Az ápolás minőségének szerepe a neglect-syndromas és

frontalis lebeny sérült betegek ellátásában

Boros Margit

2013

Bevezető

Stroke-on átesett betegeknél gyakori tünet:

• neglect-syndroma

• frontalis tünetegyüttes.

Tapasztalat, hogy a tünetek fel nem ismerése, illetvekellő megértésének hiánya:

• az ápolás minőségét gyengíti,

• konfliktus helyzetet teremthet a beteg és az őtellátó ápolók közt,

• a beteg gyógyulását hátráltathatja.

Az ápoló szerepe a rehabilitatioban

• Az ápoló tevékenységenagy hatással lehet arehabilitatioeredményére,

• az ápolónak a beteggelintenzív a kapcsolata(0-24),

• az ápolószemélyzetnektájékozottnak kelllennie.

Neglect-syndroma

Neglect-syndroma:(statisztikai adatok szerint abal oldali a gyakoribb)

• a beteg nem vesz tudomásthemiparesiséről,

• az érintett oldalról érkezőtactilis, visuali vagyauditoros információt iselhanyagolja, ha csak nemirányítjuk határozottan errea figyelmét.

EZT MONDOM!!! Neglect-syndroma

• a bal oldali tárgyakba beleütközik: sérülések

• elhanyagolja a bal testfelét (pl.: a férfi nemborotválja meg bal arcfelét),

• a tányér bal felén marad az ételből:dehydratio, malnutritio lesz az eredménye

• extrém esetben az érintett testfelét annyiraidegennek érzi a beteg, mintha egy másikember feküdne az ágyában.

Neglect-syndroma, mint rehabilitációs akadály

A neglect-syndromalényeges akadálya lehet a rehabilitationak:

• a beteg nem működik együtt a rehabilitatiosteam tagjaival,

• passzivitással „reagál”,

• tiltakozik,

• nyugtalanná is válhat.

A hozzátartozó tájékoztatása elengedhetetlen

Esetleírás:

Szerelés után nem került visszaa védőrács a radiátorra. Azápoló nem látta el ahozzátartozót tanácsokkal.A hozzátartozó közel ültettea radiátorhoz a beteget,akinek a karja lecsúszott azöléből és a forró radiátorhozért. II. fokú égési sérüléselett, de a beteg nem jelzettfájdalmat, észre sem vetteaz esetet. Több hétig kellettkötözni a kezét.

EZT MONDOM!!! A hozzátartozó tájékoztatása elengedhetetlen

A Neglect-syndromás beteg ápolásának hatékonyságát meghatározza az ápoló és a hozzátartozó viszonya.

Frontalis tünetegyüttes

A frontalis tünetegyüttes:

• Magában foglalja a viselkedésszervezés és kivitelezés igensokrétű zavarait.

• A frontalis beteg ha megérti a feladatot• tudja, hogy mit kell csinálni,

• de nem tudja azt, hogyan tegye.

• A tapasztalatokból szinte semmit nem hasznosít.

• Tervet az előzmények nyomán nem készít, ha mégis, azpróba-szerencse alapon történik, és az eredményt sem avégrehajtás során, sem a végén nem ellenőrzi.

• A kudarc a megoldás föladásához vezethet.

• A kudarc heves emotionalis reactiot, agressziót is kiválthat,amelyben többnyire a környezet lesz a cél és az ok is.

Legyünk türelmesek!Esetleírás:

60-as éveiben járó nőbeteg, teljes ellátást igénylő, bal oldali hemiparesis,neuropszichológus által kimutatott frontális tünetegyüttes. Igen hamarnyugtalanná vált, türelmetlen volt és kritikátlan is, ha nem bántak velehiggadtan. Mindent kiborogatott, ágyáról lemászott, hogy gyakorolja ajárást. Kerekesszékkel mindennek nekiment és közben követelte, hogytanítsuk hatékonyabban. Egyik reggel leszedálva kaptuk meg a beteget,mert az éjszakás ápoló szerint agresszív volt. Megütötte az ápolót, akijelezte az esetet az ügyeletes orvosnak. Az ügyeletes orvos nyugtatótrendelt el. Délelőtt a betegnek infusiot kellett bekötni, csak délutánrarendeződött az állapota. Az eset még egyszer megismétlődött,ugyanannál az ápolónál. A beteg sírva panaszolta, hogy úgy érzi, hogyállapota egyre romlik. Az éjszakás ápolót szívből gyűlöli, merttürelmetlen, rángatja, kiabál vele, kéréseit nem nagyon teljesíti. Amúltkor rácsapott az ápoló kezére mert az durván bánt vele és fájdalmatokozott neki. Ennél a betegnél a türelmes, nyugodt ápolás minimálisracsökkentette a konfliktust. A két alkalommal történt leszedálás kb. egyhéttel hosszabbította meg az ápolási időt (vérvétel, infusio, stb.)

Fontos az új dolgozó részletes tájékoztatása

• Munkám és gyakorlataim során számos neurológiai ésrehabilitációs osztályon megfordultam.

• Új belépőként egyik osztályon sem kaptam részletesinformációkat arra vonatkozóan, hogy mely dolgokra kellodafigyelni, amik az osztály specialitásaihoz tartoznak.

• Számos kérdésem volt, de nem kaptam az ápoló kollégáktólkielégítő választ.

Tisztelet a kivételnek!!!

Az ápolás minőségére negatív irányba ható okok felmérése

• Az okok feltérképezése önkéntes, anonim, kérdőíves adatfelvételsegítségével történt (2012-ben), nyitott és zárt kérdések alkalmazásával

• Vizsgáltam:• a stroke betegek ápoláshoz szükséges szakmai ismeretekben való jártasságot (stroke

fogalma, neglect, frontalis lebeny károsodásakor kialakuló tünetek, stb.) ,

• a szociológia, psychologia, kommunikáció területén való jártasságot ,

• az ápolók szubjektív véleményét, hogy nehéz feladatnak tartják-e a stroke betegekápolását.

• A felmérésben a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Csepeli Weiss Manfrédtelephelyén, a Központi Rehabilitációs Osztályon dolgozó összes ápolórészt vett.

• A vizsgálatkor az ápolói létszám 40 fő volt, ebből 28 fő válasza voltértékelhető, ezen belül a szakmai kérdések megválaszolásában 24ápolóé.

EZT MONDOM!!! A stroke fogalmára kapott válaszok eredménye

Tapasztalataim szerint az ápolók szakmai ismereteihiányosak.

A stroke fogalmára kapott válaszok eredménye:

A felmérésben 24 fő vett részt (100%):

• 11 fő (45,9%) ért el 10-15%-os eredményt.

• 6 fő (25%) ért el 25-30%-os eredményt.

• 5 fő (20,9%) eredménye 40-45%-os.

• 1 fő (4,1%) eredménye 55-60%-os és

• 1 fő (4,1%) eredménye 100%-os.

A felmérésben résztvevő ápolók közül 22 főnek(91,6%) 50% alatti a teljesítménye.

EZT MONDOM!!! A neglect meghatározására kapott válaszok

A neglect meghatározására kapott válaszok:

• a felmérésben 24 fő (100%) vett részt,

• 9 fő (37,5%) nem tudta a helyes választ,

• 15 fő (62,5%) tudta a helyes választ.

EZT MONDOM!!! A frontális lebeny károsodásakor kialakuló tünetekre vonatkozó kérdésre kapott válaszok

A frontális lebeny károsodásakor kialakuló tünetekre vonatkozókérdésre kapott válaszok:

• 24 fő (100%) válaszolt.

• 9 fő (37,5%) 0%-ot ért el.

• 2 fő (8,3%) 30%-os eredményt ért el.

• 2 fő (8,3%) 50%-ot.

• 2 fő (8,3%) 60%-ot.

• 3 fő (12,6%) 70%-os eredményt ért el.

• 3 fő (12,6%) 80%-ot.

• 2 fő (8,3%) 90%-ot és

• 1 fő (4,1%) elérte a 100%-os eredményt.

• A válaszadók közül 11 ápoló (45,83%) az 50%-os eredménytsem érte el.

EZT MONDOM!!! A szociológiában, pszichológiában és a kommunikációban való jártasság:

A szociológiában, pszichológiában és a kommunikációban való jártasság:

• a megkérdezettek 34 választ (100%) adtak.

• 13 fő (38,2%) válaszolta, hogy mindhármat tanulta és tudja hasznosítani a mindennapokban.

• 8 dolgozó (23,5%) válaszolta, hogy tanulta és érdekli a dolog, ezért szakkönyveket is beszerzett, hogy felkészültebb legyen.

• 3 ápoló (8,9%) nem tanulta, de érdekli a dolog és szakkönyveket is beszerzett, hogy fölkészültebb legyen.

• 2 fő (5,9%) tanulta, de mégsem tudja a gyakorlatban hasznosítani.

• 8 fő (23,5%) az „egyéb” kategóriát választotta.

EZT MONDOM!!! Az ápolók többsége fárasztónak és nehéz feladatnak tartja a stroke-os betegek ellátását

Az ápolók többsége fárasztónak és nehéz feladatnak tartja a stroke-os betegek ellátását:

• 28 fő (100%) vett részt a felmérésben.

• 6 fő (21,5%) nem tartja fárasztónak a stroke betegek ápolását.

• 6 fő (21,5%) kissé fárasztónak tartja.

• 13 dolgozó (46,4%) elég fárasztónak tartja.

• 2 ápoló (7,1%) nagyon fárasztónak tartja ,

• 1 fő (3,2%) kifejezetten fárasztónak tartja a stroke betegek ápolását.

Az osztályos ápolók tudásának megfelelő szakmai színvonalra emelése érdekében tett intézkedések

• Megkezdtük a képzést.

• Folyamatban van egy átfogó oktatási anyag szerkesztése,melyet az új dolgozók képzésében (is) használhatunk.

• Az új dolgozók betanításakor részletesen átvesszük a strokebetegek speciális tüneteit és azok kezelési módjait.

• Minden műszakban van olyan ápoló, aki segítséget tudnyújtani, ha a stroke betegek ápolásakor problémajelentkezik.

• Hagyomány, hogy rendszeresen tartunk belső képzéseket.

Az ápolás minőség javulásának várható hatásai

Az ápolás minőségének javulása maga után vonja:

• a betegbiztonság javulását,

• lerövidül az ápolási idő,

• költséghatékonyabb,

• holisztikus, egyénre szabott lesz az ellátás,

• nő a betegelégedettség.

Hatékonyan segíti a hozzátartozó (család) eredményes megküzdését:

• a betegség megértésével,

• a beteg ellátásával,

• ápolásával kapcsolatban.

Kommunikáció

Az ápolók időnként megfeledkeznek arról, hogygesztusokkal és szavakkal is lehet kárt okozni!!!

Kommunikáció

Az ápoló úgy változtathat a magatartásán, hogy megpróbálja a beteg szemével nézni a dolgokat.

Köszönöm a figyelmet