Az új Polgári perrendtartásIII.

2017. február 28.

Dr. Fónyiné dr. Kazareczki AndreaPKKB csoportvezető

címzetes törvényszéki bíró

11

NEGYEDIK RÉSZBIZONYÍTÁS

I. A bizonyítás általános szabályaiII. A bizonyításfelvétel különös

szabályaiIII. A tanúkIV. A szakért őV. OkiratokVI. SzemleVII. Előzetes bizonyítás

222

I.A bizonyítás általános szabályai

1. Alapvet ő rendelkezések• Megmarad a szabad mérlegelés a

tényállás megállapítása körében,• Csak a bűncselekmény és a

közigazgatási tevékenység jogszerűségében hozott közigazgatási bírósági határozat köt,

• Bizonyítási kötelezettség marad,• Hatályos 163. § (2) marad,

333

• Köztudomású és hivatalos tudomású tényeket, törvényes vélelmeket hivatalból veszi figyelembe, erről tájékoztatni kell a feleket és van helye ellenbizonyításnak;

• Bizonyítása szükséghelyzet: új intézmény: ha a fél valószínűsíti, hogy

- a bizonyítási indítványához nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik és igazolja, hogy ezek megszerzéséhez a szükséges intézkedést megtette, 444

- a tényállítás bizonyítása számára nem lehetséges, de az ellenérdekű féltől elvárható az állított tények fenn nem állásának a bizonyítása,

- a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította meg;

=> A szükséghelyzetben lév ő fél által bizonyítandó tényt a bíróság valónak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel;

555

• Szabad bizonyítási rendszer marad, kivéve ha közrendbe ütközik,

• Meghatározza a jogsért ő bizonyítási eszközöket = új- felsorolás,- ha nyilvánvalóan jogsértő, hivatalból kell figyelembe venni,- ha nem, az ellenérdekű fél haladéktalanul köteles bejelenteni, a pf. lezáró végzés után csak akkor lehet, ha önhibáján kívül később szerzett tudomást a jogsértő mivoltáról + 15 napon belül bejelenti; 666

- kivételesen a jogsértő bizonyítási eszköz is felhasználható: felsorolja mikor, bírói m érlegeléstől függ;

• Felhasználható más eljárásban beszerzett bizonyíték és a fél tényállítása is, de ismertetni kell és a felek észrevételt tehetnek rá,

- ha valamelyik fél azt állítja, hogy akadálya van a felhasználhatóságnak, neki kell bizonyítani, de ezt csak kérelemre vizsgálja a bíróság,

777

• Közrem űködők = mindazon személyek, akik valamilyen releváns bizonyítékot hordoznak, birtokolnak, vagy más módon tudnak segítséget nyújtani a feleknek és a bíróságnak a tényállás feltárásához = tanú, kirendelt szakértő, okirat, szemletárgy birtokosa, megkeresett hatóság más személy = kötelesek közrem űködni a bizonyítás felvételében,- egységesen sorolja fel a velük szemben alkalmazható kényszerítő eszközöket,

888

• Bizonyítási indítvány: meg kell jelölni a bizonyítani kívánt tényt, a bizonyítási eszközt, módot, kötelező röviden megindokolni azok bizonyításra való alkalmasságát → ha nem felel meg, + ha nem előlegezi felhívásra a szükséges költségeket, a bíróság mellőzi az indítványt;

• A bíróság nincs kötve az elrendelt bizonyításhoz,

• Hivatalból csak akkor rendel el, ha törvény megengedi;

999

II.A bizonyításfelvétel különös szabályai

• Elektronikus hírközlő hálózatot igénybe lehet venni a fél, beavatkozó, tanú, szakértő meghallgatására a XLVII. fejezet szerint;

• Kiküldött bíró: - titkár is lehet,- végzéssel kell elrendelni,- meg kell idézni a feleket, jkv.-et kell felvenni;

101010

• Megkeresett bíróság: - végzéssel kell elrendelni,- egyesbíró vagy titkár folytatja le,- 15 napon belül teljesíti a megkeresést,- jkv.-et kell felvenni;

111111

III.A tanúk

• A tanúbizonyítási indítvány, az adatvédelem, az idézés szabályai változatlanok;

• A fél törvényes képviselőjét tanúként meghallgatni nem lehet, kivéve ha a képviselt természetes személynek van perbeli cselekvőképessége = jogi képvisel őt meg lehet hallgatni tanúként !

121212

• Tanúzási képtelenség = védő + aki titoktartás alóli felmentést nem kapott minősített adatról; testi vagy szellemi fogyatékosság kimaradt → 292. § (4) bek. szabályozza, hogyan kell meghallgatni;

• Tanúvallomás megtagadásának szabályai némi pontosítással fennmaradnak;

131313

I.A szakért ők

• Kell, ha:- ha a jogvita kereteinek meghatározásához kell a szakértelem → már a perfelvételi szakban lehet,- a perben jelentős tény megállapításához, megítéléséhez kell a szakértelem → érdemi tárgyalási szakban;

• Alkalmazható:- a fél megbízása (magánszakértői vél.)- kirendelés alapján; 141414

1) Magánszakért ői vélemény: nagyon új, nagyon vitatott!!!!!!!!!!!!!

• A fél indítványozhatja, hogy megbízása alapján eljáró szakértő véleményét nyújthassa be → ha a bíróóság engedi, határidőt szab rá;

• Ellenérdekű fél akkor kérheti, ha a bizonyító fél indítványozta,

• Ha már van kirendelt szakért ő vagy más eljárásban kirendelt szakért ő alkalmazására került sor, nem lehet magánszakért őt kérni ugyanarra a szakkérdésre!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

151515

• Szabályozza a magánszakértő perbeli jogait és kötelezettségeit: 303. §,

• A 304. § (5) bek. szövege arra utal, hogy nem kell feltétlenül igazságügyi szakértőnek lennie a magánszakértőnek??????????? Az indokolás szerint csak a szakértői törvényben meghatározott igazságügyi vagy eseti szakértő lehet???

• Jogszabály megtilthatja magánszakértő alkalmazását,

161616

• A magánszakértő nem a bíróság végzésben feltüntetett utasításai szerint, hanem a fél megbízásának megfelelően, a fél által szolgáltatott adatok alapján jár el;

• Új magánszakértőt csak akkor lehet alkalmazni, ha az előzőt a bíróság kizárta, vagy a megbízott igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet vagy a szakkérdés megválaszolására nem jogosult;

171717

2) Más eljárásban kirendelt szakért ő alkalmazása

• A bizonyító fél indítványozhatja,• A bíróság dönt, hogy helyt ad-e → vagy a

fél csatolja be, vagy a bíróság szerzi be,• Nincs helye, ha már van kirendelt vagy

magánszakértő ugyanazon szakkérdésben,

• A felek kérdezhetnek a szakértőtől;

181818

3) Kirendelt szakért ő• Indítványra rendeli ki a bíróság a szakértőt,

ha:- egyik bizonyító fél sem indítványozta magán- vagy más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazását,- valamennyi magánszakértői vélemény aggályos,- a más eljárásban kirendelt szakértő véleményének aggályossága kiküszöböléséhez, feltett kérdések megválaszolásához szükséges → ugyanazt a szakértőt; 191919

• Az indítványban meg kell fogalmaznia szakértőhöz intézett határozott kérdéseket,

• A kirendelésig az ellenfél is indítványozhat kérdésfeltevést;

• Főszabály a szakvélemény írásbeli előterjesztése, kivétel a tárgyalásra idézés (főleg perfelvételi szakban!);

• A szakértő a tárgyaláson, bizonyítás felvételénél jelen lehet,

• A felekhez, közreműködőkhöz kérdéseket indítványozhat,

202020

• A felek a szakvéleményre tehetnek fel kérdéseket, vagy aggályos a szakvélemény→ kiegészítő szakvélemény;

• Ha aggályos és ezt nem lehet kiküszöbölni → indítványra új szakértő kirendelése;

• Ha további új szakértő kell → szakértői testület kirendelése;

• Meghatározza a törvény, hogy mikor aggályos a kirendelt szakértő és a magánszakértő véleménye;

212121

• Ha a magánszakértői vélemény aggályos, díja nem számítható fel,

• A kirendelt szakértő díját a bizonyító fél előlegezi,

• Csak a kirendelt szakértő díja csökkenthető késedelem esetén napi 1%-al;

222222

V.Okiratok

• Idegen nyelvű okirathoz legalább egyszerű fordítás, hiteles csak akkor kell, ha a fordítás helyessége, teljessége aggályos → ennek hiányában figyelmen kívül kell hagyni;

• Más szervezetet iratok kiadására a bíróság indítványra keres meg és csak akkor, ha a fél közvetlenül nem kérheti a kiadást;

232323

VI.Szemle

• Ha a perben jelentős tény megállapításához személy, tárgy, helyszín vagy esemény közvetlen megvizsgálása, megfigyelése szükséges;

• A helyszíni szemle nem nyilvános, ha magánterületen tartják;

• Ha a szemlében érdekelt fél akadályozza a lefolytatást → a szemlét eredménytelennek nyilvánítja a bíróság;

242424

• Ha az ellenérdekelt fél akadályozza → a bizonyítási szükséghelyzet szabályait kell alkalmazni;

• A bíróság jegyzőkönyvet készít, a szemle tárgyáról kép-, hangfelvételt, vázrajzot készíthet, engedéllyel mintát vehet;

252525

VII.Előzetes bizonyítás

• Az érdekelt fél kérelmére,• A per megindítása előtt, • vagy közben, a keresetlevél perfelvételre

alkalmasságától kezdődően, ha- a bizonyítás később nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy jelentős nehézséggel járna,- a biz. előzetes lefolytatása a per elkerülését ill. ésszerű időn belüli befejezését segíti elő; 262626

- a bizonyítás előzetes lefolytatását jogszabály megengedi;

• Illetékes a kérelmező lakóhelye szerinti járásbíróság, vagy amelynek területén a bizonyítás legcélszerűbben lefolytatható;

• Ha a per folyamatban van, kizárólag a perbíróság illetékes;

• Csak bíróság által kirendelt szakértő alkalmazható,

• Eredményét a perben bármelyik fél felhasználhatja;

272727

ÖTÖDIK RÉSZHATÁROZATOK

I. Fajtái, tartalmaII. Kihirdetése, közléseIII. Kijavítása, kiigazítása, kiegészítéseIV. Joghatásai

282828

I.A határozatok fajtái, tartalma

1) Fajtái• A törvényben meghatározott esetekben

bírósági meghagyás,• A per érdemében ítélet,• Minden más kérdésben végzés;2) Az ítélet teljessége és fajtái• Ki kell merítenie minden kérelmet,

292929

• Látszólagos keresethalmazat esetén is lehet részítélet– ez nagyon új!!!!!!!!!!!!!!!!Fogja befolyásolni a hatáskört? NEM.Ebben az esetben a tárgyalást csak a részítélet jogerőre emelkedése után lehet folytatni;

• Közbenső ítélet is van – csak jogerő után folytatható;

• Itt helyezi el a kiegészítő ítélet lehetőségét is;

303030

• Az érdemi döntés korlátja változatlan (Pp.2015.§),

• Hivatalból ki kell mondani ezután is a korlátozott anyagi jogi felelősséget (Pp.216.§),

• VAN JOGCÍMHEZ KÖTÖTTSÉG!!!- AZ ÉRDEMI DÖN TÉS NEM TERJEDHET KI OLYAN JOGRA, AMELYET A FÉL A PERBEN NEM ÁLLÍTOTT ( nem lehet a jogállítástól eltérni, akkor sem, ha a perben állított és bizonyított tények az eltérő jogot megalapoznák) 313131

• A teljesítési határidő szabályai változatlanok;• Részletesebben szabályozza az ítélet

tagolását, de nincs benne újdonság, u.a. mint a gyakorlat;

• A rövidített ítélet lehetősége és tartalma nem változik;

3) A bírósági meghagyás tartalma• Ugyanaz, mint a hatályos szabály, csak ide

emeli be, nem a BMH szabályaihoz;4) A végzés tartalma• A szabályozás nem változik;

323232

II.A határozatok kihirdetése, közlése

• A kihirdetés szabályai nem változnak,• Határozathirdetést 30 napra lehet

elhalasztani;• Ha az ítélethirdetésen valamennyi fél jelen

van, kötelező nyilatkozni mindenkinek, hogy hozzájárul-e a rövidített ítéleti indokoláshoz;

• Az ítéletet változatlanul kihirdetéssel és kézbesítéssel is közölni kell;

333333

III.Kijavítás, kiigazítás, kiegészítés

1) Kijavítás• Ugyanazok a szabályok,• Fellebbezni akkor lehet, ha a rendelkező

részre vonatkozik, vagy az arra vonatkozó kérelmet utasítja el a határozat;

2) Kiigazítás- Ha fellebbezéssel nem támadható, vagy- Felülvizsgálatból kizárt ítélet

343434

- Indokolása homályos vagy ellentmondásos,

- A fél kérelmére,- A bíróság kiigazítja,- Az ítélet közlésétől 15 napon belül lehet

kérni,- Határozott kérelem: milyen okból,

mennyiben van helye;- Visszautasítja a bíróság, ha elkésett, vagy

nincs helye,- Egyebekben a kijavítás szabályait kell

alkalmazni; 353535

3) Kiegészítés• A szabályozás lényege marad, kisebb

pontosításokkal,• Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított

5 év elteltével nincs helye;• BMH-t is lehet, kiegészítő bírósági

meghagyással,• Végzést végzéssel lehet;

363636

IV.A határozatok joghatásai

• Főszabály: törvény eltérő rendelkezése hiányában kötve van a bíróság saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta,

• Kivétel: pervezetésre vonatkozó, egyoldalú kérelmet vissza- vagy elutasító végzéshez nincs kötve;

• Ha a bíróság határidőhöz kötött perbeli cselekményt utasít el, a végzést csak a jogerő előtt változtathatja meg; 373737

• Kimarad a fellebbezés jogáról való előzetes lemondás intézménye;

• A jogerőre emelkedést ugyanúgy szabályozza;

• Az anyagi jogerőhatást kiterjeszti a beszámítás tárgyában hozott érdemi döntésre is;

• Az utóper és az előzetes végrehajthatóság szabályozása nem változik;

38

HATODIK RÉSZPERORVOSLATOK

I. FellebbezésII. PerújításIII. Felülvizsgálat

393939

I.Fellebbezés

1) Általános szabályok• Első fokú bíróság ítélete ellen,• Az első fokú bíróság végzése ellen, ha a

Pp. külön megengedi (ha nem engedi, de indokolási kötelezettséget ír elő, az ítélet elleni fellebbezésben támadható),

• A másodfokú bíróság olyan végzése ellen, amely első fokon is fellebbezhető,

• A másodfokú bíróság fellebbezést, csatlakozó fellebbezést visszautasító végzése ellen;

404040

• Hiánypótlási határidő nem hosszabbítható meg!!!!!!!!!!!!!!

• Részjogerőt első és másodfokú bíróság is megállapíthat;

• Vissza lehet vonni a fellebbezést és újból előterjeszteni már nem lehet;

414141

2) A másodfokú bíróság felülvizsgálati jogköre ítélet elleni fellebbezésnél

• Felülbírálhatja a az els ő fokú ítélet anyagi jognak való megfelel őségét:- a bizonyítás eredményét okszerűtlennek minősítheti → a tényállást módosíthatja, kiegészítheti,- a fél által az első- vagy másodfokú eljárásban hivatkozott tény megállapítására bizonyítást folytathat le → tényállást módosíthatja, kiegészítheti;

424242

- a megállapított tényekből eltérő jogi következtetést vonhat le,

- a megállapított tényeket másként minősítheti,

- jogszabálysértés megállapítása nélkül is felülmérlegelheti az anyagi jogszabályok szerinti mérlegelési jogkörben hozott döntést,

- határozhat olyan kérdésben, amiben az első fokú bíróság nem tárgyalt és nem határozott;

434343

- az ítélet ill. eljárás anyagi pervezetéssel összefüggő részét csak az anyagi jogi felülbírálat részeként vizsgálhatja és minősítheti + egyúttal elvégzi a saját anyagi jogi álláspontja szerinti helyes anyagi jogi pervezetést:- lehetőséget biztosít perfelvételi ill. szakértői bizonyítással kapcsolatos nyilatkozat előterjesztésére,- ezekhez kapcsolódóan bizonyítást folytathat,

444444

- a felek tudomására hoz hivatalból észlelt tényt,- a felektől és az első fokú bíróságtól is eltérő jogértelmezését,- a kérelemtől jogszabály alapján való eltérés szükségességét,- lehetőséget biztosít e körben nyilatkozattételre,- bizonyítást folytathat,

→ ha a fél nem nyilatkozik vagy a nyilatkozata és a bizonyítás alapján orvosolható az első fokú hiba →

454545

→ érdemben dönt a másodfok a rendelkezésre álló adatok alapján,

→ ha érdemben nem lehet dönteni, hatályon kívül helyezi az ítéletet;

464646

• A felülbírálati jogkör korlátai:- Főszabály a jogszabálysértések kérelemre

való figyelembe vétele, annak korlátai között (kivéve a kötelező hatályon kívül helyezési okok),

- Ha nem hivatkozott eljárási szabálysértést észlel → a felek tudomására hozza a következményekre való figyelmeztetés mellett → a fél kérelmére veszi figyelembe!!!

- Ugyanígy jár el, ha észleli, hogy az anyagi jogi pervezetés nem volt megfelelő, 474747

3) A fellebbezés tartalma- A beadványra vonatkozó alaki kellékek

szükségesek,- Meg kell jelölni a támadott ítélt számát és

annak támadott rendelkezését,- Határozott fellebbezési kérelmet,- A másodfokú bíróságtól gyakorolni kért

felülbírálati jogkört, indokolással,- Az anyagi vagy eljárásjogi

jogszabálysértést, § megjelölésével;- Csak hatályon kívül helyezést kérni

(megváltoztatás nélkül) a 379-381.§ - ban megjelölt okból lehet;

484848

4) Fellebbezési ellenkérelem, csatlakozó fellebbezés

- A szabályozás nem változik,- Ha a fellebbezés csak hatályon kívül

helyezésre irányul, a csatlakozó fellebbezésben nem lehet megváltoztatást kérni;

- 15 napon belül, írásban lehet előterjeszteni, kérelemre, kivételesen, legfeljebb 15 nappal hosszabbítható;

494949

5) Kereset- és ellenkérelem változtatás, utólagos bizonyítás

• Főszabály, hogy nem lehet megváltoztatni és nincs utólagos bizonyítás, de

• Tényállítás megváltoztatható, ha önhibáján kívül a berekesztés után tudta meg vagy akkor következett be, ha rá nézve kedvezőbb döntést eredményezett volna,

• Új bizonyítási indítványt, új bizonyítékot akkor lehet, ha önhibáján kívül a berekesztést követően jutott tudomására vagy keletkezett,

505050

• A másodfokú bíróság közöl hivatalból észlelt tényt vagy eltérő jogértelmezést → ezzel összefüggő kereset- ill. ellenkérelem változtatás, utólagos bizonyítás lehetséges,

• Ha ugyanezeket az első fokú bíróság előzetesen nem közölte, ugyanezek a jogai vannak a félnek;

• Ha megengedett vagy engedélyezett kereset- ill. ellenkérelem változtatás van, a fellebbezést ill. a csatlakozó fellebbezést a szükséges körben meg lehet változtatni;

515151

• A másodfokú eljárásban beszámítás csak akkor terjeszthet ő elő- a másodfokú határozat meghozataláig,- tárgyalás esetén berekesztésig,- ha azt az ellenfél elismeri, vagy- más perben hozott jogerős ítéleten alapul;

525252

6) A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása

• Ez a főszabály,• Tárgyaláson bírálja el, ha:

- a felek bármelyike kérte (fellebbezésben ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 napon belül), nem lehet kérni járulékos kérdések és az indokolás fellebbezése esetén;- a bíróság azt indokoltnak tartja,- tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni; 535353