Az Orosházi Református Két Tanítási

Nyelvű Általános Iskola

Házirend

Orosháza 2017

2

Tartalomjegyzék

1. Adatok ............................................................................................................................ 4

2. A házirend célja, hatálya .................................................................................................. 4

3. Tanulói jogviszony ............................................................................................................ 5

4. A tanulók kötelességei és jogai ......................................................................................... 5

5. A szülő kötelességei és jogai ............................................................................................. 5

6. A munkarenddel kapcsolatos szabályok ........................................................................... 5 6.1 A tanórai foglalkozások rendje ....................................................................................................... 5 6.2 Az óraközi szünetek rendje ............................................................................................................. 6 6.3 A tanulók munkarendje .................................................................................................................. 7 6.4 Az étkezés rendje ............................................................................................................................ 8 6.5 Az intézmény nyitva tartása, ügyelet, felügyelet ............................................................................ 8 6.6 A tanítási szünetek rendje ............................................................................................................... 9 6.7 A tanulók közreműködése saját környezetének és az általa alkalmazott eszközök rendben

tartásában, a tanítási órák előkészítésében, lezárásában ................................................................. 9 6.8. Az egész napos foglalkoztatás rendje ........................................................................................... 9

7. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje ........................................ 9 7.1 A hagyományápolás célja ............................................................................................................... 9 7.2 Ünnepélyeink ................................................................................................................................ 10 7.3 Versenyek, vetélkedők.................................................................................................................. 10 7.4 A hagyományápolás külsőségei .................................................................................................... 10 7.5 Iskolafal, iskolarádió .................................................................................................................... 11 7.6 Iskolatörténeti emlékek, dokumentumok gyűjtése ....................................................................... 11

8. A létesítmények és helyiségek használati rendje ............................................................. 11 8.1 Az épület rendje, berendezési tárgyai, eszközei és területei használata ....................................... 11 8.2 Biztonsági rendszabályok ............................................................................................................. 11 8.3 A belépés és benntartózkodás rendje (azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az

intézménnyel) ............................................................................................................................... 12

9. Az intézmény létesítményeivel, használatával kapcsolatos szabályok ............................ 12 9.1 Helyiséghasználat ......................................................................................................................... 12 9.2 A létesítmény használatával kapcsolatos védő-óvó rendszabályok .............................................. 12 9.3 Bombariadó esetén szükséges teendők ......................................................................................... 14 9.4 Könyvtárhasználat rendje ............................................................................................................. 14

10. A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok ................................ 15 10.1 A tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés iskolai rendszere ....................... 15 10.2 A diákönkormányzat .............................................................................................................. 15 10.3 A diákönkormányzat működési feltételei ............................................................................... 16 10.4 A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás ............................................... 16 10.5 Diákkörök létrehozása ............................................................................................................ 16

11. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és

formái .......................................................................................................................... 17

12. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási rend ........ 17

13. Tanórán kívüli foglalkozások rendje ............................................................................... 17 13.1 Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások ............................................................................... 17

13.1.1 A napközis foglalkozások rendje .............................................................................................. 18 13.1.2 Szakkörök ................................................................................................................................. 19 13.1.3 Énekkar ..................................................................................................................................... 19 13.1.4 Sportkörök ................................................................................................................................ 19 13.1.5 Felzárkóztatás, képességfejlesztés /differenciált foglalkoztatás/ .............................................. 19 13.1.6 Tehetséggondozás /differenciált foglalkoztatás/ ....................................................................... 20

3

13.2 Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások .............................................................................. 20 13.2.1 A versenyek és bajnokságok..................................................................................................... 20 13.2.2 Kirándulások ............................................................................................................................ 20 13.2.3 Kulturális intézmények látogatása ............................................................................................ 20

14. Felelősség taneszközökért, sportszerekért ...................................................................... 20

15. A tanulók jutalmazásának elvei, formái, rendje ............................................................. 20 15.1 A tanulók dicsérete és jutalmazása ........................................................................................ 20

16. A gyerekekre vonatkozó védő-óvó rendszabályok .......................................................... 22 16.1 A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó személy elérhetősége ................................. 22 16.2 rendszeres egészségügyi ellátás normáinak formái, rendje .................................................... 22 16.3 Elsősegélynyújtás ................................................................................................................... 23 16.4 A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje .......................................................................... 23

16.4.1 Könnyített testnevelés, gyógytestnevelés ................................................................................. 23 16.5 Balesetmegelőzési előírások .................................................................................................. 24 16.6 A tanulók által az iskolába bevitt tárgyak elhelyezésének szabályai ..................................... 24 16.7 Viselkedési és viseleti szabályok (a vonatkoztatva a pedagógiai program végrehajtásához

kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartásra is) .................................. 24

17. Az intézményben alkalmazható díjfizetésre vonatkozó szabályok ................................... 25 17.1 A díjfizetésről általában ......................................................................................................... 25 17.2 Iskolánkban ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások ........................................................ 25 17.3 Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások ............................................................. 25 17.4 Tandíjra vonatkozó rendelkezések ......................................................................................... 25 17.5 Étkezés térítési díja ................................................................................................................ 25 17.6 Egyéb térítési díj .................................................................................................................... 25 17.7 Vagyoni jog átruházása .......................................................................................................... 25

18. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a

nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje ........................................ 26 18.1 Nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás ............................................................................ 26 18.2 Egyéb kedvezmények ............................................................................................................ 26

19. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások26 19.1 A távolmaradás kérésének rendje, elbírálás szempontjai, az engedélyezés rendje ................ 26 19.2 A mulasztás igazolásának módja, igazolatlan mulasztás miatti intézkedés ........................... 26 19.3 Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők .............................................................. 27 19.4 Késés a tanóráról/foglalkozásról: ........................................................................................... 28

20. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok

alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje ............ 28 20.1 Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a Házirend

melléklete tartalmazza. ................................................................................................................. 28 20.2 A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és

határideje ...................................................................................................................................... 28

21. Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módjaHiba! A könyvjelző nem létezik.

22. A nyilvánossággal kapcsolatos szabályok ...................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

MELLÉKLET .......................................................................................................................... 32

Tankönyvellátási szabályzat ..................................................................................................... 79

Házirend

1. Adatok

Az intézmény neve: Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Alapítója: Orosházi Református Egyházközség, 5900 Orosháza, Könd u. 5.

Fenntartója: Orosházi Református Egyházközség, 5900 Orosháza, Könd u. 5.

Székhelye: 5900 Orosháza, Előd u.17.

Az intézmény neve: Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Telefonszámok, e-mail:

68/510-775 kozpont@refiskolaoh.hu

8/411-210 gazdasagi@refiskolaoh.hu

Web: www.refiskolaoh.hu

2. A házirend célja, hatálya

Célja

Az iskola házirendje állapítja meg a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (a to-

vábbiakban Nkt.), továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és –

a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját,

továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait.

A Házirend biztosítja az intézmény közösségi életének szervezését, a pedagógiai programban

foglalt célok megvalósítását és az értékek közvetítését. A Házirend elősegíti intézményünk

oktató és nevelő feladatainak ellátását, ezért betartása kötelező az intézménnyel jogviszony-

ban álló minden személyre, tanulóra egyaránt. A Házirend – az intézmény tanévenkénti mun-

katervével együtt – az alábbiakban szabályozza az iskola belső rendjét:

Intézményünk diákjai kulturált, udvarias és segítőkész magatartással mindenkor tartsák be a

társadalmi együttélés szabályait, intézményünk hírnevéhez méltóan viselkedjenek.

Értsék meg és ismerjék meg képességeik határait. Kiteljesedő és egyéni személyiségükkel,

talentumaikkal hazájuknak, családjuknak útmutató fáklyája, világító szövétneke legyen.

A tanuló védje az iskola becsületét, gazdagítsa hagyományait, óvja a közösség tulajdonát!

Az egyes tantárgyakból kiemelkedő képességű és teljesítményű tanulók képviselik az iskolát

a tantárgyi és sportversenyeken, és a versenyre felkészítő foglalkozásokon részt vesznek.

Ezen tanulók szülei az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseit támogatva tegyék lehetővé gyer-

mekük részvételét a felkészülési folyamatban és a versenyeken egyaránt. Több területen tör-

ténő versenyeztetés esetén – a pedagógussal való egyeztetés után – a döntés a tanuló (szülő)

joga.

Hatálya

A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az isko-

la pedagógusainak és más alkalmazottainak.

A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn

kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola

szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a

házirend előírásait.

5

3. Tanulói jogviszony

A tanulói jogviszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos szabályozást a 20/2012.

(VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési

intézmények névhasználatáról (a továbbiakban R.) tartalmazza.

„Ha az iskola az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett

csoportba tartozók között sorsolás útján dönt.”1

A sorsolás szabályai:

- Az érintett szülők kiértesítése a sorsolás idejéről és helyéről.

- Sorsolási bizottság választása. Tagjai: 1 fő pedagógus és 1 fő szülő + 1 fő sorsoló

- A bizottság elfogadása.

- Leendő elsősök névsorának ellenőrzése, kisorsolandó létszám megnevezése.

- Nevek elhelyezése a dobozban.

- Sorsolás.

- Névsor felolvasása.

- Kihúzott névsor elfogadása.

A sorsolásról jegyzőkönyv készül.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorso-

lás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt külön-

leges helyzete igazolja.

4. A tanulók kötelességei és jogai

A tanulók kötelességeit és jogait a Nkt. 45-47. §-a tartalmazza.

A törvényi szabályozáson túlmenően a tanuló kötelessége, hogy tiszteletben tartsa egyháza,

hazája és iskolája törvényeit, hagyományait, ünnepeit; szorgalmasan tanuljon; részt vegyen a

református gyülekezet ünnepi istentiszteleti alkalmain (azon tanulók esetében, akik reformá-

tus fenntartású intézménybe iratkoztak be), és óvja környezetét. Tiszteletet, megbecsülést és

felelősségérzetet tanúsítson egyháza, nemzete és hazája, szülei, nevelői, iskolatársai és az is-

kola valamennyi dolgozója iránt. Viselkedésével, beszédével, cselekedeteivel az iskolában és

azon kívül is méltó módon képviselje intézményünket.

5. A szülő kötelességei és jogai

A szülő kötelességeit és jogait a Nkt.72. §-a tartalmazza.

A törvényi szabályozáson túlmenően a szülő kötelessége, hogy tiszteletben tartsa iskolánk

református szellemiségét, továbbá biztosítsa gyermeke részvételét a református gyülekezet

ünnepi istentiszteleti alkalmain, egyházi ünnepein (azon tanulók esetében, akik református

fenntartású intézménybe iratkoztak be).

6. A munkarenddel kapcsolatos szabályok

6.1 A tanórai foglalkozások rendje

Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő

órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben.

A napi tanítási idő (a kötelező és választható órarend szerinti tanítási órák időtartama) 715-től

1545-ig tarthat. A választott fakultációs tanórákat 1600-ig be kell fejezni.

Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.

1 R. 24.§ (6)

6

A tanítási órák időtartama 45 perc. A tanítási órák befejezése előtt 5 perccel jelzőcsöngetés

figyelmeztet a zárásra.

A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató ad-

hat.

A tanítási órák rendje

0. óra 715 - 800

1. óra 800 - 845

2. óra 855 - 940

3. óra 1000 - 1045

4. óra 1100 - 1145

5. óra 1200 - 1245

6. óra 1250 - 1335

Ebédszünet

7. óra 1400 - 1445

8. óra 1500 - 1545

Az utolsó órák és a tanulók távozása után a nevelők kulcsra zárják a tantermeket.

6.2 Az óraközi szünetek rendje

Szünetek idején a tantermekben csak a hetesek és azok tartózkodhatnak, akik erre engedélyt

kaptak. A szünetekben legalább az egyik hetes köteles a tanteremben tartózkodni és gondos-

kodni annak rendjéről, tisztaságáról. Szünetekben az órát tartó nevelő megérkezéséig a tan-

termek ablakait az kötelezően csukva kell tartani!

A tanuló legyen fegyelmezett a szünetekben is: óvja a kisebbeket, viselkedjen kulturáltan, ne

használjon durva szavakat. Úgy játsszon, hogy játékával, mozgásával ne veszélyeztesse ön-

maga és társai testi épségét.

A szemetet csak a kijelölt tárolóba, gyűjtőbe szabad tenni. Napraforgó- és tökmag az iskolába

nem hozható és a büfében sem árusítható.

Szünetekben a tanulók az ügyeleteseknek kötelesek engedelmeskedni.

Ha a tanulók az udvaron vannak, az ügyeletes nevelő utasítása után fegyelmezetten vonulnak

a tantermeikbe.

A tízórait a második szünetben, a tanteremben vagy a kijelölt helyen, a helyén ülve, kulturált

módon fogyasztja el, az el nem fogyasztott élelmiszert hazaviszi.

A tanári szobában tanuló nem tartózkodhat!

Óraközi szünetek: 1. szünet 845 - 855

2. szünet 940 - 1000

3. szünet 1045 - 1100

4. szünet 1145 - 1200

5. szünet 1245 - 1250

ebédszünet 1335 – 14oo

7. szünet 1445 - 1500

Az 1. szünetben a tanulók elhagyják tantermüket, de az udvarra nem mennek le. A 2. szünet

az uzsonnaszünet, amikor a tanulók elfogyasztják az uzsonnájukat, ebben a szünetben csak

büfébe vagy mosdóba mehetnek, az udvarra nem. A 3. és a 4. szünetben jó idő esetén lemen-

nek az udvarra. Rossz idő esetén, a folyosón kulturáltan tartózkodnak.

7

A hetesek feladatai

­ A tantermek rendben tartásáért hetenkénti váltással felelnek.

­ A hetesek 730-ra érkeznek az intézménybe, gondoskodnak krétáról, ellenőrzik az osz-

tálylétszámot.

­ Jelentik az igazgatónak vagy helyettesének, ha becsengetés után öt perccel nem je-

lent meg a nevelő a tanórán.

­ Az órák előtti jelentés alkalmával tisztelettudóak és határozottak.

­ Az előforduló rongálást, szemetelést jelentik az órát tartó nevelőnek.

­ A tanteremben előforduló balesetveszélyes állapotot, rendbontást, károkozást azon-

nal jelentik az ügyeletes nevelőnek vagy a szaktanárnak.

­ Felügyelnek a Házirend osztályteremben való betartásáért.

­ Minden óra előtt jelentik a hiányzókat a pedagógusnak.

­ Szünetekben az egyik hetes a tanterem ajtaja előtt áll, a másik gondoskodik a tábla és

a tanterem tisztaságáról.

­ Gondoskodnak – az utolsó órát tartó pedagógussal együtt – a tanterem tisztaságáról

és rendjéről (szemét összeszedése, levitele a konténerbe, székek elhelyezése a tante-

rem oldal- illetve hátsó falánál, tábla tisztítása, ablakok zárása, lámpák leoltása,

szemét kivitele).

A szertárosok feladatai:

A szertáros tanuló a pedagógus utasításának megfelelően köteles ellátni feladatát.

6.3 A tanulók munkarendje

A diákoknak legkésőbb 710 (nulladik óra esetén), ill. 745-re kell az intézménybe érkezniük. Ha

busszal érkeznek, előfordulhat, hogy önhibájukon kívül késnek. Ilyenkor igyekezniük kell

szükséges felszerelést előkészítve készen állni a tanulás elkezdésére.

Ha a tanulónak szükséges kerékpárral érkeznie, azt a tanulók számára kijelölt helyre, lezárva kell

elhelyeznie!

A tanulónak az iskolába érkezés után 730-ig a földszinti folyosón kell gyülekezni, a nulladik

óra előtt (kivétel ez alól a testnevelés órára érkezők) a szaktanár megérkezéséig a földszinti

folyosón kell várakoznia. 730 előtt az I. és II. emeleti tantermekbe csak abban az esetben lehet

bemenni, ha az osztályfőnök vagy az első órát tartó pedagógus is jelen van. A felső tagozatos

tanulók 725-nél korábban nem jöhetnek be az iskolába.

A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke

illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyezésével hagyhatja el az iskola épületét.

A diáknak a tanterembe lépő pedagógust, felnőttet néma felállással illik köszönteni. Csak ak-

kor foglalja el a helyét, ha arra a nevelője engedélyt adott.

A tanítási órán/egyéb foglalkozásokon:

­ Nevelője magyarázatát, társai feleletét kísérje figyelemmel. Tisztelettel tartozik a

másik embernek.

­ Csak akkor beszélhet, ha erre felszólítást vagy jelentkezés után engedélyt kapott.

­ Helyes testtartással üljön a széken, ez is az ő egészségét szolgálja. Rendetlenkedéssel

ne zavarja a tanórát.

­ Ha valamilyen rendkívüli oknál fogva nem készült az órára, azt az óra megkezdése-

kor, jelentse nevelőjének.

­ Az órához szükséges felszerelés és a tájékoztató füzet számára munkaeszköz, tehát

köteles azt magával hozni.

­ A testnevelési órák előtt a tanuló különösen legyen fegyelmezett. Az öltözők rendje

része a tanórák fegyelmének, s a tanulók biztonságát szolgálja.

­ A technika, a számítástechnika és a testnevelés teremben tanári felügyelet nélkül

nem tartózkodhatnak.

8

­ Minden tanuló feladata, hogy az osztálynapló ülésrendje szerint üljön a padban.

Az ellenőrző könyvet a tanuló minden órára köteles magával vinni és a kapott osztályzatot

haladéktalanul az ellenőrzőbe beírni, beíratni. Az érdemjegyeket a tanulóknak hetente, az

írásbeli bejegyzéseket, a beírást követő napra a szülővel alá kell íratni. Az ellenőrző elveszté-

sét az osztályfőnöknek kell bejelenteni, az elvesztésért járó büntetés az elmarasztalásoknál

található.

A tanuló csak az iskolai munkához nélkülözhetetlen felszerelést hozza magával! Mobiltele-

font csak saját felelősségére hozhat; a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, valamint a kö-

zös étkezések alkalmával annak kikapcsolva kell lennie. A mobiltelefont csak pedagógus en-

gedélyével használhatja indokolt esetben.

Az iskolai élet minden mozzanatában (tanórák előtt, tanórákon, az órák közötti szünetekben,

délutáni foglalkozások előtt, alatt és után) súlyosan jogellenes, elítélendő magatartásnak mi-

nősül, ha a tanulók verekednek, egymást bármilyen módon (szóval vagy tettel) bántalmazzák;

mások egészségét, testi épségét veszélyeztetik. Másokat semmilyen körülmények között nem

alázhatnak meg. Ilyen esetekben, még akkor is, ha először fordul elő, az érintetteknek súlyos

büntetéssel kell számolniuk.

A tanulók levonulása az épületből a szinteknek megfelelően kialakított rend szerint történik.

Csoportos levonulásuknál zárt sorban, jobb oldalon közlekednek.

Az utolsó óra befejezésekor a nevelők a tanteremben köszönnek el a diákoktól.

Az iskolából való távozás után a tanuló a kijelölt gyalogátkelő helyen közlekedve, a közleke-

dési szabályokat betartva térjen haza. Utcai viselkedése kulturált legyen, hogy ezzel is fenn-

tartsa és öregbítse iskolája jó hírnevét.

Nevelőit, társait az utcán is illik hangosan és illedelmesen köszönteni.

Az óraközi szünetekben fegyelmezetten és kulturáltan kell viselkedni, az épületben hangos-

kodni, szaladgálni nem szabad.

Az óraközi szünetek rendjére beosztott ügyeletesek - tanárok és diákok - ügyelnek.

A tanulók kötelessége, hogy megtartsák a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét.

Legfőbb kötelességük a tanulás. Mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy képessége-

iknek megfelelően tanuljanak és teljesítsék feladataikat, a tanórákon aktívan részt vegyenek.

A tanulók érkezéskor és távozáskor a napszaknak megfelelően tisztelettudóan, hangosan és

érthetően köszöntsék az iskola dolgozóit. A fiúk az épületbe lépéskor vegyék le sapkájukat.

A tanulók napi ruházkodása és megjelenése kerülje a szélsőséges megnyilvánulásokat, az ne

sértse az emberi méltóságot, sem a viselőjét, sem másét.

6.4 Az étkezés rendje

A napközisek a megadott időbeosztás szerint nevelőjükkel étkeznek. Étkezés előtti kézmosás

csoportosan, a napközis nevelők felügyeletével történik. A menzás tanulók az utolsó óra után

mennek az ebédlőbe, és az ott lévő ügyeletes menzás pedagógusnál való jelentkezés után fo-

gyaszthatják el az ebédet.

A tanulóknak az ebédlő rendszabályait be kell tartaniuk.

Ebédkiadás 1350-ig van.

Az étkezés megrendelése, lemondása a tanév elején kiadott „Gyermekétkeztetés rendje” tájé-

koztató alapján történik.

6.5 Az intézmény nyitva tartása, ügyelet, felügyelet

Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon 600 órától 1800 óráig tart nyitva.

Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon 800 órától 1700 óráig tart.

9

Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az igazgató által

engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik, az intézményt egyébként zárva kell tar-

tani.

Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti

kötelező tanítási órák, és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a fog-

lalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási

idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógu-

sok és diákok látják el. A reggeli nevelői ügyelet 700-kor kezdődik.

Az ügyeletes nevelők neve szintenként kiírva megtalálható.

6.6 A tanítási szünetek rendje

Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart

nyitva. Az ügyeleti rendet az igazgató határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szü-

lők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza.

6.7 A tanulók közreműködése saját környezetének és az általa alkalmazott eszközök

rendben tartásában, a tanítási órák előkészítésében, lezárásában

Az iskola helyiségeiben lévő audiovizuális, IKT eszközöket csak felügyelet mellett, az azzal

megbízott tanuló kezelheti. A munka megkezdése előtt a hetes kötelessége biztosítani a tábla

tisztaságát, gondoskodnia kell a krétáról. Az osztályban elhelyezett növények gondozása is az

ő feladata. A falakon keletkezett szennyeződéseket a tanulóknak kötelességük radírozással

eltávolítani.

A tanóra/foglalkozás megkezdése előtt, a jelzőcsengő megszólalása után minden tanulónak

elő kell készíteni a padra a szükséges felszereléseket és az ellenőrzőt/tájékoztató füzetet.

A tanteremben keletkezett hiányokat, károkozást a hetes az órát tartó nevelőnek az óra meg-

kezdése előtt jelentse. Az iskola területén észlelt bármilyen hiányosságot, rongálást, szabály-

talanságot a tanuló az ügyeletes pedagógusnak vagy az osztályfőnöknek jelezze. Ha a tanuló

kárt okoz, a szülei kötelesek azt anyagilag megtéríteni ill. helyrehozni.

Az iskola egész területén tilos szemetelni, az esetlegesen előforduló hulladékot az arra haladó

tanuló köteles felvenni és kidobni az erre a célra kihelyezett hulladékgyűjtőbe. A mosdók,

illemhelyek higiéniájának, tisztaságának megőrzésére minden tanuló fokozottan ügyeljen.

A tanóra végét jelző csengetés a nevelőnek szól, a gondos csomagolást a tanuló csak az ő en-

gedélyével kezdheti meg. Utolsó óra után a székek fel- ill. összerakása, az esetleges szemét

összeszedése minden tanuló feladata. Az ablakok bezárása és a hulladék levitele a konténerbe

a hetes feladata, ezt az órát/foglalkozást tartó nevelő ellenőrzi. A tanterem utolsó óra utáni,

kulccsal történő bezárása a pedagógus feladata.

6.8. Az egész napos foglalkoztatás rendje

A tanulók egész napos foglalkoztatását úgy kell megszervezni, hogy a szülő írásbeli kérésére

indokolt esetben a tanulót az igazgató mentesíthesse a délutáni foglalkozások kötelező részvé-

tel alól.

A foglalkozások 1-8. évfolyamig történő megszervezésének rendjét az évenkénti éves iskolai

munkaterv tartalmazza.

7. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje

7.1 A hagyományápolás célja

Az iskola hagyományainak ápolása, az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskola-

közösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók

10

nemzeti identitástudatának, hitéletének fejlesztésére, hazaszeretetük mélyítésére, a refor-

mátus szellemiség kialakítására, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cse-

lekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A hagyományok ápolásával kap-

csolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben

határozza meg.

7.2 Ünnepélyeink

Nemzeti ünnepek

­ október 23. – Az 1956-os forradalom ünnepe

­ március 15. – Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünnepe

Egyházi ünnepek:

­ Reformáció napja (Október 31.)

­ Karácsonyi ünnepkör

­ Húsvéti ünnepkör

­ Pünkösdi ünnepkör

Megemlékezések

­ Október 6. - Az aradi vértanúk napja

­ Február 25. - A kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai

­ Április 16. – Holokauszt áldozatai

­ Június 4. – A Nemzeti Összetartozás Napja

Egyéb események

­ Nők napja (március 8.)

­ Anyák napja (május első vasárnapja)

­ Gyermeknap (május utolsó vasárnapja)

­ Pedagógusnap (június első vasárnapja)

Az intézmény hagyományőrző rendezvényei

­ október 13. /Iskolanap/

­ A Reformáció napja

­ farsang

­ Chrismas party és Weichnachtsfest

7.3 Versenyek, vetélkedők

­ tanulmányi versenyek

­ bibliaismereti verseny

­ ének és furulya verseny

­ népdaléneklési verseny

­ karácsonyi asztalterítő verseny

­ húsvéti tojásfestő verseny

­ sportversenyek

A fentiektől eltérő megemlékezéseket a diákönkormányzat éves munkatervében rögzíti. Az

iskolai ünnepélyeken a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező.

A város által szervezett nemzeti ünnepeinken a tanulóifjúság méltóképpen képviseli az isko-

lát.

7.4 A hagyományápolás külsőségei

Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete

­ lányok: sötét szoknya, fehér blúz, matrózgallér

11

­ fiúk: sötét alj, fehér ing, nyakkendő

Az iskola hagyományos sportfelszerelése

­ lányok: kék színű torna dressz (fehér pólóval), fehér zokni

­ fiúk: fehér póló, kék színű tornanadrág, fehér zokni

Az intézmény zászlója

90 cm x 90 cm-es fehér alapon, az iskola címere

Az intézmény jelmondata és címere:

„Három fáklyám ég: HIT, HAZA, EMBERSÉG” (Sárospatak, 1531)

7.5 Iskolafal, iskolarádió

Az iskolafal gondozása és az iskolarádió működtetése a diákönkormányzat feladata.

7.6 Iskolatörténeti emlékek, dokumentumok gyűjtése

A gyűjtés valamennyi tanulócsoport feladata. A versenyeken elért eredmények dokumentu-

mait /pl. oklevelek fénymásolata/ az iskolatitkárnál kell leadni.

8. A létesítmények és helyiségek használati rendje

8.1 Az épület rendje, berendezési tárgyai, eszközei és területei használata

Az iskola címtábláján, a tantermekben, az épület homlokzatán Magyarország címerét el kell

helyezni. A református egyház címere az iskola címtábláján, a tantermekben és az iskola

körbélyegzőjén kerül elhelyezésre.

Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy

köteles:

­ a közösségi tulajdont védeni,

­ a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,

­ az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni,

­ az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,

­ a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,

­ a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyelettel használhat-

ják. Indokolt esetben /pl.: sportfoglalkozások/ a felügyeletet nem pedagógus szakember is

elláthatja, melyre az intézmény igazgatója adhat engedélyt.

Az iskola helyiségeiben lévő audiovizuális eszközöket csak felügyelet mellett, az azzal meg-

bízott tanuló kezelheti. Ha a tanuló kárt okoz, a szülei kötelesek azt megtéríteni. (Nkt. 59. §.)

A mosdók, WC-k használatakor ügyelni kell a kulturált viselkedésre, azok rendeltetésszerű

használatára.

Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában.

Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az igazgató

engedélyével átvételi elismervény ellenében lehet az intézményből kivinni.

Az iskolában és az iskola környékén tilos a dohányzás!

8.2 Biztonsági rendszabályok

Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az iskola tanulói főbejáratát óraközi szüne-

tekben zárva kell tartani. Zárni kell továbbá a tanulói kerékpártároló bejáratát a délelőtti taní-

12

tás és a délutáni napközis foglalkozások ideje alatt. A zárásról és a nyitásról az ügyeletes hi-

vatalsegéd gondoskodik.

A tantermeket tanítási-foglalkozási időn túl zárni kell, ami a tanteremben takarító személyzet

feladata.

8.3 A belépés és benntartózkodás rendje (azok számára, akik nem állnak jogvi-

szonyban az intézménnyel)

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet inté-

zők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl. helyi-

ségbérlet esetén).

Idegeneknek az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A

látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját és az épületben való

tartózkodás várható időtartamát.

Kivétel ez alól a kisiskolás korú gyermekeket kísérő vagy érte jövő szülő.

9. Az intézmény létesítményeivel, használatával kapcsolatos szabályok

9.1 Helyiséghasználat

A büfé nyitvatartási rendjének megfelelően az órakezdést megelőző jelzőcsengetésig lehet

vásárolni.

Az intézmény épületeiben az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet

intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.:

helyiségbérlet esetén).

Ékszerek, nagyobb értékek, pénz megőrzését az iskola nem tudja biztosítani, a tanulók értéke-

iket ne hagyják őrizetlenül. Amennyiben a tanuló elhagyott (érték) tárgyakat talál azt köteles

azonnal a tanári szobában nevelőnek leadni, megjelölve a megtalálás pontos helyét.

Az intézményben kép- és hangrögzítésre alkalmas eszközöket csak az igazgató és az érintet-

tek beleegyezésével szabad működtetni.

Az intézményben tilos a reklám tevékenység, kivéve, ha a reklám a tanulóknak szól és az

egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti illetve kulturális tevé-

kenységgel függ össze.

A Knt. alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

Hétvégén az intézmény zárva tart.

A szünidőben az intézménybe az osztályfőnökkel egyeztetve a nyitva tartás alatti időpontban

be lehet jönni.

A használat korlátai

Idegenek az épületbe csak az ügyeletes portás ill. technikai személyzet kellő tájékoztatása

után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját és

az épületben való tartózkodás várható időtartamát.

Kivétel ez alól a kisiskolás korú gyermekeket kísérő vagy érte jövő szülő.

9.2 A létesítmény használatával kapcsolatos védő-óvó rendszabályok

Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem

látható eseményt, amely a nevelő-oktató munka szokásos menetét akadályozza, ill. az intéz-

mény tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét,

felszerelését veszélyezteti.

Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

13

­ természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, belvíz, stb.),

­ tűz,

­ robbantással történő fenyegetés,

­ előre nem látható, de felismert vagy újonnan felmerült súlyos balesetveszély.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az intézmény épületét

vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut

a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézmény vezetőjével, ill. valamely intézkedésre

jogosult felelős vezetővel.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:

­ az intézmény vezetője,

­ az igazgató helyettese,

­ munka- és balesetvédelmi felelős (Az egyéni sajátosságoknak megfelelően kell meg-

határozni.),

­ tűzvédelmi felelős.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:

­ a fenntartót,

­ tűz esetén a tűzoltóságot,

­ robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget és a tűzoltóságot,

­ személyi sérülés esetén a mentőket,

­ egyéb esetekben az intézmény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófa-

elhárító szerveket, ha ezt az intézmény vezetője szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető

utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengetéssel értesíteni (riasztani)

kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszé-

lyeztetett épületet a bent tartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv

mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk.

A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen tör-

ténő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy

más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:

­ Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelő-

nek a tantermen kívül (pl. a mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is

gondolnia kell.

­ A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elha-

gyásában segíteni kell.

­ A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja

el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik

tanuló az épületben.

­ Az órát tartó nevelő kiürítéskor köteles az osztálynaplót magával vinni.

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület

kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi felada-

tokról:

­ a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,

­ a közművezetékek (gáz, áram) elzárásáról,

­ a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,

­ az elsősegélynyújtás megszervezéséről,

­ a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszeré-

szek, stb.) fogadásáról.

14

A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” tartal-

mazza.

9.3 Bombariadó esetén szükséges teendők

Bomba elhelyezéséről értesülő vagy bombát észlelő személy köteles ezt azonnal jelenteni az

intézmény vezetőjének, és a környezetét riasztani mindaddig, míg a létesítmény központi ri-

asztása meg nem történt.

A bombariadót a hangosbemondón keresztül kell elrendelni. Technikai akadály esetén hosz-

szan tartó csengetést vagy kolompolást kell alkalmazni.

Értesíteni kell a rendőrséget és a tűzoltóságot az alábbi adatok közlésével:

­ intézmény neve és pontos címe,

­ hogyan szerzett az intézmény tudomást arról, hogy bomba van az épületben,

­ emberélet mennyire van közvetlen veszélyben,

­ a bejelentő neve, lakcíme, telefonszáma, a bejelentés ideje.

Az intézmény kiürítését a bombariadó elrendelésekor azonnal meg kell kezdeni. A tanulók az

órát tartó nevelő vezetésével az érvényben lévő levonulási útvonalon keresztül hagyják el az

épületet és mennek biztonságos helyre, ahol a létszámot ellenőrzik. A pedagógusok töreked-

jenek a gyermekek megnyugtatására, kerüljék a hangos beszédet, hirtelen mozdulatot. A pá-

nikhangulat megelőzése érdekében meg kell akadályozni, hogy gyermeket ellenőrizetlenül

elvigyenek vagy idegenek lépjenek az épületbe.

9.4 Könyvtárhasználat rendje

A könyvtár az olvasás, tanulás, önművelés színtere, amelynek szolgáltatásait az iskola tanulói,

nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói vehetik igénybe.

A beiratkozott könyvtárhasználóknak a könyvtár nyitvatartási ideje alatt joga van a könyvtári

szolgáltatások térítésmentes igénybevételéhez.

A könyvtárban tartózkodó olvasó köteles betartani a könyvtár rendjét.

A táskákat és a kabátokat a kijelölt részen (fogasnál) kell elhelyezni.

A könyvtárban az étkezés, valamint a hangos beszéd tilos.

A tanuláshoz, olvasáshoz szükséges CSEND betartása mindenki számára kötelező.

A kölcsönzés szabályai:

­ A könyvtárból könyvet vagy egyéb dokumentumot csak a könyvtáros engedélyé-

vel lehet kivinni.

­ A kölcsönzés a Szirén integrált könyvtári rendszer segítségével elektronikus úton

történik.

­ A kölcsönzés rendje: tanuló egyidejűleg maximum 4 kötetet kölcsönözhet. Köl-

csönzési idő 2 hét, amely kérésre egyszer meghosszabbítható. Kötelező olvasmá-

nyok kölcsönzési időtartama 4 hét.

­ A tartós tankönyvek körébe tartozó dokumentumokat – az iskola tankönyvellátási

szabályzatában foglalt feltételek szerint – az érintett tanulók teljes tanévre, ill. ta-

nulmányaik befejezéséig kikölcsönözhetik.

­ A kézikönyvek és az időszaki kiadványok indokolt esetben egy tanítási órára,

esetleg egy napra vagy hétvégére kölcsönözhetők.

­ Az audiovizuális dokumentumokat (videokazetta, CD-ROM stb.) a nevelőtestület

tagjai egy-egy tanítási órára kölcsönözhetik.

­ A könyvtárban az adott időpontban nem található dokumentumok előjegyeztethe-

tők.

­ A kikölcsönzött könyvtári dokumentumért a kölcsönző felelősséggel tartozik.

15

­ A elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogás-

talan példánnyal pótolni vagy az értékét megtéríteni. A térítési díj megállapításá-

nál irányadóak a következők:

ha a dokumentum 1988 előtti, a kártérítés a beszerzési ár tízszerese,

ha a dokumentum 1988 utáni, a kártérítés a beszerzési ár ötszöröse,

ha 2000 utáni, a kártérítés a beszerzési ár háromszorosa,

ha két tanéven belül történt a vétel, akkor a beszerzési árat kell megté-

ríteni.

­ Amennyiben az olvasó a kikölcsönzött dokumentumokat határidőre nem hozza

vissza, felszólítást kap. A tartozás rendezéséig újabb könyvet nem kölcsönözhet.

A rendezetlen könyvtartozású olvasók tanulói jogviszonya csak tartozásuk rende-

zése után szüntethető meg.

A könyvtár gazdag és értékes állománya az iskola tulajdona, amelynek megóvása és védelme

minden könyvtárhasználó érdeke és kötelessége. A könyvekbe írni, rajzolni, belőlük lapot

kitépni, képet kivágni tilos. A tetten ért rongálók – a kár megtérítése mellett – szigorú bünte-

tésben részesülnek.

10. A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok

10.1 A tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés iskolai rendszere

A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a Diákközgyűlés.

Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. Az évi rendes Diákközgyűlés összehí-

vását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a tanév helyi rendjében meghatá-

rozottak szerint. A Diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű

észrevételeit, javaslatait.

A Diákközgyűlés – az iskolai diákönkormányzat döntése alapján – küldöttközgyűlésként is

megszervezhető. A küldöttközgyűlés a 3-8. évfolyamos diákok képviselőiből áll (osztályon-

ként 2-5 fő helyett választott képviselő).

A Diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Napirendjét a közgyűlés

rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.

A diákgyűlésen a diákönkormányzat vezetője beszámol az előző Diákközgyűlés óta eltelt idő-

szak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről.

A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetésé-

hez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire a helyszínen,

de legkésőbb 15 napon belül választ kell kapniuk. Rendkívüli Diákközgyűlés is összehívható,

ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi.

10.2 A diákönkormányzat

A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A

diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákön-

kormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a

tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van.

A diákönkormányzat munkáját az intézményben működő pedagógusok segítik, akik maguk

közül választják meg az iskola diákönkormányzat vezető pedagógusát. A diákönkormányzat

vezető pedagógus eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

16

A diákönkormányzat jogai

A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény műkö-

désével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt

­ saját működéséről,

­ a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

­ hatáskörei gyakorlásáról,

­ egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

­ az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és

működtetéséről, valamint

­ amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül műkö-

dő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjé-

nek, munkatársainak megbízásáról.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat:

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény

működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

­ az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

­ a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

­ az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

­ a házirend elfogadása előtt.

10.3 A diákönkormányzat működési feltételei

Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavarta-

lan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helységeit, berendezéseit az in-

tézményi SZMSZ és a Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti

igénybe.

Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket,

amelyeket a diákönkormányzat miden tanév október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő

indoklással előterjeszt.

10.4 A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás

Az intézményben működő diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus folyamatos kapcso-

latot tart az intézmény vezetőjével.

A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kérdéseikkel közvetlenül is felkereshetik az intéz-

mény vezetőjét.

A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleteken a diákönkormányzatot veze-

tő tanár képviseli.

10.5 Diákkörök létrehozása

Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működhetnek.

Ezek pl. a szakkörök, színjátszó kör, iskolai sportkör, énekkar, versenyekre való felkészülés

stb.

A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző

tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, vagy a szülői munka-

17

közösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott

lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadá-

sakor a nevelőtestület dönt.

11. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásá-

nak rendje és formái

A diákoknak joguk van problémás ügyeikkel a szaktanárokat, az osztályfőnököket, az igazga-

tót és helyetteseit felkeresni.

A tanulónak joga van kérdést intézni az intézmény vezetőihez és pedagógusaihoz, s arra leg-

később a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kapni.

A tanulók véleménynyilvánítási jogukat gyakorolhatják a diákönkormányzati gyűléseken, a

rendszeres belső közvélemény kutatások alkalmával és a diákközgyűléseken.

A tanulói létszám minimum 50%-os nagyságrendű érintettségénél kötelező az adott ügyben

kikérni a diákönkormányzat véleményét.

12. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljá-

rási rend

A tanulóknak joga van választani a választható tantárgyak, foglalkozások közül. A helyi tan-

tervben, a pedagógiai programban meghatározott keretek között joga van megválasztani azo-

kat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválasztja a

tantárgyakat tanító pedagógust.

A kötelező tanórai foglalkozások választása az iskolába történő beíratáskor történik. A válasz-

tás joga a kiskorú tanuló esetén a szülőt illeti meg. Emelt szintű oktatás esetén az érintett tan-

tárgy választása kötelező.

A kerettantervre épülő helyi tantervek szerinti oktatásban részesülő tanulók számára az intéz-

mény igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantár-

gyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell,

hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása

előtt be kell szerezni az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-ig adhatja

le a tantárgy választásával kapcsolatos döntését. Ugyancsak eddig az időpontig kell leadni a

hit- és erkölcstanórákra való jelentkezéseket is.

Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választás jogával, felvételi

kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az intézmény igazgatójával.

A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájé-

koztatni kell.

A módosítási kérelmet írásban, a tanév utolsó tanítási napjáig kell leadni az intézmény igazga-

tójának. A módosítás engedélyezéséről az igazgató az első tanítási napig dönt. A tanulót e

jogáról írásban tájékoztatni kell.

Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az

évtől kezdődően, amelyben gyermeke tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cse-

lekvőképtelen – gyermekével közösen gyakorolhatja.

13. Tanórán kívüli foglalkozások rendje

13.1 Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei sze-

rint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.

A tanórán kívüli foglalkozások tartását tanulók közössége, a szülői szervezetek továbbá a

szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézmény igazgatójánál.

18

A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember első hetében hirdeti meg, és a

tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember második hetében választhatnak. A foglal-

kozásokra írásban kell jelentkezni jelentkezési lapon a szülők aláírásával. A tanulók jelentke-

zése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli

foglalkozások engedélyezése az igazgató hatásköre.

Az iskola igazgatója minden év május 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a

tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak. A tájékoztatónak tartalmaznia

kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadá-

sa előtt be kell szerezni az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-áig ad-

hatja le a tantárgy választásával kapcsolatos döntését.

A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájé-

koztatni kell.

Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az

évtől kezdődően, amelyben gyermeke tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cse-

lekvőképtelen – gyermekével közösen gyakorolhatja.

Ha a tanulót kérelmére felvették a nem kötelező tanítási órára, a tanítási év végéig, illetve, ha

a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt ven-

ni, amennyiben erről a tényről – a nem kötelező tanítási órára történő jelentkezés előtt, az is-

kolai értesítőben, ha ilyen nincs, a helyben szokásos módon írásban – a tanuló szülőjét tájé-

koztatták.

A nem kötelező tanórai foglakozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a maga-

sabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülő-

nek, továbbá ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a tanulónak írásban nyilatkoznia

kell arról, hogy a nem kötelező tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudo-

másul vette.

Iskolai étkeztetésben /menza/ minden tanuló igény szerint részesül. A napközis és tanulószo-

bai foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történ-

het a napközis nevelő írásbeli engedélyével.

Egyesületi sporttevékenységüket, zeneiskolai és iskolán kívüli óráikat az osztályfőnöküknek

bejelentik a tanulók.

13.1.1 A napközis foglalkozások rendje

A napközi otthonra, a tanulószobára, és az iskolaotthonra vonatkozó szabályok

­ A napközi otthonba, tanulószobai foglalkozásra és iskolaotthonba történő felvétel a

szülő kérésére történik.

­ A napközi otthonba, tanulószobai foglalkozásra és iskolaotthonba tanévenként minden

év első tanítási napján kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérhe-

ti gyermeke felvételét.

­ Az iskola a napközi otthonba, tanulószobai foglalkozásra és iskolaotthonba minden

hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz.

­ A napközis foglalkozások az utolsó tanítási óra után kezdődnek és 16 óráig tartanak.

Az egyházi és két tanítási nyelvű osztályokban a kötelező plusz órák miatt (hittan és a

két tanítási nyelvű osztály angol) órák miatt a napközi 1630 h-ig tart.

A szülő írásbeli kérelmére napközis felügyelet vehető igénybe legfeljebb 17 h-ig. Az

igényeket a napközis igények leadásával egy időben kell jelezni.

­ A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell.

19

­ A napköziben a kötelező tanulási idő 1415 -től 1530-ig tart. A tanulók a tanulási idő

alatt egyéb foglalkozásokon (művészeti iskola, szakkör, sportkör) csak a szülők bele-

egyezésével vehetnek részt, úgy, hogy a szülő biztosítja a tanuló másnapi tanítási

órákra való felkészülését.

­ A szülő kérésére a tanuló eseti (egyszeri) vagy állandó (iskolán kívüli állandó elfog-

laltság, bejáró tanuló) kikérőt kaphat, kizárólag a szülő által aláírt, dátumozott kikérő

levél alapján.

­ Az eseti vagy állandó kikérők kivételével a tanuló a napköziből szülői kérésre 1530-

kor, vagy a napközis foglalkozás végeztével távozhat el.

­ A kötelező tanulási idő alatt a szülők nem zavarhatják a tanulmányi munkát.

13.1.2 Szakkörök

A tanulók érdeklődési köre szerint a magasabb szintű képzés igényével az iskolában szakkö-

rök működnek. Szakköröket a tanulói igények figyelembe vételével szervezi az iskola. A

szakkörbe való jelentkezés önkéntes, az osztályfőnök és szaktanár együttes véleményét figye-

lembe véve. Egy tanéven belül az elfogadott jelentkezés esetén a tanulók számára a szakköri

tagság kötelező.

A szakköri tagság megszűnik, ha a tanuló fegyelmezetlenségével a munkát akadályozza, vagy

ha a tanulmányi eredménye vagy egészségi állapota a tanév közben erőteljesen romlik.

13.1.3 Énekkar

Az intézmény énekkara sajátos önképzőkörként működik a tantárgyfelosztásban meghatáro-

zott időkeretben.

Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igé-

nyes fejlesztése, és színpadképes közösségi produkciók létrehozása.

Az énekkari tagokat a kórusvezető választja. Szervezése 3-8. évfolyamig történhet.

Az énekkar vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az

iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját.

13.1.4 Sportkörök

A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport

megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a pedagógu-

sok és egyéb sportszervezetek szakemberei.

Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági (kosárlabda, labdarúgás, vívás,

stb.) foglalkozásokon és versenyeken való részvételre.

A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a pedagógusok szervezik a szorgalmi időre. A

tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb szám-

ban vegyenek részt.

A foglalkozások október 1-jétől május 31-ig tartanak.

Kivételt képeznek azok a foglalkozások, melyek az érintett nevelő kötelező óraszámába szá-

mítanak be. E foglalkozások kezdési ideje szeptember 1-je, befejezése pedig egybeesik a tan-

év befejezési időpontjával.

13.1.5 Felzárkóztatás, képességfejlesztés /differenciált foglalkoztatás/

A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való

felzárkóztatás. A korrepetálást az intézmény igazgatója által megbízott pedagógus tartja.

20

Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulók, a halmozottan hátrányos helyzetű

tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatására.

13.1.6 Tehetséggondozás /differenciált foglalkoztatás/

Célja a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése, a versenyekre, pályázatokra való felkészítés.

A foglalkozásokra történő jelentkezés önkéntes.

Kiemelt figyelmet fordítunk a kiemelten tehetséges, valamint a hátrányos helyzetű tanulók, a

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésére.

13.2 Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások

13.2.1 A versenyek és bajnokságok

A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való

részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges.

Tanulóink az éves munkatervben meghatározott intézményi, települési, területi és országos

versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tar-

talmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért.

A városi, területi, megyei, stb. versenyeken való részvétel (nevezés, kíséret, utaztatás stb.)

megszervezése a szakmai munkaközösségek feladata. A nevezési díjak, a költségek térítésé-

hez a tanuló szociális helyzetétől függően az iskola is hozzájárulhat. A költségtérítésről évente

a szakmai munkaközösségekkel egyeztetve az igazgató dönt.

13.2.2 Kirándulások

Az intézmény a diákok részére kirándulásokat szervezhet, melyeknek célja – a pedagógiai

program célkitűzéseivel összhangban – hazánk, Magyarország és a Kárpát-medence tájainak,

kulturális örökségének megismertetése, és az osztályok közösségi életének fejlesztése.

A kirándulások tanítás nélküli munkanapon vagy tanítási szünetben szervezhetők.

13.2.3 Kulturális intézmények látogatása

Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási

időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számá-

ra.

14. Felelősség taneszközökért, sportszerekért

A tanulók kártérítési felelőssége

Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz – a kár értékének megállapítása után a

kárt meg kell térítenie.

A kártérítés mértéke: gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egy havi össze-

gének 50%-át, szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb

munkabér öt havi összegét nem haladja meg.

15. A tanulók jutalmazásának elvei, formái, rendje

15.1 A tanulók dicsérete és jutalmazása

A dicséret és jutalmazás elvei:

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó

szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az intézmény jó

21

hírnevének megőrzéséhez, az intézmény dicséretben részesíti. Az intézmény ezen túlmenően

jutalmazza azt a tanulót, aki:

­ kimagasló sportteljesítményt ér el,

­ területi, országos versenyen eredményesen szerepel.

Az iskolai jutalmazás formái

­ szaktanári dicséret: a tanítási órákon folyamatosan tanúsított aktivitásért, szertárosi

munkáért, szemléltetőeszköz készítéséért, s egyéb plusz teljesítményekért,

­ ügyeletvezetői dicséret: ügyeletes tanulók példás munkájáért, ügyeletes nevelők ja-

vaslatára más tanulóknak is adható,

­ napközi-vezetői dicséret: a napközis foglalkozások során tanúsított példás szorgalo-

mért és magatartásért, közösségi tevékenységért,

­ diákönkormányzat-vezetői dicséret: diákönkormányzatban végzett közösségi munká-

ért,

­ osztályfőnöki dicséret: az osztályban végzett közösségi munkáért, kiemelkedően jó

egyenletes tanulmányi munkáért, tartósan példamutató magatartásért, az előző hó-

naphoz képest több tárgyból mutatkozó lényeges javításért, iskolai szintű versenye-

ken elért 1-3. helyezésért, valamint városi, területi versenyeken való eredményes

szereplésért,

­ igazgatói dicséret: városi vagy területi versenyeken elért 1-3. helyezésért, megyei 1-

6. vagy országos versenyeken elért helyezésekért, eredményes szereplésért, továbbá

tanév vége előtt több egyéb dicsérettel rendelkezők, amennyiben kiemelkedő maga-

tartást és szorgalmat tanúsít a tanuló. A megyei 1-3. vagy annál magasabb szintű

OKM által támogatott tanulmányi, valamint a diákolimpiai megyei 1-3. vagy annál

magasabb szintű sportversenyeken elért eredményekért.

Az országos vagy megyei jelentőségű programokon való közreműködésért az ének-

kari tagok, a színjátszók, valamint egyéb csoportok, személyek alkalmankénti mér-

legelés alapján dicséretben részesíthetők.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a

tanév végén

­ szaktárgyi teljesítményért,

­ példamutató magatartásért,

­ kiemelkedő szorgalomért,

­ példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

A dicséretet a tanuló bizonyítványába kell vezetni.

A szaktárgyi dicséretet a tantárgyat tanító pedagógus, a nevelőtestületi dicséretet (példamutató

magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiváló szorgalomért)

az osztályban tanító nevelők adják.

Az egyes tanévek végén a kitűnő tanulók példás magatartással és szorgalommal, valamint a

nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a

tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. A felmenő rendszerű versenye-

ken kiemelkedő eredményt elért tanulók az iskolai alapítvány célkitűzéseinek megfelelően

részesülnek jutalomban.

Nevelőtestületi dicséret

Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanuló általános nevelőtestületi dicséretéről év végén (az

osztályfőnök javaslatára) a testület dönt. A nevelőtestületi dicséretet a bizonyítványba és a törzslapra is

be kell vezetni, valamint az intézmény közössége előtt nyilvánosságra kell hozni.

22

­ Igazgatói dicsérettel oklevelet és emellé tárgyjutalmat (könyvet) kell adni annak a ta-

nulónak, aki az év végi osztályzata alapján kitűnő eredményt ért el, valamint a ma-

gatartása és a szorgalma is példás. A dicséretet a jutalomkönyvbe is be kell írni.

­ Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi,

kulturális és sportversenyek győztese; az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi

munka részese), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen, az intézmény közössége előtt,

nyilvánosan veszi át. Erre javaslatot az osztályfőnök tesz.

A nem iskolai felkészítés során elért sporteredményekért a tanuló évente kétszer, félévkor és

tanév végén igazgatói dicséretet kaphat.

15.2. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

Fegyelmező intézkedések

­ Kisebb rendbontás esetén a tanuló kérjen elnézést a nevelőtől vagy a sértett társától.

­ Azt a tanulót, aki a tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a Há-

zirend előírásait megszegi, vagy bármely más módon árt az intézmény jó hírnevének,

a tagintézmény büntetésben részesíti.

A fegyelmező intézkedések formái, alkalmazásának elvei:

­ nevelői, szaktanári, ügyeletvezetői, napközi vezetői figyelmeztetés: gyakori rendzava-

rás, a Házirend megsértése, kötelességszegés, felszerelés hiány, házi feladat hiánya,

­ diákönkormányzat-vezetői figyelmeztetés: a vállalt feladatok hiányos teljesítése,

­ osztályfőnöki figyelmeztetés: az iskolai házirend megszegése

­ osztályfőnöki intés: osztályfőnöki figyelmeztetés ellenére az iskolai rendszabályok

megszegése, iskolai rendezvényeken méltatlan viselkedés

­ igazgatói intés: általános iskoláshoz nem méltó viselkedés, szándékos rongálás, testi

bántalmazás

­ igazgatói megrovás: súlyos fegyelmezetlenség, a házirend sorozatos megsértése, testi

bántalmazás, szándékos rongálások.

Az igazgatói figyelmeztetés és intés következménye 3-as (változó), az igazgatói megrovás

következménye 2-es (rossz) magatartás (félévet illetően).

Az intések az előző fokozatok megléte nélkül is kiadhatók, ha az elkövetett cselekmény indo-

kolttá teszi.

16. A gyerekekre vonatkozó védő-óvó rendszabályok

Az iskola egészségügyi orvosi ellátását szakképesítéssel rendelkező iskolaorvos, iskolavédő-

nő együttműködésével biztosítja.

A kapcsolattartás a rendszeres iskola-egészségügyi feladatok ellátásával biztosított. Rendkí-

vüli esetben a felkeresés az iskolatitkár és az iskolavédőnő közvetítésével történik.

16.1 A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó személy elérhetősége

A gyermekvédelmi felelős személyéről a tanulókat és azok szüleit a tanév kezdetekor írásban

kell értesíteni, továbbá arról, hogy mely időpontban és hol kereshető fel.

16.2 rendszeres egészségügyi ellátás normáinak formái, rendje

A Knt. az alapszolgáltatások körébe sorolja fel a rendszeres egészségügyi felügyeletet. Az

ellátás rendjét az iskolaorvos és a védőnő hatáskörében szervezi.

A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon tör-

ténhetnek.

23

16.3 Elsősegélynyújtás

Az iskolában történő baleseti sérülések ellátására a kijelölt elsősegélynyújtó helyen (tanári

szoba) az arra képzett személyek jogosultak, majd a tanulót háziorvoshoz, házi gyermekor-

voshoz, illetve egyéb intézménybe irányítjuk.

16.4 A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje

16.4.1 Könnyített testnevelés, gyógytestnevelés

Iskolánk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A

tanulók hetente az órarendbe illesztett meghatározott számú testnevelés órán vesznek részt, a

többi napon a testnevelő tanárok tömegsport keretében tartanak számukra testedzéseket. A

tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak orvos mentheti fel. A felmentést a tanuló kö-

teles a testnevelő tanárnak átadni.

A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített –

vagy gyógy-testnevelési foglalkozást írjon elő a számukra.

A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órá-

kon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania.

Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelési

foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár ve-

zeti. A gyógytestnevelési foglalkozásokon az érintett tanulók számára szükséges speciális

gyakorlatokat végzik.

Az orvosi szűrővizsgálatot – kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be – május 15-ig

kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról nyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell

tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét.

A külön órakeretben szervezett könnyített, illetve gyógytestnevelési tanítási órák száma nem

lehet kevesebb, mint az azonos évfolyamra járó tanulók kötelező testnevelési óráinak száma.

Az iskola igazgatója az iskolaorvosoktól kapott összesítő névsor alapján tájékoztatja a tanulót,

illetve szülőt a kategóriába sorolásról és gyógytestnevelőhöz irányítja.

1. Könnyített testnevelési órán vesz részt a tanuló, ha hosszabb betegség miatt fizikai állapo-

ta leromlott, kismértékű mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása van, s emiatt a test-

nevelési órák egyes gyakorlatait nem végezheti. A könnyített testnevelés a testnevelési

órák keretében vagy azok helyett is megszervezhető.

2. Gyógytestnevelési órán vesz részt a tanuló, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elválto-

zása miatt sajátos, az állapotát figyelembevevő foglalkozásokat kell részére szervezni. A

tanuló orvosi javaslat alapján testnevelési órán is részt vehet.

3. Fel kell menteni a tanulót a testnevelési órán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyó-

gyászati stb. elváltozása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelési órán való részvételét sem.

Amennyiben az intézményt ellátó orvos kategorizálásával a szülő, a tanuló, a tanár nem ért

egyet, jogorvoslattal élhet – a közléstől számított 15 napon belül - az iskola igazgatójánál. Az

intézmény vezetője szakmai felülbírálatot kérhet az ÁNTSZ területileg illetékes városi, kerü-

leti ÁNTSZ tiszti főorvosától, aki a szakorvos véleménye alapján dönt.

16.4.1.1 Testnevelés alóli felmentés

Orvosi igazolásra: az igazoláson feltüntetett időtartamra teljes körű, vagy az orvos által meg-

határozott feladatok végzése alóli részleges felmentésre jogosult a tanuló.

Szülői vagy tanulói kérésre:

­ egy tanítási órára kérhető teljes vagy részleges felmentés, mely esetben a testnevelés

felszerelésének a tanulónál kell lennie,

­ a felmentési kérelmet írásban vagy szóban kell bemutatni, illetve kérni a testnevelő

tanártól, aki a probléma és az órai anyag függvényében dönt a felmentésről.

24

­ felszerelés hiány: ebben az esetben felmentés az órai munkavégzés alól nem indokolt

a sűrűn előforduló felszerelés hiányról a szülőt írásban kell tájékoztatni.

16.5 Balesetmegelőzési előírások

Tilos az intézmény épületén belül – a balesetek elkerülése érdekében – szaladgálni és másokat

a közlekedésben akadályozni. Tűzriadó és más veszély esetén az épületet – a pedagógusok

irányításával – a kiürítési tervnek megfelelően – fegyelmezetten kell elhagyni. A tanulók kö-

telesek a folyosókon, lépcsőházakban haladó felnőtteket udvarias félreállással elengedni és

tisztelettel köszönteni.

Baleset esetén teendő intézkedések

A tanulók kötelessége, hogy óvják saját és társuk testi épségét, továbbá haladéktalanul jelent-

sék a felügyeletet ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha veszélyeztető állapotot,

balesetet vagy sérülést észlelnek.

16.6 A tanulók által az iskolába bevitt tárgyak elhelyezésének szabályai

­ A kerékpárral közlekedő tanulók a kerékpárjukat csak a kijelölt helyen, lezárva he-

lyezhetik el. Az intézmény felelősséget nem vállal a kerékpárokért.

­ A tanulóknál lévő értéktárgyakat a testnevelés óra elején a felügyelt helyen lévő táro-

ló dobozban lehet elhelyezni.

16.7 Viselkedési és viseleti szabályok (a vonatkoztatva a pedagógiai program végre-

hajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás-

ra is)

A tanuló egészsége védelmében tartsa tisztán és rendben magát, környezetét, ügyeljen a mos-

dók, mellékhelyiségek tisztaságára is.

Tilos az intézményben hivalkodó ruházat, ékszerek, divatcikkek viselése és az életkornak nem

megfelelő kozmetikai szerek használata, azaz a haj, szem, arc, száj és köröm festése. Tilos a

dohányzás, a szeszesitalok, energiaitalok fogyasztása és egyéb egészségkárosító hatású anya-

gok (pl. kábítószerek) használata!

A tanuló személye, öltözete, felszerelése legyen iskolába illő, tiszta és gondozott.

Testnevelési órákon az iskola által előírt tornafelszerelés használata kötelező.

Hosszú hajat mindenkinek össze kell fognia a testnevelés órákon.

A tanuló megjelenése legyen ízléses, kulturált.

Az intézménybe feltűnő ékszert, játékokat, fényképezőgépet, videokamerát, discmant, walk-

mant, IPod, MP3, MP4 lejátszót és egyéb szórakoztató elektronikai eszközöket, veszélyes

tárgyat vagy anyagot, kártyát, rágógumit, tökmagot, napraforgómagot nem lehet hozni.

A mobiltelefont az iskolába érkezéstől a távozásig tartó idő alatt kikapcsolva a táskában kell

tartani, vagy az órát tartó nevelő felszólítására a tanári asztalon kell elhelyezni! A mobiltele-

fon kizárólag alaprendeltetésszerű használatára, azaz telefonálásra az iskola pedagógusai ad-

hatnak engedélyt. A mobiltelefont tilos az iskola egész területén kép-, hang- és videofelvétel

rögzítésére valamint internetezésre használni. Ezen tilalom megszegése szigorú szankciót von

maga után! A telefonon való internethasználat tilalma alól az órát tartó nevelő alkalmankénti

engedélye esetén el lehet térni.

A házirend hatálya minden iskolai szervezésre, pl. osztálykirándulásokra is kiterjed. Ezen

tiltott magatartásformák előfordulása az iskola által szervezett rendezvényeken, programokon

is súlyos jogkövetkezménnyel jár, fegyelmi eljárás indítását vonhatja maga után.

25

17. Az intézményben alkalmazható díjfizetésre vonatkozó szabályok

17.1 A díjfizetésről általában

Jogszabályi háttér: A 229/2012. (VIII. 28) Korm. rendelete a nemzeti köznevelés-

ről szóló törvény végrehajtásáról (a továbbiakban Vhr.)

17.2 Iskolánkban ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások

Intézményünkben térítésmentesen biztosított szolgáltatások a Vhr 33. §. (1) bekezdése

szerinti köznevelési közfeladatok, valamint az itt meg nem határozott egyéb foglalkozá-

sok.

17.3 Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások

- Független vizsga

Térítési díjának összege: Tantárgyanként az adott évre érvényes kötelező legki-

sebb munkabér (minimálbér) 3,75 %-a.

- Vendégtanulói jogviszony:

Térítési díjának összege: A szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó ki-

adások egy tanulóra jutó hányadának 20 %-a.

A térítési díj csökkentésének szabályai:

4,5 tanulmányi átlag felett – 5% (15 %)

4,0-4,5 tanulmányi átlag között – 3% (17%)

17.4 Tandíjra vonatkozó rendelkezések

Az iskola a tanulóktól nem szed be tandíjat.

17.5 Étkezés térítési díja

Az iskola tanulóinak lehetősége van napközis és menzai szolgáltatás igénybevételére.

Az aktuális étkezési díjak mértéke az iskola honlapján, a közzétételi listán kerül feltün-

tetésre.

17.6 Egyéb térítési díj

Egyéb intézményi programok (tanulmányi út, színház) szervezése során felmerülő térí-

tési díjak befizetése, illetve a programokon való részvétel a gyermekek-tanulók számára

önkéntes.

17.7 Vagyoni jog átruházása

Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok

vagyoni jogát átruházza, az elkészítésében közreműködő tanulóknak díjazás jár. A ta-

nulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 50 százaléka, me-

lyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka ará-

nyában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalko-

zást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat vélemé-

nyének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

26

18. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztá-

sának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás

rendje

Az intézménynek szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás nyújtására nincs lehe-

tősége.

18.1 Nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás

Az intézménynek nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatásra nincs lehetősége.

18.2 Egyéb kedvezmények

A szociálisan rászoruló tanulók az iskolai alapítványokból támogatásban részesíthetők a

következő esetekben:

­ tanulmányi, sport és egyéb versenyek nevezési díja

­ tanulmányi, sport és egyéb versenyek egyéb részvételi költségei

A támogatás odaítéléséről az osztályfőnök javaslata alapján az alapítvány kuratóriuma

dönt tanévenként/esetenként a versenyt megelőző időpontban.

19. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vo-

natkozó előírások

19.1 A távolmaradás kérésének rendje, elbírálás szempontjai, az engedélyezés rendje

A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke

(távolléte esetén az intézmény vezetője vagy helyettesei), illetve a részére órát tartó szaktanár

írásos engedélyezésével hagyhatja el az iskola épületét.

A hiányzás indoklása:

A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórákon kívüli foglalkozáso-

kon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. A tankötelezettség miatt a tanulónak beteg-

ség miatti hiányzásukról orvosi igazolást kell hozniuk.

Jelentős családi esemény miatt a tanuló hiányzásáról tanévenként 3 tanítási napig szülői in-

doklást lehet tájékoztató füzetbe bejegyezni. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni

kell.

A távolmaradási engedély:

A szülő gyermeke számára – előre tudott jelentős családi esemény miatt – írásban előzetes

távolmaradási kérelmet írhat. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök,

ezen túl az igazgató dönt a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai

alapján.

Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolni kell az osztályfő-

nök által megszabott határidőig.

19.2 A mulasztás igazolásának módja, igazolatlan mulasztás miatti intézkedés

A tanuló köteles a tanítási órákról, az általa választott tanórán kívüli foglalkozásról és az

intézmény által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó

szülői vagy orvosi írással igazolni. Az igazolást azon a napon kell bemutatnia, amikor újra az

intézménybe jön, de legkésőbb 3 napon belül. A tájékoztató füzetbe vagy orvosi papírra írt

igazolás is elfogadható.

A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély

megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés

27

során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztá-

sainak mennyiségét és azok okait.

Egyesületek, sportklubok, társadalmi szervezetek kikérését az igazgató bírálja el, s dönt arról,

hogy engedélyezi-e az iskolából való távolmaradást.

A tanóráról való távolmaradás engedélyezése minden más esetben is az igazgató joga.

Kivételt abban az esetben lehet tenni, ha a gyermeket hirtelen rosszullét miatt kellett

hazaküldeni a tanóráról. Ebben az esetben értesíteni kell a gyermek szülőjét.

Hatósági intézkedés miatti távolmaradás esetén a hatóság által kiállított igazolással kell

számot adni a távolmaradást követő tanítási napon.

Továbbtanulás előtt álló 8. osztályos tanulóink a középiskolák által szervezett nyílt napokon

két alkalommal vehetnek részt a szülő előzetes kérésére, melyet az osztályfőnök a napló hala-

dási részének megjegyzés rovatában tart nyilván.

­ Nyelvvizsga esetén a vizsgázót egy-egy nap felkészülési idő illeti meg a szóbe-

li és az írásbeli vizsgára.

­ Legalább megyei szintű, vagy legalább 3 órát igénybevevő verseny esetén a

versenyzőnek 1 nap hiányzását az iskola igazolja, ha a tanuló indulását a szak-

tanár támogatja.

Amennyiben a tanulónak igazolatlan órája van, félévkor illetve tanév végén magatartása nem

lehet példás (abban a félévben, amelyikben az igazolatlan mulasztást elkövette).

Hatósági intézkedés miatti távolmaradás esetén a hatóság által kiállított igazolással kell szá-

mot adni a távolmaradást követő napon.

19.3 Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők

Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az intézmény köteles a szülőt

értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor. Felszólítást kell küldeni a szülő-

nek, mely tartalmazza azokat a következményeket, melyek a tankötelezettség be nem tartása

miatt várhatóak.

Ha az intézmény értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mu-

laszt, az intézmény a gyermekvédelmi felelős közreműködését igénybe véve megkeresi a ta-

nuló szülőjét.

Ha a tanköteles egy tanítási évben a felszólítást követően tíz óránál többet mulaszt igazolatla-

nul, az intézmény vezetője értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot.

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az isko-

la a mulasztásról értesíti az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten értesíti a

gyermekjóléti szolgálatot.

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola

igazgatója haladéktalanul értesíti az illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt.

Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi fele-

lőssel együtt jár el, s kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysérté-

si eljárást.

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszáz-

ötven tanítási órát, továbbá ha egy adott tantárgyból tanítási órák harminc százalékát, és emiatt a tanuló

teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető;

kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. A tan-

órán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell.

A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató enge-

délyével a foglalkozásról kizárható.

28

19.4 Késés a tanóráról/foglalkozásról:

Ha a diák a tanóra/foglalkozás megkezdése után érkezik, az órát tartó pedagógus idő megjelö-

lésével (pl. 4 perc késés esetén K4) bejegyzi késését az osztálynaplóba. A késést igazolni kell.

Az elkéső tanuló a tanóráról nem zárható ki. A késések ideje összeadandó. Amennyiben ez az

idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolatlan órának minősül.

A késések indokoltsága írásban igazolható (szülő, orvos, stb.).

20. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a

tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelent-

kezés módja és határideje

20.1 Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a Házi-

rend melléklete tartalmazza.

20.2 A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés

módja és határideje

Tanulmányok alatti vizsga

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán,

a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továb-

biakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani

(20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 64. § (1)).

Osztályozó vizsga

Jogszabályi háttér

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához

(az Nkt. 55.§, és a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 64.§ (2) értelmében), ha

­ a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

­ b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének

egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

­ c) meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján

osztályozó vizsgát tehet (51. § (7)),

­ d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független

vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje

Egy tanévben igény esetén kétszer szervezünk osztályozó vizsgát: az első félévben (január 1-

2. hete), és a tanítási év végén (június 1. hete).

Az osztályozó vizsgát az iskola a tanuló törvényes képviselőjének írásbeli kérelme esetén

szervezi meg. A szülő minden tanév elején - legkésőbb szeptember 15-ig - írásban, kérelem-

mel fordulhat az iskola igazgatójához az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvé-

tel felmentése ügyében. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezést

követően írásban tájékoztatni kell.

A kérelmet d) pont esetén a félév vagy a tanév utolsó napját megelőző 30. napig, a c) pont

esetén az engedély megadását követő öt napon belül adhatja be, hogy osztályzatának megálla-

pítása céljából milyen tárgyból kíván vizsgát tenni (20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 73.§ (2)

Különbözeti vizsga

Különbözeti vizsgát a tanuló abban az esetben tehet, ha a tanulmányait egy másik intézmény-

ben/csoportban kezdte, és emelt szintű képzésen kívánja azt folytatni. Az átvétel feltéttele, ha

teljesíti az emelt szintű képzés speciális követelményeit.

29

Pótló vizsga

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol

marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

Javítóvizsga

Javítóvizsgát tehet a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 64.§ (7) értelmében az a tanuló, aki

­ a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

­ az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elké-

sik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A tanuló javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-

étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet.

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben)

szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei állapítják meg.

A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati

vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI

VIZSGA

ALSÓ TAGOZAT

Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI

Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI

Erkölcstan SZÓBELI

Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI

Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI

Vizuális kultúra GYAKORLATI

Életvitel és gyakorlat GYAKORLATI

Testnevelés és sport GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT

Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI

Idegen nyelvek ÍRÁSBELI SZÓBELI

Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI

Hit- és erkölcstan, erkölcstan SZÓBELI

Történelem ÍRÁSBELI SZÓBELI

Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI

Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI

Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI

Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI

Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI

Ének-zene ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI

Tánc és dráma SZÓBELI GYAKORLAT

Vizuális kultúra GYAKORLATI

Informatika SZÓBELI GYAKORLATI

Technika, életvitel és gyakor-

lat

GYAKORLATI

Testnevelés és sport GYAKORLATI

30 21.

31

32

MELLÉKLET

Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

Alsó tagozat MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

1.évfolyam

Memoriter

Szabadon választható versek, népköltészeti mondókák, sorolók, nyelvtörők, verses

mese elmondása fejből.

A következő tanévi fejlesztés feltételei

Az első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szüksé-

ges feltételt, az első és a második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti.

2. évfolyam

Memoriter

Versek, találós kérdés, népi gyermekjáték elmondása könyv nélkül, szöveghűen, a

tanult mondatfonetikai eszközök alkalmazásával.

A következő tanévi fejlesztés feltételei

Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A

mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés,

bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Pontos-

ságra törekvő folyamatos olvasás. Az olvasmány tartalmának elmondása kérdések

segítségével. Önállóan alkotott mondatok / tartalmi / összekapcsolása.

Az ábécé használata feladatmegoldáshoz. A hangok hosszúságának helyes jelölése

begyakorolt szókészlet körében. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos

helyesírása. A j hang biztos jelölése kb.20 – a tanulók által gyakran használt – szóban.

Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor. Mondatkezdés

nagybetűvel, szavakra tagolt leírás segítséggel. A tanult mondatzáró írásjelek alkal-

mazása. Egyszerű mondatok, rövid szöveg írása másolással, tartalmi és helyesírási

előkészítés után tollbamondásra és emlékezetből. Hibajavítás tanítói irányítással.

3.évfolyam

Memoriter

Vörösmarty Mihály: Szózat című versének két versszaka, szabadon választott versek,

szólások, közmondások, verses mese, rövid mese vagy meserészlet - elmondása a

tartalmat kifejező előadásban. Az előző fejlesztési szakaszhoz / tanévhez / képest

emelkedő mennyiségi igénnyel - a tanulócsoport terhelhetőségét figyelembe véve.

A következő tanévi fejlesztés feltételei

Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmának megértése, eseményeinek elmondása

összefüggő mondatokkal, a tartalmat jól követő előadásban. A tankönyvek feladatszövegei-

nek, a tanító utasításainak, magyarázatainak megértése. Fél oldal terjedelmű, ismert témájú

szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmány önálló néma olvasása, a szöveg lényegének

megértése. A szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása. Gyakorlottság a szövegek értel-

33

mezésben, az összefüggések felismerésében. Feldolgozott szövegek pontos, folyamatos

felolvasása felkészülés után. A Szózat két versszakának elmondása fejből, tiszteletadással.

Öt-hatmondatos, értelmes elbeszélő szöveg fogalmazása ismert témáról. Egyéni, jól

olvasható, lendületes írás, rendezett, tiszta füzetvezetés. Az önálló írásbeli munkák

önellenőrzése, javítása tanítói segítséggel.

Igék, főnevek, melléknevek fölismerése, szófajuk megnevezése. A tanult helyesírási

és nyelvhelyességi szabályok alkalmazása begyakorolt esetekben. A j hang helyes

jelölése újabb 20-25 szóban.

Részvétel a közös drámajátékokban, illetve a készségfejlesztő drámás gyakorlatokban

és a produkciók megbeszélésében.

4.évfolyam

Memoriter

Népdalok, népmesék elmondása; Kölcsey Ferenc Himnusz című versének két vers-

szaka; Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse. Szabadon választott költemények, pró-

zai szövegrészletek az előző tanévhez képest emelkedő minőségi (pontosság, értelme-

zés, kifejező erő, kapcsolat a hallgatósággal) és mennyiségi igénnyel, differenciáltan,

a tanulók terhelhetőségét figyelembe véve.

A továbbhaladás feltételei

Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. Beszédfolyamatok kö-

vetése, magyarázatok, feladatszövegek lényegének pontos megértése. A tanult udvari-

as nyelvi fordulatok használata mindennapi beszédhelyzetekben. A gondolatok értel-

mes megfogalmazása szóban és írásban a tanult szövegformák tartalmi követelménye-

inek figyelembevételével. Előzetes fölkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos,

a tartalmat kifejező fölolvasása. Önállóan megismert - életkorhoz illő - szöveg néma

olvasása, lényegének megértése és megfogalmazása. Gyakorlottság a tanító irányítá-

sával a mélyebb tartalmi rétegek megértésében, erkölcsi, esztétikai értékek felismeré-

sében. A Himnusz két versszakának és Petőfi Sándor Csatadal című versének elmon-

dása fejből.

Rendezett, olvasható, a tanulás eszközeként használt írás. A mondatfajták és a tanult

szófajok biztonságos felismerése szövegben, megnevezésük. A szótövek és toldalékok

megkülönböztetése legalább az egyalakú szótövek esetében. A tanult helyesírási sza-

bályok alkalmazása legalább az iskolai munkafüzetek és feladatlapok szó- és szöveg-

anyagának körében. Újabb 20-25 szóban a j hang helyes jelölése. A tanítói javítással

vagy tanulói önellenőrzéssel feltárt helyesírási hibák kijavítása.

A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használa-

ta. Könyvek és egyéb információhordozók felhasználása segítségadással tanulási fel-

adatokhoz.

Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és a produkciókat

elemző megbeszélésekben.

34

MATEMATIKA

Fejlesztési követelmények

A matematika tanulása segítse elő a kisgyermek tájékozódását térben és időben, az

őt körülvevő közvetlen környezetben. A tájékozódási viszonyok megjelenítésére

használja pl.: a mellett, mögött, alatt, előbb, ezután, korábban kifejezéseket. Hasonlít-

son össze tárgyakat, személyeket, alakzatokat, jelenségeket mennyiségi tulajdonságok

alapján. Értelmezze a számokat a valóság mennyiségeivel (mérőszám, darabszám).

Szerezzen tapasztalatot a környező világ tárgyainak, jelenségeinek megismerésé-

ben. Megfigyeléseit közölje, igazolja tárgyi tevékenységgel, értelmezze, rögzítse,

rajzzal, írásban.

A képzelet és fantázia segítségével képes legyen ábrázolt, elmondott, olvasott törté-

nést megjeleníteni és azokról matematikai összefüggéseket leolvasni, majd ennek ana-

lógiájára önállóan is összefüggéseket alkotni, megfogalmazni, kifejezni.

Motorikus, képi és történésre utaló emlékezetét alkalmazza az adatok és azok össze-

függéseinek együttes felidézésében, ismeretek memorizálásában, tanult algoritmusok

alkalmazásában.

A matematikai gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek (összehasonlítás,

azonosítás, következtetés, megkülönböztetés, osztályozás, rendezés, megítélés, dön-

tés) rendszeres és tudatos alkalmazásával, gyakorlásával folyik. A matematika tanulá-

sa során használja fel a gondolkodási műveleteket az ismeretek szerzésére, megőrzé-

sére, alkalmazására. Értse az alapvető ismeretek köréből származó szaknyelvi kifeje-

zéseket, pl.: műveletek, mértékegységek, geometriai tulajdonságok). Képes legyen az

önálló gondolkodás elemi szintű gyakorlására.

Szerezzen biztonságot a mennyiségi viszonyok értelmezésében a tízes számrendsze-

ren belül. Alkalmazza a tanult algoritmusokat az ismeretek elsajátításában. Legyen

tapasztalata az alá- és fölérendeltségi viszony, a mellérendeltség fogalmának alapve-

tő értelmezésében.

Önállóan használja a matematika tanulásához szükséges elemi eszközkészletet, élet-

korának megfelelő könyveket, ismerethordozókat, egyszerű számológépeket, al-

kalmazza azokat a problémamegoldásokban, gyakorlati életben, más tantárgyak

keretében.

Legyen jártas a matematikai problémák felismerésében, matematikai modellek al-

kalmazásában, többféle megoldási mód keresésében, a problémák megoldásában.

Képes legyen matematikai problémák önálló megfogalmazására (szöveges feladatok,

kérdések). Hozzon létre geometriai alakzatokat másolással, adott feltételek szerint.

Vegyen részt öntevékenyen az alkotó képességet és kreativitást fejlesztő tevékeny-

ségekben.

A következő tanévi fejlesztés feltételei

1.évfolyam

Számtan, algebra

Tárgyak, személyek, dolgok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, válogatás kö-

zös és eltérő tulajdonság alapján.

Számfogalom a 20-as számkörben; biztos számlálás, mérés.

Számok írása, olvasása.

A számok kéttagú összeg- és különbségalakjainak felsorolása.

Páros és páratlan számok felismerése.

A számok szomszédainak ismerete.

Növekvő és csökkenő számsorozatok képzése adott szabály alapján.

35

Műveletek értelmezése, műveletvégzés

Hozzátevés, elvétel tevékenységgel, megfogalmazása szóban.

Valamennyi kéttagú összeg és különbség ismerete a húszas számkörben.

Gyakorlottság az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában kirakás segítsé-

gével, lejegyezés számokkal.

Egyszerű összefüggések megfogalmazása szóban és lejegyzése írásban

Összefüggések szöveges feladatokban

Egyszerű szöveges feladat értelmezése tevékenységgel; modell választása.

Szövegösszefüggés lejegyzése számokkal, művelettel

Sorozatok, függvények

Egyszerű sorozat képzése kirakással, rajzzal.

Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, képzése adott szabály alapján.

Összetartozó elempárok keresése egyszerű esetekben.

Geometria, mérés

Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt

geometriai tulajdonság alapján.

Helymeghatározás a tanult kifejezések alkalmazásával (pl. alatt, fölött, mellett).

Összehasonlítás, mérés gyakorlati tevékenységgel, az eredmény megfogalmazása a

tanult kifejezésekkel

A m, kg, l egységek használata szám- és egyszerű szöveges feladatokban.

A hét, nap, óra időtartamok helyes alkalmazása.

2.évfolyam

Számtan, algebra

Halmazok összehasonlítása, meg- és leszámlálás.

Viszonyítások: nagyobb, több, hányszor akkora megfogalmazása.

Darabszám, mérőszám helyes használata.

Biztos számfogalom 100-ig.

A számok írása, olvasása.

Az egyes, tízes fogalmának ismerete.

Tájékozottság a tízes számrendszerben.

Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendje.

A számok néhány tulajdonságának ismerete: adott szám jellemzése a megismert tulaj-

donságokkal.

A számok közötti kapcsolatok felismerése.

Műveletek értelmezése, műveletvégzés

Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, részekre osztás, bennfoglalás, maradé-

kos osztás) értelmezése kirakással. Műveletek megoldása szóban.

A kisegyszeregy biztonságos ismerete.

A számok közötti kapcsolatok műveletekkel történő megjelenítése.

Tagok felcserélhetőségének ismerete.

Fordított műveletek alkalmazása.

A zárójel ismerete.

Összefüggések, kapcsolatok

36

Állítások megfogalmazása tevékenységről, rajzról.

Állítások igazságának megítélése.

Nyitott mondat kiegészítése igazzá tevése.

Nyitott mondat készítése ábráról.

Szöveges feladatok értelmezése, megoldása:

o lejegyzés (ábrázolás),

o műveletek kijelölése,

o számolás,

– ellenőrzés,

– válasz megfogalmazása.

Sorozatok, függvények

Adott szabályú sorozat folytatása.

Sorozatok képzése.

Geometria, mérés

Testek létrehozása másolással megadott egyszerű feltétel szerint.

Élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a kocka és a téglatest esetében.

Síkidomok létrehozása másolással, megadott egyszerű feltétel szerint.

Csoportosítás, válogatás tulajdonságok szerint.

Mérhető tulajdonságok, mérés

Gyakorlati mérések a tanult egységekkel.

A tanult szabványmértékegységek ismerete, használata.

3. évfolyam

Számtan, algebra

Számfogalom 1000-es számkörben

Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése.

Biztos számfogalom 1000-es számkörben.

Számok írása, olvasása 1000-ig.

Számok nagyságrendjének és helyiértékének biztos ismerete.

Számok képzése, helyi érték szerinti bontása.

Műveletek értelmezése, műveletvégzés

Műveletek leolvasása ábráról, megjelenítése tevékenységgel.

Az alapműveletek eljárásainak alkalmazása szóban és írásban.

Összefüggések, kapcsolatok

Egyszerű nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá.

Szöveges feladatok értelmezése, adatainak lejegyzése, megoldási terv készítése.

Szöveges feladat megoldása közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel,

ábrákkal és matematikai modellel.

A számítások helyességének ellenőrzése és az eredmény értelmezése.

Sorozatok, függvények

Egyszerű sorozatok szabályának megállapítása.

Egyszerű sorozat folytatása.

Kapcsolatok keresése táblázatok adatai között.

Geometria, mérés

37

Testek, síkidomok, egyszerű transzformációk

Testek építése modellről.

Síkidomok előállítása tevékenységgel.

Téglalap, négyzet tanult tulajdonságainak felsorolása modell segítségével.

Mérhető tulajdonságok, mérés

Mérés alkalmi és szabvány egységekkel.

A gyakorlatban végrehajtott mérések alapján a mértékegység és mérőszám kapcsola-

tának megállapítása.

Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolódva.

A tanult szabvány mértékegységek gyakorlati alkalmazása.

Valószínűség, statisztika

A biztos és a véletlen megkülönböztetése konkrét tapasztalatszerzés útján.

4. évfolyam

Számtan, algebra

Számfogalom 10 000-es számkörben

Biztos számfogalom tízezres számkörben.

Számok helyi érték szerinti írása, olvasása.

Számok képzése, bontása.

Számok nagyságának és a számjegyek különféle értékének biztos ismerete.

A tízes, százas, ezres számszomszédok meghatározása.

Műveletek értelmezése, műveletvégzés

Szóbeli és írásbeli műveletek értelmezése és megoldása.

A becslés, ellenőrzés eszközként való alkalmazása.

A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében.

A zárójel alkalmazása.

Összefüggések, kapcsolatok

Szöveges feladathoz tartozó számfeladat alkotása, és ezzel a szöveges feladat megol-

dása.

Adott halmaz elemeinek szétválogatása adott szempont szerint.

Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon.

Szöveges feladatok megoldása.

A megoldás algoritmusainak alkalmazása.

Sorozatok, függvények

Sorozat szabályának felismerése, sorozat folytatása.

A szabály megfogalmazása egyszerű formában.

Összetartozó elemek táblázatba rendezése.

Összefüggés felismerése a táblázat elemei között.

Geometria, mérés

Testek, síkidomok, transzformációk

Adott feltételeknek megfelelő geometriai alakzatok építése síkban, térben.

Geometriai tulajdonságok felismerése, alakzatok kiválasztása a felismert tulajdonság

alapján.

38

Transzformációk létrehozása eltolás és tükrözések segítségével.

Mérhető tulajdonságok, mérés

Mérés szabványegységekkel. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati

mérésekhez kapcsolva, illetve ilyenek felidézése nyomán. Számítások a kerület és

terület megállapítására.

Valószínűség, statisztika

Adatgyűjtés táblázatok leolvasásával. Példák megfogalmazása a biztos, a lehetséges

és a lehetetlen fogalmának használatával.

39

KÖRNYEZETISMERET

1-2. évfolyam

A kerettanterv az első és a második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti,

ezért a következő tanévi fejlesztés feltételeit a 2. évfolyam végén határozza meg.

A következő tanévi fejlesztés feltételei

Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések

alapján. Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel. Ismerje fel a tanult jelenségeket

rajzról, képről. Ismert témakörben megadott szempont szerint csoportosítson. Legyen

képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket.

Használja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat he-

lyes sorrendben. Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit. Mutasson

be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel jellemző jegyeit. Tájékozódjon jól saját

testén. Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, kö-

zötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket. Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit.

Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent la-

kóhelyén.

3. évfolyam

A következő tanévi fejlesztés feltételei

A tanuló írásban rögzítse tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az előzetesen meg-

beszélteknek megfelelő módon. Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szö-

vegek igazságtartalmáról. Olvassa le helyesen a hőmérőt. Használja helyesen a tanult

mértékegységeket.

Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét. Közvetlen környe-

zetéből nevezzen meg példákat a halmazállapot-változásra. Használja helyesen az

oldódás, olvadás szavakat. Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, érte-

sítésük módját.

Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb, jellemző élőlényfajt. Sorolja fel az

élőlények életfeltételeit.

Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek. Tudja megkülönböztetni az egészséges és

a beteg állapotot.

Tájékozódjon az iskola környékéről készített térképvázlaton. Állapítsa meg helyesen

iránytű segítségével a fő világtájakat. Nevezze nevén a település jellemző felszíni

formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit. Ismertessen egyet a település hagyomá-

nyai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén.

4. évfolyam

A továbbhaladás feltételei

A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcso-

lódó információkat. Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszol-

jon. Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a

lakóhely környezetéből. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket.

Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egész-

ségkárosító hatásait. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi tes-

ten, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét,

és mi veszélyezteti azt leginkább.

40

Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Ma-

gyarország domborzati térképén. Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit. Mu-

tassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. Nevezze meg a különbsége-

ket az eltérő településtípusok között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos

településeket. Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat.

ÉNEK-ZENE

1-2. évfolyam

A következő tanévi fejlesztés feltételei

Népi mondókák, népi játékok, népdalok, műdalok tartalom kifejezésre törekvő, csoportos éneklése emlé-

kezetből.

Gyerekdalokhoz tartozó játékok ismerete, eljátszása csoportban Részvétel tanult népszokások dramatikus

előadásában. Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás. Dallammotívumok csoportos éneklése

szolmizációs kézjelről. Játékos, egyszerű ritmikai és dallami improvizálás.

Vokális és hangszeres hangszínek felismerése. A zenekari előadás és a hangszerszóló megkülönböztetése

Dalritmusok és pentaton relációk olvasása és írása a tanító irányításával a tanult ritmusértékek és hang-

készlet körében.

3. évfolyam

A következő tanévi fejlesztés feltételei

Dalok szövegtartalmat, érzelmeket kifejező közös éneklése emlékezetből, a tanult tempójelzések és dina-

mikai jelek alkalmazásával. Azonos dallamhoz (motivikus szerkezetű) befejezés rögtönzése. Beszámolás

többször meghallgatott zeneműrészletek - szempontokkal irányított - megfigyeléséből származó tapaszta-

latokról. A megismert hangszerek és kórustípusok megnevezése hangzásuk felismerése alapján.

Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint. Megismert dallamrelációk felismerése,

éneklése kottaképről.

4. évfolyam

A továbbhaladás feltételei

Dalok élményből fakadó, érzelmeket kifejező egységes, szép, örömteli éneklése. A Himnusz éneklése

pontos szöveggel, tiszteletadással. Ritmussor szabad és adott szempontok szerinti rögtönzése (maximum

nyolc ütem terjedelemben).

A meghallgatott zenés mesék tartalmának felidézése, a tartalom és a zene összhangjának felismerése.

Zenei karakterdarabok szóbeli jellemzése. Tanult népdalok felismerése zeneművekben, feldolgozásokban.

A tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről, hármas ütemben is.

Dalrészletek olvasása és kottába írása tanítói segítséggel.

RAJZ

1-2. évfolyam

A következő tanévi fejlesztés feltételei

A tanuló érthetően fejezi ki élményeit, megrajzol egyszerű helyzeteket, változásokat. A képelemeket el-

rendezi. A színeknek többféle árnyalatát is használja. Megold mintaképzési, sorolási feladatokat. Elkészít

egyszerű tárgyakat. Felismeri a különbségeket a használati és a dísztárgy között. Megnevez néhány, sok-

szor megfigyelt műalkotást.

A vizuális képességek fejlettségének színvonala nem akadálya a továbbhaladásnak.

3.évfolyam

A következő tanévi fejlesztés feltételei

A tanuló jellegzetes formákat képes ábrázolni. Visszaadja a színeket. Magyarázó rajzokat készít szöve-

gekhez, előkészítés után rendeltetésszerű tárgyat konstruál. Megérti egyszerű magyarázó rajzok, ábrák

értelmét, fotók, illusztrációk, reklámképek üzenetét. Megfogalmazza műélményét, megnevezi a többször

42

megfigyelt műveket és alkotójukat. Felismeri és megnevezi lakóhelyének néhány nevezetes épületét,

szobrát.

A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek elért fejlettségi szintje nem akadályozhatja meg.

4.évfolyam

A továbbhaladás feltételei

A tanuló gyakorlott a tanult vizuális nyelvi és kompozíciós készsége használatában. Élményeinek kifeje-

zéséhez önállóan választja meg a megoldást. Motívumai változatosak. Megjelenít egyszerű mozdulatokat.

Részt vesz a műalkotások és környezete vizuális üzeneteinek közös elemzésében, önállóan is megfogal-

mazza véleményét, tetszésítéletét indokolja. Felismeri a képzőművészet több műtípusát. A gyakran meg-

figyelt és elemzett művek címét és alkotóját megnevezi. Felkeresi a lakóhelyén vagy annak környékén

található múzeumot vagy néprajzi gyűjteményt. Ott irányított megfigyeléseket végez. A könyvtár zenei

témájú könyveit, művészeti albumait felhasználja feladatmegoldásaihoz.

Adott modelleket értelmesen ábrázol megfigyelés után, jellemző formáik, főbb arányaik megragadásával.

Felismeri a nézetek összefüggéseit, és fel is vázolja ezeket. Alapvető színismereteit felhasználja alkotása-

ihoz. Egyszerű képi közléseket alkot és megért.

Ötletesen és egyre önállóbban készíti el a különféle rendeltetésű tárgyakat. Felismer és megnevez kapcso-

latokat az elemzett tárgyak, eszközök, épületek formája és funkciója között. Alkotó tevékenysége során

alkalmazza a tanult technikákat és ábrázolási módokat. Gyakorlott az egyszerű, eszköz nélküli vagy kézi-

szerszámmal végzett anyagalakításban.

A tanuló továbbhaladását nem akadályozhatja meg vizuális képességei fejlettségének aktuális színvonala.

43

TECHNIKA

1-2. évfolyam

A következő tanévi fejlesztés feltételei

Az ember természetátalakító munkájával kapcsolatos tapasztalatokból példák sorolása (lakóhely és lakó-

tér). Az megfigyelt anyagok vizsgált tulajdonságainak felismerése, megnevezése konkrét tárgyakon. A

tulajdonságokkal kapcsolatos tapasztalatok felhasználása a megmunkálás során. Az elvégzendő munkák-

hoz szükséges eszközök és szerszámok biztos, balesetmentes használata. Látszati rajz, vázlatrajz készíté-

se. A rajzelemek helyes alkalmazása. Egyszerű modell tervezése és építése. A biztonságos gyalogos köz-

lekedés szabályainak ismerete.

A háztartás ismert feladatainak és veszélyforrásainak megnevezése, védelmi stratégiák ismertetése. Pél-

dák sorolása az egészséges táplálkozásról és annak fontosságáról az ember életében. A takarékosság lehe-

tőségének felismerése egyszerű problémaszituációban.

3.évfolyam

A következő tanévi fejlesztés feltételei

Az élő és a tárgyi környezet kapcsolatának megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása feladat-

helyzetben. Az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és az esztétikum összefüggéseinek érvényesítése a

tárgykészítés folyamán. Szakszerű és biztonságos szerszámhasználat. Egyszerű makett irányított tervezé-

se és elkészítése. Egyszerű ábra olvasása és értelmezése. Mérés centiméter pontossággal. A biztonságos

gyalogos közlekedés és tömegközlekedési eszközhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása szituációs

játékokban. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység bemutatása társaknak.

4.évfolyam

A következő tanévi fejlesztés feltételei

Épített környezet, korszerű építmények megnevezése. Az anyagfeldolgozás általános jellemzőinek bemu-

tatása. Az anyagvizsgálatok elemi módszereinek ismerete és használata. A technológiai lépések helyes

alkalmazása konkrét feladatokban. Az anyagok takarékos és célszerű felhasználása a munkadarab elkészí-

tésekor. Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. A tervek és elképzelések rajzi

megjelenítése. Egyszerű makett készítése és elemzése a terv alapján. A közlekedés szabályainak felhasz-

nálása problémahelyzetek megoldásához, elemzéséhez. A kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete.

Kulturált közlekedési magatartás modellezése szituációs játékokban, helyzetgyakorlatokban. Beszámoló

egyszerű háztartási munkák elvégzéséről. A takarékosság fontosságának és lehetőségének felismerése

konkrét helyzetekben. Időjáráshoz, évszakhoz, napszakhoz, alkalomhoz kapcsolódó életviteli szokások

értelmezése, indoklása.

44

TESTNEVELÉS

1-2. évfolyam

A következő tanévi fejlesztés feltételei (pszichomotoros, kognitív, emocionális)

A tanult tanári terminológiához tartozó motoros válaszcselekvések ismerete, emlékezetben tartása és elő-

hívása az elvárásoknak megfelelően.

Az órakezdés sajátos elvárásainak, vagy tudatosan vagy engedelmességből történő megfelelés; a kialakí-

tott verbális és non verbális kommunikációs formák betartása rend az öltözőben, felszerelésben; tisztálko-

dás az óra után; célszerűen tájékozódás a tornatermi (udvar stb.) térben; a tanult néhány önellenőrzési

gyakorlat elvégzése felszólítás nélkül.

Az ismeret szintjén elsajátított terminológiai fogalmak, tanári emlékeztetésre helyes válaszcselekvések.

A bemutatott, egyre bővülő terminológiai fogalmak, szóbeli tanári közlések segítség nélkül mozgásos

cselekvésekké alakítása.

A tanári hibajavítás irányításának követése.

A tükrözés képessége.

A megfelelő mozgástechnika alkalmazása a különféle futásoknál

A tanult tananyaggal való elszámoltatásnál egyéni, számszerűsített fejlődés.

A szerep elfogadása, szabály betartása, kudarc elviselése, együttműködés a társakkal és a tanár irányító,

bírói szerepének elfogadása.

A természetes mozgások területén elfogadhatóan jó végrehajtási technika, harmonikussá váló külső kép,

más-más gyakorlati variációban alkalmazhatóság.

A foglalkoztatás hatására ellenállás a megbetegedésekkel szemben, balesetmentes mozgáscselekvések; a

szabad levegőn végzett testmozgáshoz valós természetes hozzáállás, alkalmazkodás hideghez, meleghez.

3-4. évfolyam

A következő tanévi fejlesztés feltételei (pszichomotoros, kognitív, emocionális)

A tanult tanári terminológiához tartozó motoros válaszcselekvések előhívása az elvárásoknak megfelelő-

en; az órakezdés rendjének tudatos, önkontroll szabályozta megfelelés; a kialakított verbális (a helyes

nyelvhasználatot megkövetelve) és non verbális kommunikációs formák betartása; balesetmentesen, má-

sokra való tekintettel célszerűen közlekedés a tornatermi (udvar stb.)térben.

A diák által értelmezett és használt terminológia jelentős bővülése, mozgásos cselekvések végzése, szer-

vezése esetén önálló használat.

A tanári, önálló és társ által közvetített hibajavítás irányításának követése.

A változatos térirányokban való tükrözés képessége

A tartási rendellenességek prevenciós megközelítése otthoni gyakorlatokkal, saját (családi) felelősséggel

is

A megfelelő mozgástechnika alkalmazása a különféle futásoknál;

a tanult tananyaggal való elszámoltatásnál egyéni, számszerűsített fejlődés.

Erősödő önfegyelem a saját gyengeségek legyőzésében, a versengésben a játékszerep feltétel nélküli sze-

rep elfogadása, szabály betartása, kudarc elviselése, együttműködés a társakkal és a tanár és esetenként a

társak irányító, bírói szerepének elfogadása.

A természetes mozgások területén elfogadhatóan jó végrehajtási technika, harmonikus, gazdaságos

izommunka, más-más gyakorlati variációban alkalmazhatóság, siker az egyéni variálás során.

Az alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése.

A dobásformák megkülönböztetése, képi megjelenése.

A pillanatnyi koncentráció alkalmazása.

A mozdulatok tiszta formáinak alkalmazása a játékokban, versengésekben.

A technikákban, a gyorsaságban és a függesztő öv funkcionális fejlődésében felmutatható előrelépés.

Biztonságos, automatizált labdakezelés.

A bővülő labdatechnikai készlet célszerű alkalmazása egyszerűsített sportjátékokban.

a játékok szabályainak automatikus alkalmazása.

45

A testkulturális elemek mind ösztönös, mind nyílt utánzást követő visszaadása versenyhelyzetben.

A motorikus emlékezet működése a koreografált mozgássorok bemutatásakor.

A kreatív produktum létrehozása a mozgáskészlet kifejező alkalmazásával.

Az esztétikus stílusos előadás képi megjelenése, „nézhetőség”.

Vízbiztos, automatizált cselekvések, használhatóság az úszásoktatásban történő előrelépésben.

A tehetséggondozás elvárásainak megfelelés; az élsport iránti affinitás megerősödése, támogatása; a saját

tehetség iránti felelősség tisztázása.

A tisztaság, a fittség külső és fizikai megjelenése elfogadása értékeiként.

A gyengébbek felkarolása, segítségadás feltétel nélkül.

A foglalkoztatás hatására ellenállás a megbetegedésekkel szemben, balesetmentes mozgáscselekvések; a

szabad levegőn végzett testmozgáshoz valós természetes hozzáállás, alkalmazkodás hideghez, meleghez.

NÉPTÁNC

1. ÉVFOLYAM

GYERMEKDALOK, NÉPDALOK, KISZÁMOLÓK, NÉPSZOKÁSOK DALAI, NÉPZENE

a) A tanuló vegyen részt a kiszámolós játékokban

b) Vegyen részt a gyermekdalok gyakorlásában.

c) Vegyen részt a kis hangterjedelmű ugrós dallamok gyakorlásában.

d) Vegyen részt a gyermekdalok és népdalok ritmuskíséretének gyakorlásában.

e) Vegyen részt mozgásos gyermekjátékok énekes kíséretében.

RITMUS-GYAKORLATOK

a) Vegyen részt egyszerű ritmusvariánsok tapsos gyakorlásában.

b) Vegyen részt egyszerű mozgássorok tapsos ritmuskíséretében.

ÉNEKES-MOZGÁSOS GYERMEK-JÁTÉKOK NÉPSZOKÁSOK

a) Vegyen részt az irányváltó járások gyakorlásában.

b) Vegyen részt a járások kígyó- és csigavonalban történő gyakorlásában.

c) Vegyen részt a szökdelések gyakorlásában.

d) Vegyen részt a járások és szökdelések páros gyakorlásában.

e) Vegyen részt a páros-forgók gyakorlásában.

f) Vegyen részt a fogyó-gyarapodó játékok tanulásában.

g) Vegyen részt a szerepjátszó-szerep-váltó játékok tanulásában.

h) Vegyen részt a bújó-kapuzó játékok tanulásában.

NÉPTÁNCOK

a) Vegyen részt az egyszerű dunántúli ugrós motívumok tanulásában.

b) Vegyen részt a motívumfűzések kötött és szabad gyakorlásában.

2. ÉVFOLYAM

GYERMEKDALOK, NÉPDALOK, KISZÁMOLÓK, NÉPSZOKÁSOK DALAI, NÉPZENE

a) A tanuló vegyen részt a kiszámolók és mondókák szituatív gyakorlásában.

b) Vegyen részt a gyermekdalok hallás utáni tanulásában és gyakorlásában.

c) Vegyen részt a kis hangterjedelmű dunántúli ugrós dallamok hallás utáni tanulásában és gyakor-

lásában.

d) Vegyen részt a tanult gyermekdalok és népdalok ritmuskíséretes gyakorlásában.

e) Társaival együtt tudja mozgásos játékait énekléssel, tapssal, zajkeltő eszközökkel kísérni.

RITMUS-GYAKORLATOK

a) Tudjon egyszerű ritmusvariánsokat négy ütem terjedelemben pontosan visszatapsolni.

b) Tudjon egyszerű mozgássorokat azonos, vagy negyedes tapssal kísérni.

ÉNEKES-MOZGÁSOS GYERMEK-JÁTÉKOK NÉPSZOKÁSOK

a) Kezdeményezőként vegyen részt a járások változatos gyakorlásában.

b) Vegyen részt a szökdelések változatos gyakorlásában.

46

c) Kezdeményezően vegyen részt a járások, szökdelések és guggolások változatos, páros gyakorlá-

sában.

d) Kezdeményezően vegyen részt a páros-forgók gyakorlásában.

e) Kezdeményezően vegyen részt a fogyó-gyarapodó játékok gyakorlásában.

f) kezdeményezően vegyen részt a szerepjátszó-szerepváltó játékok gyakorlásában.

g) Kezdeményezően vegyen részt a bújó-kapuzó játékok gyakorlásában.

h) Vegyen részt a játékfűzések gyakorlásában.

NÉPTÁNCOK

a) Részt vesz az egyszerű dunántúli ugrós motívumok változatos gyakorlásában.

b) Részt vesz az ugrós motívumfűzések kötött és szabad gyakorlásában.

3. ÉVFOLYAM

GYERMEKDALOK, NÉPDALOK, KISZÁMOLÓK, NÉPSZOKÁSOK DALAI, NÉPZENE

a) A tanuló ismerjen legalább tíz ugrós és karikázó dallamot.

b) Ismerje fel a dunántúli ugrós és a rábaközi hangszeres népzenét.

c) Tudja az énekelt népdalokat és a hallgatott népzenét egyszerű ritmuskísérettel hiba nélkül kísérni.

d) Tudja a mozgássorok dallamkíséretéhez az éneket önállóan indítani.

RITMUS-GYAKORLATOK

a) Tudjon négy ütem terjedelmű ritmusvariánsokat nagy biztonsággal visszatapsolni.

b) Tudjon egyszerű mozgássorokat és ugrós motívumokat azonos, nyújtott és éles, tapsos ritmussal

kísérni.

ÉNEKES-MOZGÁSOS GYERMEK-JÁTÉKOK NÉPSZOKÁSOK

a) Tudja indítani és irányítani a fogyó-gyarapodó játékokat.

b) Tudja indítani és irányítani a szerepjátszó-szerepváltó játékokat.

c) Tudja indítani és irányítani a bújó-kapuzó játékokat.

d) Tudjon indítani és irányítani legalább két játékfűzést.

NÉPTÁNCOK

a) Tudjon legalább hat ugrós motívumot önállóan, karikázó motívumokat társaival együtt táncolni.

Kezdeményezően vegyen részt a rábaközi verbunk és dus motívumainak gyakorlásában.

b) Kezdeményezően vegyen részt a karikázó kötött, és az ugrós, verbunk és dus motívumok kötött

és szabad gyakorlásában. Legalább hat ugrós motívum felhasználásával tudjon improvizálni.

c) A megfigyelt koreográfiákban ismerje fel a tanult motívumokat.

4. ÉVFOLYAM

GYERMEKDALOK, NÉPDALOK, KISZÁMOLÓK, NÉPSZOKÁSOK DALAI, NÉPZENE

a) A tanuló tudjon önállóan énekelni legalább húsz ugrós, karikázó, rábaközi, somogyi és

zöldágjárás-kiszehajtás dallamot.

b) Ismerje fel a már hallott dunántúli ugrós, rábaközi és somogyi hangszeres népzenét.

c) A tanult és énekelt népdalokat tudja hiba nélkül ritmuskísérettel segíteni.

d) Táncok és népszokások énekes kíséretét, tudja önállóan indítani és irányítani.

RITMUS-GYAKORLATOK

a) Tudjon hat ütem terjedelmű ritmusvariánsokat nagy biztonsággal visszatapsolni.

b) Tudjon egyszerű mozgássorokat és ugrós motívumokat azonos, nyújtott, éles és fordított, tapsos

ritmussal kísérni. Tudja a futást egyenletes sarokkoppantással kísérni.

ÉNEKES-MOZGÁSOS GYERMEK-JÁTÉKOK NÉPSZOKÁSOK

a) Kezdeményezően vegyen részt a játékok szervezésében, tudja indítani és irányítani a fogyó-

gyarapodó játékokat

b) Tudja indítani és irányítani a szerepjátszó-szerepváltó játékokat.

c) Tudja indítani és irányítani a bújó-kapuzó játékokat.

d) Tudjon indítani és irányítani legalább négy játékfűzést.

47

e) Tudjon társaival előadni egy kiszehajtás-zöldágjárás énekes-táncos összeállítást.

NÉPTÁNCOK

a) Kezdeményezően vegyen részt a tanult új motívumok változatos gyakorlásában.

b) Kezdeményezően vegyen részt a karikázó kötött, és az ugrós, a csárdás, a verbunk és a dus motí-

vumok kötött és szabad gyakorlásában. Legalább tíz ugrós motívum felhasználásával tudjon imp-

rovizálni.

c) A megfigyelt koreográfiákban biztonsággal ismerje fel a tanult motívumokat.

d) Tudja a tanult táncok bemutatását indítani és irányítani.

VÁLASZTHATÓ BÁBOZÁS

1. ÉVFOLYAM

a) Sajátkészítésű önkifejező bábjait beleéléssel mozgatja, társaival kommunikál.

2. ÉVFOLYAM

a) Bábjai mívesek, játéka dinamikus, jól érzékeli a teret, a közönséggel is kommunikál.

3. ÉVFOLYAM

a) Technikai tudása bővül, megismeri a bábdramaturgia jellemzőit, karakteresen mozgatja és be-

szélteti bábfiguráit.

4. ÉVFOLYAM

a) A bábos munkaszerepeket tudatosan választja, alkalmazza, művészi teljesítményre is képes a

bábszínpadon.

Felső tagozat

Magyar nyelv és irodalom

5. osztály

A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A

hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) használata a kommuniká-

ciós helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás. Ké-

pesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. A tanult

irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Az olvasott művekben néhány alap-

vető irodalmi téma fölismerése. Az epikai és lírai művek, a nép- és műköltészet jellemző vonásainak is-

merete: a cselekmény részei, a szereplők, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, az ütemhangsúlyos

verselés. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása elsősorban szóban. Történetmondás

mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgy-

ról, személyről, tájról. A hang, a szó és szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismeré-

se. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangután-

zó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése a közösen feldolgozott ismeretter-

jesztő, tantárgyi-szakmai és szépirodalmi szövegekben. A gyakran használt és az olvasott művekben elő-

forduló szavak jelentésének értelmezése. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában.

Tájékozódás a könyvtárban.

6. osztály

A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó

beszédmód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben. A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök

helyes használata az élőbeszédben.

Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos

szöveg rendezett elhelyezése. Olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati ösz-

48

szefüggések bemutatásával, a műfaj és a téma megállapítása. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott

művekről: szerző, cím, téma, műfaj.

Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjá-

nak állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. Elbe-

szélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A

személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemé-

vel, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban.

Szövegben a szavak szófajának felismerése, megnevezése, a szófajok jellemzőinek, a szófajok helyesírá-

sára, helyes használatára vonatkozó szabályoknak az ismerete és alkalmazása.

Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban, az

adatok elrendezése és feljegyzése. Jártasság a korosztály számára készült lexikonok használatában.

7. osztály

Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban: felszólalás, hozzászólás. A

mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról a saját vélemény megfogalmazása az érvelés szabályait

követve. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel.

A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rende-

zett, egyéni íráskép.

Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és

jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek el-

különítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jelle-

mek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus,

rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cse-

lekményvázlat írása.

Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülön-

böztetése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. A tanult nyelvhelyességi és helyes-

írási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a

belőlük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és különírás elveinek ismerete és megfelelő al-

kalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló

használata.

A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresé-

se a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával.

Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben

8. osztály

A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a

kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk.

Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatá-

sának felismerése.

A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása.

A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott mű-

vekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs

alkalomnak megfelelő stílusban, felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert műfajok

stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal.

Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással.

Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század első és második fele), né-

hány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban.

A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése.

49

A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek

fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének

fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbe-

széd, a központozás helyesírása.

A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete.

Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között.

Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában.

Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az improvizáció ját.

50

Történelem 5. évfolyam

A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult

történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel – a kerettantervben megadott lépték sze-

rint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult

történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a

tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket

feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei kö-

zött. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.

6. évfolyam

A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt

gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a keret-

tantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon külön-

böző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi

térképen.

7. évfolyam

Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott törté-

nelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázato-

kat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni

tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy kor-

szak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az

adott időszakban. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja

összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről

leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik

voltak kortársak.

8. évfolyam

A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban

a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a törté-

nelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi

magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és

diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást össze-

hasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének,

lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában.

51

Angol nyelv

4. évfolyam

Hallott szöveg értése

A tanuló megért

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást, arra cselekvéssel válaszol;

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést.

Beszédkészség

A tanuló

egy szóval vagy hiányos, egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogal-

mazott kérdésre,

ismert dolgokat megnevez,

néhány mondókát, verset, dalt reprodukál.

Olvasott szöveg értése

A tanuló

felismeri a tanult szavak írott alakját,

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért;

ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál.

Íráskészség

A tanuló

helyesen lemásol ismert szavakat.

5. évfolyam

Hallott szöveg értése

A tanuló

ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért;

ismert nyelvi eszközökkel, egyszerűen megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr.

Beszédkészség

A tanuló

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre néhány szóban vagy egyszerű mondatban

válaszol;

tanult minta alapján egyszerű mondatokat mond, kérdéseket tesz fel;

megértési probléma esetén segítséget kér.

Olvasott szöveg értése

A tanuló

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat megért;

ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló rövid szövegben fontos információt megta-

lál;

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti.

Íráskészség

A tanuló

ismert nyelvi elemekből álló rövid mondatokat helyesen lemásol.

6. évfolyam

Hallott szöveg értése

A tanuló

utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos in-

formációt kiszűr;

52

jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét meg-

érti.

Beszédkészség

A tanuló

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol;

tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,

kérdéseket tesz fel;

megértési probléma esetén segítséget kér;

tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz.

Olvasott szöveg értése

A tanuló

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat megért;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos in-

formációt megtalál;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló rövid szöveg lé-

nyegét megérti.

Íráskészség

A tanuló

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen lemásol.

7. évfolyam

Hallott szöveg értése

A tanuló

megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket

megért;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből a fontos információt kiszűri;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét meg-

érti;

ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből

kikövetkezteti.

Beszédkészség

A tanuló

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre mondatokban válaszol;

egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz;

kérdéseket tesz fel;

eseményt mesél el;

megértési probléma esetén segítséget kér;

beszélgetést kezdeményez, befejez.

Olvasott szöveg értése

A tanuló

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget megért;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;

egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért;

53

ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott

szövegben kikövetkezteti.

Íráskészség

A tanuló

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid szöveget diktálás után leír;

egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz;

ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír.

54

8. évfolyam

Hallott szöveg értése

A tanuló

utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket

megért;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből fontos információt

kiszűr;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;

ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 sza-

vas szövegből kikövetkezteti;

jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben képes a lé-

nyeges információt a lényegtelentől elkülöníteni.

Beszédkészség

A tanuló

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol;

egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,

kérdéseket feltesz,

eseményeket elmesél;

megértési probléma esetén segítséget kér;

egyszerű párbeszédben részt vesz.

Olvasott szöveg értése

A tanuló

ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott

szövegben kikövetkezteti;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt

megtalál;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;

egyszerű történetet megért;

jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben ismeretlen

nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti;

jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges

információt a lényegtelentől elkülöníti.

Íráskészség

A tanuló

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után leír;

egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;

egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz;

ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír.

55

Német nyelv

4. évfolyam

Célok és feladatok

A negyedik évfolyamon kezdődő kisgyermekkori idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi:

egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megala-

pozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanu-

lási stratégiák kialakításának megalapozása.

Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra

érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenysé-

gekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv

elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem

várhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nem-

igen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak.

Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alap-

ján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a

konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásá-

val érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára.

A kerettanterv az 1–4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomkö-

reire és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb,

melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük

nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen

nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek

órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a

tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan.

A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén

mozognak. Az olvasás és írás bevezetésével célszerű várni, míg a gyerekekben felmerül erre az igény.

Fejlesztési követelmények

Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a

tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni

pár- és csoportmunkában. Ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával.

Témalista (ajánlás)

Én és a családom: bemutatkozás, a család bemutatása.

Az otthon: a szűkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása; kedvenc állatok;

kedvenc játékok.

Étkezés: kedvelt és kevésbé kedvelt ételek, italok.

Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron; testrészek.

Iskola: az osztályterem tárgyai, az iskola helyiségei.

Tágabb környezetünk: állatok a világ különböző tájain.

Szabadidő, szórakozás: kedvenc időtöltés.

Témakörök, tartalmak

A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti köve-

telményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza.

Kommunikációs szándékok

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:

56

köszönés, elköszönés,

bemutatkozás,

köszönet és arra reagálás.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:

tetszés, nem tetszés.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:

dolgok, személyek megnevezése,

információkérés, információadás,

igenlő vagy nemleges válasz,

Fogalomkörök

Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Birtoklás kifejezése

Térbeli viszonyok

Időbeli viszonyok

Mennyiségi viszonyok

Minőségi viszonyok

A továbbhaladás feltételei

Hallott szöveg értése

A tanuló megért

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel vála-

szol;

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést.

Beszédkészség

A tanuló

egy szóval, vagy hiányos, egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogal-

mazott kérdésre,

ismert dolgokat megnevez,

néhány mondókát, verset, dalt reprodukál.

Olvasott szöveg értése

A tanuló

felismeri tanult szavak írott alakját,

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért;

ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál.

Íráskészség

A tanuló

lemásol ismert szavakat

57

4. évfolyam

Tartalom

a) Kommunikációs szándékok

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

köszönés, elköszönés Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen!

Tschüs!

bemutatkozás Ich heiße …

köszönet és arra reagálás Danke! Bitte!

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

tetszés, nem tetszés Das finde ich gut / blöd!

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist …

információkérés, információadás Wie ist …? Prima.

igenlő vagy nemleges válasz ja, nein, nicht

tudás, nem tudás Ich weiß (nicht).

b) Fogalomkörök:

Fogalomkörök Fogalomkörök nyelvi kifejezései

Cselekvés, történés,

létezés kifejezése

jelenidejűség Präsens Ich bin Zu Hause. Die

Sonne scheint schön.

Térbeli viszonyok irányok, helymeg-

határozás

hier, dort, links, rechts,

oben, unten

Időbeli viszonyok időpont um, am, wann? um 8 Uhr, am Freitag

Mennyiségi viszonyok határozott mennyi-

ség

eins, zwei...

ein Ball, eine Schülerin

Minőségi viszonyok Wie? Ich bin groß, meine

Freundin ist klein.

Esetviszonyok névszók a mondat-

ban

Nominativ Die Katze ist schwarz.

Szövegösszetartó esz-

közök

kötőszók,

névmások

und/oder/aber/

das

ich, mein,

58

IDEGEN NYELV

5-8. évfolyam

Célok és feladatok

Az ötödik évfolyam megkezdésekor már minden diák (legalább) egy éve tanulja az idegen nyelvet. Meg-

értik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak

magukban, és néhány alapvető stratégiát már használnak.

A négy tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása

értelmes munkával. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a

középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik.

Az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok

olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szöve-

gek olvastatásával.

A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk,

hanem információszerzésre, illetve információ-feldolgozásra. A kereszttantervi törekvések hozzájárulnak

az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva

dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak.

A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv sza-

bályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete

ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság erősségük

a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél,

hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanu-

lóvá válni.

A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek

lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok,

újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást.

A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhető szintet, mellyel képesek ismert témakörök-

ben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni.

Fejlesztési követelmények

A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a

tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Továbbfejleszthető

nyelvtanulási stratégiákat használ. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi

hatásokat ( pl. reklám, popzene) is megpróbálja hasznosítani.

Témalista (ajánlás)

Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek; családi ünne-

pek.

Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése.

Tágabb környezetünk: falu, kisváros, nagyváros, ország; a lakóhely bemutatása.

Természeti környezetünk: a természet megóvása; Földünk nevezetes tájai; veszélyeztetett növé-

nyek és állatok.

Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola.

Egészséges életmód.

Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; különleges ételek és ételreceptek.

Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ajándékok ünnepekre.

Utazás: utazási előkészületek; a kedvenc közlekedési eszközöd.

59

Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, videó, számítógép és olva-

sás.

5. évfolyam

A továbbhaladás feltételei

Hallott szöveg értése

A tanuló

ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért;

ismert nyelvi eszközökkel, egyszerűen megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr.

Beszédkészség

A tanuló

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre néhány szóban, vagy egyszerű mondatban

válaszol;

tanult minta alapján egyszerű mondatokat mond, kérdéseket tesz fel;

megértési probléma esetén segítséget kér.

Olvasott szöveg értése

A tanuló

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat megért;

ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló rövid szövegben fontos információt megta-

lál;

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti.

Íráskészség

A tanuló

ismert nyelvi elemekből álló rövid mondatokat helyesen lemásol.

6. évfolyam

A továbbhaladás feltételei

Hallott szöveg értése

A tanuló

utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos in-

formációt kiszűr;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét meg-

érti.

Beszédkészség

A tanuló

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol;

tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,

kérdéseket tesz fel;

megértési probléma esetén segítséget kér;

tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz.

Olvasott szöveg értése

A tanuló

60

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat megért;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos in-

formációt megtalál;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló rövid szöveg lé-

nyegét megérti.

Íráskészség

A tanuló

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen lemásol.

7. évfolyam

A továbbhaladás feltételei

Hallott szöveg értése

A tanuló

megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket

megért;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét meg-

ért;

ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből

kikövetkezteti.

Beszédkészség

A tanuló

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre mondatokban válaszol;

egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,

kérdéseket tesz fel,

eseményt mesél el;

megértési probléma esetén segítséget kér;

beszélgetést kezdeményez, befejez.

Olvasott szöveg értése

A tanuló

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget megért;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;

egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért;

ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott

szövegben kikövetkezteti.

Íráskészség

A tanuló

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid szöveget diktálás után leír;

egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz;

ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír.

61

8. évfolyam

A továbbhaladás feltételei

Hallott szöveg értése

A tanuló

utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket

megért;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt

kiszűr;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;

ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 sza-

vas szövegből kikövetkezteti;

jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lé-

nyeges információt a lényegtelentől elkülöníteni.

Beszédkészség

A tanuló

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol;

egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,

kérdéseket feltesz,

eseményeket elmesél;

megértési probléma esetén segítséget kér;

egyszerű párbeszédben részt vesz.

Olvasott szöveg értése

A tanuló

ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott

szövegben kikövetkezteti;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt

megtalál;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;

egyszerű történetet megért;

jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen

nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti;

jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges

információt a lényegtelentől elkülöníti.

Íráskészség

A tanuló

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után leír;

egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;

egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz;

ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír.

62

MATEMATIKA 5. évfolyam:

A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása. A

tízes számrendszer biztos ismerete. Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes

számok körében.

Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása

két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése. Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapmű-

velet esetén.

Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel.

Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása.

Szakasz másolása, adott távolságok felmérése. Felezőmerőleges szemléletes fogalma.

Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét ese-

tekben.

Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban.

A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei.

Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése.

Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.

6. évfolyam:

Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Tört,

tizedestört, negatív szám fogalma. Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel.

2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság.

A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel.

Egyszerű elsőfokú egy-ismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel. Biztos tájé-

kozódás a derékszögű koordinátarendszerben.

A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése.

Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése.

Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása.

Téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben. A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása.

Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése.

Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.

63

7. évfolyam:

Gondolatok (állítások, feltételezések, választások, stb.) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése. Egy-

szerű állítások igazságának eldöntése. Sorbarendezés, kiválasztás legfeljebb 4 elem esetén.

Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolútértékű egészek, törtek, tízedestörtek körében egyszerű ese-

tekben.

10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10-nél nagyobb számok normálalakja.

Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban.

Egyszerű százalékszámítási feladatok.

Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése. Egyszerű elsőfokú

egy ismeretlenes egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel is.

Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben.

Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok)

keresése.

Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése a szabványos mértékegységeinek

ismerete.

Háromszögek területének kiszámítása.

Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése.

Szögfelező szerkesztése. Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések. Háromszögek és kon-

vex négyszögek belső szögeinek összege.

Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok valamint a forgáshenger hálójának felismerése, jellemzé-

se.

A gyakoriság fogalma. Egyszerű grafikonok olvasása, készítése.

8. évfolyam:

Szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás. Szövegértelmezés egyszerű esetekben.

A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén.

Sorbarendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása. Alapműveletek helyes

sorrendű elvégzése egyszerű esetekben a racionális számkörben.

Egyszerű algebrai egész kifejezések (képletek) átalakítása, helyettesi értékének kiszámítása. Elsőfokú

egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel.

x = a x+b függvény és ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén.

Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata.

Adott pont eltolása adott vektorral.

Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban.

Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül).

Relatív gyakoriság. Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban. Gra-

fikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben.

64

INFORMATIKA

A továbbhaladás feltételei

5. osztály

Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. A tanuló értse, hogy ugyanazt az ismeretet különféle

jelekkel leírhatjuk. Tudjon alapszinten kommunikálni az adott programokkal. Tudjon tájékozódni a szá-

mítógép könyvtárstruktúrájában. Tudjon mappákat és fájlokat létrehozni, másolni, törölni. Képes legyen

ábrákat, rajzokat készíteni rajzolóprogrammal.

6. osztály

A tanuló értse meg, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Legyen képes kezelni a bil-

lentyűzetet és az egeret. Legyen képes háttértárak és könyvtárak váltására, könyvtárba való belépésre,

kilépésre és mozgásra a könyvtárfaszinteken. Legyen képes egyszerű hétköznapi, algoritmusokat értel-

mezni, illetve végrehajtani. Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. Tudjon szöve-

get karakterszinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár

szabadpolcos állományában. Legyen képes megkülönböztetni a főbb dokumentumtípusokat. Tudjon szer-

ző és cím szerint dokumentumokat keresni a betűrendes leíró katalógusban.

7. osztály

A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép

könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyi-

két vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Készít-

sen (néhány utasításból álló) egyszerű algoritmusokat. Képes legyen többféle formázást tartalmazó do-

kumentumot készíteni. Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz. Tudjon informá-

ciót keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia). Tudja, hogy az iskolai könyvtáron kívül

használhatja a közművelődési könyvtárat is.

8. osztály

A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. A

tanuló ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Tudjon néhány lépéses algoritmusokat

alkotni. Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníte-

ni. Tudja, hogy a tárgyszó, illetve szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki. Tudjon a szakjelzet alapján a sza-

badpolcon ismeretterjesztő műveket keresni. Legyen képes – segítséggel – egyszerű keresési feladatokat

megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával.

65

Természetismeret 5. osztály

Legyen képes konkrét természeti formák, tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek, folyamatok megfi-

gyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élőszóban, rajzban és írásban. Tudja felidézni a természeti és az

ember által létesített környezetére vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. E képzetek alapján

tudjon ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni.

Legyen képes a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Fogalmazza meg, milyen az

aktuális időjárás. Tudja a tanult mértékegységek alkalmazásával a vizsgált jelenségeket mennyiségileg is

jellemezni, és a mért adatokat értelmezni. Tudja megkülönböztetni a különböző halmazállapotokat, és

értse azok változását. Jellemezze az évszakokat időjárásuk szerint. Ismerje az időjárást kialakító legfonto-

sabb tényezőket. Jellemezze éghajlatunkat. Ismerje az időjárási események és a felszín változása közötti

összefüggéseket.

Tudja értelmezni az egyszerű felszínformákat kialakulásuk szerint. Tudjon jellemző tulajdonságokat

mondani megfigyelt kőzetmintákról. Ismerje fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztető tevékeny-

ségét. Értse meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelősek.

Tudja megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket. Megfigyelt tulajdonságaik

alapján jellemezze azokat. Ismerje a táplálkozásunkban betöltött szerepüket.

Ismerje fel a települési környezet leggyakrabban előforduló állatait és a háziállatokat. Legyen tisztában az

állatvédelem jelentőségével, erkölcsi szabályaival.

6. osztály

Tudjon a tanuló a konkrét környezeti jelenségekből általánosítani, elvonatkoztatni. Ismerje fel és értse

meg a vizsgált jelenségekben, folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolatokat, összefüggéseket, tör-

vényszerűségeket. Legyen képes alapvető méréseket elvégezni, és a mért adatokat értékelni. Ismerje fel

ezek közül azokat, amelyek veszélyesek lehetnek, tudja elkerülni azokat! Bemutatás után legyen képes

egyszerű kísérleteket fegyelmezetten és a balesetvédelmi, érintésvédelmi, tűzvédelmi szabályok betartá-

sával megismételni, a tapasztalt jelenséget elmondani.

Elemi szinten tájékozódjon a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével. Használja a térképet

egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére, tudjon adatokat leolvasni a domborzati és vízrajzi térképek-

ről. Tudja felsorolni a kontinenseket és óceánokat. Legyenek egyszerű, szemléletes képzetei a földrajzi

övezetekről.

Ismerje fel jellemző álló- vagy mozgóképről és leírás alapján hazánk nagytájait, lakókörnyezetének né-

hány nevezetes települését, az ország fővárosát.

Tudja felidézhető képzetei segítségével jellemezni a hazai életközösségeket. Tudjon egyszerű tápláléklán-

cokat bemutatni. Ismerje a legjellegzetesebb hazai növény- és állatfajok testfelépítését, életmódját. Értse

meg a természet védelmének jelentőségét.

66

Fizika 7. osztály A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására.

Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, erő, hőmérséklet,

energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit.

Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben (pl. hó olvadása, vizes ruha

száradása).

Legyen tisztában az energiamegmaradás törvényének alapvető jelenőségével. Értse, hogy egyszerű gé-

pekkel csak erőt takaríthatunk meg, munkát nem.

Legyen képes kisebb csoportban, társaival együttműködve egyszerű kísérletek, mérések elvégzésére, azok

értelmezésére.

8. osztály A diák ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket a tanórán és az iskolán kívüli életben egy-

aránt.

Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását.

Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással

egyszerű elektromos kapcsolások összeállítására, feszültség- és árammérésre. Tudja értelmezni az elekt-

romos berendezéseken feltüntetett adatokat.

Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelentőségét és megvalósításának lehetőségeit.

Tudja az anyagokat csoportosítani elektromos és optikai tulajdonságaik szerint.

Legyen tisztában a szem működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg sze-

repét. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket.

Legyen képes alapvető tájékozódásra az iskolai könyvtár lexikonjai, kézikönyvei, természettudományos

ismeretterjesztő könyvei, folyóiratai között.

67

Biológia 7. osztály

Ismerjék az életközösségek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külső felépítését,

életmódját.

Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert élőlényeiből.

Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges

ismertetőjegyeit.

Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti

összefüggésre.

Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfon-

tosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására.

Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására.

Ismerjék, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani.

Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére.

8. osztály

Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit, és ismerjék ezek működésének

lényegét.

Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteket tudjanak szerezni a

népszerűsítő művekből, és tudásuknak megfelelő szinten legyenek képesek az információk kritikus érté-

kelésére.

Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni.

Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a ko-

rai szexuális élet ártalmas lehet.

Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között

is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a

más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel.

Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelőzésének fontossá-

gát.

68

KÉMIA

7. évfolyam

A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma

azonos a semleges atomban. Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom proton-

száma közti összefüggést. Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai

jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Ismerje fel a tanult anyagokat tu-

lajdonságaik alapján. Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alapján szakszerűen mu-

tassa be. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, is-

merje helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat. Ismerje az égés folyamatának lé-

nyegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén. Társítson

minél több hétköznapi példákat a tanultakhoz.

8. évfolyam

A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Nevezze meg a részletesen tanult

elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatá-

sára. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísér-

letek alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megis-

mert változásaikat, reakcióikat a megfelelő típusba. Társítson minél több hétköznapi példákat a tanultak-

hoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi esz-

közöket. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, is-

merje helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tu-

lajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alap-

ján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal. Sorolja

fel a természetes vizek összetevőit. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelensé-

geket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit.

69

Földrajz

7. osztály

A tanuló legyen képes az egyes kontinensek, tájak, országok természeti és társadalmi-gazdasági jel-

lemzőit bemutató képek, ábrák, adatok elemzésére, tanári irányítás alapján alapvető összefüggések felis-

merésére. Tudja megadott szempontok alapján bemutatni az egyes kontinenseket, tipikus tájaikat, legfon-

tosabb országaikat. Ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit. Legyen ké-

pes különböző térképi és egyéb földrajzi tartalmú információk felhasználására a témákhoz kapcsolódóan.

Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat.

8. osztály

A tanuló tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellem-

zőit megadott szempontok alapján. Tudja ismertetni hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági

jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét,

hatását az egyes térségek gazdasági életében. Ismerje hazánk környezeti értékeit. Legyen képes önálló

információgyűjtésre a megadott szempontok szerint különböző földrajzi-környezetvédelmi tartalmú in-

formációhordozókból, és tudja feldolgozni ezeket tanári irányítással. Tudja megmutatni térképen és fel-

ismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvé-

süket, kapcsoljon hozzájuk tartalmi jellemzőket.

70

Ének

5. évfolyam

Éneklés

További 15 – az éneklés tartalmánál felsorolt – szemelvény csoportos éneklése emlékezetből.

A szózat éneklése emlékezetből.

Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal.

Zenehallgatás

Többször hallgatott reneszánsz és barokk művek felismerése részleteik alapján.

A népi hangszerek és a népi zenekar felismerése hallás után.

Reneszánsz és barokk zeneszerzők stílusba besoroló megnevezése.

Improvizáció

Variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel.

Kvintváltó dallam improvizálása (megadott formaképlet és kezdő sorok alapján).

Zenei olvasás-írás

ABC-s hangok megnevezése / leírása G-kulcsban (C’-C”).

6. évfolyam

Éneklés

További 10, az énekes tananyag felsorolt új rétegeiből választott szemelvény átélt, kifejező előadása em-

lékezetből.

Zenehallgatás

Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése.

Többször meghallgatott klasszikus zeneművek felismerése, témáik alapján.

A szimfonikus zenekar hangszercsoportjainak, hangszereinek megnevezése.

A bécsi klasszicizmus zeneszerzői, néhány művük felsorolása.

Improvizáció

Zenei kérdés-felelet szerkesztése (2x2 ütemes terjedelemben).

Zenei olvasás-írás ismeret

Dúr és moll hangnemek kottaképről történő azonosítása 1# -1b-ig.

A módosító jelek értelmezése kottakép alapján.

Tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján.

71

7. évfolyam

Éneklés

További 13, az énekes tananyag felsorolt rétegeiből választott szemelvény megszólaltatása emlékezetből,

köztük:

verbunkos dallam éneklése stílushű előadásban,

népies műdal éneklése szöveggel, emlékezetből.

Zenehallgatás

A magyar nemzeti romantika (évfolyamon tanult) zeneszerzőinek és műveinek vázlatos ismertetése.

A XIX. századi zeneművek megnevezése (szerző, cím) többször hallott részleteik alapján.

A romantika stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása.

A romantika jellegzetes műfajainak felsorolása.

Improvizáció

Dallamalkotás a népdalok megtanult dallam- és formaalkotási törvényszerűségei alapján.

Zenei olvasás-írás

Tájékozódás a kottában: zeneművek (témák, szólamok) követése kottából.

Dúr és moll hangnemek azonosítása kottaképről 2 #–2b-ig.

8. évfolyam

Éneklés

Részvétel a csoportos éneklésben, előadásban.

Dalanyag bővítése 13 énekes szemelvénnyel.

Zenehallgatás

Tudjon többször hallott zeneművet elhelyezni a megfelelő zenetörténeti korszakban.

Improvizáció

Rögtönzési feladatok a tanult nép- és műzenei formák felhasználásával.

Zenei olvasás-írás

A leggyakoribb tempo- és dinamikai jelek alkalmazására való képesség a csoportos és egyéni éneklés

során.

A 8 év anyagának összefoglalásaként könnyű dallamok, ritmusok olvasása-írása.

72

Rajz 5. osztály

A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek esetleg alacsony színvonala nem akadályozhatja meg.

Az ötödikes tanuló általában képes élményeit, érzelmeit, fantáziaképeit, gondolatait vizuális eszközökkel kife-

jezni. Megkülönbözteti a vizuális művészeti ágakat és műfajokat, segítséggel alkalmazza a műalkotások eleme-

zésének megismert módját. Ismeri az őskor és az ókor fő stílusjegyeit, felismer és megnevez koronként legalább

három alkotást. A látványt le tudja rajzolni, egyes tulajdonságait ki tudja emelni. Egyszerű látványt, kitalált tár-

gyat megrajzol emlékezet, képzelet alapján is. Ismeri a téri helyzetek megjelenítésének néhány módját. Képes

vizuális minőségek, egyszerűbb képi közlések szóbeli megfogalmazására, olvasására. Ismeri a tömegkommuni-

káció fő jellemzőit. Ismeri a stílus és a forma szerepét a fogyasztói döntésekben. Alkalmazza a tanult ábrázolási

technikákat.

6. osztály

A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek esetleg alacsony színvonala nem akadályozhatja meg.

A tanulók többségének már saját, személyes képi kifejezésmódja van. A hangulatot, az érzelmeket kieme-

léssel, átírással képes kifejezni. A tartalom- és formaelemzést segítséggel alkalmazza. Példákban felisme-

ri és megkülönbözteti a művészeti ágakat és műfajokat. Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjel-

lemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit, koronként legalább három-három műalkotást tud megnevezni.

A tanuló a megfigyelt és ábrázolt formákon felismeri a szabályszerűségeket. Értelemszerűen alkalmazza a

megismert ábrázolásmódokat. Képes gondolatokat ábrázolni, érzelmeket kifejezni. Érti a funkció szere-

pének fontosságát a tárgytervezésben, képes adott tárgy elemzésére, jelentésének feltárására. Mozgása

összehangolt, ügyesen használja az eszközöket.

7. osztály

A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek esetleg alacsony színvonala nem akadályozhatja meg.

A tanuló rendelkezik az ábrázoláshoz szükséges készségekkel. Kifejező- és tervezőmunkáiban figyelembe

veszi a színek optikai és érzelmi hatását. Adott elemezési szempontok szerint képes műalkotásokat össze-

hasonlítani. Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként

legalább három-három műalkotást, alkotót ismer fel és tud megnevezni. Megfigyeléskor képes megítélni

téri, formai és színviszonylatokat, arányokat, meglátja a lényeges vizuális összefüggéseket, megérti és le

is tudja rajzolni a szabályszerűségeket. Absztrakciós képessége megnyilvánul a lényegkiemelésben, a

geometriai egyszerűsítésben. Képes vizuális információkban eligazodni, azokat kritikusan vizsgálni. Is-

meri a Monge-vetület és az axonometrikus ábrázolás alapjait, több-kevesebb önállósággal megold ilyen

szerkesztési feladatot. Alkalmazza a tárgytervezés módszerét és az elemzés szempontjait.

Problémamegoldási képessége megnyilvánul az önálló alkotó-, tervező-, kivitelező feladatokban. Jártas a

tanulás sajátos vizuális, manuális módjaiban, használja az ábrázolás és alakítás eszközeit.

73

8. osztály

A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek esetleg alacsony színvonala nem akadályozhatja meg.

Az általános iskola befejezésekor a tanuló a tantárgyi munkára fordítható időtől függően, személyiségéből

adódó szinten rendelkezik a vizuális alkotó- és befogadóképesség alapjaival. Képes gondolatokat és érzé-

seket kifejezni. Fantáziáját szabadon ereszti az alkotó-, tervezőfeladatokban. Ízlésítéleteit tudatosan is

meg tudja indokolni, átéléssel hitelesíteni. Adott szempontokat követve alkalmazza a stíluskritikai mű-

elemzést. Ismeri a tanult művészettörténeti korszakok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként

legalább három-három műalkotást, alkotót felismer és képes megnevezni.

Többé-kevésbé önállóan ábrázol teret, tömeget, látszati és axonometrikus rendszerben, szabad kézzel és

szerkesztéssel, szín- és tónusválasztásait képes indokolni. Ismeri a vizuális kommunikáció alapvető jeleit

és szabályait, érti a mindennapi, a tudományos, a műszaki és a művészi, kommunikáció feladatát és a

tömegkommunikáció működését.

Képes adott célra tárgyat tervezni, készíteni. Ismeri a szerkezetformát (pl. Eiffel torony) és a szimbolikus

formát (pl. korona). Érti a kulturált, környezettudatos magatartás szabályait.

74

Technika és életvitel 5. osztály

Egyszerű, mindennapi technikai rendszerek azonosítása. Ismerkedés a környezet tudatos átalakításának

okaival és szükségességével. A kommunikáció alapfogalmainak alkalmazása, tömegkommunikációs esz-

közök kezelése. Egyszerű műveleti algoritmusok értelmezése és végrehajtása (egyszerű tervek és vázlat-

rajzok készítése). Becslés centiméter pontossággal, mérés milliméter pontossággal. Egyszerű műszaki

rajzok leolvasása (méret, elrendezés).

A gyalogos, a kerékpáros és a tömegközlekedés szabályainak és helyes magatartásformáinak alkalmazása.

A családi munkamegosztás felismerése, a házi és ház körüli munkák gyakorlása. A szükséges eszközök és

szerszámok szakszerű és balesetmentes használata. Környezetkímélő magatartás megismerése.

6. osztály

Az információtárolás és -továbbítás eszközeinek használata. Alapáramkörök és logikai áramkörök meg-

különböztetés jelképes rajz alapján. A munkavégzéshez szükséges anyagok, az átalakításukhoz szükséges

szerszámok és gépek kiválasztása, balesetmentes és szakszerű használata. Egyszerű szerkezetek szerelése.

Egyszerű műszaki rajzok használata. Egyszerű háztartási munkák gyakorlati végzése.

7. osztály

Információs rendszerek és csatornák, illetve egyszerű érzékelők működésének megismerése konkrét pél-

dákon. Egy konkrét egyszerű gyártási folyamat bemutatása. Az erőműtípusok egyszerű összehasonlítása.

Az alternatív energiaforrások és a környezetkímélő technológiák áttekintése. Gépek működésének bemu-

tatása vázlatrajzon. Az egyszerű háztartási gépek használata. Korszerű ételsor önálló összeállítása. Az

infrastruktúra elemeinek fölismerése. Jelentős magyar és külföldi találmányok és feltalálok azonosítása.

8. osztály

Otthon és az iskolában található audiovizuális eszközök biztonságos, szakszerű, önálló használata. Vezér-

lések, szabályozások működésének megismerése, áramkörök készítése. A szelektív hulladékgyűjtés felté-

telrendszerének és szükségszerűségének megismerése. A fenntartható fejlődés problémájának megismeré-

se.

75

Testnevelés 4. osztály

Az óraszervezés szempontjából fontos rendgyakorlatok fegyelmezett végrehajtása. Részvétel a közös

gimnasztikában. Mászás kötélen 2-3 fogással. A futás, az ugrás és a dobás feladatok elfogadható végre-

hajtása. A támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatok teljesítése. Részvétel a testnevelési és sportjátékok-

ban.

5. osztály

A tanult rendgyakorlatok végrehajtása az utasításoknak megfelelően. Aktív részvétel a sokoldalú előké-

szítő és gimnasztikai gyakorlatok végzésében. Alapvető jártasság az atlétikai és tornamozgásokban, a

saját test feletti uralom a támasz-, és függésgyakorlatokban. Aktív bekapcsolódás a választott sportjáték-

ba. A test-test elleni küzdelem vállalása. A vízbiztonság megszerzése, egy meghatározott távolság átúszá-

sa a tanult úszásnemben.

6. osztály

Rendgyakorlatok végzése az óraszervezés megkívánta formában. Jártasság a bemelegítésre és a képesség-

fejlesztésre egyaránt alkalmas gyakorlatok végzésében. A tanult tornagyakorlatokban a tanult technikai

elemek alkalmazása. Néhány önvédelmi fogás ismerete.

7. osztály

Az atlétikai mozgások megközelítően helyes technikai végrehajtása. A tornagyakorlat elemek összeköté-

sének biztonsága. Labdajátékokban a csapattársakkal való együttműködésre törekvés. Küzdeni tudás és

sportszerűség.

8. osztály

Rendgyakorlatoknál a kapott utasítások fegyelmezett végrehajtása. A sokoldalú előkészítő és prevenciós

gyakorlatok hatásainak életkornak megfelelő ismerete és azok helyes végrehajtása. Az atlétikai mozgások

összerendezett, önmagukhoz mérten javuló eredményességű bemutatása. A tornagyakorlatok biztonságos

végzése helyes testtartásra törekvéssel. Alapvető labdakezelési ismeretek birtoklása, a játékhelyzetekhez

való alkalmazkodás. Önvédelem, sportszerű küzdeni tudás.

76

Mozgóképkultúra és médiaismeret

7.-8. osztály

A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert esz-

közeit a mozgóképi szövegek értelmezése során alkalmazni is tudja. Képes a technikai reprodukció és a

személyes közlés elhatárolására, a beállítások és a jelenetek elkülönítésére, leírása és értelmezésére. Az

egyes mozgóképi szövegeket tudja elkülöníteni a valóság ábrázolásához való viszonyuk szerint: tudjon

különbséget tenni pl. a dokumentumfilm és a játékfilm között. Az életkorának megfelelő szinten képes a

különböző médiumokból és médiumokról szóló ismeretek összegyűjtésére, azok rendszerezésére, az önál-

ló megfigyelésekre. Tudjon érvelni olyan vitában, amely a médiaszövegek (pl. reklám, hírműsor) valóság-

tartalmáról folynak. A mozgóképi szövegekkel, a média működésével kapcsolatos ismereteit a műsorvá-

lasztás során is alkalmazni tudja.

77

Etika 5. évfolyam

Az emberrel, a társadalommal, vallással és az erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési és feldolgozási ké-

pességek fejlődése. Életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző forrásokból ismeretek össze-

gyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük lévő összefüggések keresésére. Ismerje a vallások közül

az őskori hitvilág fő elemeit, az óegyiptomi, ószövetségi zsidó, ógörög és római vallásokat, a keresztyén-

ség kialakulásának körülményeit és fő tanításait, Jézus Krisztus életének főbb eseményeit és az

ókeresztyén egyház életét.

Az emberrel, a társadalommal, vallásokkal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes

kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni.

Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességek-

kel. Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és rossz, az igaz és hamis,

valamint a szép és a rút között.

6. évfolyam

Az emberrel, a társadalommal, vallással és az erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési és feldolgozási ké-

pességek fejlődése. Életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző forrásokból ismeretek össze-

gyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük lévő összefüggések keresésére. Ismerje a középkori kato-

likus vallásosság és egyház felépítését, fontosabb fogalmait és tanításait, valamint a reformáció fontosabb

ágait, a reformátorokat, tanításaikat, a katolikus megújulás fontosabb állomásait.

Az emberrel, a társadalommal, vallásokkal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes

kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni.

Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességek-

kel. Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és rossz, az igaz és hamis,

valamint a szép és a rút között.

7. évfolyam

Fejlessze az emberrel, a társadalommal, vallásokkal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét le-

gyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni. Ismerje az újkor legfontosabb

szellemi áramlatait (felvilágosodás, szekularizáció).

Ismerje a társas kapcsolatokban szükséges normákat, készségeket, legyen képes az ember és környezete

viszonyának reális érzékelésére, a nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelésé-

re. Alapozza meg továbbá toleráns törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét.

Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári és diákjogokkal és köteles-

ségekkel.

78

8. évfolyam

Fejlessze az emberrel, a társadalommal, vallásokkal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét le-

gyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni. Ismerje a legújabb kor legfonto-

sabb szellemi áramlatait (vallástalanság, elvilágiasodás).

Ismerje a társas kapcsolatokban szükséges normákat, készségeket, legyen képes az ember és környezete

viszonyának reális érzékelésére, a nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelésé-

re. Alapozza meg továbbá toleráns törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét. Tudja, hogy a

párválasztás és a családalapítás milyen felelősséggel jár.

Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári és diákjogokkal és köteles-

ségekkel.

Minden évfolyamon felmerülő témák, melyekről megadott szempontok szerint kell tudnia fogal-

mazást írni vagy felkészülés után élőszóban beszélni:

- az erkölcs fogalma és feladata, fő parancsa,

- a család, a családi élet és annak funkciózavarai,

- szenvedélybetegségek,

- a barátság,

- az emberi életszakaszok és főbb jellemzőik,

- a magyarság itthon, a határokon túl és a világban,

- munka, művelődés, az ember és a természet viszonya.

79

Tankönyvellátási szabályzat

Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Orosháza

2014.

80

A szabályzatot a Szervezeti és Működési Szabályzat részeként kell kezelni.

Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezé-

sének, a tankönyvrendelés helyi rendjének

szabályzata

Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésé-

nek, a tankönyvrendelés helyi rendje szabályozására:

- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,

- 2013. évi CCXXXII. tankönyvellátásról szóló törvény

- 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet alapján kerül sor.

A szabályzat hatálya kiterjed a

- közoktatási intézményre:

Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolára (Orosháza, Előd utca 17.)

- Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tanulóira,

- Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola pedagógusaira, más alkalmazottaira,

- Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tanulóinak szüleire,

- a tankönyvellátásban részt vevő forgalmazóra.

I. rész

A tankönyvmegrendelés előkészítése, a tankönyvtámogatás

1. Alapfogalmak

1. Tankönyv: az a könyv, melyet jogszabályban meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánítottak.

Tankönyvvé a nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus adathordozón rögzített kiad-

vány, könyv, az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként jóváhagyott információhordozó

(a továbbiakban együtt: könyv) és a digitális tananyag nyilvánítható.

2. Munkatankönyv: az a tankönyv, amelynek alkalmazása során a tanulónak a tankönyvben elhelye-

zett, de a tankönyvtől elválasztható és utánnyomással önállóan előállítható feladatlapon kell az

előírt feladatot megoldania.

3. Munkafüzet: az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektro-

nikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított ki-

81

advány, amely alkalmas arra, hogy egy vagy több meghatározott tankönyv tananyagának gyakor-

lását, elsajátítását, alkalmazását elősegítse.

4. Könyvhöz kapcsolódó kiadvány: szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, képletgyűjtemény, táblá-

zatgyűjtemény, képgyűjtemény, atlasz, kottakiadvány, feladatlap, lexikon, hangfelvétel vagy au-

diovizuális mű, szótár, tananyagelem, oktatóprogram, feladatbank, továbbá az a szerzői jogi véde-

lem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e ren-

deletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány és digitális tananyag, amely-

nek az alkalmazása nélkül a kapcsolódó tankönyv ismeretei nem sajátíthatók el; amelynek alkal-

mazása nélkülözhetetlen valamely műveltségi terület, műveltségi részterület, modul, valamint

szakképzési szakterület, szakképzési részszakterület, modul ismeretanyagának átadásához, feldol-

gozásához.

5. Használt tankönyv: az iskolai tankönyvellátás keretében az adott iskolával tanulói jogviszonyban

álló tanuló részére az iskola általa ingyen, vagy térítés ellenében átadott, legalább három hónapon

át használt, majd a tanulótól visszavett, vagy a tanuló által az iskola részére felajánlott tankönyv.

6. Tartós tankönyv: az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely

nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, a nyomdai kivitele megfelel

az e rendeletben meghatározott, a tartós tankönyvekre előírt sajátos technológiai feltételeknek, és

alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják.

7. Tankönyv forgalmazói tevékenység: a tankönyv iskolai tankönyvrendelés teljesítése keretében tör-

ténő eljuttatása a felhasználók (iskolák, szülők, tanulók) részére.

2. Az alkalmazandó tankönyvek kiválasztásának elvei

2.1. Az iskolaigazgató feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban

Az iskolaigazgató, illetve az iskolaigazgató által megbízott személy (a továbbiakban: iskolaigazgató) fel-

adata, hogy a pedagógusok számára hozzáférhetővé tegye a tankönyvjegyzéket, valamint a tankönyvnek

nyilvánított egyéb könyveket, segédleteket.

Az iskolaigazgató biztosítja az intézményen belül azt, hogy a pedagógusok az internetet is igénybe ve-

gyék a tankönyvkínálat megismerése céljából.

2.2. A pedagógusok feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban

82

A pedagógusok az iskolaigazgató által rendelkezésükre bocsátott tankönyvjegyzék, valamint tankönyvnek

nyilvánított egyéb könyvek, segédletek listái, illetve egyéb információforrás alapján kiválasztják tantár-

gyanként az alkalmazandó tankönyveket, egyéb segédleteket.

Amennyiben a következő tanévre vonatkozó hivatalos tankönyvjegyzék nem jelenik meg, a korábbi évek

tankönyvjegyzékei alapján kell megkezdeni a munkát.

A pedagógusok a tankönyvválasztással kapcsolatos feladataikat az alábbiak figyelembe vételével végzik:

- szakmai, valamint

- anyagi, költségvetési szempontok,

- annak mérlegelése, hogy adott tankönyv egy tanéven belül nem változtatható meg.

Szakmai szempontok figyelembe vétele

A pedagógus joga és egyben kötelessége, hogy az oktatási intézmény nevelési programjához, valamint a

helyi tantervhez igazodva tegyen javaslatot az alkalmazandó tankönyvekre.

Amennyiben egy tantárgyat több pedagógus is tanít, akkor a pedagógusok által létrehozott szakmai mun-

kaközösség határozza meg (alkalmas arra, hogy meghatározza), mely tankönyvek kerülnek alkalmazásra.

Anyagi, költségvetési szempontok figyelembe vétele

A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és

tankönyvellátás rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – a minőség, típus és

ár megjelölése nélkül – felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott

tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai

foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell.

A választott tankönyv megváltoztathatatlanságának figyelembe vétele

Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, más felszerelések be-

szerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha az a szülők fizetési kötelezettségével járna.

A pedagógus az általa javasolt tankönyvekről, segédletekről tájékoztatja a szakmai munkaközösséget.

2.3. A szakmai munkaközösségek feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban

A szakmai munkaközösség feladata, hogy az adott tantárgyat tanító pedagógusok véleményét figyelembe

véve meghatározza az alkalmazandó tankönyvek, segédletek körét.

A szakmai munkaközösségnek is figyelembe kell vennie az anyagi, költségvetési szempontokat is.

A szakmai munkaközösség az általa javasolt tankönyvekről, segédletekről tájékoztatja a szakmai munka-

közösség tagjait.

83

3. A tankönyvrendelés előkészítése

Az iskolaigazgató a tankönyvrendelés előkészítési feladatai során a következő tevékenységeket látja el:

3.1. A tankönyvhasználatra vonatkozó javaslatok összegyűjtése

Az iskolaigazgató - a tankönyvrendelés előkészítése érdekében - fogadja a szakmai munkaközösségek

tankönyvekre, segédletekre vonatkozó javaslatait.

3.2. Tankönyvcsomagok összeállítása

A javaslatok alapján tervezetet készít osztályonként arról, hogy milyen tankönyvek, segédletek kerülnek

alkalmazásra.

A tervezetben feltüntetésre kerülnek a tankönyvek

- rendelési száma,

- címe,

- szerzője,

- fogyasztói ára,

- tömege.

(Ha a tankönyvjegyzék a tankönyvcsomagok összeállításakor hivatalosan még nem jelent meg, akkor a

tájékoztatás a korábbi év tankönyvjegyzéke alapján történik, s a fogyasztói árak tájékoztató jellegűek.)

A listák alapján el kell készíteni, hogy egy-egy tankönyvcsomag várhatóan mennyibe fog kerülni.

3.3. A tankönyvrendelési javaslat véleményeztetése

Az előző szempontok alapján összeállított tankönyvrendelési javaslatot az iskolaigazgató véleményezteti

- az iskolai szülő szervezettel (közösséggel) és az iskolai diákönkormányzattal.

Az iskolaigazgató mérlegeli az esetleges új javaslatokat, majd dönt arról, hogy korrigálja-e a tankönyv-

rendelési javaslatot. Döntéséről értesíti az érintetteket.

Amennyiben a javaslatban módosítást végez, módosítja a változással érintett osztályok, csoportok tan-

könyvcsomag összeállítását.

Ezt követően gondoskodik a szükséges feladatok ismételt ellátásáról, az egyetértés megszerzéséről, illetve

a tankönyvrendelési javaslat véleményeztetéséről.

3.5. A tankönyvrendelési javaslat összeállítása

Az iskolaigazgató gondoskodik arról, hogy osztályonként (csoportonként) rendelkezésre álljon az érintett

szervek egyetértését elnyerő, véleményezett tankönyvcsomag.

Ez a lista képezi alapját az egyes tankönyvekkel kapcsolatos mennyiségi szükséglet felmérésének.

84

4. Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata

Az iskolaigazgató tankönyvkedvezmények felmérési feladatainak ellátására felelőst jelöl ki.

A felelős számára rendelkezésre bocsátja az évfolyamonként, indokolt esetben osztályonként, csoporton-

ként összeállított tankönyvcsomag adatokat.

A felelős megszervezi a tanulók, illetve a szülők tankönyvcsomagokról való tájékoztatását.

A tájékoztatást úgy kell megszervezni, hogy az érdekeltektől az iskola részére visszaérkezzen az az in-

formáció, hogy a tanuló számára összeállított tankönyvcsomagból

- mely könyveket kívánja megvásárolni,

- mely könyveket szeretné az iskolai könyvtárból kölcsönözni,

- mely könyvekre nem tart igényt, mivel rendelkezik vele,

- esetleg mely könyveket szeretné használt könyvként megvásárolni.

A tájékoztatás mellett gondoskodik arról, hogy a tanulók, illetve a szüleik tájékoztatást kapjanak a tan-

könyvkedvezmények rendszeréről.

A tankönyvkedvezmények iránti igények felmérése Nkt. 7. § (1) bekezdés szerinti felmenő rendszerben

bevezetésre kerülő ingyenes iskolai tankönyvellátással nem érintett iskolai évfolyamokon,

- miden év június 10-éig történik azoknál a tanulóknál, akik a határidő időpontja előtt 15 nappal az

iskola tanulói,

A tankönyvkedvezmény iránti igényeinek felmérési rendje

Az igény bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal a felelős gondoskodik arról, hogy a tanuló, kiskorú

tanuló esetében a szülő írásbeli tájékoztatást kapjon az igénybejelentési határidőről, valamint

- az igénybe vehető normatív kedvezményekről, és a normatív kedvezményen túl is igénybe vehe-

tő kedvezményekről, ha az iskola állapított meg ilyen kedvezményeket.

- arról, hogy a kedvezményeket mely formanyomtatványon lehet benyújtani,

- arról, hogy a formanyomtatványokhoz hogyan lehet hozzájutni,

- arról, hogy milyen okmányokat kell bemutatni.

85

Az iskola által meghatározott, normatív kedvezményen túli kedvezményekről az iskola – a helyben szo-

kásos módon – hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét,

feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját, és az igénylés elbírálásának elveit.

A felelős gondoskodik arról, hogy a szükséges formanyomtatványok rendelkezésre álljanak, hogy az

igénylők a nyomtatványokhoz hozzájussanak.

A felelős összegyűjti a beérkező igényeket.

Az igények áttekintése alaki és tartalmi szempontból

Az igényeket azok átvételekor ellenőrizni kell alaki és tartalmi szempontból. Hiányos kitöltés esetében

segíteni kell a kitöltésben.

Az igények átvételekor ellenőrizni kell, hogy a szükséges dokumentumokat az igénylő bemutatta-e, s az

azokon szereplők megfelelnek-e a kedvezménynyújtási feltételeknek.

A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:

- a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás,

- tartósan beteg tanuló estén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról

szóló igazolás,

- a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakvéleménye,

- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény estén az erről szóló határozat.

(A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként elfogadható a bérjegyzék, a lakossági folyó-

számla-kivonat, a postai igazolószelvény.)

Ha a dokumentumok bemutatásra kerültek, és megfelelőnek bizonyultak, akkor az igénylésen az iskola-

igazgató, illetve az általa felhatalmazott személy e tényt rögzíti.

Azok az igények, melyekhez a dokumentumokat nem mutatták be, vagy azok nem feleltek meg a feltéte-

leknek, rögzíteni kell ezt a tényt, s azokat tényleges igényként kezelni nem lehet.

5. A kedvezményekre érkezett igények összesítése

Az igazgató felelőst jelöl ki a kedvezményekre érkezett igények összesítésére.

A felelős a kedvezményekre érkezett igényeket összesíti.

Az összesítést az alábbi fő tagolásban készíti:

- I. normatív kedvezményre való igény

- II. normatív kedvezményen túli igény további kedvezményre.

86

A normatív kedvezményre való igény összesítése

A normatív kedvezményre való igény összesítése során az összesítést az alábbi rendben kell vé-

gezni:

- osztályok szerinti összesítés,

- intézményi összesítés.

Az osztályonkénti összesítés – az osztály megnevezésével – tartalmazza:

- a tanulók nevét,

- a tanulóazonosító számot,

- a normatív kedvezményre jogosító feltételt,

- összesítést arra, hogy a kedvezmény hány tanulót érint.

Az intézményi szintű összesítés tartalmazza:

- az osztályt,

- az érintett tanulólétszámot,

- a kedvezménnyel érintett tankönyvcsomagok értékét.

A normatív kedvezményen túli kedvezményre való igény összesítése

(csak abban az esetben, ha az iskolának van lehetősége további kedvezmények nyújtására)

A normatív kedvezményen túli kedvezményekre való igény összesítése során az összesítést az

alábbi rendben kell végezni:

- osztályok szerinti összesítés,

- intézményi összesítés.

Az osztályonkénti összesítés – az osztály megnevezésével – tartalmazza:

- a tanulók nevét,

- a tanulóazonosító számot,

- a normatív kedvezményen túli kedvezményre jogosító feltételt (amennyiben vannak),

- összesítést, hogy

- a kedvezmény hány tanulót érint.

Az intézményi szintű összesítés tartalmazza:

- az osztályt,

- az érintett tanulólétszámot.

87

6. A kedvezményekre érkezett igények teljesítési lehetőségeinek áttekintése

A kedvezményekre érkezett igények teljesítési lehetőségeinek áttekintése a tankönyvellátás kiemelt fel-

adata.

A nevelőtestületi döntés előkészítése céljából az iskolaigazgató javaslatot készít a rendelkezésre álló tan-

könyvtámogatás felhasználására.

A tankönyvtámogatás felhasználásával kapcsolatban az igazgató javaslata tartalmazza:

- a normatív kedvezményre jogosultak összesített igényeit, valamint

- a normatív kedvezmény körén kívül eső kedvezményekre érkezett összesített igényeket,

- javaslatokat az igények kielégítésére vonatkozóan.

Az igazgató a tájékoztatás során ismerteti

- az intézményt megillető tankönyvtámogatás összegét,

- a tankönyvtámogatás összegéből azt az összeget (a tankönyvtámogatás legalább 25 %-át), melyet

- tankönyv, illetve

- az iskolában alkalmazott

- ajánlott és kötelező olvasmányok,

- elektronikus adathordozón rögzített tananyag,

- kis példányszámú tankönyv

vásárlására kell fordítani, melyek az iskola tulajdonában maradnak, és az iskolai könyvtár állomá-

nyába kerülnek.

- a tankönyvtámogatás összegéből azt az összeget, melyből

- a normatív kedvezményre jogosultak tankönyv kiadásai finanszírozhatóak,

- a normatív kedvezmény körébe nem tartozó kedvezmények adhatóak.

Az igazgató a teljesítendő igények, valamint a tankönyvtámogatás kötött (könyvtári állományt növelő

könyvbeszerzése), valamint szabad felhasználású része közötti egyensúly megteremtésével állítja össze

javaslatát.

Ha az igazgató úgy látja, hogy lesznek olyan igények, melyek teljesítéséről az iskola az iskolai tankönyv-

támogatás rendszerében várhatóan nem tud gondoskodni, kezdeményezi a tankönyv– és tanszerellátás

támogatásának megállapítását a fenntartó egyháznál.

7. Az érintett szervek tájékoztatása a kedvezményekre benyújtott igényekről és a tankönyvtámoga-

tás összegéről

Az iskolaigazgató a kedvezményekre benyújtott igényekről és a tankönyvtámogatás összegéről minden év

június 15-ig tájékoztatja

- a nevelőtestületet,

88

- az iskolai szülői szervezetet (közösséget),

- valamint a diákönkormányzatot),

és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

Az iskolaigazgató tájékoztatást ad arról is, ha kezdeményezte a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának

megállapítását a fenntartónál. Tájékoztatása kiterjed a támogatás iránti igény nagyságrendjére is.

8. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása

A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület minden év június 20-áig dönt.

Az igazgató a nevelőtestület döntésének elősegítése céljából a nevelőtestület rendelkezésére bocsátja a

kedvezményekre vonatkozó igények osztályonkénti, és iskolai szintre elkészített összesítését, valamint azt

a felmérést, mely tartalmazza, a tanulók új tankönyv, használt tankönyv, valamint tankönyvkölcsönzési

igényét.

A tankönyvtámogatás módjának meghatározásakor a nevelőtestület számára rendelkezésre kell bocsátani

a korábbi belépő évfolyamok tankönyv és kedvezmény iránti igényeit, valamint a várható létszám adato-

kat. A rendelkezésre álló információk alapján a nevelőtestületnek meg kell becsülnie a belépő évfolyam-

mal kapcsolatos támogatási igényeket. Ezeket az igényeket is figyelembe kell vennie a már ténylegesen

nyilvántartott igények mellett.

A nevelőtestület a tankönyvtámogatás módját írásban is rögzíti.

A nevelőtestület az osztályfőnökök bevonásával értesíti a tankönyvtámogatás módjáról az érintett tanuló-

kat, kiskorú tanuló esetén a szülőt.

9. A tankönyvrendelés összeállítása

Az iskolaigazgató gondoskodik a tankönyvrendelés összeállításáról. Az összeállítás során az igazgató

figyelembe veszi

- a tanulók, szülők által jelzett új tankönyv igényeket,

- az iskolai tankönyvtámogatás felhasználási módja meghatározása alapján megvásárolandó to-

vábbi könyveket,

- az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát.

A tankönyvrendelés összeállításának határideje minden év április utolsó munkanapja.

89

A tankönyvrendelés összeállításának véglegesítése előtt a rendelést ismételten át kell tekinteni abból a

szempontból, hogy a tankönyvrendelés alapján az iskola minden tanulója részére biztosítani tudja-e a tan-

könyvhöz jutás lehetőségét:

- új tankönyv vásárlásával,

- tankönyvtámogatással,- a könyv iskola általi megvásárlásával és a tanuló számára történő ingye-

nes átadással,

- tankönyvkölcsönzéssel – a könyvtári állományból,

- a tankönyv napközis, illetve tanulószobai hozzáférésével.

10. A kölcsönözhető könyvek jegyzékének közzététele

Az iskolaigazgató gondoskodik arról, hogy közzétételre kerüljenek azoknak

- a tankönyveknek a jegyzéke (a tankönyvlista kézhezvételekor)

- az ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzéke minden év május 31-ig, melyeket az iskola

könyvtárából a tanulók kikölcsönözhetnek.

A közzétételről a helyben szokásos módon kell gondoskodni.

90

II. rész

Az iskolai tankönyvellátás rendje

1. Az iskolai tankönyvellátás rendjére vonatkozó döntés

Az iskolai tankönyvellátás rendjében kell meghatározni a tankönyvellátási feladatok végrehajtását.

A tankönyvellátás rendjéről évente a nevelőtestület dönt.

A tankönyvellátási szerződést évente a tankönyvrendelés megkezdése előtt megköti a Könyvtárellátó

Nonprofit Kft-vel (KELLO).

2. A tankönyvellátásban közreműködők kijelölése

Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért teljes intézményi szinten az igazga-

tó felelős.

Az igazgató elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv - érté-

kesítésben közreműködő személyt: a tankönyvfelelőst, aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos

feladatok ellátásában.

A feladatellátásban való közreműködés a nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapo-

dásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét.

Az igazgató, illetve az általa megbízott személy: a tankönyvfelelős feladata, hogy a pedagógusok számára

hozzáférhetővé tegye a tankönyvjegyzéket, valamint a tankönyvnek nyilvánított egyéb könyveket, segéd-

leteket.

Az iskolaigazgató biztosítja az intézményen belül azt, hogy a pedagógusok az internetet is igénybe ve-

gyék a tankönyvkínálat megismerése céljából.

3. Az iskolai tankönyvellátás keretében ellátandó feladatok

Az iskolai tankönyvellátás keretében biztosítani kell, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész

tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatóak legyenek.

Az iskolai tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettő alkalommal jogosult a

tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Második alkalommal a tanuló e

jogával akkor élhet, ha a tankönyv használhatatlanná vált, megsemmisült, elveszett, feltéve, hogy nem

terheli szándékosság ezek bekövetkeztében, és azt az iskola igazolja.

91

Ha a tanuló iskolát vált – az e tényről kiállított iskolai igazolás felmutatásával – az új iskolában alkalma-

zott tankönyvet a tankönyvjegyzékben szereplő áron jogosult megvásárolni.

Az iskolai tankönyvellátás során el kell látni a következő feladatokat:

- tankönyv beszerzése,

- tankönyv tanulókhoz való eljuttatása.

Az iskolai tankönyvellátási feladatok elláthatóak:

- az iskola közreműködésével, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. bevonásával.

Felelősségi szabályok:

a tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért az iskola felel.

4. Tankönyvellátási szerződés kötése

A tankönyvellátási szerződést minden év március utolsó munkanapjáig kell megkötni, illetve szükség

szerint módosítani.

A szerződés tervezet tartalmi ellenőrzése

A tankönyvellátási szerződés megkötése előtt ellenőrizni kell, hogy az tartalmazza ezen a jogszabályban

meghatározott kötelező tartalmi elemeket:

- az iskola nevét, székhelyét, OM azonosító számát;

- a tankönyvforgalmazó azonosító adatait (név, cím, székhely, adószám, pénzforgalmi bankszámla-

szám, képviselő neve,

- azt a tanévet (tanéveket), amelyekre a szerződés szól,

- az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyét, az iskolai működés kereteit,

- annak a személynek a nevét, aki a Könyvtárellátó, illetve az iskola részéről (a továbbiakban: iskolai

tankönyvfelelős) a tankönyvellátás végrehajtásáért felel,

- szükség esetén a használt tankönyvek visszavásárlásával és forgalmazásával kapcsolatos feladatmeg-

osztást,

A tankönyvellátási szerződésre vonatkozó egyéb szabályok

A tankönyvellátási szerződésben a kötelező elemeken túl más területre vonatozóan is ki lehet térni.

92

A tankönyvellátási szerződést az iskola nevében az iskolaigazgató írja alá, mivel ő képviseli az iskolát.

A tankönyvellátási szerződésben javasolt kitérni arra is, hogy a tankönyvellátás megszervezése során mi-

lyen feladatokat vállal az iskola, s melyeket kell ellátni a forgalmazónak.

Fel kell tüntetni azon személyek nevét, akik mindkét részről felelősek a tankönyvrendelésért.

5. Adatszolgáltatás a tankönyvforgalmazó részére

Az iskola gondoskodik arról, hogy a tankönyvforgalmazó részére a jogszabályban meghatározott adat-

szolgáltatást biztosítsa.

Az iskola a kötelező adatszolgáltatás keretében a Könyvtárellátónak átadja a tanulók következő adatait:

- tanuló neve,

- oktatási azonosító számát,

- anyja, gondviselője nevét,

- kedvezményre jogosultságát,

- lakcímét

A személyes adatok kizárólag a tankönyvjegyzékben meghatározott áron történő tankönyvvásárláshoz

való jogosultság megállapítására használhatók fel. Az e bekezdés alapján átadott személyes adatok az

átadásuk napját követő tizenkettő hónapig tárolhatók.

6. Tankönyv értékesítési feladatok

A tankönyv értékesítési feladatokat a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. végzi.

A megrendelés, szállítás, elszámolás módját a Tankönyvellátási szerződés részletesen tartalmazza, amely

minden évben megkötésre kerül.

A tankönyvek biztonságos tárolási, őrzési feltételeinek biztosítása

Az iskolaigazgató a tankönyvfelelős bevonásával gondoskodik arról, hogy a tankönyvek az iskolán belül

biztonságos helyen őrzésre kerüljenek.

A tankönyvek magas értékére való tekintettel az őrzésről olyan helyiségben kell gondoskodni, mely

riszatóberendezéssel védett, és/vagy rácsos ablakkal és ajtóval ellátott.

A biztonságos őrzés érdekében az iskolaigazgató elrendelheti az őrzési célú ügyelet tartását.

A tankönyv értékesítésében közreműködő díjazása

93

Az iskola számára a Könyvtárellátó díjazást fizet.

A díjazás forrása a Könyvtárellátó által a tankönyvellátási szerződés alapján az iskolának átengedett

összeg.

A díjazás további részletei a tankönyvfelelős megbízási szerződésében kerülnek rögzítésre.

A tankönyvtámogatás összegének kezelése

A Könyvtárellátónak számla ellenében átutalja a tankönyvtámogatás összegéből az iskola a normatív

kedvezményben részesülők tankönyvcsomagjainak árát. (A tartós tankönyvek az iskola tulajdona marad,

a tanuló csak használatra kapja meg.)

A tankönyvtámogatás összegéről a tanuló, illetve a szülő nevére szóló számla nem állítható ki.

7. A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás

A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskolák részére

eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban, könyvtárszobában kell elhelyezni, és könyvtári kölcsön-

zés útján kell a tanulókhoz eljuttatni.

8. A tankönyv és tartós tankönyv kölcsönzésével kapcsolatos szabályok

A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával kapcsolatos szabályok

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a

kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának

megtéríteni.

Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökke-

nést.

A kártérítés összegét a könyv rendeltetésszerű elhasználódási fokát alapul véve kell meghatározni.

A kártérítési összeget csökkenteni, mérsékelni lehet, illetve el lehet tekinteni a kártérítéstől akkor, ha a

tanuló anyagi és szociális helyzete indokolja. A kártérítési összegre a könyvtáros tesz javaslatot, melyet

az igazgató hagy jóvá.

Az igazgató dönt a kártérítési összegek csökkentése, mérséklése tárgyában.

A tankönyv iskolai könyvtárból történő megvásárlásának szabályai

A tankönyv az iskolai könyvtárból megvásárolható.

A megvásárlás feltétele, hogy a tanuló

- a tankönyvet legalább 3 hónapig használja,

- a tankönyv áraként a tanuló, illetve a szülő a tankönyv rendeltetésszerű elhasználódási fokát ala-

pul vevő árat kifizesse.

A tankönyv árára a könyvtáros tesz javaslatot, melyet az iskolaigazgató hagy jóvá.

94

II. rész

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

1. Pénzügyi bonyolítási feladatok

Az iskola a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. számláját, mint könyvvásárlást könyveli le.

A számla alapján részletező nyilvántartást kell készíteni a normatív tankönyvtámogatással való elszámo-

lás érdekében.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell azt, hogy

- mely tanulók részesültek ingyenes tankönyvben úgy, hogy a könyv részükre átadásra került,

- melyek azok a könyvek, melyek a napköziben, tanulószobán állnak a tanulók rendelkezésére,

- melyek az iskolai könyvtár állományát gyarapító tankönyvek.

Az ingyenes tankönyvben részesülők tankönyv átvételét a tankönyvfelelős által az értékesítéskor vezetett

nyilvántartása igazolja – melyben a jogosultak aláírásukkal igazolják az átvételt.

A napközibe, tanulószobába kiadott könyvek átvételét a napközis, illetve tanulószobai foglalkozást tartó

pedagógusoknak kell igazolniuk.

Az iskolai könyvtár állományát gyarapító tankönyveknek ténylegesen be kell kerülniük a könyvtár könyv

állományába. A könyvtárnak írásban kell dokumentálnia a tankönyvek átvételét.

2. Hatályba léptető rendelkezések

A szabályzat a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit először a 2014/2015. tanév tankönyvellá-

tása során kell alkalmazni.

Orosháza, 2014. június 17.

……………………………………………

igazgató

Mellékletek:

- Igénylőlap a tanulói tankönyvtámogatáshoz (tájékoztatóval)

- Felmérés a ……/…… tanévben alkalmazandó könyvtári és használt könyvek igényléséről

- Normatív kedvezményekre, könyvtári és használt tankönyvekre vonatkozó, igények összesítése …../…..

tanévre ……… osztályra

- A tankönyvellátás rendje ……/…….. tanévre

- A tankönyvellátási szerződés kötelező kereskedelmi feltételei

95

Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz

Az intézmény neve: Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Címe: 5900 Orosháza, Előd u. 17.

OM-azonosítója: 201510

I. Normatív kedvezmény iránti igény

A tanuló neve:

osztálya:

lakcíme:

azonosító száma: diákigazolvány-

száma:

Szülő (gondviselő)

neve:

lakcíme:

személyi igazolvá-

nyának száma:

személyi ig. hiányá-

ban az útlevél szá-

ma:

Alulírott - a fent nevezett tanuló nevében - a nemzeti köznevelés tankönyvellátásának rendjéről szó-

ló 2013. évi CCXXXII. törvény 4. § (2) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételé-

re vonatkozó igényt nyújtok be, mert a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételek közül az

alábbi teljesül:

A tanuló:

a) tartósan beteg,

b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy be-

szédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus

spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-

szabályozási zavarral) küzd,

c) három vagy több kiskorú, vagy eltartott gyermeket nevelő családban él,

d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy

e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

Kérjük, aláhúzással jelölje a fentiek közül azt, amelyik feltételnek megfelel a tanuló.

Amennyiben az a)-e) pontok bármelyike vonatkozásában a kedvezményre jogosultság igazolása

még nem történt meg, de annak fennállását az illetékes hatóság várhatóan a tanév első napjáig, de leg-

később október 1. napjáig igazolja, akkor aláhúzással jelölje meg, hogy melyik jogcím alapján áll majd

fenn a kedvezmény a tanuló esetében.

a) b) c) d) e)

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, az

Igénylőlapon az I. Normatív kedvezmény iránti igény alatti a)-e) pontjai közül az általam megjelölt

kedvezményre való jogosultságom ez év június 10-én fennáll, annak változásáról a változást követő 15

napon belül értesítem az intézményt.

Tudomásul veszem, hogy amennyiben a kedvezményre jogosultság igazolása az iskola felé a tanév

október 1. napjáig részemről nem történik meg, úgy a kapott tankönyvek ellenértékét legkésőbb októ-

ber 20-ig befizetem.

Hozzájárulásomat adom, a kedvezményre jogosultság igazolása, a kedvezmény folyósítása céljából,

a kedvezmény igénybevételéhez szükséges mértékben, a jelen nyilatkozattal igényelt kedvezmény biz-

tosításának, illetve ellenőrzésének időszakára, de legfeljebb az igénylés benyújtásától számított 5. nap-

tári év végéig a tanulói, illetve szülői személyes adatok iskola általi kezeléséhez.

Dátum: ....................................

..................................................................

szülő vagy nagykorú tanuló aláírása

96

II. Igénylés további kedvezményekre

Alulírott - a fent nevezett tanuló nevében -

a nemzeti köznevelés tankönyvellátásának rendjéről szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 4. § (2) be-

kezdésében biztosított normatív kedvezményeken túl az alábbi kedvezmény igénybevételére jelentke-

zem:

Dátum: ....................................

..................................................................

szülő vagy nagykorú tanuló aláírása

A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához, illetőleg a normatív kedvezményen túli

további tankönyvtámogatáshoz a szükséges okiratok bemutatása megtörtént: igen - nem. (Amennyiben

a szülő vagy nagykorú tanuló nem jelölte meg, hogy a jogosultság fennállásának igazolása a felmérés-

nél későbbi időpontban tud megtörténni.)

Kelt: .......................................................

...........................................................

iskola igazgatójának aláírása

97

Tájékoztató a kedvezményes tankönyvellátásról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdése alapján felhatalmazást

kap az oktatásért felelős miniszter, hogy a tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, a tankönyvtámogatás

rendjét, a nem üzletszerű tankönyvforgalmazást rendeletben állapítsa meg.

A támogatás módjáról a nevelőtestület a törvényekben meghatározottak szerint dönt.

A tanuló (szülő) az iskolában – a család anyagi helyzetétől függően – ingyenes vagy kedvezményes

tankönyvellátást igényelhet.

Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást (normatív kedvezmény) köteles az iskola biztosítani a

nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló számára, ha a gyermek:

a) tartósan beteg (szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló

igazolás),

b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy be-

szédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autiz-

mus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzd (szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye),

c) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él (családi pótlék folyósí-

tásáról szóló igazolás),

d) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult (családi pótlék folyósításáról szóló igazolás),

nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy

e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (az erről szóló határozat igazolja).

Szükség esetén a családi pótlékról szóló igazolást a munkáltató, a munkahellyel nem rendelkező ré-

szére az Államkincstár Területi igazgatósága adja ki. A családi pótlék igazolható bérjegyzékkel, számla-

kivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is.

A felsoroltakon túl az iskola - hirdetmény útján, az abban megfogalmazott feltételek szerint - továb-

bi kedvezményeket állapíthat meg az egyéb körülmények miatt rászorulók részére.

Az igénylőlaphoz igazolásokat csatolni nem kell (elégséges bemutatni), de az igénylő az általa kö-

zölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel. Ellenőrzés során az iskola, az iskolát fenntartó

egyház vagy az Állami Számvevőszék bekérheti az igazolásokat.

A támogatás módjáról a nevelőtestület dönt az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormány-

zat véleményének meghallgatásával. A normatív támogatást az iskola teljes egészében felhasználhatja

tankönyvek vásárlására, amelyekkel az ingyenes tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő kölcsön-

zéssel biztosítja.

Lehetőség van arra, hogy az iskola a tanulók részére a tankönyvet:

- iskolából történő kölcsönzéssel,

- napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvekkel, vagy

- a tankönyvek vásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással, illetve e három módszer együttes al-

kalmazásával biztosítja.

Alapvető szempont, hogy az iskola a tartós, több éven át is használható tankönyveket az iskolai

könyvtárból kölcsönzéssel bocsássa a tanulók rendelkezésére (használtat is), ezért minden évben a norma-

tív támogatásnak legalább 25 %-át az iskola köteles ilyen módon felhasználni.

Az igényt az IGÉNYLŐLAP értelemszerű kitöltésével és benyújtásával kell bejelenteni. Az iskolá-

ba felvett új tanulók esetében legkésőbb a beiratkozáskor kell az igénylőlapot leadni. A határidő jogvesz-

tő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával.

Felmérés a ……/…… tanévben alkalmazandó könyvtári és használt könyvek igényléséről

98

Tisztelt Szülők!

A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény értelmében felmérést ké-

szítünk azok között, akik nem részesülnek normatív tankönyvtámogatásban, hogy a 20__/20__ tanév-

ben kik szeretnének az iskola könyvtárából tankönyvet kölcsönözni.

Akik igénybe szeretnék venni ezt a lehetőséget, a kölcsönözhető tankönyvek listáját április hónap fo-

lyamán megkapják.

A könyvtárból kikölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt a kiskorú tanuló

szülője/gondviselője köteles az iskolának megtéríteni.

Felmérésünk arra is kiterjed, hogy van-e igény használt tankönyv vásárlására.

Orosháza, 20__. _______________ hó ___ nap

Tisztelettel:

(név)

igazgató

…………………………………..….itt kell leválasztani………………………………………

NYILATKOZAT

Alulírott ______________________________nevű ________ osztályos gyermek szülője/gondviselője

nyilatkozom az alábbiakról:

Szeretnék tartós tankönyvet kölcsönözni a 20__/20__. tanévre gyermekem számára.

Nem szeretnék kölcsönözni az iskolai könyvtárból tankönyveket.

Szeretnék használt tankönyveket vásárolni (amennyiben lesz rá lehetőség).

Nem szeretnék használt tankönyveket vásárolni.

(A megfelelő sorok aláhúzandóak.

Csak abban az esetben kell kitölteni, ha a gyermeket nem érinti a normatív kedvezmény!)

Orosháza, 20__. _______________ hó ___ nap

____________________________

szülő/gondviselő aláírása

99

Normatív kedvezményekre, könyvtári és használt tankönyvekre vonatkozó igények összesítése

……./….... tanévre

Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

_____ osztály

Ssz Tanuló ne-

ve

Okt-i

azo-

nosí-

tója

tartósan

beteg

v.fogya-

tékos

sajátos nevelé-

si igé-

nyű

három v.több

gyerme

-kes

rendsze-

res

gyer-

mek-

véd.tám.

ingyenes

tan-

könyv-

ellátás

feltételei

nem érin-

tenek

tartós tk-

et szeret-

ne köl-

csönözni

használt

tk-et

szeretne

venni

a figyelembe vétel indoka

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

Összesen:

100

A tankönyvellátás rendje

20../20.. tanévre

A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény (továbbiakban: Ntt.),

valamint a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai

tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet (továbbiakban: R) előírásai alapján

1. Tankönyvellátásban közreműködő személy(ek)

A tankönyvfelelős(ök) feladatainak ellátásával a 20…/20…-as tanévre az igazgató ………… pedagó-

gus(oka)t bízza meg. A feladatellátásban való közreműködés nevezett tankönyvfelelős(ök)nek nem munka-

köri feladata, a vele kötött írásos megállapodásban az igazgató meghatározza az ellátandó feladatokat és a

díjazás mértékét.

2. A tankönyvellátás megszervezése során az iskola által ellátandó feladatok

A tankönyvellátás megszervezése során az iskola az alábbi feladatokat látja el:

- gondoskodik a biztonságos tárolási, őrzési feltételek biztosításáról,

- tájékoztatást ad a tankönyvcsomagok átadásának helyszínéről és időpontjáról,

- gondoskodik a tankönyv értékesítésében, közreműködők díjazásáról,

- gondoskodik a tankönyvtámogatás összegének kezeléséről.

- gondoskodik a tankönyvcsomagok összeállításáról,

- tájékoztatja a szülőket a tankönyvcsomagok összeállításáról,

- gondoskodik a tankönyvcsomagok megrendeléséről,

- a tankönyvrendelést - a jogszabályban meghatározottak szerint, elektronikus formában - megkül-

di a köznevelés információs rendszerének,

- ha szükséges, módosítja a rendelést június 30-ig, pótrendelést készít szeptember 5-ig

- megszervezi a tankönyvosztást, melyről értesíti a szülőket,

- elkészíti az elszámolást.

3. A tankönyvforgalmazó

a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Könyvtárellátó).

4. A tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény alapján normatív kedvezményre

jogosultak várhatóan

A 6 évfolyamon: …fő, ebből

- tartósan beteg: … fő (…%)

- pszichés fejlődés zavarai alapján: … fő (…%)

- 3 vagy többgyermekes családban él: … fő (…%)

- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül: … fő (…%)

101

összesen: … fő (…%)

A belépő évfolyam becsült létszáma: … fő. Az első és második évfolyam ingyenes tankönyvellátásban

részesül.

Használt tankönyvet szeretne kölcsönözni a könyvtárból: … fő (…%), ebből … fő (…%) normatív ked-

vezményre jogosult, … fő (…%) nem.

Használt tankönyvet szeretne vásárolni: … fő (…%), ebből … fő (…%) normatív kedvezményre jogosult,

… fő (…%) nem.

Minden tanulót csak egy jogcímen lehet besorolni a normatív kedvezménybe.

A normatív kedvezményre jogosult tanulók a normatíva mértékéig új tankönyveket kapnak, azon túl

használt tankönyveket kölcsönöznek az iskola könyvtárából. Használt tankönyvek kölcsönzésére a nor-

matív kedvezményben nem részesülő tanulók is jogosultak.

A normatív kedvezményben részesülő tanulók új tankönyvei közül a tartós tankönyvek az iskolai könyv-

tár tulajdonát képezik. A tanév végén (vagy ha tanév közben iskolát vált a tanuló) vissza kell juttatni a

könyvtárba.

5. A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény (továbbiakban:

Ntt.), valamint a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint

az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet (továbbiakban: R)

előírásai alapján a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos feladatok, határidők jelölésével:

1. A Könyvtárellátóval minden év március utolsó napjáig megkötésre kerül a tankönyvellátási szerződés.

2. Április utolsó munkanapjáig a tankönyvrendelés elkészítése – R. 29.§ (1)/a

lehetővé kell tenni, hogy a tankönyvrendelést a szülők megismerjék

biztosítani kell a tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet véleménynyilvánítási jogát

– különös tekintettel a tankönyvek grammban kifejezett tömegére

biztosítani kell, hogy a szülő nyilatkozhasson arról, hogy gyermeke részére az összes tanköny-

vet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt

tankönyvvel kívánja megoldani

a tankönyvrendelés előtt be kell szerezni a szakmai munkaközösség véleményét – Ntt. 3.§ (10)

102

a tankönyvrendelés elkészítése előtt be kell szerezni a fenntartó egyetértését – Ntt. 3.§ (10), R.

29.§ (1)

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt a szü-

lők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet a tankönyvek gramm-

ban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkoz-

hat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes

tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani – R.30.§

(2)

Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használ-

ni szándékozott tankönyvek össztömegéről – R.30.§ (3)

3. Május 31-ig az iskola közzéteszi az iskolai könyvtárból kikölcsönözhető tankönyvek, ajánlott és köte-

lező olvasmányok jegyzékét – R. 31.§ (4)

4. Június 10-ig a tankönyvellátási igények, lehetőségek felmérése

felméri, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást, továbbá hányan kíván-

nak használt tankönyvet vásárolni – R. 25.§ (1)

tájékoztatja a szülőket, hogy kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív ked-

vezményre – R. 25.§ (2)

tájékoztatja a szülőket, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre – R. 25.§ (2)

tájékoztatja a szülőket, hogy az iskola fenntartója vagy működtetője, illetve más támogató kí-

ván-e biztosítani bármely további tankönyv-támogatási kedvezményt – R. 25.§ (3)

a helyben szokásos módon – hirdetményben közzéteszi a normatív kedvezményen túli további

kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbí-

rálásának elveit – R. 26.§ (3)

5. Június 15-ig tájékoztatás, vélemények beszerzése – R. 26.§ (5)

tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot és

az iskola fenntartóját az 1. pontban szereplő felmérés eredményéről

kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához

6. Június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét – R. 26.§ (6)

erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót

erről tájékoztatja továbbá a fenntartót

103

a tankönyvellátás helyi rendjét szabályozó dokumentumban az iskola igazgatójának meg kell

neveznie a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerü-

lő munka ellenértéke elismerésének elveit – R. 32.§ (1)

7. Június 30-ig tankönyvrendelés módosítása, kézikönyvek rendelése

elkészíti a pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos rendelését – R. 29.§ (8)

a tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének

határideje – R. 29.§ (1)/b

8. Szeptember 5-ig tankönyvek pótrendelésének határideje – R. 29.§ (1)/

Visszáruzás határideje szeptember 15.

6. A tankönyvosztás megszervezése

A tanulók számára a tankönyvek kiosztását a tankönyvfelelős készíti elő és bonyolítja le. Eközben tel-

jes anyagi felelősséggel tartozik a tankönyvek állományáért. A tankönyvosztás időpontját az igazgató tűzi

ki, amelyről – a tankönyvfelelős közreműködésével – értesíti az iskola tanulóit és a beiratkozott leendő

diákokat, valamint a szülőket.

Kelt: Orosháza,

………………………………

iskolaigazgató

104

A tankönyvellátási szerződés kötelező kereskedelmi feltételei

1. A Könyvtárellátó köteles a megrendelt tankönyveket a tankönyvszerződéssel érintett iskola helyi-

ségében a megállapodás szerinti időpontban az iskolának átadni.

2. Az iskola az iskolai tankönyvrendeléssel érintett tankönyvek vonatkozásában köteles mennyiségi

vagy minőségi kifogásait haladéktalanul jelezni a Könyvtárellátó részére, melyet a Könyvtárellátó az

iskolával közösen megállapodott feltételekkel orvosol.

3. A Könyvtárellátó a tanulók részére megrendelt tankönyvek vonatkozásában fennálló számlaadási

kötelezettségét legkésőbb a tankönyveknek a tanulóknak történő átadásával egyidejűleg köteles teljesí-

teni.

4. Az iskola a visszárut szeptember 15-ig köteles (a felek eltérő megállapodása hiányában) saját he-

lyiségében a Könyvtárellátó rendelkezésére bocsátani.