problémát is jelent, hogy túl sok telephelyreszóródik szét az ellátás. Meg kell említenem azt az újdonságot is,ami a különbözõ rehabilitációs kapacitások megjelenését illeti akardiovaszkuláris, a mozgásszervi valamint a neurológiai medici-nákban. Ezek a kapacitások hamarosan teljességgel rendelkezés-re állnak majd a Rákóczi úti valamint az Akác utcai telephelye-ken. A kardiológiára vonatkozóan 2010-ben részben a BaranyaMegyei Kórház integrációjával kerültek hozzánk ilyen kapacitá-sok, a korai mozgásszervi rehabilitációs kapacitás megvalósításá-nak terve pedig már része volt ennek a projektünknek. Egy másikuniós pályázatból sikerül majd létrehoznunk a neurorehabilitációskapacitást, így az épület másik részében ambuláns kardiológiai éspulmonológiai rehabilitáció fog mûködni. AKlinikai Központ te-rületén egy idõben a 400 ágyas Klinika felújításával tehát számosegyéb, több milliárdos fejlesztés is megvalósul.

– Amûszerpark is lesz olyan fejlett itt, mint az európai or-szágok hasonló kórházaiban?

– Igen, a 400 ágyas Klinikán nagyon jelentõs modernizációvárható e tekintetben is, amire példa az elmúlt évtizedekben nemvolt. Aközponti mûtõblokk, a 9 mûtõvel és a plusz két sürgõsségimûtõvel lényegében teljesen újonnan felszerelt lesz, de ilyenek azintenzív és a szubintenzív osztályok, továbbá a diagnosztikai ré-szek jelentõs része. Emellett új bútorok, betegmozgató szerkeze-tek kerülnek ide, nagy százalékban tehát minden megújul. Sajnos,ennek a projektnek a forrása arra már nem volt elég, hogy a Klini-kai Központ teljes, immár nagyon elöregedett mûszerparkját le-cseréljük. De szerencsére vannak egyéb folyamatban lévõ olyanpályázataink, amelyek ebben is segíthetnek. A magyar egészség-ügy óriási problémája, hogy a finanszírozás nem terjed ki a mû-szerek, eszközök amortizációjára.

– Avárt mûszerek jelenleg mekkora arányban vannak je-len a gyógyításban itt, a klinikán?

– A kétharmad részük már megérkezett, a többiek beszerzésekülönbözõ stádiumban van, õszre remélhetõleg minden itt lesz. Afelújítás két ütemben haladt, az A és a C szárny készült el az elsõütemben, míg mi a B szárnyban dolgoztunk, mert kiüríteni képte-lenség lett volna mindhárom szárnyat egyszerre. Mostanra végé-hez értünk a felújításoknak, megtörtént a mûszaki átadás is, ahasználatba vételi engedélyek beszerzése és a beköltözések zajla-

Fotó: Rodler Miklós

11


nak a következõ hetekben, hónapokban. Azt szeretnénk, ha – szak-zsargonnal élve – õszre a ház „projektszerûen” mûködne.

– Örömmel beszélünk minderrõl, holott azért ez a folyamatkorántsem volt zökkenõmentes, sem az orvosoknak, sem a bete-geknek, sem pedig a hallgatóknak.

– Valóban nem, ez nagyon kemény menet volt. Tiszteletet érde-melnek a türelmükért a betegek, a hozzátartozók és a hallgatók is,akik sokkal nehezebben tudták a gyakorlatukat teljesíteni, és nemutolsósorban azok a munkatársaink, akik a betegellátásban részt vet-tek. Akörülmények szinte embertelenek voltak, hadiállapotként tud-nám jellemezni, úgy dolgoztunk a B szárnyban, hogy közben a má-sik két szárnyat verték szét. Apor, a hangzavar, a vibráció és az egyébzavaró körülmények ellenére mindenki helytállt, olyan fennakadás,ami veszélyeztette volna a betegellátást, szerencsére nem fordult elõ,ám ehhez jelenlétre és állandó, fokozott figyelemre volt szükség anap 24 órájában. Sok szakterület megszenvedte azért ezt a periódust,azok voltak szerencsések, akik a Megyei Kórház felújított részeibetudtak költözni az átalakítás ideje alatt. Az ugyanakkor hatalmas mo-tivációs erõ volt, hogy elkészül az, amire oly rég vártunk, számomratalán különösképpen, hiszen a kezdetektõl aktívan vettem részt amegújulás folyamatában. Igyekeztem a saját lelkesedésemet átra-gasztani a kollégáimra, sõt nemegyszer a betegekre, hozzátartozókrais. Az elsõ beköltözõk arcán láttam az elégedettséget és a jóvátételt aszenvedéseikért, és remélhetõleg hasonlót látok majd azokéin is,akik szeptember-októberben érkeznek ide.

– Összegzésként hány szakterülettel találkozhatunk majd itt,ha mindenki beköltözik?

– Aklasszikus belgyógyászat összes szakterülete ezen a telephe-lyen dolgozik majd; a 2-es számú Belgyógyászati Klinikát is ide so-rolom, bár fájdalmunk, hogy fizikai összeköttetést az út két oldalaközött a projekt terhére sem sikerült teremtenünk, egyszerûen nemmaradt rá forrás. Abelgyógyászatnak azok a területei, amik korábbannem voltak reprezentálva az egyetemen, illetve önálló területkéntmûködtek, mint a pulmonológia és az infektológia, maradnak to-vábbra is a Rákóczi úton. Ebbe az épületbe kerül a sebészet teljes ver-tikuma, beleértve az érsebészetet is, ami külön tanszék és klinika. Idejön a mozgásszervi sebészet, annak akut formája, a traumatológia éskvázi krónikus formája, az ortopédia, és már jelenleg is ebben a ház-ban van a Radiológiai Klinika és a Nukleáris Medicina Intézet, kép-viselve a képalkotó diagnosztikát. Az épület legtetején, a 7. emeletentalálható a Laboratóriumi Medicina Intézet, ami pedig a központi la-boratóriumi diagnosztikát képviseli. Az intenzívrõl se feledkezzünkmeg, aminek van egy központi része, az AITI, illetve a különféleszakterületeknek vannak szakmaspecifikus intenzív részlegei, me-lyek mind a magas kórháztechnológiai színvonalat képviselõ Cszárnyban, modulárisan egymás fölött helyezkednek el, kicsit úgy,mint a mûtõblokk. A Neurológiai Klinikának az agyi érbetegségek-kel foglalkozó stroke-osztálya és annak intenzív részlege is itt kaphelyet, ahogyan a sürgõsségi betegellátó osztály is, utóbbi lepénysze-rûen, északkeleti irányba elnyúlóan nagy, korszerû egysége az épü-letnek.

– Teljes a kép? Ön elégedett azzal, amit sikerült itt megvalósí-taniuk?

– Ha újrakezdhetnénk a tervezést, nem sokban gondolkodnánkmáshogyan. Természetesen jó lett volna még több szakterületet idehozni, ám a források erre nem adtak lehetõséget, eredeti elképzelése-inket átszabta az a bizonyos csökkentett költségvetés, a 12 milliárdforintnyi összeg. Ezt idõközben sikerült közel 15 milliárd forintra nö-velnünk, ebbõl valósulhatott meg a teljes beruházás. Az optimális azlenne, ha egy helyen mûködhetne a Pécsi Tudományegyetem teljesklinikuma. Ehhez a mostaninál legalább háromszor nagyobb beruhá-

zásra lett volna szükség, de lehet, hogy még annál is nagyobbra. Aztgondolom, hogy mai szemmel nézve a lehetõ legtöbbet kihoztuk eb-bõl a lehetõségbõl.

– Mivel ezzel a fejlesztéssel még nem zárult le a teljes rekonst-rukciós folyamat, a betegek miként igazodnak majd el a jövõbenebben a kissé bonyolultnak tûnõ, ún.”több lábas” rendszerben?

– Pécsnek ez az egyik rákfenéje. Anagyobb lábak mellett – ami a400 ágyas környékét és az Édesanyák utcai tömböket, a Rákóczi út-Rét utca területét, vagy az Akác utcát érinti – a rendszernek vannakmég kis csápjai is, hisz mûködünk a Nyár utcában, valamint a Mun-kácsy Mihály utcában is, a többi, a városi szerkezetben lévõ rendelõ-rõl nem is beszélve. Biztosan nincs még egy olyan vidéki város, aholennyire elaprózódott lenne az egészségügyi ellátás. Mindez azért ala-kult így, mert közel száz évvel ezelõtt, amikor ide települt Pozsony-ból a Tudományegyetem, Pécs infrastruktúrája nem volt erre felké-szülve. Nemcsak a különféle intézetek, de a klinikák is a legkülönbö-zõbb szükséghelyeken lettek úgymond elszállásolva, amiknek nemvolt közük az egészségügyi létesítményekhez. Ahol például az Uro-lógiai és a Fül-Orr-Gégészeti Klinika ma is mûködik, az pénzügyipalota volt, és a mai napig nem mûködik benne lift. Bár impozánsépületrõl van szó, de ettõl még nem biztos, hogy egészségügyi intéz-ménynek is alkalmas. Ez a szükséghelyzet nagyon megnehezíti akommunikációt és a betegirányítást, ezért óriási jelentõségû ennek aberuházásnak a részeként a központi sürgõsségi létrehozása, mertlegalább egy dolgot fognak tudni õsztõl a betegeink – és ezt mindenlehetõ csatornán hangoztatjuk is –, hogy amennyiben akut problémá-juk van, akkor erre a helyre jöjjenek. Itt az év 365 napján, 24 órán átmegkapják a legmagasabb szintû ellátást, hisz minden szükségesszakterület vagy ebben a házban mögötte áll, vagy készenléti ügye-letben mögé szervezõdik, így a szakemberek pillanatokon belül idegyûjthetõk. A korábbiakban jó volt, ha a beteg elõre tudta, mi bajavan, hisz aszerint kellett a meghatározott helyekre elmennie, szerte avárosban. A differenciáldiagnózisa vagy jól sikerült, vagy nem, ígyaztán elsõre nem mindig került oda, ahol a számára legmegfelelõbbellátást kaphatta.

– Ennek a központi sürgõsségi rendszernek a mûködtetéseazért merõben más gondolkodásmódot igényelhet a kollégáitólis.

– Valóban merõben más ez, mint a korábbi rendszer volt, amely-ben mindenki maga szervezte meg a saját szakterületén a sürgõsségiellátást. De merõben más gondolkodásmódot kíván a központi mû-tõblokk rendszerének mûködtetése is. Mindez igényli az egymásiránti toleranciát, sokkal magasabb szinten, mint eddig. Ugyanez ér-vényes a szervezettségre is. Akollégák döntõ többsége már a kezde-tekkor átlátta, hogy ebben érdekelt, hisz ennek jobb mûködés és ma-gasabb szintû betegellátás lesz az eredménye. Bízom benne, hogyazok is, akik ma még kétkednek – szerencsére õk vannak kevesebben– belátják majd ennek a változtatásnak a szükségességét. Jó részükjárt Európa, vagy Észak-Amerika számos országának kórházaiban,legfeljebb nem hitte el, hogy az ott tapasztalt szisztéma nálunk is lét-rehozható és mûködtethetõ. Azt, hogy létrehozható, már bebizonyí-tottuk, nagyon remélem, hogy a következõ években azt is sikerül iga-zolnunk, hogy európai módon mûködtethetõ is.

– A betegek, úgy hallani, egyelõre ugyancsak ambivalensenviszonyulnak ehhez az új rendszerhez.

– Ez azért van, mert vannak olyan idõszakok, amikor óriási a be-tegforgalom, ami napi akár 200 beteget is jelenthet a sürgõsségin,például a téli influenzás idõszakban, és ilyenkor jelentõsen megnõ avárakozási idõ. De akik várakozásra kényszerülnek, õk a nem súlyosbetegek, hisz már a belépéskor osztályozásra kerülnek sürgõsségi fo-kozat szerint. Magyarországon azért más a sürgõsségi ellátás, mint

12


ahogyan azt az amerikai filmekben látjuk, hisz sok olyan beteg is ér-kezik ide, akiknek inkább szociális vagy egyéb rászorultsági indokavan. De mivel az ellátásból bizonyos szegmensek hiányoznak, mintpéldául egy detoxikáló, ezért az utcáról összeszedett részegek is asürgõsségi centrumba jönnek, mi pedig kénytelenek vagyunk õketellátni, miközben zavarják a többi embert. Ezzel a helyzettel azon-ban mi, önmagunkban, nem tudunk mit kezdeni. Aki azonban való-ban sürgõsségi beteg, az itt sokkal gyorsabb, és sokkal adekvátabbellátáshoz jut, mint a korábbiakban. Nem kérdés, hogy ez a jó mo-dell, már csak azért sem, hisz itt a teljes diagnosztikus arzenált, a társ-szakmáknak a konzultatív lehetõségeit is egy helyen kihasználhat-juk.

– A hallgatók mennyit profitálhatnak a 400 ágyas Klinikamegújulásából?

– Ugyan nem európai uniós forrásból, de az orvoskar támogatásarévén sikerült felújítani a ház egyik szárnyát, ami komoly oktatásibázissá válhat. Van nagy elõadó, vannak kisebb termek szép szám-ban, tehát az oktatási lehetõségek is javulni fognak nem csak itt,helyben, de ezáltal az egész nagy telephelyen. Az biztos, hogy hall-gatóinknak is kevesebbet kell majd lótniuk-futniuk.

Nem tartozik ugyan szorosan a témához, de fontos megemlí-teni, hogy dr. Tóth Kálmán professzor nemrégiben egy nagyonrangos elismerést vett át, a Nemzetközi Klinikai HemoreológiaiTársaság legnagyobb elismerését, az életmû díjat. / a szerk. /

– Meglepte a hír, hogy Ön kapja ezt az elismerést?– Igen, nagy meglepetésként ért. Ugyan három évtizede foglal-

kozom ezzel a szakterülettel, a vér áramlástanával kapcsolatos kuta-tásokkal, és az elmúlt két évtizedben aktív részese voltam a nemzet-közi tudományos életnek, valamint a konferencia szervezéseknek is,de elõttem fõként idõsebb kollégák kapták meg ezt a díjat, akik a tu-

dományos-kutatói életpályájuk vége felé közeledtek. Amikor közöl-ték a hírt, elgondolkodtam, hogy én azért még szeretnék ezen a szak-területen sokáig dolgozni, még tán nem jött el a búcsú ideje. /nevet –a szerk. / Természetesen órási megtiszteltetésnek érzem, ami nemcsak a személyemnek szól, hanem a tudományterület magyarországimûvelõinek is. Büszke vagyok arra, hogy ennek a szakterületnekMagyarországon belül Pécsett van a legnagyobb mûhelye, itt alakultmeg elsõként az országban hemoreológiai laboratórium. Ezeknek akutatásoknak a megalapítója egyébként a 70-es évek végén, a 80-asévek elején a Biofizikai Intézetnek egy akkori fiatal, nagyon tehetsé-ges munkatársa, a fiatalon elhunyt Mátrai Árpád volt, akinek emlék-lapja a szobám falán is látható. Ez az emléklap egyébként a MagyarHemoreológiai Társaság életmû elismerése, amit már mi alapítot-tunk. Kivételes, nagyon erõs iskola alakult itt ki, melynek létrejötté-ben meg kell említenem még három elismert kutató nevét, szerepét:Juricskay István fizikusét, aki Mátrai Árpáddal együtt az alapokondolgozott, Kollár Lajosét, aki a klinikai hemoreológia hazai alapjaittette le, és akivel a magyar társaságot 1993-ban alapítottuk, valamintBogár Lajosét, aki már medikusként Mátrai munkatársa volt, majdtöbb külföldi tanulmányút után meghatározó része lett a magyar va-lamint a nemzetközi reológiai kutatásokban is.

Ez a díj engem olyannyira kötelez, hogy szeretném folytatni azt anagyon aktív PhD-képzési programot, amit két évtizede mûködte-tek, és amiben mára már közel harminc fokozatszerzés történt, és en-nek nagyon jelentõs része a hemoreológia területén. Ugyancsakfolytatni szeretném nemzetközi tudományszervezõi aktivitásomat:az a tervünk, hogy azt a világkongresszust, ami most Koreában volt,és ahol ezt a díjat is adományozták, 1999 után, 2018-ban ismét Ma-gyarországra hozzuk.

Schweier Rita

Beszámoló az Amerikai-Osztrák AlapítványFül-Orr-Gégegyógyászati Szemináriumáról

2015. április 27. és május 1. rendezték Salzburgban az Amerikai-Osztrák Alapítvány (American Austrian Foundation, AAF) által szer-vezett általános fül-orr-gégészeti szemináriumot. Az évenkénti elõadássorozaton idén a PTE, KK, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebé-szeti Klinikáról jómagam és dr. Perényi Ádám, az SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának szakorvosjelöltje képvi-seltük Magyarországot.

A fiatal szakorvosok és szakorvosjelöltek számra meghirdetett angol nyelvû tudományos fórumon neves meghívott amerikai és oszt-rák elõadókat hallgathattak a résztvevõk. Az európai hírû posztgraduális szeminárium kiváló alkalmat nyújtott az amerikai és európaiszakmai ajánlások, protokollok részletes megismerésére illetve már meglévõ ismereteink bõvítésére. A kurzus ideje alatt a fül-orr-gége-gyógyászat csaknem egészét felölelõ elõadások mellett mûtéttani gyakorlásra is lehetõségünk nyílt. Az endoszkópos orr-, orrmelléküre-gi beavatkozások gyakorlására szilikonból készült, a patológiás elváltozásokat (orrpolipok, tumorok) bemutató orrüregi modellek álltaka résztvevõk rendelkezésére. A gyakorlati rész – egyben instrukciós kurzusként – az orrmelléküreg-sebészettel ismerkedõk számára ishasznos információkkal szolgált. A résztvevõk – a szemináriumi regisztráció felhívásának megfelelõen – délutánonként 7-8 diából állóesetismertetéseket tartottak angol nyelven. Az interaktív, rövid esetismertetések célja a nyelvi készségeken felül az elõadói és vitakész-ség illetve a differenciáldiagnosztikai gondolkodás fejlesztése volt. „Giant nasal mass causing feeding difficulty: diagnosis of a rare dis-ease” címû prezentációmat a szervezõ bizottság kiváló esetismertetés címmel honorálta. Az esték folyamán kulturális és közösségi prog-ramok kaptak helyet, emellett alkalmunk volt felkeresni Salzburg turisztikai látnivalóit is.

Az Amerikai-Osztrák Alapítvány a fül-orr-gégegyógyászaton felül az orvostudomány más szakterületein is szervez hasonló szemi-náriumokat, mindemellett az egyes szakterületeken belül specializált kurzusokat is kínál. Az alapítvánnyal, az általa szervezett szeminá-riumokkal, pályázási feltételekkel kapcsolatos részletes információk a http://www.aaf-online.org/open-medical-institute.html címen te-kinthetõk meg, melyet ezúton szeretnék szíves figyelmükbe ajánlani.

Dr. Burián András, egyetemi tanársegédPTE, KK, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika

13


A Magyar Gasztroenterológiai Társaság Siófokon 2015.május 30. és június 2. között rendezett 57. Nagygyûlésénekegyik fõ témája a hepatitis C vírus (HCV) infekció volt.

Bevezetõjében Pár Alajos (Pécs) arra utalt, hogy a vírus felfedezésétkövetõ 25 év után egy új fejezet kezdõdött a HCV történetében: olyanantivirális szerek kerültek forgalomba, amelyekkel 90%-os hatékony-sággal eliminálható a HCV, és a C hepatitis 3-6 hónap alatt meggyó-gyítható. Elméletileg megteremtõdött a HCV globális eradiká-ciójának a lehetõsége. Ehhez azonban mielõbb szûrõprogramokkal felkell deríteni a még fel nem ismert vírushordozó egyéneket, majd ke-zelni õket, egyben biztosítani a gyógyszerekhez való széleskörû hoz-záférést. Afeladat hazánkban is a rendelkezésre álló keretekbõl a lehe-tõ legtöbb beteget meggyógyítani.

Schaff Zsuzsa, nemzetközileg elismert patológus (Budapest) is-mertette a HCV molekuláris virológiáját és az infekcióval kapcsolatoshisztológiai elváltozásokat. Ezek a lymphoid folliculus képzõdéscentrum germinativummal a portalis terekben, az enyhe necro-inflam-matio és a steatosis, ami nemcsak HCV3, de HCV1 genotípus eseténis gyakran észlelhetõ. HCV-okozta epeútkárosodás is ismert. A vírusáltal elindított fibrosis progresszióját gyorsítja az alkohol, a diabetes ésa HIV koinfekció. Differenciáldiagnosztikai probléma, komorbiditásgyanúja esetén a kórfolyamat tisztázásához a máj core-biopsziájaszükséges.

Horváth Gábor (Budapest) áttekintést adott az említett új, di-rekten ható antivirális (DAA) készítményekrõl. A HCV életciklu-sának a megismerése tette lehetõvé ezek felfedezését, amelyek a HCVreplikációs komplex proteinjét (NS5A) valamint enzimeket (NS3/4Aproteáz és NS5B polimeráz) gátolnak. Gyorsan, 1-2 hónapon belülmegszüntetik a virémiát, szájon át adható formában alkalmazhatók,kevés a mellékhatásuk, jól tolerálhatók. Ugyanakkor – az interferon-nal ellentétben – nem kontraindikáltak, pl. autoimmun kórképekbenvagy dekompenzált cirrhosisban, és hatásosak olyan betegekben is,akiket a korábban alkalmazott kezelésekkel nem lehetett meggyógyí-tani.

Az elõadó – nyolc DAA készítménnyel kapott nemzetközi ered-ményekbõl kiemelten – a már hazánkban is forgalomba került két újkezelésmódra vonatkozó adatokat mutatta be.

Az NS5B polimerázgátló sofosbuvir + NS5A proteingátló ledi-pasvir (egy tablettában!) (HARVONI) ribavirin (RBV) – mintegykétezer kezelt beteg adatai alapján – 97-99 %-ban vezetett tartós ví-ruseliminációhoz (SVR) 12-24 hét alatt. Dekompenzált cirrhosisban87-89%-ban, májtranszplantáció után 96%-ban fordult elõ SVR. Na-iv, (korábban nem kezelt) nem cirrhosisos betegekben 8 hetes, cirrho-sisban 12 hetes, korábban sikertelenül kezelt cirrhosisban 24 hetes ke-zelés elegendõ volt a virológiai gyógyuláshoz.

Az AbbVie ABT3D kombinációval (NS3/4A gátló Pari-taprevir/ritonavirr + NS5A gátló ombitasvir + NS5B gátlódasabuvir) különbözõ klinikai vizsgálatokban eddig a világon ösz-szesen 2308 beteget kezeltek. Naivakban 90-100%-os, korábban si-kertelenül kezelt betegekben is 96%-os SVR-t igazoltak 12 hét alatt.

Az IFN-mentes kezelést illetõen a prioritás ma a súlyos, elõrehala-dott májbetegség. De fontos a fertõzésátvitel gátlása is, (pl. iv.kábítószerezõk, börtönlakók, bevándorlók esetében). Végeredmény-ben a cél minden HCV fertõzött kezelése.

AHCV globális eredikáció tehát potenciális lehetõség. De ez függaz említett nagyszámú, fel nem ismert fertõzött egyén diagnosztizálá-

sá-

tól, az azt követõ kezelés intenzitásától és a költségektõl. A világon a180 millió HCVfertõzött 90 %-a szegény vagy közepesen szegény or-szágban él. Eddig globálisan a HCV fertõzöttek 20-25%-át diagnosz-tizálták és mindössze 1-2%-át kezelték.

Tornai István (Debrecen) a HCV bázis polimorfizmusainak je-lentõségérõl szólt. A HCV gyors replikációja során – az NS5Bpolimeráz hibás mûködése miatt – folyamatosan képzõdnek vírusmu-tánsok, amelyek már a kezelés elõtt is jelen vannak. Ha az antivirálisterápia nem hat a mutánsra, az szelektálódik (szelekciós nyomás) ésdominánssá válik, ez az ún. rezisztenciával asszociált variáns (RAV),a vad vírust ez a populáció váltja fel. A genetikai korlát azt jelenti,hogy hány nukleotid mutációja, hány aminosav cseréje szükséges arezisztencia kialakulásához. Ehhez alacsony genetikai korlát esetén 1-2 aminosav cseréjére, magas korlát esetén 3-4 együttes mutációra vanszükség. A szelektálódó RAV kihívást jelent a terápia során: a mután-sok a kezelés alatti áttörésekhez, illetve a késõbbi relapszusokhoz ve-zetnek. Ajelenlegi leghatékonyabb kombinációk esetén a betegek 1-5%-ában várható HCV1a genotípussal kapcsolatos RAV megjelenéseés sikertelen kezelés.

Pár Alajos (Pécs) a nem invazív fibrosisdiagnosztikát tárgyalta.A HCV infekció okozta necro-inflammatio fibrosisra predisponál,ami cirrhosishoz és annak súlyos szövõdményeihez, köztük hepato-cellularis carcinomához vezet. Afibrosisstádium ismerete fontos mindaz antivirális terápia indikálásában és a kórlefolyás alatti követésben,mind a prognózis elõrejelzésében. Mivel a májdiagnosztikában„arany standardnak” tekintett biopszia invazív, és ismétlésének iskorlátai vannak, elõtérbe kerültek a fibrosis értékelésére szolgáló neminvazív módszerek. Aszérum biomarkerek és a fizikai megközelítésen(a májtömöttség vizsgálatán) alapuló elasztográfiák képviselik azokataz eljárásokat, amelyek egyre inkább beépülnek a kezelési irányelvek-be, és alkalmazásuk révén csökkenthetõ az igény a májbiopsziára.

Hunyady Béla (Kaposvár, Pécs) a HCV kezelés költségvonzatát

elemezte. AHCVjelentõs össztársadalmi, gazdasági problémát jelent.A kiadások elsõsorban a nagyszámú, már elõrehaladott stádiumbanfelismert betegben kialakult májcirrhosis szövõdményeihez és a máj-átültetéshez kapcsolódnak. Nem elhanyagolhatók a munkában töltöttminõségi életévek számának csökkenése miatti veszteségek és a keze-lés költségei sem. Az utóbbiak az új terápiák megjelenésével némi-képp megemelkednek a korábbiakhoz képest, bár megtakarítást je-lenthet, hogy kevesebb mellékhatással kell számolni. A fertõzöttekszûrõprogramokkal történõ megtalálása és hatékony kezelése rövidtávon ugyan többletforrást igényel, de – túl azon, hogy a legtöbbszöriatrogén úton okozott betegség meggyógyítása morális társadalmi kö-telesség – hosszú távon megtakarítást eredményez. 2030-tól várhatónemcsak a virémiások számának, de a HCV okozta halálozás csökke-nése is. Ma az mondható, hogy a HCV globális eliminációja gazdasá-gi kérdéssé egyszerûsödött. Akelet-közép-európai országok közül ed-dig egyedül Magyarországon folyik a súlyos HCV betegek kezeléseaz új interferonmentes antivirális szerekkel.

Az elõadásokat követõ diszkusszióban a jelenlévõ Gógl Árpád,volt egészségügyi miniszter arról számolt be, hogy az Európai Uniómeghirdeti a „HCV mentes Európáért” programot, amelyben Ma-gyarország is részt vesz, és ez a jövõben uniós támogatást jelenthet ahazai szûrõ és kezelési programok sikeres megvalósításához.

Pár AlajosI. sz. Belgyógyászati Klinika

Korszakváltás a hepatitis C vírus (HCV) kezelésében:a krónikus C hepatitis gyógyíthatóvá vált

A Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi KarNemzetközi Kapcsolatok Irodája által támogatott oktató-kutatóipályázatom keretében egyhetes tanulmányutat tölthettem aQueen’s University Belfast Gyógyszerésztudományi Karán,amely egyike a tudományosan legelismertebb brit gyógyszerész-képzõ helyeknek. A szakmai látogatás során találkoztam JamesMcElnay professzorral, az egyetem tudományos rektorhe-lyettesével valamint Michael Scott professzorral, az Antrim AreaHospital fõgyógyszerészével, akikkel az infekciókontroll és anti-biotikum-politika helyzetének, mindennapi gyakorlatának orszá-gaink közötti különbségeirõl beszélgettünk, továbbá megállapod-tunk a jövõbeni kutatási együttmûködés kiépítésérõl. A rövid, deintenzív kurzus alapvetõ célja az antibiotikum-alkalmazás opti-malizálási, minõségfejlesztési módszereinek elméleti és gyakor-lati elsajátítása volt. Közülük is kiemeltem foglalkoztunk az idõ-sor-analízis és a benchmarking klinikai alkalmazási lehetõségei-vel.

Az idõsor-analízis és az abból kifejlesztett további metodikáksorán matematikai, statisztikai modelleket illesztenek idõsorok-hoz azzal a céllal, hogy meghatározzák jellegzetességeiket, jövõ-beli változásaikat és azokat a tényezõket, amelyek döntõen befo-lyásolják az adott idõsort. Arezisztens mikrobák aránya, az intéz-ményi antibiotikum-felhasználás jellege és az infekciókontroll-tevékenység elemei komplex, egymással szorosan összefüggõidõsornak tekinthetõk. Amódszertan jelentõs elõrelépést jelent azeddig használt statisztikai eljárásokhoz képest, mert lehetõvé teszia különbözõ folyamatok közötti dinamikus kapcsolatok feltárá-sát. Az egyik legalkalmasabb módszer az egészségügyi ellátás so-rán jellemezhetõ idõsorok elemzésére az úgynevezett ARIMAmodell. A tanulmányúton megismerhettem azt a munkát, amely-nek során vendéglátóm, Dr. Mamoon Aldeyab ARIMA modellsegítségével tárta fel részleteiben a legtöbb gondot okozónozokomiális kórokozók, például a methicillinrezisztens Staphy-lococcus aureus (MRSA) vagy a Clostridium difficile inciden-ciájára gyakorolt legfontosabb hatások szerepét és dinamikuskapcsolatait. A bakteriális rezisztencia megelõzésében alkalma-zott különbözõ stratégiák egymáshoz képest mérhetõ relatív haté-konysága is jól jellemezhetõ ezekkel a módszerekkel. Ennek kö-vetkeztében kidolgozhatóvá válik egy olyan antibiotikum-politi-ka, amely az eddigi biztató nyugat-európai tapasztalatok alapjánhazánkban is megállíthatja a probléma további eszkalálódását.

Az antibiotikum-alkalmazás minõségfejlesztése során továb-bi fontos eszköz a benchmarking. A látogatás során e módszertangyakorlati alkalmazását is megismerhettem, különös hangsúlytfektetve az ilyen típusú elemzések során kulcsfontosságú kocká-zat-kiigazítás (risk-adjustment) szempontjaira. Dr. Aldeyab rész-letesen bemutatta az általa kidolgozott, úgynevezett „életkorralkiigazított komorbiditási index” benchmarking vizsgálatok sorántörténõ alkalmazási lehetõségeit.

Vendéglátóimmal informálisan megállapodtunk közös kuta-tási projektek elindításáról. Távlati célunk olyan nemzetközi in-tézményi hálózat kiépítése, amelyben több magyarországi ésészak-írországi klinika és kórház részvételével – többek között a

tanulmányutam során megismert ARIMA és benchmarking mo-dellek segítségével – feltárjuk a legoptimálisabb infekciókontrollés antibiotikum stewardship metodikákat, azokat szisztematiku-san jellemezzük, majd megvizsgáljuk helyi szinteken történõ

14


Tanulmányút a Queen’s University Belfast GyógyszerésztudományiKarának Klinikai Kutatási Munkacsoportjánál – északír ésmagyar kórházi gyógyszerészek együttmûködése azantibiotikum-rezisztencia visszaszorításáért

Északír tengerpart

Giants causeway

James McElnay professzorral

adaptálásuk lehetõségeit. A kutatás célja tehát a fenti módszerekklinikai hatékonyságának, gyakorlati alkalmazhatóságának iga-zolása az antibiotikum-rezisztencia és a nozokomiális fertõzésekszámának minimalizálásában.

Dr. Takács GáborPTE, ÁOK, Gyógyszerészeti Intézet és KK Gyógyszertár

15


SzárnypróbálgatókA z elsõ élmény kulcsélmény. A késõbbiek szempontjából

fontos, hogy milyen volt az elsõ. Adott-e örömöt, siker-élményt, lendületet. Itt most persze a hivatásunkról,

munkánkról, készségeinkrõl van szó. Ezen a területen is nagyonfontos a támogató közeg. A megfelelõ arányban adagolt megtar-tás és elengedés. A megfelelõ arányban adagolt bátorító szó, di-cséret, és a szükséges jó szándékú, támogató korrekció, kritika.Ha ezt jól csináljuk, abból bizony szárnyalás lesz…

A szárnypróbálgatók ez alkalommal 2015. május 29-31. kö-zött Szegeden jártak, a Fiatal Gyermekgyógyászok XIV. Orszá-gos Konferenciáján (FIGYEK). Az évente megrendezett ese-mény piros betûs ünnep a fiatal(os) gyermekgyógyászok kong-resszusi naptárjában, mert a magas szakmai színvonalon, támo-gató közegen túl a rendezvény kicsit az egyetemi éveket idézõközösségi élményt is ad (igényes társasági programok, vetélke-dõk, szakmapolitikai fórumok) valamint kreatív elemekben (szi-tuációs gyakorlatok, meglepetés vendégek) is bõvelkedik.

A szakmai színvonalról az elõadók mellett az üléselnökökgondoskodnak, akik gyakran területük elismert szaktekintélyei. Afiatal elõadónak nem kell tartania attól, hogy ízekre szedik az elõ-adását, de egészséges szakmai vita vagy hasznos kiegészítésmajdnem minden elõadást követ. A kongresszus változatos, pör-gõs, idõsebb gyermekgyógyászok számára is tartalmas, témái ál-talában lefedik az egész gyermekgyógyászatot.

Az idei FIGYEK-en 12 szekcióban 90 elõadás hangzott elszûk 3 nap alatt. A PTE Gyermekklinikáról 9 fiatal, dr. TészásAlexandra: Kawasaki-szindróma szokatlan megjelenési formája,dr. Stomfai Sarolta: Versenyfutás az idõvel, dr. Nagy Péter:Kasabach-Merritt-szindróma egyéves kisdedben, dr. Polgár Dó-ra: Ritka etiológiájú felsõ gasztrointesztinális vérzés, dr. Kardos Dániel: Egy melléklelet gondolatébresztõ ereje – Herlyn-Werner-Wunderlich-szindróma, dr. Kövér Anna: (Ál)tumor?, dr. Gilitsch Annamária: Evészavar… vagy mégsem? – Egy rapid testsúlycsök-kenés esete, dr. Hau Lídia: Drog indukálta pszichózis – új kórkép a gyermekgyógyászatban, dr. Major Judit: Mellkasi folyadék-gyülem – újratöltve címmel tartottak elõadást, melyek közül Hau Lídiát a legjobb esetismertetések között, Kardos Dánielt pedig ahallgatóság szavazata alapján díjazták.

A FIGYEK adott örömöt, sikerélményt, remélem lendületet is, ezen túl valami többet, az együttszárnyalás élményét. Örülök,hogy részese lehettem.

Dr. Péterfia Csaba

Michael Scott professzorral Queen’s University Belfast

A Nemzetközi Bioreológiai Társaság (ISB) és a Nemzet-közi Klinikai Hemoreológiai Társaság (ISCH) 2015.május 24-28. között Szöulban, Dél-Koreában tartotta

közös világkonferenciáját (15th International Congress ofBiorheology and 8th International Conference on ClinicalHemorheology), melyet háromévente rendeznek meg. A MagyarHemoreológiai Társaság (MHT) a konferencián két önálló szim-póziumot szervezett és egy harmadik szervezésében is részt vett.A Pécsi Tudományegyetem kutatói a konferencia talán legna-gyobb csapatát alkották nyolc fõ szereplésével.

Az elsõ szimpózium „Multiple organ damage: A hemorheo-logical approach” címmel Tóth Kálmán (I. sz. BelgyógyászatiKlinika) és Bogár Lajos (Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás

Intézet) egyetemi tanárok elnöklésével a hemoreológiai paramé-terek klinikai alkalmazásával foglalkozott. Ennek keretében Bo-gár Lajos „Leukocyte antisedimentation rate predicts life-threat-ening conditions of polytrauma victims earlier than other con-ventional inflammatory markers”címû elõadásában bemutatta, hogypolitraumatizált és égett betegeknéla leukocita antiszedimentációs ráta(LAR) erõsebb prediktora lehet ahalálozásnak, mint a szérum pro-calcitonin (PCT) és C-reaktív pro-tein (CRP). Dr. Sándor Barbara (I.sz. Belgyógyászati Klinika) a ter-vezett ambuláns kardiológiai reha-bilitáció másfél éves tapasztalatárólés hemoreológiai hasznáról beszélt„Long-term hemorheologicaleffects of moderate exercise train-ing in ischemic heart diseasepatients” címû elõadásában. Eztkövetõen dr. Biró Katalin (I. sz.Belgyógyászati Klinika) elõadásáthallhattuk „Examination of micro-circulation and hemorheologicalvariables in high risk cardiovascu-lar diabetic patients” címmel,melyben a diabéteszben szenvedõbetegek angiológiai kivizsgálásá-nak fontosságát hangsúlyozta, va-lamint a mikroreológiai tényezõkszerepére világított rá. A szimpózi-

umot dr. Tótsimon Kinga (I. sz. Belgyógyászati Klinika)„Relationship between hemorheology and mortality in the inten-sive care unit” címû elõadása zárta, mely a vörösvérsejt-aggregáció és -deformabilitás mortalitásjelzõ szerepére mutatottrá.

A második, magyar szervezésû szimpózium a konferenciamásodik napján „Hemorheological techniques: Which methodto use” címmel a hemoreológia módszertanának kérdéseivelfoglalkozott – dr. Németh Norbert (Debreceni Egyetem, Általá-nos Orvostudományi Kar, Sebészeti Mûtéttani Tanszék) és dr.Kenyeres Péter (I. sz. Belgyógyászati Klinika) elnökségével. Dr.Németh Norbert „Challenges in experimental hemorheology:Methodological adaptation and applicability of methods investi-

16


Reológus világkongresszus Szöulban

17

gating micro-rheological parameters in various pathophysiolog-ical processes”, majd dr. Kiss Ferenc (DE, ÁOK, Sebészeti Mû-téttani Tanszék) „Red blood cell mechanical stability test inbasic research and its adaptability in experimental and clinicalinvestigations” címû elõadását követõen dr. Kenyeres Péter mu-tatott be néhány, vörösvérsejt-deformabilitás mérésével kapcso-latos problémát „Pitfalls to avoid during ektacytometry”címmel.Aszekció záróelõadásában dr. Tóth András (I. sz. Belgyógyásza-ti Klinika, Radiológiai Klinika) „Viscometer validation studiesfor routine hemorheological measurements” címmel két viszko-ziméter összehasonlítását mutatta be.

Akongresszus következõ napján dr. Rábai Miklós (I. sz. Bel-gyógyászati Klinika) a „Sickle cell disease, blood rheology andpathophysiology” címû szimpóziumban „Deformability analy-sis of experimentally-fixed and sickle red blood cells” címmel asarlósejtes vérnek a normál vörösvérsejtektõl eltérõ ektacy-tometriás vizsgálatáról és ennek lehetséges hasznáról beszélt.

A konferencia egyik fõ eseménye az ISCH legnagyobb elis-merésének, életmûdíjának átadása volt, mely kitüntetésben TóthKálmán professzor, az ISCH és MHT korábbi elnöke részesült.

A „The role of hemorheological factors in cardiovascular medi-cine” címû plenáris elõadásban az I. sz. Belgyógyászati KlinikaHemoreológiai Kutatólaboratóriumának a szív-, érrendszeri be-tegségekkel kapcsolatban végzett, több évtizedes kutatómunkájakerült bemutatásra.

A kongresszuson megismerhettük a külföldi kutatóközpon-tok aktuális témáit, kutatási irányvonalát, legújabb eredményeit.Az elõadások szünetében és a társasági programokon pezsgõeszmecserék során tovább ápoltuk és bõvítettük a személyes ésszakmai kapcsolatokat. A zsúfolt tudományos program mellett aszervezõk rövid, szervezett túrán lehetõséget biztosítottak a vá-ros nagyobb nevezetességeinek megtekintésére is.

Összességében szakmai és személyes élményekben gazdagkonferenciát tudhatunk magunk mögött, mely a személyes elis-meréseken túl tovább öregbítette a magyar hemoreológia tekin-télyét a nemzetközi kutatások színterén.

Dr. Kenyeres PéterDr. Rábai Miklós

PTE, I. sz. Belgyógyászati Klinika


APTE, KK, Idegsebészeti Klinika, Neurotraumatológiai Munka-csoportja „Tudatosan Agyunk Épségéért – Baleseti agysérülésekprevenciós programja” címû mozgalom és információs hálózatmegnyitó rendezvényét tartotta a PAB-ban 2015. június 30-án.

A rendezvény fõvédnöke Bódis József, a Pécsi Tudomány-egyetem rektora, a rendezvény szakmai védnöke Dóczi Tamás,az MTA rendes tagja volt.

Program12:00 - 12:10 Rektori, fõvédnöki köszöntõ; Bódis József12:10 - 12:15 Szakmai védnöki köszöntõ; Dóczi Tamás12:15 - 12:40 Akülönbözõ súlyosságú agysérülések epidemi-

ológiai és gazdasági jelentõsége; Sándor János,tanszékvezetõ egyetemi docens, DebreceniEgyetem Népegészségügyi Kar, Megelõzõ Or-vostani Intézet

12:40 - 13:05 Tudatosan Agyunk Épségéért – Baleseti agysé-rülések prevenciós programja, illetve a Regio-nális Neurotraumatológiai BeteginformatikaiKlaszter tervének bemutatása; Büki András,egyetemi tanár, klinikaigazgató, PTE, KK,Idegsebészeti Klinika

13:05 - 13:25 General Electric – Informatikai és döntéstámo-gatási innovációs lehetõségek az egészségügy-ben; a GE Healthcare elõadása, Surányi And-rea, projektigazgató; Ferik Attila, SzoftwarePlatform, fejlesztési igazgató

CélkitûzéseinkA különbözõ súlyosságú koponyasérüléseket fel nem is-

mert járványként emlegetik, mert óriási társadalmi terhet rónaka fejlett országok egészségügyi rendszerére, ugyanakkor azegészségügyi hálózat átalakítása a korszerû döntési algoritmu-

sok alkalmazása e területen kiemelkedõ költséghatékonyság-gal jellemezhetõ.

Az egészségügy többi területéhez hasonlóan a prevenció ittis nagy fontosságú, azonban ennek jelentõségét a különbözõsúlyosságú koponyasérülés és következményeivel kapcsolatosinformációhiány miatt eddig nem kellõen ismertük fel.

A „Tudatosan Agyunk Épségéért – Baleseti agysérülésekprevenciós programja” címû mozgalom és a hozzákapcsolódóinformációs felület létrehozásával a Pécsi Tudományegyetemalapvetõ célja a prevenciós információ illetve adatbázis össze-állítása, és egy olyan kommunikációs felület kialakítása, amelya koponyasérüléssel veszélyeztetett potenciális betegcsoportokmellett a kórházi ellátókat, advokat csoportokat, laikus szerve-zeteket és háziorvosokat is magába foglalva a koponyasérült-ellátás minden aspektusát lefedi, továbbá alapjául szolgálhategy olyan regionális beteginformatikai klaszternek, amely abetegség kezelésével kapcsolatos döntéshozatalt támogatókonzultatív felületként, interaktív rendszerként mûködik, illet-ve az ellátás minõségének folyamatos monitorozására is szol-gálhat, valamint adatot nyújt az ellátással kapcsolatos rövid éshosszú távú költségekre és szövõdményekre vonatkozóan.

A regionális neurotraumatológiai, beteginformatikaiklaszter modellként szolgálhat más betegségek illetve más ré-giók számára is.

Büki Andrásegyetemi tanár, klinikaigazgatóa Neurotraumatológiai Munkacsoport vezetõje

A rendezvényt a Pécsi Akadémiai Bizottság Orvosi Tudomá-nyok Szakbizottsága támogatta.

Tudatosan Agyunk Épségéért – Baleseti agysérülések prevenciós programja

18


A hazai orvostudományi karok magatartástudományiintézetei kétévente a kicserélik az oktatási, kutatási ésa pszichológiai, szociális ellátással kapcsolatos ta-

pasztalataikat. A nemzetközi változásokat követve közösenegyeztetik az elkövetkezendõ évek oktatási (kurrikulumfej-lesztés, tankönyvek, oktatási módszerek) és tudományos ko-operációs programjait. A konferenciánknak idén ismét Pécs ad-hatott otthont. Ez alkalommal a pszichoszomatikus ellátás ma-gyar gyakorlatának fejlõdése és az orvostanhallgatók pszicho-lógiai segítése voltak a fõ témák. A több mint 80 konferencia-résztvevõ, kiemelkedõ hazai szakértõk elõadásai kapcsán vitat-hatta meg a pszichoszomatika kulcskérdéseit. A dr. Tiringer Ist-ván által szervezett szekciók bemutatták a mai pszicho-szomatikai kutatások legfontosabb modelljeit, illetve mindazo-kat a modern koncepciókat, amelynek segítségével a pszichos-zomatikai elméletek a klinikai gyakorlatban is alkalmazhatóak.Számos, empirikus eredményt bemutató elõadás hangsúlyoztaa pszichoszomatikus folyamatok jelentõségét neurológiai, on-kológiai illetve pszichiátriai betegcsoportokban. A másik fõ té-mához kapcsolódva, az orvostanhallgatók egészségpszicholó-giai ellátásával foglalkozó szekció keretében, részletesen be-mutattuk a karunkon dr. Varga József által vezetett Egészség-pszichológiai Konzultációs Szolgálat feladatait, tevékenységét,az eddig elért eredményeit, illetve megvitattuk mindezeket amás egyetemeken hasonló tevékenységet ellátó csoportokmunkatársaival. A konferencián a legélénkebb viták a követke-zõ témák körül alakultak ki.� A pszichoszomatikus folyamatok dinamikája a stressz-

szel illetve a betegséggel való megküzdés folyamatában.Az egészségügyi hivatást különösen jelentõs stresszteheli. Astressz már az egyetemi hallgatók testi mûködé-seit, értelmi teljesítményét és érzelmi egyensúlyát ismegzavarhatja.

� A szakmai specializáció és az integrációs képesség kö-zötti kapcsolat. A szakmai specializálódás mellett az or-vos egyik nagyon fontos képessége az, hogy az embertegységes rendszerként látja, és így, a gyógyulás érdeké-ben, valóban hatékony együttmûködést tud a beteggelkialakítani.

� Az orvostanhallgatók pozitív és humanista attitûdje az újorvosnemzedék hatékonyságának egyik záloga. Célsze-rû törekvés ezért a konfliktuskezelés, a szociális érzé-kenység és az empátia katalizálása a hallgatók egyetemioktatásában is.

A Magatartástudományi Napok szervezését a TÁMOP4.1.1. C pályázat támogatta.

Dr. Kállai János, intézetigazgató, egyetemi tanárDr. Csathó Árpád, a konferenciaszervezõbizottságának vezetõje

XIV. Magatartástudományi Napok, Pécs

19


Tisztelt Olvasók!

A húsz éve elhunyt Páskándi Gézára szeretnék emlékeztetni két, gyerekeknek (?) szóló, rövid tanmeséjével A szárnyas bocs címûkötetébõl és egy szép versével.

„Sorsunk már születésünk elõtt színre lép. Anyánk csak egyik kezével ringatja a bölcsõt…” – áll a sok mûfajú író Digitális Irodal-mi Akadémiában megjelent életrajza mottójaként. Olvassák fanyar humorú írásait, most talán egy kicsit több lehetõség adódik erre apihenés során, hiszen újra itt a nyár, és ez hogy is mondjam csak… „tök jó”! ;)

Kiss Tamáskönyvtáros

A Dinnye és a TökIndák között pirosbélû, szép, zöldhéjú görögdinnye éldegélt. Szomszédja a disznótök volt, sárgás-barnás, ragyavert.– Hogy vagy, testvér? – kérdezte a Tök nyájasan szomszédját, mert már nagyon unta, egész nyáron szótlanul ácsorogni a tûzõ na-

pon. Ám a dinnye fölhúzta finnyás, kényes orrát, azt a gömbölyût s ajkbiggyesztve mutogatta piros ínyét, ezzel is a szegény Tököt fity-málva. Innen látszott, a dinnyének nincs ínyére, hogy a Tök õt letegezi s testvérének szólítja.

– Mi nem vagyunk testvérek. Nekem mindem õsöm dinnye volt – szólalt meg egy idõ múlva gõgösen a görögdinnye.– Hát, ha testvérek nem is, de rokonok csak vagyunk… – reménykedett a Tök.– Rokonaim a sárgadinnyék, én pedig, ha nem tudnád, görög vagyok.– Görög, mert görögsz-gurulsz meg hömbörögsz… – nevetett nagyot a Tök, de nem rosszaságból, inkább csak tréfásan.– Görög vagyok, szépségem is görög, nézd az orcámat, orromat, szájamat, nézd a fejem formáját… – emelte magasra zöld és göm-

bölyded fejét indájáról a Dinnye, hogy megmutassa szépségét a világnak.Épp akkor járt arra a dinnyecsõsz, és épp egy dinnyét kívánt enni, mert nagyon megszomjazott, amikor meglátta a fejét büszkén

föltartó Görögdinnyét. – Ez épp jó lesz… – motyogta és lecsapott.Lecsapott és meglékelte s kunyhójában együltében mind megette, de a magvát félretette, a héját meg visszatette, vissza az indák

közé.A Tök szomorúan nézte rokona zöld bõrét, ahogy száradt-zsugorodott a napon.– Látod, testvér, ha nem hencegtél volna szépségeddel, ma is itt lehetnél mellettem.– Még most sem vagyunk testvérek! – nyöszörögte makacsul a dinnye héja, s apránként elfonnyadt, aszalódott indák között, lapuk

alatt.– Szegény rokon! – siratta a jószívû Tök, mert bár neki a feje ragyavert volt ugyan, nem volt görög szépség, inkább csúnyácska

volt, túl okosnak sem mondható, annyi magához való esze mégiscsak volt, hogy elgondolkozzék a dinnye sorsán, és a szíve, amelyigen jó volt, elszomorodjék.

No, dehát mi se búsuljunk, mert jövõre újabb dinnye serken a félretett magokból, akinek tán több esze lesz a gõgös görögnél.

A két tök párbaja– Te tökfej! – mondta az egyik tök a másiknak.– Te vagy a tökfej, nem én. Hanem ezt megkeserülöd – vágta vissza vérig, illetve tökmagig sértve a másik.Nosza, harciasan, villámló, haragos szemekkel, gömbölydeden hömbörögtek egymás mellé.– Párbajra hívlak.– Elfogadom – szólt a másik.– És ki lesz a párbajsegéd?– Az enyém a Krumpli lesz… – húzta ki magát az elsõ.– Az enyém a Csicsóka.Párbajsegéd a Krumpli lett, a jószívû burgonya: úgy hívták, hogy Kolompér úr, mert piacon zsákban árult rózsakrumplit, gülba-

bát. A másik meg a Csicsóka, kirõl tudjuk, hogy fehér, az íze meg olyan édes, mintha titkon mézzel élne, pedig csak a földbõl él.A két tök a nagy mezõben, szántóföldön egy-egy száraz kórót fogott kézbe, félelmetes kard gyanánt. Összecsapott a két penge –

kóró lengve, s viaskodtak igazán.Meddig tarthatott a párbaj, egy-két órát, egy-két napot, nem tudom, csak azt láttam, hogy izzadtak, csurgott róluk a csuromvíz.Nézte õket, föntrõl nézte, mezõszélen egy vén madárijesztõ.– Miért vívtok ilyen hévvel? – kérdezte csodálkozva az öreg.– Azt mondta nekem, hogy tökfej – háborgott az elsõ.– Õ is nékem – dühösködött a másik is.Az öreg meg nevetett:– De hiszen ez nem hazugság, hisz a töknek tökfeje, a madárnak madárfeje, nekem madárijesztõnek pedig madárijesztõ fejem

van, így hát bizony nincs amiért párbajozni, oktalan.Ám azok a bölcs beszéddel nem törõdve tovább vívtak, párbajoztak, hömbörögve, nagyszuszogva, tökkelütött-szertelen, dimbre-

dombra fölgurulva, egyre döngve, kongva és puffanva, míg mindkettõ a haragtól vívás közben kirepedt.A Csicsóka hazament hát, Kolompér úr szekérre ült s kihajtott a vásárba, Madárijesztõnk pediglen ma is mondja, elbeszéli, tök-fi-

aknak elmeséli okulásra a két hiú, üresfejû, kótyagos tök párbaját.

Szabálytalan strófák Radnótihoz

„Sárral kevert vér száradt fülemen.”Mit ér sáros, véres fülévelegy ártatlan s magyar.Ártatlanság: magában is nevetség,hát még súlyaival!

Az ártatlanság tudod, mit ér?Tengerbe folyt édes víz-ér.És mennyit ér az angyal-arc?Köpet égesse, flegma-kvarc.Mit ér, tudod, a jóhiszem?Vámon elveszik, ha révenátviszem.S tudod, mit ér, ha mókust bámulsokáig az ember?A vadász már nem a kis bundásttartja szemmel,hanem téged s nyomodra kap.Mit lebkeség, szeszély, fuvallat,s a nonszensz: tiszta táj.A hexameter? Egy ember, sok ember…Mit ér az, ami fáj?A bárányvér, midõn farkas is márnyaldossa sebeit…Mit ér szökellõ jambusod, harágalom kúszikzászlórúdon is, egyebütt, –és mit – ûrös morajbanegyszerû derûd?Áldozat, Szent Naivitás, mit ér?Ha Kívületek nincsen fehér?Mert mit bánnám én a piszkot is,ha minden mocskos lenne már:a hó, a dér, a hattyú és sirály.De látod, tiszta vagy te is.Mit ér nyílt mezõ – gyolcsos homlokod?Lent a sárbanTe már jobban tudod.

Forrás: Digitális Irodalmi Akadémia

20


Farkasréti temetõ: 31-2-43 [szobrász: Kampfl József] Fotó: Varga József

Páskándi Géza (1933-1995) erdélyi magyar író, költõ, esszéíró, drámaíró, publicis-ta, a Nemzeti Színház irodalmi tanácsadója. 1949–1953 között az Ifjúmunkás heti-lap, illetve Elõre címû napilap munkatársa volt. 1953-tól Kolozsváron tanult a ma-gyar szakon, közben az Utunk címû irodalmi lapnál is dolgozott. 1957-ben letartóz-tatták, és az állam és közrend elleni izgatás vádjával hat év börtönre ítélték. A börtön-büntetést a Duna-delta egyik munkatáborában töltötte. Szabadulása után Bukarest-ben dolgozott könyvtári raktárosként és bibliográfusként. Feleségül veszi Sebõk An-nát (Páskándiné Sebõk Anna). 1971 és 1973 között a Kriterion Könyvkiadó kolozs-vári szerkesztõségének lektora volt. 1974-ben települt át Magyarországra; itt a Kor-társ címû folyóirat fõmunkatársa, majd 1991-tõl a Nemzeti Színház dramaturgja volt.Az Erdélyi Magyarság címû lap és a Magyar Televízió Magyarok címû mûsoránakszerkesztõbizottsági elnökeként is mûködött. A Magyar Írók Szövetségének választ-mányi tagja lett, és 1992 és 1995 között a Magyar Mûvészeti Akadémia elnökségitagjává választották. (Forrás: Wikipédia)

Páskándi Géza

Muhi Sándor grafikája

21


„… a kormány… Magyarország orvosaival többet levegõt nyeletni nem fog…”

Sorozatunk olvasóinak ezúttal igazi csemegével fo-gunk szolgálni!

A Közegészségügyi Kalauz lapozgatása során olyanfolyóiratra bukkantunk, amely – feltételezhetõen – aligismert Magyarországon, és habár csak néhány számot értmeg, érdemes róla szót ejteni.

Az 1879-ben a hazai és külföldi higiénia egyetemesszakközlönyeként elindított Közegészségügyi Kalauzt aligegy évtized múlva a Magyar Községi és Körorvosok Or-szágos Egyesületének továbbá az Országos BalneologiaiEgyletnek hivatalos közlönyeként tartották nyílván. Felté-telezhetõ, hogy késõbbi – 1914-es – megszüntetésében avilágháború kitörése játszott szerepet.

Amagyar eugenika kibontakozása az 1910-es évek ele-jére tehetõ. A Közegészségügyi Kalauz szerkesztõi csatla-koztak az e témát népszerûsítõk táborához. Ezt bizonyítjahogy a folyóirat tárgyát meghatározó alcímét a „Közegész-ségügy, egészségügyi közigazgatási, szociális és faj-hygiénés folyóirata”-ra változtatták ezekben az években.

A Pekár Könyvtár állományában alig pár évfolyam –1894-1898, valamint az 1913-as év 16. füzet – található aKözegészségügyi Kalauzból. Ebbõl az 1913-ban kiadottszámból tudjuk, hogy utolsó évfolyamának fõszerkesztõiThim József (1864-1959) és Kálmán Ernõ (?-1944?) vol-tak. Feltételezhetõ, hogy a folyóirat többi kötete a Tóth La-jos államtitkárról elnevezett elõdkönyvtárunk állományajelentõs részének megsemmisítésekor pusztult el.

Elõdkönyvtárunk állománya, az akkori, könyvtárigaz-gatói feladatokat is ellátó, Lissák Kálmán (1908-1982) ja-vaslatára került az orvoskarról az Egyetemi Könyvtár épü-letébe. Az orvoskar könyvtára történetének elsõ fejezeteezzel a lépéssel zárult le 1946 áprilisában. Akkorra ugyan-is rendszeresek voltak az olyan incidensek, amelyrõl példá-ul az 1945/46-os tanévi II. Könyvtárbizottsági ülés is be-számolt: „Mb. igazgató jelenti, hogy – f e l j e l e n t é s r e– folyó évi április 2-án reggel a pécsi rendõrség politikaiosztályának vezetõje két detektívvel – a rektor engedélyenélkül a Könyvtár épületébe behatolt és … házkutatást tar-tott.”[1] A pár hónappal késõbb rögzített, meglehetõsenzaklatott hangú beszámoló szerint „Szergejcsik orosz ezredes lefoglal 1983 könyvet és 3 tonna folyóiratot és hírlapanyagot, fasiszta, an-tidemokratikus, szovjetellenes és antiszemita jellegû tartalmuk miatt. Krisztics rektor közlése szerint lehetséges, hogy ez az anyag rész-ben még visszajut a könyvtárba, más része azonban magyar papírmalomban dolgoztatik fel.”[2]

A Közegészségügyi Kalauz 1879-1897 között melléklapokat adott ki: � Magyar Gyógyterem (1879-1880)� Hosszu Élet: Az egészségügyi szabályok, gyermekápolás, köztisztaság és fertõtlenítés népszerû ismertetésének közlönye (1888-

1891)� Orvosi Szakvélemények: Az orvosi gyakorlat terén elõforduló összes szakvéleményezések közlönye (1895-1896)� Orvosi Közügyek: Egészségügyi politikai havilap (1896-1897)A melléklapok egybefûzve találhatók meg a Közegészségügyi Kalauz köteteiben, a melléklap és a cím megjelölésével, a füzetszá-

mozás gondos feltüntetésével, de velük folyamatos oldalszámozással. Közülük az elsõ hárommal már találkozhattak az érdeklõdõk aBatári Gyula (1905-1983) által közreadott „Magyar orvosi és egészségügyi folyóiratok 1803-1944” címû bibliográfiában. A negyedik– az Orvosi Közügyek – remélhetõleg csak most az Orvoskari Hírmondó hasábjain kerül elõször bemutatásra.

Az Orvosi Közügyek az elsõ egészségpolitikai folyóirat Magyarországon. Csupán pár számot ért meg, de a szerkesztõk szándékaszerint „tisztán” a közegészségügyet és a közegészségügyi személyzet érdekeit kívánta kiszolgálni. Megjelentetésének célja: „…a ha-zai közegészségügy és személyzetének méltányos kívánalmai, törvényes jogai a politikai téren is kifejezésre jussanak és érvényre emel-tessenek. ” [3] Az elsõ szám elsõ cikkében található az az akkori kormánynak szóló üzenet, amelybõl egy mondatot – rendhagyó mó-don – cikkünk elején kiemeltünk: „Mi orvosok azonban nem csüggedünk el hajszálnyit sem, s ha érdekeinket, törvényes jogainkatezentul is ignorálni fogná a kormány, az országgyülés: akkor azoknak biztos oltalmát keresni és megtalálni fogjuk vagy közvetlen ÖFelsége magas személye elõtt, vagy a királyi kabineti irodában, a hova társaink égetõ sérelmeik orvoslása végett már közelebb töme-

A Pekár Mihály Orvosi és Élettudományi Könyvtár magyar nyelvû folyóirataiból válogatunkKözegészségügyi Kalauz (1879-1914)

22


gesen fognak beadványaikkal fordulni. Ha ezt akarja a kormány,hát legyen meg, de Magyarország orvosaival többet levegõt nye-letni nem fog.”[4]

A Közegészségügyi Kalauz fent említett 1913-as évfolyama16. számát kettéhajtva találtuk meg a folyóirat egy másik köteté-ben. Benne a jól ismert – Pekár Mihály kezevonását õrzõ, jegy-zetelési szokását tükrözõ – vastag piros ceruzás aláhúzással. Azaláhúzás a báró Korányi Frigyes nekrológjának pár sorát emeliki: „Életének utolsó napjaiban jelent meg e mozgalomnak leg-szebb hajtása: a belügyminiszter rendelete a tuberkulózis beje-lentésérõl, amely egészségügyünk haladásában mértföldjelzõ

lesz évtizedek múlva is és amelynek kiadása kétségtelenûl a Ko-rányi báró indította mozgalom eredménye.”[5].Források:

[1] PTEK irattára 101/1945-46.[2] PTE OK X. r.ü.jkv./1946-47.[3] Egészségügyi politikai közlöny. Orvosi Közügyek 1896. 1. 10.[4] Mit fogunk tenni ezentul? Orvosi Közügyek. 1896. 1. 10-11.[5] Báró Korányi Frigyes. Közegészségügyi Kalauz. 1913. 35.

184-185.Dr. Gracza Tünde

Mivel a már megjelent napilapcikk nem egészen világít rá a szabadalom lényegére, kérésünkre Wittmann Istvánprofesszor rendelkezésünkre bocsátotta a szabadalom összefoglalását (a szerk.)

Az oxidatív stressz kiváltotta betegségeklehetséges kezelése és megelõzése

Összefoglaló az 12744116.0 alapszámú, elfogadott egyetemi szabadalmi bejelentéssel kapcsolatban

Wittmann István, II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrologiai Centrum

A szabadalom elõzményei és jelenlegi helyzeteEnnek a beszámolónak az adja az aktualitását, hogy az Európai Szabadalmi Hivatalhoz beadott egyetemi szabadalmi bejelentésün-

ket a Hivatal elfogadta, és arra szabadalmat kíván adni.Az európai védelmen kívül az USA-ban, Ausztráliában, Kínában, Kanadában és Indiában is folyik a szabadalmi eljárás. A szabadalom keresztülvitelének támogatásáért köszönetet mondunk prof. Bódis József rektornak, prof. Kovács L. Gábor rektor-

helyettesnek és a szabadalmi ügyintézésben dolgozó dr. Liber Noéminak, dr. Molnár Tímeának és dr. Vass Orsolyának. Köszönjük prof.Miseta Attila dékánnak a kutató munka támogatását. Köszönet illeti dr. Svingor Ádámot is, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft.szabadalmi ügyvivõjét.

A szabadalom tárgyát jelentõ tudományos munka elvégzésében segítségemre voltak a II. sz. Belgyógyászati Klinika ésNephrologiai Centrumban dolgozó kollégáim, kiemelten dr. Molnár Gergõ Attila, dr. Szijártó István András (jelenleg Berlinben dolgo-zik, ezen a területen írta PhD-disszertációját) és dr. Cseh Judit. Csatlakozó kutatást folytat dr. Mikolás Esztella Zsóka (ezen a területenvédte meg PhD-disszertációját), dr. Sélley Eszter, dr. Kun Szilárd és dr. Brasnyó Pál (jelenleg PhD-hallgatóink).

Együttmûködünk ezen a területen dr. Kocsis Bélával, dr. Matus Zoltánnal, prof. Biró Zsolttal, prof. Ludány Andreával, prof. Süme-gi Balázzsal, prof. Koller Ákossal, prof. Gollasch Maikkal, prof. Heidland Augusttal, prof. Miseta Attilával, prof. Bogár Lajossal és dr.Csontos Csabával.

A szabadalmi beadvány tudományos háttereTudományos kutatásom, az 1981-ben megjelent elsõ közleményem óta, fõleg az oxidatív stressz-szel és a redox szabályozással fog-

lalkozik. A szokványos oxidatív stressz-jelenségeket, a lipid peroxidációt, a szulfhidrilcsoport-fogyását, az antioxidánsok hatását vizs-gáltam évtizedeken keresztül.

A figyelmünk 2005-ben fordult az aminosavak és a fehérjék oxidációja felé. Ekkor állapítottuk meg, hogy cukor- és vesebetegekvizeletében magasabb a hidroxil szabad gyök hatására fenilalaninból termelõdõ kóros tirozin (orto- és meta-tirozin) ürítése, mint a kont-rolloké. A fiziológiás para-tirozint, az irodalomból ismert módon, fenilalaninból, enzimatikus úton a vese termeli a többi szerv számá-ra (a máj az egyetlen kivétel ez alól).

IV. Egészségügyi fotópályázatA POTE Fotóklub idén szeptemberben rendezi meg a IV. Egészségügyi fotópályázatot, négykategóriában:

Szabadon választott;Természetfotó;Egészségügyi;Mûvészet az egészségtudományban témákban.

Mindegyik kategóriában értékes díjak kerülnek kiosztásra.

Ismerve a fiziológiás para-tirozin kulcsfontosságú szerepét az intracelluláris jelátvitelben (tirozin-foszforiláció), felmerült bennemannak lehetõsége, hogy a kóros orto- és meta-tirozin fehérjékbe történõ beépülése az intracelluláris jelátvitel károsítása révén nagy je-lentõséggel bírhat. Tekintettel az intracelluláris tirozin-foszforiláció univerzális jellegére, ennek befolyásolása szinte minden funkciótmegváltoztathat. Ezt kutatva az alábbiakat tudtuk megállapítani és közleményben megjeleníteni.

A már említett humán vonatkozásban igazolt fokozott vizelet orto- és meta-tirozinürítésen kívül bemutattuk ugyanezeknek a kórosaminosavaknak az emberi szemlencsefehérjékben történõ megjelenését és esetleges szerepét a diabeteses és nem diabeteses kataraktakialakulásában.

Patkánykísérletben kimutattuk, hogy a kóros orto-tirozin koncentrációja a mellkasi aorta falában a legmagasabb és a perifériás erekfelé csökken. Az inzulin és az acetil-kolin vazodilatációs hatás ennek megfelelõen a mellkasi aortában a legkisebb és a periféria felé nö-vekszik. Amennyiben patkányoknak szondán keresztül négy héten át orto-tirozint adtunk, az inzulin vazodilatációs hatása csökkent.Endotelsejt-kísérletben az orto-tirozin csökkentette az endoteliális nitrogén-monoxid-szintáz enzim (eNOS) foszforilációját. Elfogadottés közlés alatt álló munkánk szerint patkányok koleszterinnel történõ etetése csökkent, inzulinindukálta vazodilatációt vált ki, amit para-tirozinpótlással ki lehet védeni. Humán vizsgálatban igazoltuk, hogy a rezveratrol adása inzulinrezisztens cukorbetegekben csökkentiaz orto-tirozin vizelettel való ürítését, és ezzel paralel javul az inzulinrezisztencia és a jelátvitel az Akt-n (protein kináz B-n) keresztül.

Az eritropoetinnek in vitro az eritroblasztokra kifejtett, sejtosztódást elõidézõ hatását az orto- és a meta-tirozin csökkenti és a para-tirozin kompetitív módon visszaállítja. Ez a para-, orto- és meta-tirozinhatás megjelenik az ERK1/2 és a STAT5 foszforilációjában is.Humán vizsgálatban, dializált betegekben igazoltuk, hogy a para- és az orto-tirozin szérumszintje az eritropoetinrezisztencia függetlenprediktora. Ezekben a betegekben a fiziológiás para-tirozin jelentõsen (majdnem a felére) csökkent és az orto-tirozin a sokszorosáraemelkedett a szérumban.

Bebizonyítottuk, hogy a vizelet orto- és a meta-tirozin/para-tirozin hányados független prediktora a nem diabeteses szeptikus bete-gek napi inzulinigényének.

Ezek alapján valószínûnek látszik a következõ folyamatsor: Oxidatív stressz → orto-, meta-tirozin akkumulációja és a vesében a para-tirozintermelés csökkenése → a kóros orto- és meta-tirozin

beépülése a jelátviteli fehérjékbe → jelátviteli károsodás → hormonrezisztencia.

Ezek alapján valószínûnek látszik a terápiás beavatkozás hatékonysága: Cukorbeteg-vesebetegeknek adott para-tirozin csökkentheti a szövõdmények, elsõsorban az érszövõdmények kockázatát. Ez egy-

szerre szupplementációs (a csökkent para-tirozin pótlása) és kompetíciós (az orto- és meta-tirozin beépülését kompetitive gátló) hatásúis lehet.

A szabadalmi vizsgálati szerA szabadalmi vizsgálati szer tehát a fiziológiás para-tirozin, amelynek alkalmazási területe a fent megjelölt lehet.

A szabadalom tárgyában megjelent közlemények jegyzéke1. Molnár G. A., Wagner Z., Markó L., Kõszegi T., Mohás M., Kocsis B., Matus Z., Wagner L., Tamaskó M., Mazák I., Laczy B.,

Nagy J., Wittmann I.: Urinary ortho-tyrosine excretion in diabetes mellitus and renal failure: Evidence for hydroxyl radical pro-duction. Kidney Int 2005;68:2281–2287.

2. Molnár G. A., Nemes V., Bíró Zs., Ludányi A., Wagner Zl., Wittmann I.: Accumulation of the hydroxyl free radical markers meta-,orthotyrosine and DOPA in cataractous lenses is accompanied by a lower protein and phenylalanine content of the water-solublephase. Free Rad Res 2005;39(12):1359–1366.

3. Brasnyó P., Molnár G. A., Mohás Mr., Markó L., Laczy B., Cseh J., Mikolás E., Szíjártó A., Mérei Á., Halmai R., Mészáros G.L., Sümegi B., Wittmann I.: Resveratrol improves insulin sensitivity, reduces oxidative stress and activates the Akt pathway intype 2 diabetic patients. 2011;106(3):383-9.

4. Mikolás E., Kun Sz., Laczy B., Molnár G. A., Sélley E., Kõszegi T., Wittmann I.: Incorporation of Ortho- and Meta-TyrosineInto Cellular Proteins Leads to Erythropoietin-Resistance in an Erythroid Cell Line. Kidney Blood Press Res 2013;38:217-225.

5. Szijártó I. A., Molnár G. A., Mikolás E., Fisi V., Laczy B., Gollasch M., Koller A., Wittmann I.: Increase in insulin-induced relax-ation of consecutive arterial segments toward the periphery: Role of vascular oxidative state. Free Radic Res 2014;48(7):749–757.

6. Kun Sz., Mikolás E., Molnár G. A., Sélley E., Laczy B., Csiky B., Kovács T., Wittmann I.: Association of plasma ortho-tyro-sine/para-tyrosine ratio with responsiveness of erythropoiesis-stimulating agent in dialyzed patients. Redox Report2014;19(5):191-198.

7. Szijártó I. A., Molnár G. A., Mikolás E., Fisi V., Cseh J., Laczy B., Kovács T., Böddi K., Takátsy A., Gollasch M., Koller Á.,Wittmann I.: Elevated Vascular Level of ortho -Tyrosine Contributes to the Impairment of Insulin-Induced Arterial Relaxation.Horm Metab Res. 2014;46(11):749-52.

8. Molnár G. A, Mikolás E., Szijártó I. A., Kun Sz., Sélley E., Wittmann I.: Tyrosine isomers and hormonal signaling: A possiblerole for the hydroxyl free radical in insulin resistance. World J Diabetes 2015;6(3): 500-507.

9. Kun Sz., Molnár G. A., Sélley E., Szélig L., Bogár L., Csontos Cs., Miseta A., Wittmann I.: Insulin Therapy of Nondiabetic SepticPatients Is Predicted by para-tyrosine/Phenylalanine Ratio and by Hydroxyl Radical-Derived Products of Phenylalanine.Oxidative Med Cell Longevity 2015 (in press)

10.Sélley E., Kun Sz., Kürthy M., Kovács T., Wittmann I., Molnár G. A.: Para-Tyrosine Supplementation Improves Insulin- andLiraglutide-Induced Vasorelaxation in Cholesterol-Fed Rats. Protein & Peptide Letters, 2015 (in press)

23


24


Az Anatómiai Intézetbõl

� A Nemzeti Kiválóság a KonvergenciaRégióban program támogatottjai közül atámogatási periódusban nyújtott tudomá-nyos teljesítményük alapján az intézet többmunkatársa is kiváló minõsítésben része-sült (Horváth Gábor, Jüngling Adél, TamásAndrea). Közülük Fülöp Balázs Dániel ka-pott Nemzeti Kiválóság Díjat, melyet2015. május 21-én, a Siófokon megrende-zésre kerülõ Nemzeti Kiválóság Napon ve-hetett át.� Május 19-22. között került megrende-zésre a 45. Membrán-Transzport Konfe-rencia Sümegen, ahol Reglõdi Dóra képvi-selte intézetünket. A bemutatott poszter(Juhász Tamás és mtsai: „ANotch jelátvitelés a PACAP kapcsolata csontosodási fo-lyamatokban”) poszterdíjban részesült.� Vass Réka Anna TDK-hallgató a VII.Nemzetközi és XIII. Országos Interdiszcip-lináris Grastyán Konferencián elnyerte a„Legjobb/legközérthetõbb elõadás” díját,melyet 2015. június 2-án vehetett át.� A Magyar Neuroendokrinológiai Szim-pózium második alkalommal ismét a PécsiTudományegyetem Szentágothai JánosKutatóközpontjában került megrendezésrejúnius 5-én. A konferencián intézetünkbõlnégy PhD-hallgató adott elõ. Fülöp BalázsDániel és Váczy Alexandra „A PACAPszerepe” szekcióban, Farkas József és Ko-vács László Ákos pedig a „Neuroendokri-nológia és viselkedés: fiziológiás és kórosfolyamatok” szekcióban mutatták be elõ-adásukat.� Szegeden rendezték a Magyar Anató-mus Társaság XIX. Kongresszusát (június11-13.), ahol intézetünk 17 munkatársavett részt. Az anatómusok hét elõadást tar-tottak és hét posztert mutattak be, és ismer-tették intézetünk legújabb oktatási fejlesz-téseit és kutatási eredményeit.� Reglõdi Dóra felkért elõadóként szere-pelt az Észtországban megrendezett Euro-pean Society for Neurochemistry Konfe-rencián (június 14-17.).

Az I. sz. Belgyógyászati Klinikáról

Pulmonológiai Munkacsoport� Sárosi Veronika 2015. május 20-án aMohácsi Kórházban rendezett belgyó-gyász-háziorvos pontszerzõ továbbképzé-sen „A tüdõ gyulladásos betegségeinek di-agnosztikája és terápiája” címmel tartottelõadást. Június 4-én a GSK szervezésében

tartott Tüdõgyógyászati regionális rendez-vényen „Evolúció a COPD kezelésében ésfellélegezhet” címmel, míg június 8-án aBoehringer szervezésében tartott háziorvo-si fórumon „COPD újdonságok” címmeltartott elõadást.Gasztroenterológia Tanszék� Az Európai Májkutatók Társasága(EASL) 50. kongresszusán Bécsben 2015.április 22-24. között részt vett HunyadyBéla, Nemes Zsuzsanna, Pár Alajos és PárGabriella. Hunyady Béla „Access to noveltherapies and possible strategy for coun-tries with limited sources” címmel elõadásttartott.� Az Orvosi Hetilap Markusovszky ün-nepségén Budapesten, 2015. május 6-ánHunyady Béla Markusovszky emlékérmetkapott és emlékelõadást tartott „Áttörés ahepatitis C kezelésében. A fertõzés felszá-molása ma már kizárólag anyagi kérdés”címmel. Pár Gabriella, és munkatársai ahetilapban 2014-ben megjelent „Tranzienselasztográfia mint a nyelõcsõ-varicositásprediktora cirrhosisos betegekben” címûdolgozatukért Markusovszky-díjat vehet-tek át.� A Magyar Gasztroenterológiai Társa-ság 2015. május 30. és június 2. között Sió-fokon tartotta 57. Nagygyûlését, amelyenHunyady Béla a társaság Hetényi Gézaemlékérem kitüntetését kapta. Emlékelõ-adásának címe: „Salus aegroti suprema lexest. Harminc év a betegek ellátásában, a be-tegségek kutatásában”. A tudományosprogramon üléselnökként, illetve poszter-bírálóként szerepelt Bajor Judit, CzimmerJózsef, Hunyady Béla, Pakodi Ferenc, PárGabriella, Pár Alajos, Paulovicsné KissMelinda, Vincze Áron. Elõadást tartott: Ba-jor Judit: „Laktóz intolerancia felmérése amagyar lakosság körében”, Gódi Szilárd ésmtsai: „A profilaktikus pancreas stent be-ültetés komplikációi”, Hunyady Béla: „AHCV kezelés költséghatásai”, Lang-hammer Szilvia és Vincze Áron: „Véralva-dásgátló gyógyszerek és az operativ endo-szkópos vizsgálatok az asszisztens nézõ-pontjából”, Pár A. és mtsai: „A neminvaziv fibrosis diagnosztika HCVinfekci-óban”, Pár G. és mtsai: „A normális ALTérték jelent-e egészséges májat HCVinfek-cióban?”, Solt J. és mtsai: „Az oesophagusperforáció és komplikációinak kezelése”,Vincze Á.: „A széklet-transzplantáció aktu-ális kérdései”. A pancreas betegségekkelkapcsolatos multicentrikus vizsgálatokbanrészt vett: Bajor J., Czimmer J., Gódi Sz.,

Illés A., Sarlós P., Szabó I., Vincze Á.Kardiológiai Munkacsoport� A Magyar Aneszteziológiai és IntenzívTerápiás Társaság Kongresszusa Siófo-kon, 2015. május 28-30. között került meg-rendezésre. Munkacsoportunkat MártonZsolt, Szabó Zsófia Eszter (oh.) ésTótsimon Kinga képviselte, aki „Hemoreo-lógiai paraméterek és a mortalitás kapcso-lata intenzív osztályos kezelésre szorulóbelgyógyászati betegek körében” címmelposztert mutott be.� A Szentágothai Szeminárium keretébenbiokémiai kutatócsoportunk lehetõségetkapott a bemutatkozásra a Szentágothai Já-nos Kutatóközpontban 2015. június 4-én.Arendezvényen Halmosi Róbert „Antioxi-dáns molekulák vizsgálata izolált szervper-fúziótól a krónikus élõállat modellekig”,Riba Ádám „AKísérletes Kardiológiai Ku-tatólaboratórium facilitásainak bemutatá-sa”, Deres László „Hipertenzív célszerv-károsodások kivédési lehetõségei”, Ma-gyar Klára „Természetes polifenolokpreklinikai és klinikai vizsgálata” és ErõsKrisztián „A jelen és a jövõ kutatási irá-nyai” címmel tartottak elõadást.� A Magyar Angiológiai és ÉrsebészetiTársaság kongresszusának Gyõr adott ott-hont 2015. június 11-13. között. Akétéven-te megrendezésre kerülõ találkozó mindenérbetegséggel foglalkozó szakember szá-mára az egyik legfontosabb esemény, amikiváló alkalmat nyújtott a szakmai tapasz-talatcserére és a tudományos vitákra. Az I.sz. Belgyógyászati Klinikát orvosi részrõlBiró Katalin, Endrei Dóra, Koltai Katalinés Késmárky Gábor, szakdolgozói részrõlSzéles Sándorné képviselte. Biró Katalin„A transcutan szöveti oxigénnyomás mé-rés helye a diabéteszes perifériás ütõérbete-gek diagnosztikájában”, Késmárky Gáborpedig az „Infúziós kezelés perifériás ütõér-betegségekben” címmel tartott elõadást.

AII. sz. Belgyógyászati Klinikaés Nephrológiai Centrumból

� Az Európai Vesetársaság (ERA-EDTA) 52. kongresszusát Londonban tar-totta 2015. május 28-31. között. A kong-resszus IgA nephropathia szekciójánaküléselnöke Nagy Judit volt. A klinika IgAnephropathia munkacsoportja egy posztertmutatott be „The prognostic role of stiff-ness index determined by finger photo-plethysmography in chronic kidneydisease” címmel, emellett Nagy Judit tagjavolt a posztert bemutató európai COSMOS

INTÉZETI, KLINIKAI HÍREK, INFORMÁCIÓK

munkacsoportnak („The use of high-fluxmembranes is not associated withimproved survival of patients on hemodial-ysis”). Továbbá Nagy Juditot öt évre meg-választották az ERA-EDTA Etikai Bizott-ság tagjává.� 2015. június 12-13. között Szekszárdonkerült megrendezésre a Diabetológus ta-lálkozó a dél-dunántúli régióban – Korsze-rû felnõtt diabétesz ellátás és gondozás ak-tuális kérdései címû rendezvény, melyetWittmann István szervezett. Az NAFLD cí-mû szekció moderátorai Fülöp Gábor ésMolnár Gergõ voltak. Fülöp Gábor„Differnciált inkretin terápia” címmel,Molnár Gergõ pedig „NAFLD”címmeltartott elõadást.� 2015. június 18-20. között Kaposváronkerült megrendezésre a Magyar Belgyó-gyász Társaság Dunántúli Szekciója LVIII.Vándorgyûlése. Arendezvényen WittmannIstván, Kovács Tibor és Molnár Gergõ„Új-donságok a nephrológiában” címmel tar-tott elõadást, Kun Szilárd pedig bemutatta„Nem-diabéteszes szeptikus betegek inzu-linterápiájának független prediktora a para-tirozin/fenilalanin hányados és a fenil-alanin oxidált származékai” címû munká-ját. Mikolás Esztella „Az orto- és meta-tirozin beépülés in vitro EPO-reziszten-ciához vezet” címmel tartott elõadást,mellyel szekciójában II. helyezést ért el.

Az Élettani Intézetbõl

� A Pécsi Akadémiai Bizottság szervezé-sében, A Pécsi Tudományegyetem Általá-nos Orvostudományi Kar új akadémiaidoktorai címû elõadássorozat keretében2015. május 12-én elõadást tartott Ábra-hám István „A nemi hormonok és az agy-mûködés: a »nem klasszikus« folyamatokjelentõsége” címmel.� Az Élettani Intézet munkatársa, VargaCsaba elõadást tartott a Szentágothai sze-mináriumok keretében 2015. május 14-én„Gyors hálózati események szabályozásakontroll és epilepsziás agyban” címmel.� Intézetünk munkatársai az alábbi elõ-adásokkal vettek részt a 2015. június 5-én aSzentágothai János Kutatóközpontbanmegrendezett II. Magyar Neuroendokri-nológiai Szimpóziumon: László Kristóf:„Az amygdala centrális magjába injektáltoxytocin szerepe megerõsítési folyamatokszabályozásában”; Lengyel Ferenc: „Azösztrogén gyors hatásainak vizsgálata kor-tikális aktin hálózaton szuperrezolúciósmikroszkópiával”; Pálhalmi János: „TrkAreceptor molekulák diffúziós mozgásainakinformációtartalma élõ sejtek membránjá-ban és szimulált adatsorokban”.

Az Érsebészeti Klinikáról

� A Magyar Angiológiai és Érsebész Tár-saság 2015. évi kongresszusa – GyõriAngiológiai Napok elnevezésû rendez-vényt június 11-13. között tartották, aholklinikánk dolgozói az alábbi elõadásokkalszerepeltek: Benkõ L. és mtsai: „Szignifi-káns, szimptomatikus carotis steno-sis=endarterectomia – de mikor?”; Sinay L.és mtsai: „Aortaív aneurysmák hybrid mû-téti megoldásai öt eset bemutatásával”;Gadácsi M. és mtsai: „Carotis mûtétekeredményei Magyarországon: az Érsebé-szeti Regiszter adatainak elemzése”;Menyhei Gábor és Szeberin Zoltán: „Apoplitea aneurysma korszerû kezelése: aVascunet Regiszter adatainak tanulságai”;Vadász Gergely és mtsai: „Diabeteses ma-lum perforansból kiinduló, lábszárra terje-dõ necrotizáló fascitis eredményes kezelé-se negatív nyomástherápia, cink-hialuronáttartalmú gél és kétrétegû elgélesedõ hab-kötszer kombinált alkalmazásával”.

AFarmakognóziai Tanszékrõl

� A XIV. Magyar Gyógynövény Konfe-rencián intézetünk két elõadással szerepeltPannonhalmán (2015. május 29-30.): PappNóra és mtsai: „Gyógynövények a Pan-nonhalmi Fõapátság füveskönyveiben”,Bencsik Tímea és mtsai „A piperinsimaizomhatásainak farmakológiai elem-zése”.

AFül-, Orr-, Gégészeti ésFej-, Nyaksebészeti Klinikáról

� 2015. június 7-11. között Prágában ren-dezték meg a 3. Európai Fül-, Orr-, Gégé-szeti Kongresszust. A klinikáról az alábbiposzterek kerültek bemutatásra: Bakó Pé-ter: „Dose-response on combined localkanamycin and furosemide application inguinea pig cochlea”; Burián András:„Giant nasal mass causing feeding diffi-culty in tuberous sclerosis (case report);Burián András: „Stomal recurrence – ahard-to-treat condition” (case report)”;Piski Zalán: „Clinical effects of absorbablepolyurethane nasal packing in endoscopicsinus surgery”; Révész Péter: „Compa-rison of hearing results following the use ofNitibond versus Nitinol prosthesis in stapessurgery: a retrospective controlled studyreporting short-term postoperative results”.� Lujber László, Nepp Nelli és Mátyás Fe-renc részt vett 2015. május 6-9. között a 10.alkalommal Szombathelyen megrendezés-re került Nemzetközi Funkcionális Endo-szkópos Melléküreg Sebészeti Kurzuson.

Külföldi vendégelõadóként Hans RudolfBriner Svájcból tartott színvonalas elõadá-sokat és mûtéti videó demonstrációkat.Lujber László felkért elõadást tartott„Gombás rhinosinusitisek” címmel.� 2015. május 17-20. között a csehországiLednicében került megrendezésre a Med-El cég regionális szakmai továbbképzése,melyen klinikánkat Kellényi György ésTóth Tamás képviselték. A fórum témája acég két új hallásjavító implantátumának(VORP 503 – SAMBA középfül implan-tátum, valamint a Synchrony – SONNETcochleáris implantátum rendszer) bemuta-tása és beprogramozása volt. Nagy hang-súlyt fektettek továbbá a (re)habilitációfontosságára és sokrétûségére is.

AGyermekgyógyászati Klinikáról

� A XXI. Táplálkozási Fórumot az Aes-culap Akadémián Budapesten rendeztékmeg, melyen Molnár Dénes „Az elsõ 1000nap jelentõsége a civilizációs betegségekmegelõzésében” címmel tartott elõadást,2015. május 27-én.� Az MGYTST Tavaszi Tudományos Ülé-sét, Fiatalok Fórumát és Szakdolgozói Fó-rumát, Gyõrben tartották, 2015. május 15-16. között. Arendezvényen klinikánk részt-vevõi és elõadói az alábbiak voltak: KardosDániel: „Mi történik a bélhámmal? – vé-konybéllel végzett húgyhólyag-megna-gyobbítást követõ szövettani elváltozásokvizsgálata patkányban” (I. helyezés); BiróEde: „Percutan endoszkópos úton behelye-zett gastrostomás eszköz/tubus (PEG) eltá-volítása – avagy a margarétát meg bízzuk apassage-ra?!” (III. helyezés); Vajda Péter:„Fast-track” a gyermeksebészetben – iro-dalmi áttekintés és metaanalízis”; JózsaGergõ: „Másodfokú égési sérülések keze-lése Aquacel kötszerekkel gyermekkor-ban”; Harangozó Katalin: „Pályakezdõnõvérek nehézségei” (III. helyezés);Dömõk Zsuzsanna: „Fast-track a gyermek-ápolásban – mert így is lehet(ne)”; NadraiÉva: „Tompa hasi sérülések gyermekkor-ban”. Résztvevõk: Pintér András, FarkasAndrás, Vástyán Attila, Vajda Péter, BiróEde, Józsa Gergõ, Kardos Dániel, SzabónéLócsi Ilona, Balatoni Krisztián, SzendrõdiZsófia, Titl Zsoltné, Kappéter Brigitta,Nadrai Éva, Dömõk Zsuzsanna, SándorZsófia, Deáki Nikoletta, Harangozó Katalin.� A Fiatal Gyermekgyógyászok XIV. Or-szágos Konferenciáját Szegeden tartották,2015. május 29-31. között. A klinikáról ki-lenc fiatal adott elõ: Tészás Alexandra:„Kawasaki szindróma szokatlan megjele-nési formája”; Stomfai Sarolta: „Verseny-futás az idõvel”; Nagy Péter: „Kasabach-

25


26


Merritt szindróma egy éves kisdedben”;Polgár Dóra: „Ritka etiológiájú felsõgasztrointesztinális vérzés”; Kardos Dáni-el: „Egy melléklelet gondolatébresztõ ereje– Herlyn-Werner-Wunderlich szindróma”(III. helyezés – közönségdíj); Kövér Anna:„(Ál)tumor?”; Gilitsch Annamária: „Evés-zavar… vagy mégsem? – Egy rapid test-súlycsökkenés esete”; Hau Lídia: „Drogindukálta pszichózis – új kórkép a gyer-mekgyógyászatban” (a legjobb esetismer-tetés díját kapta); Major Judit: „Mellkasifolyadékgyülem – újratöltve”.� Szlovénia fõvárosában, Ljubljanában, aCankarjev Dómban került megrendezésre2015. június 17-20. között a 16. EuropeanPaediatric Surgeons’ Association(EUPSA) kongresszus. A kongresszusonegyetemünk nagy tekintélynek örvendõemeritus professzorát, Pintér Andrást azEUPSA tiszteletbeli tagjává választotta(honorary member). A GyermeksebészetiOsztályról hat kolléga vett részt a rendez-vényen, akik közül Kardos Dániel elõadásttartott PhD-kutatásának eredményeirõl(„What happens with ileal epitheliumfollowing ileocystoplasty in rats? – Histo-logical findings”), illetve Józsa Gergõ kétposzter bemutatással szerepelt („A rarecase of type C esophageal atresia combinedwith esophageal bronchus”; „The Ishigurotechnique for the treatment of mallet fingerfracture in adolescent”).

AMagatartástudományi Intézetbõl

� 2015. május 28-30. között Egerben ke-rült megrendezésre a Magyar Pszichológi-ai Társaság XXIV. Országos TudományosNagygyûlése, a „Lélek-net a léleknek: azember a változó technikai közegek világá-ban” címmel. Kállai János felkért elõadó-ként Grastyán Endre emlékelõadást tartott„Valóság és fikció: téri tájékozódás a fizi-kailag valós és computer által létrehozottvirtuális környezetben” címmel. Az inté-zetbõl és a társ intézményekbõl részt vevõoktatók, hallgatók az alábbi elõadásokkal,poszterekkel szerepeltek: Birkás Béla ésmtsai: „A Sötét Triád személyiségjegyekegyedi coping jellemzõi”; Kállai János ésmtsai: „Testséma és téri tájékozódási zava-rok Parkinson betegségben szenvedõ sze-mélyeknél”; Weintraut Rita és mtsai:„Kognitív profil Parkinson-kórban, a mo-toros tünetek és a kognitív teljesítmény kö-zötti kapcsolat”; Lucza Tivadar és mtsai:„A Beck Depresszió Kérdõív és a Mont-gomery-Asberg Depresszió Értékelõ Skálaösszehasonlítása Parkinson-kóros betegekkörében”; Kincses Péter és mtsai: „A gu-mikéz illúzió által indukált testséma és test-

kép disszociációs érzékenység az életkorvonatkozásában”; Kerekes Zsuzsanna ésmtsai: „Afogászati félelem, szorongásmu-tatók és prevenciós munka összefüggéseikisiskolásoknál”; Tiringer István és mtsai:„A nemmel kapcsolatos személyiségvoná-sok, a rákos betegségekkel történõ meg-küzdés és életminõség kapcsolata”.

Az Orvosi Genetikai Intézetbõl

� Hadzsiev Kinga, Lõcsei-Fekete Anett,Till Ágnes, Kelemen Lilla és Mayer Mónikarészt vettek a „Magyar Fejlõdésneuroló-giai Társaság IV. Kongresszusán”, aholHadzsiev Kinga „Kétévesek utánköveté-sével szerzett tapasztalataink a dél-dunán-túli régióban” címmel elõadást tartott (Bu-dapest, 2015. május 15-16.).� Melegh Béla részt vett a The EuropeanSociety of Human Genetics (ESHG) éveskongresszusán Glasgow-ban (Skócia,2015. június 6-9.). Az ESHG keretein belülmegtartott European Union of MedicalSpecialists (UEMS) Section meetingen azUEMS Clinical Genetics Section elnöké-nek választották négy éves megbízatási perió-dussal.

APatológiai Intézetbõl

� 2015. június 18-19. között került meg-rendezésre Digital Pathology címmel azInternational Academy of Pathology ma-gyar divíziójának 8. regionális kongresszu-sa. Akongresszus digitális patológia aktuá-lis kérdései (távkonzultáció illetve távlele-tezés, immunhisztológia kvantitatív kiérté-kelésének támogatása, oktatás, archiválás)mellett laborinformációs rendszerekkelszerzett tapasztalatokkal és minõségirányí-tással is foglalkozott. A konferencián be-mutatásra került a PTE KK Pathológiai In-tézet és Országos Onkológiai Intézet közöttmûködõ, digitális metszeteken alapuló táv-konzultáció technikája is. A két intézet je-lenleg 3D Histech cég CaseCenter szoftve-rével tud valós idejû online konzultációtmegvalósítani.

ASebészeti Klinikáról

� Szakály Péter május 2-6. között résztvett az Amerikai Transzplantációs Társa-ság éves kongresszusán, ami Philadelphiá-ban került megrendezésre.Vereczkei András üléselnöki felkérésnektett eleget a Dunántúli Sebész Szekció évesülésén Veszprémben.� Vereczkei András meghívottként vettrészt az Európai Endoszkópos Sebész Tár-saság ülésén Bukarestben, ahol a Journal

and Publication Committee ülésén, aLaparoscopic Appendectomy ConsensusConference expert paneljében és üléselnö-ki funkcióban szerepelt.� Május 31. és június 3. között Szántó Za-lán felkért elõadóként vett részt a EuropeanSociety of Thoracic Surgeons éves kong-resszusán Lisszabonban. Az 1500 résztve-võvel megrendezett találkozó a kontinenslegjelentõsebb mellkassebészeti fóruma,mely idén elõször a kínai mellkassebészetitársaság szekciójának is helyt adott.� 2015. június 16-17. között MariborbanJakab László részt vett Anton Crnjac és Al-jaz Hojski VATS lobectomiás továbbkép-zésén.� A Magyar Sebész Társaság KísérletesSebészeti Szekciójának XXV. JubileumiKongresszusa Pécsett került megrendezés-re 2015. május 14-16. között. A kongresz-szuson elõadást tartott és a Petri GáborÉletmûdíjat nyerte el Horváth Örs Péter.Felkért üléselnök volt Baracs József a Hasiés onkológiai sebészet szekcióban és Szán-tó Zalán a Minimál invazív szekcióban.Felkért elõadást tartott „Új trendek a nyelõ-csõsebészetben” címmel Papp András. Aklinikáról elõadást tartott Zapf István „Em-lõ-carcinomás betegek microRNSexpressziójának meghatározása” címmel,Kaszás Bálint „Pancreatojejunostomia, do-hányzacskóöltéssel kombinálva” címmelés Halvax Péter „Tervezett gyomor incízióflexibilis endoszkóppal történõ zárása túl-élõ állatmodellen” címmel.� A Magyar Gasztroenterológiai Társa-ság 57. Nagygyûlésén (2015. május 30–jú-nius 2.) Siófokon Kelemen Dezsõ ülésel-nök volt, Papp Róbert pedig elõadást tar-tott „Pancreatojejunostomia, dohányzacs-kóöltéssel kombinálva” címmel.

ASebészeti Oktató ésKutató Intézetbõl

� Intézetünk által került megrendezésre2015. május 14-16. között a pécsi Tudás-központban a Magyar Sebész Társaság Kí-sérletes Sebészeti Szekciójának 25. Kong-resszusa, ahol több munkatársunk is elõ-adással képviselte intézetünket. Hardi Pé-ter „Pentozán-poliszulfát-nátrium hatásavese iszkémiás-reperfúziós károsodásra ál-latkísérletes modellben” címmel, Nagy Ti-bor „Az endogén antioxidáns glutation S-transzferáz etakrinsavval történõ gátlásasúlyosbítja az iszkémia-reperfúziós káro-sodásokat és csökkenti a posztkondí-cionálás védõ hatását alsó végtagi akutiszkémia patkánymodellen” címmel, Sár-vári Katalin „PPAR-gamma agonista adá-

27


sával csökkenthetõ a pneumoperitoneumhatására létrejövõ reperfúziós károsodásmértéke patkányokban” címmel tartott elõ-adást. Szelechman Ildikó és Szekeres EszterTDK-hallgatók poszter bemutatót tartottaka kongresszuson „Amedencei verõér hely-reállításának dilemmái szeptikus aortagraftesete kapcsán”, illetve „Az atherosclerosisáltal okozott ischemiás károsodások lehet-séges következményeinek bemutatása egy

klinikai eset tükrében” címmel.� A Magyar Sebész Társaság DunántúliCsoportjának tudományos ülésén (Veszp-rém, 2015. május 29-30.) Bognár Lauratartott elõadást, melynek témája „GERDindukálta achalasia” volt.� Liverpoolban került megrendezésre2015. június 10-13. között a EuropeanSociety for Surgical Research 50. éveskongresszusa, melyen Veres Gyöngyvér

Tünde „Ischaemic preconditioning mayreduce oxidative stress following laparo-scopic cholecystectomies – Pilot study”,míg Szelechman Ildikó „Explicit role of aperoxisome proliferator-activated receptorgamma agonist against renal ischemicfailure in isolated perfused kidney systemin rats” címmel tartottak elõadást.

Írók, költõk betegségrõl, halálrólBabits Mihály versei

Csövek, erek, terekBálint-klinika

Csövek,csövek,kórházi cellám falain,hideg és meleg vezeték,hideg, meleg, rideg csövekerek,erek,erekkel folynak a falak,erekkel eleven a ház,eres nagy szürke szörnyeteg;hideg,melegfolyik szét, árad és apad.Hogy fojt a vattás levegõ!Hõ gõzben hullámzik a ház,piheg,remeg,lázas nagy szürke testüreg:rengnek a falak, búg a lift,élõ sejt módján minden ágyhideg,melegvacogó lázakat cserél,vacogó életet cserél(az élet árad és apad)(beteg)(beteg)cserél élõt és holtakat.S az élõ fullad és fogoly,de a halott kimegy, kimegy,mehet,mehet,szabad mezõk közé, aholfölötte föld, alatta föld,egészséges szép barna föld,erek,

terek,és minden sejtek szabadokés a halott megéled ott,míg itt az élõ haldokol.

Beteg-klapanciaLátom a ködöket,téli reggeleket,hétfõket, keddeket,napokat, heteket...Nem írok verseket,Beteg vagyok, beteg.

Beteg vagyok, beteg.Nem írok verseket,nem zengek éneket...Csak egypár szót nyögökvagy inkább köhögök:beteg vagyok, beteg.

Régi idõm elmult,régi kedvem fordult.Ki volt hivem, elbujt,hírem, nevem elhullt,erõm veszni indult,pénzem sohasem volt...

Mondd, van-e jussod márhogy így nyögj és kántáljmint unott koldusszáj?Ki hallgat terád már?Naphosszat motyogd bárhogy itt fáj, hogy ott fáj...

Künn a fagy közelít.Öröm, gond közelit.Karácsony közelit.A hegyek hátait,fenyõfák sátraitünnepre meszelik.

28


Balázsolás

Szépen könyörgök, segíts rajtam, szent Balázs!Gyermekkoromban két fehér

gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamons úgy néztem a gyertyák közül,

mint két ág közt kinézõ ijedt õzike.Tél közepén, Balázs-napon

szemem pislogva csüggött az öreg papon,aki hozzád imádkozott

fölémhajolva, ahogy ott térdeltem azoltár elõtt, kegyes szokás

szerint, s diákul dünnyögve, amit sem éns õ se jól értett. De azért

te meghallgattad és megóvtad gyermekiéletem a fojtogató

torokgyíktól, s a veszedelmes monduláklobjaitól, hogy fölnövén

félszáz évet megérjek, háladatlanul,nem is gondolva tereád.

Óh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is,segíts, Sebasta püspöke!

Lásd, így élünk mi, gyermekmódra, balgatag,hátra se nézünk, elfutunk

a zajló úton, eleresztve kezetek,magasabb szellemek de ti

csak mosolyogtok, okos felnõttek gyanánt.Nem sért ha semmibe veszünk

s aztán a bajban újra visszaszaladunkhozzátok, mint hozzád ma én

reszketõ szívvel... Mosolyogj rajtam, Balázs!ki mint a szepegõ kamasz,

térdeplek itt együgyû oltárod kövénmosolyogj rajtam, csak segíts!

Mert orv betegség öldös íme engemetés fojtogatja torkomat,

gégém szûkül, levegõm egyre fogy, tüdõmzihál, s mint aki hegyre hág,

mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel,kifulva, akként élek én

örökös lihegésben. S már az orvosokkése fenyeget, rossz nyakam

fölvágni, melyet hajdan olyan megadónhajtottam gyertyáid közé,

mintha sejtettem volna már... Segíts, Balázs!Hisz a te szent gégédet is

kések nyiszálták, mikor a gonosz pogánykivégzett: tudhatod, mi az!

Te ismered a penge élét, vér ízét,a megfeszített perceket,

a szakadt légcsõ görcseit, s a fulladáscsatáját és rémületét.

Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen,okos felnõtt! Te jól tudod,

mennyi kínt bír az ember, mennyit nem sokallmég az Isten jósága sem,

s mit ér az élet... S talán azt is, hogy nem isolyan nagy dolog a halál.

Gyümölcsbe harapva...(János-szanatórium.)

Tíz órakor bejött a szobalány s hozottegy tál gyümölcsöt. Körte és barack közötthevert kékes magányban, satnyán, ráncosanegy bús füge, mint egy sötét rabszolgalányhajnal felé valami antik orgián,aléltan, kéjtõl elcsigázva, rózsaszins fehéressárga hamvas húsok halmainóh te kit puhává aszalt a lángnapoksütése: jer! barna melledbe harapok.Vadbeteg ínyem szomjas rád, te szerecsen,s kivánós, mert nem érintettem kedvesemszõke testét x hónap óta már - tanumez a zord ágy és ez a szanatóriumahol fogam most kicsordítja véredet...Óh érdes bõr, sikamlós vér, nyelvem alattfoszladó rostok, s csurranó hirtelen ízmellyel lelkem, mintegy varázslat, megtelikvalami érdes édességben! A fügebokrát is látni vélem, durva bársonyáttapintom levelének; ott van a bokorszöllõhegyünkön, a présház mögött, ahola hegy miatt a tetõ szinte földig ér.Mennyit ültem töredezett fazsindelyénkamasz-koromban, ház mögött és hegy elõtt,surló lombok közt, a fügét s a mogyoróttépdesve, és a füge mint a könnyü nõk,adta magát, de a mogyoró összenõttegymással és üngével, csak mókus-fogamerõszakának engedett. Beh boldogandobtam magam a kemény háztetõn hanyatt!Az égen gyujtogató Neróként a napkéjelgett, föntebb énelõttem a hegyennapszámoslányok hajladoztak; meztelenlábszáraikat combig láttam; engemetnem látott senki, csak a huncut istenek.

Zengõ légypokol

Fekszel az ágyon s nézed félsötétbetegszobád meszelt mennyezetét,mely mint az élet pusztasága nyúlközted s a szabad ég közt makacsul.

Fehér a mennyezet, de egyhelyütt,ahol a füstös olajlámpa függ,koromfolt, másutt zápormosta nyomPolinéziát rajzol a falon.

Felfelé fordul lábbal tévetegjárnak e mappán szerte a legyek,mint egy semmibe-lógó sivatagszikes rétjén a csúf sötét vadak.

Messzebb egy légvonatban lobogóenyves pántlika leng: a légyfogó;rajt elfogott legyeknek tízeis halálig tartó kínjuk zengeti.

Te hallod s mintha vergõdõ sajátlelked sötét zengését hallanád;szárnyát veri, halálos csöpp fogoly,s röpûl a Föld, a zengõ légypokol.

Ottkünn az esõ megered s kopog,mint majd ítéletnapján a doboks mindent valami nagy magányba zárszennyesen és puhán a sár, a sár.

29


Nagy JuditA Klinikai nephrologia alapjaiMedicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015

BevezetésA robbanásszerûen fejlõdõ nephrologiai

ismeretanyagot összefoglaló, a graduális ésposztgraduális képzés mellett a mindennapiklinikai gyakorlatban is felhasználható ma-gyar nyelvû tankönyv egy évtizede hiánycikk.

Ugyanakkor a nephrologia jelentõsége azutóbbi idõben egyre nõtt elsõsorban a krónikusvesebetegségek számának a járványszerû nö-vekedése miatt, amelyet fõleg a 2-es típusú cu-korbetegek, a magas vérnyomásban szenve-dõk és az idõsek számának növekedése idézelõ. A kialakult vesebetegség hosszú ideignem okoz panaszt; a vesemûködés csökkené-sének sincs egy ideig látható, érezhetõ tünete.Becslések szerint Magyarországon a vesékkrónikus megbetegedése közel egymillió fel-nõtt embert érinthet, és közülük kb. 600 ezerlakosnak már közepes vagy súlyosabb veseká-rosodása van. Egyre több vesebeteg éri meg avégstádiumú veseelégtelenség kialakulását.2013-ban már több mint 12 000 betegnél kel-lett vesepótló dialíziskezelést végezni hazánk-ban!

A krónikus vesebetegek életkilátásai isrendkívül rosszak; a betegeknek csak keve-sebb, mint 50%-a jut el a végstádiumú vese-elégtelenség szakaszába, mert cardiovascu-laris betegségekben meghalnak, mielõtt azuraemia kialakulna. A cardiovascularis beteg-ségek kialakulásának oka a felgyorsult athero-sclerosis és arteriosclerosis, amelynek valószí-nûsége a vesefunkció romlásával párhuzamo-san nõ. Az utóbbi idõben egyre több adat utalarra, hogy a krónikus vesebetegség kialakulá-sa, majd progressziója és a cardiovascularisbetegségeknek a kialakulása nagy részben ha-sonló rizikófaktorokra vezethetõ vissza. Azaza cardiovascularis betegségek miatt anephrologián kívül számos szakma (kardioló-gia, neurológia, hypertonológia, diabetológia,angiológia stb.) találkozik még a krónikus ve-sebetegekkel, anélkül, hogy a háttérben a kró-nikus vesebetegség fennállása kiderülne. Avégstádiumú veseelégtelen betegeknek pedigszinte már nincs egészséges szerve, szervrend-szere. Ezért aligha lehet olyan orvosi szakmáttalálni, amelyben a napi gyakorlat ne tenné szükségességé a ve-se rendkívül sokrétû funkciójának az ismeretét, az egyes elemekkiesésének tüneteit.

A krónikus vesebetegségek egyszerû laboratóriumi vizsgála-tokkal – a vesefunkció mérésével, a GFR (glomerularis filtratiósráta) becslésével, illetve vizeletvizsgálattal – már korán diag-nosztizálhatóak lennének. Az ismert rizikófaktorok rendszeresszûrõvizsgálatával, a kiszûrt betegek megfelelõ kezelésével és

gondos ellenõrzésével számos beteg esetében lehetne megakadá-lyozni, illetve késleltetni a végstádiumú veseelégtelenség és aszív- és érrendszeri betegségek kialakulását és progresszióját.

A szerzõ a legfontosabb alapismeretek mellett a több mintnégy évtized alatt kikristályosodott nephrologiai tapasztalatait ésa nephropathologiai elváltozásokon alapuló klinikai szemléletétfoglalja össze a könyvben. A nephroklinikopathologiai szemléleta Romhányi, majd Hámori professzor mellett eltöltött felejthetet-len évekbõl ered. Akkor még a klinikusok részt vettek minden

1. ábra: Romhányi egy elpusztult vesét demonstrál Hámori professzornak és a II. Bel-klinika orvosainak (fehér köpenyben Romhányi György, mellette balra Hámori Artur,jobbra Czirner József)

2. ábra. Rögtönzött klinikopathologiaí megbeszélés Romhányi szobájában Hámorivalés a II. Belklinika orvosaival (jobbról balra Romhányi György, Brasch Hilda, HazafiKlára, Hámori Artur és Nagy Judit)

30


exitált betegük boncolásán, ahol Romhányi profesz-szor személyesen mutatta meg a legfontosabb kóroselváltozásokat (1. ábra), és soha nem bántóan, nemítélõbíróként, hanem szinte tûnõdve megfogalmazta,hogy mit lehetett volna másként, jobban csinálni. Adiszkusszió, a fiatal klinikusok tanítása sokszor méga professzori szobában is folytatódott (2. ábra). Arésztvevõk egy életre megjegyezték a falon lógó latinjelmondat (,,Hic mortui vivos docent” – Ahalottak ta-nítják az élõket) örök igazságát. Mindez számunkra,tanítványaik számára áttételesen azt is jelentette,hogy az itt látottakat, tanultakat tovább kell vinnünkés a betegcentrikus szemléletet a jövõ generációinakis át kell adnunk. „Salus aegrotisuprema lex” – (azorvos számára) a beteg üdve (jólléte) a legfõbb tör-vény. Amelyhez még hozzátenném azt a vezérelve-met, hogy a beteg gyógyulása az orvos legnagyobbjutalma. Ezeknek a gondolatoknak a figyelembe vé-telével készült ez a könyv is.

Az egyes fejezetekben színkódokkal jelöltük azo-kat a szövegrészeket, amelyek az egyes kórképek, il-letve nephrologiai témacsoportok legfontosabb jel-lemzõit foglalják össze és emelik ki. Ezek a szöveg-részek kritikusan fontosak az adott kórképek felisme-résében és a megfelelõ terápia kiválasztásában. Aszínkódokkal kiemelt részek a REMEMBER (Emlé-kezz!) szóval kezdõdnek. Ezzel a Késõ Római Biro-dalomból származó latingyökerû (rememorari) szó-val szûk családom latin tanárainak, nagyapámnak,édesapámnak és fiamnak szeretnék emléket állítani.Egyben szeretném megköszönni, hogy nagy mûvelt-ségükkel és mély humánumukkal a jó orvossá válás-ban irányt mutattak és segítettek, valamint fiam a mainapig is segít az orvosi latin nyelv szépségeinek amegismerésében és korrekt használatában.

A glomerulonephritisek fejezetben bemutatok né-hány, a tantermi elõadásaimban gyakran használtgondolkodási mintát arról, hogy az egyes szövettani elváltozá-sokból miként következnek a klinikai tünetek (amelyekkel a be-teg orvoshoz fordul) és a laboratóriumi módszerekkel kimutatha-tó elváltozások. Mindezzel arra szeretném az orvostanhallgató-kat biztatni, hogy ne a tankönyvi adatok mechanikus bemagolá-sával, hanem a vesében bekövetkezõ kóros elváltozások logikailáncolatának a megértésével tanulják meg a nephrologiát.

A preventív szemlélet fontosságát hangsúlyozom azzal, hogya megelõzhetõ, például a hypertonia okozta vesebetegségeketnagyobb részletességgel tárgyalom. Végül – a szövettani elválto-zások egyes elemeinek „klinikai nyelvre fordításával” – remé-lem, hogy számos kollégának segítek abban, hogy a vesebiop-sziák szövettani vizsgálatában használt nomenklatúrát értelmez-ni tudják.

Elõször a könyv kiváló lektorainak, Mátyus János tanár úrnakés Tulassay Tivadar professzor úrnak szeretnék köszönetet mon-dani, akik kritikus megjegyzések mellett számos hasznos észre-vétellel és tanáccsal segítették munkámat. Az elmúlt években ahazai és a külföldi nephrologia több prominens képviselõje meg-tisztelt azzal, hogy a nephrologia egy-egy forrongóban levõ ré-szérõl alkotott véleményét megosztotta, megvitatta velem, ame-lyet ezúton is köszönök. Az így közösen kialakított álláspontun-kat az „evidence based recommendation” mellett egy-két helyenbeépítettem a könyv anyagába is. Külön köszönettel tartozom

minden kedves barátomnak és tanítványomnak azért, hogy en-nek a hosszú évek óta készülõ könyvnek a befejezésére inspirál-tak, és kedves betegeimnek többek között azért is, hogy a gyó-gyítás mellett családtaggá válhattam náluk.

Végül köszönöm a Medicina Könyvkiadó igazgatónõjének,Farkasvölgyi Frigyesnének és szerkesztõjének, Valovics Andre-ának a könyv kiadása során nyújtott pótolhatatlan segítségüket,hasznos tanácsaikat.

Remélem, hogy a jelen könyv az orvostanhallgatók mellettelsõsorban a nephrologus, belgyógyász és háziorvos kollégáknakfog segítséget nyújtani abban, hogy a vizsgára/életre felkészülje-nek, és abban, hogy a mindennapi betegellátó munkájukat sike-resen és örömmel végezzék. Igyekeztem mindent megtenni an-nak érdekében, hogy a könyvben az összes fontos gyakorlati je-lentõségû nephrologiai problémakört – legalább alapszinten –megtárgyaljam. Munkám azonban biztosan nem tökéletes. Ezértkérek minden kedves olvasót, hogy juttassák el hozzám észrevé-teleiket, kritikai megjegyzéseiket és javaslataikat, hogy a könyvesetleges újabb kiadása és a mindennapi nephrologiai munkámés oktatásom jobb lehessen.

Pécsett, 2014 nyaránNagy Judit

31

Az újonnan megalapított Bajnóczky-díj kapcsán beszélgettem a díjegyik eszmei atyjával, Csapláros Lászlóval.

– Párszóban össze tudnád foglalni, hogy milyen díjról is van szó?– A díjat Bajnóczky István professzor emlékére alapítottuk, aki,

mint bizonyára mindenki tudja, az Igazságügyi Orvostani Intézet elis-mert és szeretett professzora volt. Egy olyan elismerésrõl van itt szó,amit az orvoskaron és a Klinikai Központban mindenki – egyszerûhallgatótól a klinikaigazgatóig, a takarítónõn keresztül a dékánig – ki-érdemelhet. A díjat annak ítéljük, aki abban az évben bármilyen ki-emelkedõ mûvészeti tevékenységet folytatott.

– Idén már van is lehetõség a díj elnyerésére?– Igen, idén kerül elõször átadásra az Adventi Koncerten. A kivite-

lezés már folyamatban van. Minden évben egy – rendkívüli teljesít-mény esetén – kettõ vagy három díj kerül átadásra. Elõfordulhat, hogyfellép a kari kórus, és egyszerre akár mindannyian ki lesznek tüntetve.

– Miért pont az Adventi Koncert idõpontját választottátok?– Részben azért, mert ez az egyik legnagyobb mûvészeti esemény

az orvoskaron, másrészt azért, mert év végére tudjuk összegezni a ki-emelkedõ artisztikai jellegû teljesítményeket, amik számba jöhetnek,mint díjazott produktumok.

– Miért pont Bajnóczky István professzor nevét viseli a díj?– Bajnóczky Istvánról viszonylag kevesen tudják, hogy nagy mû-

vészetkedvelõ és élvezõ ember volt. Habár nem csak élvezte, hanemjavarészt értett is hozzá. A professzor két vonalon kapcsolódik inten-zíven a mûvészeti körökhöz: annak idején egyszerre felvételizett azorvosira és a színmûvészeti fõiskolára is. Nem színész akart lenni, ha-nem rendezõ. Ha jól emlékszem, egy év különbséggel fel is vettékmindkét helyre, csak az orvosira elõbb. Amikor elvégezte az elsõ évetaz egyetemen, már nem ment el rendezõnek. Minden bizonnyal innendatálható hatalmas színházi rajongása és szeretete. Legendás opera-õrült volt és indított is egy elektív kurzust „Halál az Operaszínpadon”címmel. Sokáig fel akartam venni én magam is, de sajnos abban a fél-évben, amikor lehetõségem lett volna, akkor már nem indult. Nagyonszépen összekapcsolta az igazságügyet és az operavilágot. Amásik vo-nal, ahol kapcsolódott a mûvészethez – és szerintem ezt még keveseb-ben tudják –, hogy neki személyes jó barátja volt Gregor József, a vi-lághírû operaénekes. Hosszú éveken keresztül ápoltak jó barátságot,és Bajnóczky professzornak nagyon sok operaelõadást volt lehetõsé-ge látni a világ nagy operaszínpadain, ahova Gregor vitte magával éstöbb premieren lehetett így jelen, mint „Gregor személyes orvosa”.

– Pontosan kinek szól az Emlékdíj, kinek van esélye kiérde-melni, milyen színvonalú teljesítményt kell elképzelni, hogy vala-ki számításba jöjjön, mint díjazott?

– Nem kell itt Oscar szintû alakításra vagy opera nívójú éneklésregondolni. A díjat azért hoztuk létre, hogy inspiráló hatással legyen azösszmûvészetekre az egyetemen, illetve a Klinikai Központban. Tulaj-donképpen bárki, aki látványosan tesz valamit, ami több embert moz-gat meg, már könnyen kaphat díjat. A lényeg, hogy ezt nem szerettükvolna beszûkíteni semmilyen perspektíva szerint. Itt vannak például agalérián rendszeresen megtekinthetõ fotókiállítások: ha olyan szintûfényképeket készít valaki, amik szépségükkel vagy mondanivalójuk-kal megragadják az embereket, akkor belõle simán lehet Bajnóczky-díjas az év végére.

– Ha elkészül a díj, hogy lehet majd pályázni rá?– Tulajdonképpen pályázati része jelenleg nincs, tehát nem kell pá-

lyázni, de ezzel kapcsolatban még folynak az egyeztetések. Úgy ke-

rül majd átadásra, hogy lesz egy független négy vagy öt fõs önálló bi-zottság, akik eldöntik, hogy ki érdemelte ki a díjat az adott évben. En-nek a kuratóriumnak tagja lesz a mindenkori diákjóléti dékánhelyettes,a professzor úr özvegye és egy hallgató. Nem titok, hogy a professzorúr özvegye felkért, hogy én legyek a hallgatói tag, de ez kérdéses még,mert én szeretném, ha kettõ hallgatói tag lenne. Tervezünk egy külföl-di hallgatót is bevonni, hiszen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogya kultúra szerves részét õk képezik jelen pillanatban az egyetemen.

– Hogyan tájékozódik a kuratórium a hallgatók kulturális te-vékenységeirõl?

– Egyrészt a két hallgatói tag által, akik rálátással bírnak a hallga-tói mindennapokra, illetve figyeljük mindig az információkat a fellé-pésekrõl, a plakátokat, stb. (ha úgy alakul, akkor a késõbbiekben lehetpályázni). Természetesen igyekszünk az események aktív résztvevõi-ként elsõ vonalban jelen lenni. Ezen túlmenõen nyilvánvalóan majdpróbálunk konzultálni azokkal is, akik az egyéb mûvészeti megmoz-dulásokat látták vagy hallották. Figyelünk a visszhangokra. Az egyéb-ként fontos, hogy nem kizárólag fellépési kategóriát tervezünk. A díj-nak összmûvészeti színezete van, ami azt jelenti, hogy színházmûvé-szeti, táncmûvészeti, képzõmûvészeti (festészet, fényképészet, szobrá-szat...) és minden, ami nem feltétlenül illik nyersen ezekbe a kategóri-ákba. Ezeket mind-mind díjazni fogjuk.

– Mik a terveitek a díj jövõjét illetõen?– Tudni érdemes, hogy jelen pillanatban a díj nem jár anyagi elis-

meréssel, de a jövõbeni terveinkben ez is szerepel. Szándékunkban áll,hogy pár éven belül ezt az emlékdíjat eszmei szinten olyan magassá-gokba emeljük, hogy presztízs legyen Bajnóczky-díjasnak lenni.

– Honnan jött maga az ötlet? Mi kell ahhoz, hogy egy ötletbõlegy valódi emlékdíj legyen?

– Erre azt kell mondanom, hogy nagyon jó a kar vezetése. MisetaAttila dékán rendkívül nyitott minden mûvészeti tevékenységre és ezígy igaz, ahogy mondom: az ajtó mindig nyitva áll a Dékáni Hivatal-ban ezekkel a dolgokkal kapcsolatban is, amennyiben bárkinek kor-szakalkotó ötlete van. Egész egyszerûen ez úgy jött létre, hogy gon-doltam egy merészet és felkerestem a dékánt, hogy’nekem lenne egy’ilyen ötletem, hiszen sajnálatosan nemrég hunyt el Bajnóczkyprofesszor. Természetesen a kar vezetésében is még rendkívül aktívanél az emléke, illetve égetõ a hiánya. Ezért én mindenkeppen azt sze-rettem volna, hogy egy olyan embernek, mint õ, ne kallódjon el az em-léke. Aki annyira karizmatikus volt ezen az egyetemen, hogy szerin-tem közel mindenki ismerte. Még olyanok is tudták, hogy kiBajnóczky, akik még nem jártak igazságügyre, sõt, még azt sem tud-ták, hol van az intézet. Egy jelenség volt ezen az egyetemen.

– Nekünk sajnos nem volt lehetõségünk hallgatni õt. Én is csaka gólyatábor keretei között találkoztam Vele, de már akkor is le-gendákat meséltek róla, hogy milyen elõadások lesznek majd az Õneve alatt, és hogy mindenki csak miatta jár, mert mennyire meg-éri, de Te azért ennél valamivel jobban ismerted. Ha egy pár szó-ban kéne jellemezned a professzort, akkor mit mondanál?

– Zseni! Mindenképpen Zseni! Mondjuk egy kicsit elfogult va-gyok, de tulajdonképpen nem is szavakban tudnám õt jellemezni, ha-nem egy mondatban: Nekem õ mindig olyan volt, mint egy 1702-bõlkiragadott fõnemesi figura, akin csak a ruha más. Egy igazi reneszánszember. Elképesztõ stílben tudott beszélni, volt egy nagyon kellemesbariton hangja, amivel fantasztikusan tudott mesélni. Én többször jár-tam nála az irodájában, az intézetben, de egy-egy ilyen „leugrok aprofesszorhoz, két perc és jövök” az olyan volt, hogy a legrövidebb idõ

Forrás: Confabula 2015. május

„Az operaszínpadtól a mikroszkópig”

SAJTÓSZEMLE


32


is két és fél-háromnegyed óra volt, amit ott töltöttem. Általában ötperc nem telt el, és már pörgette a Gregor felvételeket, azokat hallgat-tuk, beszélgettünk, kávéztunk. Fantasztikusan nagy mesélõ volt.Gyakran halljuk itt az egyetemen, hogy „kollégák így, meg kollégákúgy” – a tanári gárda részérõl a hallgatók felé – de õ az a fajta embervolt (nem az egyetlen szerencsére), akinél tényleg azt éreztem, hogykollégának tekint. Aki, ha egy orvostanhallgató leül vele szemben (ésegy kicsit is az õ hullámhosszára kerül) azt kollégának tekinti. De úgyigazán. Elképesztõen adott a kellemre, a pontosságra, precizitásra ésaz illemre. Az nagyon fontos volt neki... az illem, hogy azt hogy kellcsinálni. Minden szabályt be kellett tartani. Ezért mondom, hogy õ tu-lajdonképpen 300 évvel ezelõttre lett szánva, csak volt itt valami csú-szás (nevet). Azt azért tudni kell róla, hogy – noha az igazságügy egyelég vékony és specifikus tortacikkely az orvostudományból – nekimégis elképesztõen széles tudása volt. Tehát, ha beszélt vele valaki aszülészettõl kezdve a belgyógyászaton át a sebészetig, akkor minden-hez konstruktívan hozzá tudott szólni. Mindezen túl olyan elképesztõmûvészeti tudás birtokában volt, hogy minden társalgásunk után aztéreztem, feltöltõdtem, amiért egy ekkora emberrel beszélgethettem.

Van egy kedvenc emlékem Vele kapcsolatban: 2013-ban az elsõReproduktív Hétvége kapcsán tartott elõadást a nemi erõszakokról.Elképesztõen érdekes és magával ragadó elõadás volt, viszont bor-zasztóan szadistára és sötétre sikeredett a vége, mert válogatott,iszonytató fotókat mutatott. Híres volt arról, hogy az utolsó diájánmindig valamilyen virágcsokor szerepelt, amelyet azzal a mondattalkísért, hogy „csak a szépre emlékezzenek”. Ez most sem történt más-ként: amikor ez elhangzott, odajött hozzánk, és én megkérdeztem tõ-le: „Professzor Úr, minden tiszteletem, de hogy lehet ezt a szakmát 40

éven át végezni úgy, hogy az ember nem õrül bele?” Annyit mondottnekem: „Tudja, fiatalember, ha az ember a nyakába vesz egy kolom-pot, azt illik zörgetni”. Hosszas hatásszünet után én úgy döntöttem, el-fogadom (nevet). Szerintem ez nagyon szépen mutatja az õ személyi-ségét. Fantasztikus.

– Milyen apropóból találkoztatok elõször?– Amikor megalapítottuk a Fonendoszkóp Színpadot, akkor híre

ment, hogy elkezdtünk próbálni egy darabot, amit egyetemi elõadás-nak szántunk. Ez lett volna a M.A.S.H. Egész egyszerûen föltelefonálta Hallgatói Önkormányzat irodájába, hogy küldjenek le engem. Ak-kor voltam másodéves, halvány fogalmam sem volt az igazságügyrõl,sem arról, hogy ki Bajnóczky. Lementem, behívott, bemutatkoztam.Azt mondta: „Nagyszerû, akkor holnap egyre várom, hogy beszélges-sünk a színházról. ” (mondanom sem kell, fél négykor jöttem el). Ak-kor mesélt Gregor Józsefrõl is, de beszéltünk mindenrõl, a traumato-lógia mûtõtõl Pucciniig. Elképesztõ volt. Magáról a FonendoszkópSzínpadról negyed órát beszéltünk, a fennmaradó idõben én ültem éshallgattam õt. Nagyon jó sztorikat mondott, ami miatt érdemes volthallgatni. Azután kialakult közöttünk egy kellemes hangvételû isme-retség, aminek nagyon örültem. Tudniillik én erõs kávés vagyok ésvolt egy kedvenc játéka: valahányszor tébláboltam a fõépület elõtt ká-véval a kezemben, jött, megállt és bohókás játszi piszkálódással any-nyit mondott: „Ne igyék kávét, az egészségtelen!” Majd távozott – eztmindig eljátszotta. (nevet)

Reméljük akkor, hogy a létrejövõ díj megõrzi az Õ erényeit ésméltó lesz a nevéhez. Köszönöm a beszélgetést.

Bízzunk benne. Köszönöm én is.Bencze Gábor

Köszöntések: üléselnök: Kosztolányi György, az MTArendestagja (PTE) és Kovács L. Gábor, az MTA rendes tagja (PTE)

Kosztolányi György akadémikus, az MTA Orvosi Tudomá-nyok Osztályának elnöke,

Csernoch László professzor, a Magyar Élettani Társaság elnö-ke (DE),

Nagy Endre professzor a Magyar Endokrinológiai és Anyag-csere Társaság elnöke (DE),

Vermes István professzor, az MTA külsõ tagja, a Telegdy-tanítványok nevében.

Tudományos elõadások: üléselnök: Vécsei László, az MTArendes tagja (SZTE) és Szabó Gyula professzor (SZTE)

Bódis József professzor, rektor (PTE): Trombocitákhoz kötõ-dõ szabályozási rendszer (PARS),

Molnár Dénes professzor (PTE): Miért is kezdtem foglalkoz-ni az elhízással?,

Palkó András professzor (SZTE): A radiológia jövõje: út amakromorfológiától a molekuláris képalkotásig,

Kovács L. Gábor akadémikus (PTE): Személyre szabottorvoslás: új kihívások a laboratóriumi medicinában.

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya

Telegdy Gyula akadémikus 80. születésnapja alkalmából tudományos ülést rendezett 2015 június 17-én

„Az alapkutatástól a diagnosztikán keresztül a klinikai kutatásokig: a Telegdy-iskola” címmel.

Betegek és családjaik, akik számára a gyógyulás már nem reáliscél. Segítség? Összefogás? Kezelések? Lelki segély? Miben is se-gít a hospice? Hogyan vehetünk búcsút szeretteinktõl, ha márnincs visszaút? A Pécs-Baranyai Hospice Alapítvány orvosai ésszakképzett ápolói, munkatársai tüneti kezeléssel és a családoktámogatásával enyhítik a betegek már reménytelennek tûnõ vég-sõ szenvedését.

– Tulajdonképpen mi is a hospice és ennek fényében mi az

alapítvány fõ tevékenysége?– Olyan betegeken és családokon próbálunk segíteni, akik számá-

ra a gyógyulás már nem cél. A hospice tulajdonképp egy szemlélet,gondolkodásmód, ellátási forma, filozófia. Egyre több olyan betegvan – nemcsak daganatos betegek –, akik súlyos, krónikus progresz-szív betegséggel élnek. Az állapotuk elõrehaladása során egyre többtünet jelentkezik – kifogástalan gondozás mellett is –, ami speciálisszakmai (palliatív) segítséget, támogatást igényel. De nemcsak a fizi-

Szemlélet, gondolkodásmód, ellátási forma, filozófia– õszinte vallomás a hospiceról Csikós Ágnestõl, a Pécs-Baranyai Hospice Alapítvány elnökétõl

33


kai, hanem a pszichiátriai tünetek, mint például szorongás vagydepresszió is enyhítendõk.

– Acsalád mennyire érintett ebben, rájuk milyen teher ne-hezedik?

– A másik nagyon fontos eleme a hospice ellátásnak, hogynemcsak a betegekrõl kell gondoskodni, hanem legtöbb esetben acsalád is a betegek mögött áll, így õk is ugyanannyira érintetteklehetnek. Multidiszciplinális csapattal dolgozunk, így az orvos-kollégák mellett kiváló ápolói gárda, dietetikusok, gyógytorná-szok, fizikoterapeuták végzik tevékenységüket, kiváló önkéntese-inkkel kiegészülve. A mentálhigiénés gondozást is igyekszünkmagas szinten nyújtani – mind betegeknek, mind családjaiknak –pszichiáterek, pszichológusok, szociális munkások segítségével.

– Hogyan és hol valósul meg a hospice ellátás?– Az ellátás nem helyhez kötött, lehet a beteg otthonában, il-

letve intézeti körülmények között egyaránt.– Kik kerülhetnek hospice ellátásba?– A hospice ellátásba Magyarországon fõleg daganatos bete-

gek vesznek részt, de nagyon szeretnénk, hogy a jövõben más be-tegségben szenvedõk is több lehetõséget kapjanak. Bizonyos ese-tekben ma már bekerülhetnek autoimmun betegségben, bizonyosprogresszív neurológiai betegségben, illetve AIDS-ben szenve-dõk, de szívelégtelen és végstádiumú COPD-os betegek sajnosnem. A másik kritérium, ami a magyarországi rendszerben szere-pel, hogy a betegek gyógyító célú kezeléseket nem, viszont palli-atív célút teljes mértékben kapnak. Tévhit volt régen, hogy akihospice ellátásba kerül, az már semmilyen kezelésben nem része-sül. Ez nem így van. Mi onkológus, kezelõorvos és családorvoskollégákkal nagyon szorosan együtt dolgozunk, és azt a helyzetetszeretnénk megteremteni, hogy egy ellátást igénylõ személy min-den kezelést megkapjon, ami az állapotának és szükségleteinekmaximálisan megfelel, ugyanakkor ne essünk bele abba a hibába,hogy indokolatlan és felesleges beavatkozásoknak tegyük ki.

– Mit jelent a palliáció?– Tüneti kezelést jelent, amikor az elsõdleges cél nem maga a

betegségek gyógyítása, hanem a tünetek kezelése. Úgy is szoktammondani, hogy minden hospice ellátás palliatív, de nem mindenpalliatív ellátás hospice. Gyakorlatilag minden orvos végez pal-liációt, de ez az ellátás elsõsorban a tüneti kezelésekre fókuszál,ami felléphet a betegség korai szakaszában is, nem csak a termi-nálisban. Ezen ellátások köre egyre inkább bõvül Magyarországon.

– Mi a helyzet a finanszírozással?– Gyakorlatilag a hospice ellátás Magyarországon 2004 óta

OEP által finanszírozott egészségügyi szakellátás. Ez a finanszí-rozás kb. a 60%-át fedezi a valós kiadásainknak. Az ellátás a be-teg és családja számára teljesen ingyenes.

– A többi kiadást mibõl fedezik?– Az alapítvánnyal Baranya megye 71 településén látunk el

egy közel 250 000 fõs területet, és nagyon fontosnak tartjuk azt,hogy ne csak a pécsi betegek és családok kaphassák meg ezt azellátást, hanem egészen kis falvakban élõkhöz is eljuthassunk.Ezen betegek területi ellátását a jelenlegi finanszírozási formanem tudja fedezni, ezért nagyon fontosak a különbözõ plusz lehe-tõségek: pályázati források, egyéni adományok, 1%-os felajánlá-sok, melyek nélkül nem tudna az alapítvány mûködni.

– A betegek mennyire tájékozottak a hospice lehetõségei-rõl?

– Több mint 10 éve dolgozunk ezen a területen, és még min-dig akad olyan, aki nem hallott róla. Üzenetként szeretném továb-bítani, hogy a hospice nem az agonizáló betegeknek az ellátása.Egyre erõteljesebben kell kommunikálni, hogy az emberek mer-

jenek palliatív ellátáshoz fordulni a betegségük korai stádiumábanis, mert így az állapotuknak megfelelõen tudjuk õket támogatni.Azonban még mindig sokan úgy gondolják, hogy az ellátás eluta-sításával távol tarthatják azt a gondolatot, hogy ez a betegség elõ-rehalad és már nem visszafordítható. Szemléletváltásra van szük-ség, hiszen másképpen kell ezen betegekrõl gondoskodni, más-képp kell hozzáállni az ellátáshoz.

– Körülbelül meddig kezelnek egy beteget?– Ez személyenként változó. Számomra az a legnehezebb szi-

tuáció, amikor valakihez csak egyszer tudunk kimenni, mertilyenkor tényleg csak az utolsó napokon vagyunk ott. Viszont aztelmondhatom, hogy valamikor még ez az egy vizit is nagyon so-kat jelent a betegnek és a családnak is. Van, ahova akár egy évigis járunk, illetve van olyan beteg is, akit el kell „bocsátanunk”,mert annyival jobban lett. Ilyenkor nem kerül ki teljesen az ellá-tásból, csak egy kicsit szabadabb lábra tudjuk engedni. Egy kon-taktot megtartunk, például egy önkéntes által, de nem kell rend-szeresen a szakemberek segítsége.

– A külföldi viszonyokkal összehasonlítva milyen szintenvan az itthoni hospice ellátás?

– Volt szerencsém több helyen dolgozni és tanulni Európában,illetve a tengerentúlon is, és azt látom, hogy kb. 20 évvel vagyunklemaradva, de mi sokkal nagyobb tempóval fejlõdünk. Az, hogyaz ellátási formák finanszírozva elérhetõk, már egy nagyon nagyelõny. Azon dolgozunk, hogy ezek integrált módon mindenhol el-érhetõk legyenek. Külföldön aktív palliatív osztályok vannak,amik kimondottan egy tünetnek a rendezésére törekszenek. Ná-lunk, a Klinika Központ osztályain fekvõ betegek számára a palli-atív mobil team elérhetõ, ami jelenleg pályázati keretbõl finanszí-rozott. Szakápoló, pszichológus, és orvoskollégák is tagjai enneka csapatnak.

– Egy otthonfekvõ beteget hányszor látogatnak?– Nagyon változó. A család vagy a háziorvos kérésére kimegy

egy kolléga a beteghez és elvégzi a szükségletek felmérését fizi-kális és pszichés tünetekre, szociális körülményekre, családi rend-szerre vonatkozóan, majd ez alapján látjuk el a beteget. Van, hogyhónapokig csak ápoló jár a beteghez, ha nincs orvosi teendõ, deamennyiben a tünetek kezelése szükségessé teszi, egy orvos napiszinten is látogatja a beteget. Mindig az állapothoz igazodik az ellátás.

– Hogy lehet valakibõl önkéntes?– Bárki lehet önkéntes. Ez egy nagyon jó lehetõség, ezért is

örülünk, hogy jelenleg is vannak orvostanhallgató kollégák, akikönkéntesként dolgoznak az alapítványnál és nagyon sokban segí-tik a mi munkánkat. Bárki, aki eljön a megbeszélésünkre, bekap-csolódhat a munkába, attól függõen, hogy betegágy mellett sze-retne dolgozni, vagy inkább a szervezésben segítene. Végtelensok lehetõség van, hiszen mindenkinek van olyan tehetsége, olyanplusz, amit õ tud adni, akár egy betegnek, akár egy családnak,akár magának a szervezetnek. Az elméleti rész mellett nagyonnagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlati részre. Egyrészt betegmeg-beszéléseken, másrészt pedig a betegek otthonában megismerveaz ellátást tudtak bekapcsolódni a kollégák a munkába.

– Hallgatóként van-e lehetõség arra, hogy az önkéntessé-gen kívül kicsit máshogy is belekóstolhassunk a palliatív or-voslásba?

– Az egyetemen belül több palliatív kurzuslehetõség is van,melyeket minden évben meghirdetünk, mint például a palliatív or-voslás c. elektív tantárgy.

– Köszönjük szépen a beszélgetést!Bábindeli Cintia

Forrás: Confabula 2015. május

34


Egyedülálló és fájó módon aktuális kezdeményezést indíta-nak útjára a Pécsi Tudományegyetemen a „láthatatlanjárvány”, azaz a koponyasérülésekbõl származó rendkívülsúlyos szövõdmények megelõzése érdekében. A Tudatosanagyunk épségéért program csak akkor lehet sikeres, ha mi isteszünk érte.

C sak az elmúlt egy hónapban négy olyan súlyos gerinc-és koponyasérülést kellett ellátni a PTE KK Idegsebé-szeti Klinikáján, amelyek a lehetõ legabszurdabb mó-

don, cseresznyefáról való leesés miatt keletkeztek, két esetbenráadásul az orvosok minden tudása sem volt elég ahhoz, hogymegakadályozzák a súlyos, maradandó károsodások kialakulá-sát. Az ilyen, banálisnak tûnõ, ám tragikus következményekkeljáró esetek szó szerint mindennaposak, nem csoda hát, hogy azidegsebészek fel nem ismert járványnak nevezik a hétköznapibalesetek nyomán kialakuló koponyasérüléseket. A pécsi Idegse-bészeti Klinikán mûködõ Neurotrauma munkacsoport mostnagyszabású megelõzõ programmal próbál gátat vetni a járványterjedésének.

Az idegsebészek régi adósságot rónak le ezzel, mondja dr.Büki András, az idegsebészeti klinika igazgatója, a NemzetköziNeurotrauma Társaság elnöke, egyben a kezdeményezés ötlet-gazdája. „Folyamatosan azzal kell szembesülnünk, hogy micso-da emberi tragédiák történnek nap mint nap, pusztán a tudatlan-ságnak és a gondatlanságnak köszönhetõen. Azt is tudni kell,hogy ennek egyetlen valódi ellenszere van, ez pedig amegelõzés” – fogalmaz a szakember, aki az elmúlt évek soránkollégáival az úgynevezett „enyhe” koponyasérülések vizsgála-ta és újrakategorizálása terén végzett úttörõ munkát. A jelentõsnemzetközi visszhangot kapott, többek között az Egyesült Álla-mok védelmi minisztériuma által finanszírozott kutatás meggyõ-zõen bizonyította be, hogy azok a mindennapos, jelentéktelennekgondolt esetek, amikor kisebb háztartási, közlekedési, avagysportbalesetet szenvedünk, súlyos, visszamaradó következmé-nyekkel járhatnak, amennyiben nem fordítunk kellõ figyelmetrájuk. Ezekrõl sok esetben ráadásul nem is tudunk, hiszen példá-ul kevesek fejében fordul meg, hogy a munkájukat ellehetetlení-tõ figyelemzavar, depresszió egy több hónappal korábbi, kisebbbaleset következménye.

A Neurotrauma csoport által szervezett Tudatosan agyunképségéért kezdeményezés június 30-i elsõ tanácskozásán ennekmegfelelõen a szûkebb tudományos szempontokon felül a tá-gabb összefüggésekrõl is szó esik. Dr. Sándor János, a Debrece-ni Egyetem tanszékvezetõ docense például az agysérülések tár-sadalmi-gazdasági hatásáról tart elõadást, míg a General Electricképviselõi a cég egészségügyi informatikai fejlesztéseit mutatjákbe. Mindez azért is fontos, mert a felvilágosító-megelõzõ tevé-kenységen túl a program másik eleme egy adatbázis és egy infor-mációs felület létrehozása a koponyasérülésekrõl, és az ezen a té-ren elért legfrissebb tudományos eredményekrõl. Mindez elsõ-sorban a háziorvosoknak és a helyi kórházak személyzetének

válhat hasznára, ám ezen is túlmutat a Büki András által megál-modott komplex beteginformációs rendszer, amely révén a mármûködõ teleradiológiai modellek mintájára az ország legtávo-labbi pontján történõ koponyasérülések kapcsán is azonnali se-gítséget tudnának adni a pécsi orvosok. Amind a legfrissebb ada-tokat, mind a balesetet szenvedett kórtörténetét tartalmazó adat-bázisból tájékozódó specialisták azonnal online kapcsolatba tud-nának lépni a kezelõorvosokkal, amelynek nem csupán a kritikusfontosságú akut fázisban lenne nagy jelentõsége, hanem a reha-bilitáció során is, nem beszélve arról, hogy a belesetek utóköve-tése egyedülálló lehetõséget biztosítana az agysérülések lefolyá-sának és az agy önkorrekciós képességének idõbeli követésére.

A rendszer létrehozásához jelentõs pályázati forrásokra isszükség lesz, ám a PTE saját erõbõl mindenképpen elindítja azta „pilot-programot”, amely elsõ körben a dél-dunántúli régióbanveszi fel a harcot a láthatatlan járvány ellen. A sikerhez perszesok szereplõ összehangolt munkája szükséges, és ezért is bízikBüki András abban, hogy az elsõ tanácskozás sok érdeklõdõtmozgat meg, és sok érdemi javaslat születik.

Aszakember szerint a gondatlanságmindannyiunk legnagyobb ellenségeA visszafordíthatatlan károsodásokat okozó koponyasérülésekjelentõs része megelõzhetõ némi józan ész segítségével, hangsú-lyozza Büki András. Amellett, hogy nem kezdünk akrobatikaimutatványokba fél kiló cseresznye leszüretelése érdekében, szin-tén élet és halál kérdése lehet a „lábat elõre” elv betartása, azazismeretlen vízfelületbe nem fejjel, hanem lábbal elõre ugorjunk -bármennyire is nyilvánvalónak hangzik mindez, a súlyos kopo-nyasérülések nagy hányada származik nyáron a balul elsült fejes-ugrásokból. A lábat elõre alapelvhez hasonló fontosságú a sisak-használat: amennyiben a gyalogos tempónál gyorsabban hala-dunk, akár motoron, akár kerékpáron, akár gördeszkán, használ-junk sisakot. Rengeteget emlegetett, ám ennek ellenére sokak ál-tal a mai napig ignorált tanács a biztonsági övek bekötése, nemcsupán a személyautókban, hanem a buszokon is, mondja BükiAndrás, aki már túl sokszor találkozott az egyszerû szabály fi-gyelmen kívül hagyása által okozott tragédiákkal. Kevésbé nyil-vánvaló a vérhigítószerek és a súlyos agykárosodások közöttiösszefüggés. Ezek a széles körben alkalmazott gyógyszerekazért lehetnek veszélyesek, mert hatásukra az egyébként ártal-matlan, kisebb agyi bevérzések is nagy területre kiterjedõ véröm-lenyeket eredményezhetnek, ezek pedig megsokszorozzák a je-lentéktelennek tûnó koponyasérülések által jelentett kockázatot.Mindez nem jelenti azt, hogy a stroke és szívinfarktus megelõzé-sében kulcsfontosságú szerepet játszó szereket számûzni kell agyógyászatból, teszi hozzá Büki András, azt azonban igen, hogymind a szereket felíró orvosoknak, mind az azt szedõ páciensek-nek tanácsos meggyõzõdnie azok elengedhetetlen mivoltáról.

Forrás: Új Dunántúli Napló 2015. június 30.

Közös harcot hirdetnek a láthatatlan járvány ellen

Elkerülhetõk lennének a koponyasérülések

35


Szükséges a hatóságok segítsége isA koponyasérülések nyomán kialakuló következmények, mintpéldául a csökkenõ munkaképesség, avagy idejekorán bekövet-kezõ idõskori elbutulás, óriási terhet raknak az egész gazdaság-ra. Ezek mellett pedig természetesen ott vannak a látványos, sú-

lyos esetek, amelyek hosszas rehabilitációt követelnek meg, két-séges sikerrel. Az orvosoknak a baj megelõzésében is szerepetkell vállalniuk, de ehhez mások is elengedhetetlenek: a programaz egészségügyi szereplõkön túl a különbözõ hatóságokra, ön-kormányzatokra és a Pécsi Tudományegyetem hallgatóira is épít.

Fülöp Zoltán

Új reményt jelent a fül-orr-gégészet és az idegsebészet példás együtmûködése

Csapatban még hatékonyabb a munkaM agyar viszonylatban eddig nem hatékonyan kezelt betegek gyógyítására nyújt esélyt a Pécsi Fül-Orr-Gégészeti és Fej-

Nyaksebészeti, valamint az Idegsebészeti Klinika együttmûködése, amely révén határterületi, ún. agyalapi eredetû elválto-zásokat tudnak kezelni a két klinika orvosai. Az elsõ sikeres mûtétek nyomán tartott kongresszusi beszámolók felkeltették a fül-orr-gégészeti szakma érdeklõdését, s egyre több beteg érkezik Pécsre.

A magyar fül-orr-gégészek több évtizedes adósságát törlesztik a két klinika mintaértékû együttmûködése révén, fogalmaz a ko-operációt kezdeményezõ dr. Gerlinger Imre, a PTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinikájának igazgatója. A koponyaala-pon található elváltozások – többek között olyan kórképek tartoznak ide, mint az arcidegbõl kiinduló daganatok, a belsõ hallójárat-ból kiinduló tumorok, a kisagy– hídszöglet nagyméretû, siketséggel járó tumorai, a halántékcsont csúcsának elváltozásai, a halán-tékcsontot roncsoló folyamatok, az agyalapi vénákból kiinduló tumorok – ilyen szintû együttmûködésen alapuló kezelése minded-dig váratott magára a magyar egészségügyben. Bár az agyalapi eredetû daganatok többsége jóindulatúnak számít, anatómiai elhe-lyezkedésük miatt veszélyt jelenthetnek a betegek számára a mûtéti beavatkozás elmaradása esetén. Svájci és olaszországi tanul-mányútjai során Gerlinger Imre tanulmányozta a szükséges technikákat, és arra is lehetõség nyílt, hogy a klinika egy fiatal orvosaegy féléves ösztöndíj segítségével Olaszországban szerezze meg a szükséges tudást. Az Idegsebészeti Klinika professzoraival kö-zösen kialakított team munkája nyomán egyre több helyrõl érkeznek a pécsi orvosok szakértelmében bízók. Ezzel egyidejûleg né-hány beteg mûtéti ellátása – OEP-finanszírozás mellett – szeptembertõl Olaszországban folytatódik megfelelõ kooperációban.

Az akadémiai doktori értekezését épp a múlt hét során sikerrel megvédõ Gerlinger Imre úgy véli, hogy az ilyesfajta innovációaz egyetemi klinikák kötelessége és felelõssége, nem beszélve arról, hogy olyan betegek számára nyújthatják most a gyógyulás le-hetõségét, akik eddig nagyon rossz életminõségben voltak kénytelenek élni.

Fülöp ZoltánJakab Ildikó fotói

az Általános orvostudományi kar tanácsa azakari tanács 2015. június 18-i ülésének...

Documents