Az ókori rómaiétkezési szokások

Készítette: Hárs Bianka

a vendéglátás Rómában fontos társadalmi eseménynek számított

Jellemző szokásaik voltak;a fogadott vendéget minden jóval elláttáktávozásakor ajándékkal kedveskedtek neki

A római vendégszeretet

a vendégbarátsággal való visszaélést a legnagyobb gyalázatnak tartották

Társadalmi eltérések

• Vagyonosabb rétegek

Pazarló lakomákÁltalában: több fogás gyakori az

előétel, főétel, desszert húsok (sertés-, borjú-,

birka-, baromfihúsok, vadak, énekesmadarak)

halételek gyümölcsök bor

• Szegényebb rétegek

Egyszerűbb étkekÁltalában: árpa-, búza-, köleskásák,

melléjük különböző mártások

saláták apróbb halak gyümölcsök bor

ÉtkezésekA rómaiak naponta háromszor étkeztek

1. Reggeli (Ientaculum)

• 6-7 óra között fogyasztották el• jellemzően egyszerű ételeket reggeliztek• általában: gyümölcs, kenyér, olajbogyó,

sajt, esetleg mézes bor

2. Ebéd (Prandium)

• 11-12 óra körül került rá sor• már több fogásból állt

• többnyire kása vagy főzelékféle, gyümölcsök, halak, hideg és meleg húsételek, valamint must, mézes bor és méhser

• (esetleg az előző napi cena maradéka)

3. A nap főétkezése, a cena• késő délutáni órákban (kb. 3 körül kezdődött)• jellemzően bőséges ételsor• módosabbaknál először étvágyserkentő előételek

(tojás, saláták, osztriga, olajbogyó, apró sós halak)• utána több fogásból álló tényleges cena• desszert (sajt, befőzött és friss gyümölcs, többnyire

alma)

„A rejtélyek terme” Pompejiben(The Hall of Mysteries, Pompeii, 79 AD)

Az étkezés helyekorai időkben a ház központi helyiségében, az

átriumban folyta köztársaság korában külön ebédlőket építettek

a vendégek vacsora előtt kezüket és a lábukat megmosva, kényelmes heverőkön heverve ettek és

ittak a heverők 3 oldalról fogták körül az asztalt, a negyedik oldalt a tálalás és a közlekedés miatt szabadon hagytáka heverőket puha takarókkal fedték, párnákkal tették

kényelmesebbé és szebbé

Általános római ételek

Halételek

• sütve-főzve egyaránt szerették• tengeri és édesvízi halakat is ettek• tengeri halból főleg makrélából készült a

legkedveltebb mártás, a „garum”

pl.:angolna, lepényhal, tintahal, osztriga

Húsételek

• ezek voltak a főfogások• sok mindent ettek, pl.: disznó, juh, szamár,

nyúl, meztelen csiga, szárnyasok: baromfi, fácán, fogoly, pulyka, kacsa, liba, gólya, apró énekesmadarak

„A fényűzéstől sorvad Mars ős városa…A páva, melynek tolla arany babylon palást,numida gyöngytyúk és gallus kappan – ím! –ketrecben él, hogy ínyed csiklandozza majd,A gólya, messze tájak kedves vándoraa hűszívű, a karcsúlábú, cserregő,a télen száműzött, tavaszhozó madárdorbézoló nép serpenyőjén fészkel itt.”(Petronius)

Édességek

• nem ismerték a cukrot• mézzel vagy sűrített mustpárlattal

édesítettek • nem nagyon voltak édesszájúak,

csemegeként jobban kedvelték a gyümölcsöket

Gyümölcsök

• sok gyümölcsöt termesztettek és fogyasztottak

• sokat ők honosítottak meg (cseresznye, őszibarack, szelídgesztenye)

• alma, körte, szilva, cseresznye, szőlő, őszibarack, datolya, mandula, dinnye egyaránt megtalálható

• volt az asztalukon• körtéből: körtebort, körteborecetet, mézben főtt

körtét készítettek

Zöldségek

• termeltek vörös- és fehér céklát, több mint 12 féle salátát, articsókát, spárgát, tököt, uborkát, karalábét

• szerették a hüvelyeseket (bab, borsó, lencse)

• különösen odavoltak a pörkölt csicseriborsóért

Italok

• vízzel hígított, különböző fűszerekkel ízesített borok

• kecsketej• árpából készült sör

Említésre méltó rómaiak• Marcus Gabius Apicius (Kr. u. 1. század)

• Lucius Licinus Lucullus (Kr. e. 118-57)

Érdekességek: