az otp bank nyrt. technikai és fundamentális...

Miskolci Egyetem

Gazdaságtudományi Kar

Pénzügyi és Számviteli Intézet

Az OTP Bank Nyrt. technikai és fundamentális

részvényelemzése

Horváth Márk

2018

2

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ....................................................................................................................... 4

2. A technikai és fundamentális elemzés elmélete ......................................................... 6

2.1. A technikai elemzés ................................................................................................. 6

2.1.1. Grafikonok és típusai ....................................................................................... 6

2.1.1.1. Vonaldiagram ........................................................................................... 7

2.1.1.2. Oszlopdiagram ......................................................................................... 7

2.1.1.3. Japán gyertya ........................................................................................... 8

2.1.2. Trendek és alakzatok ....................................................................................... 9

2.1.2.1. Trendek ..................................................................................................... 9

2.1.2.2. Alakzatok ................................................................................................ 11

2.1.3. Statisztikai eszközök ....................................................................................... 12

2.1.4. Indikátorok, kombinált eszközök ................................................................... 13

2.1.4.1. RSI – Relatív erősség index .................................................................... 14

2.1.4.2. Bollinger szalag ..................................................................................... 15

2.1.4.3. Fibonacci vonalak .................................................................................. 16

2.1.4.4. Elliott hullám .......................................................................................... 17

2.2. A fundamentális elemzés ....................................................................................... 18

2.2.1. Pénzügyi mutatószámok ................................................................................. 20

2.2.2. Makrotényezők és mikrotényezők .................................................................. 24

2.2.3. DCF modell és DDM modell ......................................................................... 26

3. Az OTP Bank bemutatása ......................................................................................... 28

3.1. Történet ................................................................................................................. 28

3.2. Tevékenységei, tulajdonosi szerkezete .................................................................. 29

3.3. Stratégia, küldetés ................................................................................................. 31

3.4. Pénzügyi termékek ................................................................................................ 32

3.5. Az OTP részvényének története ............................................................................. 34

4. Az OTP Bank Nyrt. részvényelemzése ..................................................................... 36

4.1. Technikai elemzés ................................................................................................. 36

4.1.1. Árfolyam és trendek ....................................................................................... 36

4.1.2. Japán gyertya ................................................................................................ 37

4.1.3. Alakzatok ....................................................................................................... 38

4.1.4. Mozgóátlagok ................................................................................................ 39

4.1.5. RSI ................................................................................................................. 40

4.1.6. Bollinger szalag ............................................................................................. 41

3

4.1.7. Fibonacci vonalak ......................................................................................... 42

4.1.8. Elliott hullám ................................................................................................. 43

4.1.9. A technikai elemzés összefoglalása ............................................................... 44

4.2. Fundamentális elemzés ......................................................................................... 46

4.2.1. Makrohelyzet ................................................................................................. 46

4.2.2. Hazai bankszektor ......................................................................................... 47

4.2.3. Mikrotényezők ................................................................................................ 50

4.2.4. Pénzügyi mutatószámok ................................................................................. 52

4.2.5. Főbb mérlegtételek és az eredménykimutatás elemzése ................................ 55

4.2.6. Összehasonlítás ............................................................................................. 56

4.1.7. A fundamentális elemzés összefoglalása ....................................................... 58

5. Összefoglalás ............................................................................................................... 61

6. Irodalomjegyzék ......................................................................................................... 64

7. Táblázatok és ábrák jegyzéke ................................................................................... 68

8. Summary ..................................................................................................................... 70

4

1. Bevezetés

A 2017-es évben a tőzsdei indexek sorra döntögették sajt rekordjaikat, a vállalatok

részvényeinek ára a válság óta nem látott szinteken járt újra. A tapasztalataim szerint egyre

többen választották befektetésként a részvényeket és befektetési alapokat, a világszerte

alacsony kamatkörnyezet ugyanis nem kínált elég magas hozamokat más pénzügyi termékek

terén. Az emelkedés az idei év elején is folytatódott, újabb és újabb csúcsok elérésével. (The

NY Times, 2018) Szakdolgozatom témájaként éppen ezért a részvényelemzést választottam,

mert bár a tavasszal kisebb korrekciók és csökkenések vették át a szerepet a tőzsdéken, úgy

gondolom, hogy ez a fajta befektetési forma a jövőben is igen népszerű lesz. Célom ezért,

hogy bemutassam azokat az alapvető technikákat, eszközöket, amelyek segítségével

előrejelzések készíthetőek és következtetések vonhatóak le a részvények árának változását

illetően. Az elemzéshez két régóta használt és széles körben elterjedt módszert fogok

alkalmazni, a technikai és fundamentális elemzést, melyek két különböző nézőpontból

közelítik meg a vállalatokat és azok papírjait. Az eltérő felfogás és eszköztár viszont nagyon

jól kiegészítik egymást és átfogó képet adnak az elemzés tárgyáról.

Szakmai gyakorlatomat Magyarország egyik legnagyobb bankjánál, az OTP Bank

Nyrt.-nél töltöttem. A gyakorlat során lehetőségem adódott megismerkedni az OTP Bank

tevékenységével és belső működésével. Mivel a bank egy tőzsdén jegyzett vállalat, így

kézenfekvő volt, hogy az elemzésem gyakorlati bemutatásához a hitelintézet részvényeit

válasszam.

A hazai bankszektor elmúlt tíz éve igen változatosan alakult. A 2008-as gazdasági

világválság utáni években súlyos veszteségeket kellett elkönyvelnie a szektor szereplőinek,

amelyet nagyrészt a hitelállomány romlásából eredő, nagymértékben megnövekedett

kockázati költségek eredményeztek. (Várhegyi, 2011) Aztán az állam által kivetett banki

különadók és szabályozások nehezítették az ágazatban tevékenykedőket. Az utóbbi 2-3

évben a kedvező külső környezet és a javuló világgazdaság viszont már eredményességet és

újra sikereket hozott a bankoknak 2008 után. A tavalyi, 2017-es év messze kiemelkedő volt

a hazai bankszektor számára (Portfolio, 2018) és ez a sikeresség az idei 2018-as évben is

tovább folytatódhat. Elemzésem időszakának így 2018 első félévét választottam, hogy az

aktuális jelentéseket és információkat felhasználva a jövőre nézve is megállapításokat

tehessek.

A szakdolgozatom három nagy egységre bontva építettem fel. A dolgozat első

szakaszában a két technika elméleti háttere és eszközei kerülnek bemutatásra. A technikai

5

elemzésben szót ejtek az árfolyam különböző ábrázolási módszereiről, alapvető trendekről

és alakzatokról, statisztikai eszközökről. A hangsúlyt az indikátorok ismertetésére fektetem,

ugyanis ezek már sokkal összetettebb összefüggéseket hordoznak magukban. A

fundamentális elemzés során a pénzügyi mutatószámokon kívül néhány szubjektív elemet is

leírok, valamint két vállalatértékelésre használható modellt. A következő nagyobb

szakaszban magát a bázisvállalatot mutatom be. Kitérek a bank történeti hátterére,

tulajdonosi struktúrájára, valamint pénzügyi termékeire is, majd külön foglalkozom az OTP

Bank részvényének is a történetével, árfolyamának múltjával és az osztalékfizetési

politikájukkal is. A harmadik nagyobb egységben az elméleti részben ismertetett

módszereket alkalmazom a gyakorlatban és ábrák, táblázatok segítségével szemléltetem a

vizsgálatom eredményeit. A fundamentális elemzés keretein belül összehasonlítom a bankot

egy régiós, hasonlóan nagy hitelintézettel is. A dolgozatot egy összefoglalással zárom,

melyben összegzem a technikai és fundamentális elemzés során megállapítottakat.

A szakdolgozatomban nem kívánom ismertetni magát a tőzsdét és a részvényt, sem

a hozzájuk tartozó fogalmakat és jellemzőket. Döntésem hátterében az áll, hogy a teljes körű

bemutatásuk az elméleti rész túlsúlyát eredményezné, ezzel felborítva a dolgozat

egyensúlyát, valamint jelentősen eltérne a fő témától és a kijelölt céljaimtól.

6

2. A technikai és fundamentális elemzés elmélete

2.1. A technikai elemzés

A technikai elemzés gyakorlatilag az árfolyam elemzését jelenti statisztikai és

matematikai módszerek alkalmazásával, amely ezáltal előrejelzéseket generál az árfolyamok

várható alakulására. Alakzatokat, trendeket, ciklusokat és árhullámokat elemez és von le

belőlük következtetéseket. (Kecskeméti, 2006)

A módszer alkalmazóit, művelőit chartistáknak is szokás becézni. Ők azok, akik az

árfolyamok mozgását és a forgalom volumenváltozásait felhasználva próbálják a jövő

tendenciáit meghatározni. A fundamentális elemzőkkel ellentétben úgy vélik, hogy a

befektetések alakulásának jóslása sokkal inkább alapszik a pszichológia és a viselkedési

minták elméleti alapjain, és kevésbé tartalmaz logikus elemeket. (Malkiel, 2001)

Az elemzés pozitívumai közé sorolható, hogy számos technika és eszköz segíti az

előrejelzés sikerességét. Emellett erőssége a technikai elemzésnek az is, hogy az

alapelveinek megértése nem okoz nehézségeket, mivel azok a piac működése alapján lettek

meghatározva. A technika arra épít, hogy az emberek viselkedése kiszámíthatóvá válik, így

olyan reakciók észlelhetőek, amelyek sablonosak és ezáltal valószínűsíthetőek is. Mellette

szól még ugyancsak az emberek viselkedésével összefüggő érv, ami szerint, ha a múltban

már bekövetkezett nagyobb szélsőség újbóli kialakulását látjuk, borítékolható, hogy

ugyanúgy fognak reagálni rá a kereskedők, mint a megtörtént eseménynél. Ellene felhozható

érv viszont, hogy szubjektív elemeket tartalmazhat, amelyek lehetőséget adnak az egyéni

értelmezésre. (Portfolio, 2008)

Keynes, a híres közgazdász és egyben sikeres technikai befektető úgy érvelt a

technikai elemzés mellett, hogy a valódi értéket eleve reménytelen feladat meghatározni, és

ha lehetséges is, az túl sok munkát igényel, és gyenge eredményekkel szolgál. Ezért több

értelme van annak, ha az energiát a többi kereskedő viselkedésének megfigyelésére fekteti

az ember és annak vizsgálatára, hogy pozitív környezetben hogyan építenek ezek a

kereskedők buborékokat és légvárakat. (Vincze, 2014)

2.1.1. Grafikonok és típusai

A technikai elemzés az árfolyam mozgásaira, időbeni lefutásaira alapozza

következtetéseit, ezért nagyon fontos az árfolyamok vizuális megjelenítése, grafikonokon

7

való ábrázolása. Alapvetően a grafikon vízszintes tengelyén az időt szokták megjelölni, míg

a függőleges tengely szolgál az értékek megmutatására. A grafikonok alján a forgalmat is

fel szokták tüntetni, aminek szemléltetésére függőleges oszlopokat alkalmaznak. Az

árfolyam ábrázolása és a forgalom szintjeinek megjelenítése együttesen alkalmas arra, hogy

a trendeket, formációkat felismerjük és a folyamatok vizsgálhatóak legyenek. (Kecskeméti

István, 2006)

2.1.1.1. Vonaldiagram

1. ábra Vonaldiagram

Forrás: (Marketwatch.com, 2018)

Összefüggő vonalból álló diagram, amit a záróárak összekötésével kapunk meg. A

folyamatok és alakzatok áttekintésére kiváló, könnyen észrevehetőek rajta a trendek és a

különböző formációk. Közérthetőségéből és egyszerűségéből adódóan gyakran használatos

a médiában, előadások során, mert tökéletes az árfolyam alakulásának bemutatására. Két

alaptípusa a hegy és a sima vonal diagram. (Kecskeméti, 2006)

2.1.1.2. Oszlopdiagram

2. ábra Oszlopdiagram, saját szerkesztés

Forrás: (Kecskeméti, 2006)

8

A vonaldiagramhoz képest összetettebb, többlet információval bíró ábrázolás. A

záróáron kívül az adott időszakban (nap, hét stb.) tartalmazza a nyitó, záró, maximum és

minimum árat is. Az árfolyam jelölésére egy függőleges vonal szolgál, amelynek teteje a

maximum, az alja pedig a minimum ár az adott időszakra vonatkozóan. A függőleges

vonalon bal oldalt megjelenő vízszintes vonal a nyitó ár, a jobb oldalon a záró ár jelölésére

szolgál. Maga a törzs színe is jelentőséggel bír, hiszen jelzi, hogy az adott időszakban

növekedett vagy csökkent az árfolyam. (Végh, 2016)

2.1.1.3. Japán gyertya

3. ábra Japán gyertya, saját szerkesztés


Az oszlopdiagramhoz hasonlóan tartalmazza a nyitó, záró, minimum és maximum

árakat, a különbség csupán annyi, hogy a nyitó és záróár egy oszlopot, testet (gyertyát)

képez. A gyertya színe mutatja meg, hogy az időszakon belül az árfolyam emelkedést vagy

esést produkált-e. Ha a test színe fehér, a nyitó árnál magasabban van a záróár, azaz

emelkedés volt tapasztalható, viszont ha fekete, akkor a nyitó ár van fent és a záró

helyezkedik el lent, ami esésre utal. (Kecskeméti, 2006)

9

4. ábra Marubozu, Kalapács és Hullócsillag, saját szerkesztés


A gyertya különböző kinézeteire különböző elnevezések születtek a történelem

során. Ma már az alakzatok széles tárháza áll rendelkezésre a kereskedők számára,

amelyeknek egyik lehetséges csoportosításánál megkülönböztethetünk trenderősítő és

trendfordító alakzatokat. Ilyen egyedi gyertya például az ábrán baloldalt található marubozu,

aminek nincsen kanóca sem felül, sem alul. Ez azt jelenti, hogy az alakzat keletkezésének

napján erős eladási hangulat uralkodott a piacon és a maximum ár volt a nyitó ár, valamint

a minimum ár volt a záró ár is egyben. Előfordulásakor általában növekvő trend végét, vagy

trenden belül annak megerősítését jelenti. Természetesen ennek ellenkezője is megtörténhet,

ilyenkor a gyertya teste fehér színű. A középső alakzatot kalapácsnak nevezik. A kalapács

mindkét irányú trendben előfordulhat, de általában csökkenő trendben jelenik meg. ilyenkor

a hosszú lefelé nyúló kanóc a trend mélypontja is egyben. A jobb oldali hullócsillag

gyakorlatilag egy fordított kalapács. Az alakzat emelkedő trendek esetén jelezhet előre egy

fordulatot. Attól függően, hogy milyen erős a jel, a test lehet fekete és fehér színű is, de a

fekete színt tekinthetjük erősebbnek. (Kecskeméti, 2006)

2.1.2. Trendek és alakzatok

2.1.2.1. Trendek

A trend a technikai elemzés alapja. A piacon uralkodó mozgásirányra utal, amelynek

kialakulásában a piaci várakozások és váratlan események is szerepet játszanak. Alapvetően

két irányú trendről beszélhetünk, az egyik az emelkedő, a másik a csökkenő trend. Előbbinél

a lokális minimumok és maximumok egyre nagyobb értéket vesznek fel, míg a csökkenő

trendnél ennek ellentéte történik. Ha nem állapítható meg egyértelmű irány, oldalazásról

beszélhetünk. A trendek legalább két csúcspont összekötésével adhatóak meg, emelkedő

10

trend esetén a mélypontok, csökkenő trend esetén a csúcspontok a mérvadóak. (Portfolio,

2008)

5. ábra Emelkedő trend

Forrás: (Prohardver.hu, 2009)

A Dow elmélet szerint, amely nevét megalkotójáról, az amerikai pénzügyi

újságíróról és a technikai elemzés úttörőjéről Charles Henry Dowról kapta, a piacon három

trend uralkodik az időtáv függvényében. Így különbséget teszünk elsődleges (primer),

másodlagos (szekunder) és kicsi (minor) trend között, melyek egyszerre figyelhetőek meg a

piacon. (Végh, 2016)

A legnagyobb jelentősége az elsődleges trendnek van, ez jelzi az árfolyam fő irányát,

azaz azt, hogy bika- vagy medvepiacról beszélhetünk. Ennek a trendnek a hossza egy évnél

több, akár évtizedes is lehet. A szekunder trend az elsődleges trenddel mindig ellentétes,

valamilyen jelentősebb csökkenés a bikapiacon vagy növekedés a medvepiacon. Ez a trend

pár héttől néhány hónapig szokott tartani. A harmadik trend a napi fluktuációban jelenik

meg. Iránya véletlenszerű, egy-két naptól néhány hétig tarthat. Amellett, hogy más-más

időtávokon figyelhető meg a három trend, még az is elmondható róluk, hogy csak a minor

(kicsi) és a szekunder (másodlagos) trend az, amit képesek az intézményi befektetők

befolyásolni. Az elsődleges trenddel ilyenre nem képesek. (Végh, 2016)

Az elmélet az elsődleges trendet emellett még három szakaszra bontja, a

felhalmozási, felívelési és a kiterjedési szakaszokra. Az egyes részek kialakulása az

informáltság eltérő mértékével magyarázható. Az felhalmozási szakaszban vásárolnak a

legjobb információkkal rendelkezők, majd őket a technikai elemzők követik, majd a

11

kockázatkerülő befektetők is megjelennek, de ilyenkor már az első szakasz vásárlói

kezdenek eladni. (Végh, 2016)

2.1.2.2. Alakzatok

Az árfolyamok megfigyelése során a technikai elemzők azt vették észre, hogy a

grafikonokon rendre felbukkannak bizonyos minták, alakzatok, amik nagy valószínűséggel

képesek előre jelezni a várható mozgásokat. Ezek a geometriai alakzatok két csoportra

oszthatóak, egyrészt vannak trendváltó alakzatok, amelyek egy adott trend végét jelzik,

ilyenkor érdemes a nyitott pozíciókat lezárni. A másik csoport a trenderősítő alakzatok,

amelyeknél a nyitott pozícióinkat tarthatjuk, hiszen a trend folytatódik a jövőben is. Minden

alakzat megfigyelhető napon belüli, napi, heti és havi chartokon is egyaránt. (Kecskeméti,

2006)

Példák trendfordulót jelző mintákra:

6. ábra Fej-váll alakzat

Forrás: (Tankonyvtar.hu, 2013)

A fej-váll alakzat egyszerűen felismerhető a két szélső, kisebb és a középső nagyobb

csúcsából. A minta kialakulása során a felfelé tartó mozgásokat egy kisebb, a korrekciókat

pedig egyre nagyobb forgalom jellemzi. A mélypontokat összekötő egyenest nyakvonalnak

is szokás nevezni. (Potori, 2013)

7. ábra Dupla csúcs


12

Példák trenderősítő mintákra:

8. ábra Ékek


Az ékeknél az árfolyam egyre szűkülő sávban mozog, és a csúcspontokat összekötő

vonalak egy irányba mutatnak, amelyek csak a formációtól távol végződnek csúcsban. Az

alakzat kialakulása mindig ellentétes a trenddel, emelkedő trendet lefelé, csökkenő trendet

felfelé mutató ék tör meg. Az ékek kialakulása egyre csökkenő forgalom mellett történik

meg. (Potori, 2013)

9. ábra Zászló alakzatok


2.1.3. Statisztikai eszközök

A statisztikai eszközökön belül a mozgóátlagokról lesz szó, amelyek arra szolgálnak,

hogy az árfolyam ingadozásait kisimítsák és jól láthatóvá, felismerhetővé tegyék az aktuális

trendet. A trend meghatározásán kívül hasznosak lehetnek még a támasz, illetve ellenállás

szintjeinek meghatározására is. (Végh, 2016)

Mozgóátlag számításakor egy idősor t-edik eleméhez úgy rendelünk értéket, hogy a

t-edik elem körül átlagoljuk az elemeket. Ahogy az időben haladunk előre, a legrégebbi

elemek kiesnek és helyüket az idősor új elemei veszik át. A leggyakoribb időtávok, amelyre

mozgóátlagot számolnak 10, 20, 30, 50, 60, 100 és 200 nap. (Végh, 2016)

A három legismertebb és leginkább használatos mozgóátlag

13

Egyszerű mozgóátlag (SMA - simple moving average)

Az egyszerű mozgóátlagot egy egyszerű számtani átlagszámítással kapható meg. Az

SMA annak ellenére is az egyik legnépszerűbb eszköz, hogy a piaci folyamatokra csak késve

reagál, valamint az időszaki adatokat egyforma súlyozással veszi figyelembe. (Végh, 2016)

𝑆𝑀𝐴 = 𝑃[1]+𝑃[2]… 𝑃[𝑁]

𝑁 (1)

(N = periódusok száma, P = részvényár)

Exponenciális mozgóátlag (EMA - exponential moving average)

Az EMA az egyszerű mozgóátlaggal szemben a frissebb adatokat nagyobb súllyal

veszi figyelembe. A súlyozásnak nincsen egyértelmű szabálya. Mivel az EMA az új adatokra

érzékenyebben reagál, a lehetséges trendfordulókat is hamarabb jelzi. (Végh, 2016)

𝐸𝑀𝐴 = 2

𝑁+1∗ 𝑋[𝑖] + (1 −

2

𝑁+1) ∗ 𝐸𝑀𝐴[𝑖 − 1] (2)

(N = periódus száma, X[i] = legutolsó ár, EMA[i-1] = előző napi mozgóátlag)

Súlyozott mozgóátlag (WMA - weighted moving average)

A súlyozott mozgóátlag hasonlóan az exponenciális mozgóátlaghoz, a frissebb

adatoknak nagyobb szerepet tulajdonít. A különbség a súlyoknál van, ugyanis a WMA

esetében azok nem exponenciálisan emelkednek. (Végh, 2016)

𝑊𝑀𝐴 = ∑ 𝑊𝑡

𝑛𝑡=1 ∗𝑉𝑡

∑ 𝑊𝑡𝑛𝑡=1

(3)

(V = jelenlegi érték, W = súlyozási faktor, n = periódusok száma)

2.1.4. Indikátorok, kombinált eszközök

Az indikátor egy olyan számsor diagramja, amely a múltbeli adatokból, matematikai

formulák segítségével szerkeszthető meg és a múlt törvényszerűségeit figyelembe véve

következtet a jövő ármozgásaira. A törvényszerűség fontos szerepet játszik, ugyanis ezek

ismeretéből lehetséges a jövőbeli előrejelzéseket elkészíteni. Ugyanakkor nem létezik olyan

indikátor, amely teljes egészében kielégíteni a piaci feltételeket. Az indikátorokat

különbözőképpen csoportosíthatjuk, jelen esetben a csoportosítás a képzés módja szerint

történt. Így megkülönböztethetünk trendkövető, momentum, forgalom alapú és volatilitást

mérő indikátorokat. A trendkövető indikátorok múltbeli árakból képződnek, ezért jelzéseik

késnek viszont ezáltal nagyon pontosnak is mondhatóak. A momentum indikátorok az árak

14

változásából szerkesztődnek, ezáltal a piaci folyamatokkal egy időben vagy előre jeleznek.

A forgalmi alapú indikátorok az árfolyam és a forgalmi adatok együtteséből próbálják

felmérni a piaci helyzetet. A volatilitást mérőek az árváltozások nagyságát írják le, viszont

nem veszik figyelembe az elmozdulás irányát, csak segítenek annak előrejelzésében.

(Kecskeméti, 2006)

2.1.4.1. RSI – Relatív erősség index

Az RSI (relative strength index) a legnépszerűbb indikátorok egyike, amely nem az

árakat, hanem az instrumentum árfolyamának fel le mozgásainak arányát méri százalékos

formában kifejezve. Azért kedvelik az RSI-t mert gyors, a piaccal együtt tud változni,

viszont ez adja a hibáját is, hiszen emiatt sokszor adhat téves jelzést a befektetőknek. Egy

momentum típusú oszcillátor, vagyis a piaci lendületet, hangulatot méri egy 0-tól 100-ig

terjedő zárt skálán. Ezen a skálán két meghatározó szintet különböztetünk meg, amelyek

jellemzően a 30 és 70 értékekhez kötődnek. Előbbi alatt túladott még utóbbi felett túlvett

tartományról beszélhetünk. (Portfolio Trader, 2007)

Az indikátort figyelve akkor célszerű vételi pozíciót felvenni, ha az kijön a túladott

tartományból. Maga J. Wilder, az RSI kitalálója írta le 1978-ban kiadott könyvében, hogy

ha 30-as szint fölé emelkedik az indikátor, akkor az bullish jelenségre utal. Ugyancsak vételt

jelez, ha egy emelkedő trend korrekciója után az RSI eléri az 50-es szintet, ami ilyenkor

ellenállásnak is tekinthető, és onnan újra elrugaszkodik. (Portfolio Trader, 2007)

Az RSI használata során magán az indikátor vonalán is alkalmazhatunk a technikai

elemzésből vett eszközöket. ugyanúgy, mint az árfolyamgörbéken. Támaszok, ellenállások,

trendvonalak rajzolhatóak az RSI-re, sőt alakzatokat is megfigyelhetünk rajta. Az alábbi

grafikonon például látható, hogy a DAX index görbéje alatti RSI-n egy dupla alj alakzat

rajzolódott ki, ami így előbb adott vételi jelzést, mint az árfolyamgörbén úgyszintén

megfigyelhető hasonló formáció. (Portfolio Trader, 2007)

15

10. ábra RSI (Relative Strength Index)

Forrás: (Trader.Portfolio.hu, 2018)

2.1.4.2. Bollinger szalag

11. ábra Bollinger szalag

Forrás: (Metatrader.com, 2018)

A Bollinger szalag az 1980-as évek elején jelent meg, kifejlesztése John Bollinger

nevéhez fűződik. Az indikátor az árfolyamok volatilitását hasonlítja össze a termék árával.

Gyorsan reagál az ár mozgásaira, és egyből megmutatja az árfolyamok fel- illetve lefelé

történő kilengéseit. (Portfolio, 2007)

Maga az indikátor, ahogy az ábrán is látható, három szalagból áll. A középen futó

görbe egy egyszerű mozgóátlag, amely általában 20 napos szokott lenni, de a 14 és 25 napos

16

mozgóátlagokkal hasonlóan jól működő jelzésrendszert kaphatunk. A felső, második szalag

a mozgóátlag, hozzáadva a termék szórásának kétszeresét, a harmadik, alsó szalag pedig a

mozgóátlag, levonva belőle a termék szórásának kétszerese. A szórás ebben az esetben az

áringadozás mértékét adja meg, számításánál az adatok átlagtól való eltérésével számolunk.

A definíció szerint az indikátor megpróbálja meghatározni a magas és alacsony árak

viszonylagos fogalmát. A felső szalag elérésekor magas, az alsó szalag elérésekor alacsony

árról beszélhetünk, de a szalagok elérése és az azokból való kilépés önmagában nem jelent

sem vételi sem eladási opciót. A trendfordulók előrejelzésére általában más indikátorokkal

együttesen használják, leginkább olyanokkal, mint az RSI vagy a CMF (Chaikin Money

Flow), de semmiképpen sem trendkövető és volatilitást mérőekkel, mivel ezeket maga a

Bollinger szalag is tartalmazza. (Portfolio, 2007)

Árcsatorna típusú indikátornak is nevezhetjük, amely maga alakítja ki a csatorna

szélességét. A szalag feltételezései közé tartozik többek között, hogy a csatorna beszűkülése

általában jelentős elmozdulást valószínűsít, ha valamelyik szélső szalagot eléri az árfolyam,

akkor a trend folytatódik, vagy ha az árfolyam átüti a mozgóátlagot, akkor a másik szélső

szalagot is eléri. (Portfolio, 2007)

2.1.4.3. Fibonacci vonalak

12. ábra Fibonacci vonalak

Forrás: (Traderslaboratory, 2018)

17

A Fibonacci vonalak egy elterjedt és kedvelt technikai elemzési eszköz. Sikere

egyszerűségében, és abban rejlik, hogy egyértelmű támasz és ellenállás szinteket jelöl ki.

A vonalak a Fibonacci számsorozatból származnak, amelyet úgy képezünk, a nulladik tagot

nullának, az első tagot pedig egynek vesszük, majd a következő tagot az azt megelőző két

szám összegeként kapjuk meg. A képlete leegyszerűsítve az alábbi. (Portfolio, 2002b)

𝐹𝑛 = 𝐹𝑛−1 + 𝐹𝑛−2 (4)

(F = Fibonacci szám, n = n-edik elem)

Ha a sorozat számait elosztjuk mindig a következő elemmel, a hányados a 0,618 felé

konvergál, ha a nagyobbat osztjuk a kisebbel, akkor pedig 1,1618 felé. Ezt a számot

aranymetszésként is hívták az ókori görögök és ennek arányai mind a természetben, mind az

emberi alkotásokban visszaköszön. Például a virágok alakjaiban, a növények leveleiben

vagy az athéni Parthenónban. (Portfolio, 2002b)

A Fibonacci vonalak berajzolásához két pont közé húzzuk be a segédvonalat, amit a

mélypont és a csúcspont közé szoktak berajzolni. Az ábrán látható emelkedő utáni visszaesés

fordulópontjainak meghatározásakor a 100%-os vonalat a mélyponthoz, a 0%-os vonalat a

csúcshoz illesztjük. Az ábrán a 38,2 és a 61,8%-os szintek képezték az ellenállásokat, amik

természetesen nem áttörhetetlenek, de jelzésértékkel bírnak, és fordulót sejtetnek. Nem tudni

viszont, hogy azért működnek ezek a szintek, mert törvényszerűségeket írnak le, vagy, mert

mindenki figyeli őket. (Portfolio, 2002b)

2.1.4.4. Elliott hullám

13. ábra Elliott hullám, saját szerkesztés

Forrás: (Végh, 2016)

Az elmélet megalkotása Ralp Nelson Elliott nevéhez fűződik, aki 1939-ben

publikálta a technikai elemzés máig használt hullámelméletét, amely azt mondja ki, hogy a

18

tőke és pénzpiacokon ismétlődő, eltérő mérető és hosszúságú hullámzások figyelhetőek

meg, amelyek felismerésével és azonosításával a tőzsdei árfolyam mozgások előre

jelezhetőek. (Portfolio Trader, 2010)

Feltevése szerint az árak mozgását három elem határozza meg. Az első az alakzat,

ami a hullámzási sémákra és a hullámok alakjára utal. A második elem az arányszám, ami

lehetőséget teremt arra, hogy a hullámok közötti kapcsolat mérhető legyen. A harmadik,

egyben utolsó elem az idő, vagyis a ciklusok hossza, ami az alakzat és az arányszám

pontosabb meghatározásához nyújt segítséget. (Elliott, 2012)

Az ábrán látható alakzat az Elliott elmélet alapja, ami nyolc szakaszból áll. Az ábrán

egy emelkedő és egy csökkenő trend figyelhető meg. Az emelkedő trend 5, az ezt követő

korrekció 3 hullámból áll. A lokális csúcspontok az 1,3 és 5 számoknál vannak és mind egy

növekvő minor trendet jelölnek, a lokális mélypontok, vagyis a korrekciók pedig a 2-es és

3-as pontnál találhatóak, Az emelkedő hullámot követő korrekciós hullámot az A, B, C

pontok mutatják, melyen belül a B pont egy növekvő minor trendnek számít. Az elmélet

alaptétele az, hogy a hullámmozgásokat mindig korrekció követi. (Elliott, 2012)

A növekedési szakasz 5 hullámát impulzus szakasznak is szokás nevezni, amelyre

bizonyos feltételek vonatkoznak. Egyrészt a második hullám nem jöhet vissza az első hullám

100%-ig. A negyedik hullám sem jöhet vissza a második hullám 100%-ig, valamint a

harmadik hullám soha nem lehet a legrövidebb hullám. (Elliott, 2012)

2.2. A fundamentális elemzés

A fundamentális elemzés a részvények általános állapotát vizsgálja. Nagyobb

területre összpontosít, és a technikai elemzéstől eltérően nem a grafikonokból és

árfolyammozgásokból, hanem mélyebbre ásva, a számadatokból nyeri az információt és

dolgozza fel azokat. Az elemzések során elsősorban arra keresendő a válasz, hogy mi áll az

árfolyammozgások hátterében és a társaság működése, eredményessége mellett az adott

iparág helyzete és makrogazdasági tényezők is a vizsgálat tárgyát képezik. Az elemzők

megpróbálják előre jelezni azokat a tényezőket, amelyek a nyereség jövőbeli alakulásához

vezetnek. Ehhez különböző vállalatértékelési eljárásokat használnak, hogy meghatározzák

az adott társaság és részvényeinek reális értékét az aktuális vagy egy későbbi időpontra

vonatkozóan. A fundamentális elemzők szerint a piacok logikusak, és kevéssé meghatározó

esetükben a lélektani tényező. (Malkiel, 2001)

Azáltal, hogy a fundamentális elemzés a társaság működését, eredményességét

vizsgálja, sokkal jobban képes a spekulatív árfolyammozgások okozta szélsőséges

19

kilengések kezelésére. Általában a fundamentális elemzés hátrányaként a bonyolultságát és

jelentős erőforrásigényét szokták említeni. Ehhez az elemzési fajtához sokrétű pénzügyi és

vállalatértékelési, számviteli ismeretekre van szükség, s az eredmények tesztelhetősége

nehéz. Gyakori negatív kritika még, hogy nem foglalkozik a pszichológiai tényezőkkel.

Emellett három potenciális hibaforrást szoktak felhozni az elemzéssel kapcsolatban.

Egyrészt azt, hogy megeshet, hogy az információ és az elemzés pontatlan. A mai

információtömegben már amennyit nyer a befektető a helytálló híreken, azt mind el is

bukhatja a téves információkkal. Másrészt az elemző becslései is hibásak lehetnek a várható

értékre vonatkozóan. Ilyen esetben az információk feldolgozása már történhet helyesen, az

értékbecslés viszont még mindig lehet téves, amely végső soron ugyanoda vezet, a tényleges

és becsült értékek eltéréséhez. A harmadik hibaforrás maga a tőzsdék érzelmi része, a már

említett pszichológiai rész, amelyet inkább a technikai elemzés vesz számításba. (Malkiel,

2001)

A befektetőket a fundamentális elemzésből leginkább az érdekli, hogy a jövőben

hogyan változik a papírok árfolyama. Akadnak olyan helyzetek, amikor látszólag semmi

nem történik az adott vállalatnál, mégis a részvény értéke hatalmas növekedést vagy

csökkenést mutat egyik napról a másikra. Ez történhet azért, mert a cég a forrásait

eszközvásárlásra fordítja, valamilyen tevékenységre vonatkozó jogot szerez meg vagy épp

projekteket valósít meg és ezt a befektetők mindegyike a maga módján értékeli. Döntő

tényező lehet többek között egy gyorsjelentés, amelyet a tőzsdei társaságoknak jellemzően

negyed- vagy félévente kell közzétenniük attól függően, hogy a Budapesti Értéktőzsdén

milyen kategóriába vannak sorolva. A jelentések tartalmazzák a társaság adott lezárt

időszakra vonatkozó legfontosabb adatait, amelyekből a befektetők fontos információkhoz

juthatnak. Ilyen fontos elemek például az eredménykimutatás, cash-flow kimutatás,

termelési adatok, tőzsdei bejelentések az adott időszak alatt stb. Az adott vállalattal

kapcsolatos várakozások, és a jelentésben szereplő tényleges eredmények közötti különbség

az, ami ilyenkor pozitív vagy negatív irányú eltérést okoz az árfolyamban. Amikor a vártnál

nagyobb mértékű profitot jelentet meg a cég, valószínűleg emelkedés fog történni, ellenkező

esetben pedig árfolyamcsökkenésre számíthatunk. Fontos megjegyezni viszont, hogy egy

periódus negatív számai még nem feltétlenül idéznek elő csökkenést, ha azok például

egyszeri tényezők miatt történtek, vagy a vállalat jövőbeli kilátásai ezáltal jobbak lettek.

Másik döntő tényező a vállalatfelvásárlások, amelyeket megítélni nem könnyű feladat, így

az árfolyam mozgása sem éppen egyértelmű. A legfontosabb kérdés természetesen az

eredménynövelő hatás, és a megtérülés várható ideje. Általában a nemzetközi piacokon a

20

felvásárló cég árfolyama a felvásárlás bejelentésekor csökken, hosszabb távon viszont ennek

ellenkezője tapasztalható. (Portfolio, 2008)

2.2.1. Pénzügyi mutatószámok

Egy vállalat esetében számtalan olyan numerikusan leképzett számviteli

információ keletkezik, amely önmagában nem hasznosítható, és további feldolgozást,

átalakítást igényel, hogy abból a múltra vonatkozó és jövőbeli elemzéseket,

kimutatásokat lehessen készíteni és a különböző érdekhordozók számára felhasználható

legyen a döntéseik meghozatalakor. Ilyen érdekhordozók például a tulajdonosok, akik

kíváncsiak az általuk befektetett tőke hozamára, a társaság osztalékfizetési képességére

vagy éppen arra, hogy a vállalat tevékenysége milyen eredményekkel valósul meg.

Ugyanígy számos információt igényelnek a potenciális befektetők, a hitelezők, de még

a munkavállalók és a kormányzat is. Ezen igények kielégítésére szolgálnak a pénzügyi

mutatószámok, amelyek egy általános képet adnak a vállalat gazdálkodásáról, vagyoni -

, pénzügyi – és jövedelmezőségi helyzetéről. Emellett segítséget nyújtanak az esetleges

problémák feltárásában, azok forrásainak megtalálásában, nem szolgálnak viszont

megoldással rájuk. (Musinszki, 2016)

A bankok üzemgazdasági szempontból vállalkozásoknak tekinthetőek. A piac

szereplőiként pénzügyi közvetítő szerepet töltenek be. Üzleti vállalkozásként a cél

elsősorban a profitszerzés, a nyereségesség, aminek érdekében kockázatot kell vállalnia

a bankoknak, viszont azáltal, hogy a gazdaság szereplőit összekötő egységek is, a

biztonságos működés is fontos elem. Ebből adódik az a három elv, amit a leginkább szem

előtt kell tartania a bankoknak és amit „mágikus háromszög”-nek is szokás nevezni,

ugyanis egyszerre sohasem tudnak teljesülni ezek az elvek. A jövedelmezőségnél a

legfontosabb, hogy a bank nyereségesen tudjon gazdálkodni, és tulajdonosainak

osztalékot fizethessen. Likviditás szempontjából egyrészt a rövidtávú likviditás

lényeges, hogy a bank elegendő jegybankpénzzel rendelkezzen ahhoz, hogy kielégítse

betétesei és hitelfelvevői pénzigényét az adott pillanatban, másrészt a hosszú távú

fizetőképesség, hogy kötelezettségeinek hosszú távon is eleget tudjon tenni. (Gál, 2010)

Ezen logika mentén kerül bemutatásra a továbbiakban néhány mutatószám,

amelyek a jövedelmezőségen és likviditáson túl a fizetőképességet és a részvény értékét

mutatják meg.

A bankok likviditásánál olyan eszközöket vizsgálunk meg, amelyek gyorsan és

egyszerűen pénzzé tehetőek, ezáltal biztosítva a bank fizetőképességét. Ilyen eszközök

21

jellemzően a képletben is megtalálható készpénz, jegybanki betétek, bankközi

kihelyezések és az értékpapírok. Ezek arányát nézzük meg a teljes eszközállományon

belül. Mutatók szempontjából egy elsődleges és egy másodlagos likviditási mutatóról

beszélhetünk. A kettő közötti különbség az, hogy a másodlagos mutató az értékpapírokat

is a likvid eszközökhöz sorolja, így az egy tágabb, és ezáltal egy magasabb értéket

eredményező mutató. A bank likviditásának helyzete annál kedvezőbb, minél nagyobb

számot kapunk a képletek megoldásakor. (Bagaméry, 2011)

Elsődleges likviditási mutató: 𝐾é𝑠𝑧𝑝é𝑛𝑧+𝐽𝑒𝑔𝑦𝑏𝑎𝑛𝑘𝑖 𝑏𝑒𝑡é𝑡+𝐵𝑎𝑛𝑘𝑘ö𝑧𝑖 𝑘𝑖ℎ𝑒𝑙𝑦𝑒𝑧é𝑠𝑒𝑘

Ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠 𝑒𝑠𝑧𝑘ö𝑧 (5)

Másodlagos likviditási mutató: 𝐾é𝑠𝑧𝑝é𝑛𝑧+𝐽𝑒𝑔𝑦𝑏𝑎𝑛𝑘𝑖 𝑏𝑒𝑡é𝑡+𝐵𝑎𝑛𝑘𝑘ö𝑧𝑖 𝑘𝑖ℎ𝑒𝑙𝑦𝑒𝑧é𝑠𝑒𝑘+É𝑟𝑡é𝑘𝑝𝑎𝑝í𝑟𝑜𝑘

Ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠 𝑒𝑠𝑧𝑘ö𝑧

(6)

Ebbe a kategóriába sorolható még, és sokat elárul a bank üzletpolitikájáról a teljes

hitelállomány / teljes betétállomány aránya, vagyis a betétfedezet, amely ha 100%-nál

magasabb értéket mutat, agresszív üzletpolitikáról beszélhetünk, hiszen ilyenkor több a

kihelyezett hitelek mennyisége a betétek mennyiségétől. 100% alatti értéknél a bank

működése biztonságosnak tekinthető, viszont jövedelmezősége emiatt rosszabbul alakul.

(Nagy & Vonnák, 2012)

Fizetőképesség szempontjából a legfontosabb a bank saját tőkéje, ugyanis ez teszi

lehetővé a felmerülő veszteségek fedezését. A saját tőke egyik jellemző eleme az

általános tartalék, amelyet a Htp. előírásainak megfelelően az adott évi adózott

eredményből kell elkülöníteni és mértéke 10%. Emellett a bázeli kritériumok miatt a

nemzetközi tevékenységet folytató bankoknak tőkemegfelelési mutatót is kell

számolniuk és a Htp. is előír a magyar pénzintézetek számára egy képletet, amelyben a

számlálót a szavatoló tőke alkotja. A mutatónak mindkét esetben legalább 8%-nak kell

lennie. (Gál, 2010)

Bázeli tőkemegfelelési mutató: 𝐴𝑙𝑎𝑝𝑣𝑒𝑡ő 𝑡ő𝑘𝑒+𝐴𝑙á𝑟𝑒𝑛𝑑𝑒𝑙𝑡 𝑡ő𝑘𝑒

𝐾𝑜𝑐𝑘á𝑧𝑎𝑡𝑜𝑘𝑘𝑎𝑙 𝑠ú𝑙𝑦𝑜𝑧𝑜𝑡𝑡 𝑒𝑠𝑧𝑘ö𝑧á𝑙𝑙𝑜𝑚á𝑛𝑦 (7)

22

A tőkeáttételi mutató szintén arra szolgál, hogy általa felmérhető legyen a bank

hosszú távú pénzügyi fizetőképessége. A saját tőke és a bank eszközállománya közötti

viszonyt fejezi ki. Minél kisebb a saját tőke aránya, annál kevésbé képes a hitelintézet

eleget tenni kötelezettségeinek, és működése annál instabilabbá válik ezáltal. (Takács,

2015)

Tőkeáttétel: 𝑆𝑎𝑗á𝑡 𝑡ő𝑘𝑒

Ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠 𝑓𝑜𝑟𝑟á𝑠 (8)

Ahogy a vállalatoknak, úgy a bankoknak is a profitszerzés az egyik legfontosabb

céljuk. Ezt a legjobban az eredménykimutatások és jövedelmezőségi mutatók

segítségével vizsgálhatjuk meg. A leggyakrabban használt ilyen mutató a tőkearányos

nyereség, amely a nyereség és a tőke arányát adja meg. (Gál, 2010)

ROE: 𝐴𝑑ó𝑧á𝑠 𝑢𝑡á𝑛𝑖 𝑒𝑟𝑒𝑑𝑚é𝑛𝑦

𝑆𝑎𝑗á𝑡 𝑡ő𝑘𝑒 (9)

Használatos még az eszközarányos nyereség mutató is, amivel az nézhető meg,

hogy a bank vezetése milyen hatékonyan hasznosította a rendelkezésére álló forrásokat.

ROA: 𝐴𝑑ó𝑧á𝑠 𝑢𝑡á𝑛𝑖 𝑒𝑟𝑒𝑑𝑚é𝑛𝑦

Ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠 𝑒𝑠𝑧𝑘ö𝑧 (10)

A ROA és a ROE mutató esetén is használható még a számlálóban az adózás

előtti eredmény, ezáltal az országonként eltérő adózási különbségek kiküszöbölhetőek

és könnyebbé válhat a vállalatok összehasonlítása. A jövedelmezőségi mutatóknál

említhető még a nettó kamatmarzs is, amely a hitelekből származó kamatok és a betétek

után fizetendő kamatok közötti különbségből adódik. A kamatmarzs aránya függ a

hitelintézet kihelyezési képességétől, és az aktív valamint passzív kamatszínvonaltól,

valamint az adott piacon uralkodó versenyhelyzettől és nyomástól is. (Bagaméry, 2011)

A hatékonysági mutató, ahogy a nevében is szerepel, a bank hatékonyságát méri,

azaz, hogy a menedzsment milyen eredményességgel képes a rendelkezésre álló

forrásokat felhasználni, mit tud kihozni az adott eszközállományból. Az alábbi három

mutató ezt próbálja egyszerűen bemutatni, összevonva és aztán elosztva egyes

23

eredménykategóriákat egymással. Mindjárt az első mutatónál a bank összes kiadása

kerül összehasonlításra az összes bevételével. Természetesen akkor ideális a kapott

érték, ha minél alacsonyabb, hiszen az azt jelenti, hogy a banknak kevés kiadása van a

bevételeihez képest. A következő mutatónál az mérhet, hogy a bank az

eszközállományára mennyit költ, mennyit tesznek ki hozzá képest a működési költségek.

A működés költségei közé sorolhatjuk a személyi jellegű kiadásokat, az értékcsökkenést

és az egyéb működési költségeket, mint például adminisztrációs, fenntartási költségek

stb. Az adózás előtti eredmény és összes bevétel páros hányadosából az derül ki, hogy a

bank a bevételeivel hogyan tudott gazdálkodni, mennyi kiadása volt még az adófizetés

előtti eredményhez eljutott. Ha magas a kapott érték, azt jelenti, hogy az összes

bevételből csak minimális kiadások voltak, és a bevétel nagy része megmaradt a banknál.

(Bagaméry, 2011)

Kiadás / bevétel: Ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠 𝑘𝑖𝑎𝑑á𝑠

Ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠 𝑏𝑒𝑣é𝑡𝑒𝑙 (11)

Működési költségek / mérlegfőösszeg: 𝑀ű𝑘ö𝑑é𝑠𝑖 𝑘ö𝑙𝑡𝑠é𝑔𝑒𝑘

𝑀é𝑟𝑙𝑒𝑔𝑓őö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑔 (12)

Adózás előtti eredmény / Összes bevétel: 𝐴𝑑ó𝑧á𝑠 𝑒𝑙ő𝑡𝑡𝑖 𝑒𝑟𝑒𝑑𝑚é𝑛𝑦

Ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠 𝑏𝑒𝑣é𝑡𝑒𝑙 (13)

A cég értékelése során bevonhatóak még a tőzsdei árfolyamok is az elemzésbe,

ezáltal olyan piaci mutatók keletkeznek, amelyek gyors képet adnak a vizsgált cégről.

Ide sorolható az egy részvényre jutó eredmény (EPS), amely a vállalat eredményét osztja

le a részvények számával, amiből látható, hogy egy részvényre vetítve mekkora az adott

évben a cég eredménye. (Rotyis, 2001)

EPS (Earnings Per Share): 𝐴𝑑ó𝑧á𝑠 𝑢𝑡á𝑛𝑖 𝑒𝑟𝑒𝑑𝑚é𝑛𝑦

𝑅é𝑠𝑧é𝑛𝑦𝑒𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎 (14)

Az EPS-t felhasználva kiszámítható a P/E (Price/Earnings) mutató is, ami pedig

azt jelzi, hogy hányszoros árat kell fizetni a cég részvényéért az eredményhez képest. Ezt

az aktuális piaci árfolyam és az EPS (Earnings per share) hányadosaként kapjuk. Ebből

a számból már a kereskedőnek kell döntenie arról, hogy a részvény olcsónak vagy

drágának tekinthető-e. A mutatót önmagában általában nem szokták értelmezni, mindig

egy adott ágazat többi szereplőjével, vagy ha a részvény egy adott index vagy

24

részvénykosár tagja, annak átlagos P/E mutatójával kerül összevetésre. Az árfolyamot a

könyv szerinti értékkel is el lehet osztani (Price/BookValue). Ha minden eszközt pénzzé

teszünk, és ebből kifizetjük a fennálló hiteleket, akkor a maradék pénzösszeg a

részvényesek tulajdona. A részvényérték általában magasabb, mint az előbb említett

pénzösszeg. Ha 1 alatti számot kapunk, elmondható, hogy a vállalat alul van értékelve,

mivel kevesebbet ér a részvény, mint amennyi saját vagyoni értéke van a cégnek.

(HunTraders, 2018)

P/E (Price / Earnings): 𝐴𝑘𝑡𝑢á𝑙𝑖𝑠 𝑝𝑖𝑎𝑐𝑖 á𝑟𝑓𝑜𝑙𝑦𝑎𝑚

𝐸𝑃𝑆 (15)

P/BV (Price / Book Value): 𝐴𝑘𝑡𝑢á𝑙𝑖𝑠 𝑝𝑖𝑎𝑐𝑖 á𝑟𝑓𝑜𝑙𝑦𝑎𝑚

𝐾ö𝑛𝑦𝑣 𝑠𝑧𝑒𝑟𝑖𝑛𝑡𝑖 é𝑟𝑡é𝑘 (16)

A piaci mutatók között említhető még az osztalékhozam, ami a várható osztalék

és az árfolyam arányaként adható meg. Segítségével kiszámítható, hogy a

részvényeinkre kifizetett osztalék mekkora hozamot eredményezett az adott évben.

Adódhatnak olyan helyzetek is egy tőzsdén jegyzett vállalat életében, mikor nem tud az

üzleti év eredményéből osztalékot fizetni, ilyenkor az osztalékhozam is 0 lesz.

(HunTraders, 2018)

2.2.2. Makrotényezők és mikrotényezők

A fundamentális elemzés keretein belül nem csak könnyen mérhető, számokkal

kifejezhető információkból vizsgálható meg egy részvény állapota, hanem lehetőség van

olyan szempontokat is figyelembe venni, amelyek szubjektív elemeket tartalmaznak, így

téve sokkal mélyrehatóbbá és sokrétűbbé az elemzésünket. Ide tartoznak többek között olyan

az innováció, gazdasági fejlesztés, a menedzsment színvonala, a vállalat történelme, a

múltban bekövetkezett események hatásaira vonatkozó információk, amelyeket egy

pénzügyi beszámolóból nem tudhatunk meg, viszont hatással vannak a részvény értékére.

Ezek a viszonylag szubjektív elemek csoportosíthatóak, így megkülönböztethetünk

makro- és mikrotényezőket, aszerint, hogy azok közvetetten vagy közvetlenül befolyásolják

az árfolyamot és a vállalat működését, gazdálkodását.

A makrotényezők a vállalat tágabb környezetét mutatják be. Ezen belül a különböző

szempontokat három nagy kategóriába sorolhatjuk, amelyek az alábbiak:

Nemzetközi gazdasági helyzet

Hazai gazdasági helyzet

25

Ágazat helyzete

A nemzetközi gazdasági helyzet, ahogy a neve is mutatja, a világ gazdaságának, a

globális trendeknek, környezetnek a leírását foglalja magába. A fejlett országok, mint az

Amerikai Egyesült Államok vagy Kína és az Európai Unió gazdaságpolitikája, a

kereskedelemben meghozott döntéseik és számos lépés, tényező hatással van más országok

piacaira is. A várható növekedési kilátások, a kamatok szintje és a tőkeáramlás irányai mind-

mind befolyásolják a vállalatok működését, taktikai és stratégiai tervezésükben számításba

kell venniük ezek alakulását. (Zsombori, 2018)

A hazai gazdasági helyzet már egy jóval közelebbi, konkrétabb képet mutat, amely

valamivel jobban kiszámítható, mint a világban bekövetkező változások. A dolgot talán az

nehezíti, hogy a mai nagyvállalatok, multinacionális cégek már egyszerre több országban is

gyártanak, termelnek, kihelyezett tevékenységet végeznek, így több helyen is számításba

kell venni a gazdaság várható alakulását. Itt is fontos a gazdaságpolitika, a kamatlábak, de

lényeges tényező a mindenkori kormány adópolitikája, a törvényi szabályozások és a

munkaerő összetétele, tulajdonságai. (Zsombori, 2018)

A harmadik szempont, amely szintén nem elhanyagolható, az az adott ágazat

helyzete. Ennél a résznél olyan tényezőkre kell kitérni, mint az ágazat növekedési kilátásai,

mekkora a potenciál az adott szektorban, milyen mértékű a versenyhelyzet és ez hogyan

alakítja az árazást, milyen innovációk és fejlődési lehetőségek érhetőek el, esetleg az ágazati

tevékenységnek vannak-e szabályozó, gátló tényezői. (Zsombori, 2018)

A mikrotényezőknél a fókusz a vállalat belső felépítésére és a közvetlen környezetére

irányul. Ebből a szempontból már sokkal lényegesebb, hogy a cég milyen döntéseket hoz,

hogyan alakítja ki stratégiáját és milyen formában és módon végzi tevékenységét. Ide

sorolható tényezők:

Vállalat termékei

Vállalat vevői, szállítói

Vállalat input jellemzése

Akvizíciós politika

Speciális helyzetek

A vállat termékeinél részletesen megvizsgálható, hogy azok milyen piaci

részesedéssel bírnak, mekkora a versenyhelyzet az ágazat más szereplőivel szemben.

Érdemes-e új termékek kifejlesztésén dolgozni, vagy a meglévőek erősítésével is már

26

előnyre tehető szer. A vállalat vevőinél azt kell vizsgálni, hogy demográfiailag milyen

összetételűek, mekkora a vevőkör más hasonló vállalatokéhoz képest és hogyan szerezhető,

hogyan csábítható még több új vevő a vállalathoz. A szállítóknál a megbízhatóság és

gyorsaság, a szállítókkal szembeni kitettség, és a költségek a mérvadóak. Az input

jellemzésnél minden olyan tényező fontos, ami a belső működésre, szerkezetre utal. Ilyen

például a munkaerő, a vezetés, a menedzsment színvonala, az infrastruktúra, a technikai

fejlettség szintje stb. Megemlíthető még az akvizíciós politika, ha a vállalat felvásárol más

cégeket, magába olvaszt egységeket és terjeszkedik, akkor hogyan teszi mindezt, milyen

forrásból, milyen irányba és országba, a felvásárlások milyen eredményeket produkálnak a

későbbiekben, a cég profitál-e belőle vagy veszteségek érik emiatt. Adódhatnak speciális,

nem várt helyzetek is, akár ismétlődően is, amire a vállalat által adott reakciók, döntések is

befolyásolhatják a részvényeik árfolyamát. (Zsombori, 2018)

2.2.3. DCF modell és DDM modell

A DCF modell, vagyis a diszkontált cash flow modell a cég számára elérhető valós

készpénzáramlásból, az FCFF számból indul ki, amiből beruházásokba kezdhet, vásárolhat

eszközöket vagy hitelt adhat vevőinek. A hátránya viszont az a módszernek, hogy előre több

évre is meg kell határozni ezt az FCFF értéket, ami nagy kockázatot jelent, hiszen számos

olyan esemény adódhat (recesszió, adóemelés), amivel az elemző nem számolhat, és ami

ezáltal jelentősen megváltoztatja a jövőbeni eredményeket. (Zsombori, 2018)

𝐹𝐶𝐹𝐹 = 𝐸𝐵𝐼𝑇 ∗ (1 − 𝑇𝑐) + 𝐴𝑚𝑜𝑟𝑡𝑖𝑧á𝑐𝑖ó + ∆𝐵𝑒𝑓𝑒𝑘𝑡𝑒𝑡𝑒𝑡𝑡 𝑒𝑠𝑧𝑘ö𝑧ö𝑘 −∆𝑀ű𝑘ö𝑑ő 𝑡ő𝑘𝑒 𝑏𝑒𝑟𝑢ℎá𝑧á𝑠𝑜𝑘 (17)

(EBIT – kamatfizetés és adózás előtti jövedelem, Tc – adómérték)

A számításhoz minimum 5-7 év előrejelzéseit kell előre elkészíteni. A következő

lépésben meg kell adni a kiszámított értékek jelenértékét, hogy mennyit ér ma a jövőbeni

pénzösszegünk. Ahhoz hogy ezt meghatározhassuk, szükségünk van a diszkontrátára, ami

nagyban befolyásolja az elemzésünk végkimenetelét. Ez a diszkontráta a vállalat

tőkeköltségével egyezik meg, amit WACC-nak neveznek. Az így kapott jelenértékeket

összeadva kapjuk meg a cég értékét, amit ha elosztunk a részvények darabszámával,

eredményül egy részvény valós értékét tudhatjuk meg. Bár a modell lehet sosem ad pontos

képet a vállalat ténylege értékéről, de néhány dolgot jelez, amire érdemes odafigyelni. Ilyen

például, hogy ha csökken a kockázatmentes hozam, nő a részvény értéke, vagy minél

alacsonyabb kamatú hitelt vesz fel a vállalat, annál többet ér neki. (Pálinkó & Tóth, 2014)

27

Az osztalék alapú értékelés, vagyis a DDM modell az egyik legelterjedtebb

vállalatértékelési módszer, amely a vállalat értékét a jövően elérhető osztalék jelenértékeként

határozza meg. A modell az egy évig birtokolt vállalati részvényt veszi alapul. A modell

azon a feltételezésen alapszik, hogy az osztalék összegét egy évre előre meg lehet becsülni,

ami ezután egyenletesen növekszik. További feltételezés az is, hogy a vállalat nem forgatja

vissza a profitot a növekedés érdekében. Ha számolunk egy bizonyos visszaforgatási

értékkel, akkor a modell alábecsüli az értéket. (Zsombori, 2018)

𝑅é𝑠𝑧𝑣é𝑛𝑦 é𝑟𝑡é𝑘𝑒 = 𝐽ö𝑣ő𝑏𝑒𝑛 𝑘𝑖𝑓𝑖𝑧𝑒𝑡𝑒𝑡𝑡 𝑜𝑠𝑧𝑡𝑎𝑙é𝑘

𝐵𝑒𝑓𝑒𝑘𝑡𝑒𝑡ő𝑘 á𝑙𝑡𝑎𝑙 𝑒𝑙𝑣á𝑟𝑡 ℎ𝑜𝑧𝑎𝑚−𝑂𝑠𝑧𝑡𝑎𝑙é𝑘 𝑛ö𝑣𝑒𝑘𝑒𝑑é𝑠𝑖 𝑟á𝑡𝑎 (18)

28

3. Az OTP Bank bemutatása

3.1. Történet

A mai OTP Bank jogelődje 1949. március 1-jén jött létre Országos Takarékpénztár

Nemzeti Vállalat néven. Az akkori szovjet mintára kiépített bankrendszerben a Magyar

Nemzeti Bank egyszerre töltötte be a jegybanki és a kereskedelmi banki funkciókat, azonban

három speciális területre külön pénzintézet létesült. Ezek egyike volt az OTP, amely eleinte

csak lakossági betétgyűjtéssel és hitelnyújtással foglalkozott, majd tevékenysége

fokozatosan kibővült. Az 1970-es években a tanácsok pénzügyeinek kezelésével és

ingatlanügyek finanszírozásával is foglalkozhattak. Az 1987-ben bevezetett kétszintű

bankrendszerben pedig már a vállalatoknak nyújtott pénzügyi szolgáltatások végzésére is

engedélyt kaptak. (OTP Bank, 2018b)

1990-ben alakult részvénytársasággá a bank, melynek során a nem banki

tevékenységeket leválasztották a hitelintézetről. Ezáltal létrejött egy teljes körű pénzügyi

szolgáltatásokat nyújtó bankcsoport, amely egyebek mellett jelzálogbanki, faktoring, lízing,

alapkezelési szolgáltatásokat is kínált. (OTP Bank, 2018b)

A kilencvenes évek közepén változásokon ment át a hitelintézet. Egyrészt több

lépésben sor került a hitelintézet magánosítására, másrészt kiépítésre került egy korszerű

számítástechnikai rendszer, amely új lehetőségeket nyitott a termék- és

szolgáltatásfejlesztés, valamint a hatékony bankműködés terén. Az OTP Bank innentől

kezdve jelentős figyelmet szentelt az elektronikus csatornákra. (OTP Bank, 2018b)

A bank privatizációja 1999-ben fejeződött be, a részvények külföldi és magyar

intézményi befektetők, valamint magánszemélyek kezébe kerültek. A részvények Budapesti

Értéktőzsdére való bevezetése 1995-ben történt meg, a bankpapír jelenleg a Prémium

kategóriában van, ahova a likvidebb és szélesebb befektetői körrel rendelkező vállalatok

részvényei kerülnek. (OTP Bank, 2018b)

Az OTP Bank teljesítményét a külföldi terjeszkedése, felvásárlásai is növelték,

amelyet 2002-ben egy szlovákiai bankvásárlással indított meg. Ezt további közép- és kelet-

európai bankakvizíciók követték Bulgáriában, Romániában, Horvátországban, Szerbiában,

Ukrajnában, Oroszországban és Montenegróban is. 2007-ben teljes arculati megújuláson

estek át, amit a csoport bővülése és multinacionális jellege indokolt. (OTP Bank, 2018b)

Napjainkban az OTP közel 18 millió ügyfelet szolgál ki 1500 bankfiókjában, a

legmodernebb csatornákon keresztül és ügynökök által. A Csoport célja, hogy az ügyfelek

29

magas színvonalú, kiszámítható szolgáltatásban részesüljenek. Sikereit mi sem igazolja

jobban, mint az évek során elnyert díjak és kitüntetések, amelyek között szerepel többek

között az Euromoney magazin által odaítélt Kelet-Közép-Európa és Magyarország legjobb

bankja cím, vagy a BÉT által 2017-ben átadott „Év legnagyobb forgalmat elért

részvénykibocsátója” díj. (OTP Bank, 2018b)

14. ábra OTP Bank logók, saját szerkesztés

forrás: (OTP Bank, 2018b)

3.2. Tevékenységei, tulajdonosi szerkezete

Az OTP Csoport ma már nem csak országosan, de regionálisan is meghatározó

szereplő a pénzügyi szolgáltatások terén. Magyarországon kívül 8 országban van jelen, ahol

a bank szolgáltatásai leányvállalatokon keresztül érhetőek el. Bulgáriában a DSK Csoport

stabil profitot termelt az elmúlt 2 évben, az eredmény-hozzájárulása a második legnagyobb

az OTP Csoporton belül. Az orosz leánybanknál javuló tendenciát mutat az adózott

eredmény és ezzel együtt a jövedelmezőség, de a Touch Bank működésének immár

harmadik évében is veszteséges lett, köszönhetően a magas költségszintnek. Az ukrán,

horvát és román teljesítményben is javulás figyelhető meg, még Szerbiában, Szlovákiában

és Montenegróban a prudens céltartalékolással összefüggő veszteségeket kellett

elkönyvelnie a bankcsoportnak. (OTP Bank, 2018d)

A Csoport tagjai:

OTP Bank: Magyarország piacvezető hitelintézete, a Csoport alapját képezi.

Merkantil Csoport: Gépjármű- és eszközfinanszírozással foglalkozik az egyik

legnagyobb autófinanszírozóként az országban.

OTP Alapkezelő: A befektetések széles körét kínálja a lakossági és intézményi

ügyfeleknek. A befektetési alapok piacán vezető szerepet tölt be.

OTP Lakástakarék: Állami támogatásra jogosító lakáscélú megtakarítási

lehetőségeket és lakáskölcsönt kínál.

30

OTP Egészség- és Nyugdíjpénztár, OTP Ingatlanlízing, OTP Jelzálogbank, OTP

Pénztárszolgáltató, OTP Faktoring Követelés- és Vagyonkezelő

15. ábra Tulajdonosi struktúra, saját szerkesztés

forrás: (OTP Bank, 2018c)

A tulajdonosi struktúrából látható, hogy a külföldi befektetők aránya a legmagasabb.

Ebbe a 61,84%-os szeletbe külföldi magánszemélyek, külföldi intézményi/társasági

befektetők, illetve Nemzetközi Fejlesztési Intézmények sorolhatók. A hazai tulajdon

mindössze 26,1%. Az egyéb kategóriában, amely 12,06%, a nem azonosított részvényesek

tartoznak bele.

1. táblázat 5%-nál nagyobb tulajdonosok megoszlása

Név Részvény darabszám Tulajdoni hányad

Magyar Olaj és Gázipari Nyrt. (MOL) 24 000 000 8,57%

KAFIJAT Zrt. 22 199 077 7,93%

OPUS Securities SA 14 496 476 5,18%

Groupama Csoport 14 340 807 5,12% forrás: (OTP Bank, 2018c)

Az OTP Bankban 5%-nál nagyobb tulajdonjogot jelenleg négy cég birtokol. A

legnagyobb befolyással a MOL Nyrt. rendelkezik, amelynek igazgatósági tagja, korábbi

alelnöke Csányi Sándor, aki az OTP Bank elnök-vezérigazgatója is egyben. A KAFIJAT

Zrt. egy vagyonkezeléssel, befektetésekkel foglalkozó vállalat, aminek az OTP mellett a

MOL-ban is van befolyása, tulajdonosa pedig az a Megdet Rahimkulov orosz milliárdos, aki

2007-ben Magyarország leggazdagabb embere volt. (Forbes, 2018) Az OPUS Securities SA

2016-ban szerzett 5% feletti tulajdonjogot. A vállalatot 2006-ban az OTP alapította, speciális

0,08%

0,85%

0,97%

24,20%

61,84%

12,06%

Tulajdonosi struktúra

Államháztartás részét képezőtulajdonos

Vezetők és alkalmazottak

Saját részvények

Egyéb hazai befektetők

Külföldi befektetők

Egyéb

31

célra létrehozott projektcégként, ami feltehetően tulajdon átrendezés miatt jött létre.

(Equilor, 2017) A Groupama Csoport Magyarországon biztosítási tevékenységet folytat, az

OTP Bankkal kötött 20 éves partneri megállapodásuk keretében a termékeikkel a

bankfiókokban is lehet találkozni. Tulajdoni hányaduk jelenleg éppen 5% feletti, ami tavaly

március előtt 8% felett is állt, amíg nem adtak túl 8 millió darab részvényen. (Bloomberg,

2017)

A belső struktúrát megvizsgálva az mondható el, hogy a legfőbb irányítási szerv a

Közgyűlés, amelynek összehívásáról az Igazgatóság dönt. Az Igazgatóság a Társaság

ügyvezető szerve, évente legalább 6 alkalommal ülésezik és legalább 5, de legfeljebb 11

tagból állhat. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés választja határozatlan, vagy 5 éves

határozott időtartamra. Azokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály nem utal sem a

Közgyűlés sem az Igazgatóság hatáskörébe, az elnök-vezérigazgató dönt. A posztot 1992

óta Csányi Sándor tölti be. (OTP Bank Alapszabály, 2018)

3.3. Stratégia, küldetés

Az OTP Bankcsoport stratégiája két fontos pontból áll. Az egyik a részvényesi érték

maximalizálása, a másik pedig, hogy Közép-Kelet-Európa leghatékonyabb és

leguniverzálisabb bankcsoportjává váljanak. Az a cél, hogy az európai élvonalhoz hasonlítva

is kiemelkedőek legyenek. (OTP Bank, 2018i)

A stratégiai célok érdekében mindent megtesznek. Az alkalmazkodás főbb területei a

következőek:

Stabil tőkepozíció és likviditás: a Csoportot a válság sem viselte meg túlságosan, így

a tőkemegfelelése nemzetközi szinten is kimagasló, és ezt állami és piaci

tőkebevonás nélkül sikerült elérni. (OTP Bank, 2018i)

Hitelportfolió kockázat menedzselése: elsődleges fontosságú a válság miatt kialakult

hitelállomány kezelése, a behajtási eljárások eredményességének javítása.

Saját forrásból való növekedés: A Csoport pozíciójának megőrzése és erősítése a

kereslet kielégítése és óvatos hitelezési politika mellett. (OTP Bank, 2018i)

Működési hatékonyág javítása és költségcsökkentés: kiemelt figyelem a költségek

racionalizálása terén és a működési hatékonyság javításánál. (OTP Bank, 2018i)

Betéti- és más forrásgyűjtési termékek értékesítési fókuszba kerülése: A külső

forrásszerzési lehetőségek csökkenése a bankcsoportban is az ügyfélforrások

felértékelődését hozta magával. (OTP Bank, 2018i)

32

A szakmai célok és stratégiák megvalósítása mellett a banknál kiemelt fontosságú a

társadalmi szerepvállalás is. Az OTP minden évben pénzbeli és tárgyi adományokkal segíti

a rászorulókat, önkéntesek von be helyi, többek között környezetvédelmi és egészségügyi

akciók megszervezésébe és lebonyolításába. A sport és a művészet támogatása mellett a

pénzügyi kultúra fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetnek, OTP Fáy András Alapítványuk

kulcsszerepet tölt be a diákok pénzügyi oktatásában. Fiatalok tízezrei vehetnek részt

díjmentes képzéseiken, ahol a pénzügyi tudást saját fejlesztésű, korszerű technikákkal és

módszertannal adják át. Felelős munkáltatóként a munkavállalóknak is igyekeznek olyan

szervezeti és munkafeltételeket biztosítani, ahol hosszú távon megtalálják számításaikat. Az

egyetemről frissen kikerült hallgatókat pályakezdő- és tehetségprogramok várják, a meglévő

munkatársakat pedig szakmai továbbképzések és oktatások. Amellett tehát, hogy a bank

üzleti vállalkozásként magas szintű pénzügyi szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek, azt is

fontosnak tartja, hogy az emberek bizalmát erősítse és az OTP-ről alkotott képükre pozitívan

hasson. (OTP Bank Fenntarthatóság, 2018)

3.4. Pénzügyi termékek

Az OTP Bank széles ügyfélkört ér el és szólít meg különböző pénzügyi termékeivel.

A 362 bankfiók az ország szinte teljes területének lefedettségét eredményezi. A

magánszemélyeknek és vállalkozásoknak kínált lehetőségeken túl a társasházak, az

önkormányzatok és külön a nagyvállalatok is fordulhatnak a bankhoz, legyen szó hitelről,

megtakarításról vagy éppen számlavezetésről.

A magánszemélyeknek kínált termékek közül leginkább a hitelek emelhetőek ki. A

lakossági hitelezés ugyanis a legdinamikusabban növekvő terület a tavalyi vagy akár az idei

évet figyelembe véve. A hiteleken belül két nagy csoport figyelhető meg. Az egyik csoport

a lakáshitelek, amelyek további két részre oszlanak, a piaci lakáshitelekre és a támogatott

lakáshitelekre. A piaci lakáshitelek alaptermékeinél többek között minősített fogyasztóbarát

lakáshitelekkel találkozhatunk, amelyek 5, 10, de akár 20 évig is, azaz a futamidő végéig fix

kamattal igényelhetőek, valamint elérhetőek OTP Lakástakarékkal kombinálható, alacsony

törlesztésű termékek is. A kamat mértéke és a THM jellemzően az adósminősítéstől és a

kamatperiódus hosszától függ. A másik csoport a szabad felhasználású hitelek, ahol az OTP

Bank leginkább a folyószámlahitelt, személyi kölcsönt, és a hitelkártyát helyezi előtérbe, de

a kínálatban szerepel még az áruhitel, jelzálog- és adósságrendező hitel is. Az egyik

leggyakoribb termék ezek közül a folyószámlahitel, ami egy díjmentesen igényelhető

hitelkerettel biztosítja az ügyfél számára azt, hogy ha a pénze elfogy, ebből a biztonsági

33

tartalékból költhessen. Amíg az ügyfél nem használja a keretet, fizetnie sem kell érte. (OTP

Bank, 2018f)

Lakossági szempontból fontosak még a bankszámlák és azok fajtái. A hiteligénylés,

a megtakarítások és egyéb banki szolgáltatások akkor elérhetőek az ügyfél számára, ha

rendelkezik számlával a banknál. Az ehhez kapcsolódó lehetőségek terén az OTP igyekszik

minden korosztályra vonatkozóan kielégíteni az igényeket. A fiatalok körében népszerű

Junior számlacsomag már 7 éves kortól igényelhető, és 24 éves korig nyújt kiváló

alternatívát. A számlavezetés díjtalan, és a kártya éves díja is 0 Ft. Ezen felül aszerint, hogy

az ügyfél mennyire igényli pénzügyeinek személyes intézését, a bank 3 számlacsomag

ajánlatot kínál. A Klasszikus csomagot azoknak célszerű választania, akik a bankfióki

ügyintézést részesítik előnyben. Azok, akik online szeretnének pénzügyeikkel foglalkozni,

a Smart számlacsomaggal ezt kényelmesen megtehetik. A két véglet közötti átmenetet pedig

az Aktív ajánlat képezi, egyensúlyt teremtve a személyes és online ügyintézés között. A

magasabb jövedelemmel rendelkező ügyfeleknek, akik a banki szolgáltatások teljes körét

szeretnék igényelni elsőbbségi kiszolgálással és szakértők által nyújtott tanácsadással, a

Prémium+ számlacsomagot ajánlja a bank, korlátlan számú díjmentes sms-sel és egyéb

készpénzfelvételi és átutalási kedvezményekkel. Az OTP lehetővé teszi azt is, hogy

weboldalukon saját kezűleg összeállítható legyen egy egyedi csomag, amely ezáltal sokkal

jobban igazodhat az ügyfél igényeihez. Akinek például nagy számban vannak csoportos

beszedései, azok a tranzakciónként felszámított díj helyett egy állandó havi összeget is

fizethetnek ezekért a beszedésekért, ezzel is csökkentve banki költségeiket. (OTP Bank,

2018f)

A vállalkozásokat a bank két részre osztja, külön foglalkozva a nagyvállalatokkal,

akiknek vállalati tanácsadást, beruházási- és forgóeszköz hiteleket nyújtanak a

számlavezetésen és treasury szolgáltatásokon túl. A kis- és középvállalkozások igénybe

vehetik például a Tempó Vállalkozói Hitelt, amelynek elbírálása akár 3 banki munkanapon

belül is megtörténhet, de nekik is járnak a számlavezetési, megtakarítási lehetőségek

ugyanúgy. (OTP Bank, 2018g)

Külön foglalkozik az OTP a társasházakkal is. Különböző üzemeltetési

számlacsomagokat kínál fel a bank aszerint, hogy kis vagy nagyszámú tranzakciót bonyolít

le az adott társasház vagy lakásszövetkezet. Lehetőség van korszerűsítési, társasház felújítási

hitel felvételére is, ha a saját források nem elegendőek a külső és belső felújításokra,

valamint az energia-megtakarítást eredményező beruházásokra. (OTP Bank, 2018h)

34

3.5. Az OTP részvényének története

Az OTP Bank 1990. december 31.-én alakult át részvénytársasággá, akkor még

100%-os állami tulajdonnal. Ezután indult el a privatizációs folyamat, és 1992-ben a

törzsrészvények átalakítása bemutatóra szóló osztalékelsőbbségi részvénnyé. Ugyanebben

az évben az ÁVÜ, majd 94-ben az ÁV Rt. is részvényeket kínált eladásra kárpótlási jegyért

cserébe.1995-ben megtörtént a belföldi nyilvános kibocsátás, külföldi körökben pedig

kedvezményesen értékesíttette a bank részvényeit. Ennek keretében sikerült eladni az

alaptőke 33,43%-át. Az állam részesedése ettől kezdve az alaptőke 25%+1

szavazatelsőbbségi részvényre csökkent. 2 évre rá újabb értékesítésre került sor, ahol az

alaptőke 25%-át adta el a bank. Az állam tulajdona már csak 1 db 1000 forint névértékű

különleges jogokat biztosító részvényre csökkent. 2001-ben a bank osztalékelsőbbségi

részvényből újra törzsrészvényt csinált, így 28 millió darab törzsrészvénnyel és 1 darab

szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezett. 2002 márciusára lezárult a bank részvényeinek

dematerializációja, és az addig 1000 forint névértékű részvények felosztásra kerültek

egyenként 10 darab 100 forintos névértékű részvényre. 2007-ben, a szavazatelsőbbségi

részvény megszűntetéséről szóló törvény következtében az 1 darab, az állam tulajdonában

lévő szavazatelsőbbségi részvény 10 darab 100 forint értékű törzsrészvénnyé alakult. Az

átalakítást a cégbíróság is bejegyezte, a BÉT Zrt. pedig bevezette őket a tőzsdei

kereskedésbe. (OTP Bank, 2018e)

A kibocsátás évében, 1995-ben a részvény nyitó árfolyama 1150 Ft-ról indult, de az

év végi záróárfolyama már csak 945 Ft volt. Ezzel éves szinten 18%-os csökkenést

könyvelhetett el a bank. A következő években, ahogy a BUX index is, úgy az OTP

részvényénél is erős növekedés volt megfigyelhető. Az 1996-os és 1997-es évben is rendre

több mint másfélszeres emelkedést produkált a papír, és 2001-ben, a kibocsátást követő

hetedik év végén már 16 500 Ft-on zárt az árfolyam. Ezután történt meg az 1000 Ft-os

részvények feldarabolása 100 Ft-os részvényekre, így 2002-ben 1640 Ft volt a nyitóérték. A

kétezres évek eleje nagy sikereket hozott a bank számára, ami rendre 20%-os éves

emelkedést eredményezett. A növekvő trendnek a 2008-as gazdasági világválság vetett

véget, amikor is egy év alatt harmadára esett vissza az árfolyam. Innen, nagyjából 2800 Ft-

ról kezdett el visszakapaszkodni a bankpapír, de a válság előtti szinteket csak 2016-ban tudta

újra elérni. 2018 első félévében rekord magasságokban járt a bankpapír értéke, a piaci

kapitalizációja elérte a 3 290 milliárd Ft-ot is (OTP Bank, 2018e)

35

16. ábra Elfogadott osztalék-mérték (névérték %-ban), saját szerkesztés

Forrás: (OTP Bank, 2018a)

Az OTP Bank 2000 óta részvényeire osztalékot is fizet, ennek kifizetéséről és

mértékéről minden évben a mindenkori közgyűlés határoz. Az erre vonatkozó általános

szabályokat az Alapszabály tartalmazza. Az ábráról leolvasható, hogy 4 olyan eset volt,

amikor az OTP az üzleti év eredménye után nem fizetett osztalékot. 2002-ben arra

hivatkozva döntött így a közgyűlés, hogy az eredményt inkább a tervezett terjeszkedésre

fordítsa a bank. (HVG, 2003) 2007-ben a konszolidált adózott eredmény 35,6%-kal

kevesebb volt, mint 2006-ban, így a gyenge eredmény volt a nem fizetés hátterében. (Index,

2008) A 2008 és 2009-es években a válság miatt elszenvedett veszteségek miatt maradt el

az osztalék kifizetése. 2010-től viszont újra örülhettek a befektetők, sőt, minden évben emelt

az osztalék mértékén a bank, így a tavalyi évre már rekord magas, a névértékre vetítve 219%-

os osztalék lett kifizetve. (OTP Bank, 2018a)

020406080

100120140160180200220

Elfogadott osztalék-mérték (névérték %-ban)

36

4. Az OTP Bank Nyrt. részvényelemzése

4.1. Technikai elemzés

A szakdolgozat e részében a technikai elemzés elméletben bemutatott eszközeit

fogom alkalmazni a gyakorlatban, az OTP részvényárfolyamának 2018. évi első féléves

grafikonján. A különböző technikai módszereket általában egyetlen árfolyamgörbén szokták

használni a kereskedők, a dolgozatomban viszont külön grafikonokon mutatom be az egyes

elemzési eszközöket, hogy azok áttekinthetőbbek és könnyebben megérthetőek legyenek.

4.1.1. Árfolyam és trendek

17. ábra OTP részvény árfolyama, saját szerkesztés

Forrás: (Budapesti Értéktőzsde Honlap, 2018)

Az OTP részvényének árfolyamáról általánosságban elmondható, hogy a tavalyi év

emelkedése 2018 első hónapjaiban tovább folytatódott. A pozitív évkezdés többek között a

2017-ben meghirdetett erős akvizíciós politikának volt köszönhető, amelynek keretében a

felhalmozódott készpénzállományt felvásárlásokra költötte és költi a jövőben is a bank. A

terjeszkedésnek szemmel látható, bíztató eredményei bizalmat ébresztettek a befektetőkben

is, így a bankpapír történelmi csúcsokon járt a januártól márciusig tartó időszakban. A

diagramon jól látható, hogy az árfolyam tartósan 11 000 Ft felett mozgott, a tetőzés február

16.-án volt, amikor is 11 750 Ft-ot ért egy részvény, ezzel beállítva a szintén idén elért 11 730

Ft-os csúcsot. Az emelkedő trend április végén ért véget, amikor egy általános negatív

befektető hangulat következtében az árfolyam az április 26.-ai 11 400 Ft-ról 12 nap leforgása

11 750,0011 410,00

10 560,00

9 600,009 500

9 800

10 100

10 400

10 700

11 000

11 300

11 600

11 900

OTP RÉSZVÉNY ÁRFOLYAMA

37

alatt 7,4%-kal 10 560 Ft-ra esett, és az ezt követő gyors visszapattanás után egy csökkenő

trend jellemezte a részvényt, amely során a tavaly szeptemberben látott szintekre esett vissza

az OTP részvény értéke. A továbbiakban a technikai elemzés már korábban ismertetett

eszközeit felhasználva vizsgálom meg az OTP részvényének árfolyamát az első félévre

vonatkozóan.

4.1.2. Japán gyertya

18. ábra OTP részvény japán gyertya, saját szerkesztés


A japán gyertyákból álló grafikon kiváló vizuális segítséget nyújt, hogy egy-egy

trend folytatását vagy megfordulását megjósolhassuk és felismerjük a változó piaci

hangulatokat. A japán gyertyák ismertetésekor említett Marubozu gyertya több ponton is

megfigyelhető az ábrán. A Marubozunak általában nincs vagy csak nagyon kicsi kanóca van.

Felfelé menő trendben, ha fehér színű, a trend erősítését jelenti, még lefelé menő trendben

ugyanez a szín ellenállást jelezhet. Erre látható példa az 1-es számmal ellátott körökben.

Csökkenő trend esetén, fekete színben ugyancsak trenderősítő lehet, emelkedőben pedig

ellenállás. Erre a 2-es számú bekarikázott rész a példa. A következő gyertya a shooting star,

magyarul hullócsillag, aminek a teste lehet fehér és fekete is, a felső kanóca pedig mindig

hosszabb mint a test. Ez a típus felfelé menő trendben szokott megjelenni és egy lehetséges

trendfordulást jelez. A 3-as számú kör egy ilyen hullócsillagot mutat meg, ami ezesetben

tényleg trendforduló volt. A Hammer, vagyis kalapács, lefelé menő trendeknél tűnik fel mint

trendfordító alakzat. Teste a hullócsillaghoz hasonlóan lehet fehér vagy fekete, de a fehér

testű gyertyák erősebb jelzést adnak. A kanóc ebben az esetben alul hosszabb felül pedig

9 500

9 800

10 100

10 400

10 700

11 000

11 300

11 600

11 900

OTP RÉSZVÉNY JAPÁN GYERTYA

1

1

2

3

4

38

csak nagyon kicsi lehet. A 4-es számmal bekarikázott gyertya erre ad példát, igaz a test

fekete színű, így nem tekinthető jelentősnek. Az félév utolsó kereskedési napján egy szinte

tökéletes Marubozu figyelhető meg, ami fehér színben, ahogy azt fentebb írtam, felfelé menő

trendben trenderősítő alakzatként van jelen. Az időszak utolsó szakaszát nézve egy kisebb

emelkedő trend végén található ez az alakzat, így várható a továbbiakban a trend folytatódása

és az árfolyam emelkedése.

4.1.3. Alakzatok

19. ábra OTP részvény alakzatok, saját szerkesztés


Az első alakzat, amit megfigyelhetünk a grafikonon, az egy emelkedő háromszög,

ami egyrészt egy emelkedő trendvonalból, másrészt egy ellenállásból áll. Az ellenállás

áttörése egy nagyobb emelkedő trendet vetít előre, ami mint látható, meg is valósul és az

árfolyam meredeken növekszik az alakzat után. A következő egy zászlóforma, ahol egy

meredek trendet egy korrekciós szakasz tör meg. Ilyenkor az árfolyam a trenddel szemben

mozog, de ez csak a trend folytatódását, erősödését jelenti. Az alakzat utolsó része ebből

következően egy újabb, trenddel megegyező irányú szakasz. A harmadik alakzatunk egy fej-

váll alakzat, amely általában trendváltást jelez előre. A középső csúcs a fejrész, ami a trend

folytatására irányuló utolsó próbálkozás, míg a jobb váll már a medvepiac első hullámaként

értékelhető. Az alakzat mélypontjait az úgynevezett nyakvonal köti össze. A grafikon

középső részén egy majdnem szimmetrikus háromszög alakult ki, méretéből adódóan az

9 500

9 800

10 100

10 400

10 700

11 000

11 300

11 600

11 900

OTP RÉSZVÉNY ALAKZATOK

39

utána következő elmozdulás is nagynak ígérkezett. Látható, hogy a föl-le hullámzást egy

nagyobb árváltozás előzött meg, amit utána követett maga a háromszög, ahol a felső és alsó

trendvonalat is egyaránt három csúcs érintette. Az időszak végén egy újabb fej-váll alakzat

figyelhető meg, amely fordítottan, az eredeti alakzat inverzeként jelenik meg. A fej és a

nyakvonal távolságából következtethetünk az árfolyam alakulására, és meghatározható egy

célár is, amely jelen esetben 10 600 és 10 700 Ft közé tehető.

4.1.4. Mozgóátlagok

20. ábra OTP részvény mozgóátlagok, saját szerkesztés


A mozgóátlagoknál a 20, 50 és 200 napos átlagok lettek megvizsgálva, amelyek

segítségével meghatározható az árfolyam trendje és a vételi és eladási pontok megadására is

használható eszköz. Általánosságban elmondható, hogy minél hosszabb periódusú

mozgóátlagot tör át az árfolyam, annál jelentőségteljesebb a jelzés. A mozgóátlagok egymást

is metszhetik, amely szintén információtartalommal bír a beszállási és kiszállási pontok

megítélésekor. Például, ha a kisebb mozgóátlag fentről metszi a nagyobbat és mindeközben

az árfolyam a mozgóátlagok alatt van, a részvény eladás ajánlott. (Portfolio, 2002a)

Az ábrán fekete pontok jelzik a vételi pontokat, ahol érdemes volt venni a papírból,

és szürkével az eladási pontok figyelhetőek meg. Az első vételi pont február 7.-én figyelhető

meg 11 266 Ft-nál, ahol a 20 napos mozgóátlagot alulról metszi az árfolyam, amely ezután

egy kisebb emelkedésbe kezd, és egészen 11 750 Ft-ig eljut, ezzel egy 4,3% növekedést

produkálva. Ennél erőteljesebb az az eset, amikor a 200 napos mozgóátlagot metszi az

9 500

9 800

10 100

10 400

10 700

11 000

11 300

11 600

11 900

OTP RÉSZVÉNY MOZGÓÁTLAGOK

Utolsó ár 20 napos 50 napos 200 napos

40

árfolyam, 10 688 Ft-nál május 11.-én, ugyanis ezután egészen 11 400 Ft-ig tör fel az érték,

ami egy 6,66%-os emelkedésnek felel meg. Ugyanilyen erős jelzésnek tekinthető, viszont

eladási pontot jelez, amikor az árfolyam felülről metszi a 200 napos mozgóátlagot pár nappal

később, május 16.-án. Az akkori 10 712 Ft-os értékről egészen 9650 Ft-ig zuhan az árfolyam,

ami egy 10%-os esést jelent. A vizsgált szakasz végén látható, hogy az árfolyam tartósan az

50 és 200 napos mozgóátlagok alá kerül, és a 20 naposat is csak néhányszor sikerül áttörnie.

Újabb lendületet egyértelműen az adna az árfolyamnak, ha az 50 és 200 napos átlagokat

tudná újra megközelíteni és áttörni.

4.1.5. RSI

21. ábra OTP részvény árfolyam és RSI, saját szerkesztés


Ahogy az az elméleti részben ismertetésre került, a relatív erősség indexnél

alapvetően két szint, a 30 és 70-es értékek a meghatározóak. Ha az érték 70 alá esik, azt

eladási, ha 30 fölé emelkedik, azt vételi jelnek tekinthetjük. Emellett pedig, ahogy az ábrán

is látszik, ha az RSI alul töri át a 70-es szintet, az egy jó beszállási pontnak bizonyul

mindaddig, amíg vissza nem esik 70 alá. Ez figyelhető meg balról az első bekarikázott

részekben. Jellemző még a relatív erősség indexre, hogy erős piacokon nem biztos, hogy 30

alá visszaesik az indikátor. Ilyen emelkedő trendek esetén az 50-es szintet ellenállásnak

tekinthetjük, ahol a korrekció véget ér és innen visszapattan az RSI. Ugyanilyen vételi pontot

9 500

9 800

10 100

10 400

10 700

11 000

11 300

11 600

11 900OTP RÉSZVÉNY ÁRFOLYAM ÉS RSI

2030405060708090

41

jelez, amikor az 50-es szintet áttöri a görbe. Az OTP részvényénél mind a kettőre láthatunk

példát a következő két bekarikázott részben. Az RSI vonalán jól alkalmazhatóak az

árfolyamgörbén ismertetett alakzatok, és az ellenállások is. Az utóbbira a 30-as értéknél

láthatunk további mintát a májusi időszakban, ez a negyedik bekarikázott részlet.

4.1.6. Bollinger szalag

22. ábra Bollinger szalag, saját szerkesztés


A Bollinger szalag, aminek hirtelen beszűkülése majd tágulása változást jelez,

kiválóan alkalmazható egy trend irányát jelző technikai eszközzel. A szalagok

meghatározásánál 20 napos mozgóátlagot vettem alapul és ennek alapján számoltam ki az

alsó és felső határokat. Az alábbi grafikonon látható is, hogy január 19.-án 10 970 Ft-nál a

szalag beszűkült és az árfolyam gyakorlatilag a felső korláttal párhuzamosan emelkedett, sőt

át is törte azt és egészen 11 730 Ft-ig felszaladt. Ezután felülről visszaesett a szalagok közé

és érintette a középső mozgóátlagot, amely szintén jelzésértékkel bír, hiszen ilyenkor nagy

valószínűséggel az árfolyam eléri majd vagy az alsó korlátot vagy egészen a felső korlátig

visszapattan. Esetünkben az utóbbi történt meg, és 11 750 Ft-nál elérte majdnem elérte a

felső határt a részvény értéke. Azután látható, hogy a középső mozgóátlagon keresztül újra

az alsó határig elment az árfolyam és aztán vissza megint a felső határhoz. Pár hónappal

később a szalag újra beszűkült, de a változás most ellenkező irányba történt meg, és az április

26.-ai 11 492 Ft-ról leesett az árfolyam egészen 10 550 Ft-ig, majd az alsó korlát érintése

után a középső átlagig visszamenve nem emelkedett tovább, hanem újra beszakadt és eljutott

9 300

9 600

9 900

10 200

10 500

10 800

11 100

11 400

11 700

12 000BOLLINGER-SZALAG

Utolsó ár Mozgóátlag Alsó korlát Felső korlát

42

az alsó határig. Az időszak végén látható, hogy az alsó határhoz közel újra elindult a görbe

és átlépte a mozgóátlag vonalát is, ahonnan felfelé emelkedett tovább. Várhatóan az

árfolyam eléri a felső szalagot is, és valahol a 10 500 Ft körüli szinteken fog mozogni.

4.1.7. Fibonacci vonalak

23. ábra Fibonacci vonalak, saját szerkesztés


A Fibonacci vonalak alkalmazhatóságára kiváló példa játszódott le az OTP

árfolyamán június hónapban. A lokális csúcspontból, 10 200 Ft-ból húztam meg lefelé a

vonalakat egészen a mélypontig, 9600 Ft-ig. Az árfolyamon ezután az látszódott, hogy nem

talált ellenállást egyik nevezetes vonalnál sem, hanem a 76,4%-os szint előtt fordult vissza,

hogy utána a 23,6%-os és 38,2%-os vonalak között mozogva kitörjön újra felfelé. A kitörés

eredménye az lett, hogy az árfolyam már a korábbi csúcspontot is elérte, ami ha nem

bizonyul ellenállásnak, a következő szint, ami megállíthatja, az a 138,2%-os, 10 326 Ft-nál.

Úgy vélem ez meg is fog történni, és a görbe visszatér a 0 és 100% közötti tartományba.

Emiatt a jelenlegi árszinthez képest nem számítok számottevő emelkedésre, sőt, az árfolyam

csökkenése következhet be.

10 200,00

9 600,009 500

9 700

9 900

10 100

10 300

10 500

10 700FIBONACCI VONALAK

100%

0%

23,6%

138,2%

38,2% 50%

76,4%

43

4.1.8. Elliott hullám

24. ábra Elliott hullám, saját szerkesztés


Az Elliott hullámok és azok ismétlődő ritmusa figyelhető meg kétszer is az OTP

árfolyam grafikonján a februártól március végéig tartó időszakban. A hullámok felismerése

és azonosítása az árfolyam mozgásainak előrejelzésében nyújt segítséget. Esetünkben ez

nem valósul meg, mert a bemutatott példák a múltra vonatkoznak. Az időszak végén nem

találtam a hullámokra utaló jeleket, így a gyakorlati rész e szakasza csak az elmélet

szemléltetését szolgálja.

25. ábra Elliott hullám részlet, saját szerkesztés

Forrás: 24. ábra Elliott hullám, saját szerkesztés

Az első növekedési szakasz február 6.-a és 16.-a között figyelhető meg. Az első

hullám meredeken emelkedik 11 000 Ft-ról, ami után a második, már korrekciós hullám az

első 68,42 %-ára esik vissza. Aztán a harmadik megint csak emelkedő hullám után az újabb

korrekció már lényegesen kisebb az előzőnél. Az emelkedés vége az ötödik hullám

csúcspontján ér véget, ahol az árfolyam már a 11 750 Ft-ot éri el. A növekedés után a ciklust

lezáró ABC korrekció következik.

9 500

9 800

10 100

10 400

10 700

11 000

11 300

11 600

11 900OTP RÉSZVÉNY ELLIOTT-HULLÁM

1 2

A

44

26. ábra Elliott hullám részlet 2, saját szerkesztés

Forrás: 24. ábra Elliott hullám, saját szerkesztés

Március 5.-től egy újabb hullámzás kezdődik, most 11 070 Ft-ról indítva. Az első

hullám megint kitörő, a korrekció utána viszont csak minimális. A harmadik hullám igaz

nem túl hosszú, de nem is a legrövidebb hullám, így megfelel az elméletben megfogalmazott

feltételeknek. A korrekció másodszorra sem túl nagy, ami után a csúcsot a 11 730 Ft jelenti.

Az emelkedés mértéke így elmarad az előzőekben vizsgált hullámsorozattól. A ciklus végén

újra a korrekciós szakasz látható, hasonló lefutással, mint az előző példában.

4.1.9. A technikai elemzés összefoglalása

A vonaldiagrammal ábrázolt árfolyamon látható volt, hogy a részvény május óta egy

lefelé tartó trendben van. Ha csak erre az ábrára hagyatkozom, az mondható el, hogy inkább

érdemes eladni ebben a helyzetben, ugyanis nem valószínű, hogy az árfolyam áttör majd egy

ilyen erős trendvonalat. Ezért ebben az esetben a részvényár további esésére számítok.

A japán gyertya diagramnál az időszak utolsó alakzata egy fehér marubozu, amely

egy kisebb felfelé menő trendben jelenik meg, ezáltal trenderősítő jelzésnek tekinthető.

Emiatt a japán gyertya ábrájából az árfolyam emelkedésére számítok, a részvényt vételre

ajánlom.

Az időszak végén egy fordított fej-váll alakzat rajzolódott ki az árfolyam

grafikonjából, amely egy trendfordulóra, vagyis a részvényár növekedésére utal. A formáció

egy célárfolyamot is ad, amelyet a fej csúcsa és a nyakvonal közötti távolság határoz meg.

Ezt megvizsgálva az árfolyam 10 600 és 10 700 Ft közötti értéket érhet el a jövőben.

A mozgóátlagoknál megfigyelhető, hogy az árfolyam az 50 napos mellett a 200 napos

átlag alá került. Mivel a részvény ára felfelé indult el, véleményem szerint áttöri majd a 50

napos mozgóátlagot, ami lendületet adhat egy emelkedéshez és akár a 200 napos mozgóátlag

áttöréséhez is. Ez azt is jelenti, hogy az árfolyam 10 400 és 10 700 Ft közé is felfejlődhet.

45

A relatív erősség indexnél a görbe a félév végén áttöri az 50-es szintet, ami az

árfolyam grafikonjánál használt támaszokhoz és ellenállásokhoz hasonlóan itt is szolgálhat

támaszként. Az eddigi eszközöket megvizsgálva ezért úgy vélem, hogy az RSI görbe tovább

fog emelkedni a 70-es szint felé haladva, ami így az árfolyamban is meg fog látszani, és

szintén növekedés lesz tapasztalható.

A Bollinger szalagnál, ahogy a félév példáiból láthattuk, ha az árfolyam keresztezte

a középső mozgóátlagot és túlhaladt rajta, az az ellenkező szalaghoz való eljutást is jelentette

egyben. Június végén ugyanez a helyzet áll fenn, a mozgóátlagtól elszakadva felfelé indul el

az árfolyam. Ebből arra következtetek, hogy egészen a felső szalagig elmegy majd, ezért

növekedés lesz tapasztalható.

A Fibonacci vonalak időszak végére berajzolt szintjeiből látható, hogy az árfolyam

támaszt talált 9870 Ft-on és az utána következő emelkedés áttörte a korábbi csúcsot is. Ebből

következően én azt várom, hogy az árfolyam egészen 10 646 Ft-ig emelkedik majd, itt törhet

meg a lendülete.

Az Elliott hullám vizsgálatánál nem találtam a hullámmozgásra utaló elemeket, így

az előrejelzésben ez a technikai eszköz nem vett részt. A megállapításaimat egy táblázatban

is összefoglaltam, minden eszköznél megadva, hogy a vétel, vagy az eladás ajánlható-e az

adott módszer szerint.

2. táblázat A technikai elemzés összefoglalása, saját szerkesztés

Technikai eszköz

neve

Megállapításaim Vétel / Eladás

Vonaldiagram Hosszabb ideje tartó csökkenő trend. Eladás

Japán gyertya Fehér marubozu egy felfelé tartó trendben. A trend

erősödését jelzi.

Vétel

Alakzatok Inverz fej-váll alakzat, a célárfolyam 10 600 és

10 700 Ft közé tehető.

Vétel

Mozgóátlagok Az árfolyam alulról keresztezheti az 50 napos

mozgóátlagot, ami emelkedést eredményezne. Az

ár 10 400 és 10 700 Ft közé növekedhet.

Vétel

RSI Az 50-es szint támaszként szolgál majd, az RSI

növekedésével az árfolyam is nőni fog.

Vétel

Bollinger szalag A középső mozgóátlag áttörése után a részvény ára

a felső szalagig elmegy.

Vétel

46

Fibonacci vonalak Az árfolyam felfelé mozog, de hamar ellenállásba

ütközhet, ami 10 326 Ft-nál megállíthatja.

Eladás

Elliott hullám Nem találtam hullámmozgásra utaló jeleket, így ez

az eszköz nem segít az előrejelzésben.

-

Összesítve Vétel

Az összefoglalás és a táblázat alapján tehát az mondható el, hogy az OTP részvénye

a félév végén vételre ajánlható. Az előrejelzésben résztvevő 7 módszer közül 5-nél a vételi

opció jött ki eredményül, a vonaldiagrammal ábrázolt árfolyamnál az uralkodó trend miatt

vélem úgy, hogy a csökkenés nem fog megállni, és a tendencia folytatódik, hiszen

előfordulhat, hogy az elemzés eredménye csak a csökkenésnek egy korrekcióját vagy egy

rövidtávú másodlagos trendet jelez, és hosszú távon folytatódik az árfolyam esése. A

célárfolyam ennek ellenére, a meghatározott értékekből kiindulva 10 500 Ft-nál lehet majd,

de elképzelhető, hogy nem emelkedik tovább, ezért a vételi ajánlat nem mondható túl

erősnek.

4.2. Fundamentális elemzés

Az OTP fundamentális elemzésében az általános makrogazdasági helyzetet, a hazai

bankszektor elmúlt két teljes évét és az OTP-re vonatkozó pénzügyi mutatószámokat, és

közzétett jelentéseinek adatait fogom megvizsgálni és bemutatni. Az elemzés végén egy

összehasonlítást is elvégzek, ahol a bankot egy régiós, hasonló méretű bankkal mérem össze.

4.2.1. Makrohelyzet

A nemzetközi gazdasági helyzetet megvizsgálva azt láthatjuk, hogy a 2017-es évben

mind az Amerikai Egyesült Államok mind az Európai Unió tagországai várakozáson felül

teljesítettek gazdasági szempontból. Az EU valamivel nagyobb mértékben bővült az év

második felében, de a különbség minimális volt. Mindkét gazdaság növekedésének

hátterében a lakossági fogyasztás élénkülése állt, de az USA-ban a beruházások is

dinamikusan fejlődtek. Emellett a munkanélküliségi ráta is soha nem látott mélypontokat ért

el. Ennek eredményeként az EU költségvetési helyzete sokat javult. A világ nagyobb

indexei, a Dow Jones Industrial Average, az S&P500, a DAX, és még a Nikkei is történelmi

csúcsokat és a válság óta nem látott szinteket értek el. Az indexek 2018 első hónapjaiban

tetőztek, azóta viszont hosszabb korrekciók és csökkenések jellemzőek a tőzsdéken. Ennek

egyik oka például, hogy az amerikai kötvények hosszú távú kamatai folyamatosan

47

emelkednek, így a tőke inkább abba az irányba vándorol. (OTP Bank, 2018d) A BUX index

is hasonló utat járt be, január végén már 41 000 Ft feletti értékkel is bírt, de hamar visszatért

a 34 000 – 38 000 Ft-os tartományba. (BÉT, 2018)

Magyarország tavalyi GDP növekedése várakozáson felüli eredményeket produkált

(4%), viszont nem számított kiemelkedőnek, régiós szinten Románia, Lengyelország és

Csehország is megelőzte országunkat. A növekedéshez és a kedvező folyamatokhoz a

monetáris politika és a fentebb kifejtett külső környezet is hozzájárult. A 2018-as évben is a

gazdaság egyértelmű növekedése figyelhető meg, az első negyedévben elért 4,4%-os GDP

növekedés is ezt igazolja, és éves szinten is 4,3%-os emelkedést várnak az elemzők. Az

infláció tekintetében a tavalyi 2,4%-hoz képest idén is a jegybanki cél alatt, 2,6% körül

alakulhat majd a mutató. A munkanélküliségről elmondható, hogy történelmi mélyponton

van, az április-júniusi időszakot tekintve a ráta mindössze 3,6%-on áll, ráadásul a reálbérek

is 9%-ot meghaladó ütemben növekednek, amely meglátszik a lakosság hitelfelvételi kedvén

is. Az első félévben a lakáshitelek állománya 24%-kal, a fogyasztási hiteleké 43%-kal

emelkedett. Az MNB a 2016 májusában meghatározott 0,90%-os alapkamatán jelenleg nem

kíván változtatni, elmozdulás erről a szintről csak 2019 második felében vagy 2020-ban

várható. (OTP Bank, 2018d)

A Bankcsoport többi országában is kedvezően alakult a helyzet. Romániában csak

nem 7%-os, Szlovákiában és Bulgáriában pedig több mint 3%-os volt a GDP növekedése. A

régiós gazdaságok motorja is az EU többi országához hasonlóan a lakossági fogyasztás

élénkülése volt, amely 2018-ban is kitarthat és 3%-os átlagos emelkedést eredményezhet.

(OTP Bank, 2018d)

4.2.2. Hazai bankszektor

A hazai bankszektor szereplői 2017-ben egy sikeres évet zárhattak. Hosszú idő után

először, a tavalyi évben sikerült számottevő nyereségre szert tenniük, amelyre a válság óta

nem volt példa. A gazdaság élénkülése és szereplőinek javuló pénzügyi helyzete jótékonyan

hatott a hitelezésre, mind a magánszektorban mind vállalati területen és bár az alacsony

kamatszint miatt a bevételek e formája csak mérsékelten nőtt, a díj és jutalék jellegű

bevételek kompenzálták ezt a lassulást. A következőkben néhány grafikon segítségével kerül

szemléltetésre, hogyan is alakult a magyar nagybankok kiemelkedő 2017-es éve. (Portfolio,

2018)

48

27. ábra Mérlegfőösszeg alakulása a magyar nagybankoknál, saját szerkesztés

Forrás: (MNB, 2016 - 2017)

Az OTP Bank, ahogy a grafikonon is látszik, tavaly is dominálta a magyar piacot,

ahogy teszi ezt már hosszú évek óta. A 2017-es évben 9,3%-al tudta növelni eszközértékét,

amely a legnagyobb növekedés volt a nagybankok között. A K&H Bank 2016-ban visszavett

második helyét tudta tartani az UniCredit Bankkal szemben, sőt növelte előnyét, mivel az

UniCredit mérlegfőösszege gyakorlatilag nem változott. A Raiffeisen 8,5%-os növekedése

az 5. helyre hozta fel a bankot, megelőzve ezzel az MKB Bankot a hazai hitelintézetek

mérlegfőösszeg szerint felállított rangsorában.

28. ábra Hitelállomány alakulása a magyar nagybankoknál, saját szerkesztés

Forrás: (MNB, 2016 - 2017)

A bankok hitelállományának alakulását bemutató ábrán hasonló helyzet figyelhető

meg, mint az előbbi, mérlegfőösszegek változását tartalmazó ábrán. A rangsor ugyan úgy

alakul, az OTP előnye ebben a kategóriában is több mint kétszeres, és egy év alatt 333

milliárd Ft-tal tudta bővíteni hitelállományát, amelyben a teljesítő hitelek állománya is

49

javult. Érdekesség, hogy a K&H Banknál ezalatt csökkent az állomány nagysága, de így is

tartja második pozícióját. A tendencia viszont egyértelműen pozitív, a 2008 óta csökkenő

hitelállományok az utóbbi 2 évben már növekednek, igaz az akkori szintekhez képest még

jócskán alulmaradnak.

29. ábra Betétállomány alakulása a magyar nagybankoknál, saját szerkesztés

Forrás: (MNB, 2016 - 2017)

A betétállomány tekintetében változás figyelhető meg, az eddig a mérlegfőösszegben

és hitelállományban is az öt legnagyobb bank közé beférő Erste Bank helyett az MKB Bank

foglal helyet a listán, igaz mindössze 243 millió Ft a különbség. Az OTP Bank ebben a

kategóriában is toronymagasan vezet, a legtöbb betéttel ők rendelkeznek, viszont a betétek

gyarapodásában az UniCredit és a Raiffeisen is meg tudta előzni az OTP-t, 28,7% és 21,6%-

os állomány növekedéssel.

Az utolsó szempont, ami szerint összehasonlításra kerülnek a hazai nagybankok az

az adózott eredmény. Itt a korábban említett 6 bank mindegyike szerepel.

50

30. ábra Adózott eredmény alakulása a magyar nagybankoknál, saját szerkesztés

Forrás: (MNB, 2016 - 2017)

Látható, hogy az OTP Bank fölénye ezen a téren még inkább felerősödik, nyeresége

több mint háromszorosa az őt követő Erste Bankénál és nagyobb, mint az utána következő

öt bank adózott eredménye összevonva (232 Mrd Ft). Ez a hatalmas eredmény teszi lehetővé

azt, hogy a bank akvizíciókat hajtson végre a közép európai térségben és évről évre egyre

nagyobb osztalékot tudjon fizetni részvényeseinek. A többi bank által elért eredmény is

pozitívan értékelendő, hiszen a válság óta nagyon sok közülük komoly veszteségeket

könyvelhetett el és sokszor csak a külföldi anyabankok tőkeemelése volt az, ami kisegítette

őket a bajból.

Összességében tehát a magyar bankok helyzete az utóbbi években sokat javult,

stabilabb és biztonságosabb képet sikerült magukról kialakítani a lakosság és a vállalatok

körében. Ez és a növekvő reálbérek, uniós források azok, amik erősítették a keresletet és

hozzájárultak a kitűnő eredményhez. Az OTP Bank is élni tudott a lehetőségekkel, és még

inkább megszilárdította a már így is biztos hazai pozícióját, így nincs mitől tartania A tervek

között a további régiós akvizíciók szerepelnek, amelyek európai viszonylatban is

felemelhetik a bankot.

4.2.3. Mikrotényezők

A mikrotényezők vizsgálatakor a vállalat közvetlen környezetére és a belső

szerkezetére, jellemzőire vagyunk kíváncsiak. Kiegészítve ezzel a makrotényezőket, egy

komplett, teljes képet kaphatunk a vállalatról, amely segít a jövőbeni kilátások pontosabb

meghatározásában.

51

Az OTP esetében a vizsgálatot nehezíti, hogy több országban is rendelkezik

leánybankokkal, ezen országokban pedig eltérő gazdasági környezet és adózási, jogi

szabályozások vannak érvényben. Ezért az elemzés során leginkább a magyarországi

tevékenységre helyeződik a fókusz, az eredmény jelentős részét egyébként is a hazai

bankcsoport teszi ki.

Az OTP Fenntarthatósági jelentése alapján, Magyarországon a Csoport 25,7%-os

részesedéssel1 bír, emellett pedig Montenegróban is piacvezetőek, Bulgáriában pedig a

lakossági szektorban állnak az élen. Az alábbi képen a három legnagyobb piaci részesedéssel

rendelkező leánybank főbb adatai találhatóak, ahol a lakossági hitelek piaci részesedése

alapján került kiszámításra a tényleges piaci részesedés.

31. ábra Külföldi leánybankok

Forrás: (OTP Bank Fenntarthatóság, 2018)

Ahogy az egy korábbi fejezetben kifejtésre került, az OTP széles termékpalettával

rendelkezik, amelyet a lakosság és a vállalatok mellett az önkormányzatoknak és a

társasházaknak is ajánlanak. Hazai és külföldi bankfiókjai révén ma már több mint 17 millió

ügyfelet szolgálnak ki, ebből Magyarországon mintegy 2 750 000 embert, két és félszer

annyit, mint a második legnagyobb magyar bank, a K&H. Ez a hatalmas ügyfélbázis egy

biztos alapot, és fejlődési lehetőséget jelent, hiszen a családok felnövő fiataljai követve

szüleiket és rokonaikat, az OTP-nél kezdhetik meg a bankolást. A bank tesz is azért, hogy a

korral haladva innovatív, digitális megoldásokkal könnyítse meg a banki ügyintézést és

egyszerűsítse le a folyamatokat. Az internetbank mellett már telefonos applikáción keresztül

is elérhetőek a számlák, és néhány egyszerűbb művelet is végrehajtható rajtuk. A Simple

alkalmazás pedig a telefonos fizetést teszi lehetővé, amelyet előszeretettel használnak nem

banki ügyfelek is. Az OTP emellett létrehozott egy belső innovációs központot is, ahol a

jövő banki termékeit és szolgáltatásait kívánják kifejleszteni.

1 Háztartások hitelei: OTP Bank, OTP Lakástakarék, OTP Jelzálogbank, Merkantil Bank aggregált adatai

hitelintézeti rendszerben.

52

4.2.4. Pénzügyi mutatószámok

A következő alfejezetben a fundamentális elemzés elméletekor ismertetett

mutatószámok segítségével fogom megvizsgálni a bank működésének hatékonyságát és azt,

hogyan teljesít a likviditás, a fizetőképesség és a jövedelmezőség terén a bank. A

számításokhoz az OTP Csoport adataira támaszkodom, beleértve a külföldi leányvállalatok

teljesítményét is. A táblázatokban szerepeltetem a 2016 és 2017-es évek, valamint az

elemzésem központjában álló 2018-as év első felére vonatkozó értékeket is, ezáltal segítve

a tendenciák bemutatását és a féléves eredmények elhelyezését a korábbi eredményekhez

viszonyítva.

3. táblázat Likviditási mutatók (%), saját szerkesztés

2016 2017 2018. 1. félév

Elsődleges likviditás 17,74 12,59 12,74

Másodlagos likviditás 31,37 29,07 26,28 Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév)

A likviditási mutatóknál az idősorokat megfigyelve egy mérsékeltebb csökkenést

figyelhetünk meg, amely nagyjából 5%-kal rontotta a bank likviditását 2016 és 2018 első

féléve között. Megegyező elemeikből fakadóan, mind az elsődleges mind a másodlagos

mutatónál ugyanazon ok vezetett az értékek csökkenéséhez. AZ OTP Bank éves és féléves

jelentéseiből kiolvasható, hogy miközben a bankközi kihelyezések évről évre nőttek a

banknál, addig a pénzeszközök, főként a készpénzállomány nagymértékben

megfogyatkozott. Ebben közrejátszott többek között az is, hogy az OTP akvizíciókat hajtott

végre az elmúlt időszakban, amihez pénzeszközeit használta fel.

4. táblázat Betétfedezet (%), saját szerkesztés

2016 2017 2018 1. félév

Betétfedezet 67,21 68,28 71,18 Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév)

A betétfedezetet a kihelyezett hitelek és az ügyfél betétek hányadosaként kaphatjuk

meg, amely ideális esetben 100% körüli értékeket vesz fel, vagyis a teljes hitelállományt

éppen fedezik a bank betétei. 100% fölötti értékeknél agresszív hitelezési politikáról

beszélhetünk, amely a válság előtti időszakra volt jellemző és bizonytalanabb működést

eredményezett. (Nagy & Vonnák, 2012) Az OTP Bank adataiból kapott betétfedezeti

mutatók 100% alatti értékeket mutatnak, vagyis a bank egy igen visszafogott, biztonságos

hitelezési politikát folytat. Ennek élénkülésére mutató jelzés, hogy az év első felében már

70% felé tudott nőni a 2016-ban még csak 67,21%-on álló hitel betét arány, vagyis a

53

hitelállomány sokkal nagyobb ütemben növekedett, de még így az állapítható meg, hogy a

bank működése stabil.

A likviditásról tehát elmondható, hogy a banknál megfelelő szinten van, sőt a

hitelezés területén akár nagyobb kockázatok vállalására is képes lenne a hitelintézet, de ezt

a kockázatot inkább a külföldi leánybankok esetében hozza meg, amihez stabil alapot nyújt

a magyarországi tevékenységből származó eredmény.

5. táblázat Fizetőképesség (%), saját szerkesztés

2016 2017 2018 1. félév

Tőkemegfelelés 16 14,6 16,5

Tőkeáttétel 12,67 12,43 12,01 Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév)

A tőkemegfelelési mutató a bázeli irányelveknek abszolút megfelel, a 8%-os értéket

eléri. Az eszközállomány folyamatos javulása azt eredményezi, hogy az a kockázatokkal

súlyozva nem növekszik olyan mértékben, mint a bank tőkéje, így a mutató évről évre jobb

értékeket vesz fel, ezáltal a betétesek védelme és a pénzügyi stabilitás biztosítva van a

banknál.

A tőkeáttételi mutató esetünkben azt mutatja meg, hogy a bank forrásainak mekkora

arányát teszi, ki saját tőkéje Az OTP Banknál a mutató értéke 12%-ot vesz fel évről évre,

igaz egy kisebb csökkenő tendenciát figyelhetünk meg, amelyet a mérlegfőösszeg és azon

belül is a betétek nagyobb mértékben történő növekedése okoz. Alapvetően viszont ez egy

elfogadható érték, hiszen a bankok forrásainak túlnyomó többségét a már említett betétek

teszik ki.

6. táblázat Jövedelmezőség (%), saját szerkesztés

2016 2017 2018 I. félév

ROE 15,4 18,7 21

ROA 1,9 2,4 2,5

Nettó kamatmarzs 4,82 4,56 4,31

Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév)

A jövedelmezőség, mint a bankoknál tanult mágikus háromszög egyik eleme, kiemelt

fontosságú az OTP-nél is. A saját tőke arányos nyereségből (ROE) a tulajdonosok

megtudhatják, hogy befektetett tőkéjük mekkora nyereséget termelt az adott évben. Ennek

célértéke valahol 10-12% körül mozog Magyarországon. (Nagy & Vonnák, 2012) Látható,

hogy az OTP Bank ROE mutatója egészen magas értékű volt már 2016-ban is, amit a bank

2017-re még jobban fel tudott tornázni, köszönhetően az adózott eredmény erőteljes

növekedésének, ami 39%-os volt. Emellett a saját tőke is emelkedett, viszont mértéke

54

elmaradt az adózott eredményétől. Az idei első félév ROE mutatójához az OTP féléves

jelentésére alapozva az adózott eredmény kétszeresét kellett venni és azt osztani a jelenlegi

saját tőkével. A kapott 16,5%-os eredmény messze felülmúlja a tavalyi év végi eredményt,

persze megtörténhet az is, hogy a második félév gyengébben sikerül, és a mutató 2018-ban

is 15-16% közötti lesz. A valószínűbb viszont, hogy idén még jobb eredményt ér el a bank,

és még a 2016-osnál is sikeresebb évet zár az OTP.

Az eszközarányos megtérülésnél szintén az adózott eredményt vizsgáltuk, viszont az

összes eszközhöz képest mértük azt. Mivel a bank jelentős eszközállománnyal rendelkezik,

így itt kisebb értékeket kaptunk eredményül, viszont az adózott eredmény erőteljes

növekedése miatt ennél a mutatónál is magas, és egyre javuló számok jöttek ki. 2018 első

félévének ROA mutatója szintén egy sikeres évet jelez előre a bank számára.

A kamatmarzsról, ami ugye a hitelekből befolyt és betétekre kifizetett kamatok

közötti különbséget jelenti, az állapítható meg, hogy folyamatosan csökkent a köztük lévő

eltérés, vagyis a bank nem tudott, csak alacsony haszonnal dolgozni a nagy piaci nyomás és

versenyhelyzet miatt.

7. táblázat Hatékonysági mutatók (%), saját szerkesztés

2016 2017 2018. 1. félév

Kiadás / Bevétel 54,4 54,9 55,1

Működési ktsg. / MFÖ 3,70 3,68 3,5

AEE / Összes bevétel 33,24 39,93 44,92 Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév)

A kiadás/bevétel arányából az látszik, hogy az összes bevétel nagyjából felét teszik

ki a hitelintézet kiadásai. Az elmúlt években, félévben csak minimálisan változott a mutató

értéke, amely figyelembe véve a bérköltségek növekedését Magyarországon, vagy az

akvizíciókat, amelyeknél kevésbé költséghatékony bankokat vásárolt fel az OTP, igen

kedvezőnek tekinthető.

A következő mutatóból arra következtethetünk, hogy a bank működési költségei, ha

nem is csökkentek, a mérlegfőösszeghez képest kisebb arányban növekedtek, ezáltal súlyuk,

hatásuk az eredményre egyre kisebb mértékű lett.

A harmadik sorban még az adóterhek megfizetése előtti eredményt vetem össze az

összes bevétellel, amiből az vehető ki, hogy az adózás előtti eredmény fokozatosan

emelkedett az összes bevételhez képest, azaz, a bank működése sokkal hatékonyabbá vált, a

ráfordítások kisebb szeletet vágtak le a hitelintézet bevételeiből.

55

8. táblázat Piaci mutatók, saját szerkesztés

2016 2017 2018 I. félév

EPS (Ft) 765 1074 650

P/E 11,7 10,6 9,2

P/BV 1,7 1,8 1,7

Osztalékhozam (%) 2,29 2,06 - Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév)

A piaci mutatóknál fontos, hogy összehasonlíthatóak legyenek azonos ágazatban,

nagyjából azonos térségben tevékenykedő vállalatok mutatóival, így ebben a részben csak

röviden térek ki a kapott számadatokra. Az egy részvényre jutó nyereségnél evidens, hogy

az adózott eredmény növekedésével, a részvények számának változatlansága mellett nőni

tudott ez az érték, ezáltal sokkal pozitívabb benyomást keltve a potenciális és meglévő

befektetőkben. Az OTP P/E mutatójáról az mondható el, hogy az utóbbi időben csökkenő

pályán mozgott, mellette a bank viszont jól teljesített, így a 2018 első felének 9,2-es P/E

mutatója alacsony volt ahhoz képest, hogy az OTP-nek az egyik legnagyobb a P/E mutatója

a BÉT-en. (Vincze, 2014) Ebből következően várható, a mutató és a részvényár emelkedése

az év második felében.

4.2.5. Főbb mérlegtételek és az eredménykimutatás elemzése

Ebben a részben az OTP Bank egyes mérlegtételeit vizsgáljuk meg, legfőképpen azt,

hogy a félév alatt hogyan változtak és milyen mértékben. Az adatok itt is a teljes OTP

Csoportot lefedik.

9. táblázat Mérlegtételek (millió Ft), saját szerkesztés

2017 2018. 06. 30. Változás (%-ban)

Mérlegfőösszeg 13 190 228 14 213 426 7,76

Ügyfélhitelek 6 987 834 7 737 846 10,73

Ügyfélbetétek 10 233 471 10 870 394 6,22

Saját tőke 1 640 055 1 707 376 4,10 Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév)

Az OTP Bank évkezdése igen erősre sikeredett. A mérlegfőösszeg fél év alatt 7,76%-

os emelkedést produkált, ami ha a tavalyi egész éves 17,7%-os emelkedést nézzük, még

elmarad a várttól, viszont azt jelenti, hogy a felvásárlások sikeresek voltak rövidtávon, és

gyarapítják a bank eszközállományát. Ebben a nagy emelkedésben szerepet játszottak a

lejáratig tartandó értékpapírok gyarapodása is, valamint a bankközi kihelyezések és

követelések mennyiségének növekedése. A harmadik tényező az ügyfélhitelek voltak, ahol

10,73%-os bővülést produkált a bank, ezzel is igazolva a hitelezés fellendülését. A mérleg

másik oldalán az ügyfélbetétek mennyisége nőtt jelentősen, 636 923 millió Ft-tal növelve a

56

betétállományt. A saját tőkét az adózott eredmény gyarapította, igaz nem jelentős mértékben,

hiszen a bank eddigi legmagasabb osztalékát fizette ki a részvénytulajdonosoknak.

10. táblázat Eredménykimutatás sorai (millió Ft), saját szerkesztés

2017 1. félév 2018 1. félév Változás (%-ban)

Összes bevétel 393 277 426 277 8,39

Nettó kamabevétel 269 106 289 491 7,58

Nettó díjak, jutalékok 98 306 106 312 8,14

Működési eredmény 185 986 191 381 2,90

Személyi jellegű ráfordítások -102 991 -118 075 14,65

Működési költségek -207 291 -234 896 13,38

Adózás előtti eredmény 166 521 191 467 14,98

Nettó eredmény 133 556 154 570 15,73 Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév)

Az eredménykimutatás elemzésekor a tavalyi első félév eredményeivel vetem össze

az idei első félév számait. A összes bevételnél látható, hogy 8,39%-kal több folyt be 2018-

ban. Mivel a kamatkörnyezet tartósan alacsony, így inkább a hitelállomány növekedése

eredményezte a kategória emelkedését. Ez a nettó kamatbevételek soron is látszik, amely

szintén több mint 7%-kal lett több az idei első félévben. A bevételek emelkedése a

ráfordítások kisebb mértékű gyarapodásával a működési eredményen is meglátszik.

Összességében az látható, hogy a bank egy erősebb félévet produkált a tavalyi

félévhez képest, aminek okozója főként a bevételek erőteljes növekedése volt, amely mellett

a főbb kráfordítások gyakorlatilag ugyanúgy alakultak, vagy csak mérsékelten emelkedtek.

4.2.6. Összehasonlítás

Az összehasonlítás során az OTP Csoport mutatószámait és mérlegtételeit,

eredménykimutatásának sorait fogom összevetni egy hasonló mérlegfőösszeggel rendelkező

régiós bankéval.

A választott bank a lengyel Pekao S.A., ami közép és kelet európai egyik legnagyobb

bankja. Több mint 5 millió ügyféllel rendelkeznek csoportszinten, és 15 ezer

munkavállalójukkal az egyik legnagyobb foglalkoztatók Lengyelországban. Az 1929-ben

alapított bank olyan innovációkat vezetett be a lengyel piacon, mint például az első ATM

telepítése, vagy a biometrikus azonosítás bankiparban való alkalmazása. (Bank Pekao S.A.,

2018)

57

11. táblázat Mérlegtételek összehasonlítása (millió Ft), saját szerkesztés

OTP 2017 OTP

2018.06.30

Pekao 2017 Pekao

2018.06.30

Mérlegfőösszeg 13 190 228 14 213 426 13 965 557 13 817 813

Ügyfélhitelek 6 987 834 7 737 846 9 634 583 8 873 314

Ügyfélbetétek 10 233 471 10 870 394 11 007 826 10 762 874

Saját tőke 1 640 055 1 707 376 1 752 066 1 615 295 Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév), (Bank Pekao S.A., 2017, 2018 H1)

A mérlegfőösszegeknél megfigyelhető, hogy a 2017-es évet a Pekao még jobban, egy

magasabb eszközállománnyal zárta. 2018 első féléve alatt viszont olyan emelkedést

produkált az OTP Bank ezen a területen, hogy megelőzte a lengyel bankot. Még az OTP

mérlegfőösszege 7,8%-al emelkedett, addig a Pekao-nál egy kisebb visszaesés figyelhető

meg. Az ügyfélhiteleket megvizsgálva látható is, miért történt mindez. Az OTP Bank ezen

a téren is 10,7%-os növekedést tudott felmutatni, míg a Pekao hitelállománya csökkent a

félév alatt 9,18%-kal. Hasonló helyzet alakult ki az ügyfélbetéteknél is. Az OTP szépen

gyarapította betéteinek mennyiségét, a Pekao-nak viszont a hitelek mellett itt is csökkenést

kellett elkönyvelnie. A saját tőkénél sem történt ez másként, a hazai bank tőkéje nőtt, még a

lengyelé kevesebb lett.

12. táblázat Eredménykimutatás összehasonlítása (millió Ft), saját szerkesztés

OTP 2017

I. félév

OTP 2018

I. félév

Pekao 2017

I. félév

Pekao 2018

I. félév

Nettó kamatbevétel 269 106 289 491 164 518 183 824

Díjak, jutalékok eredménye 98 306 106 312 84 464 90 761

Működési költségek -207 291 -234 896 -148 913 -167 385

Nettó eredmény 133 556 154 570 64 660 70 202 Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév)

Az eredménykimutatásból az látszik, hogy mind azt OTP mind a Pekao jobban

teljesített 2018 első felében 2017 első félévéhez képest. Mindkét bank növelni tudta nettó

kamatbevételét, és a díjakból, jutalékokból származó eredményét is. Az OTP Banknál ez

20 385 millió Ft-tal több nettó kamatbevételt eredményezett, arányaiban viszont a Pekao-nál

nagyobb mértékben nőtt ez a kategória. A működési költségek is hasonlóan emelkedtek, a

két bank két félévét összehasonlítva nagyjából azonos mértékben. A nettó eredménynél

kiütközik a magyar és a lengyel társasági adó mértékének különbsége, amely lényeges,

hiszen az OTP tevékenységének jelentős része Magyarországon folyik, és a hazai társasági

adó kulcsa 9%. A Pekao pedig Lengyelországban működik, ahol 19%-os mértékű az adó.

Többek között ennek az eredménye az, hogy az OTP 15,73%-kal jobb adózott eredményt ért

el 2017 első félévéhez képest, a Pekao viszont csak 8,57%-ot.

58

13. táblázat Pénzügyi mutatószámok összehasonlítása, saját szerkesztés

OTP 2016 OTP 2017 Pekao 2016 Pekao 2017

Likviditás1 (%) 17,74 12,59 2,96 2,85

Tőkemegfelelés (%) 16 14,6 17,6 17,1

Betétfedezet (%) 67,21 68,28 86,12 87,52

ROE (%) 15,4 18,7 9,95 10,6

EPS 765 1074 610 701

P/E 11,7 10,6 14,5 13,7 Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév)

A pénzügyi mutatószámoknál az eddigiektől eltérően a 2016 és 2017-es adatokat

vettem figyelembe. A bankok likviditási mutatójánál, ahol a pénzeszközök és az összes

eszköz hányadosából kapjuk meg az eredményt, az látszik, hogy az OTP sokkal nagyobb

arányban tart pénzeszközöket, mint a Pekao, a mérlegfőösszegük ugyanis, ahogy az az

előbbiekben említésre került, nagyjából azonos nagyságú volt. Tőkemegfelelés

szempontjából mindkét bank igen tőkeerős, a bázeli kritériumnak, ami 8%-os mutatót ír elő,

megfelelnek. Az OTP-nél a két év között csökkenés látható, míg a Pekao tartja a 17% körüli

értéket. A betétfedezetnél az vehető észre, hogy a lengyel banknak sokkal több kihelyezett

hitele jut a betéteire, vagyis egy sokkal bátrabb, sokkal kockázatvállalóbb hitelezést

folytatnak. A saját tőke arányos nyereség szempontjából, ami a befektetőknek egy fontos

mutatószám, az OTP Bank rendre 6-8%-kal jobb a benchmark banknál, vagyis sokkal

magasabb eredményt tud elérni, ugyanis mint az bemutatásra került, a két bank saját tőkéje

közel azonos volt az elmúlt másfél évben. Az egy részvényre jutó nyereség tekintetében az

OTP 2017-ben egy kiugró évet produkált, viszont átlagos EPS mutatója hasonlóan 600 és

700 forint között alakult eddig, ahogy azt a Pekao-nál is láthatjuk. A P/E mutatónál az

mondható el, hogy ahogy eddig láthattuk, az OTP eredményei felülmúlták minden

tekintetben a Peako teljesítményét, mégis a lengyel banknak magasabb ez az értéke. Hirtelen

növő, egy-egy kiugró évet produkáló vállalatok jellemzője a magas P/E ráta, amely

véleményem szerint a Pekao esetében is túlértékeltséget jelent. Mivel a lengyel piac elég

telített, és a bank nem terjeszkedik a régiójában, a jövőbeni növekedési potenciálját nem

tartom elég erősnek ahhoz, hogy az eredmények tarthatóak legyenek a továbbiakban. Az

OTP-nél a P/E mutató átlagos értéke 8 és 15 között szokott alakulni, így a két vizsgált két

év adata szokványosnak mondható.

4.1.7. A fundamentális elemzés összefoglalása

A fundamentális elemzés során néhány számmal nem mérhető tényező mellett a

pénzügyi mutatószámok és a beszámoló egyéb részei is elemzésre kerültek. A módszer

59

összefoglalásaként elsősorban az OTP néhány mutatójának értékét hasonlítom össze az

ideálisnak tekinthető értékekkel, és ebből vonom le a következtetéseket, valamint az elemzés

további részeit is összegzem.

14. táblázat A fundamentális elemzés összefoglalása

Mutató neve Ideális érték OTP 2018 I. féléves értéke

Betétfedezet (%) 95 - 105 71,18

Tőkemegfelelés (%) 8 felett 16,5

ROE (%) 10-12 21

P/E 8-15 9,2 Forrás: (OTP Bank Jelentések, 2016,2017,2018 I. félév)

Az első mutató, a bank betétfedezeti mutatója, aminél ahogy azt korábban is

említettem, a 95-105% közötti érték számít ideálisnak, ugyanis ekkor még képes a bank

kötelezettségeinek eleget tenni, és a jövedelmezősége is megfelelő. Az OTP Bank esetében

ez az érték jócskán az elvárt szint alatt van, vagyis a kihelyezett hitelekhez képest a

betétállomány nagyon magasnak mondható. Ezt pedig a bank jövedelmezősége bánja, hiszen

sokkal több hitelt lenne képes kihelyezni. Emiatt a jövőben nem várok komolyabb

eredménybeli változást, de a bank így is stabilan tudja majd hozni az elmúlt 1-2 év számait.

A tőkemegfelelés tekintetében a bázeli tőkekövetelmények 8% feletti

tőkemegfelelési mutatót írnak elő, aminek a bank maximálisan eleget is tesz, hiszen a mutató

értéke 16% feletti. Ebből is látszik, hogy az OTP biztos alapokon áll, és igen tőkeerős. Úgy

vélem, hogy az árfolyam az eddig vizsgált 2 mutató alapján mindenképpen tartja az elért

szinteket a félév után is, hiszen a likviditás és fizetőképesség is rendben van a banknál.

Az OTP ROE mutatója eddig messze felülteljesít a tavaly év végi eredményhez

képest. Az ideális érték a hazai bankszektorban éves szinten 10-12% között alakul, ami

láthatjuk, hogy az OTP-nél 20% feletti volt az első félévben. A kiemelkedő érték úgy

gondolom, hogy mindenképp pozitív a részvények árazását tekintve is, és emiatt én felfelé

történő elmozdulást várok.

A vállalatok P/E mutatójának értékelése ugye mindig attól függ, hogy az azonos

ágazatban hasonló nagyságú vállalatoknak mekkora ugyanazon időszaki P/E értéke. Az OTP

Bank esetében a lengyel Pekao Bank volt az összehasonlítási alap, és láthattuk, hogy az elért

eredmények ellenére a lengyel banknak jóval magasabb P/E értéke volt, vagyis az

eredményeihez képest magasabb volt a részvényeinek ára. Az OTP-nél az átlagos P/E mutató

8 és 15 között szokott lenni általában (Vincze, 2014), vagyis a tavalyi és az idei első féléves

P/E mutató is szokványosnak mondható.

60

A pontosabb meghatározáshoz a részvény jelenértékét is kiszámítom a (18)-as

egyenlet segítségével. Az egyenlet számlálójába a jövőbeni kifizetett osztalék fog kerülni,

ami a 2015 és 2018 közötti osztalékok átlagos növekedésével számolva 255 Ft lesz jövőre.

A nevezőbe bekerül egyrészt a befektetők által elvárt hozam mértéke, itt jelen esetben az 52.

oldalon található célértéket veszem alapul, ami 12%, valamint az osztalék átlagos

növekedési rátája, amit a számlálóhoz is felhasználtam, ennek mértéke 15%. A képletbe

helyettesítve eredményül 8 500 Ft-ot kapunk, ami a félév végi árnál alacsonyabb valódi

értéket mutat, vagyis az OTP részvénye még ennél az alacsony P/E mutatónál is

túlértékeltnek számít, ami azt jelentheti, hogy hosszú távon a piac korrigálhat majd, de hogy

ez mikor következhet be, annak meghatározására nincsen módszer.

A fundamentális elemzés során először a makrogazdasági helyzetet vizsgáltam meg,

amelynél egy kedvező, támogató környezet képe volt tapasztalható, fejlődő gazdasággal és

ígéretes jövőképpel. Aztán a hazai bankszektor helyzetére tértem rá, és az elemzésből

kiderült, hogy az OTP Bank a tavalyi évben is kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhetett

a magyar nagybankok körében. A vállalatot közelebbről megfigyelve, amihez a szakmai

gyakorlatom is hozzájárult, azt tapasztaltam, hogy a bank tudatosan építi jövőjét, törekedve

az innovációra és az ügyfelek magas minőségen történő kiszolgálására. Emellett egyre

aktívabb akvizíciós politikát is folytat, amellyel erősíti pozícióját a régiós banki versenyben

is. A pénzügyi mutatószámoknál is megmutatkozott az OTP Bank pozitív tavalyi éve, és egy

még ígéretesebb, még sikeresebb évet vetítettek előre a 2018 első félévére kiszámított

értékek. Az összehasonlításból látható volt, hogy a bank felveszi a versenyt a régió más

nagybankjaival is.

Összességében tehát úgy vélem, hogy a fundamentális elemzést tekintve is rövidebb

időtávon vételre ajánlanám a bank részvényét, de a hosszabb távú kilátások már

bizonytalanabbak és kevésbé kiszámíthatóak. Ha a kedvező környezet megmarad a jövőben

is, és az akvizíciók sikeresnek bizonyulnak, a bank ebből mindenképp profitálhat és

növelheti értékét.

61

5. Összefoglalás

Szakdolgozatom fő témájaként a részvényelemzést választottam, amelyhez a két

legismertebb és leginkább használt technikát vettem igénybe, a technikai és fundamentális

elemzést. A módszerek ismertetésénél igyekeztem a lényegesebb részeket tömören, a

legközérthetőbb formában összefoglalni. Az elméletet a gyakorlatba is átültettem,

mindehhez az OTP Bank részvényének 2018. évi első féléves árfolyamát és információt

használtam fel. A részvény vizsgálatával az volt a célom, hogy bemutassam azokat a főbb

tényezőket, amelyek befolyásolhatják egy tőzsdei vállalat árfolyamát valamint értékét és

egyúttal meghatározhatóak általuk a jövőbeni lehetséges változások is.

A technikai elemzés elméleti hátterénél a fő hangsúlyt az indikátorok kapták. A

statisztikai eszközök és alakzatok széles körét nem bontottam ki a dolgozatban, csak egy

módszerrel és pár példával mutattam be őket. A fundamentális elemzés központi részét a

pénzügyi mutatószámok jelentették, amelyhez kiegészítésül szubjektívebb információkat is

számba vettem. Az OTP Bank bemutatásánál kitértem annak történetére és külön a részvény

csak nem három évtizedes múltjára is, beleértve a bank osztalékpolitikáját.

A gyakorlati rész a technikai elemzéssel kezdtem. Először egy egyszerű

vonaldiagramon mutattam be a félév trendjeit, az árfolyam általános mozgását. Ebből látható

volt, hogy az ár kezdetben egy növekvő trendet lovagolt meg, az árfolyam soha nem látott

magasságokban volt, de az utolsó hónapokra ez az emelkedés átfordult, és csökkenő trend

jellemezte a továbbiakban a részvényt.

Ezután a japán gyertyákból alkotott grafikont vizsgáltam meg, ahol leginkább

trenderősítő alakzatokat találtam. Ezek az alakzatok minden esetben úgy jelentek meg és

olyan hatást értek el, ahogyan azt a korábbi tapasztalások leírták. A következő ábrán,

amelynél az árfolyam vonaldiagramon volt ábrázolva, szintén alakzatokat kerestem. A talált

formák egyértelmű jelzéseknek bizonyultak az adott időszakban, sőt, egy közülük a trend

megfordulását is előre mutatta.

A mozgótagoknál a leginkább használt 20, 50 és 200 napos mozgóátlagokat

határoztam meg és ábrázoltam őket az árfolyammal közösen. A görbe mozgóátlagokon

megfigyelt metszései, áttörései a várt eredményt hozták, a korábban említett trendfordulónál

több átlagot is átszakított az árfolyam, amely erős jelzésként szolgált. A félév végén a 200

napos mozgóátlag alatt maradt tartósan az OTP részvény ára, sőt az 50 napos mozgóátlagot

sem érte el. Mivel az átlag csökken, ha az árfolyam alacsony, úgy gondolom, hogy az 50

napos mozgóátlagot alulról fogja metszeni belátható időn belül a részvény értéke, és ez egy

62

felfelé való kisebb elmozdulást eredményezhet majd. Ha ugyanezt a 200 napos

mozgóátlaggal is megteszi, az egy komolyabb emelkedést is elindíthat újra.

A következő indikátor az RSI volt, amihez az árfolyamokból külön RSI értékeket is

számolni kellett, amelyek ezáltal egy görbét adtak ki a vizsgált időszakra. Ennek a görbének

a mozgásait kellett megfigyelni, koncentrálva a 30-as és 70-es kiemelt szintekre, valamint a

középső, 50-es érték áttöréseire. A relatív erősség indexből egyértelműen kirajzolódott egy

nagyobb esés képe, mert a görbe ellentétesen mozgott az árfolyam görbéjéhez képest. A

félév utolsó napjaiban látható volt, hogy az RSI áttörte alulról az 50-es szintet újra, ami

egyfajta vételi jelzésként is felfogható volt és azt jelentheti, hogy az árfolyam újra emelkedni

fog.

A Bollinger szalag kiválóan működött, mint a trend irányát meghatározó technikai

eszköz. Az időszak alatt két nagy szűkülést láthattunk a szalagoknál, és ezek mindegyikét

az árfolyamban bekövetkező nagyobb mértékű változás követte. Az utolsó eszköz az Elliott

hullám volt, amelyre példákat az árfolyam tetőzésénél találtunk. Gyakorlatilag egymást

követte a két hullámmozgás, amelyek szinte pontosan ugyanarról a szintről indultak és

ugyanoda jutottak el mindkét esetben.

A gyakorlati elemzés következő nagy szakasza a fundamentális elemzés volt. Ennek

első részében a vállalkozás belső működésének vizsgálatára, valamint a makroadatok és a

hazai bankszektor elemzésére került sor. A nemzetközi és hazai gazdaság helyzetéről egy

pozitív kép rajzolódott ki. A régió országaiban az utóbbi évben növekedett a GDP és a

fogyasztás, valamint csökkent a munkanélküliség. Ez a hitelek iránti keresletben és a bankok

eredményeiben is meglátszott, jótékonyan hatott rájuk. A megfelelő háttér, a fejlődéshez

szükséges környezet tehát adott volt. Ennek jelei látszódtak a hazai bankszektoron is, ahol a

tavalyi évben rekordbevételekre és profitra tettek szert a bankok. A válság óta nem volt ilyen

jó a teljesítményük. Ahogy az az ábrákból is látszódott, az OTP Bank messze kiemelkedett

minden tekintetben a mezőnyből. Előnyét pedig kitűnően használta ki, és akvizíciói révén a

régió egyik legnagyobb bankjává vált. Ez látszódott a pénzügyi mutatószámain is, amelyek

az idei első félévben is hozták az előző évek színvonalát, és egy még sikeresebb évet

vetítettek előre. Elég csak a ROE és tőkemegfelelési mutatókat megnézni és látszik, hogy a

bank még mindig tud jövedelmezőségén és tőkeerősségén javítani és még hatékonyabban

működni. A mutatószámok mellett a mérlegtételek és eredménykimutatás sorok is igazolták

a bank sikerességét. A hitelállomány több mint 10%-kal növekedett és a tavalyi első félévhez

képest az idei első félév mind a bevételek mind a nyereség terén erősebb volt. Ezután a

számadatokat összehasonlítottam a régióban tevékenykedő, hasonló mérlegfőösszeggel

63

rendelkező bankéval. A választásom a Pekao S.A.-ra esett, akik bár egy sokkal, nagyobb

hitelállománnyal és betétállománnyal rendelkeztek, eredményük nem érte el az OTP Bankét,

sőt, több tekintetben is romlott a félév alatt a helyzetük. Az összevetésből végül az OTP-t

hoztam ki nyertesül, mert sokkal több fejlődési lehetőséget láttam bennük felvásárlási

politikájuk miatt, valamint a Pekao részvényét túlértékeltnek találtam a teljesítményükhöz

képest.

Összegezve mindent, úgy gondolom, hogy rövidtávon érdemes volt a félév utáni

időszakban keresni a beszállási pontokat, és venni a részvényből, hiszen az árfolyam egy

éves mélypontjára esett vissza. A technikai elemzés során bemutatott eszközök is ezt

támasztották alá, igaz egy lefelé menő trendben volt az utolsó hónapban a részvény, de ahogy

az az összefoglaló táblázatból is látszott, a legtöbb eszköznél a vételi ajánlatot hoztam ki

eredményül, mert úgy vélem, az árfolyam a félév után újra emelkedni fog, de nem biztos,

hogy hosszabb távon is ez a tendencia fog érvényesülni. A fundamentális elemzésben kapott

mutatószámokból és a pénzügyi jelentésből kiolvasott információkból is egyértelműen a

vételi opciót találtam helyesnek, és abban bízom, hogy a bank a jövőben is képes lesz tartani

az eddig elért eredményeit és növelni értékét. A célom, hogy bemutassam az árfolyamot

változtató tényezőket, úgy gondolom, hogy elértem. Az ismertetett módszerek és eszközök

a gyakorlatban is helytállóak voltak és a leírtak szerint működtek, segítségükkel egyfajta

iránymutatást lehetett kapni az árfolyam mozgását illetően. A dolgozat során nem kerültek

külön alkalmazásra a DCF és DDM modellek, mert úgy gondoltam, a jövőbeni adatoknak a

becslése nagy kockázatot jelentett volna, és pontatlan lett volna az elemzés eredménye

miatta. Véleményem szerint ez nem vett el az elemzés teljességéből, és a felhasznált

technikákkal végrehajtható volt a részvény vizsgálata.

64

6. Irodalomjegyzék

Bagaméry, G. (2011. november 7.). Banküzemtan vázlat. Letöltés dátuma: 2018. szeptember

23., forrás: gergobagamery.uw.hu: http://gergobagamery.uw.hu/bankuzemtan

bagamery gergo.pdf

Bank Pekao S.A. (2017, 2018 H1). Financial reports. Letöltés dátuma: 2018. október 2.,

forrás: Bank Pekao:

https://www.pekao.com.pl/information_for_investors/financial_results/financial_re

ports/?s,main,language=EN

Bank Pekao S.A. (2018). About the Bank, Pekao. Letöltés dátuma: 2018. szeptember 20.,

forrás: Pekao Bank Honlapja: https://www.pekao.com.pl/about_bank

BÉT. (2018). Piaci Áttekintés. Letöltés dátuma: 2018. augusztus 23., forrás: Budapesti

Értéktőzsde Honlapja: https://www.bet.hu/oldalak/piac_most

Bloomberg. (2017. március 22.). Groupama Selling 3% OTP Bank Stake Via Private

Placement. Letöltés dátuma: 2018. október 22., forrás: Bloomberg.com:

https://www.bloomberg.com/news/articles/2017-03-22/groupama-selling-3-otp-

bank-stake-via-private-placement

Budapesti Értéktőzsde Honlap. (2018). Adatletöltés. Letöltés dátuma: 2018. szeptember 11.,

forrás: BÉT Honlapja: https://www.bet.hu/oldalak/adatletoltes

Elliott, R. N. (2012). The Wave Principle. Meirovich, Igal.

Equilor. (2017. február 21.). Opus részesedés az OTP-ben. Letöltés dátuma: 2018.

szeptember 8., forrás: Equilor Blog: http://blog.equilor.hu/2017/02/21/opus-

reszesedes-az-otp-ben/

Forbes. (2018. október 28.). Megdet Rahimkulov. Letöltés dátuma: 2018. október 28., forrás:

Forbes: https://www.forbes.com/profile/megdet-rahimkulov/#101482362fdf

Gál, E. (2010). Hitelkérelem, banki ismeretek. Budapest: Budapest Gzadasági Főiskola.

HunTraders. (2018). Piaci mutatók. Letöltés dátuma: 2018. szeptember 7., forrás:

huntraders.com: https://huntraders.com/hu/tozsde/fundamentalis-elemzes/piaci-

mutatok

HVG. (2003. április 9.). Rekordnyereség után nem fizet osztalékot az OTP Bank. Letöltés

dátuma: 2018. október 1., forrás: Heti VIlág Gazdaság:

https://hvg.hu/gazdasag/00000000004B6625

Index. (2008. április 25.). Nem fizet osztalékot az OTP Bank. Letöltés dátuma: 2018.

szeptember 22., forrás: Index: https://index.hu/gazdasag/magyar/otpkoz080425

Kecskeméti, I. (2006). Tőzsdei befektetések a technikai elemzés segítségével. Budapest:

Kecskeméti István és Tsa Bt.

Malkiel, B. G. (2001). Bolyongás a Wall Streeten. Budapest: Nemzetközi Bankárképző

Központ.

65

Marketwatch.com. (2018). Investing. Letöltés dátuma: 2018. augusztus 12., forrás:

Marketwach: https://www.marketwatch.com/investing/index/spx/charts

Metatrader.com. (2018). Bollinger bands. Letöltés dátuma: 2018. augusztus 24., forrás:

Metatrader: https://www.metatrader5.com/i/help/terminal/en/bollinger_bands.png

MNB. (2016 - 2017). Aranykönyv. Budapest: Magyar Nemzeti Bank.

Musinszki, Z. (2016. október 15.). A kontrolling beszámolási rendszer. Letöltés dátuma:

2018. október 15., forrás: Gazdálkodástudományi Kar Pénzügyi és Számviteli

Intézet: http://gtk.uni-

miskolc.hu/files/10591/kontrolling+besz%C3%A1mol%C3%A1si+rendszer+-

+p%C3%A9nz%C3%BCgyi+mutat%C3%B3k.pdf

Nagy, M., & Vonnák, B. (2012). Egy jól működő magyar bankrendszer 10 ismérve.

Budapest: Magyar Nemzeti Bank. Letöltés dátuma: 2018. szeptember 13., forrás:

https://www.mnb.hu/letoltes/egy-jol-mukodo-magyar-bankrendszer-10-ismerve.pdf

OTP Bank. (2018a). Osztalék. Letöltés dátuma: 2018. augusztus 24., forrás: OTP Bank

Honlapja: https://www.otpbank.hu/portal/hu/IR_Osztalekfizetes

OTP Bank. (2018b). Történetünk. Letöltés dátuma: 2018. augusztus 15., forrás: OTP Bank

Honlapja: https://www.otpbank.hu/portal/hu/Rolunk/Tortenet

OTP Bank. (2018c). Tulajdonosi struktúra. Letöltés dátuma: 2018. augusztus 24., forrás:

OTP Bank honlapja: https://www.otpbank.hu/portal/hu/IR_Tulajdonosi_struktura

OTP Bank. (2018d). Vezetői elemzés 2017. Letöltés dátuma: 2018. szeptember 15., forrás:

OTP Bank Honlapja:

https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/Eves_jelentes_2017_3.pdf

OTP Bank. (2018e). Általános részvénytörténet. Letöltés dátuma: 2018. július 15., forrás:

OTP Bank Honlapja:

https://www.otpbank.hu/portal/hu/IR_Altalanos_reszvenytortenet

OTP Bank. (2018f). Hitelek. Letöltés dátuma: 2018. szeptember 2., forrás: OTP Bank

Honlapja: https://www.otpbank.hu/portal/hu/Hitelek

OTP Bank. (2018g). Vállalkozások. Letöltés dátuma: 2018. augusztus 28., forrás: OTP Bank

Honlapja: https://www.otpbank.hu/portal/hu/MKV

OTP Bank. (2018h). Társasház. Letöltés dátuma: 2018. augusztus 29., forrás: OTP Bank

Honlapja: https://www.otpbank.hu/portal/hu/Tarsashaz

OTP Bank. (2018i). Stratégia és jövőkép. Letöltés dátuma: 2018. augusztus 25., forrás: OTP

Bank Honlapja: https://www.otpbank.hu/portal/hu/Rolunk/StrategiaJovokep

OTP Bank Alapszabály. (2018. április 13.). Alapszabály. Letöltés dátuma: 2018. szeptember

3., forrás: OTP Bank Honlapja:

https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/OTP_Alapszabaly_20180516.pdf

OTP Bank Fenntarthatóság. (2018). Fenntarthatósági jelentés. Letöltés dátuma: 2018.

szeptember 18., forrás: OTP Bank Honlapja:

66

https://www.otpfenntarthatosag.hu/static/otpfenntarthatosag/download/OTP_fennta

rthatosagi_jelentes_2017.pdf

OTP Bank Jelentések. (2016,2017,2018 I. félév). Jelentések. Letöltés dátuma: 2018.

szeptember 29., forrás: OTP Bank Honlapja:

https://www.otpbank.hu/portal/hu/IR_Eves_jelentes

Pálinkó, É., & Tóth, T. (2014). Vállalati pénzügyek. Budapest: Typotex kiadó.

Portfolio. (2002a. február 1.). Technikai elemzés: a mozgóátlag használata. Letöltés dátuma:

2008. szeptember 4., forrás: Portfolio.hu:

https://www.portfolio.hu/vallalatok/technikai-elemzes/technikai-elemzes-a-

mozgoatlag-hasznalata.17774.html

Portfolio. (2002b. augusztus 7.). Fibonacci a technikai elemzésben: önmagát beteljesítő

jóslat? Letöltés dátuma: 2018. szeptember 5., forrás: Portfolio.hu:

https://www.portfolio.hu/vallalatok/technikai-elemzes/fibonacci-a-technikai-

elemzesben-onmagat-beteljesito-joslat.22883-2.html

Portfolio. (2007. augusztus 29.). Ó, az a csodálatos Bollinger szalag! Letöltés dátuma: 2018.

augusztus 25., forrás: Portfolio.hu: https://www.portfolio.hu/vallalatok/technikai-

elemzes/o-az-a-csodalatos-bollinger-szalag.87106.html

Portfolio. (2008). Tőzsdei kereskedés egyszerűen. Budapest: NET Média Zrt.

Portfolio. (2018. február 28.). Brutális nyereség a magyar bankszektorban. Letöltés dátuma:

2018. október 10., forrás: Portfolio.hu:

https://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/brutalis-nyereseg-a-magyar-

bankszektorban.278099.html

Portfolio Trader. (2007). RSI (Relative Strength Index). Letöltés dátuma: 2018. szeptember

6., forrás: PortfolioTrader.hu:

http://trader.portfolio.hu/oktatas/tozsdepedia/indikator-leiras/rsi-relative-strength-

index

Portfolio Trader. (2010). Elliott hullám. Letöltés dátuma: 2018. szeptember 6., forrás:

PortfolioTrader.hu: http://trader.portfolio.hu/oktatas/tozsdepedia/technikai-elemzes-

elmelet/elliott-hullam

Potori, N. (2013). Tőzsdeismeretek /Elméleti jegyzet/. Debrecen: Debreceni Egyetem

Gazdálkodástudományok Centruma.

Prohardver.hu. (2009). Letöltés dátuma: 2018. augusztus 12., forrás: Prohardver:

http://prohardver.hu/dl/users/fless/090921_tnx2.jpg

Rotyis, J. (2001). Tőzsdei befektetők kézikönyve. Budapest: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti

Kiadó.

Takács, A. (2015). Vállalatérékelés magyar számviteli környezetben. Budapest: Saldo

Kiadó.

Tankonyvtar.hu. (2013). Tőzsdeismeretek /Elméleti jegyzet/. Letöltés dátuma: 2018.

augusztus 12., forrás: Digitális Tankönyvtár:

67

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-

0029_de_tozsdeismeretek_elmelet/images/abra7.7.PNG

Tankonyvtar.hu. (2013). Tőzsdeismeretek /Elméleti jegyzet/. Letöltés dátuma: 2018.

augusztus 12., forrás: Digitális tankönyvtár:

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-

0029_de_tozsdeismeretek_elmelet/images/abra7.7.PNG

The NY Times. (2018). Markets, The New York Times. Letöltés dátuma: 2018. 10 12, forrás:

The New York Times:

https://markets.on.nytimes.com/research/markets/usmarkets/usmarkets.asp

Trader.Portfolio.hu. (2018). RSI - Relative Strength Index. Letöltés dátuma: 2018. augusztus

25., forrás: Trader Portfolio: http://trader.portfolio.hu/oktatas/tozsdepedia/indikator-

leiras/rsi-relative-strength-index

Traderslaboratory. (2018). Forrás: http://www.traderslaboratory.com/forums/topic/10107-

why-successful-traders-use-fibonacci-retracements/

Várhegyi, É. (2011). Kettős szorításban: A magyar bankszektor helyzete és kilátásai.

Hitelintézeti Szemle, 16.

Végh, Z. (2016). A technikai elemzés alapjai. Budapest: MNB.

Vincze, L. (2014). Tőkepiaci ismeretek. Veszprém: Pannon Egyetemi Kiadó.

Zsombori, Z. (2018. március 9.). Tőzsdei ismeretek. Letöltés dátuma: 2018. szeptember 5.,

forrás: Gazdálkodástudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet: http://gtk.uni-

miskolc.hu/files/12793/T%C5%91zsdei+ismeretek_2018.pdf

68

7. Táblázatok és ábrák jegyzéke

1. ábra Vonaldiagram ............................................................................................................ 7

2. ábra Oszlopdiagram, saját szerkesztés............................................................................... 7

3. ábra Japán gyertya, saját szerkesztés ................................................................................. 8

4. ábra Marubozu, Kalapács és Hullócsillag, saját szerkesztés ............................................. 9

5. ábra Emelkedő trend ........................................................................................................ 10

6. ábra Fej-váll alakzat......................................................................................................... 11

7. ábra Dupla csúcs .............................................................................................................. 11

8. ábra Ékek ......................................................................................................................... 12

9. ábra Zászló alakzatok ...................................................................................................... 12

10. ábra RSI (Relative Strength Index) ............................................................................... 15

11. ábra Bollinger szalag ..................................................................................................... 15

12. ábra Fibonacci vonalak .................................................................................................. 16

13. ábra Elliott hullám, saját szerkesztés ............................................................................. 17

14. ábra OTP Bank logók, saját szerkesztés ........................................................................ 29

15. ábra Tulajdonosi struktúra, saját szerkesztés ................................................................. 30

16. ábra Elfogadott osztalék-mérték (névérték %-ban), saját szerkesztés ........................... 35

17. ábra OTP részvény árfolyama, saját szerkesztés ........................................................... 36

18. ábra OTP részvény japán gyertya, saját szerkesztés...................................................... 37

19. ábra OTP részvény alakzatok, saját szerkesztés ............................................................ 38

20. ábra OTP részvény mozgóátlagok, saját szerkesztés..................................................... 39

21. ábra OTP részvény árfolyam és RSI, saját szerkesztés ................................................. 40

22. ábra Bollinger szalag, saját szerkesztés ......................................................................... 41

23. ábra Fibonacci vonalak, saját szerkesztés...................................................................... 42

24. ábra Elliott hullám, saját szerkesztés ............................................................................. 43

25. ábra Elliott hullám részlet, saját szerkesztés ................................................................. 43

26. ábra Elliott hullám részlet 2, saját szerkesztés .............................................................. 44

27. ábra Mérlegfőösszeg alakulása a magyar nagybankoknál, saját szerkesztés ................ 48

28. ábra Hitelállomány alakulása a magyar nagybankoknál, saját szerkesztés ................... 48

29. ábra Betétállomány alakulása a magyar nagybankoknál, saját szerkesztés ................... 49

30. ábra Adózott eredmény alakulása a magyar nagybankoknál, saját szerkesztés ............ 50

31. ábra Külföldi leánybankok ............................................................................................ 51

1. táblázat 5%-nál nagyobb tulajdonosok megoszlása ........................................................ 30

2. táblázat A technikai elemzés összefoglalása, saját szerkesztés ....................................... 45

3. táblázat Likviditási mutatók (%), saját szerkesztés ......................................................... 52

4. táblázat Betétfedezet (%), saját szerkesztés .................................................................... 52

5. táblázat Fizetőképesség (%), saját szerkesztés ................................................................ 53

6. táblázat Jövedelmezőség (%), saját szerkesztés .............................................................. 53

7. táblázat Hatékonysági mutatók (%), saját szerkesztés .................................................... 54

8. táblázat Piaci mutatók, saját szerkesztés ......................................................................... 55

9. táblázat Mérlegtételek (millió Ft), saját szerkesztés ........................................................ 55

10. táblázat Eredménykimutatás sorai (millió Ft), saját szerkesztés ................................... 56

11. táblázat Mérlegtételek összehasonlítása (millió Ft), saját szerkesztés .......................... 57

12. táblázat Eredménykimutatás összehasonlítása (millió Ft), saját szerkesztés ................ 57

69

13. táblázat Pénzügyi mutatószámok összehasonlítása, saját szerkesztés ........................... 58

14. táblázat A fundamentális elemzés összefoglalása ......................................................... 59

70

8. Summary

The main topic of my thesis was the stock analysis to which I chose the two most

used and known techniques, the fundamental and technical analysis. I tried to define them

as easily as I could and summarize the essence of both. To illustrate them in practice I used

the OTP shares’ price and information of the first half of 2018. My purpose was to show

those factors which can affect the stock price and the value of the company and the

expectations for the future.

In the first section, I described both of the techniques. The technical analysis was

mostly about the indicators, but statistical tools and different types of graphs was also

mentioned. Fundamental analysis contained financial indicators and factors that can't be

expressed with numbers. Then I wrote about the OTP. It included its story, ownership

structure and its financial instruments too.

After that the practical part was started. I made graphs to illustrate the technical

analysis's methods. First, I determined the main trends then I looked for shapes on the

Japanese candles graph and the line chart which can give signals to investors. I used several

indicators like Bollinger band and Elliott waves to observe the changes.

The financial indicators showed developing tendencies. Both the incomes and profits

grew through the examined period. The ROE ratio was more than 20% which made the bank

very effective and attractive to the investors. Then I compared the figures of OTP to a similar

bank, which called Pekao S.A. I found that the OTP Bank was better in all aspects and it had

more opportunities to develop because of the acquisitions.

To sum up, I came to the conclusion that it was worth looking for the buying prices

in short term after the first half of the year because the rate was one-year low. In addition,

the methods I used showed the same even though there was a falling trend in the last months.

I got a clearer result from the fundamental analysis. It made my findings more secure.

I think I reached my purpose which was showing the factors that can be able to

influence the share’s price. All the tools and techniques worked in my examples and proved

that investors can predict future changes with them.

az otp bank nyrt. technikai és fundamentális...

Documents