Bányászati és Kohászati Lapok K 1

A küldöttgyûlés helyszíne a Baranya Megyei KözgyûlésDíszterme volt, ahol az uránérc bánya zenekara fogadta arésztvevõket. A küldöttgyûlés elnökségében dr. Tolnay La-jos elnök, dr. Tardy Pál exelnök, dr. Szabó József alelnök,Kovacsics Árpád fõtitkár, dr. Lengyel Károly fõtitkárhelyet-tes, dr. Gagyi Pálffy András ügyvezetõ igazgató, ill. HorváthZoltán, Pécs város alpolgármestere, Somosi László, a Pan-nonpower Rt. elnök-vezérigazgatója, Rabi Ferenc, a Bánya-és Energipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, dr.

Zettner Tamás, a MTESZ elnöke és Holoda Attila, a MOLRt. igazgatója foglalt helyet.

Nemzeti Himnuszunk eléneklése után dr. Tolnay Lajos,az OMBKE elnöke köszöntötte a küldöttgyûlés résztvevõ-it, ezen belül tiszteleti tagjainkat, pártoló tagjainkat, meg-hívott vendégeinket. Külön köszöntötte az elnökségbenhelyet foglaló vendégeket és az OMBKE pécsi helyi szer-vezetét támogató vállatok vezetõit. Kö-szönetét fejezte ki a távol lévõ dr. KékesFerenc országgyûlési képviselõnek, a Ba-ranya Megyei Közgyûlés elnökének, aki aküldöttgyûlés rendelkezésére bocsátottaa közgyûlés dísztermét.

A regisztráció alapján megállapította,hogy a küldöttgyûlés határozatképes.

Az elnök javaslata alapján a küldött-gyûlés egyhangúlag megválasztotta azalábbi tisztségviselõket:

A szavazatszámláló bizottság vezetõ-je: dr. Nyers József okl. bányamérnök,

tagjai: Csurgó Lajos okl. kohómérnök,Lóránt Miklós okl. bányamérnök.

A határozatszövegezõ bizottság elnö-ke: dr. Dúl Jenõ okl. kohómérnök,

tagjai: Gál János okl. kohómérnök,Jármai Gábor okl. olajmérnök, dr. TóthIstván okl. bányamérnök, tiszteleti tag,Varga Mihály okl. bányamérnök.

Jegyzõkönyvvezetõ: Gombár Jánosné szervezõ titkár.Jegyzõkönyv hitelesítõk: Erdélyi Attila okl. bányamérnök,

Kõvágó Zoltán okl. kohómérnök.A küldöttgyûlés 1 ellenszavazattal elfogadta a meghir-

detett alábbi napirendet:Elnöki megnyitó A pécsi energiatermelés fejlesztési koncepciója – Somosi

László elõadásaFõtitkári beszámoló, közhasznúsági jelentésAz Ellenõrzõ Bizottság beszámolója

Az alapszabály módosításaHozzászólások, indítványokKitüntetések átadásaHatározatok

Dr. Tolnay Lajos: Tisztelt Küldöttgyûlés! Az egyesüle-

tünk nagy családja az elmúlt évben ismétszámos tagját veszítette el. Mai küldött-gyûlésünk a huszonötödik, amikor hagyo-mányainkhoz híven, a bányászhimnuszharangjátékát hallgatva emlékezünk megaz elõzõ küldöttgyûlés óta eltávozott tag-társainkról. Minden név, amely el foghangzani, a jelenlévõk régi barátját, mun-katársát, egyetemi társát vagy tanárát, aközösen végzett munka emlékét jelenti.Mindegyikük nevéhez valamilyen szak-mai teljesítmény, munkakapcsolat, tanul-mányút, diákélmény, vagy együtt eltöltöttszakestély, baráti gesztus élménye kap-csolódik. Kérem, hogy szomorú kötele-

zettségünknek eleget téve állva hallgassuk meg a névsort,kívánva elhunyt tagjainknak utolsó „Jó szerencsét!” Emlé-küket megõrizzük!”

(A jelenlévõk a harangjáték hangjai mellett felállássaltisztelegtek az elhunytak emléke elõtt, akik névsorát dr.Gagyi Pálffy András ügyvezetõ igazgató olvasta fel.)

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 92. küldöttgyûlése(Pécs, 2003. május 16.)

A küldöttgyûlés elnöksége

A küldöttgyûlés résztvevõi

K 2 Bányászati és Kohászati Lapok

Dr. Tolnay Lajos elnök: Tisztelt Küldöttgyûlés! Nagy örömmel fogadtuk azt,

hogy az idei küldöttgyûlés megrendezésére Pécsett kerülsor. Az egyesület életében ez a harmadik pécsi közgyûlés;elõször 1898 szeptemberében, azaz 105 évvel ezelõtt tartot-ták itt elõdeink a tisztújítást, majd 1922-ben, 81 évvel ez-elõtt volt ebben a bányászat számára meghatározó törté-nelmi városban közgyûlés. Azóta a bányászat virágzását ésvisszafejlõdését érte meg a térség. Sajnos, ma már csak abányászat megszûnését tudjuk fájdalommal tudomásulvenni, de reméljük, hogy a város, melynek fejlõdését a bá-nyászat több mint egy évszázadon keresztül segítette, to-vábbra is megõrzi e tevékenység hagyományait, emlékeit.

Ezután Horváth Zoltán, Rabi Ferenc és dr. Zettner Tamásköszöntötte a küldöttgyûlést.

Horváth Zoltán alpolgármester:Jó szerencsét mindenkinek! Tisztelt Hölgyeim, Uraim,

Elnök Úr, Elnök Urak, Vezérigazgató Urak! Tisztelt Kül-döttgyûlés! Köszöntöm a Küldöttgyûlést Pécs Megyei JogúVáros vezetõsége nevében, ezen belül is dr. Toller László pol-gármester úr nevében – aki megkért, hogy távollétében énköszöntsem Önöket itt, Pécs városában. Amikor a meghívó-ból láttam, hogy ezen a kilencvenkettedik Küldöttgyûlésen250 fõ képviseli ezt az 1892-ben alapított egyesületet, na-

gyon meghatódtam. Ez Magyarország egyik legrégebbiegyesülete. A megnyitó elõtt azt a bensõséges összetartástés szellemiséget éreztem, amit annak idején, amikor nagy-apám - aki komlói bányász volt és már 84 éves - elvitt a Bá-nyásznapokra. Kívánom Önöknek, hogy ezt a szellemiséget,ezt az összetartást õrizzék meg és örökítsék át az elkövetke-zendõ generációkra is.

A bányász szakma nem éppen felfelé ívelõ ágban van,Pécs tudja, hogy mit jelentenek a bányabezárások és hogymilyen kihívást jelent a városnak is, ennek a térségnek is, deaz egész országnak is az ipar szerkezetének átalakulása. Ez-zel együtt kívánok Önöknek jó és eredményes tanácskozást,és amennyiben idejük engedi, nézzenek körül szép, medi-terrán hangulatú városunkban! Nagy megtiszteltetés Pécsszámára, hogy Önöket vendégül láthatjuk.

Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szak-szervezetének elnöke:

Magas Prezídium! Tisztelt Közgyûlés! Engedjék meg,hogy a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete ne-vében tisztelettel köszöntsem a Közgyûlés résztvevõit, meg-tisztelõnek érzem, hogy jelen lehetek. Az a szakmai egyesü-let, amelyik 111 éves, és azóta õrzi a hagyományokat, a bá-nyászati, kohászati kultúrát, az minden elismerést megérde-mel.

Barkóczy János okl. kohómérnökBarta Alfonz okl. bányagépészmérnökBartha Gyula okl. kohómérnökBazsó László közgazdászBenedek Miklós okl. mérnökBenyovszky Móric okl. gépészmérnök, tiszteleti tagBerta János bányaipari technikusBéres Antal okl. gépészmérnökCsató Miklós kohásztechnikusDósa Mihály bányagépészEgerszegi János okl. kohómérnök, tiszteleti tagGazsi István okl. kohómérnökGál László bányatechnikusGieszer András okl. közgazda, okl. könyvvizsgálóDr. Havasi László okl. kohómérnökHerbály Lajos mûszerészHerhart György könyvelõHopp László gépipari technikusHorváth István bányatechnikusDr. Hoványi Lehel okl. bányamérnökHöhnl Antal gépipari technikusDr. Jáki Rezsõ okl. bányageológus-mérnökJózsa Tibor okl. gépészmérnökKanizsai József okl. bányamérnök, gazd. mérnökKádár Attila okl. középiskolai tanárKerecsényi József okl. bányamérnökKeresztes József könyvelõKiss Lajos gépészmérnök, építészmérnök Kiss Sándor kohász üzemmérnök Dr. Koncsag Károly okl. bányamérnökKõváry János okl. gépészmérnökKreffly Iván okl. bányamérnökKratochwill Imre tanárKulcsár István bányagazdászKuntár Ferenc okl. bányamérnökKühne György okl. kohómérnökLájer Mihály okl. közgazdász

Lazák Sándor bányatechnikusLázár Béla okl. bányamérnökLigeti Endre okl. bányatechnikusMakray István okl. bányamérnökDr. Matting Béla okl. olajmérnökid. Megyeri Imre okl. bányamérnökMolnár József bányaipari technikusDr. Mueller Otthmár okl. építészmérnökDr. Nagy Sándor okl. bányamérnökNeuberger István okl. bányamérnökNovotni Sándor okl. villamos mérnökPaládi Ferenc okl. bányamérnökPapp József okl. fizikusPapp György vegyipari üzemmérnökPál Imre okl. kohómérnökDr. Reich Lajos okl. geológusReizer József okl. bányamûvelõ mérnökRózsa Antal Leo okl. bányamérnökSebestyén Béla okl. bányamérnökSzabó Ferenc okl. gépészmérnökSzalai Jenõ kohásztechnikus, tiszteleti tag Szebényi Ferenc okl. bányamérnök, tiszteleti tagSzegesi Károly okl. geológustechnikusSzepesi Gyula okl. kohómérnökSzigeti Árpád okl. bányagépész mérnökSzontagh Endre okl. vegyészmérnökSztranát István villamosipari technikusTiber István gépész üzemmérnökTrimmel Rupert bányaipari technikus Dr. Tóth Miklós okl. bányamérnök, tiszteleti tag Vajda Zoltán öntõtechnikusVarga Ernõ okl. bányamérnökVerbó István okl. kohómérnökVégh István okl. villamos mérnök Virasztó József olajipari technikusWieder István okl. kohómérnök, okl. vegyészmérnök Zsámbók Elemér okl. bányamérnök

Elhunyt társaink

Bányászati és Kohászati Lapok K 3

Úgy gondolom, hogy amikor a Bánya- és EnergiaipariDolgozók Szakszervezete és az OMBKE közös együttmû-ködése szerzõdésben is rögzítve megszületett, annak azegyik fõ gondolata volt, hogy a magyar bányász-kohász tár-sadalmat együttesen sikeresen tudjuk képviselni. Ez az évtöbb évfordulót hordoz. Egyrészt 250 éve kezdõdött Ma-gyarországon a szénbányászat. Szakszervezetünkben is vankét évforduló: 90 éve jelent meg elõször a Bányamunkás, sa magyar bányászok és kohászok 100 éve határozták el,hogy létrehozzák a szakszervezeteket. Ez az elhatározás 10év múlva nyert belügyminisztériumi bejegyzést. El lehetmondani, hogy az elmúlt egy évszázad a közös törekvések,együttmûködések jegyében is zajlott. Ugyanakkor azt ismeg kell állapítsuk, hogy a magyar szénbányászat számára akövetkezõ évek komoly kihívást jelentenek. Amikor nemkészültek el az erõmûvek füstgáz-kéntelenítõi, világossávált, hogy ahol ez nincs meg, a környezetvédelmi kihívások-nak nem tudunk megfelelni, és szénbányák fognak meg-szûnni. Minden lefordított bányászkalapács nagyon rosszérzés számunkra, hiszen mi tudjuk, hogy mennyi emberimunka van egy-egy bányában, de sajnos szembe kellett néz-ni a tényekkel. Azt viszont örömmel jelzem, hogy kormány-tárgyalások eredményeképpen elértük, hogy ma Magyaror-szágon a bányászatra vonatkozó új nyugdíjtörvény a leg-jobb. Sehol nincs Európában olyan nyugdíjtörvény, ami le-hetõvé teszi, hogy 25 év, vagy 5000 föld alatti mûszak utánigénybe lehessen venni a nyugdíjat. A külszíni 30 éves ked-vezményt a termelésirányítókra is sikerült kiterjeszteni.

Nagyon szeretnénk, ha a bányászati térségekben újmunkahelyek keletkeznének. Ígéretünk van arra, hogy a bá-nyászati térségek a beruházásokra kiemelt támogatást kap-nak. Nagyon fontosnak tartom, hogy a Bányászati Szövet-séggel kialakult az együttmûködésünk, az Ágazati Párbe-széd Bizottság megalakítása záloga annak, hogy együttesensikeresen tudunk majd föllépni a bányászat és a bányászokérdekében. Ehhez várjuk és kérjük az Önök segítségét is,azt a tudást, azt a tapasztalatot, azt a szakismeretet, amelyennek az egyesületnek jellemzõje. Képviselõik felkészültentudják támogatni a szakmai célkitûzéseket. Úgy gondolom,hogy együttesen sikeresek is lehetünk a következõ idõszak-ban és megmarad szakmai köszöntésünk, a 109 éves “Jó sze-rencsét!”

Dr. Zettner Tamás, a MTESZ elnöke:Tisztelt Közgyûlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Mû-

szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 42egyesülettel ma Magyarország legnagyobb szakmai szerve-zõdése. Amikor egy évvel ezelõtt MTESZ elnöknek válasz-tottak, társaimmal azt a célt tûztük ki, hogy a mûszaki, éstermészettudományok területén mûködõ egyesületek, szak-emberek szakmai erejét érvényesítsük, elfoglaljuk a helyün-ket a társadalomban olyan helyen, melyet Nyugat-Európá-ban elfoglalnak, és egy kicsit egyensúlyban tartsuk azt amegítélést, amely nem mindig kedvezõ a mûszaki, termé-szettudományi társadalom számára. Ez a társadalmi erõ te-remti meg a nemzeti össztermék döntõ részét, de sajnos, azelosztásában nem minden esetben kap akkora súlyt, amilyeta gazdasági és a tudományos életében betölt. Ennek az erõ-nek érvényesülnie kell a józan határokon, mértéktartásonbelül, és úgy érzem, hogy az eltelt idõszakban ebben elõre-haladás történt.

Hármas indításból jöttem ide; egyrészt azért, hogy aMTESZ egyik legerõsebb, múltjában is legrégibb, összetar-tásában is példamutató egyesület Közgyûlésén képviseljema Szövetség vezetõségét. Másrészt azért, mert életem során

a villamos energia iparágban dolgoztam és szoros kapcsola-tom volt a bányászattal. Harmadszor, életem legszebb kor-szakát töltöttem Pécsett, amikor az új Pécsi Erõmûnek elsõfõmérnöke, mûszaki igazgatója voltam.

Az üdvözlések után Somosi László, a Pannonpower Rt.elnök-vezérigazgatója tartott szakmai elõadást “A pécsienergiatermelés fejlesztési koncepciója” címmel. (Az elõadástlapunk 30. oldalán közöljük – a szerkesztõség.)

Dr. Tolnay Lajos:„Tisztelt Kollégák! A fõtitkári beszámoló következik. A

választmánynak az egyesület 2002. évi tevékenységérõl szó-ló beszámolóját, a közhasznúsági jelentést, valamint a 91.küldöttgyûlés határozatainak végrehajtásáról szóló jelen-tést a küldöttek a meghívóval együtt írásban elõre megkap-ták. Felkérem Kovacsics Árpád fõtitkár urat, hogy szóbelikiegészítését tegye meg.

Kovacsics Árpád fõtitkár:Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Küldöttgyûlés! Az Országos

Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület mûködését azeltelt egy év alatt a következõk jellemezték:

közhasznúsági céljaink megvalósulása,az alapszabályban rögzített mûködés,a közgyûlési határozatok végrehajtása, kiegyensúlyozott gazdálkodás,a tagdíjfizetési fegyelem megvalósítása, a taglétszám emelkedése,a személyi jövedelemadóból származó jelentõs bevétel ,a helyi szervezetek, szakosztályok közösséget formálótevékenysége.

Somosi László elõadását tartja

Ugyanakkor szólni kell az általam legfontosabbnak tar-tott megoldatlan kérdésrõl, a lapok kiadásainak és a valósanyagi lehetõségeink összehangolásának hiányáról.

Miután mindenki kézhez kapta és olvashatta a beszá-molót, ezért csak egy-két elemet szeretnék kiemelni.

Az egyesület mind szakmai, mind hagyományõrzõ tevé-kenysége iránt nagy volt az érdeklõdés. Csupán az országosés nemzetközi jellegû 20 nagyrendezvényünkön összesentöbb mint háromezer ember jelent meg.

Tagságunknak az egyesülethez való kötõdését jelzi,hogy a tagdíjemelés ellenére – az utóbbi idõszakban szintepélda nélküli módon – az egyéni tagdíjak terv szerint befi-zetése megvalósult és a személyi jövedelemadó 1%-ánakfelajánlása is közel 90%-kal nõtt.

Tagságunk létszáma 3597-rõl 3665 fõre, vagyis 68 fõvelnövekedett. Sajnos tagjaink közel fele nyugdíjas és negye-de már 70 évnél idõsebb. Ez a korösszetétel, valamint azegyesület ipari hátterét alkotó cégszerkezetnek az elmúlt12 év alatti átalakulása alapvetõen meghatározza a lehetõ-ségeinket és mozgásterünket.

A tagság szervezése az utazási nehézségeket is figye-lembe véve egyre nehezebb feladatot jelent. Ezért többesetben célszerûnek látszik, hogy az azonos földrajzi kör-nyezetben élõ tagjaink szakosztályi hovatartozástól függet-lenül un. közös helyi szervezetekben tevékenykedjenek.Erre a most módosítandó alapszabály is rugalmas lehetõsé-get ad.

Az egyesületnek nyitnia kell a nagyobb súllyal rendel-kezõ, fejlõdõ szakterületek felé. Üdvözöljük a Földgázszál-lítási Szakcsoport megalakulását. Meg kell gyorsítani aKörnyezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Szakcsoportszervezését annak érdekében is, hogy a Miskolci Egyete-men ilyen szakon végzett hallgatók minél nagyobb hánya-dát még egyetemi éveik alatt megnyerjünk egyesületünk-nek. Ugyanígy meg kell gyorsítani a Kõ- és Kavicsbányá-szati Szakcsoport szervezését. Meg kell keresnünk azokat amódszereket, amelyekkel az utóbbi idõben létrejött kis- ésközépvállalkozók akár egyéni akár pártoló tagként meg-nyerhetõk az egyesület céljainak. – Itt jegyzem meg, hogy apártoló tagvállalatok száma az utóbbi két évben mintegy tízszázalékkal csökkent.

Az egyesület közhasznú mûködése okafogyottá tette azegyesület által alapított Ganz Ábrahám Öntészeti Alapít-vány mûködését, mivel annak szakmai céljait az OMBKEés az Öntödei Múzeum keretében meg lehetett oldani. Saj-nos a Ganz nevével jelzett cégek az Alapítvány mûködésé-hez nem járultak hozzá és így az Alapítvány pénzügyi alap-jai már csak a végelszámolás adminisztrációs költségeireelegendõek. Ezért a kuratórium kezdeményezte egyesüle-tünknél az Alapítvány megszüntetését. Kérjük, hogy a kül-döttgyûlés az Alapítvány végelszámolásához járuljon hoz-zá.

Az egyesület különbözõ testületei és az ellenõrzõ bi-zottság részérõl évek óta egyre hangsúlyosabban felmerülõigény, hogy az egyesületi lapok megjelentetésének szerve-zését a költségtakarékosabb gazdálkodás érdekében éssze-rûsítsük. Az ez évi gazdasági helyzet már halaszthatatlannáteszi az intézkedéseket.

Kiinduló elvünk, hogy az idén 136. évfolyamát megélõBányászati és Kohászati Lapok továbbra is az egyesületitagság elsõrendû összekötõ kapcsa kell legyen. Ezért min-den más szervezeti és személyi érdeket annak kell aláren-deljünk, hogy minden egyesületi tag évente legalább hatlapszámot kézhez kapjon.

Jelenleg három egymástól függetlenül dolgozó szer-kesztõség, három különbözõ nyomda és három különbözõarculattal megjelenõ lap jellemzi folyóiratainkat. Ez a ren-

delkezésre álló forrásokhoz képest többletköltséget ered-ményez, mely kellõ gazdasági háttér hiányában a jövõbenveszélyezteti a lapok megjelenését, illetve átvitt értelembenegyesületünk mûködését.

Szükség van tehát a lapjaink egységes arculatának mi-elõbbi megteremtésére, a megjelentetés és a szerkesztésösszehangolt formájának kialakítására. Ehhez a felelõsség-teljes, az egyesület jövõjét féltõ munkához elengedhetet-len, hogy a választmány olyan felhatalmazással rendelkez-zen, hogy a szükséges lépéseket operatív módon és idõbenmeg tudja tenni. A most elõterjesztett alapszabály módosí-tás ezen szempontokat is figyelembe vette.

Örömmel jelenthetem be, hogy Hónig Péter elnök-ve-zérigazgató úr tájékoztatása szerint a DUNAFERR Rt.2003-ban 1,5 millió forinttal támogatja a lapok megjelené-sét.

Miközben szakmáinkban csökken a munkahelyek szá-ma, szakmai vállalataink tulajdonosai és vezetõi szakem-ber- és szakmunkáshiányra panaszkodnak. A modernizá-ció és az EU csatlakozás megköveteli a teljes életpálya alat-ti továbbképzést. Ez országosan és EU szinten is támoga-tott program, melyhez törvény által biztosított központipénzforrások is rendelkezésre állnak. A szakképzési hozzá-járulást a társaságoknak eredményességüktõl függetlenülkell befizetniük az állam, vagy azok részére, akik vállalkoz-nak a képzésre. A felnõtt oktatásban való hivatalos részvé-tel feltételhez kötött: akreditációhoz van kötve. Közhasznúegyesületünknek, mint az akreditációval rendelkezõMTESZ tagjának van ilyen lehetõsége.

Választmányunk arról határozott, hogy anyagi okok mi-att ez évben nem szervezzük meg a Bányász-Kohász-Erdész Találkozót, 2004-ben pedig a miskolci polgármesterinvitálását elfogadva a tisztújító küldöttgyûléssel együtt,május 14-16 között Miskolcon tartjuk meg a három szakmaközös ünnepét. Tegnap járt egyesületünk vezetõsége Mis-kolcon és jelenthetem, hogy mind az egyetem rektora,mind Miskolc város polgármestere elfogadták felkérésün-ket a közös szervezésre és a fõvédnöki tisztre.

Tisztelt Küldöttgyûlés! Az írásban elõre kiadott beszá-moló és jelen szóbeli kiegészítés alapján kérem, hogy azOMBKE 2002. évrõl szóló közhasznúsági jelentését, vala-mint a választmány beszámolóját továbbá az egyesület to-vábbi mûködését elõsegítõ alapszabály módosításokat fo-gadják el.

Dr. Tolnay Lajos elnök: Megköszönte a fõtitkár beszá-molóját és felkérte dr. Mezei József okleveles kohómérnö-köt, az Ellenõrzõ Bizottság tagját, hogy az Ellenõrzõ Bi-zottság jelentését terjessze a küldöttgyûlés elé.

Dr. Mezei József:Tisztelt Küldöttgyûlés! Az Ellenõrzõ Bizottság a Kül-

döttgyûlést megelõzõen elvégezte feladatát, írásos jelenté-sét a Küldöttgyûlés anyaga tartalmazza. Ahhoz lényegi ki-egészítésre nincs szükség.

Az írásos jelentésben szereplõ három témára hívjuk fela figyelmet, nevezetesen a lapok kérdésére, amit a Fõtitkáris említett, a pártoló tagokkal tartott kapcsolat erõsítésére,és a közhasznúsággal szorosan összefüggõ szakmai oktatás-ban való részvételre.

Mindezek alapján az Ellenõrzõ Bizottság a közhasznú-sági jelentést, a 2002. évrõl szóló gazdasági beszámolót és aFõtitkár beszámolóját és kiegészítését a Küldöttgyûlésnekelfogadásra ajánlja.

Dr. Tolnay Lajos elnök megköszönte az Ellenõrzõ Bi-zottság jelentését, majd így folytatta:

K 4 Bányászati és Kohászati Lapok

Mint azt a fõtitkár és az Ellenõrzõ Bizottság jelentésé-bõl hallottuk, egyesületünk az elmúlt évben tartalmas mun-kát végzett. Célkitûzéseinkhez híven a szakmaiságra és atagságot megtartó erõre fordítottuk a figyelmet takarékosés fegyelmezett gazdálkodással.

Kiemelt feladatunknak tekintettük és tekintjük a jövõ-ben is a Kárpát-medence bányász-kohász szakembereivelvaló kapcsolattartást.

Tudomásul kell vennünk azt, hogy a globalizáció ered-ményeképpen szakmáink átértékelõdtek, mely folyamattartós és nem megfordítható. Ebbõl következõen nekünkkell ehhez a folyamathoz alkalmazkodni. Ennek figyelem-be vételével kell a jövõben a munkánkat megszervezni. Tá-mogatni kell azokat a törekvéseket, melyeket a fõtitkár úris említett, amelyek új, virágzó szakmaterületek, mint pl. akörnyezetvédelem, a kõ- és kavicsbányászat, az anyagtudo-mányok számára kíván az egyesületen belül nagyobb teretbiztosítani. Az elkövetkezendõ tisztújítás során ezen szak-területek kellõ súlyú képviseletét is meg kell oldani azegyesület különbözõ testületeiben. Ehhez azonban mármost jelentõs toborzó-, szervezõ munkát kell végezni.

Ugyancsak gyorsan kell cselekednünk a szakmai felnõttképzés területén ahhoz, hogy az egyesület ezen a piacon ki-kerülhetetlen tényezõ legyen. Ehhez most – úgy tûnik –végre megvan az állami akarat és a források rendelkezésreállnak.

Az egyesületi lapok kérdésében a lényeg az, hogy ki-sebb szakmai csoportok vagy személyek érdekeit alá kellrendeljük az egységes egyesületi érdekeknek, és ha mamegkapjuk a felhatalmazást az alapszabály módosításával,ígérhetem, hogy azonnal cselekedni fogunk. Ennek az év-nek a finanszírozása a lapok vonatkozásában már megvan,de nem szabad, hogy a lap megjelenése attól függjön, hogykit és hogyan lehet meggyõzni, nem múlhat egy-egy vezetõ,vagy vállalat sorsán.

Végül szeretném megköszönni a szakszervezeteknek,hogy támogatták az elõzõ küldöttgyûlésünk célkitûzését aBányász-Kohász nap megrendezésével és a Szent Borbálakitüntetés adományozásával kapcsolatban. Ugyanez a kö-szönet jár a Bányászati Szövetségnek is. Nélkülük ezt a lé-pést nem tudtuk volna megtenni.

Az OMBKE választmányának az új tiszteleti tagokmegválasztására vonatkozó javaslatát dr. Lengyel Károlyfõtitkár helyettes ismertette, mely alapján a küldöttgyûlésegyhangú szavazással tiszteleti tagnak választotta

Csömöz Ferenc okl. kohómérnököt, okl. gazdasági mérnököt,Klemencsics István aranyokleveles erdõmérnököt,Lohrmann Keresztély aranyokleveles bányamérnököt,Mátrai Árpád aranyokleveles bányamérnököt,Pálfy Gábor aranyokleveles bányamérnököt,Dr. Vörös Árpád okl. kohómérnököt, okl. gazdasági

mérnököt és Dr. Zsámboki László jogi doktort, okl. könyvtárost,

akik az egyesületi munka keretében az egyesületért, azegyesület céljainak megvalósulásáért, a szakmáink fejlesz-téséért és hagyományaink ápolásáért több évtizedes mun-kájukkal sokat fáradoztak, s ezzel a tagság többsége elõttelismerést és nagyrabecsülést szereztek.

Dr. Tolnay Lajos elnök az új tiszteleti tagoknak a tiszte-leti tagsággal járó aranygyûrût és oklevelet adott át, és azegyesület tagjai nevében gratulált a kitüntetetteknek.

Ezt követõen az OMBKE pártoló jogi tagok egyesüle-tet támogató munkáját elismerendõ egyesületi emlékpla-kett kitüntetést adott át:

„OMBKE nagyplakett” kitüntetésben részesült a MOLRt., és “OMBKE kisplakett” kitüntetésben annak elnökvezérigazgatója, Hernádi Zsolt. (A kitüntetetett akadályoz-tatása miatt azt Holoda Attila igazgató vette át.)

„OMBKE nagyplakett” kitüntetésben részesült a PAN-NONPOWER Rt., és “OMBKE kisplakett” kitüntetésbenannak elnök vezérigazgatója, Somosi László.

„OMBKE nagyplakett” kitüntetésben részesült aDUNAFERR Rt., és “OMBKE kisplakett” kitüntetésbenannak elnök-vezérigazgatója, Hónig Péter. (A kitüntetett –akadályoztatása miatt – azt egy késõbbi egyesületi rendez-vényen veszi át.)

Dr. Tolnay Lajos:Tisztelt Küldöttgyûlés! Mintegy két és fél évnyi elõké-

szítés, hosszas vita és egyeztetés után az Alapszabály Bi-zottság egy letisztult elõterjesztést készített az egyesületalapszabályának módosítására. A javaslatokat a választ-mány két ízben is megtárgyalta, és az elõre kiküldött szö-veg szerint javasolja a küldöttgyûlésnek jóváhagyásra. Fel-kérem Dr. Tóth István okl. bányamérnököt, egyesületünktiszteleti tagját, az Alapszabály Bizottság elnökét, hogy rö-viden indokolja a változtatásokat.

Dr. Tóth István:Tisztelt Küldöttgyûlés! Hölgyeim és Uraim! Elnök Úr!

Azt hiszem, hogy valamennyiõtök elõtt egyértelmû és vilá-gos, hogy az egyesületünk azért tudott 111 évig megmarad-ni, mert mindig rugalmasan alkalmazkodott a technológiaiváltozásokhoz, a gazdaságban végbement különbözõ folya-matokhoz. Ez természetesen azt is jelentette, hogy Alap-szabályunkat soha nem tekintettük kõbe vésettnek. Ezmost is így van. Az elmúlt négy évben, amióta a most ér-vényben lévõ Alapszabályunk él, számtalan törvény, szám-talan olyan jogszabály született, amely feltétlenül szüksé-gessé tette ennek az Alapszabálynak a módosítását. Nemkívánok részletesen az Alapszabály módosítással foglalkoz-ni, hisz azt írásban mindenki megkapta, csak egy-két elvetemlítek meg.

Elõször is azt szeretném egyértelmûvé tenni, hogy azAlapszabályunk a következõ tisztújítás alkalmával már akövetkezõ ciklusra szabná meg az Egyesület feladatait.Meg is szeretném köszönni az Alapszabály Bizottság nevé-ben mindazoknak, akik nemcsak szóban, hanem írásban ismegtették javaslataikat, és ezért hozzájárultak ahhoz, hogyaz Alapszabály valóban letisztuljon.

Az Egyesület élete a helyi szervezetekben folyik. A he-lyi szervezetekben viszont a sok kisebb gazdasági egységlétrejöttével ma már nem egy nagyvállalat keretében tömö-rülnek Egyesületünk tagjai. Ezért a helyi szervezetek ön-kéntes átformálására az új Alapszabályban lehetõséget kelladni.

Ma a szakosztályok keretén belül számtalan olyan gyorsdöntést kell hozni, amely az új lehetõségeket kihasználvabiztosítja az egyesületi élet gazdasági hátterét. Ezért szám-talan olyan dolgot, amelyet úgy gondoltuk, hogy nem azegyesületi, vagy szakosztályi küldöttgyûlés, hanem a szak-osztály vezetõségnek lenne a feladata, azt a szakosztályi ve-zetõség hatáskörébe utalnánk. Ugyanakkor azt is javasol-juk, hogy a szakosztályok elnökeinek a súlyát éppen ezért,ezzel párhuzamosan alelnöki címmel is megerõsítenénk.Mindenképpen szeretnénk elérni, hogy a szakmákat aszakosztályok vezetõi kifelé is megfelelõ súllyal képvisel-hessék.

Bányászati és Kohászati Lapok K 5

Az, hogy egyesületünk szaklapjainak gazdasági hátterema hogyan áll, errõl a Fõtitkár úr, Elnök úr is részletesenbeszélt, ezért ezt nem kívánom megismételni. Az Alapsza-bályban javasolt módosítások tulajdonképpen a körülmé-nyekhez igazodó alkalmazkodás lehetõségét szolgálják.

A most javasolt módosítások kidolgozása során azAlapszabály Bizottság azt az elvet követte, hogy ha bejöttkét javaslat, amely homlokegyenest ellentétes is volt, aztnem vetette el, mondván, hogy ezek kiütik egymást. Mimindegyiket kivétel nélkül elemeztük. Az elkészült terve-zetet a Választmány kétszer is megvitatta. Láthatjátok,hogy a ma megvalósítható javaslatokat igyekeztünk a terve-zetbe beépíteni, és gondolom, hogy a javaslattevõk most akezükben lévõ tervezet alapján visszaköszönni látják javas-lataikat.

Volt számos olyan javaslat is, amelyet jónak tartottunk,de mégsem javasoljuk az Alapszabályba beépíteni, mertezek a kérdések a mûködési szabályzatainkban is rendez-hetõk.

Külön szeretném megemlíteni a Puza tagtárs által ko-rábban is megjelentetett “kétkamarás felsõ szintû vezetés”javaslatát, amelyet ugyancsak jónak tartunk, hisz demokra-tikusabb a jelenleginél, azonban azt is el kell fogadni, hogyegy ilyen szervezeti megoldás lelassítaná a döntéseket. Úgygondoljuk, hogy ezt a témát – a Küldöttgyûlés elõtt mostkiosztott másik javaslatával együtt – késõbb vegyük elõ,mert meggyõzõdésünk, hogy erre késõbb szükség lehet. Ajavaslattevõ felhatalmazott, hogy elmondjam, Õ is úgy lát-ja, hogy javaslatai a késõbbiekben kiérleltebben kerülhet-nének az Alapszabályba.

Szeretném tehát azt kérni a Küldöttgyûléstõl, hogy azAlapszabály Bizottság javaslatait vitassa meg, és vita utánhagyja jóvá.

Dr. Tolnay Lajos:Tisztelt Küldöttgyûlés! Megköszönve dr. Tóth István

szóbeli kiegészítését röviden három dolgot szeretnék ki-emelni:

Csak olyan változtatásokat végezzünk alapszabályi szin-ten, melyek a mozgásterünket nem csökkentik és amelye-ket feltétlenül a Bíróságnak kell bejelentenünk. A dolgain-kat egyébként mûködési szabályzatban kell rendezzük.

A szakosztályok vezetõi kapjanak az egyesületen belülisúlyuknak megfelelõ további erõsítést, mely a külvilág feléis jelzés értékû.

A felelõsségek rögzítése mellett tegyük lehetõvé a min-denkori helyzethez gyorsabban igazodó intézkedések lehe-tõségét mind a választmány, mind a felelõs vezetõk részé-re.

Harminc perc szünet után dr. Tolnay Lajos elnök meg-nyitotta a fõtitkári beszámoló, az Ellenõrzõ Bizottság be-számolója, az alapszabály módosítás feletti vitát, illetve le-hetõséget adott az indítványok, javaslatok elõterjesztésére.

Puza Ferenc okl. kohómérnök:Tisztelt Közgyûlés! Félreértés ne essék, én az Egyesület

vezetésével elégedett vagyok. Tagja voltam a Jelölõ Bizott-ságnak és nem csalódtam. Az Alapszabály Bizottsággal kü-lönösen meg vagyok elégedve, hisz amióta én emlékszem,ilyen jól nem volt kézben az Alapszabály, mint most, és ezTóth Pista barátomat dicséri. Szeretett Egyesületünk érde-kében mégis vitatkoznunk kell, hogyan lehetne Egyesüle-tünket jobban szervezni. Egyesületünk, ahogy mindnyájan

többé-kevésbé tudjuk, a szakmai vállalkozók és a foglalkoz-tatott szakemberek jó értelemben vett érdekházasságakéntjött létre. Ebben a házasságban mi, szakemberek egyre-másra foglaljuk el a másik fél hadállásait, a másik fél nemtanúsít ellenállást, majdhogynem kivonul a hadállásaiból.Mi itt ma meg fogjuk szüntetni az alelnöki funkciót.* Énnem szüntetném meg az alelnöki funkciót, viszont azokat azalelnököket, akik nem szakosztály elnökök, a Választmánytagjai közé nem sorolnám be.

Tisztelt Küldött Társaim! Engedjétek meg, hogy meg-emlékezzek arról, ami az indítványomban van. Ha látjátokazt a szép Ady idézetet, hogy “Be szép ily végzetes néppelugyanannak tudni magunkat” és hogyha ezt szakmásítjuk,ez úgy hangzik, hogy „Be szép ilyen végzetes szakma, minta bányászat és kohászat képviselõivel ugyanannak tudnimagunkat, mûveljük a szakmáinkat ésszel és szívvel”. Aszív, a lélek nálunk a selmeci hagyománykör, és ugye tudjukazt, hogy ezek közé a selmeci hagyományok közé olyanok istartoznak, amelyek nem látták Selmecet. Ilyen ez a bizo-nyos harangjáték, ami a mai Közgyûlésen huszonötödszörhangzott el. Bizonyára sokan úgy gondoljátok, hogy ez a ha-rangjáték õsi szokás. Nem! Ez csak 25 éves szokás. KiszelyGyula bácsi, az Öntödei Múzeum részére csináltatta aMÁV Szimfonikusokkal. Mi, Klement Lajos és Csömöz Fe-renc barátommal az 1978-as Öntödei Világkongresszus fo-gadásán hallottuk. A következõ évben volt a Közgyûlés, ésúgy gondoltuk, hogy az egy perc ne a szokványos, hanemegy ilyen harangjátékos egy perc legyen. Olyan döbbenete-sen szép volt akkor is, hogy az Egyesület vezetõi elhatároz-ták, hogy ez így lesz a továbbiakban, és remélem, hogy min-dig így is lesz. Erre szoktuk mondani, hogy ebben az Egye-sületben, ami a lélekhez és a szívhez is szól, a tagság a belé-péstõl a harangjátékig tart. Köszönöm szépen.

Ebinger József okl. bányamérnök:Tisztelt Elnökség! Tisztelt Küldöttgyûlés! A legutolsó

Borbála napi központi ünnepségen dr. Tolnay Lajos, azOMBKE elnöke azt mondta, hogy az elsõ Borbála napiegyesületi ünnepség 1990. december 4-én volt a SziklaTemplomban. Engedjék, hogy fölolvassak egy meghívót:

„Az OMBKE Bányászati Szakosztály Bányászattörté-neti Munkabizottsága és Budapesti helyi szervezete 1989.december 4-én Szent Borbála ünnepséget rendez, melyrecsaládjával együtt meghívjuk. Program:

1600 óra ünnepélyes szentmise a Városmajori Nagy-templomban, közremûködik a Salgótarjáni Liszt FerencKamarakórus a Tapolcai Bauxitbánya Ifjúsági Fúvószene-karral.

1800 órakor “Szent Borbála tisztelete bányászatban” elõ-adások a KBFI nagytermében. Megnyitó Petrássy Miklósvezérigazgató, elõadók Bircher Erzsébet és Molnár László.

Aláírások: Szûcs Imre, a Bányászati Szakosztály titkáraés dr. Ebinger József, a Helyi Szervezet titkára.”

Mindezt azért is fontosnak tartottam elmondani, mertabban az idõben egy ilyen rendezvényt anyagilag és erköl-csileg nem volt egyszerû megrendezni.

Hajnal János okl. kohómérnökElnök Úr! Tisztelt Közgyûlés! Az elmúlt évben ünnepel-

tük Egyesületünk 110 éves fennállásának évfordulóját. Ezmindig meditációra készteti az embert és a selmeci ünnep-ségeken, a professzor sírok megkoszorúzása után többünk-ben fölvetõdött, hogy vajon az Egyesületünk alapító elnöké-nek a sírját miért nem koszorúzzuk meg soha. Sóltz Vilmos

K 6 Bányászati és Kohászati Lapok

* Lábjegyzet: A felszólaló a Küldöttgyûlésig hatályos Alapszabály alelnöki funkcióiról beszélt, melyre általában valamely támogató vállalat magasabbpozíciójában lévõ érdemes tagtársainkat választotta meg a Küldött(köz)gyûlés.

10 év elnökség után távozott Selmecbányáról, az Õ sírja aKerepesi Temetõben, mai nevén a Fiumei úti Temetõbenvan. 1904-ben már egyesületi közadakozásból nagyon szépemlékmûvet emeltek neki.

Valamikor a ’70-es évek elején Egyesületünk nemrég el-hunyt tiszteleti tagjai, Török Frigyes és Szalay Jenõ voltak akezdeményezõi annak, hogy a selmecbányai sírokat ápol-juk, gondozzuk és megkoszorúzzuk. Ennek azóta mély ha-gyománya van. Szeretném most kezdeményezni, hogyEgyesületünk alapítójának, Sóltz Vilmosnak a sírját mindenKözgyûlés elõtt, de legalább minden Tisztújító Közgyûléselõtt az Egyesület valamelyik szakosztálya koszorúzza meg.A továbbiakban, hogy a szót tett is kövesse, illetve elõzzemeg, bejelentem, hogy a Fémkohászati Szakosztály hat kép-viselõje, három budapesti és három fehérvári tag, tegnap-elõtt tiszteletét tette és megkoszorúzta Sóltz Vilmos emlék-helyét.

A hozzászólások után dr. Tolnay Lajos elnök egyesüle-ti kitüntetéseket adott át.

(a kitüntettetek névsorát a 8. oldalon kezdõdõen közöljük)

Dr. Dúl Jenõ a határozat szövegezõ bizottság elnöke:Tisztelt Küldöttgyûlés! Az írásos dokumentumok és a

szóban elhangzott kiegészítések, hozzászólások alapján aHatározat Szerkesztõ Bizottság a következõ határozatokjóváhagyását javasolja a küldöttgyûlésnek.

A javaslatokról a küldöttgyûlés nyíltan szavazott, a sza-vazást Tolnay Lajos elnök vezette le.

1. sz. határozat: A küldöttgyûlés jóváhagyja a 2002. év-rõl szóló Közhasznúsági Jelentést, elfogadja a Választmány

beszámolóját és a fõtitkár szóbeli kiegészítését, a 91. Kül-döttgyûlés határozatainak végrehajtásáról szóló jelentést,továbbá az Ellenõrzõ Bizottság jelentését. (Egyhangúlag)

Az alapszabály módosítással kapcsolatban Puza Ferencáltal tett kiegészítõ javaslatot, miszerint a szakosztályelnö-kökön túlmenõen választmányi tagságot nem jelentõ to-vábbi egyesületi alelnököket is lehessen a jövõben választa-ni, a küldöttgyûlés 5 tartózkodás mellett csak 5 szavazattaltámogatta, így az elutasításra került.

2. sz. határozat: A küldöttgyûlés jóváhagyja az Alapsza-bály Bizottság által javasolt és a Választmány által beter-jesztett módosításokkal az új Alapszabályt. (3 tartózkodás-sal)

3. sz. határozat: Az OMBKE a bányászat és kohászat te-rületén lévõ szakmai kapcsolataira, valamint a tagságáraalapozva vegyen részt a felnõttképzés keretében folyószakmai továbbképzési programok szervezésében, az okta-tási tematikák kidolgozásában, és az oktatás megszervezé-sében.

4. sz. határozat: Annak érdekében, hogy a Bányászati ésKohászati Lapok továbbra is az egyesületi tagság elsõren-dû összekötõ kapcsa maradjon, a küldöttgyûlés szükséges-nek tartja a lapok egységes arculatának megteremtését ésfelkéri a választmányt, hogy tegye meg azokat a szervezésiintézkedéseket, melyek a három lap összehangoltabb ésegységes, egyúttal költségtakarékosabb megjelentetését(szerkesztés, kiadás) eredményezi. Törekedni kell a kiadá-si költségek minimalizálására.

5. sz. határozat: A küldöttgyûlés tudomásul veszi azegyesület által alapított Ganz Ábrahám Öntészeti Alapít-vány kuratóriumának javaslatát, és hozzájárul az Alapít-vány végelszámolással történõ megszüntetetéséhez.

6. sz. határozat: Minden egyesületi küldöttgyûlés elõttaz egyesület képviselõi koszorúzzák meg az alapító SóltzVilmos sírját.

A 3-6. sz. határozati javaslatokat, mivel azokhoz nem volttovábbi észrevétel, kiegészítés vagy javaslat a küldöttgyûlésegyütt, ellenszavazat és tartózkodás nélkül hagyta jóvá.

A küldöttközgyûlés bezárása elõtt Bircher Erzsébet, aKözponti Bányászati Múzeum Igazgatója adott tájékozta-tást a magyar szénbányászat 250 éves évfordulója tisztele-tére Sopronban 2003. június 13-án rendezendõ ünnepi vá-lasztmányi ülés, és tudományos konferencia szervezésérõl.Dr. Lengyelné Kiss Katalin, az Öntödei Múzeum vezetõjea június 12-14-én megrendezendõ Harangtörténeti Ankét-ra hívta fel a figyelmet.

A küldöttgyûlés a Bányász és a Kohász Himnuszok el-éneklésével zárult.

A Küldöttgyûlés jegyzõkönyve alapján összeállította P. T.

Bányászati és Kohászati Lapok K 7

Dr. Dúl Jenõ ismerteti a határozati javaslatokat