Az ókori Róma

Az Appenini-félsziget természeti viszonyai

• éghajlata az Alpok északi hegyláncainak köszönhetően védett volt a hideg áramlatoktól;

• a dombok között elnyúló medencék (az ókorban Etruria, Latium, Campania néven ismertek) nagyon jó termőfölddel rendelkeztek,

• A dombvidékes területei alkalmasak voltak a legeltető állattartásra

• Ásványi kincsekben szegény (kivétel Elba-szigete, ahol vasérc, márvány)

• Nincsenek akadályai a közlekedésnek – könnyű a kapcsolattartás a távoli vidékek között is,

Az Appenini-félsziget népei

• A félsziget a neolitikum korától lakott,

• A Kr. e. 2. évezred végén számos nép – mint például az italikuszok, etruszkok, szabinok, szamniszok és a latinok – települt meg Itáliában, délen pedig görögök.

Az etruszkok

• Első nyomaik kr. e. 9. századtól• Eredetüket illetően 3 teória: (keleti szármázás,

északi, ősi – itáliai eredet),• Nyelvük: már az ókorban is holt nyelv, ma már el

tudják olvasni és megértik (de a szűk az ismert szókincs – sírfeliratok, vallási fogadalmak), máig nincs besorolva (indoeurópai ???)

• írásuk: megfejtve, 26 betűs abc, a görögöktől átvéve,

Az etruszkok politikai élete

• Etruria: fejlett mezőgazdaság, Elbának köszönhetően gazdag nyersanyagkincsek,

• 12 városi királyság (Caere, Vei, Tarquini, Clusium, Volsinii stb.), amelyek élén az uralkodó (lucum).

• A 12 város szövetséget alkotott• Társadalmukról keveset tudunk: volt arisztokrata

rétegük és rabszolgáik is. • A 6. Századtól terjeszkedő politika: a Pó és dél

felé (Latium meghódítása)

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/87/Etruscan_civilization_map.png

Az etruszk kultúra

Az ókori Róma történelmének korszakai

• Róma alapítása – kr. e. 753

(a latinok mellett a szabinok vesznek részt benne)

• A királyság kora – kr. e. 753 – 510

• A köztársaság kora – kr. e 510 – 27

• A császárság kora – kr. e. 27 – Kr. u. 476

Róma alapítása

• A város helye már a 10. századtól lakott

• Főként pásztorcsoportok lakják, latinok, szabinok, etruszkok

• A helyszín fontos átkelőhely a Tiberisen

• Róma több kisebb település összeolvadásából jön létre folyamatos harcok során

• A 753. történetileg is elfogadható

A királyság társadalma

• A társadalom meghatározó szervezőereje a nemzetségekhez (gens) való tartozás

• Az eredeti nemzetségekbe tartozók: patríciusok és a cliensek, akiket a hűség (fides) köti a patríciushoz.(politikai jogok és részesedés az ager publicusból vagyis a közföldekből csak a Popolus románus tagjait, vagy is a római népet illetik meg)gens – curia – tribus – popolus romanus

• Plebejusok nem részei a popolus romanusnak: nemzetségeken kívüliek

• Kis számú rabszolga

A királyság politikai rendszere• Király: - a legenda szerint 7, de több

volt,- méltóságjelvényei (bíbor tóga, fasces,

trónszék) etruszk eredetűek,- Választott méltóság, nem örökíthető• szenátus: a nemzetségek vezetői, 100

majd 300 fő, tanácsadó testület,• Népgyűlés (comitium): a popolus

romanus felnőtt férfi tagjai, • Servius Tulius reformja: származás

helyett lakóhely szerinti 4 tribus, amelyen belül vagyon szerinti 5 classis (a plebejusok is), A classisokon belül századok (centuria – összesen 193) – csak a köztársaságban valósul meg teljesen)

Cloaca maxima