Az új Ptk. hatásai a gazdasági élet szereplőire

Tőkey Balázs, tanársegéd

ELTE, ÁJK, Polgári Jogi Tanszék

2014. február 18.

Az új Ptk. megszületésének okai I.

• a most hatályos Ptk.-t (1959. évi IV. törvény, a továbbiakban: 1959-es Ptk.) olyan korban született, amelyben a magántulajdon teljesen háttérbe szorult

• az 1980-as évek vége óta kardinális gazdasági és társadalmi változások következtek be

• az 1959-es Ptk.-t elfogadása óta több mint 150-szer módosították

Az új Ptk. megszületésének okai II.

• az utóbbi évtizedek folyamatai olyan mértékben kihatottak a magánjogi jogviszonyok területére, hogy azok újraszabályozása indokolttá vált a jogalkotó szerint

• az 1959-es Ptk. alkotóit dicséri, hogy törvénykönyvük több évtizeddel túlélte a rendszerváltást

Az új Ptk. megszületésének folyamata I.

• 1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozat a polgári jogi kodifikációról

• 1003/2003. (I. 25.) Korm. határozat az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának elfogadásáról

• 2006-ban közzéteszik a Vitatervezetet

• 2007-ben az akkori Kormány kivette a szakértői Szerkesztőbizottság és Főbizottság kezéből a munkát

Az új Ptk. megszületésének folyamata II.

• 2008-ban közzéteszik a Szakértői Javaslatot

• 2009 novemberében elfogadják a 2009. évi CXX. törvényt a Polgári Törvénykönyvről, de ez az 51/2010. (IV. 28.) AB határozat következtében nem lépett hatályba

• 1129/2010. (VI.10.) Korm. Határozat

• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: új Ptk.)

Az új Ptk. által hozott változások háttere

• az új Ptk. a szociális piacgazdaság társadalmi modelljéből indul ki

• az új Ptk. csak ott kíván módosítani a magánjogi szabályozáson, ahol a mai társadalmi és gazdasági viszonyok szükségessé teszik, amennyiben lehetséges, fenntartja az 1959-es Ptk. szabályait

Az új Ptk. szerkezete és felépítése

• Első Könyv: Bevezető rendelkezések

• Második Könyv: Az ember mint jogalany

• Harmadik Könyv: A jogi személy

• Negyedik Könyv: Családjog

• Ötödik Könyv: Dologi jog

• Hatodik Könyv: Kötelmi jog

• Hetedik Könyv: Öröklési jog

• Nyolcadik Könyv: Záró rendelkezések

Az új Ptk. által hozott legfontosabb változások a Második Könyvben

• a cselekvőképesség kapcsán:

a) általános korlátozhatóság megszüntetése

b) cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal

c) rendelkezés a cselekvőképesség jövőbeli korlátozása esetére

• a sérelemdíj bevezetése (a személyiségi jogok megsértésének új

szankciója)

Az új Ptk. által hozott legfontosabb változások a Harmadik Könyvben

• a társasági jog beemelése a Ptk.-ba

• „két szintű általános szabályozás”

• diszpozitívitásra helyezett szabályozás

• valamennyi gazdasági társaság jogi személy

• alapítvány magáncélra is alapítható

Az új Ptk. által hozott legfontosabb változások a Negyedik Könyvben

• a családi jog beemelése a Ptk.-ba

• a házassági vagyonjogi szerződés részletes szabályozása

• élettársak tartásának és lakáshasználatának a rendezése

• örökbefogadó csak 25. életévét betöltött személy lehet

• a szülői felügyeleti jog szabályainak átdolgozása

Az új Ptk. által hozott legfontosabb változások az Ötödik Könyvben

• a birtok szabályainak kiemelése

• a föld és az épület tulajdonjoga megosztható

• a zálogjogi szabályok átemelése a kötelmi jogból és a szabályok átdolgozása

• jogi személy is lehet haszonélvező

• az ingatlan-nyilvántartás anyagi jogi szabályainak beemelése

Az új Ptk. által hozott legfontosabb változások a Hatodik Könyvben

• általános kötelmi jogi szabályok kiemelése

• a szerződésszegéssel és a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szétválasztása

• a jog- és a szerződésátruházás szabályozása

• új szerződéstípusok: közvetítői szerződés, jogbérlet, egészségbiztosítás, pénzügyi lízing, faktoring, bizalmi vagyonkezelés stb.

• értékpapír-szabályozás átdolgozása

Az új Ptk. által hozott legfontosabb változások a Hetedik Könyvben

• írásbeli magánvégrendeleten nem kell feltüntetni a keltezés helyét

• korlátozott lehetőség az utóörökös-nevezésre

• házastárs törvényes öröklésének újraszabályozása

• dédszülői leszármazó törvényes öröklése

• kötelesrész mértéke a törvényes örökrész egyharmada

A személyiségi jogok védelme

• emberi méltósághoz való jog kiemelése (a személyiségi jogok anyajoga)

• közéleti szereplőkre különös szabály

• egyenlő bánásmód helyett hátrányos megkülönböztetés

• élethez való jog mint személyiségi jog nevesítése

• védett ismeret (know-how) védelme

A személyiségi jogok megsértésének szankciói

• új objektív szankció: vagyoni előny átengedése• új szubjektív szankció, a sérelemdíj:

a) a nem vagyoni sérelmek kompenzálására szolgál

b) a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges

c) csak egyösszegű lehet • közérdekű célra fordítható bírság

megszüntetése• kollektív defamáció (gyűlöletbeszéd) esetén a

közösség bármely tagja felléphet

A jogi személyek általános szabályai – általános rendelkezések • a jogi személyekre vonatkozó szabályokat azokra a

jogi személyekre, jogalanyokra is alkalmazni kell, amelyeket nem az új Ptk. szabályoz

• a jogi személy jogképes, személyhez fűződő jogai is vannak

• a jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek (kivétel az ezzel való visszaélés)

• a jogi személy a jogi személy típusnak megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre

A jogi személyek általános szabályai – a szabályozás jellege • a szabályozás alapja a diszpozitivitás• az egyes szabályoktól akkor nem lehet eltérni,

ha:

a) az eltérést e törvény tiltja; vagy

b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza

A jogi személyek általános szabályai – névviselés, vagyoni hozzájárulás • a névkizárólagosság, névvalódiság és

névszabatosság elve valamennyi jogi személyre alkalmazandó

• az összetéveszthetőség valamennyi jogi személlyel szemben vizsgálandó

• főszabály a vagyoni hozzájárulás, de ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni

A jogi személyek általános szabályai – legfőbb szerv határozathozatala A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben

A jogi személyek általános szabályai – vezető tisztségviselő • a vezető tisztségviselő tisztségét minden jogi

személynél elláthatja munkaviszonyban és megbízás alapján is

• az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben

• a vezető tisztségviselő jogi személy is lehet• ügyvezetési tevékenységét a jogi személy

érdekének megfelelően köteles ellátni

A jogi személyek általános szabályai – képviselet • a képviseletét a vezető tisztségviselő látja el• a vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan

gyakorolja• az ügyvezetés az ügyek meghatározott

csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel

• a nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása 3. személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a 3. személy

a korlátozásról tudott vagy tudnia kellett volna

A jogi személyek általános szabályai – határozatok bírósági felülvizsgálata • jogi személy tagja, alapítói jogok gyakorlója,

vezető tisztségviselője és fb. tagja kérheti a bíróságtól a tagok, alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha az jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik

• a 30 napos szubjektív és 1 éves objektív határidő a perindításra

• ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogszerű működést, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg

A kártérítési jog jogi személyekkel kapcsolatos felelősségi szabályai • ha a jogi személy tagja tagsági viszonyával

összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a jogi személy a felelős

• a tag egyetemlegesen felel a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta

• ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel

A gt.-k általános szabályai – általános rendelkezések és fb. • továbbra is él a formakényszer• semmis a létesítő okirat azon rendelkezése,

amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár

• a tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni, nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljainak elérését veszélyezteti

• az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes döntések meghozatala a felügyelőbizottság hatáskörébe utalható

A gt.-k általános szabályai – vezető tisztségviselők felelőssége a gt. felé • felmentvény akkor is adható (akár két

beszámolót elfogadó ülés között is), ha ezt nem írja elő a létesítő okirat

• gt. jogutód nélküli megszűnése után vezető tisztségviselőkkel szembeni kártérítési igényt – a törlésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül – a törlés időpontjában tagsági jogviszonyban állók érvényesíthetik: a tag a kártérítési igényt a társaság megszűnésekor felosztott vagyonból őt megillető rész arányában érvényesítheti

A gt.-k általános szabályai – vezető tisztségviselők felelőssége 3. személyek felé • ha a gazdasági társaság jogutód nélkül

megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe

• ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható

Kkt. és bt. • ezek a társasági formák is jogi

személyek• a vezető tisztségviselő az ügyvezető,

aki csak tag lehet (bt. esetén főszabály szerint beltag)

• a tagsági jogviszony megszűnik a taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével is

Kft. I. • törzstőkeminimum újra 3 millió Ft• a törzstőke a társaság nyereségéből is

feltölthető• a törzsbetétnek nem kell tízezerrel maradék

nélkül oszthatónak lennie• az üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági

jogok és kötelezettségek összessége• üzletrész örökölhetősége nem zárható ki, de a

megváltás intézménye marad• üzletrész csak a taggyűlés hozzájárulásával

osztható fel

Kft. II. • tagnak kifizetés bármilyen jogcímen csak akkor

teljesíthető, ha a társaság egyébként osztalékot is fizethetne

• az osztalékelőleg kötelezően visszafizetendő, ha nincs lehetőség osztalékfizetésre

• újra bevezetik a határozatok könyvét• ügyvezetők képviseleti jogának korlátozása 3.

személyekkel szemben nem hatályos• ügyvezetők egymás intézkedései ellen

tiltakozhatnak, ilyenkor a tagok döntenek• egyszemélyes kft.: vagyoni hozzájárulásra

nincs speciális szabály

Rt. I. • rt. csak zártkörűen alapítható, majd nyrt.-vé

alakulhat át• zrt.-nél dematerializált részvényről is lehet

váltani nyomdai részvényre• nem nevesített részvényfajták és

részvényosztályok is létrehozhatóak (a szavazatelsőbbségi részvénynél a többszörös szavazat mértéke csak nyrt.-nél limitált)

• saját részvény az alaptőke 25%-áig szerezhető meg (közvetett jogosultság is számít)

• pénzügyi segítséget nyújthat a részvényei megszerzéséhez az rt. (nyrt.-nél korlátozások)

Rt. II. • a részvényesi kifizetési szabályokat

bármilyen jogcímen történő teljesítésre alkalmazni kell annyiban, hogy a kifizetések nem lehetnek összeegyeztethetetlenek a felelős társasági gazdálkodás követelményeivel

• az osztalékelőleg kötelezően visszafizetendő, ha nincs lehetőség osztalékfizetésre

• nyrt. esetén kötelező a könyvvizsgáló

Hitelbiztosítéki változások: zálogjog

• fiduciárius (bizalmi) biztosítékok tilalma és zálogjogi reform

• egységes zálogjogi szabályozás a dologi jogban• a zálogjog megalapításának és létrejöttének

elválasztása• zálogjogosulti bizományos• önálló zálogjog helyett különvált zálogjog és

alzálogjog• hitelbiztosítéki nyilvántartás• zálogtárgy könnyebb értékesíthetősége

Hitelbiztosítéki változások: kezesség • önálló szerződéstípus: magát a szerződést

kell írásba foglalni• adós követelését is beszámíthatja a kezes• fizetésképtelenségi eljárásban az adósnak

adott kedvezmények a kezest nem érintik• készfizető kezesség eseteinek

újraszabályozása• kezest a teljesítésre fel kell szólítani• kezesek a jogosulttal szemben

egyetemlegesen kötelesek helytállni

Hitelbiztosítéki változások: garancia • önálló szerződéstípus, de elég magát a

garanciavállalást írásba foglalni• bárki vállalhat garanciát, de a fogyasztó által

vállalt garancia készfizető kezességnek minősül

• lehívási jog személyhez kötöttsége• nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy

rosszhiszemű eljárás szabályozása• határozatlan időre vállalt garancia 3 év után 3

hónapos felmondási idővel felmondható

Jognyilatkozatok formája • írásba foglalt a nyilatkozat akkor is, ha olyan

formájú, hogy a tartalma, a nyilatkozó személye és a nyilatkozattétel időpontja később azonosítható

• ha a nyilatkozó nem érti a nyilatkozat nyelvét:

a) közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett vagy két tanú alkalmazásával készült magánokirat kell

b) az egyik tanúsító személynek el kell magyaráznia az okirat tartalmát a nyilatkozó számára

Képviselet

• vélelmezett és látszaton alapuló képviselet

• érdekellentét esetén a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja

• álképviselő által tett nyilatkozatot a képviselt korlátozás nélkül jóváhagyhatja

• általános meghatalmazás:

a) közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban

b) legfeljebb öt évre szólhat

Elévülés, jogvesztés, tartozáselismerés• határidő csak akkor jogvesztő, ha ezt jogszabály

kifejezetten így rendeli

• elévülés nyugvásakor az akadály megszűnése után biztosított igényérvényesítési idő alatt nyugvásának nincs helye, megszakítás esetén pedig az egyéves vagy három hónapos határidő számítása kezdődik újból

• elévülést az írásbeli felszólítás és az engedményezés nem szakítja meg

• elévülést megszakítja a követelés csődeljárásban történő bejelentése

• tartozáselismerés nem csak írásban tehető

Teljesítési szabályok

• az új Ptk. nevesíti, hogy pénztartozás átutalással is teljesíthető

• pénztartozás után kamat jár: vélelem az egyenértéki kamat mellett

• kamat mértékére az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat az irányadó

• közjegyzői letét útján is lehet teljesíteni• harmadik személy által történő teljesítés szabályainak

egységesítése: törvényi engedmény helyett megtérítési igény

Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség • a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés

megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során

• lényeges körülményekről, kivéve ha a másik fél ismeri, vagy közhiteles nyilvántartás tartalmazza

• e kötelezettség megsértésével okozott károk:

a) ha a szerződés létrejön, akkor azokért kontraktuális alapon felelnek

b) ha a szerződés nem jön létre, akkor azokért deliktuális alapon felelnek, egyébként a

szerződés létrejöttének elmaradásáért a feleket kártérítési kötelezettség nem terheli

Szerződés létrejötte

• ha a szerződés létrejött, de a felek az ellenszolgáltatás mértékét nem határozták meg egyértelműen, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni

• késve küldött elfogadás: létrejön a szerződés, ha erről az ajánlattevő fél késedelem nélkül tájékoztatja a másik felet

• szerződés utólagos írásba foglalása

• teljességi záradék (merger clause)

Előszerződés I.

• előszerződés: a felek megállapodása, hogy később szerződést kötnek (ha ez csak az egyik felet köti, akkor az nem előszerződés)

• szerződéskötési kötelezettséget hoz létre

• ha megállapítják e szerződés lényeges feltételeit, a bíróság e feltételek szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja

Előszerződés II.

• a szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy:

a) az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené;

b) a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;

c) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő;

d) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe

A szerződéskötési kötelezettség új esetei • azzal a féllel szemben, aki gazdasági erőfölényével

visszaélve indokolatlanul elzárkózik szerződés létrehozásától vagy fenntartásától, a másik fél követelheti, hogy a szerződést közöttük a bíróság a törvényen alapuló szerződéskötési kötelezettség szabályainak alkalmazásával hozza létre

• szerződéskötés versenyeztetési eljárással:

a) felhívást tevőt szerződéskötési kötelezettség terheli eltérő rendelkezés hiányában

• b) ajánlattevőt az eredményhirdetést követő 30. napig köti az ajánlata (ha ezalatt visszavonná az

ajánlatát, a letett biztosítékot elveszti)

Általános szerződési feltételek

• az a feltétel, amely a vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosítja, akkor válik a szerződés részévé, ha azt a fogyasztó - külön tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta

• ha mindkét fél ÁSZF-e alkalmazandó:

a) és ezek nem ellentétesek, akkor mindkettő a szerződés részévé válik

b) de nem lényeges kérdésben eltérnek, akkor a szerződés létrejön, és az ÁSZF-ek annyiban válnak a szerződés részévé, amennyiben nem ellentétesek

c) de lényeges kérdésben eltérnek, akkor a szerződés nem jön létre

Elektronikus úton történő szerződéskötés • a szabályok csak a kattintással létrejövő

szerződésekre vonatkoznak• 2001. CVIII. törvény inkorporálása az új Ptk.-ba• ha nincs lehetőség az adatbeviteli hibák

javítására, akkor a nyilatkozó fél a nyilatkozatot megtámadhatja

• a nyilatkozó fél mentesül az ajánlati kötöttség alól és a szerződés teljesítésére nem kötelezhető, ha a visszaigazolás a másik félhez nem érkezik meg késedelem nélkül

Érvénytelenség

• új érvénytelenségi okok: pl. fiduciárius biztosíték vagy fogyasztói jogot csorbító feltétel semmissége stb.

• lehetetlen szerződés: az még nem teszi lehetetlenné a szolgáltatást, ha annak tárgyával a kötelezett a szerződés megkötésekor nem rendelkezik

• új jogkövetkezmények: érvényessé válás a felek akaratából és alaptalan gazdagodás pénzbeli megtérítése

A szerződés hatálya

• ha a szerződés hatályosságához jogszabály harmadik személy beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását teszi szükségessé, a beleegyezéssel vagy a jóváhagyással a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg válik hatályossá

• új esetek a relatív hatálytalanságra: pl. elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző

szerződés

Szerződéses pénztartozás teljesítése• a fizetési határidő főszabály szerint a fizetési felszólítás

vagy számla átvételét követő 30 nap: az ettől a jogosult hátrányára eltérő, egyoldalúan kikötött, tisztességtelen feltétel megtámadható (60 napot meghaladó határidő ellenkező bizonyításig tisztességtelen)

• hatóság és hatóságnak nem minősülő vállalkozás közötti szerződésben 60 nap feletti határidő az ezt meghaladó részében semmis

• fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a pénztartozás idő előtti teljesítését kizáró és az olyan kikötés, amely a fogyasztóra az idő előtti teljesítésből közvetlenül fakadó költségeken kívüli terhet ró

Szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség • szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség alól

akkor mentesül a szerződésszegő fél, ha bizonyítja:

a) a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és

b) nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa

• megtérítendő károk:

a) teljes kártérítés tapadó és szándékos szerződésszegéssel okozott kár esetén

b) következménykárt csak, ha előre látható volt

• ingyenes szerződésre kedvezőbb szabályok

• non cumul

Fizetési késedelem vállalkozások, valamint hatóság és vállalkozás között • késedelmi kamat: alapkamat 8 százalékponttal növelt értéke

• kötelezően 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalányt külön meg kell fizetni a jogosult számára

• vállalkozások között:

a) a jogosult megtámadhatja a késedelmi kamat mértékét vagy esedékességét tisztességtelenül meghatározó, egyoldalúan kikötött feltételt

b) semmis a késedelmi kamat kizárása kötbér nélkül

• hatóság és vállalkozás között semmis

a) ha a késedelmi kamat nem a fizetési határidőt követő naptól esedékes

• b) a késedelmi kamat mérséklése vagy kizárása kötbér nélkül

Hibás teljesítés

• kellékszavatosság:

a) nincs jogvesztő határidő, csak elévülési határidők vannak (ingatlannál öt év)

b) kártérítéssel nem konkurál• termékszavatosság: gyártó helytállási

kötelezettsége a fogyasztóval szemben a termék (ingó dolog) hibája esetén a forgalombahozatalt követő 2 évig (jogvesztő határidő)

• jogszavatossági szabályok az általános szerződési szabályok között

Szerződés bíróság általi módosítása

• bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és

a) a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;

b) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és

c) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe

• a szerződés legkorábban az igényérvényesítés időpontjától módosítható

Engedményezés

• a követelés átruházása (átszállnak a kamatok és a biztosítékok is)

• elválik a kötelező és a rendelkező ügylet

• követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad

• semmis a jogosult személyéhez kötött követelések engedményezése

• elválik az engedményezésről való értesítés és a teljesítési utasítás

Tartozás átvállalása

• tartozásátvállalás: a kötelezett, a jogosult és az átvállaló háromoldalú megállapodása, mely alapján az átvállaló a kötelezettséget átvállalja, és azt a jogosult kizárólag az átvállalótól követelheti

• teljesítésátvállalás: az átvállaló és a kötelezett kétoldalú megállapodása, mely szerint az átvállaló köteles a tartozást teljesíteni vagy a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az lejáratkor teljesíthessen, de a jogosult nem követelheti a teljesítést az átvállalótól

• tartozáselvállalás: a jogosult értesítése a teljesítésátvállalásról, az átvállaló és az eredeti kötelezett egyetemlegesen lesz kötelezett

Jog- és szerződésátruházás

• jogátruházás:

a) jog átruházható, kivéve, ha forgalomképtelen

b) engedményezés szabályai megfelelően alkalmazandóak

c) ha a jogot közhiteles nyilvántartás tartalmazza, akkor az átruházáshoz a változás bejegyzése is szükséges

• szerződésátruházás:

• a) a belépő, a kilépő és a maradó fél megállapodása

b) korlátozott lehetőség a beszámításra

c) a biztosítékok főszabály szerint megszűnnek

d) a szerződésátruházáshoz előzetesen is hozzá lehet járulni (a hozzájárulás csak kikötés esetén vonható vissza)

e) engedményezés és tartozásátvállalás szabályai megfelelően alkalmazandóak

Tulajdonátruházó szerződések

• tulajdonjog-fenntartás nem csak a szerződés megkötésekor köthető ki; nyilvántartásba be kell jegyezni

• fogyasztói adásvétel:

a) kárveszély a vevő birtokbevételével száll át

b) főszabály a 30 napos teljesítési határidő• elővásárlási jog: ha dologi hatályú, akkor megsértése

esetén 30 napos szubjektív és 3 éves objektív határidőn belül érvényesíthető az igény a relatív hatálytalanság miatt

• opció: elvileg bármilyen időtartamra kiköthető• szállítási szerződés helyett fajta és mennyiség szerint

meghatározott dolog határidős adásvétele

Vállalkozási szerződések I.

• többletmunka: a vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg; a megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható

• átadás-átvételi eljárás főszabály szerint 30 nap (az ettől tisztességtelenül eltérő és egyoldalúan meghatározott feltétel megtámadható vállalkozások, valamint vállalkozás és hatóság között

• ha a szerződés teljesítéséhez a vállalkozó dolog tulajdonjogának átruházására köteles, a dolog a mű átadásával és az ellenérték megfizetésével kerül a megrendelő tulajdonába (ingatlanra nem

alkalmazható)

Vállalkozási szerződések II.

• építési és szerelési szerződés helyett kivitelezési szerződés

• kutatási szerződésnél a jogszavatosság korlátozása semmis

• közüzemi és fuvarozási szerződésre is a vállalkozási szerződés szabályait kell alkalmazni

• a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés megszűnik, helyette:

a) mezőgazdasági vállalkozási szerződés

b) saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés

c) a vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés

Megbízási szerződések

• a megbízott a költségek előlegezésére köteles

• a megbízás a szükséges meghatalmazást magában foglalja

• megszűnés általános szabályok szerint, kivéve a felmondást:

a) bármelyik fél felmondhat, e jog nem korlátozható

b) felmondással okozott kárt meg kell téríteni (kivéve a szankciós felmondást)

c) tartós megbízás: a felmondási jog korlátozható, és meghatározott ideig a gyakorlása kizárható

• bizomány:

a) nem csak adásvételi szerződés megkötésére

b) del credere helytállás csak kikötés esetén

c) belépési jog korlátozott

• közvetítői és tartós közvetítői szerződés szabályozása

Bizalmi vagyonkezelés

• különös megbízási szerződés• a vagyonmenedzsment új formája: a vagyonkezelő

tulajdont szerez a kezelt vagyon felett, a vagyont (annak hasznait) a szerződésben a vagyonrendelő által meghatározott feltételek szerint kell a kedvezményezett javára fordítania

• vagyonelkülönítés és a kezelt vagyon védettsége• utasítási jog hiánya• vagyonkezelővel szembeni követelmény:

kereskedelmi ésszerűség• még bizonytalan, hogy ki lehet vagyonkezelő

Használati szerződések

• bérlet szabályai jogok bérletére is alkalmazandóak• felmondási idő a díjfizetéshez igazodik• felmondási idő megsértése esetén a bérlet a

felmondás közlését követő bérleti időszak végére felmondottnak minősül

• lakásbérlet részleges szabályozása az új Ptk.-ban:

a) max. 3 hónapos kaució köthető ki

b) a határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél a hónap tizenötödik napjáig a következő hónap végére mondhatja fel (cserelakást nem kell biztosítani)

• haszonbérlet csak írásban köthető

Letéti szerződések

• letét tárgya egyértelműen csak ingó dolog lehet

• ha a letét harmadik személy javára szól, a letevő a letétet csak e harmadik személy hozzájárulásával mondhatja fel

• gyűjtő- és rendhagyó letét nevesítése és szabályozása

• szállodai letét: az új Ptk. nem mondja ki a vendég haladéktalan bejelentési kötelezettségét

Forgalmazási és jogbérleti szerződés

• forgalmazási szerződés:

a) tárgya bármilyen szolgáltatás forgalmazása lehet

b) jóhírnév megőrzése

b) szállító ellenőrzési és utasítási joga• jogbérleti (franchise) szerződés (a fentieken túl):

a) szellemi alkotásokhoz és védett ismerethez fűződő jogok biztosítása

b) ellátási kötelezettség

c) a határozatlan időre kötött szerződés az első évben 1, a második évben 2, a harmadik évtől 3 hónapos felmondási idővel szüntethető meg

Hitel- és számlaszerződések

• bankszámla szerződés helyett fizetési számla szerződés

• fizetési megbízási szerződés szabályozása• faktoring szerződés szabályozása:

a) csak a biztosítéki célú faktoring

b) nyilvántartásba-vételi kötelezettség• pénzügyi lízing szabályozása:

a) nyilvántartásba-vételi kötelezettség

b) szavatossági igények érvényesítése szabályozott• c) kárveszélyt a lízingbevevő viseli

Biztosítási szerződések

• kár- és összegbiztosítások• egyoldalú kógencia csak akkor, ha a szerződő fél

fogyasztó:

a) az általános és kárbiztosítási szabályok körében a meghatározott kérdésekben

b) a humán kockázatokat fedező biztosítási szabályok körében

• kockázatviselés megkezdése nem függ a díjfizetéstől

• együtt- és csoportos biztosítás szabályozása• egészségbiztosítás nevesítése

Deliktuális kártérítési felelősség I.

• elválnak a kontraktuális is a deliktuális felelősség szabályai

• minden károkozás jogellenes, a kivételeket az új Ptk. meghatározza

• előreláthatósági klauzula bevezetése

• alternatív okozatosság szabályozása

Deliktuális kártérítési felelősség II.

• csak vagyoni hátrány lehet kár• szándékosan okozott, továbbá az emberi életet, testi

épséget vagy egészséget megkárosító károkozásért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis

• a kár elsősorban pénzben térítendő meg• a pénzbeli kártérítés lehet egyösszegű vagy járadék• a járadékfizetési kötelezettség mértéke és időtartama

módosítható• általános kártérítés: ha a kár pontos mértéke nem

állapítható meg, de a kár bekövetkezése igen (ilyenkor csak egyösszegű kártérítés alkalmazható)

Deliktuális kártérítési felelősség III.

• alkalmazott (vagy jogi személy tagja), ha e jogviszonnyal összefüggésben okoz kárt, helyette munkáltató (jogi személy) felel (szándékos károkozáskor egyetemlegesen felelnek)

• egyéb szerződés jogosultja a kötelezett által 3. személynek a teljesítés körében okozott kárért addig felel, amíg a kötelezettet meg nem nevezi

• termékfelelősség inkorporációja az új Ptk.-ba

Értékpapírjog

• jogszabály által nem szabályozott értékpapírfajta is lehet értékpapír, ha rendelkezik az új Ptk. által meghatározott tartalmi elemekkel

• az értékpapírban foglalt jog vagy követelés az értékpapír kibocsátásával jön létre

• okirati értékpapírok megsemmisítésére vonatkozó anyagi szabályok inkorporálása

• dematerializált értékpapírokra vonatkozó főbb anyagi szabályok beemelése