PerképességPerképesség = perbeli jog - és

cselekv őképesség.• Lényegében megegyezik a hatályos, már

az új Ptk-hoz igazított szöveggel.• A bíróság hivatalból vizsgálja a per

bármely szakaszában a törvényes képviselő és a támogató ebbéli minőségét.

• Ha hi képviselőt, hiánypótlásra sem pótolják a törvényes a keresetlevél visszautasításának ill. az eljárás megszüntetésének van helye; 31

3131

Pertársaság• Más, csak kettős csoportosítás, de a

szabályozás ugyanaz;• Kényszer ű: - kötelező perben állás vagy

közös jog, közös kötelezettség;• Célszerű : - a határozat jogereje perben

állás nélkül is kiterjed rá,- a követelés ugyanabból a

jogviszonyból ered,- a követelések hasonló

ténybeli és jogi alapból erednek és a bíróság valamennyi alperesre illetékes;

32

3232

Most sincs szankciója, ha nincs mindenkire illetékessége a bíróságnak → mivel nem áll fenn az alperesi oldalon a pertársaság, azaz nem perelhetők együtt, vissza kellene utasítani a keresetlevelet.

Egyértelmű szabályozás hiányában valószínűleg marad az eddigi lojális gyakorlat: azzal az alperessel szembeni keresetet, akire nincs illetékessége a bÍróságnak, elkülöníti és átteszi.

33

3333

Keresethez csatlakozás : új jogintézmény!!

- kényszerű pertársaság esetén,- bármelyik alperes,- ha a keresetet nem ellenzi (nem kell elismerés!),

- perfelvételt lezáró végzés meghozataláig csatlakozhat a keresethez,

- ha a bíróság a csatlakozást engedélyezi, a végzés meghozatala után nem vonható vissza;

34

3434

→ a felperessel azonos érdekű a költségek és a bizonyítás terén, a többi alperessel szemben ellenérdekű fél – e szerint pernyertes vagy pervesztes;

A csatlakozást engedélyező vagy elutasító végzés ellen nincs külön fellebbezés;

A csatlakozó alperes pervesztessége esetén csak a saját perbeli cselekményeivel összefüggő költséget kell megtérítenie;

35

3535

Beavatkozás• Fogalma ugyanaz: jogi érdeke f űződik

a per kimeneteléhez; azonos érdek ű fél mellé lehet;

• Megmarad az önkéntes és a perbehívásos típusa,

• Csak a perfelvételt lezáró végzésmeghozataláig lehet szóban, írásban a bíróságnál bejelenteni → érdemi tárgyalási szakban már nem lehet!

• A késve történő bejelentés hatálytalan = mintha elő sem terjesztette volna → 36

3636

→ nem kell formális végzéssel elutasítani, jogorvoslatnak sincs helye;

DE: az önálló beavatkozó más helyzetben van

- jogi érdekéről önhibáján kívül csak a perfelvételt lezáró végzés után szerez tudomást,

- ennek valószín űsítése mellett,- a tudomásszerzéstől 30 napon belül ,- de csak az első fokú tárgyalás

berekesztéséig jelentheti be, 37

3737

- az engedélyező határozat közlésétől számított 15 napon belül csatolhat bizonyítékot, tehet bizonyítási indítványt = tény és jogállítást nem tehet, mert nem lehet a perfelvételt már kiegészíteni!!!

→ az ezt követően előterjesztett bizonyítékot, bizonyítási indítványt a bíróság figyelmen kívül hagyja = kötelező, nincs a bíróságnak mérlegelési jogköre;

38

3838

A beavatkozással kapcsolatos eljárási szabályok

• Bejelentéskor meg kell jelölni a támogatott felet,

• Jogi érdekét;• A bejelentést a felekkel közölni kell,

meghallgatást lehet tartani, de csak szükség esetén;

• A beavatkozást elutasító ill. a per során kizáró végzés ellen csak az önálló beavatkozó fellebbezhet,

39

3939

• Az önálló beavatkozó ilyenkor a végzés jogerős elintézéséig a perbeli jogait gyakorolhatja;

• A fellebbezést 8 napon belül fel kell terjeszteni (csak a szükséges iratokkal),

• A másodfokú bíróság 15 napon belül határoz (azért soron kívüli, mert a perfelvételi szak nem zárható le, ill. érdemi határoztat nem hozható, amíg a beavatkozás nincs jogerősen elbírálva);

• Ha a perben a jogi képviselet kötelező, annak szabályait a beavatkozó képviselőjére is alkalmazni kell; 40

4040

• Közölni kell a beavatkozóval az iratokat, a határozatokat, idézést → a fél személyes meghallgatására vonatkozó szabályok szerint kell meghallgatni (nem tanúként, mint az eddigi bírói gyakorlatban);

• Nincs joga egyezséget kötni, jogot elismerni, jogról lemondani;

• Minden egyéb eljárási cselekményre jogosult, amit az általa támogatott fél megtehet, ha azzal nem ellentétes (kivéve az önálló beavatkozó);

41

4141

Perbehívás• Fogalma nem változik;• Határideje:

- alperes a kereset közlésétől számított 45 napon belül;

- a felperes az írásbeli ellenkérelem, a viszontkereset-levél, beszámítás vele való közlésétől 30 napon belül;

- legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig;

42

4242

• Ha a perfelvételi szakban a kereset vagy az ellenkérelem változtatásra kerül, ennek közlésétől 30 napig még lehet, de itt sem lépheti túl a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát;

• Az ezt követően bejelentett perbehívás hatálytalan = olyan, mintha nem is lenne előterjesztve → a bíróságnak formális elutasító végzést nem kell hoznia, fellebbezésnek nincs helye, egyszerűen figyelmen kívül hagyja;

43

4343

A perbeívással kapcsolatos eljárási szabályok

• A perbehívó közli a perbehívottal írásban, amiben megjelöli az okot és a per állását,

• Írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni,

• Megjelölni a perbehívás okát,• A közlés perbehívott általi átvételét és

annak időpontját okirattal igazolni kell (nyilván a tértivevényt is elfogadja a bíróság),

44

4444

• A perbehívottnak az igazolt közléstől számított 30 napja van nyilatkozni – az ezt követően tett nyilatkozat hatálytalan,

• Hatályos perbehívás bejelentésekor a perfelvételt ennek a 30 napnak a leteltéig, ill az elfogadó nyilatkozat beérkezéséig nem lehet lezárni;

• Ha elfogadja, a perbehívóhoz (és csak hozzá!) beavatkozóként csatlakozhat,

• A közöttük lévő jogviszony ebben a perben nem dönthető el;

45

4545

Változások a felekszemélyében

1) Perbeli jogutódlás• Fogalma nem változik,• Felperesi, alperesi jogutód önként,

alperesi jogutódot felperes vonhatja perbe → felperesi jogutódot alperes nem vonhatja perbe, csak halál vagy jogutódlással történő megszűnés esetén;

• Írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni, közölni a felekkel és a perbevont jogutóddal; 46

4646

• A bíróság a kérelmet csak formailag vizsgálja: a fél személyében bekövetkezett változás eljárásjogi feltételeinek fennállását, a bejelentés szabályszerű-e, a hozzájáruló nyilatkozatok rendelkezésre állnak-e stb.

=> Nem vizsgálja a jogelőd és a jogutód között fennálló anyagi jogi jogviszonyt, a jogutódlás anyagi jogi megítélése az ügy érdemére tartozik, ítélettel kell elbírálni a perbeli legitimációt – megilleti-e a jogutódot az érvényesített jog az alperessel szemben; 47

4747

2) A pertárgy igénylése• Ha a per tárgyát harmadik személy

egészen vagy részben a maga részére igényli,

• Az alperes az igénylő perbeállítását kezdeményezheti (perbehívás fogalmának tudatos kerülése),

• A perfelvételt lezáró végzés meghozataláig,

• Írásban vagy tárgyaláson szóban kell bejelenteni,

48

4848

• Meg kell jelölni az okát,• Az alperesnek egyidejűleg bírósági

letétbe kell helyeznie a per tárgyát és ezt okirattal igazolni [irányadó a letétre a 27/2003 (VII.2.) IM rend.],

• A bíróság közli a perbeállítás kezdeményezését az igénylővel és a felperessel + röviden tájékoztatja a per állásáról,

• Az igénylő a közléstől 30 napon belül nyilatkozhat, elkésett nyilatkozat hatálytalan; 49

4949

• Ha a bíróság engedélyezi az igénylő perbelépését, az alperest a perből elbocsátja;

• Ha a perbeállítás kezdeményezése nem felel meg az eljárási szabályoknak, a bíróság a kezdeményezést visszautasítja => az igénylő anyagi jogi jogosultságát nem vizsgálja, az az érdemi döntésre tartozik;

50

5050

2) Elődmegnevezés• Ha az alperes ellen olyan jog iránt

indítanak pert, melyet ő harmadik személy nevében gyakorol,

• Kezdeményezheti a harmadik személy perbeállítását,

• A perfelvételt lezáró végzés meghozataláig,

• Bejelentése, intézése ugyanaz, mint a pertárgy igénylésénél,

51

5151

• Ha a harmadik személy elismeri, hogy a vitás jogot az alperes az ő nevében gyakorolja, 30 napon belül perbe léphet,

• Az alperest cska kérelmére, a felperes hozzájárulásával lehet elbocsátani;

• Itt is csak az eljárási szabályosságot vizsgálja a bíróság, a harmadik személy anyagi jogát nem, az az érdemi döntésre tartozik;

52

5252

3) Téves perlés• A jelenleg hatályos „alperes csere”• A perfelvételt lezáró végzés

meghozataláig lehet perbe vonni a jó alperest,

• Csak akkor engedélyezi a bíróság, ha az új alperessel szemben hatásköre és illetékessége van,

• Ha a perbevonási kérelem nem felel meg az eljárási szabályoknak, a bíróság visszautasítja → fellebbezésnek van helye; 53

5353

4) Felperesi perbelépés a pertárs jogán• Fogalma ugyanaz,• Kényszerű pertársaság esetén a tárgyalás

berekesztéséig első fokon,• A célszerű pertársaság a) és b) pontja

esetében a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig lehetséges;

• Felperesi oldalon pertársaságot eredményez;

54

5454

5) További alperes perbevonás• Kényszerű pertársaság esetén első fokon

a berekesztésig,• Célszerű pertársaság a) és b) pontja

esetén a perfelvételi végzés meghozataláig,

• A felperes vonhat perbe további alperest,• Kivéve a jogutódlás esetét;• Itt is csak az eljárási szabályosságot

vizsgálja a bíróság, az új alperes legitimációja érdemi döntés kérdése;

55

5555

4) – 5) közös eljárási szabálya :Visszautasítja a bíróság, ha:- Meg nem engedett pertársaságot

eredményezne (lsd. parkolási pótdíjas ügyek),

- A bejelentés elkésett,- Bíróság felhívása ellenére a bejelentős

nem terjeszt elő a személyváltozással összefüggő, a Pp előírása szerinti keresetet;

- Külön fellebbezésnek van helye;56

5656

Más személyek részvétele a perben1. A támogató;2. Az ügyész;3. Tolmács, jelnyelvi tolmács és fordító:

- a kirendelt szakértőre vonatkozó szabályok irányadók,- főszabályként egyszerű fordítás alkalmazható,- hiteles csak ha jogszabály, EU kötelező jogi aktusa, nemzetközi egyezmény írja elő, a fordítás helyessége ill. teljessége tekintetében kétely merül fel;

57

5757

A perbeli képviselet• A 63.§ (1) bek. megismétli az Ütv.

összeférhetetlenségi szabályát;• Ha a nem természetes személy és a

törvényes képviselője között áll fenn az érdekellentét, a fél képviseletére ügygondnokot kell kirendelni = beépíti a bírói gyakorlatot;

• A meghatalmazottak körét egyszerűsíti;• Csak hozzátartozót említ + 7.§(1) bek. 7.

pont + Ptk hozzátartozó fogalma;58

5858

• A jogtanácsos törvényi felhatalmazás alapján járhat el, a jogi előadó meghatalmazott lehet, mint alkalmazott → csatolni kell meghatalmazást, nem elegendő a munkavállalói igazolvány;

• Az önkormányzatok és azok szerveinél egyszerűsít:- alkalmazott munkáltatója tevékenységével kapcsolatos perben,- az önkormányzati szerv SzMSz-ben meghatározott tisztségviselője, meg kell határozni azt is, milyen ügykörben jogosult eljárni => 59

5959

→ csatolni kell tehát az SzMSz-t + meghatalmazást!!!!!

● kikerült innen a szakszervezet → 514.§(3) bek. szabályozza a munkaügyi per szabályai között, hogy saját tagjának munkaügyi perében lehet meghatalmazott a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet = nem indokolt, hogy más perben eljárjon;

● kikerült az érdekképviseleti szervezet –alkalmas volt az ügyvédi garanciák (felelősségbiztosítás) és törvényi követelmények (szakvizsga, iroda stb.) megkerülésére

60

6060

→ egyedi peres ügyekben tehát nem járhatnak el, de megmarad a Ptk-ban szabályozott közérdekű keresetindítási joguk;

• Kikerült a szövetkezet külön nevesítve, bele tartozik a gazdálkodó szervezet alkalmazotti körébe;

• Nem tartalmazza az ügyvédi meghatalmazás speciális alakiságát, mert az 1998. évi XI. tv. (Ütv) 26. §-ban benne van, szükségtelen a megismétlés?

61

6161

• A meghatalmazás terjedelmének szabályozása változatlan;

• „A meghatalmazásból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy annak hatálya mely ügyre vagy ügykörre terjed ki.” = a bírói gyakorlat beépítése: történhet a feleknek és a per tárgyának meghatározásával, ügyszámra hivatkozással stb.;

• Az általános meghatalmazás lényege változatlan, csak a Ptk. korlátozza 5 évre, közhiteles nyilvántartását az OBH fogja vezetni;

62

6262

Kötelez ő jogi képviselet• Ez a főszabály ,• Nem kötelező járásbíróságon, ideértve a

fellebbezési és perújítási eljárást is,• Járásbíróság hatáskörébe tartozó perrel

összefüggő felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelmet előterjesztő fél számára;

• Ahol kötelező, ott erről és a hiánya jogkövetkezményéről a bíróság tájékoztatja a felet, első kapcsolatfelvételkor, megfelelő határidő tűzésével; 63

6363

Jogkövetkezmények• Ha kötelező a jogi képviselő, de e nélkül

nyújtja be a felperes a keresetlevelet, hiánypótlás nélkül visszautasítja a bíróság és e végzésben tájékoztat a kötelező jellegről (176. § (1) bek. l)pont);

• Ha áttétel folytán kerül a keresetlevél olyan bíróságra ahol kötelező a képviselet, hiánypótlás és csak ha ezt nem teljesíti, akkor utasítja vissza a bíróság (176. § (2) bek. d) pont);

64

6464

• Ha a fellebbezésnél is kötelező, a fellebbezési záradékban tájékoztatja erről a feleket a bíróság → jogi képviselő nélkül nyújtja be a fél → hiánypótlási felhívás nélkül visszautasítja a bíróság a fellebbezést;

• Ha megszűnik a felperes jogi képviselete a per során, fel kell hívni a felet pótlására → ha nem teszi, a pert meg kell szüntetni;

• Ha ugyanez a helyzet a viszontkeresetet előterjesztő fél esetében → csak a viszontkereset vonatkozásában lesz permegszüntetés;

65

6565

• A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan = úgy kell tekinteni, hogy perbeli cselekményt, nyilatkozatot nem tett (pl. 181. § (1) bek. szerint bírósági meghagyás bocsátható ki);

FONTOS!!!A kötelez ő jogi képviselet hiánya nem

akadálya a határozat kihirdetésének és kézbesítésének közvetlenül a fél részére.

(Ha a bíróság a tárgyalást a határozat kihirdetésére halasztotta el.) 66

6666

Az ügygondnok• Főszabályként kérelemre, de pl.

személyállapoti perben, félbeszakadás esetén, a fél és törvényes képviselője közötti érdekellentét esetén lehet hivatalból kirendelni;

• Csak ügyvéd vagy ügyvédi iroda rendelhető ki = beépíti a bírói gyakorlatot + biztosítja a professzionalitást;

• Kirendelésének hatálya kiterjed az egész perre (jogorvoslat is), a vh eljárásra és az annak során indított perekre is= meghatalmazott jogállása; 67

6767

PerköltségFogalma: a félnél a perben vagy azt

megelőzően a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésbenés szükségképpen

a) felmerült minden költség ésb) a bíróság előtti megjelenéssel

szükségképpen felmerült keresetkiesés;

68

6868

Perköltség el őlegezése• Főszabályként a bizonyító fél előlegez,• Ellenfél önként vállalhatja, ha nincs

mentessége,• Tolmács költségét, ha az nem függ össze

a bizonyítási eljárással (pl. a per történéseit fordítja a félnek) az a fél előlegezi, aki miatt szükséges,

• Ha összefügg a bizonyítással (pl. tanú meghallgatása), a bizonyító fél előlegezi

→kérdés: a fél személyes meghallgatása minek minősül? 69

6969

• Ugyanez a szabály a fordító és a külföldi kézbesítés költségénél is;

Felszámítása: a költség felszámításával kérheti a költségei megtérítését;

• Legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig ill. az eljárást befejező határozat meghozataláig lehet benyújtani =>célszerű azonnal és folyamatosan, mert csak e miatt nem lehet halasztani;

• Ugyanezen időpontig vissza lehet vonni a felszámítást => ezt követően ugyanazt már nem lehet ismét előterjeszteni; 70

7070

• Jogi képvisel ővel eljáró fél költségjegyzék előterjesztése útján számíthatja fel;

A felszámítás során fel kell tüntetni:• Az igényelt költség összegét,• Felmerülésének lényeges körülményeit,• A perbe vitt mely jog érvényesítésével

összefüggésben merült fel,• Okirattal is igazolni kell szükség szerint,• A költségjegyzék tartalmának,

vezetésének és benyújtásának részletes szabályairól külön jogszabály lesz!!!!!!!!!!! 71

7171

• A bíróság változatlanul az eljárást befejező határozatban, hivatalból dönt;

• A bíróság a döntésnél csak a felszámítást veheti figyelembe, nem terjeszkedhet túl rajta;

• Beépíti a 6/1986 (VI.26.) IM rendelet egyes rendelkezéseit;

• Új rész: szükségtelenül okozott perköltség viselése: egy helyen foglalja össze az alperesi elismerést, a régi 8.§ (5) bek., közvetítői eljárást, békéltető testületi eljárást; 72

7272

Ideiglenes intézkedés a perben• Szerkezetileg a tárgyalás fejezetből

átkerül az általános rendelkezések közé,• Célja változatlanul a felek helyzetének

átmeneti rendezése, ideiglenes, függő joghatások kiváltása,

• Alapja a kérelmező méltányolható és azonnali jogvédelmi igénye,

• A feltételek alapvetően nem változnak, csak általánosabban van megfogalmazva,

73

7373

• Főszabály szerint a kérelem a keresetlevél benyújtása előtt nem terjeszthető elő, de 108.§ szerint kivételesen perindítás előtt is: - az elrendelésének valamely feltétele

fennáll,- a perindítás olyan időveszteséggel jár, ami a perrel megvédendő anyagi joga elenyészéséhez vezethet,

- a bíróság elrendelő határozatában max. 45 napos perindítási határidőt szab,

74

7474

- Perindítás tényét 45+8 napon belül az elrendelő bíróságnál igazolni kell

⇒A elrendel ő bíróság végzéssel megállapítja, hogy az ideiglenes intézkedés a 46. napon hatályát vesztette;

⇒Ha a keresetlevelet a bíróság visszautasítja, a hatály addig marad fenn, amíg a keresetlevél hatálya;

75

7575

- A perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kell előterjeszteni, vagylagos illetékességnél a kérelmező választ →a perre ez a bíróság lesz kizárólagosan illetékes;

- A kötelező jogi képviselet szabályait alkalmazni kell itt is;

- A bíróság soron kívül bírálja el a kérelmet,- Tartalmi követelményeket fogalmaz meg a

kérelemre;

76

7676

Keresetlevéllel együtt el őterjesztett kérelem eljárásjogi szabályai:

• Tartalmi követelményeket ír elő a kérelemre,

• Akkor intézkedik a bíróság, ha a keresetlevél alkalmas a perfelvételre,

• A bíróság az elbírálás körében bármely intézkedést max. 8 napon belül tesz meg,

• Fellebbezhető végzéssel dönt, de előzetesen végrehajtható,

• Hatályának szabályai változatlanok, csak egyértelműbben van megfogalmazva; 77

7777

További általános szabályok1) A bíróság általános intézkedési és

tájékoztatási kötelezettsége- Ha a törvény másképp nem rendelkezik,

30 nap,- Nem alakszerű megjelölés, hanem

tartalom szerint bírálja el a beadványokat,

- Gondoskodik róla, hogy a felek mindent megismerjenek az eljárásban (fegyveregyenlőség),

78

7878

- Jogi képviselő nélküli felet perbeli jogairól, kötelezettségeiről tájékoztatni,

- Új szabály: nem kérhet a féltől olyan adat igazolását, melyet a fél az Info.tv. alapján köteles volt közzétenni vagy közhiteles nyilvántartás tartalmazza,kivéve: a fél azonosításához szükséges adat;

79

7979

2) Nyelvhasználat az eljárás során• Az eljárás nyelve magyar, beadványokat,

határozatokat magyarul kell szerkeszteni,• Anyanyelvhasználat most is biztosított

→tolmácsot kell alkalmazni,• Ha uniós jogi norma, nemzetközi

egyezmény vagy törvényi előírás alapján fordítás szükséges →fordító alkalmazása,

• Külön kiemeli a hallássérült, siketvak, beszédfogyatékos személyeket→jelnyelv, más törvényi speciális kommunikáció, írásos nyilatkozat; 80

8080

3) Beadványok• Felsorolja az alaki kellékeket,• Példányszámot határoz meg,• Teljes bizonyító erejű magánokirati

formában kell előterjeszteni;4) Hiánypótlás• Határidő, hiány megjelölése,

jogkövetkezmény: visszautasítás vagy hiányos tartalom szerinti elintézés;

81

8181

5) Elkülönítés, egyesítés• Elkülönítés változatlan,• Egyesíteni csak olyan ügyeket lehet, ahol

a perfelvételt lezáró végzést még nem hozták meg,

• A felek közös kérelemre az egy törvényszék területén működő járásbíróságok előtti perek is egyesíthetők;

82

8282

6) Az eljárás félbeszakadása• Az okok ugyanazok,• Az eljárás bármely szakaszában

alkalmazható!!!!!• Fellebbezhető végzés állapítja meg, nincs

hozzá kötve a bíróság,• Bevezeti a részleges félbeszakadás

intézményét:- csak a perfelvétel lezárása után,- pertársaság esetén egyik meghal, megszűnik,

83

8383

- A többiekre nézve az eljárás folytatható,- Rájuk részítélet hozható (célszerű

pertársaság) = bírói gyakorlat beépítése;- Kényszerű pertársaság esetén nem

hozható a jogutód nélkül ítélet → nem alkalmazható a részleges félbeszakadás megállapítása;

84

8484

7) Az eljárás szünetelése• Szünetelésnek a felek közös kérelmére

az eljárás jogerős befejezéséig ugyanazon felek között legfeljebb három alkalommal van helye (I.+II. fokú eljárásban összesen)

• A szünetelés időtartama 4 hónap !!!!!• A szünetelés a határidőket megszakítja,

újra kezdődnek!!!!!!!!!• Okoknál van változás:

- csak az érdemi tárgyalás elmulasztása eredményezhet szünetelést,

85

8585

- Valamennyi fél elmulasztja az érdemi tárgyalást,

- És a mulasztó fél nem kérte a tárgyalás távollétében megtartását => alperes is kérheti!!!

- „a fél a megadott címen nem elérhető” a felperesre is vonatkozik,

- Ügygondnokot nem kér, vagy kér, de a díjat nem előlegezi →megoldja a patthelyzeteket,

86

8686

- A felperes bizonyítással nem összefüggő fordítás, külföldi kézbesítés díját nem előlegezi (ha a bizonyítással összefüggő költséget nem előlegezi, a bíróság a bizonyítást mellőzi),

- Hirdetményi ill végrehajtói kézbesítésnek volna helye és nem kéri ill. a díjat nem előlegezi → nem alakulhat ki patthelyzet;

- Új szabály: ha mulasztások miatt szünetel, a folytatás iránti kérelemmel együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is →folytatás elutasítása;

87

8787

FA1

87. dia

FA1 Fónyi Andrea; 2017.01.22.

- Végzéssel kell megállapítani a szünetelést (kezd ő és befejez ő időpontját!) és a megsz űnés tényét is;

- ÚJ!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Minden határid ő megszakad, minden cselekmény hatálytalan!!!!!!!!

- Részleges szünetelés u.a. mint a félbeszakadásnál;

88

8888

8) Az eljárás és a végrehajtás felfüggesztése

• Felfüggeszteni eljárást lehet és nem tárgyalást, az írásbeli ellenkérelem vagy beszámítás előterjesztése után;

• Közbens ő ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetén a felek közös kérelmére az összegszerűség tekintetében fel lehet függeszteni;

• Végzéssel kell elrendelni a folytatást 15 napon belül;

89

8989

• Minden határidő megszakad, minden érdemi cselekmény hatálytalan;

• Részleges felfüggesztés is lehetséges, ha annak oka csak az egyik kereseti kérelemmel vagy annak egy elkülöníthető részével kapcsolatos; csak a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után;

• ÚJ!!!!! Általános végrehajtás felfüggesztési lehet őség: a per tárgya vagy azzal kapcsolatos a folyamatban lévő végrehajtás tárgyául szolgáló követelés = nincs 369/A § a) vh megszüntetési per!!!!!!!

90

9090

9) A kézbesítés• Kézbesítési vélelem = kézbesítési fikció ;• Kézbesítési kifogás:

- kézbesítési fikció megdöntésére,- egyéb szabálytalan kézbesítés esetén is;- tudomásszerzéstől 15 napon belül, de max. 3 hónap, jogvesztő;

91

9191

10) Végrehajtói kézbesítés• Keresetlevél vagy eljárást befejező

érdemi határozat sikertelen kézbesítése esetén az ellenérdekű fél kérelmére a bíróság az irat Vht szerinti végrehajtói kézbesítését rendeli el;

• Kérelmező előlegezi a költségét;• A Vht szabályai szerint jár el a végrehajtó;

92

9292

11) Határid ők• Határidő hosszabbítási kérelem esetén a

kérelemnek legkésőbb a határidő utolsó napján be kell érkeznie a bíróságra;

• A hosszabbítás időtartamát az eredeti határidő elteltét követő naptól kell számítani!!!

• Törvénykezési szünet:- július 15 - augusztus 20- december 24 – január 1- tárgyalást kitűzni nem lehet;

93

9393

12) A pénzbírság• Legmagasabb összege 1 millióra

emelkedik, de a pertárgy értékét nem • kiskorúval szemben 300.000.-Ft, de 14 év

alatt nem lehet; • max. 100.000.-Ft, ha a pertárgyérték nem

haladja meg az 50.000.-Ft-ot;

94

9494

Folytatjuk az elsőfokú eljárással!

Köszönöm a figyelmet!

95

9595