az Áru fogalma¡ruforgalom/1.pdf · 5. Áruszállítás és raktározási mód utalhat:...

AZ ÁRU FOGALMA,

CSOPORTOSÍTÁSA

Összeállította:

Irmai Tünde

2014.04.13.

AZ ÁRU FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA

Az áru fogalma, csoportosítása

Az áruk csoportosítása felhasználási cél szerint

Az áru eladhatósága

Árurendszerek

Hagyományos árurendszerek

Kód-típusú árurendszerek

A vonalkód jelentősége, elterjedésének okai

A vonalkód fajtái

A vonalkód alkalmazása a kereskedelemben

Az EPOS rendszer

Az Auto-ID eszközök

A vonalkód készítése

A vonalkód elhelyezése

A vonalkód jellemzői 2

AZ ÁRU FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA

Az áru minden, ami szükségletet elégít ki és

adásvétel tárgyává válhat.

Tárgyi formájuk szerint

Termék Szolgáltatás Információ

Termék: kézzel fogható, tárgyi alakot öltött,

forgalomképes áruk

Szolgáltatás: vevő számára hasznos tevékenység,

cselekvés, megfoghatatlan dolog

3

ÁRUK CSOPORTOSÍTÁSA

FELHASZNÁLÁSI CÉL SZERINT

Fogyasztási cikkek Termelési eszközök

Napi Tartós

cikkek fogyasztási cikkek

Fogyasztási cikkek: azon termékek, melyeket a végső fogyasztó

szükségleteinek kielégítésére szánunk

Napi cikkek: (permanens áruk) azok a termékek, melyekre

folyamatosan szükségünk van a mindennapi életben (FMCG =

Fast Moving Consumer Goods = gyorsan forgó fogy.cikkek)

Tartós fogyasztási cikkek: tartós használatra szánt termékek,

melyek vásárlását hosszabb mérlegelés előzi meg

Termelési eszközök: azok a termékek, melyek más termékek

előállításához használatosak

4

FOGYASZTÁSI CIKK

Minden olyan terméket és szolgáltatást

fogyasztási cikknek nevezünk, melynek a célja a

lakossági igények kielégítése.

A fogyasztási cikkek köre a piac elvárásai szerint

változik.

Azok a termékek és szolgáltatások piacképesek,

melyek iránt megfelelő mértékű kereslet

mutatkozik.

A fogyasztási cikkek többféleképpen is

csoportosíthatók.

A felhasználásuk szerint beszélhetünk tartós

fogyasztási cikkekről és napi tömegcikkekről.

NAPI TÖMEGCIKKEK

Napi használatra gyártott termékek, melyeket a

napi alapszükségleteink kielégítése céljából

vásárolunk.

Ezen cikkek jellemzője, hogy nagy mennyiségben

gyártják, nagy a raktározási igénye, és a gyártás

csak nagy tömegben éri meg.

A napi tömegcikkek közé tartoznak például az

élelmiszerek.

TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEK

Azok a termékek, melyeket hosszú ideig történő

használatra gyártottak.

Ilyen termékek például a szórakoztatóelektronikai

cikkek, háztartási gépek.

A tartós cikkre jellemző, hogy egy megvásárolt

termék lecserélése csak huzamosabb használat után

történik meg.

Árukat és minőségüket tekintve változatosak

lehetnek.

A napi és a tartós cikkek között a különleges

igényeket kielégítő termékek a luxustermékek,

melyek drágábbak, általában kézzel vagy nagyon

fejlett technikával gyártott cikkek.

A luxustermékeket különleges igények kielégítésére

készítik.

Az ilyen termékeknél a használhatóság mellett

komoly szerepet kap a presztízshatás.

A luxustermékeket leginkább a magas ár és a

kimagasló minőség jellemzi.

AZ ÁRU ELADHATÓSÁGA, FORGALOMKÉPESSÉGE

I.

A piacképes árunak alkalmasnak kell lennie a cserére!

Eladható az a termék, ami iránt a fogyasztó fizetőképes vásárlási szándékot mutat.

A fogyasztót, vásárlási döntésében befolyásoló tényezők:

szükségletei pénzjövedelme áru hasznossága 9

AZ ÁRU ELADHATÓSÁGA, FORGALOMKÉPESSÉGE

II.

Az árucikket vonzóbbá, eladhatóbbá teheti:

- a minőség

- a csomagolás

- a korszerűség

- az ár

- a védjegy

10

AZ ELADHATÓSÁG I.

árucsoportonként más és más.

A legnagyobb tömegben eladott termékek az

úgynevezett napi tömegcikkek.

Mivel ezek a termékek a napi szükségleteket

elégítik ki, keresletük az esetleges áremelés

esetén sem csökken lényegesen.

A tartós cikkek forgalmában nagy változást tud

okozni az esetleges áremelés vagy árcsökkentés.

Mivel nem az alapszükségleteket elégítik ki (nem

létszükséglet), áremelés esetén a forgalom

csökken, árcsökkentés esetén viszont jelentősen

növekedhet.

AZ ELADHATÓSÁG II.

A luxuscikkeket általában magas áron kínálják.

Ezeknél a termékeknél komoly szerephez jut a

presztízs.

Az ilyen cikkeknél nem a tömegárusítás a cél.

A magas árat kevesen tudják megfizetni, az

árcsökkentés pedig többnyire elriasztja ezeket a

vásárlókat éppen a presztízshatás miatt.

ÁRURENDSZEREK

Rendszerezés: tárgyak, jelenségek, fogalmak

egységbe foglalása, elméleti törvényszerűségek,

gyakorlati szempontok alapján (pl. SI-

mértékrendszer, növény-, állatrendszertan,

számrendszer stb.).

Az árurendszertan az áruismeret egyik speciális

területe, mely csoportosítja, egységbe foglalja a

termékeket.

Célja, hogy segítsen:

a készletgazdálkodásban

az áruazonosításban

felmérések, statisztikák készítésében 13

ÁRURENDSZEREK

Csoportosításuk szempontjai:

Felhasználási cél

Tulajdonság

Megmunkálási fok

Földrajzi eredet

Áruszállítás és raktározási

mód

Speciális szempontok (pl.

méret, technológia)

Kódolás szerint:

EAN: Egységes

Áruazonosító Kódrendszer

ETK: Egységes Termékkód

BTO: Belföldi Termék

Osztályozás

VTSZ: Vámtarifa Szám

Egyéb: pl.: PRODCOM

Hagyományos Kód típusú

14

HAGYOMÁNYOS ÁRURENDSZEREK I.

A hagyományos árurendszer legnagyobb előnye, hogy

mindegyik árucsoportnál alkalmazható.

Csoportosításuk szempontjai:

1. Felhasználási cél szerint

fogyasztási cikkek termelési eszközök

2. Az áru tulajdonságai szerint

A rendezés alapja az áruk alapvető jellemzői (pl.: az

áru fizikai, kémiai sajátosságok) 15

HAGYOMÁNYOS ÁRURENDSZEREK II.

3. Megmunkálási fok szerint

nyersanyag félkész termék késztermék hulladék anyag

4. Földrajzi eredet szerint

Ezt a rendezési formát akkor alkalmazzuk, ha az áru származása befolyással van a minőségre, vagy

védett áruról van szó.

Védett áru: az adott termék csak meghatározott

területen állítható elő (pl. tokaji aszú) 16

HAGYOMÁNYOS ÁRURENDSZEREK III.

5. Áruszállítás és raktározási mód utalhat:

halmazállapotra árukezelésre kiszerelésre

(szilárd, folyékony, gáznemű) (törékeny, gyúlékony, mérgező) darabáru, ömlesztett áru)

6. Speciális szempontok

Az általános érvényű rendszerezésen belül különbséget

tehetnek méret, tömeg szerint (pl. gyümölcsök méret szerinti

osztályozása), korszerűség szerint (pl. hagyományos és

energia-takarékos tűzhely), technológia szerint (fésűs és

kártolt gyapjúszövet) stb.

17

HAGYOMÁNYOS ÁRURENDSZEREZÉS

SZERINTI CSOPORTOSÍTÁS

KÓD TÍPUSÚ ÁRURENDSZEREK I.

A több millió cikkelemből álló árutömeg

nyilvántartásához szükséges, hogy egy adott áru

csak egyetlen helyre legyen besorolható,

a raktárba érkezve azonnal a helyére kerüljön,

eladása pedig a nyilvántartásban is

pillanatszerűen nyomon követhető legyen.

Ezért az új rendszerek már nem áruismereti

elvek szerint csoportosítanak, hanem kódolnak.

A kódolás valamely információ kifejezése

egyezményes jelekkel. 19

KÓD TÍPUSÚ ÁRURENDSZEREK II.

Egyes kereskedelmi hálózatok saját belső

kódrendszert dolgoztak ki (Spar, Cora, Tesco

stb.).

Ezek a kódrendszerek csak az üzlethálózat tagjai

számára hozzáférhetők, ők tudják az adatokat

feldolgozni és az a saját hálózatukban jól

használható.

A nemzetközi kereskedelem törekvése már régóta

az, hogy a forgalomban lévő árucikkekre egységes

rendszert hozzanak létre úgy, hogy az az egész

világra érvényes legyen. 20

KÓD TÍPUSÚ ÁRURENDSZEREK III.

A kódolás többféle módon történhet.

Formái:

„alfás”kódrendszer: a latin ABC ékezet nélküli

26 betűjét alkalmazzák.

„numerikus”kódrendszer: 0-9-ig terjedő arab

számok variációját alkalmazzák.

„alfanumerikus” kódrendszer: betűk + számok

variációja.

„vonalkód rendszer”: vonalkód + alatta

elhelyezett számkód

21

KÓD TÍPUSÚ ÁRURENDSZEREK IV.

Az áruk rendszerezéséhez elengedhetetlen egy

olyan mechanizmus megléte, mely pontosan

besorolja a termékeket.

A kereskedelmi munkát lerövidíti és egyben

megbízhatóvá teszi, ha az adott termék csak egy

bizonyos helyen jelenik meg a nyilvántartásban.

Erre hivatottak a kódtípusú árurendszerek.

22

M.O.-ON LEGGYAKRABBAN ALKALMAZOTT

KÓDRENDSZEREK

23

EURÓPAI ÁRUAZONOSÍTÓ KÓDRENDSZER I.

(EAN)

Jelentése: European Article Numbering

1977-ben jegyezték be

Az EAN egy nemzetközi társaság, melynek

székhelye Brüsszelben van, működésének alapja

a belga jogrendszer

Az EAN rendszer nem csak Európában, hanem a

világszerte elterjedt

24

EURÓPAI ÁRUAZONOSÍTÓ KÓDRENDSZER II.

(EAN)

Az EAN célja, hogy szabályozza a termékazonosítás

rendszerét, összehangolja a különböző tagországokban

alkalmazott termékazonosító kódrendszereket.

Az EAN kódrendszer a termék azonosítását szolgálja

Nem ad felvilágosítást a tulajdonságairól

13 számjegyből áll

1-3. számjegyig: az ország azonosítószáma

4-8. számjegyig: a gyártó (importáló) vállalat kódszáma

9-12. számjegyig: a termék kódszáma

13. számjegy: ellenőrző szám

Magyarország azonosító

kódja: 599 25

EURÓPAI ÁRUAZONOSÍTÓ KÓDRENDSZER III.

(EAN)

A kód könyvek esetében némiképp eltér, mivel

ott ún. ISBN kódot is alkalmaznak a

könyvkiadásban és a kereskedelmükben (1-3. szám: könyvágazat, 4-12. szám: azonosító, 13. szám:

ellenőrző szám)

A 8 számjegyű ún. rövid EAN kódot hazánkban

belső cikkszámozásnál alkalmazzák. A 13-as kódrendszerből lett lerövidítve, mégpedig úgy, hogy

a gyártó azonosító számából elveszik a 7-8. számjegyet,

valamint a termékazonosítóból a 9-11. számjegyet. Az

előzőeknek megfelelően az EAN-8 felépítése:

1-3. számjegy: ország azonosító kód

4-7. számjegy: a termék azonosító száma

8. számjegy: ellenőrző szám

EURÓPAI ÁRUAZONOSÍTÓ KÓDRENDSZER IV.

(EAN)

Az EAN-számok könnyű leolvashatósága érdekében alkalmazzák a

vonalkódot.

EGYSÉGES TERMÉKAZONOSÍTÓ KÓDRENDSZER

(ETK) I.

1984 óta használják az EAN-rendszerbe

illeszkedő kódrendszert, az ETK-t (Egységes

Termék Kód).

Tulajdonképpen az EAN bevezetésével szerepét

vesztette, ugyanis az elve megegyezik az EAN

elvével, de nem tartalmazza az ország azonosítót és

az ellenőrző számot.

Magyarországon a termelő eszközöknél

alkalmazták először az egységes termékszámozást.

Az ETK 9 elemű kód, azaz egy 9 számjegyből álló

számsor.

30


(ETK) II.

Az ETK egy numerikus kód.

ETK 12345 6789 a helyes feltüntetési mód.

A rendszer feltételezi, hogy egy gyártónak nincs

10 000-nél több terméke és a termelők száma sem

haladja meg a 100 000-t.

A vállalati számok kiadásáért a Magyar

Gazdasági Kamara Csomagolási és

Anyagmozgatási Országos Szövetsége

(CSAOSZ) a felelős.

A kód legalább 2,4 mm magas, általában

5 és 8 mm között van a csomagolás fő oldalán. 31


(ETK) III.

A hazai árunyilvántartás részeként, a

készletgazdálkodás problémáinak megoldására

hozták létre.

Elősegíti a termékek egységes jelölését a

vállalatok közötti információáramlásban, a

termékforgalomban és a készletgazdálkodásban.

Egyedüli feladata, hogy a termeléstől a

felhasználásig képes legyen azonosítani az adott

terméket.

Az árucikk jellemzőiről nem tartalmaz

információt. 32


(ETK) IV.

9 számjegyből áll:

1-5. számjegyig: a gyártó vállalatot jelöli

6-9. számjegyig: a termék azonosítószáma

Az EAN kóddal szemben nem tartalmazza az

ország kódját és az ellenőrzésre szolgáló

számjegyet

Kisebb változtatásokkal könnyen

átalakíthatnánk EAN kóddá

Úgy dolgozták ki, hogy ne csak a hazai, hanem a

nemzetközi igényeknek is megfeleljen

33

BELFÖLDI TERMÉK OSZTÁLYOZÁS (BTO) I.

Magyar termékcsoportosítási rendszer

1996-ban vezette be a Központi Statisztikai

Hivatal (KSH), a belföldön forgalmazott

mezőgazdasági és erdészeti termékek,

élelmiszerek és ipari termékek hivatalos

statisztikáiban.

Kialakítása a nemzetközi szisztematika és az

itthoni gazdasági követelmények

figyelembevételével történt

Szorosan összefügg az Európai Unió

rendszerével

34

BELFÖLDI TERMÉK OSZTÁLYOZÁS (BTO) II.

A BTO összetételében harmonizál az Európai

Unióban alkalmazott tevékenységi

osztályozással, tevékenységek szerinti

termékosztályozással, termékcsoportok,

konkrét termékek meghatározásával.

A BTO alkalmassá tette a termelésben,

anyaggazdálkodásban, a bel- és

külkereskedelemben a termékek azonosítását.

Lehetővé vált a termékek egységes (SI-rendszer

szerinti) mértékegységben történő

nyilvántartása.

35

BELFÖLDI TERMÉK OSZTÁLYOZÁS (BTO) III.

Az anyagi formában megjelenő termékeket

fajtájuk szerint csoportosítja és megfelelő

kódszámmal látja el.

Előnyei:

Megkönnyíti a hazai előállítású termékek

összehasonlítását, azonosítását nemzetközi

szinten

Segíti a külkereskedelem és a termelés

kapcsolatának vizsgálatát árucsoportonként

36

BELFÖLDI TERMÉK OSZTÁLYOZÁS (BTO) IV.

10 számjegyből áll

1-4. számjegyig: előállító szakágazat EU-kódja (megfelel

a magyar TEÁOR, azaz Tevékenységek Egységes Ágazati

Osztályozási Rendszere) besorolásnak.

5-6. számjegyig: tevékenység szerinti egységes EU-kód

7-10. számjegyig: termék azonosító kódja

Pl.: 1561 31 3300 Búzadara durumbúzából

1561 31 3500 Búzadara közönséges búzából és tönkölyből

37

KERESKEDELMI VÁMTARIFA SZÁM (VTSZ) I.

1997. január 1-jétől került bevezetésre a

kereskedelmi vámtarifaszám rendszer, ami a hazai

gazdaság védelme, a nemzetközi kötelezettségek

összhangjának megteremtése érdekében jött létre.

A kereskedelemben folyó adás-vételről számlát

kell kiállítani.

Annak érdekében, hogy a számláról

egyértelműen kiderülhessen milyen termékről van

szó, szükség van egy átfogó kódrendszerre,

melyben azonosítószámok alkalmazásával

felismerhetővé válik az árucikk.

38

KERESKEDELMI VÁMTARIFA SZÁM (VTSZ) II.

A Vám- és Pénzügyőrség által kialakított,

10 számjegyből álló Kereskedelmi Vámtarifa Szám

21 áruosztályba

sorolta a termékeket, mely 1997 januárjától

érvényes.

A Kereskedelmi Vámtarifaszám felépítése:

1-4 HS-rendszer száma

5-6 HS-rendszer kötelező alszáma

7-8 CN-rendszer alszáma

9-10 a magyar autonóm bontást tartalmazza.

39

KERESKEDELMI VÁMTARIFA SZÁM III.

(VTSZ)

Bevezetésének céljai:

Nemzetközi összhang megteremtése

A hazai gazdaság védelme

Nemzetgazdaság fejlesztése

Mindenkori áruazonosítás

Egyéb kereskedelempolitikai célok

A VTSZ használatával a termékek akkor is

beazonosíthatóvá válnak ha a számla nehezen

olvasható, vagy idegen nyelven írták. Törvényi

szabályozás esetén is hivatkozási alap a termék

VTSZ száma.

40

A VONALKÓD

Az EAN-számok könnyű leolvashatósága érdekében

alkalmazzák a vonalkódot.

A vonalkód az EAN-kód gépi értelmezése.

A vonalkód: szélesebb és keskenyebb csíkok, és

ezeket a csíkokat szélesebb és keskenyebb üres

közökkel megjelenített szimbólum.

A vonalak hosszúsága változó lehet, információt a

vonalak és az elválasztó közök hordoznak, ezért az

olvashatóságot a vonalkód hosszúsága nem

befolyásolja.

41

A VONALKÓD JELENTŐSÉGE,

ELTERJEDÉSÉNEK OKAI

A vonalkódok segítségével a termék pontosan

beazonosítható gyártási helytől függetlenül

A vonalkódjel eltérő szélességű fekete és

fehér csíkokból, valamint alatta elhelyezett,

szemmel is látható számokból áll.

A fekete és fehér csíkok eltérő mértékben verik

vissza a fényt, melyet a vonalkód leolvasó

értelmez, vagyis dekódolja az adatokat, majd

továbbítja a számítógépnek

A sikeres leolvasást hang- és fényjelzés kíséri

42

A VONALKÓD FAJTÁI

Lehet: Diszkrét: csak a sötét vonalak hordoznak információt

Folyamatos: a vonalközök is hordoznak információt

43

A VONALKÓD ALKALMAZÁSA A

KERESKEDELEMBEN I.

A vonalkód technika a kereskedelem valamennyi

szintjén megtalálható, legyen szó nagy- vagy

kiskereskedelemről, raktáráruházról, vagy

benzinkutakról.

A vonalkódok kereskedelmi elterjedésének legfőbb

okai:

A vonalkód bármely csomagolóanyagon elhelyezhető

Jól elkülönül a termék csomagolásán látható egyéb

információktól

Leegyszerűsíti az ellenérték elszámolását

Pontos és megbízható termékazonosítást tesz lehetővé

A termék követhetővé válik a termeléstől az értékesítésig

44


KERESKEDELEMBEN II.

A vonalkód alkalmazásával megkönnyíthető és meggyorsítható a kereskedelmi munka.

A pénztárak áteresztőképessége nő, a vásárlónak ezáltal kellemesebb lesz a vásárlás, a pénztárosok hibázási lehetősége tulajdonképpen minimális lesz.

A vonalkód alkalmazásának előnyei:

Nem szükséges a termékek egyedi árazása, de fontos, hogy a vásárló megfelelően tájékoztatva legyen az árakról. Ez ártájékoztató táblákkal, polcsínbe elhelyezett etikettcímkével történhet.

45


KERESKEDELEMBEN III.

A téves árbeütések száma megszűnhet, ha mégis túlszámlázás van, az nem a pénztáros hibája, hanem a termék adatrögzítésénél (bevételezésénél) hibáztak.

A vonalkódok gyorsan és hibátlanul olvashatók a vonalkód helyzetétől függetlenül.

Vonalkód minden csomagolóanyag-típusra nyomtatható (papír, műanyag, fa, fém, üveg, kombinált, textil).

A vonalkód jól elkülönül és megkülönböztethető minden egyéb információtól. A vonalkódok elhelyezésére ajánlásokat dolgoztak ki, ennek megfelelően a legkedvezőbb a csomagolás talpán, ha ez nem lehetséges, akkor a csomagolás hátoldalán, oldalán.

A vonalkód semmilyen információt nem takarhat!

46


KERESKEDELEMBEN IV.

Alkalmazásának előnyei még:

Pontos, azonnal elérhető készletnyilvántartást tesznek lehetővé

Használatukkal a kereskedelmi hálózatoknál egyszerűsíthető a rendelés, leltározás

Segítségükkel statisztikák készíthetők

Alkalmazásukkal nyomon követhető a forgalom nagysága, összetétele

Előre jelezhetővé válik a kereslet a korábbi adatok alapján

Automatikussá tehető az utánrendelés

A pénztáros munkáját gyorsítja és pontossá teszi

Nő az üzlet áteresztőképessége

Áruvédelemre is alkalmazható

Elkerülhető, hogy a raktárakban lejárt szavatosságú termékek maradjanak

47


KERESKEDELEMBEN V.

Alkalmazásának hátrányai többek között:

A kisebb üzleteknek túl magas beruházási költséggel

jár

Hosszú a vonalkód-technika kialakításának

megtérülési ideje

Üzemeltetése speciális szakembert igényel

A forgalomba kerülő termékek több mint 80%-án

van vonalkód.

A többi termékre vagy a nagykereskedelem vagy

a kiskereskedelem helyezi rá a vonalkódot. 48

A VONALKÓD ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI

Előnyei:

megbízhatóság,

pontos, gyors pénztári munka,

„percre kész leltár”,

elektronikus áruvédelmi (EAS) rendszer és elektronikus,

önkiszolgáló áruházi (EPOS) rendszer kialakítását lehetővé

teszi,

árváltoztatás egyszerű,

utórendelés automatikussá tehető,

speciális vonalkód áruvédelmi eszköz is.

Hátrányai:

magas beruházási költség,

néha nehéz elhelyezni az áru csomagolásán,

sérülékeny, nyomtatása nehézkes,

védelem nélkül fénymásolható vagy számítógéppel újraírható.

A CÍMKENYOMTATÁS

(etikett címke) öntapadós

címkére ofszetnyomtatási

vagy termonyomtatási

eljárással készülhet.

Leggyakrabban fehér alapon

fekete vonalakkal készülnek

a vonalkódok, de sokfajta

színkombináció létezik.

50

Vannak színek, melyeket nehezen tud értelmezni

a vonalkód-leolvasó, ezért ezeket a

színkombinációkat kerülik.

Ilyen színek pl. a piros, lila, bordó vonalak,

valamint a nagyon halvány színek.

A VONALKÓD KÉSZÍTÉSE

Vonalkód előállításához elsősorban vonalkód

szoftverre és nyomtatóra van szükség. A szoftver

lehetővé teszi többféle kódolású vonalkód-címke

létrehozását. Változatos betűtípusokat tartalmaz,

és alkalmas más szoftverekkel való

együttműködésre.

51

A VONALKÓD ELHELYEZÉSE

A vonalkód-címke rossz elhelyezéséből leolvasási hibák

adódhatnak!

Leggyakoribb helyek a csomagoláson:

Hátoldal

Talpazat

Valamely oldal

Bármely felület bal alsó sarka

Az alkotó irányára merőlegesen

Tasakon a leglaposabb helyen

52

VONALKÓD JELLEMZŐI

Vonalkód mérete

29,8 X 20,7 mm (EAN 13)

Színek

Vonal esetén: fekete, kék, sötétbarna, zöld

Köz esetén: fehér, sárga, narancssárga, vörös

53

AZ EPOS RENDSZER

A vonalkód alkalmazásával lehetőség nyílt a

kereskedelmi munka automatizálására.

Az EPOS (Electonic Point Of Sale) – Elektronikus

Értékesítési Pont, szűkebb értelemben egy

összetett rendszer, mely gyakorlatban működteti

az elektronikus hálózatot.

Tágabb értelmezésben az EPOS olyan értékesítési

hely, mely fel van szerelve elektronikus

berendezéssel árazáshoz, tranzakciók rögzítéséhez

és/vagy elektronikus pénzátutalási funkciója van

(bankkártya elfogadóhely). 54

EPOS- RENDSZER FELTÉTELEI

vonalkód

AUTO ID- eszköz

optikai: fényceruza, szkenner, lézeres pisztoly a

vonalkódok felismerésére

elektromágneses (rádiófrekvenciás): a digitális

kódolt jelek adó- vevőn alapuló azonosítása,

alkalmazása: áruvédelem, internetkereskedelem.

mágneses: alkalmazása beléptetésnél,

áruvédelemnél.

biometriai: hang, ujjlenyomat, szemretina stb.;

alkalmazása adatvédelemnél.

elektronikus pénztárgép

EPOS RENDSZER MŰKÖDÉSE

Azonosítja Átküldi Kijelzi az árat,

a terméket adatokat fizetendő

a vonalkód a pénztárgépbe összeget

alapján

Gépi nyugtát Az eladott termék-

készít mennyiséggel

csökkenti

a készletet 56

AZ AUTO-ID ESZKÖZÖK

Az Auto-ID (Automatic Identification) automatikus

azonosítást jelent. Olyan technológiák összessége, melyek

automatizált módon teszik lehetővé, hogy bármilyen

objektumról adatokat nyerjünk és azokat felhasználható

formává alakítják át.

A jelenlegi technológiák az automatikus azonosítás terén:

Optikai alapúak

Elektromágneses elvűek

Mágneses alapúak

Biometrikusak

Rádiófrekvenciás alapúak

57

A KERESKEDELEMBEN A

LEGELTERJEDTEBB AUTO-ID ESZKÖZÖK

Fényceruzák

Beépített vonalkód-olvasók

Olvasópisztolyok

59

A KERESKEDELEMBEN A LEGELTERJEDTEBB

AUTO-ID ESZKÖZÖK - FÉNYCERUZA

A legegyszerűbb, de ritkán

alkalmazott eszköz.

Alig nagyobb egy töltőtollnál,

működtetése gyorsan

megtanulható.

A kódok leolvasásakor a

fényceruza hegyét végig kell

húzni a kód teljes

hosszúságán úgy, hogy a

mozgatás során minden

függőleges vonalat és közt

metsszen.


AUTO-ID ESZKÖZÖK - FÉNYCERUZA

A kézi leolvasás hátránya, hogy az alkalmazónak

mindkét kezét igénybe veszi: egyik kezével az

árut fogja, a másikkal a fényceruzát.

Másik hátránya, hogy a sérült, szennyezett kódot

nem tudja értelmezni, gyakran az ép kód

leolvasása is csak két-három leolvasás után jön

létre.

A ceruza végén egy rubingolyó (fehér fényt bocsát

ki) van, ami a leolvasás miatt állandó kopásnak

van kitéve, valamint gyorsan elszennyeződik.

A pénztáros szempontjából sem kényelmes

eszköz, mert az áru továbbítását csak egy kézzel

tudja végezni.


AUTO-ID ESZKÖZÖK - OLVASÓPISZTOLY

Az érintés nélküli kódolvasás

tipikus eszköze.

Elnevezése pisztolyhoz hasonló

alakjából származik.

Segítségével mozgó vagy

mozdulatlan tárgyakon levő

vonalkódok egyaránt

leolvashatók.

Vörös színű lézerfényt bocsátanak ki.

Messzebbről és több irányból is olvasni tudják a

vonalkódot, így nem szükséges ahhoz hozzáérinteni.

Kevésbé sérülékenyek.


AUTO-ID ESZKÖZÖK – PULTBA ÉPÍTHETŐ SZKENNER

Beépített vonalkód-olvasó esetén

az olvasó berendezést beépítik a

pénztárgép pultjába.

Ilyenkor a kódot hordozó árucikk

mozog el az olvasó előtt bizonyos

távolságban.

Az infravörös vonalkód-

leolvasóval, mely hálószerűen

bocsátja ki a lézerfényt, egy

vonalkód leolvasása fél

másodpercig tart.

A leolvasott vonalkódot vagy

begépelt EAN-kódot a

pénztárgép értelmezi, a vásárló

felé jelzi a termék nevét, árát,

fizetendő összeget, blokkot

készít, a bolti nyilvántartás felé

pedig jelzi a készlet mennyiségi

és értékbeni változását.

A készletváltozást a

pénztárgépek rögzíthetik a

saját memóriájukba, vagy

rögtön továbbítják a központi

számítógép felé.

Ha a saját memóriába rögzítik,

de van hozzákapcsolt központi

számítógép, akkor záráskor

továbbítják az adatokat.

az Áru fogalma¡ruforgalom/1.pdf · 5. Áruszállítás és raktározási mód utalhat:...

Documents