Az Osztrák–Magyar Monarchia gazdaságának erősségei és

árnyoldalai

A vasút szerepe a dualista gazdaságban

Bevezetés

• Egy kis vasúttörténet• A vasút magyarországi

kiépülése• Találmányok a vasúthoz• Gazdasági jelentősége (előnyök, hátrányok)• MÁV

Dombormű George Stephenson emlékére Vácon

1846–1867

• Építése az első vonalaknak• A szabadságharcban• Bővülés (Bach-korszak,

provizórium)

A korabeli állomás épülete (1846)

A dualizmus korában

• További bővülések• Gazdaság élénkítő hatása• Zónatarifa-rendszer (1889)• Az államosítás után (1891)

Kéregöntésű vonatkerék (Ganz Ábrahám)

Kandó mozdony

A feltalálók

Transzformátor

A dualizmus korában

• További bővülések• Gazdaság élénkítő hatása• Zónatarifa-rendszer (1889)• Az államosítás után (1891)

Miért volt jó egyes településeknek?

• Ipar kialakulása• Munkaerő fölösleg beáramlása• Ipari gócpontok• Betelepülés• Urbanizáció

Hátrányok

Peremvidékeken jelentkeztek• Migráció• Kikerülés a gazdasági

körforgásból• Munkanélküliség• Emigráció• Ha messze van, beszűkül a

piac

Fodor LászlóBoronkay György Műszaki Szakközépiskola és

GimnáziumFelkészítő tanárai: Szilágyi Erzsébet, Trieb Márton

A vasút szerepe a dualista gazdaságban

A képek forrása• Pest nevű mozdony• Kandó mozdony• Kerék a vasúti kocsikhoz• Transzformátor• 1867-es térkép• 1890-es térkép• Feltalálók

• Erdei vasút