az oroshÁzi evangÉlikus egyhÁzkÖzsÉg ingyenes lapja … · xix. évfolyam 1. szám · 2012....

Mindenkinek áldott feltámadási ünnepet kíván az Orosházi Evangélikus Egyházközség!

AZ OROSHÁZI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉGINGYENES LAPJA

XIX. évfolyam 1. szám · 2012. böjt–húsvét

HARANGSZÓ

M ert semmi jel nem utalt arra, hogyvalami meg fog változni. Hiába

hallották háromszor is a tanítványok Jé-zustól, hogy így kell történnie, amikormegtörtént, mégsem tudtak vele mit kez-deni. Maradt a kétségbeesés, a bukás fe-letti csalódottság, az égető, megválaszo-latlan kérdés: mikor érkezik már el a meg-váltás? Harmadnapra? Mikor elmúlik anagy ünnep, mikorra lassan elfelejtik anázáreti tanító szenzációját, mikor a hételső napján megint csak egy új hét kezdő-dik el – immár nélküle? Mi történik har-madnapon? Úgy látszik, nem volt elég aMester ígérete, hogy ő a feltámadás és azélet. Úgy látszik, nem voltak elegendők ajelek, az élet diadalának jelei: Jairus gyá-szos szobájában a kislány életre támadá-sa, a naini gyászmenet előtt a koporsóbólfelkelő ifjú, vagy a betániai sírboltból kilé-pő Lázár. Nem voltak elegendők, mertmost úgy tűnt, hogy a kereszten maga azélet halt meg.

Harmadnap hajnala azonban meg-mutatta, hogy a világ legsötétebb ellent-mondása nem lehet igaz. Az élet nem hal-hat meg! A világ lényege, a teremtő isteniakarat legnagyobb csodája nem válhatmartalékává semmi életellenes erőnek,bűnnek, betegségnek. Húsvét üzenetenem egy pompázatos, beharangozott vi-lágszenzáció keretében lett ismertté azemberiség előtt. Acsodát elhinni alig aka-ró asszonyok, a teljes igazságra lassan-lassan rádöbbenő tanítványok voltak aszemtanúk szűk körben. De az általuk el-mondott hír diadalútja nem ettől függött,hanem magától a hírtől: az élet győzött ésmindig győzni fog.

Ezért mindig különleges élmény szá-momra, amikor a tavasz még nem bontjaki minden színét.Amikor a vidám sárgás-

zöldek még nem intenek az utak mellől,amikor a látóhatárt meghatározó lombo-sodás még nem terít zöldes fátylat a jól is-mert tájra, amikor vadcseresznyék vagykökénybokrok messze kiáltó fehérségemég nem virít ki a szürkés háttérből. Delehet érezni, hogy az élet készül valamire.Ellenállhatatlan erővel akarja sokszínű-ségével, gazdagságával, újabb életet for-rásozó megnyilvánulásaival elborítani aföldet, felrázni a lelket, visszaadni az életdiadalába és megfizethetetlen áldásábavetett hitet. Pedig a tavasz még hordja ahideg tél minden sebét. Metsző szél szag-gatta ágakat, latyakos olvadások kerék-nyomba dermedt emlékét, kevesebbethozó ősz feletti aggódás hosszú estéit, hóalá temetett remények tetemeit. De vanbátorsága újrakezdeni. Nem a múltba ré-ved, hanem új rügyet, új hajtást, új életethoz, azzal az érintetlenséggel, ami csak azújrakezdők, a tiszta lappal indulók saját-ja. Még nagyon kevés a zöld, de a földmár sóhajtja a nagy megújulást. Ilyenkorkiáltja a világba a húsvét a „csakazértis”üzenetét.

Valahogy át kellene vennünk a friss ta-vasz élni akarásának lendületét. Fel kelle-ne mérnünk mindent, ami előbukkan azolvadás után, szembe kellene néznünkazzal, hogy mit hagytunk a tél halott hi-degében megfagyni, ki kellene ráznunkfülünkből, lelkünkből üres szavak, hazugszólamok álmosító zsongását. Bátorságkell ehhez, a jövőt akarók bátorsága. Mertsokszor ijesztő, hogy magunk mennyithibáztunk. Ijesztő, hogy hányszor féltünkaz igazságtól. Ijesztő, hogy saját magunk-ban hogyan kerekedett felül az, amit ma-gunk sem akartunk. És mindig vannakolyanok, akiknek a megijedt, visszahúzó-dó tömeg kell, amelynek mindent meg le-

het mondani, amelyet a lelkénél fogva le-het rángatni, amely közé csillogó hamisít-ványt lehet szórni, hogy az arctalanná tettegyén azt keresse a porban és verekedjenössze a többi becsapott keresővel.

Felemelni a fejet, felemelni a szívet,felemelni a tekintetet: vannak korok, ami-kor nagy bátorság ezt megtenni. Nagybátorság, mert olyannyira elhitették a fe-lül hangoskodók, hogy van erejük és ha-talmuk visszatörni az igába a kitörni aka-rót, hogy ennek a megaláztatásnak a fáj-dalmát nem meri már vállalni senki. Denézzünk szét: a tavasz sem törődik And-rás-napi latyakkal, karácsonyi metszőszéllel, vízkereszti hófúvással, gyertya-szentelő becsapós napsugarával. Mind-egyik lenyomata ott van a múlton, de el-jött az ideje annak, hogy új szülessen, ésaz új meg is születik. Bármi is volt, sohanem késő a búcsú a régi rossz szokásnak,feledés az előítéletnek, ölelés a rokonnak,békejobb a haragosnak. Higgyük el, hogylehet másképp! Higgyünk abban, hogyajándékba kaptuk a kort, melyben élünk,melynek jelenét és jövőjét kezünkbe ve-hetjük és élhetjük.

Ne higgyünk annak, aki a megváltoz-tathatatlan taposómalom hamis prófétá-jaként gyűlöletet és megosztottságot szít.Nem hagyjuk, hogy 2012 tavaszán koráb-bi telek halott fuvallata megdermessze azéletet akaró megújulást. A gazdag aratásreménységével lendül a magvető keze, abőséges, vidám szüret vágya indítja agazdát lemetszeni a régi vesszőt… Hús-vét diadalmas Urába vetett hitünk ésKrisztusnak az erőtlenségünk által célbajutó ereje munkálja közöttünk, hogyegyütt akarjuk az Istentől ajándékba ka-pott újat. Mindannyian.

ÖRDÖG ENDRE

Bátorság az élethez

A z Isten által akart életrend szerintlelkészi szolgálatom leghosszabb

szakaszát, az aktív lelkészi szolgálatot le-zárom, igyekszem egy igei összefoglalástadni. 41 éven át mi volt a legfőbb szándé-kom? A kiindulási pontom az ApostolokCselekedetében olvasható.

Pál apostol és kísérői megérkeztek apizídiai Antiochiába. Az ünnepi rend sze-rint zsinagógába mentek. Hátul leültek.Agyülekezet vezetői üzenetet küldtek azidegeneknek e szavakkal:

[ApCsel 13,13–15]

Isten megérttette velem, hogy ha vala-ki vasárnaponként elcipeli életét a temp-lomba, mindenfélétől megterhelve, bele-fáradva, akkor biztató, bátorító, erősítő,felemelő szóra (igére) van szüksége, hogytovább tudja hordozni meggyűrődött,megsebesült, megkeseredett életét.

Már az is csodálatos, hogy az Úr Jézuselindult a Szentföld területén falvakba ésvárosokba, hogy az embereket saját élet-helyzetükben szólítsa meg. A perspektí-vátlanok számára Isten országa örömtelitávlatát ragyogtatta fel, és gyógyító szere-tettel fordult mindenféle beteg felé. Meg-szánta őket elesettségükben, mert látta,hogy az életüket céltalanul és értelmetle-nül tengetik napról napra. Nincs táma-szuk, azaz nincs pásztoruk. S ezért mond-ta a tanítványainak:

[Mt 9,35–37]

De mit kell mondani az elesetteknek,aszténiásoknak, életük értelmét, irányátelvesztőknek?

Nekik hiába mondogatjuk, hogy le-gyenek jók, becsületesek, viseljék el az el-viselhetetlent, sose adják fel, viselkedje-nek rendesen stb. Mert az elesettek, el-gyötörtek között az ilyen szó nemcsaknem gyógyító, hanem sebet ejtő, és éppenezért a bűn kategóriájába számítandó. Deakkor mit kellene szólni? S így lett vilá-gossá, hogy nem mit, hanem Kit kell hir-detni. S az lehet a szenvedő ember kiútja,ha lelki tekintetét a Szenvedő Krisztusraemelheti, hogy Róla olvassa le az életharclegnagyobb titkát. Alaptételként fogad-tam el, amit a népek apostola így határo-zott meg a vele vitába szállóknak, de min-denki más számára is:

[1Kor 2,2]

Megrendítő felfedezni, hogy ebben aszent vállalkozásban a mi büszke akara-tunk a legjelentéktelenebb adalék. Alá-zattal és leborulva szabad tudatosítani,hogy Isten az, aki a nagyszerűt elkezdteaz övéiben.

[Fil 1,6]

Ő kezdte el bennünk azt, amit olykortévedésből és önhittségből magunknaktulajdonítunk, és azt véljük, hogy mi tér-tünk meg, holott még a tékozló fiú is„megtaláltatott” a hazamentében.

Jobb, ha szerényen tudatosítjuk az ÚrJézus részben lehűtő, részben felemelőszavait:

[Jn 15,16–17]

Van-e fontosabb a Szentírásnál?

[Jn 20,31]

Negyvenegy évem volt az aktív szol-gálatban. De mikortól vagyok evangéli-kus lelkész? Nem a dátumát tudom, ha-nem az igéjét – az elveszett fiúk felisme-

rése óta (Lk 15), mert ilyen az ember –mint a fiúk: tékozló, szeretetlen, de mégissejt valamit a jó megoldásról… ám nemez a lényeg, hanem az, hogy azAtya haza-váró… hogy az egyiknek szalad elébe, amásiknak megy utána…

Sőt, úgy tapasztaltam: volt, hogy elé-bem jött… valamikor az 1960-as évek kö-zepén, és én ezt feleltem – Simon Péterután: Uram, kihez mennénk? Mindezt abékéscsabai gyógyszerraktárban. S utá-nam jött, amikor felfedeztem, hogy kikkellettek neki: a gyilkos Mózes, a gyilkosés házasságtörő Dávid, a háromszorosantagadó Péter, valamint Pál, az egyház,Krisztus testének üldözője. Értsük meg abűnbocsánat valóságos voltát! Nagysze-rű tétel Staupitztől a még fiatal, de hitbelikrízisektől szenvedő Luthernek: JézusKrisztus nem képzelt bűnösök képzeltmegváltója, hanem valódi bűnösök való-di megváltója. Őt hirdettem.

Az említett 41 évből több mint 18 évetOrosházán töltöttem. Megharcolt élet,olykor küzdelmekkel. Volt nagyon nehézidőszak, volt könnyedebb. De mindigbuzdító, bátorító szót volt szándékom-ban hirdetni az ige köré gyűlt közösség-ben. S azt is tudom, Orosházára jövetelemnem az én akaratom volt. Az esperesiszolgálat sem az én akaratom volt. Meg-futhattam volna innen, de az én Uram ésIstenem nem engedett. 1996-ban mármegértettem. Június végén volt az espe-resiktatás. Előtte hónapokon keresztülfoglalkoztatott a szentige, hogy „nem tiválasztottatok engem, hanem én válasz-tottalak ki és rendeltelek…” Hónapokonkeresztül ez az ige forgott a fejemben, szí-vemben. Elérkezett az esperesiktatásnapja. D. Dr. Harmati Béla püspök felada-ta volt a beiktatásom. Már baktattunk be-felé a templomba, amikor felvetődöttbennem a kérdés. Vajon miről prédikálmajd a püspök? Milyen igét választott?Beértünk, zengett az „Erős vár…”, és apüspök hozzákezdett az oltártérben aszolgálathoz: „Hallgassátok meg azt aszentigét, amelyet írva találunk Jánosevangéliuma 15. fejezetének 16. versétőlkezdődően a következőképpen.” A gyü-lekezet felállt, s én majdnem elszédültem.A hónapok óta szívembe forgatott igehangzott el igehirdetési alapigeként:„Nem ti választottatok engem, hanemén…” – Jézus.

A küldetésnek immáron vége, és egykérésem van még: Jézus legyen irgalmashozzám! De mindenkihez, aki ennekfontosságára már rájött.

„Atyámfiai, férfiak, ha vanvalami buzdító szavatok a néphez,szóljatok.”

„Az aratnivaló sok, de a munkáskevés: kérjétek tehát az aratás Urát,hogy küldjön munkásokataz aratásába.”

„Mert úgy határoztam, hogy nemtudok közöttetek másról, csak JézusKrisztusról, róla is, minta Megfeszítettről.”

„Éppen ezért meg vagyok győződvearról, hogy aki elkezdte benneteka jó munkát, elvégzi a KrisztusJézus napjára.”

„Nem ti választottatok ki engem,hanem én választottalak ki, ésrendeltelek titeket arra, hogyelmenjetek és gyümölcsöt teremjetek,és gyümölcsötök megmaradjon, hogybármit kértek az Atyától az énnevemben, megadja nektek. Ezeketazért parancsolom nektek, hogyszeressétek egymást.”

„Ezek pedig azért írattak meg, hogyhiggyétek: Jézus a Krisztus, az IstenFia, és e hitben életetek legyen az őnevében.”

RIBÁR JÁNOS

41 évi lelkészi szolgálat után

OROSHÁZI HARANGSZÓ2 2012. böjt–húsvét

E vangélikus egyházunk számosgyülekezetében tradíció az egykori

konfirmandusok összehívása, a jubileu-mi alkalmak közös megünneplése. Ebbenaz évben szeretnénk a mi gyülekezetünk-ben is elindítani ezt a szép hagyományt.Úgy tervezzük, hogy az első alkalommalaz 50 éves jubileumra koncentrálunk,amely csapathoz csatlakoznának mégazok az egykori konfirmandusok, akik 1-2-3 évvel vannak túl a kerek évfordulón.Természetesen szívesen vesszük, ha bár-ki a még megelőző évekből velünk ünne-pel.

Gyülekezeti újságunkban kb. egy év-vel ezelőtt vetettem fel először a közösünneplés, találkozás gondolatát. Akkorszemélyes emlékezéssel próbáltam megfelidézni azt az áldott emléket és élményt,melyet a konfirmációm kapcsán átélhet-tem. Ezúttal arról szeretnék írni néhánygondolatot, hogy milyen külső körülmé-nyek között éltük meg a konfirmációs fel-készítés, a vizsga és az ünnepi istentiszte-let időszakát.

Mintegy fél évszázaddal ezelőtt ke-mény, diktatórikus világban éltünk. Azotthoni keresztyéni nevelés mellett a kintivilágban annak az ellenkezőjét harsogtáka fülünkbe, mint amit szüleinktől hallot-tunk. A templompadokban besúgók le-selkedtek, s jelentették, hogy ki van ott ésmi hangzik el a szószékről. Bizony, soka-kat sikerült megfélemlíteni, mert utánajött a retorzió, a „vallatás” az iskolában:Ki volt vasárnap templomban? És utána alesújtó pillantással kísért megjegyzés,hogy te milyen buta vagy, hogy ezekbenhiszel! Csoda hát, hogy ilyen kevesen ma-radtunk?

De akkor – mindezek ellenére – büsz-kén vállaltuk a konfirmációra való felké-szülést. Valahogy ösztönösen éreztük,tudtuk, hittük, hogy az az igazság, amit aszüleinktől és a templomban hallunk.Tűrtük a megalázó megjegyzéseket, lo-holtunk az iskolai programokról a konfir-mációs felkészítésre, mivel az iskolábantöbbször „rászerveztek” az egyházi al-kalmakra abból a célból, hogy távol tart-sák az ifjúságot a „népbutítástól”. Ilyenküzdelmek árán – melyeket korántseméltünk meg küzdelemnek – elérkezett akonfirmáció, hitünk megerősítésének al-kalma. Nem a mi érdemünk, hogy ebbőlaz áldásból részesülhettünk. Egyedül azélő Isten megtartó kegyelmének köszön-hető, aki az üldözések idején is megőrzinépét. Hálás szívvel gondolunk szüleink-re, akik így és erre neveltek, akiknek voltbátorságuk és kitartásuk, hogy a „kes-

keny útra” igazítsák lépteinket, kereszt-szüleinkre, akik komolyan vették keresz-telésünkkor tett fogadalmukat, és segítet-ték keresztyéni nevelésünket.

Végezetül szeretnék még két gondo-latkört kiemelni a konfirmáció sok-sokmély teológiai gondolatot érintő témakö-réből.

Miért megerősítés? Abban az időben,amikor még mi készültünk a konfirmá-cióra, természetes volt, hogy mindannyi-an meg voltunk keresztelve. Szüleink, ke-resztszüleink gondoskodtak róla, hogymég akkor, amikor fel sem foghattuk, mitörténik velük, Jézus gondjaira bízzanakbennünket. Akkor ők tették helyettünk afogadalmat. A konfirmáció alkalmávalmindenki személyesen, maga dönt Jézuskövetése mellett, és fogadalmával meg-erősíti azt, amit keresztelésekor szülei,keresztszülei fogadtak. Teszi ezt felelős-séggel, hittel, s ettől kezdve a gyülekezetfelnőtt tagjaként részesülhet az Úr SzentVacsorájában.

Fogadalomtétel. Komoly, elkötelezőkifejezés. Életünk során sokszor, többféleformában – magunkban vagy ünnepélye-sen, felelősen vagy felelőtlenül – tehe-tünk fogadalmakat. Aminek azonbanigazán súlya van, aminek megszegése sú-lyos következménnyel jár, az az a fogada-lom, amit az élő Isten színe előtt teszünk.Ilyen például házasságkötéskor, keresz-

teléskor, egyházi szolgálat felvállalása-kor tett fogadalmunk. Életünk első ilyenalkalma a konfirmációs fogadalomtétel.

Befejezésül – különösen a találkozórakészülők kedvéért – idézzük fel: „Hálátadok Istennek, az én Teremtőmnek, hogyengem a keresztségben gyermekévé fo-gadott. Hiszem, hogy Jézus Krisztus azén Uram és Megváltóm, aki nekem isbűnbocsánatot szerzett a kereszten. Val-lom az evangélikus keresztyén egyháztiszta és igaz tanítását, és hozzá hűséggelragaszkodom. Kérem a Szentlélek vilá-gosságát és erejét, hogy a bűn ellen har-coljak, a szeretetben növekedjek, a hitbenmegálljak mindhalálig. Ámen.”

Hálát adok… Hiszem… Vallom… Ké-rem…

* * *

JANTOS ISTVÁNNÉ(Keresztes Ilona)

Nagy szeretettel és lelkesedésselkészülünk az 50 éves

konfirmandus-találkozóra.Szeretnénk, ha sikerülne, ha sokaknak

öröme telnék benne.Erre kérjük első sorban Isten áldását

és mindenki segítségét. A szervezésre egykis csapatot alakítottunk, amely már

dolgozik az ügyön, és összeállított egykörlevelet, amit az alábbiakban adunk közre.

50 éves konfirmandus-találkozó

Kedves Konfirmandustársunk!

A mi szeretett Orosházi Evangélikus Egyházközségünknél hagyományt kívánunkteremteni az 50 éve konfirmált testvérek találkozására, ünnepélyes megáldására.Az első alkalom 2012. május 27-én, pünkösd napján, az áldozati vasárnap kereté-ben lesz. A találkozó és annak megszervezése elsősorban Jantos Istvánné (sz. Ke-resztes Ilona) ötlete, mely mellé nagy szeretettel, lelkesedéssel csatlakozott Ribár Já-nos esperes úr és Ördögh Endre lelkész úr.A találkozók sora az 1959–1960 1961 1962-ben konfirmált testvérekkel kezdő-dik, s a tervek szerint utána háromévenként folytatódna. Természetesen szívesenvesszük, ha a még korábbi években konfirmáltak is csatlakoznak hozzánk.Szeretettel kérjük, hogy fényképek, emlékek ismeretében segíts társaink felkutatá-sában, hogy minél többen újból körülállhassuk az Orosházi Evangélikus Egyházköz-ség templomának oltárát, és áldást kapjunk további életünkre. Pontos címmel vár-juk jelentkezésedet, hogy áprilisban postázni tudjuk a meghívót. Értesítési címek:

– –

J Hajdú Györgyné (sz. Berta Erzsébet)Telefon: 00 +36 20/6698013E-mail: [email protected]

Tarsoly Lászlóné (sz. Markovics Katalin)Telefon: 00 +36 30/2332078E-mail: [email protected]

Csehi Józsefné (sz. Bíró Éva)Telefon: 00 +36 20/8245915

Jantos Istvánné (sz. Keresztes Ilona)Telefon: 00 +36 20/8249860E-mail: [email protected]

Nagy Sándorné (sz. Keller Klára)Telefon: 00 +36 20/8247086E-mail: [email protected]

2012. böjt–húsvét 3OROSHÁZI HARANGSZÓ

R észlet az 1999. január 6-ai presbiteriülés jegyzőkönyvéből:

Ez a két mondat indította azt a szolgá-latot, amit mint felügyelő végeztem egy-házközségünkben tizenhárom éven ke-resztül. Nem volt könnyű a kezdet. Palibácsi „magasra tette a lécet”, azt a szintetnem tudtam teljesíteni. Nem könnyítettemeg a munkát az sem, hogy több mint kétévig másodfelügyelő voltam. Egyházitörvényeink a felügyelők feladatait kétmondatban írják le. Most visszatekintve,a felügyelői munkát úgy foglalom össze:mindaz, amivel a lelkészek munkájátkönnyítheti, leterheltségüket csökkent-heti azért, hogy minél többet tudjanak agyülekezet építésével, lelki életével fog-lalkozni, mindezt a gyülekezet érdeké-ben.

Felügyelői megbízatásom idején többorosházi lelkésszel dolgoztam együtt –kivel szorosabb, kivel lazább munkakap-csolatban. Időrendben így következtek:Ribár Jánossal 1993-tól, Kovács Lászlóval1996–1999-ig, Skorka Katalinnal 2000–2004-ig, Laczki Jánossal 2004-től, NagyErvinnel 2005–2007-ig, Nagy Ervinnével2005–2007-ig, Deák Lászlóval 2007–2011-ig, Ördög Endrével 2011-től. Nem lenneteljes a sor, ha nem említeném meg KopfAndrás és a ma is iskolánkban szolgálóRibárszki Ákos iskolalelkészek nevét, va-lamint Nánai Lászlót, aki tőlünk indulttábori lelkészi szolgálatra.

A kezdeti bizonytalanságot Ribár Já-nos esperes úr segített áthidalni. Azóta istőle kaptam a legtöbb segítséget, kapcso-latunk a mai napig jó.

Nyugdíjazásomig munkahelyemen ishelyt kellett állnom, ezért az első időbencsak kevesebbet tudtam az egyházközségmunkájában részt venni. Műszaki isme-reteimet hasznosítva főleg az ingatlanokfelújításában, karbantartási feladatokmegoldásában vettem részt. Emellett ter-mészetesen minden más feladatot is elvé-geztem, többek között nem maradtam kia szervezési munkákból sem.

Erre jó alkalom volt a 2001 augusztu-sában, Orosházán megrendezett III. Or-szágos Evangélikus Találkozó. Előtte atemplomot, a gyülekezeti házat kellett kí-

vül-belül festetni. Nehezítette a munkát,hogy a találkozó előtt pár nappal egy hir-telen támadt forgószél a templom tetejétmegbontotta. Ennek ellenére a rendez-vény jól sikerült. Atalálkozó három napjaalatt háromezer evangélikus testvérünkellátásáról kellett gondoskodnunk. Avisszajelzések kedvezőek voltak, kisebbproblémáktól eltekintve nem volt fenn-akadás.

A találkozó keretén belül 2001.augusztus 18-án megalakult a MagyarEvangélikusok Tanácskozó Testülete(METT). Ötévi szervezés után 2006 októ-berében létrehozta a Magyar EvangélikusKonferenciát (MAEK), aminek alakulónagygyűlését szintén Orosházán tartot-ták meg. Ez gyakorlatilag az első magyarevangélikus világtalálkozó is volt. A 400delegálton kívül sok érdeklődő is elláto-gatott hozzánk, összesen ezer főre becsül-ték a résztvevők számát.

Ezeken kívül több, az országos egy-ház, illetve a Déli Egyházkerület általszervezett rendezvénynek adott otthontegyházközségünk. Ezek többségét isko-lánkban tartottuk meg.

A felújítási, karbantartási munkákatmindig behatárolta az egyházközségünkanyagi helyzete. Ingatlanjaink öregek,részben műemlékek, a Kulturális Örök-ség Hivatalának (KÖH) védelme alatt áll-nak. Nagyobb munkákhoz nem tudtunkanyagi hátteret biztosítani, a KÖH előírá-sai csak nehezítették a munkák kivitele-zését. A munkákhoz a KÖH támogatástnem tudott adni. Erőnkhöz mérten min-dig igyekeztünk a legfontosabb munká-kat elvégezni.

2002-ben az alvégi parókia külső fel-újítása történt meg. Ehhez a „SzéchenyiTerv” pályázatán nyert összeget használ-tuk fel, az önerőn felül. A parókiák belsőrenoválását saját erőből finanszíroztuk.Megjavíttattuk a felvégi parókia, vala-mint a Meszes-kisközi üzletsor tetőszer-kezetét, az üzletekben a vizesblokkok ki-alakítását, valamint a szennyvízelveze-tést végeztük el. A Divatsarok udvaránakzúzottköves borítását, a templomtoronyjavítását, a templom épületéről a galam-bok riasztását is megoldottuk. (A felsoro-lás nem teljes, igyekeztem csak a fonto-sabbakat megemlíteni.)

2008-ban a városi önkormányzat Tá-mogatási Szerződés keretén belül hét-hétmillió forint vissza nem térítendő tá-mogatást biztosított a város történelmiegyházainak azzal a kikötéssel, hogy eztaz összeget a városkép javítását elősegítőmunkákra kell fordítani. Ezt 2009-ben és

2010-ben is biztosították. 2011-ben há-rommillió Ft-ot szavaztak meg hasonlócélra. A pénzből 2008-ban a Divatsarok(műemléki környezet) épülettömbjénekkülső renoválását végeztük el. Akövetke-ző két év támogatását összevontan a Me-szes-kisközi műemlék üzletsor eredeti ál-lapotának visszaállítására fordítottuk.Időközben levéltárunk falai annyira ned-vesedtek, hogy az ott őrzött anyaköny-vek penészesedtek, állapotuk egyes ese-tekben kritikussá vált. 2011-ben a falak ésa padló szigetelését az iratok állagmegó-vása érdekében feltétlenül el kellett vé-gezni. Erre a célra az országos egyháztólfélmillió forintnyi támogatást kaptunk, akülönbözetet az önkormányzati támoga-tásból fedeztük. A fennmaradó összegbőla gyülekezeti ház falainak szigetelésétfolytattuk.

Említettem, hogy épületeink öregek, afalak kivétel nélkül nedvesek, salétromo-sak, a lakások egészségtelenek. A vakola-tok, festések a salétromtól leperegnek,tartós felújítást nem tudunk végezni, páréven belül újra mállik a vakolat, pereg afesték, lehet újrakezdeni a renoválást. Atovábbiakban is, ha anyagi erőnk engedi,feltétlenül szükségesnek tartom a falakszigetelését ott, ahol még nincs elvégez-ve.

2008-ban az önkormányzat KegyeletiKözszolgáltatási Szerződést kötött egy-házközségünkkel. Ezzel a városi közte-mető problémáját oldották meg úgy,hogy az Alvégi és Felvégi temetőkbenköztemető részére sírhelyeket biztosí-tunk. Ezért a szerződés alapján 2008-bannégymillió forintot fizettek, ami éven-ként (az infláció mértékével) emelkedik.Itt is hasonló a kitétel: az összeget teljesegészében az említett két temetőre kellfordítani. Ebből a pénzből az elmúlt évek-ben a temetői utakat javíttattuk ki, kapu-kat készíttettünk, kerítéseket javíttat-tunk, pótoltattunk, a felvégi ravatalozókülső és belső javítását végeztettük el, azalvégi ravatalozó falai szigetelve lettek.Pótoltuk a hiányzó szeméttárolókat, par-kosítottunk, fásítottunk. Az Alvégi teme-tőben a halotti hamvak száraz szórásáraalkalmas szóróparcellát alakítottunk ki,ezzel egy olcsóbb temetkezési szolgálta-tás igénybevételére biztosítottunk lehető-séget.

Az Alvégi temetőben a II. világhábo-rús hősi halottak temetője elhanyagolt,lepusztult volt. A temető kerítésének cse-réjével, a bozót, a gaz kitakarításával, asírkövek felújításával méltó nyughelyetalakítottunk ki az itt pihenő katonai és

„1998. december 18-ánvitéz Benkő Pál felügyelőtestvérünketUra és Megváltója hazahívta ebbőla világból. A választásokig Jantos Istvánmásodfelügyelőt a presbitériummegbízza a felügyelői feladatokellátásával.”

Visszatekintés

4 2012. böjt–húsvét OROSHÁZI HARANGSZÓ

polgári áldozatoknak. Az I. világháborúorosházi áldozatainak sírköveit is felújít-tattuk.

Részt vállaltam intézményeink beru-házásainak kivitelezéséből is. Az óvodajátszóudvarának EU-s szabványoknakmegfelelő átalakításában, az iskola újszárnyának építésében vettem részt.

2008. január 1-jén gyülekezeti há-zunkban megkezdte működését a GyőriVilmos Evangélikus Szeretetszolgálat. Aműködés feltételei miatt a gyülekezetiház helyiségeinek átalakítása vált szüksé-gessé. A szeretetszolgálat működésébenkezdetben problémák mutatkoztak. Ave-zetőváltás után úgy tűnik, ezek megol-dódnak, a szeretetszolgálat a jövőben job-ban együttműködik az egyházközséggel.2010-ben az általuk is használt gyüleke-zeti teremben végeztünk átalakítást. Aköltségeket a szeretetszolgálat fedezte.

A múlt évi áldozati vasárnapon be-folyt összegből a harangok villamosítá-sát, valamint a torony kerengőjének javí-tását oldottuk meg. Az év folyamán örök-séghez jutottunk, ebből a toronyóra márigen aktuális cseréjét, valamint a temp-lomtető és a templom déli bejáratának ja-vítását végeztük el.

Leánygyülekezeteinkben is folytakfelújítások. Rákóczi-telepen a templom-és toronytetőt újítottuk fel, a templomonbelül gyülekezeti termet, valamint mos-dót alakítottunk ki. Szentetornyán a tem-plomtető felújítása és a templombelsőfestése történt meg. Kardoskúton a tem-

plom külső és belső festésére került sor, sa gyülekezeti ház tetőjavítása mellett amegrepedt harangot is újra kellett öntet-ni, villamosítását megoldani.

Aleánygyülekezeti (Szentesi úti, Gyo-párhalmi, Corvin úti) temetőkben a teme-tések száma éves szinten kevés, az ebbőlszármazó bevétel a fenntartást sem fede-zi. Több panasz érkezett az ott tapasztal-ható hiányosságok miatt. Kértük az ön-kormányzatot, hogy a Kegyeleti Közszol-gáltatási Szerződés hatályát terjesszük kia külső temetőkre is, így a szerződésbenbiztosított összeg egy részét itt használ-hatnánk fel. A kérés az év elején kerül avárosi képviselő-testület elé.

Felügyelőként feladatom volt a kap-csolat tartása az önkormányzattal, alkal-manként az országos egyházzal, egyház-kerületünkkel. Rendszeresen részt vet-tem az egyházi rendezvényeken, konfe-renciákon. Kiemelem az évi rendszeres-séggel Révfülöpön megtartott Felügye-lők Országos Konferenciáját.

Egyházközségünk négy testvérgyüle-kezeti kapcsolatot ápol: a finnországiTampere–Härmälä, a romániai (erdélyi)Tatrang és Fazekasvarsánd és a svájci Er-linsbach gyülekezeteivel. Hozzám talán atatrangi kapcsolat áll legközelebb, rész-ben azért, mert a kapcsolat újrafelvételé-ben tevőleges részem volt.

Ezúton is köszönetet mondok mind-azoknak, akik az elmúlt tizenhárom évalatt szolgálatomban segítettek. Utólagkimondva hosszú időnek látszik, ám a

feladatok sokasága közben nem tűnt úgy.Igyekeztem minden kihívásra jól vála-szolni, az egyházközség érdekeit mindigszem előtt tartani. Ha valakit akaratomellenére mégis megsértettem, ezúton ké-rek elnézést.

Az idő eltelt, maholnap (ha Isten isúgy akarja) betöltöm a 70. életévemet. Tu-dom, hogy van, aki idősebb korában isfelügyelőként szolgál gyülekezetekben.Ez egy nagy gyülekezet, a feladat sok, ésnem lesz kevesebb. Tekintettel egészségiállapotomra, felelőtlenségnek tartottamegy hatéves ciklusra újra elfogadni a fel-ügyelői posztra jelölésemet. Nem akarokteljesen visszavonulni, amíg az új tiszt-ségviselők igényt tartanak tapasztala-tomra, szolgálatomra, amíg erőm engedi,örömmel segítek. A választás alkalmávaleldől, hogy ezt presbiteri minőségbenvagy akár egyszerű egyháztagként tehe-tem meg. Mire ez a kis írás megjelenik,már valamennyien ismerjük a választ.

A felsorolásokban szereplő elvégzettmunkákat, feladatokat a teljesség igényenélkül írtam le. Remélem, a fontosabbakmind szerepelnek ebben a rövidnek szántvisszatekintésben. Ne tévesszen meg sen-kit, hogy több esetben egyes szám elsőszemélyben írtam.Az eredményeket nemtartom saját érdememnek, hisz Isten se-gítsége nélkül ezek nem valósulhattakvolna meg. Soli Deo Gloria! – Egyedül Is-tené a dicsőség!

JANTOS ISTVÁNgyülekezeti felügyelő

Március 15.Egy régi március

Április 9.Húsvét vasárnapja, 1882

Közel százharminc éve, 1885-ben a di-csőséges forradalom és szabadságharc37. évfordulati emléknapján orosházi ele-ink kegyeletes érzelmekkel ünnepeltek,akárcsak minden más, igaz magyar em-ber. Nemcsak helyesen, de hálásan is gon-dolkodva, amikor az 1848. év március 15.napját polgári ünnepül állították magukelé, hogy e dicső nap szent emlékét éven-te megüljék. Tették ezt azzal a nem titkolthazafias céllal, hogy miként akkor, amanapnak lelkesítő eseményei a magyarnemzetet önfeláldozó honszeretetre, s ahaza hősi védelmére gyújtották, az egy-más után következő nemzedékeket is enapnak az emléke és példája buzdítsa.

Úgy akartak ünnepelni a béke idejé-ben, hogy okos, alkotó hazafiságra, ha-zánk önzetlen szeretetére neveljenek.Akarták, legyen célja a dicső napokra va-ló emlékeztetésnek a jövőre nézve vigasz-talást és reményt nyújtani. Az agg Kos-

suth ekkor még élő legenda volt. És mint-hogy az ünnepen imádkozni és énekelniszoktak, ezen a szent ünnepen egy szív-vel, lélekkel zengték: Isten, áldd meg amagyart!

A 130 év előtti húsvét vasárnapja és amostani húsvét időpontja között mind-össze egy nap eltolódás mutatkozik. Fel-jegyzések mutatják: volt már ennél ko-rábbi húsvétunk is, például amikor már-cius 25-ére esett. Igaz, 1663-tól 1951-igmindössze hat alkalommal. Századunk-ban pedig legközelebb 2035-ben esikmajd újra erre a napra.

Az általunk kiválasztott húsvét heteaz első úrvacsora felvételére előkészítettevangélikus gyermekek ünnepe volt.Megszokott dolog volt ugyanis, hogy er-re az ünnepre való készülődés hetében,nagycsütörtökön kerül sor. A gyermekekekkor vették fel az úrvacsorát, meggyőz-ve a jelenlévő hallgatókat értelmes, szépfeleleteikkel a felől, hogy ők az úrvacso-rával való élhetésre lélekben is fel lettekkészítve. Ekkor 50 leány- és 48 fiúgyer-mek járult első ízben az Úr asztalához.

(Húsvét március 22.napjánál korábban nem lehet.)

Emlékező naptárlapok

Az első szabadnyomtatvány ünneplése


Böjti tartalékaink

A böjtről sosem a bőség jut eszünkbe. Kevesebb étel és ital, önmegtartóztatás, le-mondás: sokkal inkább ezek a kifejezések kapcsolódnak a szóhoz. Mégis, a keresz-tyén egyház történetében kiemelt, fontos szerepet betöltő időszakká vált a böjt.Rövidzárlatosan értelmezi ezt a jelenséget az, aki a „világi” hívságoktól való távol-ságtartásnak, mint az egyház aszketikus magatartásának természetes velejárója-ként tartja evidensnek, hogy a böjti idő kiemelt jelentőséget kap. Az időszak céljanem elsősorban az, hogy a kissé szabadabbra sikerült farsangi idő után egyfajta lel-kigyakorlattal vezekeljünk meglódult természetünkért. A böjt nem rólunk szól, ha-nem másra mutat, és ezért nem rólunk szól, hanem értünk.A böjti út végén Jézus Krisztus kereszthalála és feltámadása áll. Isten emberszerete-tének drámája, a bűn és a halál mélysége, majd a kegyelem és az élet magasba ra-gadó sodrása. A böjti idő csendesen hív egy útra, amely az emberi tragédia és az is-teni megoldás összecsapásának és az élet diadalának átéléséhez vezet. Nagy szük-ségünk van erre az élményre, hiszen környezetünkből rengeteg negatív hatás ér, ahétköznapok kifogyhatatlan fantáziával gondoskodnak a megoldandó nehézsé-gekről, és eközben sokszor nincs időnk feltöltődni. Utolsó és utolsó utáni erőtarta-lékainkat felélve zuhanunk be a célba, gyakran nem is tudjuk átélni a siker örömét.Közönyös arcok, kiégett szívek, megszokott utakat járó, monoton sokaság: ezzelszembesülünk nap mint nap.A böjt a maga csendjével, békéjével felkínálja a kitörés lehetőségét. Nem extremi-tásban, nem az „éld a napot” szédületében, hanem abban a gazdagságban, amit akereszti és az üres sírig vezető úton kaphat az ember. Óriási tartalékok vannak azember számára, ha hajlandó odafigyelni önmagára az Isten által nyújtott tükörben,ami rámutat gyógyítanivalóra és értékre, feltöltenivaló ürességre és élnivaló bőség-re. Csend, imádság, Isten szava és Isten tisztelete: böjti kincseink ezek, amiknek bő-sége idén is a miénk lehet!

ÖRDÖG ENDRE

majd. A 108 év előtt elfoglalt és az 1924-ben átköltöztetett új helye is üresen áll.Tíz éve ideiglenesen, most pedig 88 évután véglegesen elhagyta megszokott he-lyét. Születésnapján talán új helyen tisz-teleghetünk előtte. De most nem is igazánvagyunk a születésnap közelében, ennekmajd a színesedő falevelek megjelenésé-vel jön el az ideje. Kossuth Lajos születés-napja egyike azon évfordulóknak, ame-lyek időpontjában senki sem téved, nemkési le vagy ünnepli korábban. Ugyanisnem tudni, hogy valójában mikor láttameg a napvilágot. A monoki evangéliku-sok anyakönyve 1810-ben, tűzvészben el-égett, a nemesi család Bibliája szintén el-veszett. Így egy 1874-ben kelt levelébenKossuth Lajos maga jelölte meg szeptem-ber 19-ét születése napjául.

170 éve született Thék Endre (Oroshá-

za, 1842–Balatonfüred, 1919) Orosházamásodik díszpolgára. A magyar bútor-gyártás egyik legnagyobb alakja, ki 1857-ben rendszeresen megfordult a budapestievangélikus legényegyletben, ahová Szé-kács József apjának gyermekkori iskola-társa vitte be. Thék erről így emlékezettmeg: „Székács szeretettel igyekezett pó-tolni hiányos tudásomat és atyai jósággaljött segedelmemre azzal, hogy akkori se-gédlelkészét, Győri Vilmost ajánlotta ok-tatómnak, aki soha meg nem hálálható jó-akarattal járt el velem szemben.” ThékEndre, a szegény orosházi asztalos inas, akésőbbi első magyarországi iparostanonciskola orosházi megalapítója, innen in-dult a világhír felé.

November 3., 1842

Kutatásai és „Orosháza díszpolgárai”kötetei (2002, 2010) alapján közreadja:

VERASZTÓ ANTAL

Szeptember 17., 1898Erzsébet királyné orosházigyászistentisztelete

Szeptember 19.

Az evangélikus egyháztanács elnöke(megemlékezvén Magyarország hőn sze-retett királynéjának szeptember 10-én tör-tént gyászos elhunytáról) jelentette, hogyhalála feletti részvétét, fájdalmát az egy-ház szeptember 17-én tartott gyászisten-tiszteleten nyilvánította ki.

Indítványozta, hogy néhai Erzsébetkirálynénk emlékezete egyházunk jegy-zőkönyvében is meg legyen örökítve. Azegyháztanács az indítványt egyhangúlagelfogadta, s midőn egyrészről erkölcsi fel-háborodását nyilvánította ki a mindenemberi érzésből kivetkőzött alávaló gyil-kos iránt, egyszersmind hálás kegyelettelemlékezett meg a megboldogult király-néról, kinek nemzetünk iránt tanúsítottszeretete védőangyalként őrködött a leg-borúsabb napokban hazánk felett. Le-gyen áldott közöttünk emléke mind azidők végezetéig! Az orosházi evangélikusegyház által kiadott gyászlap szövege akövetkező:

Kossuth Lajos (Monok, 1802–Turin,1894) Orosháza első díszpolgára. Születé-sének 210. évfordulóját mutatja az ideinaptár, igaz ez az évforduló az európaiszintű új főterünk kialakítása miatt úgyfog ránk köszönteni, hogy Kossuth-szob-rát egyik eddigi őrhelyén sem találjuk

Ő FELSÉGEERZSÉBET KIRÁLYNÉNK

szomorú halálának alkalmábóla helybeli ág. hitv. evang. nagytemplomban

GYÁSZ ISTENTISZTELETETfog tartani f. hó szeptember 17-én

délután 4 órakor;miről ezennel a helybeli hatóságok,

egyletek, intézetek, testületek, az evang.elemi és polgári iskolák tanítói és tanulói,

valamint a gyülekezet összes tagjaiértesíttetnek.

ÁLDOZZUNK KEGYELETTEL ANNAKEMLÉKÉRE, A KINEK SZÍVE

AZ EGÉSZ NEMZETÉRTOLY MELEGEN ÉRZETT!

Orosháza, 1898. szeptember 15.AZ ELNÖKSÉG

Balatonfüred, 1880


S záz esztendeje, 1912. február 10-én,Orosházán született Darvas (1932-ig

Dumitrás) József tanító, politikus, a népiírók mozgalmának egyik jelentős alakja.Élete első húsz esztendejében erősen kö-tődött az Orosházi Evangélikus Egyház-községhez.

Az 1930–1940-es években publikáltírásai nyomán országosan megismertéknevét. Prózájában követte a móriczi ha-gyományokat, később a szocializmus el-kötelezett híve lett. A szociográfia eszkö-zeivel feldolgozta Orosháza múltját és je-lenét ( , 1937), fa-míliája életsorsát (

1939), értelmiségivé emelkedésénekélményét ( 1940).

1945 után a belpolitikai élet egyik fon-tos szereplőjévé vált: folyamatosan or-szággyűlési képviselő, egészen 1973-ashaláláig, 1947-től 1956-ig minden kor-mányban miniszter, 1950–1951-ben a val-lás- és közoktatásügyi tárcát vezette. Tel-jesen azonosult a kommunista pártveze-tés politikájával, hitt benne és előnyeit él-vezte. Igen sok tisztséget töltött be: a Sza-bad Szó című lap főszerkesztője, a Nem-zeti Parasztpárt alelnöke, az OrszágosFelsőoktatási Tanács elnöke, a MagyarÍrók Szövetségének elnöke, a HunniaFilmstúdió igazgatója, a Hazafias Nép-front alelnöke, végül az Elnöki Tanácstagja volt. Harminc önálló könyve jelentmeg. Más magas kitüntetések mellett1956-ban és 1960-ban Kossuth-díjat ka-pott.

Az egyházat és a vallást üldöző hata-lom – bizonyára nyíltan vallott ateizmu-sáért – a következő egyházi tisztségekbejuttatta: 1948-tól a Magyarországi Evan-gélikus Egyház zsinatának tagja, 1950-tőla bányai egyházkerület, 1952-től a jog-utód déli egyházkerület felügyelője. Köz-ben 1955 1956-ban még a Deák téri gyü-lekezet világi vezetője is. Rövid írásunk-ban orosházi indulásáról és a Magyaror-szági Evangélikus Egyházban betöltöttszerepéről szólunk.

Édesapja, Dumitrás Mihály a Biharmegyei Petegdről, éhező román cseléd-gyerekként került Orosházára. Béres volt,amikor megismert egy cselédlányt, Ka-bódi Zsuzsannát. Házasságukból öt gyer-mek született: István (1905–1975), Mihály(1906–1983), Sándor (1908–1982), József(1912–1973) és Pál (1915–1916). Az erede-tileg görögkeleti vallású apa áttért evan-gélikusnak. József keresztelésekor (azanyakönyv szerint) a Dumitrás család aIII. kerület 289. szám alatt lakott. (Ez a ház

később a Zombai u. 54. számot viselte,Kiss Ferenc és Kiss Antal tulajdona volt).Keresztszülei Papp Sándor földműves ésBerta Judit. A keresztelést Kovács Andorvégezte. Törekvő szülei ezután a mai Dó-zsa György utca végén saját házat építet-tek. Hamarosan kitört a nagy háború,édesapját a szerb frontra vitték, s az elsőkközött vesztette életét. Neve szerepel azevangélikus templom egyik márványtáb-láján, a hősi halottak között.

A félárva Dumitrás Jóska 1918-ban, ahelyi evangélikus elemi népiskolábankezdte meg tanulmányait. Az első osz-tályban Sass Árpád, a másodikban Csiz-madia Mihály, a harmadikban Csonka Já-nos, a negyedikben Zatykó Mihály taní-totta. Az igazgató-tanító mindvégig Jan-kó Bálint volt. Minden osztályzata jeles éskitűnő.

Az 1922/23-as tanévre új tanító érke-zett a meszes-kisközi evangélikus iskolaötödik osztályába: Tóth László. Azonnalfelismerte a Dumitrás gyerek rendkívülitehetségét. Miután ő maga is a társada-lom szegény rétegéből jött, megérlelődöttbenne, hogy segítenie kell, ne kallódjon ela fiú. Nem a hatodik osztályba (amivelbefejezte volna a kötelezően előírt tanul-mányokat), hanem a négyéves polgári is-kola első osztályába irányította. Aggódóédesanyját a tanító úrék úgy támogatták,hogy a heti nagymosásokat, takarításokatrábízták, így néhány korona pénzhez ju-tott. A polgári iskola másodikos növen-dékeként, 1924-ben konfirmált KálmánRezsőnél, iskolai hitoktatója HorémuszPál volt.Aküzdelmekkel teli négy eszten-dő eltelt, Jóska mindvégig jeles ered-ményt ért el. A továbbra is mellette álló

Tóth László tanító arra ösztönözte a 15éves fiút és édesanyját is: folytatni kell ta-nulmányait, menjen a kiskunfélegyházitanítóképzőbe. Az édesanyának az eddi-gi komoly áldozatvállalás mellett megkellett küzdenie az időközben felnőttévált három gyerekével is, akik a társada-lom peremén éltek és nem értettek egyetazzal, hogy úriember legyen a testvérük-ből. Nem ment könnyen a meggyőzés, atanító úr azonban elhatározta, hogy a ta-nítóképzés öt esztendejére minden hó-napban előkeríti a tandíjra valót és egy kiszsebpénzt. Elsősorban evangélikus tanítókartársait vette rá a rendszeres támoga-tásra. Így a Tóth László által minden hó-napban juttatott pénz mellett Orbán Já-nos, Fabriczy Pál, Macher Lajos, SzékelyBéla, Fasang Árpád tanítók, Aradi Jenőborbély, Füredi Iván tisztviselő és mások

is rendszeresen támogatták a tehetségesifjút, aki 1932-ben megszerezte tanítói ok-levelét.

Az egyik, Tóth Lászlónak írt korabeliDarvas-levélből idézünk:

Levele befejezéseként még odaírta:

1932 nyarán, Adamcsok Lajos tanítóhalálával megüresedett egy tanítói állásaz Orosházi Evangélikus Egyházközség-

A legnagyobb magyar faluEgy parasztcsalád törté-

nete,Elindult szeptemberben,

„… nem mu-laszthatom el, hogy most… köszönetet nemondjak annak a jóságos lelkű embernek, akikilenc év küzdelmeiben mindig mellettem állt,nagy fásultságaimban hitet öntött belém ésmindig segített, nemcsak szóval, bátorítással,de valóságosan is, a krisztusi ajándékozásgesztusával… Csak annyit mondok: köszö-nöm, hogy apám helyett apám volt, és bocsás-son meg, ha néha keserűséget is okoztam.”

„… a szarvasi kántorképesítő jún. 13-án lesz,az én rendes képesítőm 18-án.”

–

Darvas József és az evangélikus egyház


Dumitrás József Tóth László tanító mellett (1922/1923-as tanév)

nél. Két pályázatot véglegesítettek. Aképviselő-testület első helyen CsizmadiaLajost támogatta, második helyen DarvasJózsefet. 1932. augusztus 7-én az evangé-likus templomban történt meg a tanítóvá-lasztás. Darvas a 403. számú

című éneket énekelte és orgo-nálta. A próbatétel után Kálmán Rezső el-nök elrendelte a szavazást. Az összesenleadott 839 szavazatból Csizmadia Lajos555, Darvas József 284 voksot kapott, ígyCsizmadia lett a törvényesen megválasz-tott segédtanító. Ezek után Darvas a fővá-rosba ment.

1936-ban azonban az orosházi evan-gélikus templomban kötött házasságotDehelán Máriával. Két gyermekük márPesten született: Zsuzsanna (1940–1985)egyetemi oktató volt, Máté (1942) film-operatőr.

Közben évek teltek el, míg ismét fel-tűnt az evangélikus egyház környékén.Erről Dezséry László egykori püspök em-lékezett a Békéscsabán 1976-ban napvilá-got látott Új Aurora című folyóirat 7. szá-mában, címűírásában.

A negyvenes évek elején az ifjú értel-miség a népi írók erős vonzásában élt.Darvas az Egyetemi Luther Szövetségbudapesti összejövetelén szerepelt ErdeiFerenccel, Veres Péterrel és másokkal.1943-ban pedig megjelent az evangélikusegyetemi ifjúság között. A diákok a Deáktéren könyvnapi sátrat állítottak, az egy-házi kiadványok mellett ott voltak a népiírók könyvei, ahol Darvas József is dedi-kált.

Aztán 1948-ban már a hatalom küldteőt az evangélikusokhoz. A közeledést jel-zi, hogy 1948. június 6-án iktatták oroshá-zi lelkészi állásába Gyöngyösi Vilmost,akit – mint a helyi egyházközség jegyző-könyvében olvashatjuk – táviratban üd-vözölt Darvas József újjáépítési miniszter.Tény, hogy Darvas segélyt utalt ki a Me-szes-kisközi iskola felújítására és az épü-lő rákóczi-telepi templom padjainak el-készítésére.

Ekkortájt már erősen behatárolták azegyházak mozgásterét. Államosították aziskolákat, letartóztatták, majd október l-jén koholt vádak alapján kétévi fegyházraítélték az evangélikusság érdekeit védőOrdass Lajos püspököt, aki az egyháziautonómia tántoríthatatlan védelmezőjevolt. A hatalom azonnal lépett. A kor-mány képviseletében Mihályfi Ernő ésDarvas József október 13-án a Parlament-be hívták – többek között – Túróczy Zol-tán és Szabó József püspököket, DezséryLászló és Gyöngyösi Vilmos lelkészeketazzal a nem titkolt tervvel, hogy a balol-dal többségét biztosítsák az összehívan-dó zsinat tagjainak sorában.

A december 8-ai zsinatban Darvashangsúlyozta: nem mint a népi demokrá-

cia építési minisztere, hanem mint

van jelen, akinek megadatott a nagytörténelmi átalakulásban, hogy a szocia-lista állam és az egyház viszonyát rendez-ze. A hatalom erőszakosan beavatkozottaz egyház önkormányzatába, a zsinat el-fogadta az egyezményt. A politikai bal-oldal helyét elfoglalta a diktatúra.

1949 tavaszán Darvas elvállalta a Lu-ther Társaság és a könyvkiadó elnöksé-gét. Április 7-én az Evangélikus Egyház-egyetem évi rendes közgyűlésén Darvasaz elnökségben foglalt helyet, mint épí-tés- és közmunkaügyi miniszter – DobiIstván miniszterelnök, Ortutay Gyulavallás- és közoktatásügyi miniszter, Mi-hályfi Ernő, az országgyűlés alelnökemellett. A politika beindult. Mihályfi Er-nő 1949. augusztus 9-ei levelében írta Rá-kosi Mátyás miniszterelnök-helyettes-nek:

Rákosi szeptember 30-án megis kérdezte:

A papfiúból lett szélsőba-los politikus, Mihályfi megnyugtatta Rá-kosit, hogy Darvas kerületi felügyelővéválasztása az illetékes egyházi vezetőkszerint rövidesen megtörténik. Titkon abörtönben ülő Ordass kiszabadításátígérték a bányakerületi gyülekezetek lel-készeinek és gyülekezeteinek, ha Darvasmellé állnak. Bizonyára hozzájárult ez is,hogy közben Darvast Szentetornyánmegválasztották egyházközségi felügye-lővé, hiszen csak aktív tisztségviselő le-hetett a Bányai Evangélikus Egyházkerü-let felügyelője. November 25-én az oros-házi egyházközség is őt jelölte a kerületvilági vezetőjének. A december 23-ai vég-eredmény: 87 egyházközség Darvasraszavazott, 11 ellene, 11 szavazata pedig

érvénytelen volt, 4 egyáltalában nemvoksolt.

1950. február 21-én, Budapesten iktat-ták be Darvas Józsefet a bányai egyház-kerület felügyelőjének. Székfoglalójábana következőket mondta:

Ezután négy nappal vallás- és közok-tatásügyi miniszterré választották. Igye-kezte megszolgálni a párt bizalmát. Már-cius 22-én levelet írt Rákosi Mátyásnak,többek között ez állt benne:

Ordass Lajost 1950 májusában szaba-don engedték, azonban a megüresedett-nek nyilvánított püspöki tisztségre júniushónapban az állami akaratot végrehajtó,Darvas által is támogatott Dezséry Lász-lót választották meg.

Darvas továbbra is vezető szerepet ját-szott abban, hogy irányt mutasson és utatvágjon az új világban. A Magyar Dolgo-zók Pártja titkárságának 1951. május 4-eiülésén úgy határoztak, hogy a Miniszter-tanács az Állami Egyházügyi Hivatal el-lenőrzésével ideiglenesen megbízza Dar-vas Józsefet.

1952. május 3-án elfogadták az egyházúj területi beosztását, a déli kerület püs-pöke Dezséry László, felügyelője DarvasJózsef, az egyetemes felügyelő MihályfiErnő lett. Ezzel teljessé vált az ateista ál-lam hatalmi bázisának kiépítése.

1956. október 30-án a lemondott De-zséry helyett ismét Ordass Lajost emeltéka püspöki székbe. Ordass telefonon fel-hívta Darvast, és kérte, hogy az életfelfo-gásával ellentétben álló felügyelőitisztségről mondjon le. Darvas erre ígére-tet tett, de soha nem teljesítette. Sőt! Dar-vas József Ordass Lajos püspök másod-szori eltávolításában is jelentős szerepetjátszott. 1958. május 6-án levelet írt Or-dass Lajosnak, hogy tartsanak egyházke-rületi presbiteri ülést, mert halaszthatat-lan ügyeket kell tárgyalni. Ordass közölteDarvassal, hogy az állam részéről tett in-tézkedések miatt nem áll módjában aztteljesíteni. Erre Darvas az elnökség nevé-

Tündöklő haj-nali csillag

Darvas József az „egyházfi”

„az or-szág egyik legnagyobb evangélikus egyház-községének, az orosházi gyülekezetnek a szü-lötte”

„… a teendő az lenne, hogy Darvas Jó-

zsefet az evangélikus egyház kerületi felügye-lőjévé kell választani és azután az ő közremű-ködésével Ordass Lajos helyére új püspökötválasztani.”

„Mi van Darvas miniszter meg-választásával?”

„Nem tudompuszta véletlennek tekinteni azt, hogy azokközül az evangélikusok közül származom énis, akik kétszáz évvel ezelőtt hitük, igazságukvédelmében inkább az üldöztetést vállalták,semhogy megalkudtak volna. Amikor az isko-lában a dunántúli Zombáról elmenekült hon-alapító ősök küzdelmeiről, s hősi helytállásá-ról hallottam, a gyermeki lelkesedés tüze égettbennem, hogy én sem leszek náluk méltatla-nabb. Amikor bennem is, a faluszéli szegény-ség gyermekében – már egészen fiatalon – fel-izzott a protestálás, az igazságtalanság ellenilázadás szenvedélye, akkor az ősök hagyomá-nya is munkált bennem.”

„Én azonnalintézkedem, hogy Keken András bpesti (Deáktér) lelkész fegyelmi ügyét súlyos ítélettel sür-gősen lezárjuk. Ez annál is fontosabb, mertKeken András – bár egy év óta fel van füg-gesztve – egyik fő mozgatója az egyházon be-lüli reakciós szervezkedésnek.”



ben 1958. június 24-ére összehívta a déliegyházkerület presbitériumát, és az ő, va-lamint Koren Emil esperes elnökségealatt a megfélemlített egyházvezetőkmegállapították, hogy

A presbitérium felkérte Ordass La-jost a hivatal átadására, Dezséry Lászlót apüspöki hivatal átvételére. Dezséry nemfoglalta el a püspökséget, nagybeszédbenazonnal lemondott, így megürült a püs-pöki állás. Az elnöklő Darvas azt mondtaDezséryről:

Miután Káldy Zoltán tolna–baranyaiesperest 1958. november 4-én beiktattákpüspöknek, Darvas egyházkerületi fel-ügyelői tisztsége teljesen névlegessé vált.

1971-ben egy televíziós filmet készí-tettek Darvas forgatókönyve alapján,

címmel. A forgatásegyik helyszíne az evangélikus templomvolt, ahova elhívták az őt elindító TóthLászló tanítót és Csizmadia Lajost is,együtt emlékeztek a Darvas életét telje-sen megváltoztató 1932-es tanítóválasz-tásra.

Darvas – hosszú tárgyalások után –1972-ben lemondott, egyházkerületi fel-ügyelői tisztségét Szent-Iványi Ödön De-ák téri presbiter nyerte el.

Darvas 1973. december 3-án halt meg,s a Kerepesi temetőben, egykori minisz-ternek kijáró külsőségek mellett, egyháziszertartás nélkül temették el. E sorok írójajelen volt ott és látta, amint a tömegből ki-lépő, megrendült Dezséry László, a Ma-gyar Rádió főmunkatársa, egy szál vörösszegfűt helyezett a ravatalra.

„D. Dezséry Lászlópüspöki tisztéről történt lemondása érvényte-len.”

„… tévedett ugyan, de nem ár-tott.”

Szülőföldem, Orosháza

KOSZORÚS OSZKÁR

utat egymás és a közös pont, Jézus Krisz-tus felé. Rövid szervezés után minden hó-nap első szombatján más-más felekezet-nél, a lelkészek szolgálatával ökumeni-kus ifjúsági istentiszteleteket szervez-tünk.

1992 januárjában merült fel az az ötlet,hogy húsvétra önállóan előadjunk egypassiójátékot. Áprilisra meg is tanultukSillye Jenő: cí-mű oratóriumát, így 1992 nagypéntekjénaz orosházi evangélikus templombanszolgáltunk először bizonyságtételünk-kel.

Bár a passióelőadással csak egy alka-lomra terveztünk, de Isten mást gondoltfelőlünk. Megtapasztalva az együtt imád-kozás, éneklés, zenélés örömét, nem tud-tuk nem folytatni: az elkövetkező évek-ben minden nyáron béreltünk egy buszt,és az évek során hat önálló darabot meg-tanulva egy héten keresztül jártuk az or-szágot. A„turnéhét” minden estéjén más-más felekezet templomában, művelődésiházban vagy szabad téren, kis falubanvagy nagyvárosban tettünk bizonyságot

a feltámadt Krisztusról. Az évek soránMagyarország szinte minden részénmegfordultunk (ld. térkép). Mivel mun-kába állás, családalapítás miatt már nemtudtuk folytatni a szolgálatnak ezt a for-máját, az utóbbi pár évben a nyári egy he-tet a családos együtt nyaralás váltotta fel,nem nélkülözve a lelki tartalmat sem.

Idén lesz húsz éve, hogy elkezdődöttszolgáltunk. A kerek évforduló megün-neplésére készülve egy páran úgy gon-doltuk, megpróbáljuk összegyűjteni azidőközben a szélrózsa minden irányábaszétszóródott csapatot, hogy a közös em-lékezés után 2012 virágvasárnapján ismétszolgáljunk az orosháziak előtt. Továbbrais valljuk, hogy – mint ahogyan akkorvoltunk –, most is eszközök vagyunk Is-ten kezében, akik hálát adva az elmúltévekért, a szolgálatban átélt örömöt sze-retnénk ismét megmutatni és továbbadni2012. április 1-jén, a jubileumi előadás ke-retében, melynek során a hallgatók válo-gatást kapnak a régi darabokból, s újra el-énekeljük a Sillye-féle passiót is az evan-gélikus templomban, mely alkalomramindenkit sok szeretettel várunk.

Értem is meghalt a kereszten

A kórus történetéről bővebbinformáció honlapunkon

,illetve a Facebook-csoportunkra

kattintva olvasható).

Az aktív évek

2012

RÉVÉSZ RITA BOGLÁRKA

http://newlife.szabilinux.hu/

„Múlnak az évek…”A New Life ökumenikus ének- és zenekarról dióhéjban

„Utazunk, érkezünk, találkozunkés búcsúzunk, s egy boldogabbvilágról álmodunk…”

A kezdetekAz orosházi New Life ökumenikus

ének- és zenekar neve és szolgálata sokakszámára ismerős lehet. Az együttes törté-nete a rendszerváltozás időszakában kez-dődött, amikor az általános és középisko-la falain belül először csodálkozhattunkrá szabadon arra, hogy az osztálytársunkis keresztyén közösség tagja – adott eset-ben egy másik felekezetben –, s kezdtük asaját ifjúsági körünkön kívül keresni az


Gyülekezeti alkalmak, hírek

Rendkívüli meghívó

Szeretetvendégség

Nagyhét kiemelkedő alkalmai

Teológusnap Orosházán

10 éves lett nyugdíjasklubunk

Emlékkövek

2012. március 4-én általános tisztújításvolt gyülekeztünkben, így sor kerül egy,az eskütételt, a beiktatást és a valós gyü-lekezeti szolgálatot előkészítő igei soro-zatra (Készüljünk együtt Krisztus testé-nek szolgálatára!) a Győry Vilmos-terem-ben. Ennek eseményei:

– március 22., csütörtök, 17 óra:(Ördög Endre);

– március 23., péntek, 17 óra:(Laczki János);

– március 24., szombat, 17 óra:(Ribár Já-

nos).Mindezek után 2012. március 25-én,

vasárnap, 10 órai kezdettel ünnepi isten-tisztelet keretében iktatjuk be hivataluk-ba a megválasztott tisztségviselőket,presbitereket és képviselő-testületi tago-kat. A beiktatás eskütétellel történik.Azoknak a megválasztott testvéreknek,akik már tettek esküt korábban, a tisztsé-gükkel kapcsolatosan, most nem szüksé-ges megismételniük.

Március 25-én, vasárnap, 15 órai kez-dettel szeretetvendégség lesz kettős cél-lal:

1.) Készüljünk együtt a nagyhétre, azÚr Jézus Krisztus szenvedéstörténetére,hogy lelki örömmel örülhessünk a feltá-madás ünnepén. A szeretetvendégségenvetített képes előadásra kerül sor a GyőryVilmos-teremben. Vendégünk lesz BellaRózsa Pilinszky-díjas tanár, grafikusmű-vész. (1993. szeptember 6-án nyerte el aPilinszky János Alapítvány díját). Mosta-nában is szorgalmas alkotómunkát vé-gez, csodálatos alkotásai születnek. Elő-adásának címe: „Jézus szenvedéstörténe-te a festészet világában”.

2.) Sütemény és tea melletti kötetlenbeszélgetésre hívogatunk, hogy még job-ban megismerkedhessünk egymással.

Április 1., virágvasárnap: 20 éves aNew Life ökumenikus ének- és zenekar,emlékkoncert az évfordulón.

Április 5., nagycsütörtök: ünnepeljükaz oltári szentség szereztetését (úrvacso-ra).

Április 6., nagypéntek: 10 órakor is-tentisztelet, imádjuk a Megfeszített Urat(úrvacsora).

Április 6., nagypéntek: 17 órakor pas-sió (szembesülés a szenvedéstörténettel).

Április 8., feltámadás ünnepe (húsvét-vasárnap): Krisztus feltámadt!

Április 9., feltámadás ünnepe (húsvét-hétfő): Krisztus valóban feltámadt!

2012. április 14-én, szombaton érkez-nek hozzánk teológusdiákok SzentpéteryPéter teológiai tanár vezetésével. A lelké-szi és a hitoktatói pályára készülő fiataloklegelőször a gyülekezet konfirmandusai-val találkoznak, szombaton délután.Másnap az istentiszteleti szolgálatokat avendégek látják el.

Szeretettel kérjük a kedves testvére-ket, hogy anyagilag is tisztességes mér-tékben támogathassuk az egyház jövőjét,azaz a lelkész- és hitoktatóképzést. Az is-tentiszteleti offertóriumok ezen a vasár-napon ezt a célt szolgálják.

Második kérésünk a vendégek szállá-sára vonatkozik. Akinek módja és lehető-sége van diákvendéget fogadni szállásra,kérjük, jelezze a Lelkészi Hivatalban.

A vendégek szolgálati helyei: 8.30-korSzentetornyán istentisztelet, 9 órakor csa-ládi, 10 órakor felnőtt istentisztelet Oros-házán, 10 órakor Rákóczi-telepen, 14 óra-kor Kardoskúton.

2002. március 15–17-én „ünnepi soro-zatot” szerveztünk abból az alkalomból,hogy megszületett az orosházi evangéli-kus egyházközség keretében a FénysugárNyugdíjas Klub civilszervezet. Ezen a je-les alkalmon jelen volt a bécsi Bornemisz-sza Péter Társaság érdekes énekes, zenésműsorral. Első este „Engem környül vet-tek az kevély nimötök” címmel, a máso-dik este pedig „Beszélgetések Istennel”címmel istenes énekek és bizonyságtéte-lek hangoztak el.

A Bornemissza Péter Társaság titkára,Szépfalusi Márta is jelen volt, aki pár év-vel később – férjét követve – visszatért azÖrök Élet Urához. Egy fájdalmasan szo-morú mozzanata ennek a találkozónak azlett, amikor Szépfalusi Márta nagytiszte-letű asszony először közölte – itt Oroshá-zán – útitársaival és velünk, hogy gyó-gyíthatatlan beteg. Megrendülve ültünk,együtt hallgattunk, majd imádságban le-borultunk az Úr Jézus előtt. És SzépfalusiMárta ennek tudatában végezte köztünkgyönyörű szolgálatát. De társai (AntalnéSebestyén Ágnes ének, Antal Imre ének,zene) is ennek tudatában énekeltek és ze-néltek. Megrendítő példáját láttuk annak,hogy miképpen kell hittel elhordozni ahalálos betegséget. Szépfalusi Mártanagytiszteletű asszony emlékét így őriz-zük, ő nemcsak szájjal tett bizonyságot

Megváltó Krisztusáról, hanem gyógyít-hatatlan betegségével is. Két évvel ké-sőbb, 2004. január 24-én, a bécsi Allge-meine Krankenhausban, visszaadta lel-két Megváltó Istenének. Az EvangélikusÉletben az a dr. Frenkl Róbert, országosfelügyelő írta a megemlékezést, aki azótaszintén elhunyt.

Március 17-én került sor az ünnepi is-tentiszteletre, amikor „megnyitotta ka-puját a Fénysugár Nyugdíjas Klub. Igéthirdetett D. Dr. Harmati Béla püspök úr,valamint az istentisztelet és az ünnepiközgyűlés után kiállítás megnyitására ke-rült sor a Városi Képtárban. Püspök úr fe-lesége, Polgár Rózsa Kossuth-díjas textil-művész gobelinkiállítását nyitottuk meg.Még aznap 15 órakor a BPT tartott színesmegemlékezést „Jerikó rózsája” címmelSzépfalusi István bécsi magyar lelkész-ről, valamint Balassi-énekek, Jékely-ver-sek és csángó énekek hangzottak el.

A Fénysugár Nyugdíjas Klub azótaszépen és rendszeresen működik, vezető-je, Koszorús Oszkárné szorgalmasanszervezi, az egyházközség lelkészei kész-séggel segítik a klubéletet, hiszen a tag-ság jelentős többsége evangélikus, de –felekezeti hovatartozástól függetlenül –bárkit szeretettel látnak. A klubvezetőmunkáját segíti még Szász Istvánné is. Atagok nagyon lelkesek, hetente kétszer ta-lálkoznak az evangélikus gyülekezetiházban, minden kedden és csütörtökön,amikor mindig szép számmal vannak je-len. Különösen kedvelt a kedd délutániáhítat, amely 15 órakor kezdődik.

2012. április 21-én és 22-én újra vendé-günk lesz D. Dr. Harmati Béla püspök.Április 21-én, szombaton délelőtt műsor-ra és közös ebédre hívjuk és várjuk a tag-ságot. Püspök úr – bár nyugdíjas – kedvesfeleségével, Polgár Rózsa művésszel, el-fogadta klubvezetőnk invitálást, és köz-tünk, velünk lesznek ezen az ünnepsé-gen. Április 22-én, vasárnap 10 órai kez-dettel ugyancsak a püspök úr hirdeti köz-tünk Isten szent igéjét. Szeretettel hívjuka klub kedves tagjait, de az egész gyüle-kezetet erre a 10 esztendős évfordulóra.

Aranyi József (1913–1999) esperes-lel-kész és Csizmadia Mihály (1890–1983) ta-nító emlékköveit avatjuk fel 2012. április22-én, vasárnap, az istentisztelet után, ahagyománynak megfelelően, a templom-kert emlékparkjában. Az is megfelel a ha-gyománynak, hogy a megemlékező, elő-adás értékű beszédet Koszorús Oszkárhelytörténész, a város díszpolgára tartja.

Azegyház Krisztus teste

Az egyháza szentek közössége

Evangé-lium: Szenteld meg az ünnepnapot


Ekkor emlékezünk meg arról is, hogyzombai őseink 1774. április 24-én alapí-tották mai településünket.

Az elmúlt években nem sikerült ki-emelt ünneppé varázsolni április 24-ét,egyre jobban elsikkad a fejekben és a szí-vekben, hogy településünk történetébenez a nap kiemelkedő jelentőségű. Avárosiönkormányzat nagyobb súllyal emléke-zik meg erről a tényről, bár olykor – kü-lönféle politikai érdekből – igyekeztekannak a jelentőségét csökkenteni, hogyZombáról evangélikus családok az evan-gélikus hitük megőrzése érdekében jöt-tek erre a helyre.

Felhívjuk figyelmét a város evangéli-kusainak, hogy örökségként ezt a város-történeti tényt nagyon meg kellene be-csülni, sokkal jobban, mint ahogy eddigtörtént, illetve lényegében – minden kez-deményezés ellenére – nem történt. Utol-jára igazán 1994-ben (a 250 éves évfor-duló alkalmából) ünnepelte meg az evan-gélikus gyülekezet ezt a kiemelkedőenfontos történelmi tényt, azóta sajnálatosmódon megelégedtünk egy-egy kurtamondattal. Újra fel kell eleveníteni április24-ét, mert nem közönséges okok miattjöttek el Zombáról az evangélikusok1743-ban és utána. Az evangélikus hitü-ket féltették.

2012. április 28-án, szombaton dél-után a Győry Vilmos-teremben mutatko-zik be az a 23 fiatal testvérünk, akik más-nap, azaz április 29-én, vasárnap, 10 óraikezdettel konfirmálnak, és először élnekaz oltári szentséggel, vagyis az úrvacso-rával. Szeretettel hívjuk mindkét alka-lomra a konfirmandusok szüleit, kereszt-szüleit, nagyszüleit, valamint az egyház-község vezetőségét, presbitereket, képvi-selő-testületi tagokat, de a gyülekezetetis.

2012. május 5-én, szombaton, 18 óraikezdettel koncertjükre kerül sor az evan-gélikus templomban. Mindenkit szeretet-tel hívnak a szervezők erre az alkalomra.A műsorról a majd még ezután elkészülőplakátok adnak felvilágosítást.

2012. május 6-án, vasárnap 10 óraikezdettel közvetít a Kossuth Rádió isten-tiszteletet Orosházáról. Az igehirdetésszolgálatát e sorok írója végzi, de közösszolgálat lesz, mert a liturgiát Ördög End-re lelkész szervezi, az istentisztelet énekés zenei részével együtt. Az istentiszteleténekes részében segítségünkre lesz a Pro-testáns Fiatalok Kamarakórusa is.

Hagyomány, hogy minden esztendő-ben egy héttel pünkösd előtt evangélikusegyházunk három kerülete egy időben,három helyszínen tart kerületi misszióinapot. Tartalmas és látványos alkalommáfejlődött ki ez, szívesen hívogatunk rámindenkit. Időpontja 2012. május 19-én,mennybemenetel ünnepe után és pün-kösd ünnepe előtt lesz. Helyszín: Bony-hád. Húsvéttól megkezdjük szervezését,lehet jelentkezni. Megfelelő létszám ese-tén rendelhető közös busz, szerény úti-költségért.

Már e mostani számban közzé tesz-szük, hogy idén is megtartjuk a hagyo-mányossá vált áldozati vasárnapot. Idő-pontja 2012. május 27. (pünkösdvasár-nap). A megszokott módon egy levéllelkeressük fel evangélikus testvéreinket,hogy amennyire lehetséges, támogassákgyülekezetünk anyagi küzdelmeit. Egyreinkább a korosodó épületeink okoznakjelentős gondot. Különösen a templomfőbejárata előtti és a templom mögötti lel-készlakások sérültek, részben a modernközlekedéstől, részben a salétromot oko-zó talajvíztől.

Utóbbival szemben alászigetelésselvédekezhetünk. Tavaly – önkormányzatisegítséggel – sikerült a gyülekezeti házkülső részén, az utca felől a szigeteléstmegoldanunk, ennek jótékony hatásátmár érzékelni lehet, eltűnt a vizesedés.

Hasonlóképpen szükséges megoldania koros lelkészlakások szigetelését, hogymegvédjük az épületeinket. Idén is ka-punk – így hírlik – önkormányzati segít-séget, de ezt még jelentős összeggel kikell pótolnunk. Ezért hirdetjük meg ígyaz áldozati vasárnapot, hogy „mentsükmeg gyülekezeti épületeinket alászigete-léssel a víztől”. Egy-egy épületünkesetében ez a munka mintegy 1,5–2 millióforintba kerül. Előre is köszönjük min-denki segítségét.

a hónapminden második és negyedik vasárnap-ján van, 10 órai kezdettel, a gyülekezetiteremben. Köszönjük kedves munkatár-sainknak, akik lelkesen szervezik, veze-tik ezt az alkalmat, amelyet úgy is tekint-hetünk, mint a gyülekezetünk jövőjét. Ál-talában 5 éves korig várnak kisgyermeke-ket szüleikkel együtt.

minden második csütör-tökön az istentisztelet után, azaz kb. 18órai kezdettel a hit és a Szentírás iránt ér-deklődő férfitestvéreket hívjuk és várjuka gyülekezeti teremben. Lehetőség vanközös beszélgetésre, fontos hitbeli tényekmegvitatására.

minden hónaputolsó hétfőjén, 15 órai kezdettel ül összea gyülekezeti teremben. Az alkalom áhí-tattal kezdődik, ezután a betegek ésidősek látogatásának eredményeit beszé-lik meg a csoport tagjai, akiknek itt ismegköszönjük szolgálatukat. Felhívjukbárki figyelmét, aki Krisztus ügyét szol-gálni szeretné, hogy részt vehet a csoportmunkájában, a látogatás szolgálatában.Elmondhatatlan az, hogy mennyi örömötokoznak ezzel a magányos, idős testvé-reknek, akiknek egyébként nincs kikkelbeszélgetniük, mert bizony a rohanás ekornak átka.

továbbra is mindenkedden és csütörtökön együtt van, 14 óraikezdettel, a gyülekezeti teremben. Ked-denként 15 órakor van egy igei alkalom(áhítat és beszélgetés), csütörtökönkéntpedig a 17 órakor kezdődő istentiszteletkoronázza meg a délutánt.

vagy réginevén a Reménység Istentisztelet kezdő-dik minden vasárnap 17 órakor. Két zene-kar is színvonalas és emelkedett, hitéb-resztő és erősítő zenével, énekkel szolgál,akiknek itt is köszönetet mondunk áldo-zatukért. Mindazokat hívjuk és várjuk er-re az alkalmunkra, akik modern zene se-gítségével szeretnék Istent magasztalni.Azért nevezzük rétegalkalomnak, mertez a zenei anyag általában a fiatalabbakatvonzza. Természetesen az idősebbek sin-csenek kizárva innen, de megértéssel kellkezelnünk, hogy a fiatalok zenei igényemás, mint a korosabbaké.

minden vasár-nap 9 órai kezdettel a Győry Vilmos te-remben. Ide az 5 évesnél idősebb gyerme-keket várjuk szüleikkel együtt, gyermek-barát liturgiára, játékos alkalomra, ige-hallgatásra, éneklésre. Acsaládi istentisz-telet munkáját lelkesen segíti a Sámuelcsoport, tagjainak szolgálatát szintén kö-szönjük.

– Reggeli áhítatok minden kedden éspénteken, 8 órai kezdettel a gyülekezetiteremben. Erre szeretettel felhívjuk min-den kedves olvasónk figyelmét.

– Minden csütörtökön 17 órai kezdet-tel istentiszteletet tartunk a gyülekezetiteremben, és minden harmadik csütörtö-kön úrvacsorai istentisztelet van.

– Minden vasárnap 10 órai kezdettelistentisztelet a templomban. Hideg télenkis időre felmegyünk a Győry Vilmos-te-rembe. Általában a nagytemplomot he-lyezzük előtérbe, amikor a hőmérsékletezt megengedi. Atemplomban van enyhepadfűtés, ez azt jelenti, hogy enyhébb téliidőjárás esetén megfelelő a templomi klí-ma. A nyári hőségben pedig kifejezettenkedvező számunkra a hűvös nagytemp-lom.

Zombai ősök

Konfirmáció

Protestáns FiatalokKamarakórusa

Rádiós istentisztelet

Kerületi missziói nap

Áldozati vasárnap

Figyelemre méltórétegalkalmaink

Heti alkalmak bárkinek

– Tipegők vasárnapi találkozója

– Férfiak sátra

– Diakóniai csoportunk

– A Fénysugár klub

– Könnyűzenei istentisztelet

– Családi istentisztelet

Internet

Evangélikus Élet

Gyülekezeti újságunk

Anyagi kérdésekről

Egyházfenntartói járulék:

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy azorosházi evangélikus templomban vasár-nap délelőttönként elhangzó igehirdeté-sek már interneten is meghallgathatók az

címen. Nem pótolja avasárnapi istentiszteleti alkalmon valórészvételt, de mégis nagyon jó lehetőségarra, hogy Isten igéjét meghallgassuk,vagy újrahallgassuk. Javasoljuk, hogyminél többen éljenek ezzel a lehetőséggel.

Evangélikus egyházunk hetilapját,szeretettel ajánljuk mindenki figyelmébe.Különösen javasoljuk a gyülekezeti pres-bitérium és a képviselő-testület tagjainak,hogy legyenek e hetilap előfizetői. Korlá-tozott példányszámban a templomban ismegvásárolható.

Lapunk az olvasók adományaibóltartható fenn. Az utolsó oldalon mindigközöljük az adakozók névsorát, kivéve,ha valaki kifejezetten kéri neve elhallga-tását. Most is örömmel említjük, hogy la-punkat nemcsak az orosházi evangéliku-sok olvassák, és nemcsak itthon, hanemmég a határainkon túl is. Így küldünk be-lőle például Erdélybe (Tatrang és Faze-kasvarsánd), Kanadába, itthon pedig szá-mos más helyre, történetesen Szegedreegész köteggel, de Budapestre, Szombat-helyre is megy. A felsorolás a teljességigénye nélküli, mert levéltári munkatár-sunk a Harangszó megjelenésekor többmint 100 példányt küld el postai úton kü-

lönböző címekre. Mindenkinek köszön-jük, akik hozzájárulnak adományaikkal aHarangszó gyülekezeti újságunk megje-lenéséhez!

Részletesen leírtuk a lelki alkalmakat,de röviden szót kell ejteni az anyagiakkérdéséről is. Az egyházközségnek há-rom bevételi forrása a következő: 1.) egy-házfenntartói járulék, amit nagyon régenegyházi adónak neveztek, 2.) istentiszte-leti perselypénz, de nevezzük offertóri-umnak is, 3.) adomány, amit alkalman-ként kap a pénztár, amikor valaki a hálá-ját szeretné kifejezni Isten előtt, vagy sze-retteire emlékezik.

Az egyházfenntartói járulék és az ado-mány befizetését a nyilvántartási karto-non jegyzi a pénztáros, és a befizetéskornyugtát ad róla. A perselypénz megszá-molására hétfői napon kerül sor, és annaka bevételezése is a szabályok szerint tör-ténik.

A pénzkezelést egy öttagú számvevő-szék ellenőrzi negyedévenként, és az el-lenőrzésről jegyzőkönyv készül.

A zárszámadást és a költségvetést apresbitérium és a képviselő-testület kö-zös gyűlésén vitatják meg, fogadják el.Idén erre 2012. február 25-én került sor.

Gyakori a kérdés, hogy mekkora le-gyen ez az összeg. Evangélikus egyhá-zunknak van elvi javaslata: 1%. A javada-lom 1%-át javasoljuk. Természetesen ki-nek-kinek lehetőségei, kiadásai szerint

elfogadjuk és megköszönjük az ettől elté-rő összegű befizetéseket is. Ez az 1% csakemlékeztet a bibliai tizedre, vagyis a java-dalom 10%-ára, de tisztában vagyunk az-zal, hogy ma már – sok tekintetben – na-gyon messze vagyunk a bibliai rendtől.Kétségtelen, vannak olyan vallási feleke-zetek, ahol a tizedfizetés a gyülekezetirend, de mi megnyugtatónak tartanánk,ha valaki az 1% vagy az azt megközelítőösszeg befizetésére kész lenne.

Vannak nagyon áldott lelkű és nagyonszépen adakozó testvéreink, akik évi 50ezer forint felett adakoznak. Vannak, akiknagyon szerényen járulnak hozzá a gyü-lekezet életéhez (olykor évi párszáz fo-rinttal), de nem rosszat feltételezünk, ha-nem ilyen esetben eszünkbe jut a jézusipéldázat a szegény özvegyasszony kétfillérjéről. A Lk 21,1kk helyen olvassuk,hogy a gazdag adakozók között Jézusészrevett egy szegény özvegyasszonyt,aki két fillért dobott a perselybe, és ígyszólt hozzá: „Bizony, mondom néktek,hogy ez a szegény özvegyasszony min-denkinél többet dobott a perselybe. Azokugyanis mind a feleslegükből dobtak azáldozati ajándékokhoz, ő azonban sze-génységéből mindazt beledobta, amijevolt, az egész vagyonát.” Bizony, mond-juk, hogy senkitől sem kérjük az egész va-gyonát. S a feltűnően keveset fizetőkrőlazt feltételezzük, hogy ennek a bibliaiszegény özvegyasszonynak a sorsát élikmeg. Ha nem, akkor lelkük rajta. De min-denkinek megköszönjük a jó szívű anya-gi támogatást.

oroshaza.lutheran.hu

SZERKESZTŐSÉG

I mmár bő egy éve annak, hogy gyüle-kezetünkben elindultak a 0–5 éves

korosztálynak szóló Tipegő Istentisztele-tek. Amikor ezt az alkalmat terveztük lel-készeinkkel, akkor egy olyan hidat sze-rettük volna megépíteni a kisgyermekescsaládok számára, amely a keresztelő és aCsaládi Istentisztelet között ível. Szeret-tünk volna lehetőséget teremteni a kicsithangosabb, izgő-mozgó korszakban lévőgyermekek és szüleik számára, hogy egycsaládias, kötetlenebb formában zajló, deIsten igéjét a középpontba állító alkalmonvehessenek részt, akár nagymamákkal,nagypapákkal együtt. Közös gondolko-dás után egy olyan istentiszteleti formátalakítottunk ki, amelyben kifejezetten aza jó, ha a kicsik minél aktívabban vesznekrészt az eseményekben. A sok-sok moz-gásos ének mellett a középpontban min-dig egy-egy bibliai történet áll, melyet aszülők és gyerekek bevonásával mesé-

lünk el. Minden alkalommal kiemelünkegy fontos gondolatot az Igéből, és aztigyekszünk minél színesebben, több ol-dalról megvilágítva közérthetővé, kézzelfoghatóvá tenni a kicsik számára. Az is-tentiszteleteken mindig más-más felnőttszolgál a Tipegő csapat tagjai közül, akikóvodapedagógusok, illetve kisgyerme-kes pedagógusok. Az istentisztelet mind-össze félórás, hiszen ez a gyermekkor-osztály eddig tud tartósan figyelni, aktí-van részt venni egy irányított eseményso-rozatban. Ezután teázás, beszélgetés kö-vetkezik, s amíg a felnőttek társalognak,ismerkednek egymással, addig a gyerme-kek számára előkerül egy kincsesláda,amelyben ki-ki találhat kedvére való játé-kot.

Nagy örömünkre ebben az évbenminden második alkalmon részt veszgyülekezetünk egyik lelkésze is, ígymind a szülőknek, mind a lelkészeknek

lehetősége nyílik egymás kölcsönös meg-ismerésére. Fontos számunkra, hogyilyenkor a jelen levő lelkész mondja a li-turgiában szereplő imádságokat, és az is-tentisztelet végén áldással bocsátja el acsaládokat.

Egy év alatt igazi családias kis közös-ség alakult ki szülők és gyermekek kö-zött, ahol a teázás alatt természetesenadódik lehetőség hétköznapi vagy akárlelki kérdések, bánat vagy öröm megosz-tására nemcsak az istentiszteleteken, deakár a mindennapi élet adta találkozásokalkalmával is. Reménységünket, amely-lyel egy esztendővel ezelőtt útnak indí-tottuk a Tipegő Istentiszteleteket, az Úris-ten megáldotta, Tőle kérünk új erőt, újlendületet és szolgáló szívet a folytatás-hoz is!

Végezetül pedig álljon itt két édes-anya írása arról, mit jelentenek számukraa Tipegő alkalmak:

Tipegő lépések Jézus felé


„Gyermekeink (egy csecsemő és egy kis-óvodás) a Tipegő Istentiszteletek révén telje-sen természetes módon nőhetnek bele a gyüle-kezetbe. Kedvelik azokat a vasárnapokat, ami-kor részesei lehetnek az Igével és a társaikkalvaló találkozásnak. Minden apróság megta-lálja a számára is érthető üzenetet a vidám da-lokon, játékokon, változatos módon megeleve-nedő történeteken keresztül.

Kiscsoportos óvodás lányom azokat az al-kalmakat szereti legjobban, amelyeket óvónő-je, Lukács Ági néni vezet. Nagyon szereti, ígymég jobban figyel az ismerős szavakra, és méginkább a sajátjának érzi az elhangzott Igét.

Számunkra, kisgyermekes szülők számáraszintén fontos, hogy egy élő gyülekezetheztartozzunk. Korábban a Győry-teremben hall-gattuk az istentiszteleteket, de az a gyerekekszámára közel sem volt ideális, hisz a velük va-ló foglalkozás nem volt megoldott. A Tipegőnmindannyian részesei vagyunk az alkalmak-nak, hallgatói vagyunk az Igének. És emellettnem jelent gondot, ha egy csöppség megéhe-zik, elálmosodik, kérdése van, anya ölébe sze-retne ülni, vagy épp ki kell mennie – ahogy ezegy családban természetes.”

(Szőke-Kilián Szilvia)

„Már régóta tudtam, hogy létezik a Tipe-gő, de valahogy sohasem jutottunk el oda a

gyerekekkel. Aztán egyszer az angolórámonszóba került a vallás, és a tanárom megkérdez-te: Ha én őszintén hiszek Istenben, akkor mi-ért nem adom meg a lehetőséget a gyerekeim-nek is, hogy higgyenek? A mi hétköznapjaink-nak nem volt része a hit, Jézus és Isten, mert aférjem nem vallásos. Csak én hittem, pedigkapaszkodóra szüksége volt a lányomnak is,mikor meghalt a papa, a dédipapa, a dédima-ma… így aztán elmentünk a Tipegőre, és az-óta a gyerekeim életébe is beköltözött a hit.

Azt szeretjük a Tipegőben, hogy éneke-lünk, játszunk, teázunk, hogy megismerjük abibliai történeteket, hogy most már ismerős atöbbi szülő, gyerkőc… és Boti (27 hónapos)más anyuka kezét fogva sétál a köréneknél,mert én lemaradtam Jázminnal. A gyerekeima Tipegőn tanulták/tanulják meg azt, hogy ho-

gyan kulcsoljuk össze a kezünket imához. Anagy már tudja, a kicsi még tanulja. Ez kis do-lognak tűnik, de nekem nagyon sokat jelent.

A hétköznapjainkat is átszövik az új élmé-nyek, tapasztalatok, ismeretek. Jázmin reggel-től estig énekel, és én is bekapcsolódtam, mikora »Jézus szeret minden kicsi gyereket« címűéneket énekelte. De ezt énekeltük valamelyikeste is, fürdés után. Jó, hogy Jázmin megisme-ri Jézust a képeken. Egyszer egy felnőtt Jézustábrázoló kép láttán is felkiáltott, hogy: Ottvan a kis Jézus mikor már megnőtt! Máskormeg a tükör előtt tetszelgett, mikor a vizes ha-jára ráraktam a törölközőt: Nézd, anya, mostúgy nézek ki, mint Jézus anyukája.

Nagyon örülök, hogy a Tipegő része lett azéletünknek, és mindenki szeretettel fogadottbennünket! További sok-sok közös Tipegő al-kalmat kívánok magunknak!”

(Bánki-Horváthné Gyömrei Médea)

SOLI DEO GLORIA… Minden ilyenélményért Istené a dicsőség, hiszen egye-dül Ő az, aki hitet ébreszthet gyermekekés felnőttek szívében! Ha bárki kedvetérez, hogy ellátogasson egy Tipegő Isten-tiszteletre, várjuk szeretettel minden 2. és4. vasárnap, 10 órakor, a gyülekezeti ház-ban!ATipegők csapata nevében:

BÁNKINÉ RÉVÉSZ ADRIENN

G yermekkorom óta tapasztalom, ér-zem, van valami gondviselő „erő”

mellettem. Már felnőttként tudatosultbennem, hogy van az emberi lelken túlegy lélek, aki segít, óv, irányít, erőt ad. Azén, lélek által irányított, utam a gyüleke-zeti életben 2007-től kezdődött. Eleinteévente egy-két szolgálatban zenészként,énekesként vállaltam részt. 2009-ben fel-kértek az induló, új formát hozó Remény-ség Istentisztelet zenei csapatának irányí-tására. Nagy megtiszteltetésnek éreztemés kihívást jelentett, hisz egyházi tartal-mú zenéket korábban nem játszottamrendszeresen. Aki ismer, tudja, mennyireelfogult, elhivatott vagyok, ha „zenéről”van szó. Bár az élet ösvényei nem nyitot-tak utat hivatásos zenésszé válnom, éle-temben mégis meghatározó szerepet töltbe a zenei hangok erdeje, nap mint nap.

A Reménység Istentiszteleteken na-gyon jó kis csapat alakult, mely azóta fo-lyamatosan átalakul, bővül. Az új tagok-nak mindig örülök, az elmaradókat pedigsajnálom, hogy már nem tudnak velünkszolgálni.

A hiteles szolgálatot csak hitükbenstabil és a zenében is megfelelő alázatot

mutató, jó szándékú, példás emberekkeltudtam, tudom elképzelni. Többségébenzenei ötleteim támogatják, de szerencsérea kritikától sem riadnak vissza – amit énnagyra értékelek –, és ha meg tudnakgyőzni, engedek az elképzeléseimből.Fontosnak tartom, hogy csapatként dol-gozzuk fel az általam előkészített dalo-kat.

A szolgálatra való felkészülés több fá-zist takar. A kiadott témát elolvasom, át-gondolom.Az alkalom akkor válik egész-szé, ha sikerül megtalálni az igét magábafoglaló zenei gondolatokat. Széles palet-táról szemezgetek (Énekeskönyv, Újének, Zarándokének, ifjúsági füzetek, il-letve zenéket hallgatok le, böngészek aneten, saját dalok stb.). Próbáltam és ez-után is törekvésem, a meglévő több százéves énekeket úgy eljátszani, hogy a maifül számára is kedvesek legyenek. Ezekközt van jó pár kedvencem. Szeretném,ha színes zenei hátteret hordoznánk,ezért mindenféle zenei stílust, többfélehangzást igyekszek összeállítani. A vo-kális, többszólamú, az alkalmakon meg-jelent emberek számára is könnyen éne-kelhető, dallamos zenéket keresem. De a

zene önmagában csak keret – fontos a tar-talom. A szövegek kivetítésével méghangsúlyosabbá válik a mondanivaló.

A munka, a felkészülés, a gyakorlásnem teher, mert ösztönöz a szemekben lá-tott csillogás, fájdalom, öröm egy-egy ko-molyabb vagy vidámabb hangvételű dalután. A dalok más módon jutnak el, hat-nak az emberi tudatra, mint a beszéd.Ezért is szeretem az énekhang, a hangsze-res élő zene naturális, tiszta erejét. Örü-lök, hogy nekem ez az utam, ezen tehe-tek, járhatok.

[Jn 3,7–8]2007-ben én a lélektől újjászülettem.

Már nem az, és nem úgy vagyok a világ-ban, mint előtte. Saját dalaim közül mostaz egyik gondolataival kívánom Isten ál-dását minden olvasóra, a gyülekezetre:

„Ne csodálkozz, hogy ezt mondtam neked:Újonnan kell születnetek. A szél arra fúj,amerre akar; hallod a zúgását, de nem tudod,honnan jön, és hova megy: így van mindenki,aki a Lélektől született.”

„Te vagy minden, én csak egy homokszem va-gyok. / Te vagy minden, s én a széllel haladok!/ Te vagy a szél is, s ha repítesz, ne félj: / El nemhagylak semmiért!”

ktl

Reménység IstentiszteletA lelkem hangjai


„Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el,mennyi jót tett veled!”

„Énekel-jetek az Úrnak új éneket, mert csodákat tett.

Márciusi szél

Ki volt Jézus?

Passió

Az ember tragédiája

Magyar mise

[Zsolt 103,2]

indnyájan tudjuk, az idős kor Istenajándéka. Tudjuk azt is, ahogy a

magyar társadalomban, úgy a mi váro-sunkban és evangélikus gyülekezetünk-ben is növekszik azoknak a száma, akikelérik a hatvan, hetven, nyolcvan éveséletkort. Közülük mind többen marad-nak társ nélkül, s igénylik a közösséget.

Annak idején ez a felismerés és a nyil-vánvaló igény indította arra az egyház-község vezetését, hogy megkezdődjön azelőkészítés és a szervezés. 2002 márciusá-ban aztán megalakulhatott az ökumeni-kusan nyitott Fénysugár Nyugdíjas Klub.Ünnepi istentiszteleten, D. Dr. HarmatiBéla püspök úr áldásával indultunk út-nak. Az evangélikus egyházközség ren-delkezésünkre bocsátotta a gyülekezetiházat és fedezte a működési költséget.Ennek idén pontosan tíz éve!

Megtiszteltetésnek éreztem azt, hogymint a Hajnal utcai egyházi óvodábólnyugdíjba ment óvónőt, felkértek a klubvezetésére. Jöttek is szép számmal anyugdíjasok, legtöbben evangélikusok,de baptisták, római katolikusok és refor-mátusok is járnak foglalkozásainkra. Atíz év alatt igazi összetartó közösséggéváltunk, számon tartjuk egymást, érdek-lődünk régi és új ismerőseink hogylété-ről. Sokan szorulnak egy-egy biztató szó-ra, betegség idején kis odafigyelésre, lelkitámaszra. Többen vannak közöttünk,akik társtalanok, otthonukban nincs ki-hez szólniuk. Itt lehetőség van arra, hogyszomorú és vidám történeteket is meg-hallgathassunk egymás életéből. Mert abeszélgetés és az odafigyelés nagyon fon-tos közösségünkben. Amai emberek elhi-degülnek egymástól, alig beszélgetnek,nincs, aki meghallgassa őket.

Kedden és csütörtökön délután jö-vünk össze rendszeresen. Kezdetben két-hetenként tartottak lelkészeink áhítatot,Ribár János esperes úr és Skorka Katalinlelkésznő, azonban a klub tagjai igényel-ték a heti áhítatokat, ez a rendszer azóta isfolyamatos.Alelkésznő távozása után Ri-bár esperes úr, majd Laczki János lelkész,később Deák László, aztán Ördög Endrenagytiszteletű úr kapcsolódott be a szol-gálatba. Azóta hetenként kétszer hallgat-juk Isten igéjét, csütörtökön esti istentisz-teleten veszünk részt. Ezek az igei alkal-mak jelentik hitünk erősítését, ami nélkü-lözhetetlen mindnyájunk számára. Nagyörömünkre Deák Gabriella elindította a

Halleluja kört, ahol szebbnél szebb éne-keket tanultunk meg és gyakorolhattunkGabi gitárkísérete mellett. Több istentisz-teleten szolgáltunk énekünkkel.

”[Zsolt 98,1]

Foglalkozásaink összeállításánál arrais figyelünk, hogy ne legyen mindig min-den percünk lekötve, maradjon szabad-időnk. Játszunk társasjátékokat, a férfiaksakkoznak. Ha visszatekintünk az elmúltévtizedre, akkor megállapíthatjuk, hogyváltozatos, lelki és szellemi tartalombangazdag programokkal teli esztendők áll-nak mögöttünk.

Sok kedves vendéget is fogadtunk.Előadásokat hallgattunk meg az egészsé-ges életmódról, a cukorbetegségről, azidőskori betegségekről, azok megelőzé-séről, a diéta előnyeiről, az élet és a mag-nézium fontosságáról.

Az istentiszteletek mellett Ribár Jánosesperes úr többször tartott nagy érdeklő-déssel kísért előadást az egyházi humor-ról, az öregség dicséretéről, és szólt a lel-kész életében előforduló megrázó esetek-ről is.

Az időseket érdekli településük múlt-ja is. Így több helytörténeti előadást hall-gattunk az idők folyamán, például azorosházi evangélikus sajtótörténetről, ahelyi művészekről, Kossuth Lajos ésOrosháza kapcsolatáról, a régi orosházivároskép alakulásáról.

Élménybeszámolót tartott nálunk Ba-kay Péter nagytiszteletű úr, aki egy esz-tendőt töltött Csángóföldön, Lénárt (Lé-na) Ferenc pedig kerékpáros világutazá-sairól szólt. Látogatást tettek nálunk azegyházközségünknél vendégeskedőfinn, majd német vendégek. Kapcsolatotépítettünk a nagyszénási és a mezőberé-nyi evangélikus nőegylettel.

Előadást tartott itt az Erdélyből hoz-zánk érkező Sánta Attila és Duma IstvánAndrás, utóbbi könyvét is bemutatta.Szintén könyvbemutatóra hívtuk megCsizmadia Ferencné Süle Erzsébetet, akia … című könyvéről beszélt.

Mi magunk is szerveztünk irodalmidélutánokat, ahol tagjaink az egyházi iro-dalom klasszikusaiból elbeszéléseket ol-vastak fel, verseket mondtak el. Két, máreltávozott testvérünket név szerint ismegemlítem: Szabó Jánosné Piroska né-nit és Tóth Lenke nénit, akik mindig na-gyon lelkesen készültek a szereplésre. Azidők folyamán több filmet is közösen néz-tünk meg. Például a című al-kotást vagy a világ hét csodájáról, a világnemzeti parkjairól szóló gyönyörű filme-

ket. Egy délután megtekintettük a BöjteCsaba atyával készített interjút is (lapzár-ta előtt néhány nappal személyesen is jártOrosházán), beszélgettünk önfeláldozómunkájáról.

Természetesen klubunk falai közülgyakran kilépünk, jelen vagyunk mindenjelentős városi rendezvényen, ünnepimegemlékezésen, képzőművészeti kiállí-táson. Látogatjuk a hangversenyeket, ze-nei rendezvényeket, színházi előadáso-kat, igyekszünk otthonosan mozogni aváros kulturális életében.

A Városi Képtárban megtekintettükPolgár Rózsa Kossuth-díjas gobelinmű-vész bemutatóját, Csáki-Maronyák József(szintén Kossuth-díjas) orosházi festő ki-állítását, az orosházi Kovács Gábor mű-gyűjtő által birtokolt 18–20. századiklasszikus magyar festészet kincseit ésIlovszky Béláné tárlatát. Ott vagyunk aPetőfi Művelődési Központ, a Művésze-tek Háza, az evangélikus gyülekezeti házhelyi alkotóit bemutató rendezvényekenis.

Nagy hatással volt mindnyájunkra aMel Gibson főszereplésével bemutatott

című film. Néhányszor eljutottunkszínházba is, láttunk operettet, vígjáté-kot, zenés darabot. Mély hatást gyakoroltránk az Evangéliumi Színház előadásá-ban Madách Imre: cí-mű darabja.

Az idők folyamán elsősorban templo-munkban voltak színvonalas zenei prog-ramok. Máig emlékszünk Fassang Lászlóorgonaművész és Szokolay Dongó Balázsnépi hangszereken játszó művész fellépé-sére. Meghallgattuk Rákász Gergely, EllaIstván orgonaművészeket, St. Martin ésBottkáné Égető Mária orgonaművész elő-adását. Felemelő élményt nyújtott az er-délyi szentegyházi 100 tagú gyermekkó-rus csodálatos műsora. Mindig várjuk avárosalapítási évfordulón templomunk-ban szereplő Orosházi Fúvószenekart.Zsúfolásig megtelt templomunk Tolcs-vay László: című bemutató-ján.

Közösségünket erősítik a kirándulá-sok is. Eljutottunk Budapestre, a Parla-mentbe, a Terror Házába, a Millenárisra.Jártunk Gödöllőn a Grassalkovich-kas-télyban és a jászberényi múzeumban.Voltunk Kenderesen a Horthy-kastély-ban és a tengerészeti múzeumban. Egyiknyáron kirándultunk Ópusztaszerre, smegcsodáltuk a Hortobágyot is. Leg-utóbb eljutottunk Nagyszalontára ésNagyváradra. A múlt esztendő végén pe-dig Szegeden jártunk. Itt említjük meg,

M

Fénysugár-híradó


I smét eltelt egy év. A tervezések, mér-legelő elemzések hetei vannak mö-

göttünk. Vizsgáltuk, hogy milyen eszten-dőt zártunk. A saját munkámra, a levéltárévére tekintek most vissza. Megpróbá-lom ezt elfogultság nélkül tenni.

Kezemben tartom az Evangélikus Or-szágos Levéltár igazgatójának, CzentheMiklósnak a 2011. évi beszámolóját, amita Gyűjteményi Tanácsnak írt, és ezt to-vábbította az Evangélikus Országos Iro-da a minisztériumnak is. Így szól:

Valóban több hónapos feladat volt afelújítás, sokan segítettek, amiről beszá-moltam már. Iratanyagunk elhelyezése,tárolása így megfelelő, biztonságos lett.

Az azt emelem ki: befeje-

ződött a Halotti anyakönyv (1890–1894)és a Keresztelési anyakönyv (1947–1996)restauráltatása, amit 75%-os támogatás-sal, 750 ezer Ft-tal támogatott az , 50ezer Ft támogatást pedig a

tólkaptunk. Örömünkre szépek lettek a kö-tetek. Mivel ebből a feladatból a gyüleke-zet is vállalt önrészt, két évben nem kér-tem a régi köteteink javító köttetésére aszokásos pénzösszeget. Ebben az évbenviszont szeretném folytatni a sérült köte-tek javíttatását. A régi, helytelen tárolásmiatt van ilyen szép számmal.

unk nagy részét fehér, sav-mentes dobozokban tároljuk. Átvételükután megtisztítom a lapokat a kapcsoktól,spárgáktól, s utána kerülhetnek besorolásszerinti helyükre. Az állományról termé-szetesen számítógépes jegyzékekkel ren-delkezünk.

A segítését változatlanulfontosnak tartom. Az elmúlt évben 25 ku-tató végzett kutatómunkát, 116 alkalom-mal. Ezt a munkát visszavetette, hogymajd’ 3 hónapig tartott a felújítás, amialatt nem tudtam fogadni kutatókat. Tör-téneti, gyülekezettörténeti egyháztörté-neti kutatást végzett összesen 6, család-kutatást 19 személy. Számítógép is áll akutatók rendelkezésére: kereshetnek azadatbázisban, az interneten, de CD-ről isdolgozhatnak.

jelenik meg a dokumen-tumok a digitalizált anyagkutatása. Igyekszem az ilyen anyagainkmennyiségét növelni.

A anyagát folyamatosanbővítem a helyi fényképekkel, szkenneltanyaggal is. Bizonyára sok értékes fény-kép van a gyülekezet tagjainak tulajdoná-ban is, amiket még látni sem láttunk.Örülnék, ha ezek közül is beszkennelhet-nék néhányat a gyűjteményünkbe.

Az elmúlt évben a Justh ZsigmondKönyvtár segítségével az

1927–1932 évfolyam meg-lévő példányait sikerült digitalizálni. Fo-lyamatban van a Szántó Kovács Múzeumsegítségével

kötetünk digitalizálása is.Remélem, a következő évben is tudjukfolytatni a sort.

A gyülekezettel, érdeklődőkkel valókapcsolattartás fontos módja változatla-nul a kutatott anyag publikálása. A Ha-rangszó az elmúlt évben 16 olyan írást kö-zölt, amely levéltári kutatás nyomán szü-letett. Mindannyiunk számára ismert Ko-szorús Oszkár és Verasztó Antal helytör-ténészek neve. De a Szántó Kovács Múze-

um néprajzosai (Erostyák Zoltán és Ko-vács Edina) is közöltek című kiad-ványukban kutatásaikra alapozott íráso-kat.

Kapcsolataink sorában kiemelem azt,hogy 2011-ben volt itthárom teológus: Kányáczki Eszter, Szől-lősi István Sándor és Pápai Attila. Igen ér-deklődők és szorgalmasak voltak. Na-gyon nagy segítséget nyújtottak a levéltárnyári beszerelésében, berendezésében, araktári rend helyreállításában.

Sajnos a pályázati lehetőségek beszű-kültek. Pedig az így nyert összegek ko-moly segítséget jelentettek a levéltárnak.A2011-ben iratrendezésre megítélt pályá-zati támogatást is a 2012-es esztendőretették át, az anyagi források szűkös voltamiatt.

Az egyházközség a levéltár működte-tésére a Gyűjteményi Tanácstól tavaly ismegkapta az előző évivel megegyező tá-mogatást, vagyis 1,8 millió Ft-ot. Ez a le-véltári munkát értékelő, kiemelt támoga-tásnak számít.

A Mérlegre tekintve meghatódottanállapítom meg, hogy az elmúlt évben ismilyen sok segítséget kaptam! Köszönömezt és minden testvért várok a felújított le-véltárba, akár csak látogatóba is!

Ugyanakkor kicsit szorongva nézek akövetkező év elé. A leköszönő elnökség(Ribár János esperes, Koszorús Oszkáregyházmegyei felügyelő, Jantos Istvánegyházközségi felügyelő) értékelte a te-rületileg kicsi, de nagy értékkel bíró levél-tárat, minden helyzetben igyekeztek a jómegoldásra. Csak reménykedni merek,hogy az új testület is szeretni fogja ezt azalig 38 négyzetméteres területet, s a múl-tunkról évszázadok alatt összegyűjtöttanyagunkat. Reménykedek, hogy levél-tárunk a következő években is élő marad-hat, s az itt rejlő értékek közül (a kutatóktolmácsolásában) egyre több „megszólal-hat” mindannyiunk számára!

„A vidé-ki kiemelt gyülekezeti levéltárak közül az oros-háziban történt jelentős fejlesztés: az iratokaterősen veszélyeztető magas páratartalmat egynagy értékű beruházással, szigeteléssel sike-rült elhárítani, az orosházi gyülekezet szerve-zésében. Orosházán kívül a Gyűjteményi Ta-nács is támogatta az akciót, Szárazné KőrösyEdit gyülekezeti levéltáros sokat dolgozott ev-vel. […] Az orosházi iratanyag 2011-es évrőlszóló, Szárazné K. Edit készítette jelentés sze-rint, 82,32 ifm. Mivel épp tavaly volt a levél-tári helyiség szigetelése, meg kellett mozgatniaz anyagot, ezért »alaposan feltételezhető«Edit alapossága miatt is, hogy kézben tartja azanyagot és van áttekintése fölötte.”

állományban történt változásnálanyakönyvi restaurálás

EOLPro Bibliothecis

Ecclesiarum et Scholarum Alapítvány

Iratanyag

kutatómunka

,

Új igénykéntdigitalizálása,

fényképfond

Orosházi Evan-gélikusok Lapja

A viszálykodó házastársak békí-tésének könyve

Mozaik

levéltári gyakorlaton

SZÁRAZNÉ KŐRÖSY EDIT

hogy az önkormányzattól évek óta kapotttámogatás tette lehetővé ezeket a felejthe-tetlen élményt nyújtó utakat.

Megalakulásunk óta támogatjuk alepramissziót, vendégünk volt BencénéRuttkay-Miklián Ágnes, aki a magyaror-szági missziói munkáról tartott képekkelillusztrált tájékoztatást. A magyarországilepramissziónak a 2007-es év végéig 578sebkötöző fáslit és 64 darab 120×180 cen-timéteres kötött takarót juttattunk el.

2007 óta civil egyesület lettünk. Kari-tatív tevékenységként vállaltuk, hogy tá-

mogatjuk az orosházi hajléktalanszállótés a Családok Átmeneti Otthonát. Több-ször gyűjtöttünk részükre használati tár-gyakat, eszközöket, ruhaneműt. Számuk-ra is kötöttünk takarókat, amit nagyörömmel fogadtak. „

[Gal 6,9]Eddig száz darab 80×120 centiméteres

gyermektakarót adtunk át a Székács Jó-zsef Evangélikus Óvodának. Felfigyel-tünk arra, hogy a templomunkban lévőülőpárnák régiek és elhasználtak. Elhatá-

roztuk felújításukat, 360 új készült el,ugyanakkor a gyülekezeti terem székeirenegyvenkettőt kötöttünk, most pedig aGyőry Vilmos-terem műbőr székeire ké-szülnek az ülőpárnák.

Megfogalmaztuk a 2012-es esztendőterveit is, megvalósításuk nagyban függattól, hogy kapunk-e és mennyi támoga-tást az önkormányzattól.

Nagyon készülünk a 10 éves évfordu-lóra, szeretettel várjuk D. Dr. Harmati Bé-la püspök urat és kedves feleségét.

A jó cselekvésben nefáradjunk el, mert a maga idejében aratunkmajd, ha meg nem lankadunk.”

KOSZORÚS OSZKÁRNÉ

Mérlegen


K edves Olvasók! Az alábbiakban le-ánygyülekezetünk tavaszi alkal-

mairól, terveről olvashatnak részleteseb-ben:

– hétfő és kedd délutá-nonként (a két helyen felváltva) házi bib-liaórát tartunk. Szentetornyán havontagyermekalkalmak vannak, s játszóházkézműves foglalkozásokkal. Ezek az al-kalmak a magyar és a cigány gyermekek-nek is szólnak. Ilyenkor felkészülünk azüdvtörténeti ünnepekre. Ifjúsági biblia-órákat is tartunk a fiatalok számára.(Március 24-én kézműves foglakozás leszSzentetornyán a helyi és a rákóczi-telepigyermekek részére.)

– kéthetente péntekenifjúsági órát tartunk a gyülekezeti terem-ben. Ez a bibliaóra a 12–30 éves korosz-tálynak szól. Itt van hitoktatás, így heten-te találkozom a gyermekekkel.

– Hősök napja lesz 2012.május 20-án, vasárnap. 14 órától ökume-nikus istentiszteletet tartunk, majd ün-nepség következik az emlékműnél, aholbeszédet mond Pintér István történész. Ahelyi iskolások ünnepi műsora, és a ko-szorúzás után szeretetvendégségre kerülsor, amelyen egy előadást is meghallga-tunk vásárhelyi történészvendégünktől.

(Rendszeres alkalmunk Kardoskúton:kéthetente bibliaóra Rajkiéknál.)

– április 8-án, húsvétvasárnap „kincs-keresés” lesz a templomban és a temp-lomkertben;

– április 15-én teológusnap;– április 29-én konfirmáció;– május 5-én egynapos buszos kirán-

dulást szervezünk Hódmezővásárhelyreés Csomorkányba felnőttek és fiatalokszámára;

– május 19-én missziói nap lesz Bony-hádon;

– június 1–3-áig Reménység fesztivállesz Budapesten, ahova buszokat szerve-zünk. (Erre az alkalomra cigányokat is vi-szünk, őket a szervezők külön is meghív-ják.)

– péntekenként 17 órakor ifióra Rákó-czi-telepen, a gyülekezeti teremben;

– vasárnap 8.30 órakor istentiszteletSzentetornyán;

– vasárnap 10 órakor istentisztelet Rá-kóczi-telepen;

– vasárnap 14 órakor istentisztelet Kar-doskúton.

– hétfőnként 17 órakor házi bibliaórakardoskúti családoknál (Téma:

);– keddenként 17 órakor házi bibliaóra

Gyökeresben Petrilláéknál(Téma:);

– Keddenként 16 órakor házi bibliaóraSzentetornyán Szabó Józsefné presbitertestvérünknél (Téma: ).

– szülői bibliaóra Rákóczi-telepen 17órakor a gyülekezeti teremben.

Leánygyülekezeteink részére indítot-tunk egy saját honlapot, melynek interne-tes címe a következő:

Szentetornyán

Rákóczi-telepen

Kardoskúton

Bírákkönyve

Mach-intos: Elmélkedések Mózes könyvei felett

Ruth könyve

http://oroshaza-leanyegyhazak.lutheran.hu

Mindhárom leánygyülekezetetérintik a következő programok:

Heti rendszerességgeltervezett alkalmak:

Kétheti rendszerességgeltervezett alkalmak:

Havi rendszerességgeltervezett alkalmak:

LACZKI JÁNOSlelkész

A leánygyülekezetek tavaszi tervei

Beszámoló a diakónia munkájáról

„Ne késs jót tenni a rászorulóval,ha módodban van, hogy megtedd!”

„Járj Isten útján hű munkában, mondj imád-ságot, éneket! Egyedül benne bízzál bátran,megújul akkor életed. Ki benne bízik boldo-gan, arra az Úrnak gondja van.”

[Péld 3,27]

diakónia kicsi, de lelkes csapata to-vábbra is töretlen erővel és gondos-

kodó szeretettel látogat, segít, végzi áldá-sos munkáját.

A tavaly novemberi összejövetelün-kön első volt az adakozó szeretet hangja:milyen ajándékkal lepjük meg az időse-ket? Mint már évek óta, a döntés egyhan-gú volt: a szokásos karácsonyi asztaldí-szek készüljenek most is.Anyagi támoga-tást kaptunk az egyháztól, a szeretetszol-gálattól, de a tagok közül Lázár Pálné, Dr.Rusznák Jolán, Csécsei Pálné és KovácsTiborné külön is hozzájárultak, hogy azajándékok gazdagon díszítve készülje-nek el.

A megbeszélt időpontban lelkes,munkára kész csapat érkezett a gyüleke-zeti házba, hogy a szorgos kezek nyomán

elkészüljön az 52 db asztaldísz. Ki-ki a sa-ját ízlése, egyéni elképzelése szerint kö-tötte bele együtt érző gondoskodását,szeretetét. Mindegyikhez egy karácsonyiigés kártyát mellékelve vittük el és kíván-tunk áldott ünnepeket azoknak, akiketrendszeresen látogatni szoktunk. Cse-kély ajándékunk legtöbbjüknek a kará-csonyfája volt: dióval, almával, szaloncu-korral körberakva állt az ünnepi asztalon.Jó érzéssel tölt el minket a tudat, hogyakik várják szeretetünket és imádságosszívvel gondolnak a karácsonyi csodára,érezhették a gondoskodást, együttérzést.Nagy örömmel fogadta ajándékunkat 100éves gyülekezeti tagunk, Farkas Józsibácsi is. Igaz, ő családban él, de mindigérdeklődő a látogatások alkalmával, ésnagyon örül minden kedvességnek.

A hosszúra nyúlt tél megviseli a láto-gatókat és az egyedül élő időseket egy-aránt. Az időjárás és a Győry-terembe fel-vezető lépcsők többeket akadályoznak azistentiszteletek látogatásában.

Most a mi feladatunk, hogy eljuttas-suk hozzájuk az igét, és tudósítsuk őket agyülekezeti eseményekről. A tisztújítás-ról szóló Harangszó eljuttatását is többenvállalták és kézbesítették az egyházta-gokhoz.

Újabb feladatunk van a böjti időszakkezdetén. Többen vannak, akik csak ott-honukban tudnak az úrvacsora szentsé-gével élni. Így meg kell szervezzük, hogymindenkihez időben oda tudjanak érni alelkészek.

Továbbra is minden hónap utolsó hét-főjén összejövünk, megbeszéljük, kin mi-vel tudunk segíteni. Egymás gondjait ismeghallgatjuk, jó érzés így együtt lenni.Az Evangélikus Énekeskönyv 331. éneké-nek egy versszakával zárom soraimat:

A

KOVÁCS TIBORNÉ


A Magyarországi Evangélikus Egy-ház mindhárom egyházkerületének

története elkészült. A szer-kesztette

kiadvány volt a példa ésmérce még 2002-ben, majd2006-ban címmel gyűjtötte kötet-be az északi gyülekezetek krónikáját.Most vált teljessé a sorozat, kézbe vehet-tük az 1576-ban életre hívott Nyugati(Dunántúli) Evangélikus Egyházkerületegyházmegyéinek, egyházközségeinekmúltját és jelenét taglaló két adatgazdagkötetet.

Négy esztendeig tartott a munka, míga teljes egyházkerület, a hat egyházme-gye, valamint az 1130 településen élő 110anyagyülekezet története napvilágot lá-tott, a reformációtól napjainkig. A legna-gyobb feladat .nagytiszteletű úrra, a szerkesztőbizott-ság vezetőjére hárult, aki egyházmegyeimegbízottakat (

) nyert megaz igen sok utánjárást, egyúttal örömöt isjelentő kitartó munkára. Összességében101 lelkész és 53 nem lelkészi kutatómunkatárs dolgozott a könyvön.

Akötetek világosan tagoltak, áttekint-hetőek. Egyházmegyénként mutatják beaz egyházközségeket. Mindenütt pontoscím, elérhetőség, lelkészek és tanítók ne-ve, a gyülekezet önállósulásának éve, azanyakönyvek elkezdésének időpontja.Közzéteszik a leányegyházak, a szórvá-nyok lélekszámát, a 2006-ban megválasz-tott elöljárók, presbiterek névsorát, a tem-plom fotóját. A mutatóban megközelítő-en 7500 nevet találunk. Valóban doku-mentumértékű, hatalmas kincsesbányaez, nemcsak az érintettek, hanem azevangélikus egyháztörténet után érdek-lődők számára is.

Az apró betűvel nyomtatott, közelezer oldalas kiadvány részletes ismerte-tése, elemzése nem lehet feladatunk. La-punk terjedelmi korlátai miatt mindösszeazokra tudunk figyelni, akik pályájukonvalamilyen kapcsolatba kerültek az oros-házi evangélikussággal, itt szolgáltakvagy itt születtek. A kötetek tanulmányo-zásakor kisebb-nagyobb meglepetésekértek bennünket, pontosíthattuk eddigiismereteinket. Például a vérteskethelyileányegyház történetének olvasásakor:

. Annyit tudunkmég róla, hogy 1808-tólvolt bokodi lelkész és 1813-ban papírravetette a gyülekezet első időszakának tör-ténetét. Róla eddig egyáltalán nem hallot-tunk. Hogy miért viselte az orosházi elő-nevet, ma még kérdés… keresztelésianyakönyvünkben, a sok Pusztai nevűközött, nem akadtunk a nyomára.

1715-ben, a Vas megyei Gencsen szü-letett első lelkészünk, , du-nántúli előéletéről nem sikerült újabbadalékokat szereznünk. Nevelt fiáról, afelpéci születésű ről sem,aki gyermekkorában jött ide édesanyjá-val és korának egyik nemzetközi hírű réz-metszőjévé vált. Sok alkotását mint„orosházi fi” írta alá. Édesapja,

Felpéc lelkésze 1758-tól 1767-eshaláláig.

Nem volt parókus, családi kapcsolatairévén költözött Orosházára

. 1779-ben, 62 éves korában itt haltmeg, róla közli a kötet, hogy 1749-tól1751-ig a Somogy vármegyei Tab községpapja.

1911-től 1921-ig Kardoskútbeiktatott lelkésze, előzőleg Orosházánsegédlelkész. A dunántúli Beledről szár-mazott, s 1876-tól Felpécen, majd Kertán,Sikátoron, Várpalotán káplán, 1905-tőlbeiktatott pap.

Olvashatunk ról, akiSzentetornya első lelkésze 1903-tól 1907-ig, innen Tordasra távozott, ahol 1943-igszolgált. A Fejér–Komáromi Egyházme-gye esperese is volt, 1950-ben halt meg.

Szintén Szentetornyán teljesített szol-gálatot 1956-tól 1960-ig előbbSomogydöröcskén helyettesített, 1947-tól1956-ig Barlahidán hirdette az igét.

Érdekes összefüggés az, hogy FellerÁdámot , a későbbi orosházilelkész és esperes (1983–1995) váltotta1956-ban, Barlahidán, 1964-ben iktattákbe zalaegerszegi parókus lelkésznek.Orosházáról nyugdíjasként Szombat-helyre költözött, ahol 1997–1998-ban he-lyettes lelkészi státuszban végzett szolgá-latot.

1936–1937-ben Tatabá-nyán volt segédlelkész, 1952-től 1956-igorosházi lelkész és esperes. az1940-es években Orosházán vallástanár, anépfőiskola egyik vezetője, előzőleg Bics-kén káplán, aztán 1953-tól 1983-ig Nagy-velegen lelkész. A Rákóczi-telepen1943–1944-ben lelkészkedőnégy évig Hegyeshalmon, majd 1958-tól1972-ig Gyúrón pap.

Két egykori orosházi segédlelkészrőlis szólunk: 1949–1951-ig Va-dosfán, 1952-től 1956-ig Balfon szolgált,majd rövid ideig Orosházán segédlelkészvolt, az 1956-os forradalom után emig-rált, s a burgenlandi Őriszigeten lett pap.Az 1960-as évek első felében volt segéd-lelkész Orosházán , előző-leg a balatonboglári körzetben, majd jó-val később, 2004–2005-ben Tatabányán isszolgált.

1987-től 1998-ig beiktatottlelkésze volt az orosházi gyülekezetnek,előzőleg 1979-től 1987-ig volt Iharosbe-rény és a szomszédos Vése egyházközsé-gének papja. Orosházáról Pestszentlő-rincre hívták, jelenleg a Pesti Egyházme-gye esperese.

1993-tól 1996-ig Bakony-szombathelyen helyettes, majd választottlelkész, 1996-tól 1999-ig volt Orosházánparókus, 2010-től a Vasi Egyházmegyé-hez tartozó Sandon helyettesített, 2011-től Nemeskolta lelkésze.

egykori segédlelkészünk,2009-től a pápai helyőrségben századosirangban tábori lelkészként kezdte megszolgálatát a C 17-es bázison.

Orosházán a Székács Jó-zsef Óvoda, Általános Iskola és Gimnázi-um iskolalelkésze volt, 2011-től a Kerta-Veszprémgalsa Társult Egyházközségetgondozza, Somlószöllősön beiktatott lel-kész.

t 2011. október 22-én iktat-ták be Orosházán, 1993-tól 2008-ig ba-

Sólyom JenőDéli Evangélikus Egyházkerület az

ezredfordulónDetre János

Őrállók

Dr. h. c Keveházi László

dr. Jáni János, Jankovits Bé-la, Kovács Eleonóra, Mastalír Ernőné dr.,Rostáné Piri Magda, Tóth Béla

„Orosházi Pusztay Márton előbb Révkomá-romban volt praeceptor (1799–1801), s innenjött el Kethelyre lévitának. De őt is hamar Bo-

kodra vitték el lelkésznek. (Fia, ifj. PusztayMárton 1834-ben Nemesdömölkön Edvi IllésPál mellett volt káplán)”

Pusztay Márton

Horváth András

Czetter Sámuel

CzetterGottfried

Vörös Zsig-mond

Kalmár Pál

Podhradszky János

Feller Ádám

Pintér János

Aranyi József

Kajos János

Sikter László

Teleky Béla

Zászkaliczky Pál

Győri Gábor

Kovács László

Nánai László

Kopf András

Ördög Endré

A reformációtól – napjainkigA Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület története című könyvről orosházi szemmel


konyszentlászlói lelkész (a kötetben ő írtameg a gyülekezet történetét), 1996-tól2006-ig Bakonytamási beiktatott lelkészeis, helyettes Lovászpatonán, Sikátoron ésVanyolán. 2003-tól 2008-ig a VeszprémiEgyházmegye esperese.

Néhány Orosházán született és a Du-nántúlon is szolgáló lelkészre bukkan-tunk a kötetek figyelmes tanulmányozá-sa közben. Vessünk rájuk is egy pillan-tást!

(1832–1900) a Vas me-gyei Gércén szolgált, ahova Hubert Pálmellé került káplánnak, majd néhány hó-napig Nemesdömölkön Edvi Illés Pál irá-nyította kezdeti lépéseit. 1858 júliusábanérkezett vissza Orosházára tanítónak, s1879-től haláláig beiktatott prédikátoraaz orosházi gyülekezetnek. (A kötet új ki-adásában pontosítani kell az adatokat, anévmutatóban pedig Sándor helyett Gá-bor szerepel).

(1851–1913) egyik legna-gyobb nevű esperes-lelkészünk 1877-tőlsoproni magyar lelkész volt, ugyanakkorlíceumi tanár. 1879-ben tért vissza szülő-falujába és szintén haláláig itt szolgált.

(1925) 1954-ben aVeszprém megyei Csöglén volt helyettes,majd 1955-től 1969-ig Őrimagyarósdonlelkész, innen Csorvásra jött.

(1929) is gazdag élet-pályát futott be. 1954–1955-ben segédlel-kész volt Zalaszentgróton, 1957–1996-igSomogyvámos–Hács körzet lelkészevolt. Ugyanakkor 1970–1979 között a so-mogyszili leányegyház és a gadácsi szór-vány, 1979-től 1996-ig a balatonboglárikörzet gondozását is ellátta.

(1953) Orosházán voltlelkész 1982-től 1993-ig, majd 1994-től1997-ig Mencshelyre ment, ahol ellátta anagyvázsonyi, szentantalfai és a zánkaievangélikusok lelki gondozását is. 1997-től beiktatott lelkésze a sárvári gyüleke-zetnek, a Vasi Egyházmegye espereshe-lyettese. Felesége, a szintén orosházi

levelező teológiát végzett ésgyülekezeti munkatárs.

(1972)1997-től 2007-ig Vadosfa lelkésze, azótaCelldömölkön szolgál.

(1809–1876) orosháziszületésű evangélikus püspök… nála „azország papja”jelző is néhányszor előfor-dul a kiadványban. 1842-ben szót emelt agyámintézeti munka szükségessége, amagyarhoni Gusztáv Adolf Alapítványéletre hívása mellett. 1846-ban a Veszpré-mi Egyházmegye gyűlésének tett javasla-tokat, 1856-ban mint pesti magyar lelkészvégezte a gyúrói templom felszentelését,1860-ban pedig Berzsenyi Dániel niklaisíremlékét avatta fel.

Atanítók névsorát olvasva is sok oros-házi kötődésű pedagógust fedeztünk fel,akik evangélikus elemi népiskolákbanoktattak.

1816-tól Kemeneshőgyé-szen tanított három évtizedig, ezutánOrosházára jött fiához, Torkos Károly lel-készhez, itt is temették el 1867-ben.

1858-ban Nemesmagasiban,1864 után Téten és Malom-

sokon, 1874–1875-ben Por-rogszentkirályon tanító. 1878-ban Fehérvárcsurgón, a maj-dani orosházi polgári iskolai igazgató1881–1882-ben Ajkán,1888–1889-ben Lajoskomáromban,

a következő tanévben ugyanott ta-nított.

A20. században is volt mozgolódás azevangélikus tanítók között. Az idős

(akkor még pályakezdő) 1900–1903-ig Kispécen volt segédtanító,ugyanott folytatta munkáját 1903-tól

, majd 1912-től. 1922–1924-ig Csikván-

don, Balatonakaliban,Ecseny és Börcs falvakban,

volt monori tanító előzőleg Tabon ta-nított 1930–1931-ben, ugyanott oktatott aközelmúltban elhunyt (akkor még

) az 1933–1934-es tanévben.Több világi tisztségviselő nevével is

találkoztunk. Orosházáról nősült és a he-lyi Evangélikus Gimnáziumban is taní-

tott . . Egyetemes felügye-lő-helyettesként Túróczy Zoltán püspök-kel együtt aláírója volt 1948-ban az állam-mal kötött egyezménynek, 1957-ben or-szágos egyházi felügyelő, 1945-től 1958-ig Tordason egyházközségi felügyelő.Két esztendeig tanított az orosházi gim-náziumi tanfolyamon aki1973-tól 1989-ig volt országos egyházi fel-ügyelő. Az itt született 1952-től 1972-ig a déli egyházkerület felügye-lője volt. Az orosházi ,az esztergomi egyházközség felügyelőjetöbb esztendeig, az egykori gerendási lel-kész fia, az Orosházán érettségizett

a Somogy–Zalai Egyházme-gye felügyelője.

Két hozzánk kötődő művész neve isolvasható a kötet lapjain. Az 1882-benOrosházán született ipar-művész a győri újtemplom oltárára készí-tett egy kovácsoltvas feszületet, gyertya-tartókkal együtt, a bodonhelyi evangéli-kus templom szintén őrzi keze munkáját.Az orosházi evangélikus ősökkel büsz-kélkedő zeneszerzőnk-nek 1998-ban a veszprémi evangélikustemplomban tartották egyik kantátája ős-bemutatóját.

Több helyi ismerettel rendelkezők bi-zonyára más összefüggésekre is rálelné-nek. Azt kívánhatjuk mindenkinek, ve-gyük kézbe a kitűnő monográfiát, forgas-suk azt haszonnal és sáfárkodjuk jól aránk bízott evangélikus örökséggel. Akö-tethez előszót írt Ittzés János püspök, lek-torálta Czenthe Miklós és dr. Kertész Bo-tond. Aszöveget gondozta Ittzés Jánosné,közreműködött Isó Dorottya, Isó Zoltánés Menyes Gyula. Technikai szerkesztőErdélyi Károly.

Harsányi Sándor

Veres József

Brebovszky Gyula

Madarász István

Gyarmati István

Hor-váth Lenke

Rác Dénesné Megyaszai Enikő

Dr. Székács József

Torkos István

Ko-vács IstvánBertalan István

Varga IstvánPandúr Pál

Nagy Lajos,

Borcsiczky KárolyBrósz

János

Ma-cher Lajos

Sü-megi Kálmán Csizmadia Mi-hály Orbán János

Zatykó Mihály BorsJolán Bakó Jó-zsef

VáriCzirják László

dr Mády Zoltán

dr. Fekete Zoltán,

Darvas József

dr. Micsinay Ervin

Nagy-bocskai Tamás

Schima Bandi

Szokolay Sándor

A reformációtól – napjainkig: Evangélikusgyülekezetek, egyházmegyék, kerületeka Dunántúlon I–II. kötetGyőr, 2011, Nyugati (Dunántúli)Evangélikus Egyházkerület, 980 o., 2000 Ft

KOSZORÚS OSZKÁR

Túrmezei Erzsébet (1912–2000)

1912. február 14-én született Tamásiban, tehát éppen 100 esztendeje. Hetedik gyermek volt. Már 6 éves korában verseket írt. Agimnáziumot Sopronban, egyetemi tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol ma-gyar–német szakos tanári diplomát szerzett. Már egyetemi évei alatt is a Fébé Leányköréhez tartozott. Ezt követően hallotta megIsten szolgálatra hívó szavát, és lépett be a Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesületbe. 1941-ben avatták diakonisszává. 1951-bena Rákosi-féle kommunista diktatúra durván feloszlatta az egyesületet, és az egész egyházat el akarta törölni a föld színéről. Túr-mezei Erzsébet 1951-ben, a Fébé feloszlatása után a balassagyarmati evangélikus szeretetotthonba került, ahol 1975-ig végezteszolgálatát. Versei, műfordításai (német, angol, finn nyelvről) több kötetben jelentek meg. Részt vett az evangélikus énekeskönyvszerkesztésében is. Nyugdíjas éveit Budapesten, szeretetotthonban, majd az Anyaházban töltötte. 1989-ben a Fébé Egyesület új-raindulásakor főnökasszonnyá választották. Ezt a tisztséget a 2000 májusában bekövetkezett haláláig viselte. (Forrás: a Fébékiadványa)A Szeverényi János missziói lelkész által vezetett missziói központ kiadta Túrmezei Erzsébet verseit, előadásait CD-n. Ez 2 CD-t je-lent és 1500 forintért megrendelhető a Lelkészi Hivatalban is, vagy a könyvterjesztőnknél. Az érdeklődőket kérjük, jelentkezzenek!


R évész Rita Boglárka vagyok. Oros-házi és felvidéki (Túróc megyei)

evangélikus ősök leszármazottjakéntOrosházán születtem. Az érettségiig ittvégeztem az iskoláimat, majd Szeged,Budapest és Helsinki egyetemein tanulvaszereztem középiskolai tanári és teológu-si végzettséget. Jelenleg munkám mellettegyháztörténet doktorandusz is vagyok.Tizenéves korom óta vagyok aktív tagjaaz orosházi gyülekezetnek, először az if-júság, majd a felnőtt közösség körében,presbiteri tisztségem mellett a finn test-vérkapcsolat kapcsolattartójaként és aCredo együttes tagjaként.

2010 szeptembere óta végzek közegy-házi szolgálatot, először az OrszágosEgyházi Iroda külügyi osztályán, majd2011 februárja óta az Oktatási és IskolaiOsztályon, külügyi referensként. Munka-körömben túlnyomórészt a bajor ma-gyar óvodai és iskolai testvérkapcsolatokkoordinálása a feladatom. A munkámat,a feladatvégzés lehetőségét Istentől ka-

pott ajándékként élem meg. A bajor part-nerrel rendelkező óvodák a kétoldalúkapcsolattartás mellett minden évben kö-zös továbbképzés keretében találkoznakegymással; az iskolák diákcsere, hospitá-lás, közös projektek keretében ápolják apartneri kapcsolatot. Orosházi Székácsintézményünknek két bajor kapcsolata isvan: az óvoda az ortenburgi evangélikusóvodával, az iskola a Kahl am Main-i reál-iskolával tart fenn kapcsolatot.

Munkabeosztásom szerint a munka-időm felét a bajor egyház oktatási intéz-ményeit összefogó szervezet, a nürnbergiSchulstiftung irodájában töltöm, így ha-vonta ingázok Budapest és Nürnberg kö-zött. Feladatköröm sokrétű: különbözőprojekteket előkészítő megbeszélésekenvaló részvétel, intézménylátogatások,konferenciák miatt az irodai munka mel-lett sokat vagyok úton Bajorországban,de adott esetben Magyarországon is.

A munka erős sodrása miatt az emberfokozottan szükségét érzi annak, hogybiztos fogódzót találjon: számomra ezt azorosházi családi és gyülekezeti háttéradja meg továbbra is. Azon igyekszem,hogy havonta legalább egyszer hazajus-sak feltöltődni. Hálás vagyok azért, hogymindazokat a képességeket, amiket Is-tentől kaptam, mások javára fordíthatom,ez ad erőt újra meg újra az itthonról való„elrugaszkodáshoz”.

–

RÉVÉSZ RITA BOGLÁRKA

Úton, küldetésben

A legutóbbi Harangszóban néhányszóban bátorkodtam foglalkozni a

mai gyereknevelési szokásokkal. Vesz-temre. Eddig egy számomra ismeretlen,háromgyermekes anyuka azt mondta abemutatkozás után, hogy amit írtam, ab-ban nincs igazam. Az ő vélt igazának a bi-zonyítására egy, a Békés Megyei Hírlapkorábbi számában írt cikket mutat ne-kem. Valamelyik unatkozó újságíró agyermekek úgynevezett dackorszakárólelmélkedett. Nem egy körülményt meg-említve próbálta azt bizonyítani, hogymeg kell érteni az üvöltő, toporzékológyermek igazát. Például amikor a nemakarja felvenni azt a ruhát, amit a mamará akar adni, engedni kell neki. Ha pedignem akarja megenni azt, amit főztek neki,úgy kell megoldani, hogy főzzön az anyaválasztékosan, s a gyerek tudjon dönteni.

Ebben a családban öten élnek. Kérdez-tem a jóasszonytól: Mi történik, ha éppenolyan kedvük támad a többieknek, hogymást egyenek? Mikor ezt mondtam, ak-kor az anyuka metsző gúnnyal azt kér-dezte: Ön mit tett volna? Talán megpo-fozza?

Most olyat mondtam, mely már nemszokás, sőt a mai jogrend sem ismeri el.Lehet, hogy az jobb megoldás lett volna,

mint öt személynek ötfélét főzni. A ma-gam igazolására elmondtam egy bibliaitörténetet, bár gondolhattam volna, hogyez aligha győzi meg a mai „modern anyu-kát”. Krisztus urunk annak idején a tem-plomban árusító kufárokat korbáccsal za-varta ki, mondván nekik: ti latrok bar-langjává tettétek az Isten házát. Ma aztmondják: meg kell magyarázni a gyer-meknek, hogy mi a helyes. Az idézett ku-fárok már felnőtt emberek voltak, még-sem magyarázkodott az Isten Fia, merttudta, az ott semmit sem ér. Erre aztmondja az én vitapartnerem: az akkorvolt, ma már más világ van. Az igaz. De abűn akkor is az volt, ma is az. Idézek egyénekünkből is: „Azt büntet, kit szeret,másképp ő nem is tehet”.

Befejezésül még csak annyit: nagyonszomorú, hogy a médiát sokszor nem ar-ra használják az arra hivatottak, ami a fel-adata volna, hogy oktasson, szépre, jóratanítson, hanem a könnyelmű, céltalanéletre, a pénz és az élvezetek korlátlanhajszolására nevel. Nagyon sajnálom,hogy a bizonyára szép gyermekeiben mi-lyen öröme lesz majd felnőtt korában azanyukának, ha már most is ők parancsol-nak neki.

A közel kilenc évtizedes életem ta-

pasztalata, hogy az így nevelt gyerme-kekből lesznek a tanárverők, no megnemegyszer a szülőverők is.

Végtelenül szomorú, éppen a legutób-bi szilveszter alkalmából a mentők szó-vivője nyilatkozta, hogy rendkívül sokfiatalt vittek be ittas állapotban a mentők.Sajnos igen sok iskolaköteles lányt is. Ép-pen ez a célja az arra utazó fiúknak, hogyaz üdítőbe belecsempészik a drogot, s az-tán azt csinálnak a kislányokkal, amitakarnak. Azért jó volna a kedves szülők-nek jobban odafigyelni, merre járnak cse-metéik és meddig. Hogy ez lehetséges le-gyen, ahhoz olyan komoly kormányren-delet kellene, mint a dohányosok meg-rendszabályozása. Határozott kormány-rendeletre van szükség, hogy kiskorú fia-tal este 22 óra után csak nagykorú sze-mély jelenlétében tartózkodhasson az ut-cán. Lehet, hogy lesznek, akik erre aztmondják: csorbul a fiatalok joga az intéz-kedéssel. (Ezzel szemben a dohányosokjoga sérülhet.)

Nagyon kérem azokat, akiknek lehe-tőségük van tenni gyermekeinkért, te-gyék kötelességüket.

CZ. L.

Még egyszer: Rá kell hagyni?


SZÉKÁCS JÓZSEF EVANGÉLIKUS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

Óvodai hívogató

Kedves Szülők, Nagyszülők!

Közeledik az óvodai beíratás ideje. Óvodánk szeretettel várja az érdeklődőcsaládokat. A leendő kis óvodások számára a beíratást megelőzően,

Rendezvényünkön a gyermekek ismerkedhetnek az óvodával és közösjátékban, tevékenykedésben vehetnek részt, a szülők pedig érdeklődhetnek

az óvodában folyó nevelőmunkáról, az óvodai mindennapokról.Szeretettel várjuk a kis vendégeket és kísérőiket!

Ajánljuk az érdeklődők figyelmébe óvodánk honlapját,ahol részletesen tájékozódhatnak:

március 13-án, 16 órai kezdetteldélutáni játszóházat szervezünk.

Az óvodai beíratás időpontja a 2012/2013-as nevelési évre:március 19–20. (hétfő–kedd), 8–17 óra.

szekacs.lutheran.hu/ovoda/

A gyülekezet tagjainak és mindenkedves érdeklődőnek pedig ezúton

adunk – rövid bemutatkozás formájában– tájékoztatást óvodánk életéről és az ittfolyó nevelőmunkáról.

Óvodás gyermekversünk kedves so-rai a kisgyermekek nyelvén foglalják ösz-sze mindazt, ahogyan az óvodai hétköz-napok során, játékos formában, tudatospedagógiai munkánkkal közvetítjükgyermekeink felé az elsajátítandó isme-retanyagot, az átörökítendő értékeket, Is-ten igéjét.

Intézményünk ökumenikus nyitottsá-gú evangélikus egyházi óvoda. Városunkés egyben a Magyarországi EvangélikusEgyház legnagyobb óvodájaként végez-zük nevelőmunkánkat – 6 gyermekcso-portban, összesen 180 kisgyermek szá-mára tudunk helyet biztosítani.

Óvodánkban szeretetteljes légkör,családias környezet fogadja óvodásain-kat. Esztétikusan kialakított, különlegestérkiképzésű, galériás csoportszobák,

igényes gyermekmosdók, sószoba és tá-gas, füves, biztonsági előírásoknak meg-felelő udvari játszótér szolgálja a gyerme-kek kényelmét, komfortérzetét.

Nevelőmunkánkat egyénileg írott He-lyi Óvodai Nevelési Programunkra ala-pozzuk. Pedagógiai munkánk irányelveimegegyeznek az Óvodai Nevelés Orszá-gos Alapprogramja által meghatározottkövetelményekkel és kiegészülnek a ke-resztyén pedagógia értékeivel.

A keresztyén szellemű nevelés áthatjanevelőmunkánk egészét, melynek soránarra törekszünk, hogy sok színes ese-mény, változatos rendezvények, ünnepé-lyek, nyílt napok tarkítsák a nevelési évet,a hétköznapok során pedig tartalmas ne-velőmunka, építő jellegű benyomások éstapasztalatok segítsék a gyermekek testi,szellemi és lelki fejlődését.

Törekszünk az értékes lelki tartalma-kat hordozó együttlétek biztosítására,gazdag és áldott lehetőségeket kínálunkarra, hogy együtt éljük át Isten végtelenszeretetének és gondoskodásának jeleit amindennapokban.

mondja aSzentírás a Zsoltárok könyvében. Egyhá-zi óvodánkban mi is így tekintünk gyer-mekeinkre: mint az Úristen ajándékaira.Minden kisgyermek egy egyéniség, sajá-tos tulajdonságokkal, értékekkel, egy-egy drágakő, amit óvodapedagógusainkhitbeli meggyőződéssel és tudatos peda-

„Óvodába járni jó!Vár a móka, játék,mese, vers és énekszó…De sok vidám élmény!

Óvodáskor szép emléke,óvó néni kedvessége,a mi Urunk szent igéjeelkísér az egész életre.”

„Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, azanyaméh gyümölcse jutalom”

gógiai munkával csiszolgatnak, formál-gatnak.

Óvodánkban egyaránt fontosnak érez-zük a gyengébb képességű, felzárkózta-tásra szoruló kisgyermekek és a kiemelke-dő képességű, tehetséges gyermekek ön-magukhoz képest való fejlesztését. Intéz-ményünkben integrált nevelést folyta-tunk, lehetőséget biztosítva a sajátos ne-velési igényű és a beilleszkedési, tanulási,magatartási problémákkal küzdő gyer-mekek nevelésére. Valamint regisztrált te-hetségpontként működünk, nagy hang-súlyt fektetve a különösen jó képességűgyermekek egyéni fejlesztésére.

Tehetséggondozásunk célja, hogyminden gyermekben fel tudjuk fedezniazt az értékét, amelyben legjobbak a ké-pességei, amiben sikereket érhet el. Agyermeki képesség kibontakoztatása so-rán a gyermek átlagon felüli teljesítmé-nyét emeljük ki, konkrét cselekvésre kon-centrálva, törekedve közben a tanulásiránti érdeklődés felkeltésére. Igyek-szünk a szülők figyelmét is felhívni a te-hetségígéretes adottságokra, hajlamokra.Törekszünk a gyakori sikerélmények biz-tosítására és a tehetség minél szélesebbkörű elismertetésére. Ezáltal próbáljukmotiválni, lelkesíteni a gyermekeket,hogy ők maguk is komolyan vegyék Is-tentől kapott tehetségüket, és a későbbi-ekben is készek legyenek kamatoztatniazt – mint a talentumokról szóló példa-beszédben (Mt 25,14–30).

A 2012/2013-as nevelési évtől eddigivegyes helyett, tiszta korcsoportú csopor-tokat indítunk. Osztatlan kis-, középső ésnagycsoportot. A homogén csoportok ki-alakítása gyermekeink érdekeit szolgálja,ezáltal fejlődésük lehetőségeinek optimá-lisabb feltételeit igyekszünk biztosítani.Bízunk benne, hogy az új szervezeti kere-tek adta lehetőségekkel tovább erősíthet-jük nevelőmunkánk színvonalát.

Meggyőződésünk, hogy az óvodánk-ban megvalósított nevelőmunkávalmissziós feladatot is végzünk, hiszenközvetítjük a kisgyermekek és családjaikfelé Isten szeretetének örömhírét. A szak-mai színvonalra való törekvés fontosságamellett legfontosabb irányelveinket a ke-resztyén pedagógiai értékek határozzákmeg, amit az az értéktöbblet tesz lehető-vé, hogy evangélikus egyházi óvoda va-gyunk.

VAJER TÍMEAóvodavezető



Iskolai hívogató„Iskola, iskola,ki a csodajár oda? [...]Kinyújtom a kezemet,ha ugyan elérema kilincset s bemegyekpirosan, fehéren…”

tehetség-pont

olva-sást Meixner-módszerrel

matematikatanítás

hittant, angolt, informatikát néptán-cot

ke-resztyén, magyarságát tisztelő, példakövető

„Hasonló a mus-tármaghoz, melyet az ember vévén, elvet az őkertjében; és felnevelkedett, és lett nagy fává,és az égi madarak fészket raktak annak ágain.”

játékos iskolai előkészítő foglalkozásokra

öpülnek a napok, eltelt a farsangiidőszak, és lassan itt a viruló tavasz,

majd a nevettető április. Itt van ismét aziskola hívó szava, eljön a gyerekek szel-lemi gyarapodásának újabb időszaka.

Gyurkovics Tibor fenti szavaival biz-tatjuk a leendő elsős kisdiákokat, hogy aSzékács József Evangélikus Óvoda, Álta-lános Iskola és Gimnázium kapuja a2012/2013-as tanévben is nyitva áll előt-tük. Szeptemberben két első osztálybankezdődik meg a tanítás. Az egyik iskola-otthonos rendszerben működik, a másik-ban napközi otthonos nevelési forma ke-retei között folyik majd az oktatás.

Biztosítjuk a gyermekek sokirányú ér-deklődésének és tájékozottságának kiter-jesztését, tanulmányi előmenetelük segí-tését, felzárkóztatását, valamint az isme-retek pontos felhasználását és alkalmazá-sát, a tehetségek gondozását. Mindezeketa tanórai differenciált munka, a szakkö-rök gazdag választéka, illetve a fejlesztő-foglalkozások segítik.

Intézményünk 2011 őszéntá vált, s mint ilyennek, alapfeladata

a tehetségek felfedezése, azonosítása, atanácsadás, a pályaorientáció, a lehetősé-gek, az információk személyre szabottmegmutatása a tehetséges fiataloknak.Fő célja, hogy hatékony segítséget adjonaz érdeklődő diákoknak tehetségük felis-

meréséhez és kibontakoztatásához, en-nek érdekében juttasson el hozzájuk mi-nél teljesebb és minél személyesebb infor-mációkat a különböző tehetséggondozólehetőségekről.

Az eredményes tanulás feltétele az is,hogy felkeltsük az érdeklődést a tantár-gyak iránt, lehetőséget adva az önálló ta-pasztalatszerzésre. Iskolánkban az

sajátítják el a gyer-mekek, mely évek óta eredményesen mű-ködik. Erősíti a már olvasással ismerkedőtanulók tudását, kevésbé fejlett készsége-it (beszédfejlesztés, beszédmozgás tuda-tosítása, iránygyakorlatok stb.), emellettmaximálisan alkalmazkodik egy-egydiszlexiás vagy diszlexia-gyanús gyer-mek egyéni haladási tempójához. Az alsótagozatos feladata a te-vékenységeken, gyakorlati tapasztalato-kon keresztül az alapvető matematikai is-meretek elsajátíttatása, az alapkészségekkialakítása (értő olvasás, íráskészség,számfogalom fejlesztése), gondolkodásimódszerek alapozása. A fő tantárgyakonkívül és

tanulnak a gyermekek órarendi kere-tek között.

Iskolánkban elengedhetetlen cél a

gyermekek nevelése. Fontos számunkra,hogy szeretettel, sok vidámsággal, mind-azonáltal következetesen neveljük őket.Az erkölcsi alapvetéseket ismerő, Istenteremtett világára rácsodálkozó lelki ne-velésre törekszünk, mely

[Lk 13,19] Így igyekszünk mi is kihasz-nálni minden alkalmat arra, hogy gyer-mekeink szívében elvessük az Istentőlkapott magot, mert ez az egyetlen módja,hogy egészséges lelkületű, keresztyénéletet élő felnőttekké váljanak.

, is-merkedésre, testvéri együttlétre várjuk ajövendő kisiskolásokat, akik leülhetnekaz iskolai asztalokhoz rajzolni, kipróbál-hatják a készségfejlesztő játékokat, meséthallgathatnak, énekelhetnek, mondókáz-hatnak. Az együttlét végén a kicsik ésszüleik számára szerény agapéval, szere-tetvendégséggel szeretnénk emlékeze-tessé tenni ezeket az alkalmakat.

R

TÓTH LINDA TÜNDE és TÓTH JUDITJANKÓ MÓNIKA és HÉJJA RÉKA

leendő elsős tanító nénik

Az iskolai tanév végéhez közeledve

„De akik az Úrban bíznak, erejük megújul,szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, ésnem lankadnak el, járnak, és nem fáradnakel.”

„Ez az ige számunkra parancsolatot jelent,hogy a ránk bízott gyermekeket ismertessükmeg Istennel, higgyenek benne, tudjanakimádsággal fordulni Hozzá, s Jézussal járjákvégig mindennapjaikat.”

„Ez az ige lelki megerősítést jelentszámunkra. Munkánk során Istenben bízva,Hozzá imádkozva kérhetünk erőt ahhoz,hogy meg tudjuk valósítani céljainkat.”

„Reményt ad számunkra a mindennapokra.Néha érezhetjük, hogy megfáradtunk amindennapi munkánkban, de Isten figyelránk és erőt ad nekünk. Gyermekeinkkelgyakran közösen imádkozunk áhítaton azért,

[Ézs 40,31]

tanév igéjének Ézsaiás próféta szépverssorát választottuk. A fogságban

lévő fáradt, elcsüggedt gyülekezet szá-mára írta ezeket a sorokat. Ézsaiás prófé-

ta szavai napjainkban is aktuálisak. Mitjelentenek számunkra? Hogyan fogal-mazták meg a nevelők a félévi beszámo-lójukban?

A

Gondolatok a tanév igéjéről

Az iskolai beíratás idõpontja a 2012/2013-as nevelési évremárcius 26–27. (hétfõn–kedden) 8–17 óra.

A beíratás helye:Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola

és Gimnázium (Orosháza, Bajcsy-Zs. u. 1.)



22 2011. advent–karácsony OROSHÁZI HARANGSZÓ

hogy adjon az Úr erőt, türelmet ésfigyelmességet nekünk, illetve társainknak.A gyerekek önállóan is szoktak imádkozni azosztály előtt és ezek a kis imádságok –melyeket betegekért vagy önmagukértmondanak – szívhez szólóak. Az Úr reménytad számukra és számunkra is. Miutánhallok egy imádságot, úgy érzem, erőt kapokahhoz, hogy tovább menjek a megkezdettutamon.”

„Ez az ige kiapadhatatlan erőforrásszámunkra. A keresztyén ember is esendő,nekünk is vannak hibáink, de mindig vankihez fordulnunk.”

„Ezekből a verssorokból biztatást kapunk.Hiszen sokszor hajlamosak vagyunksötétebben látni a helyzetünket,elcsüggedünk, ilyenkor lelket önthetnekbelénk az ige szavai. Biztatást nyerhetünkáltala, miközben megújul erőnk, kitartásunk,elkötelezettségünk.”

„A tanév igéje összefüggésbe hozhatóoktatási feladatainkkal is. Segítségévelértelmezhetjük a differenciálás, a

felzárkóztatás, a tehetséggondozás fogalmátis. Mit jelent szárnyalni, futni, járni?”

„Rajzóráimon a gyermekekkel többszörutazunk a képzeletünk világába,környezetünk valóságos formáinaktanulmányozása mellett. Ilyenkor elfelejtjüka valóságban tapasztaltakat, és azt mondjuka lehetetlen helyett, hogy bármi lehetséges.Szeretném, ha most elkísérnétek egy hasonlóutazásra, egy pillanatnyi, de talán nempillanatnyi tanulmányi kirándulásra, a»Mélységélesség« című fotókiállításra! Azemlített kiállítás tárlatán olyan képekkeltalálkozhatunk, amelyek csak lebegnekmindannyiunk emlékezetében – örökbiztatást adók vagy épp csalódást okozók –,várva, hogy az idő, a gyógyír, a fixír helyretegye őket. A képek rengetegében keressük amélységélességet. Mélységélesség.Azt mondják, minél közelebbrőlfényképezünk, annál kisebb, és minéltávolabbról, annál nagyobb. Ám valójában –amint egyszer olvastam – »olyan, amit nemlehet kiszámítani. Vannak, akiknek eljön [énszerencsésnek vallhatom magam], ésvannak, akiknek sohasem sikerül elérniük.«

Röpke utazásunk, tanulmányikirándulásunk messze nem közelít avégéhez, a feléhez értünk csupán. Már mostcsalódottak, fáradtak, erőtlenek, esetleg újlendületre szomjazók vagyunk? Holtalálhatnánk meg erőforrásainkat? És ekkorott állunk mindannyian egy különleges képelőtt. A paszpartu néhány sorára tekintünk.Már látod? Én már megtaláltam: »De akikaz Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyrakelnek, mint a sasok, futnak, és nemlankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.«[Ézs 40,31]Nos, közös élményeink után elmondhatjuk,hogy olyan helyre jutottunk el, ahonnannincs visszaút. Az erőforrásunk – Isten –útjára. Köszönöm, hogy veletek utazhattam,utazhatok!”

„Isten erőt ad a fáradtnak és az erőtlenek-nek megsokszorosítja az erejét.”

Az első félévben végzett munkánk so-rán tapasztalhattuk: ha az Úrban bízunk,őrá figyelünk, a nehézségek mellé új erőtkapunk. Olyat, amely nemcsak a tovább-lépésekre elég, hanem egyenesen szárnya-lásra, akár átlépve saját lehetőségeinket is.

[Ézs 40,30]

2 012. január 25-én kiállítással egybe-kötött rajzteremavatásra került sor

iskolánkban. Egy újabb alkalom, hogy nefeledkezzünk meg arról, akinek mindentköszönhetünk:

”[Zsolt 103,2]

Hálát adunk az épületért. 2010 szep-temberében már birtokba vettük az újépületrész három szintjét: a számítás-technika-termeket, a két nyelvi labort ésaz irodákat.

Abővülés jól szolgálta pedagógiai cél-jaink optimális megvalósulását, de ehhezmég hiányzott egy olyan tér, amely való-ban méltó helyet biztosít a rajzórák meg-tartásához.

Hálát adunk az emberekért: a tanító-kért, a tanítványokért, a szülőkért. Nél-külük csupán üresen tátongana az épület,nem szolgálhatná a nevelés és oktatás ne-mes küldetését.

Az avatási alkalom Bacsur Fanni (7/6)és Madarász Dóra (8/6) szereplésével kez-dődött, Philipp Emanuel Bach duettjét fu-volán adták elő.

Akiállítást Fehér Borbála igazgató nyi-totta meg. Az alábbiakban a megnyitón el-hangzott beszéde olvasható:

Köszönöm, hogy eljöttek és osztoznakörömünkben. Az örömünk forrása, hogybővült az iskolánk, befejeződött a beru-házás. Az új épület immár a harmadikemeleti rajz szakteremmel szolgálja a mű-vészeti nevelést. Hálás vagyok kolléga-nőmnek, Celuskáné Csepregi Alíciának,amiért megálmodta és ünnepélyes formá-ba öntötte a teremavatót. Megkereste ésmegszólította volt tanítványainkat, össze-gyűjtötte az első galéria anyagát. A rajzte-rem avatása azzal vált igazán ünneppé,hogy iskolánk volt (itt érettségizett) diákjaihozták el munkáikat: Rajki Judit, Baji Zol-tán és Lengyel Balázs. Köszöntöm mostŐket: Juditot, Balázst és Zoltánt!

Egy kiállítás megnyitása nemcsak meg-tisztelő, de mindig is örömteli feladat.Örömteli azért, mert egy-egy kiállítás tár-gyai az alkotás örömét hordozzák. És eztaz örömet átadják a szemlélőnek is.

Ha itt most körbetekintünk, akkorszép képeket, grafikákat, fotókat és tár-gyakat látunk. Manapság, amikor bárkikönnyű szívvel mondhatja szépnek acsúnyát, állíthatja be helyesnek a helyte-lent, hamis és talmi dolgokat mondhat ér-tékesnek és fordítva, jó tudni azt, hogy aszépnek és az értéknek is mindig lesznekművelői, hirdetői. És amint azt az itt lát-ható alkotások mutatják, a szép bemuta-tását felvállalók is lesznek mindig. Külö-nös ajándék, ha ebben a folyamatban aziskola közreműködik azzal, hogy felis-meri és gondozza a tehetséget.

A Székács József Evangélikus Óvoda,Általános Iskola és Gimnázium kiemeltfeladatának tekinti a tehetséggondozást,hiszen ez az evangélikus egyház életébenis több évszázados hagyomány. Egyhá-zunk és iskolái kiemelt hangsúlyt helyez-tek és helyeznek a talentumokkal való sá-fárkodásra, a tehetségek támogatására.Evangélikus iskolánkat így a múlt is köte-lezi.

„Áldjad én lelkem az Urat,és el ne feledkezzél semmi jótéteményről.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!Kedves Vendégeink!

Befejeződött az iskola bővítése


Valljuk, hogy Isten talentum nélkülsenkit sem bocsátott erre az életre. Kez-detektől törekedtünk arra, hogy a köze-pesen haladóban is felfedezzük a nemközépszerűt.

Munkánk akkor eredményes, ha diák-jainkat képességük szerint neveljük, haarra törekszünk, hogy minden diák is-merje meg önmagát, találja meg Istentőlrendelt útját, a maga örömére, embertár-sai javára, Isten dicsőségére.

Azt kívánom azt itt tanuló diákoknak,azt a tanító tanároknak, hogy használjákegészséggel és hosszú ideig azokat a lehe-tőségeket, amelyeket a megújult intéz-mény ad számukra, és folytassák a mun-kát abban a szellemben, amely már kétévtizedre tekint vissza városunkban.

Végezetül hadd osszak meg önökkelegy bölcsességet, amely Henry van Dyke-tól való: Létezik egy fennköltebb becs-vágy is, mint pusztán magasan állni a vi-lágban: meggörnyedni, és egy kicsivelmagasabbra emelni az emberiséget.”

Reméljük, hogy nekünk is sikerül ez-zel a most átadott rajzteremmel és a ko-rábban birtokba vett részekkel maga-sabbra emelnünk az emberiség kicsinyrészét, magasabbra emelnünk Orosházát!

Tanulmányaimat az Orosházi Evan-gélikus Általános Iskola és Gimnázium-an folytattam az érettségiig, majd a Zrí-

nyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemenszereztem diplomát, mint közlekedés-mérnök. Jelenleg hivatásos katonai szol-gálatot látok el Kaposvár helyőrségben.Grafikával 8 éve foglalkozok, hobbiszin-ten. Előnyben részesítem a ceruzarajz-technikát, valamint az általánosnál lénye-gesen nagyobb méretű ábrázolást. Eddigilegnagyobb elismerésemet, egy nívódí-jat, a Honvédelmi Minisztérium, vala-mint a Magyar Művelődési Intézet ésKépzőművészeti Lektorátus adomá-nyozta nekem, 2007 őszén. Kiállításontöbb ízben volt szerencsém egyénileg be-mutatkozni Kaposváron és környékén,valamint Orosházán. Csoportosan pedigBudapesten, Gödön és Mátraházán.

2005-ben kezdett érdekelni az íjászat,így az Orosházi Íjász Egyesület tagja let-tem. Érdeklődésem a tradicionális íjászat,az ősi hagyományok felé fordult, majdBékéscsabán a Csaba Lovas-Íjász Körbengyarapítottam tudásomat. Itt ismerked-

tem meg a hagyományőrző íjászat alap-jaival, a lovaglással, a korhű ruházattal ésezek kiegészítőivel. Ekkor kezdődött atarsolyok és a bőrműves, ötvös munkairánti szenvedélyem. Első tarsolyomatmagamtól készítettem, majd többektőlkaptam szakmai tanácsokat az ötvös és abőrös munkákkal kapcsolatban. Így szép,korhű alkotások kerülnek ki a kezeimalól. Mindent magam készítek a legap-róbb részletekig. Kizárólag saját kezűlegponcolt-domborított – elsősorban sárga-réz, esetenként alumínium – lemezekkeldíszítem tarsolyaimat. Jelenleg Békéscsa-bán a Kézműves Szakiskola és AlapfokúMűvészeti Szakiskolában tanulok népibőrművesként.

16 éves lehettem, amikor kaptam a te-sómtól egy filmes fényképezőgépet, majdegyre több időt töltöttem kattintgatással.Afotózást megszeretve a békéscsabai KósKároly Szakképző Iskolában tanultamfényképész szakon, és Hódmezővásárhe-lyen, a Digitál Fotó 2002 Kft-nél töltöttema gyakorlatomat, ahol lehetőségem volt afotózás minden területével megismer-kedni. A fényképészbizonyítvány meg-szerzése után még vonzott a kamerázás,az animációkészítés és a weblapszerkesz-tés, így elvégeztem a multimédiafejlesztőszakot is Mezőkovácsházán, a HunyadiJános Közoktatási Intézményben. Mamár a mindennapjaim része a fotózás, ahobbiból szép lassan hivatás lett.

„

A kiállítók bemutatkozása:

Baji Zoltán

Lengyel Balázs Rajki Judit


M agyarország Alaptörvényének ha-tályba lépésekor jelent meg a

című reprezen-tatív album. Ez alkalomból a Közigazga-tási és Igazságügyi Minisztérium képző-művészeti pályázatot hirdetett tavalyszeptemberben 6–18 éves gyermekek ésifjak számára. Olyan alkotásokat vártak,melyek a benevezők egyéni, családi, csa-ládtörténeti élményeire épülnek, illetveaz elképzelt közös jövőről szólnak.

Tehetséggondozó délutánok kereteinbelül készültünk a meghirdetett pályá-zatra.

Első alkalommal Tóth Judit tanárnőtartott gyermeknyelven megfogalma-zott, rendkívül érdekes, diafilmes elő-adást hazánk főbb történelmi eseményei-ről, amit ez úton is köszönünk neki. Má-sodik alkalommal a témát művészeti ol-

dalról közelítettük meg. A képzeletünkvilágába történő utazást segítette a renge-teg beszélgetés, a színes diaképek, a vi-deofilmek, a könyvek és a magyar népze-ne. Végül az alkotással, a tartalomnakmegfelelő képi megoldások megtalálásá-val, egyéni stílus kialakításával, érzésekszínekkel történő kivetítésével folytat-tuk.

A kitartó munka meghozta a szívünkmélyén remélt eredményt. Közel hétezerpályaműből válogatta ki azt a harminc al-kotást a zsűri – köztük iskolánk tanulójá-nak, a 4. b osztályos Benkő Grétának „Mitkíván a magyar gyermeknemzet?” címűfestményét –, amely képviseli a mai felnö-vekvő nemzedéknek a meghirdetetttárgykörben kifejezett vizuális szemléle-tét, gondolatait. Gréti egy ünnepélyes díj-kiosztáson vehetett részt Budapesten, a

Parlamentben, 2011. december 18-án,ahol díjazásban részesült.

Azsűri elnöke, Sipos Endre a követke-ző elismerő szavakkal véleményezte apályamunkánkat: „Petőfi Sándor, ha lát-ná ezt a rajzot, öröm töltené el a szívét.Nemcsak azért, mert ő mint a szabadságszelleme jelenik meg a képen, hanem azörökmécsesnek örülne: a láng tovább ég.Örömünkre szolgál, hogy ezekért az esz-mékért a most felnövekvő nemzedék tag-jai képesek harcba szállni.”

Az ünnepélyes díjkiosztást követőenmeghívást kaptunk a Magyar NemzetiGalériába, ahol 2012. január 2-án a közjo-gi méltóságok (köztük Orbán Viktor mi-niszterelnökúr) gratulációit is fogadhat-tuk. A kortárs magyar festők képei mel-lett a című kiállí-tás kísérő kiállításaként fél évig iskolánk

„Ma-gyarország Alaptörvénye”

„Hősök, királyok, szentek”

Kisdiákok az Országházban


tanulójának alkotása is megtekinthető amúzeumban.

– Hogyan érezte magát Gréti?– Nagy öröm ért, hogy eljutottam a

Parlamentbe. Ez úgy történt, hogy résztvettem egy országos gyermekrajzpályá-zaton. Témája: „Hazánk múltja, jelenje ésjövője”. Felkészítő tanárom, Kaczkó Ritatanító néni segítségével hétezer pályázóközül hatodik helyezett lettem. A rajzo-mat nagy örömmel készítettem, nem isgondoltam akkor még, hogy ekkora sike-

re lesz. Fantasztikusan jó érzés volt ki-menni és átvenni az oklevelet, s a rajzommellett büszkén állni. AParlament lenyű-göző látványt tárt elém a gyönyörű szob-raival és freskóival. Felemelő érzés volt,amikor a magyar koronázási ékszerekettekinthettem meg, és élmény volt látni akoronaőröket is. Nagyon örültem, hogyott lehettem, és remélem, máskor is leszalkalmam a műveimet megmutatni és ajövőben is hasonló sikert elérni!”

Sikerként könyvelem el nemcsak aszép eredményt, hanem azt a gondossá-got, szeretetet és örömöt is, melyeket agyermekeken figyeltem meg foglalkozá-saink alkalmával. Köszönöm szépen a ki-tartó és lelkes munkájukat, a jövőre te-kintve pedig szívből kívánok hasonlóanszép eredményeket, élményeket!

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapít-vány rajzpályázatot hirdetett 5–10 éveskorú gyermekek számára 2011. decemberelején. Olyan alkotásokat vártak, ame-lyek Szent Erzsébet példaadó életén ke-resztül ábrázolják a szeretetet, jóságot, se-gíteni akarást, jószívűséget, kedvességet,önzetlenséget, gondoskodást és adako-zást.

A pályázat időközben lezárult és a ki-írásra beérkezett közel 900 érvényes alko-tásból a zsűri elnöke, Jankovics Marcell(Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyarrajzfilmrendező, kultúrtörténész) és an-nak két tagja, Keresztes Dóra, valamintSzabados Árpád (festő- és grafikusművé-szek) döntést hoztak.

Iskolánk 4. a osztályos tanulójának,Chlebnyiczki Petrának a „Világ ködébenfelragyogó csillag” című alkotását a leg-jobb 30 pályamű közé választották. Szín-vonalas munkáját oklevéllel, illetve érté-kes művészeti kellékekkel jutalmazták.Petra így meghívást kapott az Erzsébet-utalvány sajtóbemutatójával egybekö-tött, a meghirdetett rajzpályázat ünnepé-lyes eredményhirdetésére, 2012. január20-ára, a Parlamentbe.

– Hogyan érezte magát Petra?– Nagyon örültem, hogy eljutottam a

Parlamentbe. Ezt úgy értem el, hogy részt

vettem az Árpád-házi Szent Erzsébet or-szágos rajzpályázaton. Erre a rajzpályá-zatra Kaczkó Rita tanító néni segítségé-vel, közel 900 pályázó közül a 30 legjobbakerültem. Így meghívást kaptam a 2012.január 20-án megrendezésre kerülő díját-adó ünnepségre, a Parlamentbe. Az Or-szágház lenyűgöző látvány volt számom-ra. A rövid parlamenti sétánkon számosfestményt és szobrot, valamint a csodáskoronázási ékszereket is láthattam. Azünnepség hangulatáról a Kolomposegyüttes gondoskodott. Nagyon boldogés büszke voltam, amikor elhangzott anevem és átvehettem az ajándékot, illetveaz oklevelet. Remélem, a jövőben is résztvehetek ilyen pályázatokon és sikereketérhetek el.

„Mindezen pillanatok hozhatnak afigyelmes ember számára sikert, sikerlehet egy mosoly valakire… az ilyen aprómosolyok adhatják meg a teljességet.”

KACZKÓ RITAtanítónő


BenkőGréta

ChlebnyiczPetra

ki

I ntézményünk immár 10. alkalommalhirdette meg a Magyar Kultúra Napja

és Kölcsey Ferenc Himnuszának születé-se alkalmából a Kölcsey Ferenc Versmon-dó Versenyt, Rajzpályázatot és Népdal-éneklési Versenyt az orosházi és környék-beli diákok, az ország evangélikus isko-láiban tanulók, valamint a határon túlitestvériskola növendékei részére.

A megmérettetésre 2012. január 20-án,10 órától került sor iskolánkban. E ver-sennyel kívánjuk méltó módon megün-nepelni nemzeti imádságunk megszüle-tését. Emellett ébren akarjuk tartani tanu-lóinkban a kultúratiszteletet, a magyarhagyományok ápolásának fontosságát.

A versmondó versenyt három korcso-portban (7–8., 9–10. és 11–12. osztály) ren-deztük meg, melyre (tag)iskolánként éskorcsoportonként 1 szavaló nevezhetett.A versenyzőknek két verssel kellett je-lentkezni.Az idei kötelező mű Vörösmar-ty Mihály Szózat című alkotása volt, amásik költemény bármely magyar szerzőtollából született alkotás lehetett. A gim-nazisták zsűrijében Kondor Katalin (új-ságíró, a Magyar Rádió egykori elnöke),Szilágyi Andor (filmrendező) és VargaZoltán (a Magyar Rádió munkatársa), azáltalános iskolásokéban pedig VetésinéPetrányi Erzsébet (nyugalmazott ma-gyartanár), Nagy Sándorné (iskolánk

nyugalmazott igazgatóhelyettese) és Jó-zsa Mihály (előadóművész) vett részt.

Az énekversenyre három kategóriá-ban vártuk az énekelni szerető tanulók je-lentkezését. Iskolánként minden kategó-riából 2 diák jelentkezhetett. A zsűri tag-jai: Jakab Annamária (Orosházi Liszt Fe-renc Alapfokú Művészetoktatási Intéz-mény igazgatója), Lestyán Mihályné(Orosházi Liszt Ferenc Alapfokú Művé-szetoktatási Intézmény igazgatóhelyette-se) és Jantos Istvánné (iskolánk nyugal-mazott igazgatója) voltak.

A képzőművészeti pályázathoz (a ko-rábbi évekhez hasonlóan) fotópályázat iskapcsolódott. Témája mind a képzőmű-

„Hazádnak rendületlenül…”


vészeti, mind a fotópályázatnak: „Ma-gyarország múltja, jelene, jövője”. A beér-kezett és jutalmazott alkotásokból kiállí-tást tekinthettek meg az érdeklődők. Azalkotások elbírálását Mezei Fehér Judit(Orosházi Városi Képtár munkatársa, azOrosházi Képzőművészeti Kör és azOrosházi Festők Csoportjának tagja) vé-gezte.

Erre a versenyre az ország különbözőpontjairól érkeztek hozzánk (pl. Győr,Aszód, Nyíregyháza, Budapest, Szarvas,Sopron, Miskolc). Az evangélikus iskolákmellett orosházi és környékbeli diákok isrészt vettek a versenyen, így végül 35versmondó, 33 népdalénekes tisztelt megbennünket jelenlétével, s 80 képzőművé-szeti alkotást küldtek be hozzánk a tanu-lók.

Sok szép produkciót hallgathattunkmeg a délelőtt folyamán, s a nap végén alegjobbak könyvjutalmat vehettek át. Akinem lett helyezett, annak jutalma az volt,hogy egy tartalmas napot töltöttünk elegyütt.

Köszönjük mindenkinek a részvételt,és bízunk benne, hogy jövőre ismét talál-kozunk!

Az alábbiakban a díjazottak népes tá-bora kerül felsorolásra:

Vida Enikő (Fasori EvangélikusGimnázium, Budapest)Juhász Dávid (Schéner MihályNevelési és Oktatási Központ,Medgyesegyháza)Horváth Kata (Péterfy SándorEvangélikus Oktatási Központ,Győr)

Varga Alexandra (Táncsics MihályKözoktatási Intézményés Tehetségközpont VörösmartyMihály Tagintézmény, Orosháza)

Somogyi Zsófia Luca (PéterfySándor Evangélikus OktatásiKözpont, Győr)Horváth Dorina (Táncsics MihályKözoktatási Intézmény ésTehetségközpont, Orosháza)Bodor Rajmund (Kossuth LajosEvangélikus Általános Iskola,Gimnázium és PedagógiaiSzakszolgálat, Miskolc)

Mikulecz Mónika (Petőfi SándorEvangélikus Gimnázium ésKollégium, Bonyhád)

Vági Bence (Berzsenyi DánielEvangélikus Gimnázium, Sopron)Sándor Qiaomin (Petőfi SándorEvangélikus Gimnázium ésKollégium, Bonyhád)Csiszár Angéla (Sztehlo GáborEvangélikus Általános Iskolaés Gimnázium, Budapest)

Fodor Tirza (Jankó János ÁltalánosIskola és Gimnázium, Tótkomlós)

Madarász Noémi (Székács JózsefEvangélikus Óvoda, ÁltalánosIskola és Gimnázium, Orosháza)Seres Adél (ÁMK, Csorvás)Homoki Adél (EvangélikusEgyház Aszódi PetőfiGimnáziuma, Szakképző Iskolájaés Kollégiuma, Aszód)

Ambrusz Előd Gábor (Bonyhád)Bognár Lili Janka (Kossuth LajosEvangélikus Általános Iskola,Gimnázium és PedagógiaiSzakszolgálat, Miskolc) ésMadarász Dóra (Székács JózsefEvangélikus Óvoda, ÁltalánosIskola és Gimnázium, Orosháza)

Ritzl Rebeka Rella (Liszt FerencAlapfokú MűvészetoktatásiIntézmény, Orosháza)

Németh Ibolya (Liszt FerencAlapfokú MűvészetoktatásiIntézmény, Orosháza)Méhes Adrienn (Péterfy SándorEvangélikus Oktatási Központ,Győr) ésGarai Laura (Evangélikus EgyházAszódi Petőfi Gimnáziuma,Szakképző Iskolája és Kollégiuma,Aszód)Kőrösi Szabó Eszter (EvangélikusKossuth Lajos Gimnázium,Nyíregyháza)

Csete Dániel (Péterfy SándorEvangélikus Oktatási Központ,Győr)

Izer János 7. o. (Péterfy SándorEvangélikus Oktatási Központ,Győr)

Izer Ágnes 7. o. (Péterfy SándorEvangélikus Oktatási Központ,Győr)Kenyeres Petra 7. b (Benka GyulaEvangélikus Általános Iskolaés Óvoda, Szarvas)

Szabó Krisztina 7. o. (SztehloGábor Evangélikus Iskola ésGimnázium, Budapest) ésCsizmadia Anett 7. o. (Liszt FerencAlapfokú MűvészetoktatásiIntézmény, Orosháza)

Császár Ilona 12/B (FasoriEvangélikus Gimnázium,Budapest)Szabó Maja 9. o. (Berzsenyi DánielEvangélikus Gimnázium Líceum,Sopron)Takács Eszter (Péterfy SándorEvangélikus Oktatási Központ,Győr)

Vincze Délia 12/6 (Székács JózsefEvangélikus Óvoda, ÁltalánosIskola és Gimnázium, Orosháza) ésLocsándi Mátyás (Berzsenyi DánielEvangélikus Gimnázium Líceum,Sopron)

Borbély Petra (Benka GyulaEvangélikus Általános Iskolaés Óvoda, Szarvas)Csáki Erika 8. o. (Székács JózsefEvangélikus Óvoda, ÁltalánosIskola és Gimnázium, Orosháza)Veres Bence 8/6 (Székács JózsefEvangélikus Óvoda, ÁltalánosIskola és Gimnázium, Orosháza)

Szabó Zoltán 10/6 (Székács JózsefEvangélikus Óvoda, ÁltalánosIskola és Gimnázium, Orosháza)Nyemcsok Adrienn 11/6 (SzékácsJózsef Evangélikus Óvoda,Általános Iskola és Gimnázium,Orosháza)Tóth Henrietta 12/4 (SzékácsJózsef Evangélikus Óvoda,Általános Iskola és Gimnázium,Orosháza)

Nemes Ádám 12/4 (Székács JózsefEvangélikus Óvoda, ÁltalánosIskola és Gimnázium, Orosháza)

SZAVALÓVERSENY

ÉNEKVERSENY

KÉPZŐMŰVÉSZETI PÁLYÁZAT:RAJZPÁLYÁZAT

KÉPZŐMŰVÉSZETI PÁLYÁZAT:FOTÓPÁLYÁZAT7–8. osztály:

9–10. osztály:

11–12. osztály:

5–6. osztály:

7–8. osztály:

9–12. osztály:

7–8. osztály:

9–12. osztály:

7–8. osztály:

9–12. osztály:

1. díj:

2. díj:

3. díj:

Különdíj:

1. díj:

2. díj:

3. díj:

Különdíj:

1. díj:

2. díj:

3. díj:

Különdíj:

1. díj:

2. díj:3. díj:

1. díj:2. díj:

Különdíj:

1. díj:

2. díj:

3. díj:

Különdíj:

1. díj:

2. díj:

3. díj:

Különdíj:

1. díj:

2. díj:

3. díj:

Különdíj:

1. díj:

2. díj:

3. díj:

1. díj:

2. díj:

3. díj:

Különdíj:



Már készülünk a SzélrózsáraElőtalálkozó 2012


Hittanverseny 2012

I skolánkban idén is megrendezésre ke-rült az Országos Evangélikus Hittan-

verseny városi fordulója. A megmérette-tésen intézményünk minden évfolyama,osztálya képviseltette magát, a kis első-söktől egészen az érettségire készülő 12.-es korosztályig. Külön öröm volt szá-munkra, hogy idén számos külső iskolá-ból érkező csapat is megtisztelte a ver-senyt, igazán szép eredményeket elérve,hála felkészültségüknek és felkészítő ta-náruk lelkiismeretességének. Így köszön-töttük magunk között a Vörösmarty és azEötvös általános iskola, valamint a Tán-csics gimnázium, illetve Bánkiné Hor-váth Marika néni versenyzőit.

A kiírt verseny 3 részletben került le-bonyolításra, először az alsós, majd más-nap a felsős diákok, legvégül pedig agimnazisták jöttek.

A verseny idén „Családok a Bibliá-ban” címmel került kihirdetésre. A diá-kok az előre meghatározott bibliai törté-netekben ismerkedtek meg a családi kö-telékekkel, s adtak számot tudásukrólegy játékos verseny formájában.

A városi forduló egyúttal selejtező is,hiszen a két legjobb alsós és felsős csapatképviselteti magát a március 31-ei terüle-tei versenyen.

Bár hivatalosan hittanverseny a meg-nevezés, valójában mégsem egy verseny-ről van szó, hiszen közöttünk nincseneknyertesek vagy vesztesek. Résztvevőkvannak, diákok, akik egytől egyig márgyőztesnek érezhetik magukat, hiszenkészülésük során a legszentebb üggyelfoglalkozhattak: Isten igéjével. Így kívá-nom az olvasók nevében is minden ver-senyző életére Isten áldását.

Evangélikus iskolánk diákjainak he-lyezései:

Csizmadia Laura, Palacsik János,Fodor Gergő, Molnár-Farkas NoelGabnai Alexandra, Nagy Dorina,

Nagy Noémi, Bubea LeventeMrena Kende, Mrena Dorina,Veres Zsófia, Szűcs Dorina

Podhorszky Viktória Anna,Mlinarics Laura Sára,Chlebnyiczki Petra, Vajer BlankaSzekerczés Viktória, Vincze Lizett,Palócz József, Gabnai MarcellSzabó Regina, Rajki Róbert,Tóth Tibor, Berta Viktor

Madarász Noémi, Benkő Katalin,Kovács Fanni, Bacsur ZsófiSzabó Alexandra, Gombos Panna,Gábor Zorka, Szluka SaroltaHéjjas Balázs, Matejdesz János,Berta Dávid, Ádász Zsombor

Bacsur Fanni Ildikó,Pilesz Alexandra, Szász Dániel,Kishonti PálKrcsméri Zsuzsanna,Madarász Dóra, ÁgostonBernadett, Horváth CsabaAndó Mónika, Fejes Enikő,Szabó Annamária, Tuska Balázs

RIBÁRSZKI ÁKOS

1–2. osztály:

3–4. osztály:

5–6. osztály:

7–8. osztály:

1. díj:

2. díj:

3. díj:

1. díj:

2. díj:

3. díj:

1. díj:

2. díj:

3. díj:

1. díj:

2. díj:

3. díj:

S zélrózsa. Ezzel a névvel indult útjá-ra 1996-ban, Váralján (a német Kir-

chentag mintájára) megszervezett talál-kozó. A gyenesdiási, fóti táborok mellettigény mutatkozott a huszonévesek köré-ben egy országos tábor létrehozására. Akétévente, mindig az ország más pontjánmegrendezésre kerülő találkozó a kezde-ti egyszerűségéből idővel igényes, tartal-mas fesztivállá nőtte ki magát. Így egyolyan találkozó lett, ahova szeretettel vár-ják az evangélikus, protestáns, illetve tá-gabb értelemben véve a keresztyén fiata-lokat. Ez az összesen ötnapos rendezvényremek lehetőséget ad keresztyén fiatalok-nak a találkozás örömének átélésére. Ta-lálkozásra Istennel, barátokkal, idege-nekkel… egymással. S hogy mi festi lelegjobban egy Szélrózsa-találkozó han-

gulatát? Talán ez a felsorolás segít benne:sátorozás, beszélgetések, éjszakába nyúlókoncertek, hajnali kiscsoportos éneklés-gitározás, KIE-kávéház, beszélgetős sá-tor, tábortűz, éjféli áhítatok, elcsendese-dés, komoly témák, felhőtlen vidámság,sok nevetés. Összefoglalni is nehéz, hogymiért szeretjük a Szélrózsát, miért várjukannyira a nyári találkozót, ami idén a Ba-laton partján, Fonyódligeten kerül meg-szervezésre, július 18 és 22 között!

A várakozás hosszú, és még csak feb-ruárt írunk, így a szervezők kitaláltak egyelőtalálkozót a Balaton partjára, ahol, hacsak egy napra is, de a kedves érdeklődőkújra átélhették a Szélrózsa élményét éskaphattak egy szeletet a fesztivál hangu-latából.

Így vágtunk neki a hosszú útnak feb-


A Kedves Olvasó talán csak annyit láta vasárnapi családi istentiszteletek

életéből, hogy 10 óra előtt nem sokkalgyerekcsapatok hagyják el mosolygósarccal és jókedvvel az orosházi evangéli-kus templomot. Csak hálát adhatunk Is-tennek, hogy a családi istentisztelet ilyenáldott alkalom a gyülekezet életében,ahol hétről hétre átlagban 30-40 gyermektalálkozik Isten igéjével. Ezeken az alkal-makon különböző sorozatokat, témákatdolgozunk fel a gyerekekkel közösen,egy előre elgondolt terv szerint. Így is-merkedhettek meg közelebbről ősszel atemplomunkkal, amikor a „beszélő ház”témában az épület berendezéseit vettükvégig, majd adventben Jézus érkezésérekészültünk. A mostani témánk pedig egyhosszú utazásra hív bennünket. EgészenAfrikáig kell mennünk, hogy találkoz-zunk egy igazi buyufával.

De egyáltalán: mi is az a buyufa, kér-dezheti a Kedves Olvasó. Ez egy olyan fa-fajta, ami csak hetente egyszer bukkan felOrosházán, vasárnaponként 9 órakor, aGyőry Vilmos-teremben. Ilyenkor kezdő-dök ugyanis a családi istentisztelet, mely-nek mostani témáját „A buyufa alatt” cí-mű könyv szolgáltatja. Ezekben a törté-netekben a gyerekek különböző afrikaiállatokkal találkoznak, amelyek izgalma-sabbnál izgalmasabb történeteket mesél-nek el nekik a szavanna mindennapjairól.Természetesen a történetek egytől egyigkeresztyénségünk valamely fontos téma-körét dolgozzák fel, úgymint: megbocsá-tás, szeretet, mennyország, üdvösség, bű-nök, kereszthalál, irgalom stb. Előnye en-nek a tanítási módszernek, hogy a gyere-kek a bábokon keresztül játékosan ismer-kednek meg keresztyénségünk alaptaní-tásával. A számukra kialakított liturgiaikeret, gyermekhitvallások, gyertyás éne-kek, gyereknyelven történő igehirdetés,mind abban segítenek, hogy az istentisz-telet jelentőségét, Isten közelségét meg-

értsék, magukénak és fontosnak is érez-zék.

Ebben a szolgálatban már több mint10 éve segítségünkre van a Sámuel-cso-port. Munkájuk, segítségük, felkészültsé-gük nélkülözhetetlen a gyermekek közöttvégzett szolgálatban. Tagjai az óvoda ésaz iskola pedagógusai közül kerülnek ki,alkotva egy jó hangulatú és nagyon lelkescsapatot. Nekik köszönhetjük a vasárna-ponkénti bábozást, magukat a bábokat, atémák felvezetését, a játékokat, a kézmű-veskedést, az adventi és húsvéti játszóhá-zat, s még a számtalan segítséget, alkal-mat. Így a Harangszó újság mostani és el-következő számaiban bemutatkozik 2-2Sámuel-csoportos segítő, ezzel is megkö-szönve és elismerve önzetlen munkáju-kat, amit végtelen szeretettel végeznek.

RIBÁRSZKI ÁKOS

Nagy örömmel töltött el, hogy tavaly Ri-bárszki Ákos iskolalelkész megkérdezte tőlem,lenne-e kedvem csatlakozni a Sámuel-cso-porthoz. Azóta aktívan részt veszek ebben aszolgálatban. 12 éve tanítok evangélikus isko-lánkban, és nagyon szeretem azokat az alkal-makat, ahol közelebb lehet hozni Istent a gyer-mekekhez, amelyek élővé teszik a kapcsolatotköztük. A családi istentiszteletek, az ünnepe-ket megelőző kézműves délutánok és az azok-hoz kapcsolódó gyermekközeli áhítatok,együttlétek, elcsendesedések mind alkalmasakerre. Tehát mindenkit szeretettel várunk va-

sárnaponként 9 órától a Győri-teremben!„Örüljenek, és örvendezzenek benned mind-azok, akik téged keresnek.” [Zsolt 40,17]

Szenczi Mariann (tanító)

Szeretettel köszöntöm a Harangszó újságolvasóit. Iskolánk 3. a osztályának tanító né-nije vagyok. Matematikát és készségtantár-gyakat tanítok. Diplomámat 1995-ben kap-tam kézhez, Debrecenben. Az elmúlt 16 évbenaz Eötvös iskola nevelőjeként dolgoztam. Azidei tanévben kezdtem meg szolgálatomat azevangélikus iskolában. Szolgálatnak, mégpe-dig nagy felelősséggel járó, áldott szolgálat-nak tekintem a gyermekek nevelését, oktatá-sát. Evangélikus közösségünkkel 2009 őszénkerültem szorosabb kapcsolatba, amikor kiseb-bik lányom általános iskolai tanulmányaitkezdte. A családi istentiszteletek meghitt han-gulata, az Ige gyermekközelsége, az énekeklendülete ragadott magával. Szülőként vá-gyakozva figyeltem a Sámuel-csoport munká-ját, melynek tagjai tolmácsként működtekközre Isten beszédének megértésében. Ma márboldogan mondhatom: én is „tolmács” va-gyok. Lelkesen és az Úr erejével végzem fel-adatomat, nemcsak a Sámuel-csoportban, ha-nem a diakóniai csoportban is. 2011-ben gyü-lekezeti munkatársképzőt végeztem, s az otttanultakat tudom kamatoztatni munkám so-rán. Bízom abban, hogy Isten megáldja szol-gálatomat, és gyümölcsözővé teszi azt másokszámára. „Szeretetben szolgáljatok egymás-nak.” [Gal 5,13]

Feketéné Varga Mónika (tanító)


ruár 25-én (8 gimnazista diákkal) a bala-tonboglári sportcentrumba. Ugyanis ezvolt az előtalálkozó helyszíne.

Délelőtt egy kedves, szívhez szólóáhítattal köszöntött bennünket a házigaz-da, Czöndör István lelkész, majd Szeme-rei János püspök úr előadását hallhattukaz ember ember és ember Isten közöttitávolságokról. Ezt egy kiscsoportos be-szélgetés, majd bőséges ebéd követte. Anap könnyedebb, szabadabb része dél-

után következett, amikor három zenekarfoglalta el a színpadot, sorrendben a Gáb-riel, majd a Korál-sziget, végül pedig aSzélrózsa Band. Ők ismételten egy remekhangulatú délutánnal ajándékoztak megbennünket, felüdülés volt hallgatni a di-csőítő dalokat. Végül Grendorf Péter lel-kész szavai kísértek el bennünket a haza-úton.

Összefoglalva azt mondhatom, hogyegy remek hangulatú nap áll mögöttünk,

csak túl rövid volt. Valóban: csak egy sze-letet kaptunk a nyári fesztiválból, ígymég jobban várjuk, hogy eljöjjön július18., összecsomagoljuk sátrainkat és felül-jünk a Balaton felé robogó vonatra. Azért,hogy találkozhassunk és meríthessünk!Találkozzunk Istennel és merítsünk a sza-badulás vizéből!– –

RIBÁRSZKI ÁKOSiskolalelkész

Kik élnek a buyufa árnyékában?


Reménységedéltet?

Katonákat keresztelt megaz evangélikus tábori lelkész

Bensőséges ünnepségnek adott otthont a napokban a nyugat-koszovói Pec városá-ban található KFOR-bázis, a Villaggio Italia tábor: nyolc, Pristinában szolgáló ma-gyar katona vette fel a keresztséget az evangélikus egyház szertartása szerint.A keresztelőt Nánai László Endre százados, az MH KFOR Kontingens ötödik váltásá-nak tábori lelkésze celebrálta. Bach muzsikája után a lelkész megemlékezett arról,hogy a régi korok embereinek mit jelentett a keresztelő, hogyan készültek rá, vala-mint szólt arról is, hogy a most keresztelő előtt álló katonák miként választották eztaz utat.A szertartás után Nánai százados egy, a keresztszülőkkel közösen választott köny-vet – benne egy útravaló idézettel – és egy szimbolikus gyertyát adott át a kereszt-ségben részesülteknek.Jámbor Norbert zászlós már régóta készült erre az alkalomra. Mint elmondta: ott-hon eddig valahogy mindig elodázta a végső döntést, a külszolgálat ideje alattazonban sokkal könnyebb volt a felkészülés is.„Sok barátot szereztem, jó volt megtapasztalni az összetartozás érzését, ami egymisszióban különösen fontos, hiszen itt még inkább egymásra vannak utalva a ka-tonák. Rohanó világunkban a pénz elhomályosítja az igazi értékeket, ezért a felké-szülést komoly érzésként éltük meg, amely során László atya elbeszélgetett velünkaz egyéni útról, hogy ki honnan jött, merre tart, mit szeretne elérni” – mondta azászlós, aki szerint a titok abból áll, hogy ki kell beszélni a sérelmeket, a fájdalmakat,és így megtisztult lélekkel fogadhatjuk a keresztséget. (Tömbölné Czirfusz Loretta)

Bizonyára többen emlékeznek Nánai László százados úrra, aki evangélikus lelkész,és itt, Orosházán lett lelkész, többéves keresgélés után. Most közhírré tettük azevangélikus honlapon található hírt, kicsit rövidítve, hiszen a konkrét tábori lelkésziszolgálatba közülünk indult el. Isten vezesse továbbra is a krisztusi úton!

RJ

H ogyan éljük napjainkat? Miért nemélünk reménységünk szerint? Vagy

talán éppen a reményeink szerint élünk?Olyanok napjaink, amilyenek reménye-ink? Olyanok napjaink, amilyenek remé-nyeink!

[Róm 5,5]

Kedves Olvasó! Ez az írás azért szüle-tett meg, mert Isten embereket hívott elarra, hogy idén egy találkozót szervezze-nek Reménység Fesztivál névvel. Talál-kozót Magyarországért, a magyar népért,hogy reménységünk legyen életükre néz-ve. Találkozót Istennel és az Ő egyszülöttFiával, aki szeretetét nyilvánvalóvá tette:megszületett és meg is halt értünk.

Kedves Olvasó, ennek ismeretébenéled-e életedet? Ismered-e már Őt, meg-váltódat, személyesen? Ha igen, akkor nelégy hálátlan! Ne úgy élj, mint akinek re-ménysége csak erre a földre irányul! In-kább úgy élj, mint aki már ezen a földön isIstenre bízza minden gondját, gondola-tát, tervét, örömét, bánatát és egész lé-nyét, hogy Ő formálhasson azzá, akivémár születésed előtt eltervezett: a szeretethangszerévé.

Vagy még nem ismered Jézust úgy,mint életed megváltója, aki minden hely-zetben veled van? Akkor ez a fesztivál ne-ked szól, téged hív, hogy ismerd meg Őtjobban, és meglásd szeretetének egyedül-álló voltát. Hogy megértsd és megszív-leld: neked is egy csodálatos életet kínál.

Kedves Olvasó! Szeretnél-e számot ad-ni a benned élő reménységről? Ha igen,akkor (Bánki-Horváth Györggyel közö-sen) téged is várlak szeretetettel egy olyanelőadássorozatra, amelyen a keresztyénélet és tanúságtétel szemináriumon tanultdolgokról hallhatsz gyakorlati tanácsokatmindennapi keresztyén életed számára.

Amennyiben érdekel az előadás, a lel-készi hivatalban érdeklődj az időpontok-ról! Kérlek, hordozd imádságodban ezt atalálkozót, hogy minél több barátod, is-merősöd is meghallja Jézus hívását, s hanem is a fesztiválon, de rajtad keresztülmindenféleképpen!

„A reménység pedig nem szégyenítmeg; mert az Istennek szerelme kitölte-tett a mi szívünkbe a Szent Lélek által,ki adatott nékünk.”

CSEHI JÓZSEF

Az Önök 1%-ából sokan tanulhatnak!Rendelkezzünk adónk egy 1%-áról!

Az alábbiakban szó szerint közöljük a Magyarországi Evangélikus Egyház püspökei-nek és országos elnökségének körlevelét az egyszázalékos adakozás fontosságáról:

Ezúton kérjük a Magyarországi Evangélikus Egyház híveit és mindazokat, akik bárnem tagjai egyházunknak, de társadalmi szolgálatunkat ismerik és értékelik, hogyadójuk első egy százalékával támogassák a Magyarországi Evangélikus Egyházat(technikai szám: 0035).Figyelmükbe ajánljuk, hogy a második 1% felajánlásával támogathatják egyházunkgyülekezeteit és intézményeit, illetve ezeknek az egyes helyi közösségek érdekébenvégzett munkáját. Ezekről kampányunk honlapja

a http://egyszazalek.lutheran.hu oldalon.Mivel a nekünk szánt és folyósított 1%-ok az evangélikus egyház költségvetésénekjelentékeny forrását képezik, örömteli tény, hogy a felajánlók száma évről évre nő.Mindez ugyanis jelzi, hogy egyre többen tartják fontosnak egyházunk szolgálatát, shogy egyre többen készek cselekvő módon is támogatni ezt a szolgálatot.Kérjük gyülekezeteinket és intézményeinket, lelkészeinket és híveinket, hogy érez-zék maguk is közérdekű feladatuknak az egyszázalékos adakozás népszerűsítését!Fontos hangsúlyozni, hogy az is rendelkezhet egyszázalékos felajánlásról, akinekadóbevallást kell készítenie, ám nincs fizetendő adója, mert az egyház kiegészítőegyszázalékos támogatása a felajánlók száma alapján történik.Idei kampányunk középpontjában az evangélikus oktatás és nevelés, azaz óvodáinkés iskoláink támogatása áll, de emellett széles körű társadalmi szolgálatunkat, dia-kóniai munkánkat és hitéletünket is támogatják mindazok, akik rendelkező nyilat-kozatot nyújtanak be. Mert az Önök 1%-ából sokan tanulhatnak! Köszönjük!

Budapest2012 februárja

nyújt teljes mértékben tájékozta-tást


A z ember az évek során sok változástmegél. Például nyugdíjba vonul.

Készülhet rá, elképzelheti, tervezheti – ésez kell is. Aztán szeptemberben becsen-getnek – de nem neki. Ekkor minden hi-ányozni kezd. A negyven év napi felada-tai, a gyerekek, a tanítás, a munkatársak,a zsivaj, a füzetek, az iskolai örömök ésgondok. Szóval minden.Acsalád, az uno-kák, a könyvek, a testvéri kezet nyújtóegykori munkatársak könnyítik ezt ahelyzetet. Az ima ereje, az Istenbe vetetthit erőt ad, nem enged elcsüggedni. „Nekérdezd soha félve, hogy mi várhat mégreád. Inkább ezt mondd: kíváncsi va-gyok, hogy Istennek mi a terve velem.”(Selma Lagerlöf)

Egyik tervét Ribár János esperes fogal-mazta meg november végén küldött leve-lében, de a találkozás ötletgazdája JantosIstvánné, az evangélikus iskola első igaz-gatója volt. Az esperes úr levelében egykis beszélgetésre, testvéri együttlétre,emlékezésre, elcsendesedésre hívta azo-kat a pedagógusokat, akik az orosházievangélikus iskola tanulóit nevelték, okí-tották sok esztendőn keresztül. „Mert jólenne, ha mi régiek nem felejtenénk elegymást, és az is nagyon fontos, amit Pálapostol írt: »… vagyis, hogy együtt báto-rodjunk meg egymás hite által« (Róm1,12)”.

Istennek adunk hálát ezért a lehetősé-gért. Már három alkalommal találkoz-

tunk a gyülekezeti házban. Létszámunksosem volt teljes, de mindig tudtuk, miértnem tudott valaki eljönni. Emlékezéssel,beszélgetéssel, jó hangulatban töltöttünkel másfél-két órát. Az elcsendesedést, alelki feltöltődést esperes úr szolgálatabiztosította, aki teljes jogú tagja közössé-günknek.

Kérjük Istent, legyen erőnk, egészsé-günk, hogy még sokáig összejöhessünk, saz évek múltával bővüljön körünk.

NAGY SÁNDORNÉa Székács evangélikus iskolanyugdíjas igazgatóhelyettese

Kortársak, sorstársak, egykori munkatársak

Az Orosházi Evangélikus Egyházközségtisztségviselői, presbiterei és a képviselő-testület tagjai a következő 6 esztendő-ben:

FELÜGYELŐ:Németh Béla

MÁSODFELÜGYELŐ:Szekeresné Dr. Rusznák Jolán

GONDNOKOK:Györgyi IstvánK. Tóth László

JEGYZŐ:Feketéné Varga Mónika

SZÁMVEVŐSZÉKI ELNÖK:Kovácsné Keller Erika

SZÁMVEVŐSZÉKI TAGOK:Csehi JózsefnéLánczi IstvánnéTarsoly Lászlóné

PRESBITEREK:Bakos JózsefnéBánki-Horváth GyörgyBánkiné Révész AdriennCsehi JózsefCsehi JózsefnéDérné Csepregi KláraFehér BorbálaGavallérné Koszorús ÉvaHajdú ZoltánJantos IstvánKárolyfalvi ZsoltKoszorús Oszkár

Koszorús OszkárnéK. Tóth LászlóLázár PálnéMadarász GézaNagy RóbertNagyné Györgyi SzilviaNemes EndrénéRévész JózsefnéSitkei FerencSzlukáné Kiss ValériaSzőke SzabolcsTarr IstvánZsoldi Attila

KÉPVISELŐ-TESTÜLETI TAGOK:Bacsurné Nagy IldikóBencze GézaBenkő BarnaBenkő ZitaBerta TündeCeluskáné Csepregi AlíciaCzihatné Tóbiás IbolyaCsécsei PálnéDimák SándorFeketéné Varga MónikaGyörgyi Istvánné (Csepelényi Edit)Halupa JózsefHorváth ErikaDr. Horváthné Csepregi TeréziaJankai ZoltánJankainé Zelenka AnikóKoncseg IstvánKovács CsillaKovács TibornéLánczi IstvánnéLukács ÁgnesMihutz MargitDr. Misurda MihálynéPusztainé Nagy Erzsébet

Pusztainé Ravasz IldikóRévész Rita BoglárkaSzárazné Kőrösy EditSzőke BiankaSzőke-Kilián SzilviaSzöllősiné Kassai JuditTarrné Kiss HajnalkaTatár IzabellaTarsoly LászlónéTóth ImreTóth LindaUjj MáriaVajer TímeaVarga Dudás JózsefZsoldi Attiláné

A megválasztottak ünnepélyes beiktatá-sára és eskütételére 2012. március 25-én, vasárnap délelőtt, a 10 órai istentisz-telet keretében kerül sor.Az új presbitérium első ülését 2012. már-cius 29-én, csütörtökön, a 17 órai isten-tisztelet után tartja a gyülekezeti terem-ben.Legyen Isten áldása az új vezetőségen,hogy a következő 6 esztendőben Istensegítségével betölthesse a megválasztás-ból fakadó feladatát.Mint már jeleztük, az ünnepélyes iktatáselőtt lelki felkészülésre hívjuk a megvá-lasztottakat (a gyülekezet minden tagjátis), március 22–24-ig, 17 órai kezdettel.

SZERKESZTŐSÉG

AZ EGYHÁZKÖZSÉGI VÁLASZTÁS VÉGEREDMÉNYE


HARANGSZÓKiadja:Felelős kiadó:Tördelőszerkesztő: Nyomtatás:

az Orosházi Evangélikus Egyházközség (5900 Orosháza, Thék E. u. 2.) ·Ribár János lelkész, esperes és Koszorús Oszkár egyházm. felügyelő ·

Szatmári László · PERGAMEN Kft., Orosháza

Összeállította: Pleskó Józsefné

NÉPEGYHÁZI HÍREK

KERESZTELÉS

TEMETÉS

(3 éven aluli gyermekek)

( )

ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN A GYERMEKEKEN ÉS CSALÁDJUKON!

A VILÁG PEDIG ELMÚLIK […] DE AKI AZ ISTEN AKARATÁTCSELEKSZI, MEGMARAD ÖRÖKKÉ. [1Jn 2,17]

Sütõ Zsolt és Vas Csilla Éva leánya:CSENGE

Bánki-Horváth Antal György és Gyömrei Médea fia:BOTOND

Dominkó Zsolt és Antal Roberta leánya:SZÓFIA

Szekeres Pál és Balsi Annamária fia:PÁL

Török Róbert és Fojta Brigitta fia:RÓBERT JÓZSEF

Tóth Sándorné · Tóth Sándor Ferenc ·Deák Ferenc · Tóth Kálmán · özv. Tokodi Istvánné

· Dankó Pálné · BakosIstván · Nemes Endre · Berta Tibor József (82) · özv.Arany Árpádné · özv. Gyarmati

· Bencsik Elek · Jankó Ferenc ·özv. Szabó Lászlóné · Tokodi István

· Koncsek Árpád · Hamvasi Ádámné· Plesovszki Jánosné · Varga

Gyula · Dominkó Ferencné · TóthSándorné · Benkõ Ferenc · özv.Gyõri Istvánné · PárkányJánosné · Kovács István · NémethIstván · Pálka József · Horváth Jánosné

· Berta Imre

2011. december 3.

2011. december 25.

2012. január 8.

2012. január 28.

2012. február 19.

(Takács Jolán 85) (89)(58) (85)

(Héjjas Julianna 92) (Szabó Klára 61)(71) (68)

(Dénes Irén 91) Józsefné(Gyõri Julianna 83) (89) (61)

(Keresztes Etelka Éva 85)(69) (84) (Tóth BenedekEtelka 82) (Velki Mária 91)

(70) (Darók Jolán 90)(Gyarmati Emília 81) (84)

(Iványi Julianna Erzsébet 91)(Szabó Zsuzsanna 88) (90)

(100) (70) (VerasztóIrén 84) (68)

2011. november 27.–2012. február 24.

1000 Ft1000 Ft500 Ft

1000 Ft5000 Ft500 Ft

1800 Ft2000 Ft1000 Ft1000 Ft1000 Ft1000 Ft3000 Ft2000 Ft2000 Ft2000 Ft2000 Ft1000 Ft1000 Ft3000 Ft2000 Ft1000 Ft1000 Ft2000 Ft5000 Ft1000 Ft2000 Ft3000 Ft2000 Ft2000 Ft2000 Ft1000 Ft1000 Ft1000 Ft1000 Ft2000 Ft2000 Ft1000 Ft1000 Ft5000 Ft2000 Ft1000 Ft5000 Ft1000 Ft5000 Ft5000 Ft1000 Ft2000 Ft2000 Ft

15000 Ft5000 Ft2000 Ft5000 Ft5000 Ft5000 Ft2000 Ft2000 Ft1000 Ft5000 Ft500 Ft

1000 Ft2000 Ft2000 Ft2000 Ft2000 Ft1000 Ft1000 Ft2000 Ft2000 Ft4000 Ft

26000 Ft

Szendi Horváth EllaNagy ImrénéKovács PálnéTarr István és nejePintér János (Szombathely)Szlukáné Kiss ValériaRibár JánosSzemenyei FerencnéLázár PálnéNagy DénesnéBakos JózsefnéSzabó Tibor ZoltánnéDr. Horváthné Csepregi TeréziaCsete SándornéPataki LászlóTompa PálGombkötő PálnéSzula István és nejeKovács LászlónéBor KárolynéSzabó GizellaSzokodi LászlóNagy SándornéGombkötő Sándor és nejeCsizmadia FerencnéPásztorcsik JánosnéKiss SándornéJankó BálintKovács Ferenc, Holecska I.ifj. Györgyi IstvánPapp VilmosnéK. Tóth László és nejeRajki József és családjaSzász ZoltánSzász ZoltánnéFürst EnikőPataki EtelkaDérné Csepregi KláraDér TamásTóth ImreCsécsei PálnéJankainé Zelenka Anikóifj. Györgyi IstvánNemes Endrénéifj. Dimák SándorSzékács József Ev. Óvoda, Ált. Iskola és Gimn.Pál TamásnéBerta SándornéBallai MihálynéBencze Géza és nejeGyőri Dani JózsefDr. Bálint KatalinIlovszky BélaJanecska AndrásSzalay JózsefSzabóné Birkás EllaBenkő BarnaKovács Lajos és nejeDr. Soós TiborKovács MariannNagy LajosnéKiss MihálynéKovács Tiborné és Kovács TímeaPál Istvánné dr.Kiss János és Kiss AnikóMarosvölgyi SándornéLaszli JózsefnéKiss FerencKissné Betkó KatalinBencze Imréné (Budapest)Név nélkül, de Istennél tudva lévő 6 testvértől

ADOMÁNYOK AZ

OROSHÁZI HARANGSZÓ ÚJSÁGRA2011. november 26.–2012. február 24.

Értékes könyvek, ajándékok

Felhívjuk a Kedves Olvasók figyelmét, hogy egyházközsé-günknek jól működő iratterjesztése van, ahol értékes olvas-nivalót, ajándékot lehet vásárolni. Nagyszerű könyvek kap-hatóak, amelyek segítenek a lelki életben, bevezetnek aSzentírásba. De vásárolhatóak szép képeslapok igei kiegé-szítéssel, kulcstartók, igés lapok, csuprok és mindenfélekedves tárgy.

Most két értékes kiadványra külön is felhívjuk mindenki fi-gyelmét:

1.) Egy Luther-sorozat első kötete is megvásárolható, amivelmár a 2017-es reformáció ünnepre készül egyházunk.

(Luther Kiadó, Bp. 2011).

2.) Szalai András:(Harmat–Apológia, Bp. 2011) című könyve a szekták kérdé-sét dolgozza fel, ebben a témában tehát nagy segítség az el-igazodni kívánóknak.

Az iratterjesztés felelőse Szöllősiné Kassai Judit

Lu-ther válogatott művei 5, Bibliafordítás, vigasztalás, imádság

Más Jézus, más lélek, más evangélium

az oroshÁzi evangÉlikus egyhÁzkÖzsÉg ingyenes lapja … · xix. évfolyam 1. szám · 2012....

Documents