az uj polgari perrendtartas 2018 januar 1-tol 1 resz
TRANSCRIPT
Az új Polgári perrendtartás
2018. január 1 -től
Dr.Fónyiné dr.Kazareczki AndreaA PKKB csoportvezető bírája,
címzetes törvényszéki bíró
11
Az új eljárásjoggal szembeni elvárások
• Biztosítsa az igazságszolgáltatás időszerűségét,
• A jogviták ésszerű időn belüli elbírálását,• A tisztességes eljárás követelményét,• A bírósági út igénybevételnek hatékony
biztosítását,• A négyszint ű bírósági szervezetnek
megfelelő szabályozást,2
22
• A jogorvoslathoz való jog érvényre juttatását,
• A felek felel ősségére építő szabályozás kialakítását,
• Az ítélkezés kiszámíthatóságának előmozdítása,
• Az igazságszolgáltatás iránti közbizalomnövelése,
• Az eljárás menetének előreláthatósága ,• A magán autonómiából következő
önrendelkezési jog érvényesülése,3
33
• Összhangot teremteni az új Ptk és a perjogi szabályozás elvei között,
• A Ptk által újraszabályozott polgári anyagi jogi jogviszonyok és anyagi jogi normák érvényesülésének biztosítása,
• => Radikálisan új szemlélet kívánalma a perstruktúra valamint a felek és a bíróság közötti felel ősség megosztás terén!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
4
44
I. Új szerkezetElső rész:
Alapvetések- A törvény hatálya = ha jogszabály
biztosítja a bírói utat; nem részletezi a polgári jogi jogvita fogalmát;
- Csak kérelemre indul eljárás;- Alapelvek: a törvény értelmezése során
kell alkalmazni az eljárás teljes tartama alatt;
5
55
1. Rendelkezési elv:a magánautonómiából következő önrendelkezési jognak kell érvényesülnie = a felek szabadon rendelkezhetnek perbe vitt jogaikkal+ a bíróság a felek kérelmeihez és jognyilatkozataihoz kötve van.
6
66
2. Perkoncentráció elve: a felek közötti jogvita mibenléte minél korábban tisztázódjon, a jogvita anyagi jogi és eljárásjogi keretei minél korábban rögzüljenek, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték a lehető legkorábban rendelkezésre álljon = az eljárás rendező elve!!!! A per legyen egyszer ű, gyors és olcsó, a jogvitát egy, jól el őkészített tárgyaláson lehessen elbírálni.
7
77
3. A felek eljárás-támogatási és igazmondási kötelezettsége:
- a magánautonómiából eredő rendelkezési elv egyenes következménye – a régi 141.§(2) bek.
- valamennyi eljárási cselekményre vonatkozik (nyilatkozatok, indítványok, bizonyítékok előterjesztése, tárgyaláson való megjelenés),
- tevőlegességet, aktivitást kíván meg a felektől az időszerűség és hatékonyság érdekében, 8
88
- a perben jelent ős tényeket kell előadni,- ezek alátámasztására szolgáló
bizonyítékokat kell rendelkezésre bocsátani,
- mindez a felek kötelezettségefőszabályként, kivéve ha a törvény eltérően rendelkezik;
- az igazmondási kötelezettség az aktív és passzív tényállításokra terjed ki (állítás-tagadás), irányadó a képvisel őre és a beavatkozóra is , amennyiben tényállítást vagy nyilatkozatot tesz; 9
99
=> Aki önhibából valótlan nyilatkozatot tesz a perben jelent ős tények vonatkozásában = kötelez ő pénzbírság!!!
4. A jóhiszeműség elve: régi 8.§, de több is• Mindazon magatartástól tartózkodás,
amelyek az eljárást elnehezítik ill. megvalósítják az eljárási jogok visszaélésszerű gyakorlását;
• Minden perbeli résztvevőre vonatozik, nem csak a felekre;
• Egyedileg nincs nevesítve, bíróság mérlegel; 10
1010
⇒ Aki a jóhiszem űség követelményével ellentétes magatartást tanúsít = kötelez ő pénzbírság!!!
5. A bíróság közrehatási tevékenysége:• A bíróság szerepének erősítése a jogvita
tárgyi kereteinek tisztázásában,• Eszköze az anyagi pervezetés, aktív
hozzájárulása, hogy a felek tudják, mit kell tenniük a mielőbbi érdemi döntés érdekében,
11
1111
• Ugyanakkor nem vehet át a bíró olyan feladatokat a felektől, amelyek elvégzésére képesek és nem avatkozhat olyan kérdésekbe, melyek a felek magánautonómiája alá tartoznak;
• Célja a perkoncentráció biztosítása;
12
1212
Második rész: Általános rendelkezések: minden perre
irányadóak!!
Értelmez ő rendelkezések : eljárásjogifogalmak magyarázata = teljesen új!!!!!!Ami nagyon fontos ezek közül:- Anyagi jogi kifogás,- Ellenkérelem-változtatás,- Jogalap,- Keresetkiterjesztés, 13
1313
- Keresettel érvényesített jog,- Keresetváltoztatás,- Perfelvételi irat,- Vagyonjogi per;Ahol a törvény ezeket a fogalmakat
használja, az itt meghatározott tartalmat kell érteni alatta = ha a fél rosszul használja, a bíróság akkor is az itt meghatározottak szerint értelmezi!
14
1414
A bíróságok• Azonosan szabályozza a négyszintű
bírósági rendszert, a bírák, titkárok, bírósági ügyintézők eljárását;
• Törvényszéken kivételesen 3 tagú tanácsot lehet alakítani a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig;
• Külön és egyértelműen szabályok vannak a bíróság kizárására a bíró kizárási szabálya mellett;
15
1515
• Ha a bíró jelent be elfogultságot, írásban köteles indokolni;
• Kiköti, hogy a fél csak az eljárást befejező határozat meghozataláig jelentheti be a kizárási okot;
• A fél az elfogultságra hivatkozva csak a tárgyalás megkezdéséig kérhet kizárást (kivéve az okról való későbbi tudomásszerzés);
• A nyilvánvalóan alaptalan vagy ismételten alaptalanul tett kizárási kérelem kötelez ő pénzbírságot van maga után!!! 16
1616
HatáskörÁltalános hatásköre a törvényszékeknek
van, a járásbírósági hatáskörök vannak tételesen felsorolva.
Indokai: • a törvényszék szakmai súlya egy adott
megyén belül meghatározó, • mellette működnek a szakmai kollégiumok• jogi személy, • az igazgatási funkciók is ide vannak
telepítve.17
1717
Törvényszéki hatáskörMinden, ami nem járásbírósági hatáskör;
Járásbíróságihatáskör
a) Vagyonjogi perek: nem haladja meg a 30 milliót vagy a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem határozható meg+ kivételek felsorolása =>ezek törvényszéki hatáskör;
b) A személyi állapotot érintő perek;c) A végrehajtási perek;
18
1818
Azaz:- A vagyonjogi per fogalmát az értelmező
rendelkezés határozza meg: 7.§ 18. pont,- Járásbírósági hatáskör a meg nem
határozható értékű kötelmi, dologi és öröklési jogi perek,
- A személyiségi jogsérelem miatti, „tisztás” kártérítési, sérelemdíj iránti perek változatlanul járásbírósági hatáskör marad (pl. biztosítási kártérítés),
19
1919
Járásbírósági hatáskör lett főszabályként, csak a pertárgyérték számít:
- Szerződés érvénytelensége tisztességtelen szerződési feltételre hivatkozással,
- Nemzetközi árufuvarozási és szállítmányozási szerződés,
- Értékpapírral kapcsolatos perek,- Házassági vagyonjogi perek értékhatártól
függően tartoznak valamely szinthez,- Házassági vagyonjogi kereset házassági
perrel nem kapcsolható össze (462.§),20
2020
Cégperek törvényszéknél maradtak, felsorolásukat a 7. § 9. pont tartalmazza;
Személyi vagy tárgyai keresethalmazat esetében ha csak az egyik pertársra vagy keresetre a törvényszéknek van hatásköre, a törvényszék fogja tárgyalni => ez akkor is így van, ha másodlagos vagy harmadlagos keresetre van a törvényszéknek hatásköre → ha az elsődleges kereset alapján a járásbíróságra adják be, át fogják tenni a törvényszékre!!!!!!!!!
21
2121
A pertárgy értéke• A fogalom változatlan,• Egyes speciális pereknél számítási
segítséget ad, kibővíti ezt a kört:- szerződés létre vagy létre nem jötte, érvénytelensége (végrendelet?),- szerződés létrehozása, megszüntetése,- dologi jogi per,- követelés biztosítása iránti per,- fedezetelvonó szerződés
22
2222
• Új megfogalmazás az egyévi értéknél: előre meg nem határozható ideig, időközönként visszatérően teljesítendő, le nem járt szolgáltatás esetén;
• Valódi tárgyi keresethalmazat esetén a követelések összegét össze kell adni;
• Látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén a legnagyobb értékű jog vagy követelés;
23
2323
• Más hatósági határozatok hatálya a polgári perben:
Az önálló közigazgatási perrendtartásra tekintettel rendezni kell a közigazgatási és polgári ügyekben eljáró bíróságok döntéseinek egymáshoz való viszonyát
→ ha a közigazgatási bíróság megállapítja hatáskörét, az a Pp szerint eljáró bíróságot köti → per megszüntetése hivatalból 240. § (1) bek.i) pont;
24
2424
→közig. jogkörben okozott kár érvényesítésének feltétele, hogy a közig. bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa;
Büntető bíróság ítélete??????????????
25
2525
Illetékesség• Az általános szabály marad,• Kizárólagos:- fogyasztói szerződés alapján a fogyasztó
lakóhelye szerint,- felelősségbiztosítás alapján a biztosítóval
szembeni igény a felperes lakóhelye, székhelye;
- kikötött illetékesség, kivéve ha a felek eltérően állapodnak meg;
- változatlan, hogy a FT BKT és a PKKB vagyonjogi ügyekben nem köthető ki; 26
2626
Vagylagos:• Ingatlan esetében csak akkor lehet
választani a fekvés szerinti bíróságot, ha a per tárgya az ingatlan tulajdonjoga, birtoka vagy a terhelő dologi jog;
• Tartásra, járadékra és más hasonló célú időszakos szolgáltatásra kötelezés iránti perek közül csak a törvényen alapuló tartásnál választhatja a felperes a lakóhelyét;
27
2727
• Fogyasztói szerződésnél a fogyasztó választhatja a saját lakóhelyét, ha ő a felperes = „nincs helye” ezt kizáró kikötésnek (alávetésnek);
• Szerződéses jogviszonyból eredő pert az ügyletkötés helye vagy a teljesítés helye szerint bárki indíthat pert, nem csak a gazdálkodó szervezet;
• Delictuális kár iránt a károkozás vagy a kár bekövetkezésének földrajzilag meghatározható helye szerint is lehet indítani;
28
2828
• A személyállapoti perek vagylagos illetékességi szabályai a különleges eljárásoknál vannak meghatározva (437.§, 454.§, 465.§, 475.§, 479.§, 482.§, 486.§, 490.§);
• Külföldi nem természetes személy elleni vagyonjogi per ahol ügyinek vitelével megbízott személy lakik, ill. magyarországi fióktelepének, kereskedelmi képviseletének székhelye szerint is;
• A pertársasággal kapcsolatos illetékességi szabályok változatlanok;
29
2929
Hatáskör, illetékesség vizsgálata:• Változatlanul hivatalból, akár a fél kérelme
ellenében is, de kérelemre is,• Az írásbeli ellenkérelem (és nem az
érdemi ellenkérelem!) előterjesztése után már nem lehet figyelembe venni, kivéve a kizárólagost;
• Kimaradt a hatályos 46.§ (3) bek. => az összeütközést megállapító és kijelölést kezdeményező végzés ellen van helye fellebbezésnek? Értelmetlen lenne és nem szolgálja a hatékonyságot; 30
3030