1

PEDAGÓGIAI

PROGRAM

DECS

2

Tartalomjegyzék

Óvodánk bemutatása

Az óvodai élet megszervezése

Nevelési Program

Bevezető

Gyermekkép, óvodakép

Nevelésünk általános célja, feladata

Fejlesztés tartalma

Gondozás egészséges életmód

alakítása

Játék és tanulási tevékenység

Társas és közösségi tevékenység

Munka

Komplex foglalkozások rendszere

Anyanyelv és irodalmi nevelés

Művészeti tevékenység

Külső világ tevékeny megismerése

Testi nevelés, mindennapi

testnevelés

Udvari élet

Nevelés tervezése

Óvoda iskola átmenet támogatása

Óvodánk kapcsolatai

Kiegészítő programok

Sajátos feladataink

Óvodánk gyermekvédelmi

tevékenysége

Gyermekvédelmi munkaterv

Egészségfejlesztési program

Etnikai program

A sárközi hagyományok ápolása

óvodánkban

Óvodai tehetséggondozó program

Óvodai fejlesztő program

IPR jogszabályi háttér

3

9

4

5

7

15

15

18

19

24

26

28

28

31

35

39

41

42

46

68

10

71

78

73

47

79

54

59

60

62

Szakirodalom jegyzék 82

Mellékletek

Záradék

3

ÓVODÁNK BEMUTATÁSA

Az óvoda neve és címe: Decs Tesz-Vesz Óvoda

7144 Decs, Ady Endre u. 12-16.

Tel./fax: 74/ 495-052

Az óvoda fenntartója: Decs Nagyközség Önkormányzata

7144 Decs, Fő u. 23.

Tel.: 74/ 595-900

Az alapító okirat száma: 103/2013. (V.30)

Az óvoda jogállása: Önállóan működő és gazdálkodó költégvetési szerv. Önálló gazdasági

szervezettel nem rendelkezik a pénzügyi- gazdasági feladatait Decsi Polgármesteri Hivatal látja

el külön megállapodás alapján.

Helyi pedagógiai programunk: Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján a

Tevékenységközpontú program adaptálásával készült, kiegészülve a törvényi előírásoknak

megfelelően.

Az óvoda működési területe: Decs Nagyközség Közigazgatási területe, igény szerint fogadunk

gyerekeket a környék településeiről.

Az óvodai csoportok száma: öt óvodai csoport

egy egységes óvoda-bölcsődei csoport

A korcsoportok kialakítása évenként a beiratkozás függvényében, a felmenő rendszer

figyelembevételével történik. A csoportok elnevezésüket állatokról, növényekről kapták.

4

Bevezető

Nevelési programunkat a Tevékenységközpontú Óvodai Pedagógiai Program adaptálásával

készítette el nevelőtestületünk.

Egyetértünk nevelésfilozófiájával, mely a pedagógiai célok és feladatok fókuszába a

társadalmi életre, gyakorlatra való felkészítést állítja, kooperációra és kommunikációra

kívánja képessé tenni a gyermeket.

A gyermek tevékenységekben, tevékenységek által fejleszthető leghatékonyabban.

Sajátos, sokszínű tevékenységkínálatunk (szövés, fonás, gyöngyfűzés, néptánc, úszás,

stb.) kiaknázására ez a program adott leginkább lehetőséget.

E program tág teret ad:

- A helyi természeti és társadalmi környezet adta lehetőségek megismerésére,

tevékeny befogadására.

- Az eltérő szociokultúrájú gyerekek fejlesztésére, képességeik kibontakoztatására,

a hatékony felzárkóztatásra, tehetséggondozásra.

- Integrált nevelésre.

- A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyénre szabott fejlesztésére,

differenciált személyiségfejlesztésére.

Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból indultunk ki, hogy:

- Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a

gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságuk tiszteletben tartásának megerősítésére kell

irányulnia, az egyenlő hozzáférés biztosításával.

- A gyermeket - mint fejlődő személyiséget- gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A

gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, és ebben az óvodák kiegészítő

szerepet játszanak.

- Az Alapprogram szerint helyi óvodai nevelésünkben érvényesülnek a különböző innovatív

pedagógiai törekvések.

5

GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP

Gyermekkép

Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem

helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény

egyszerre.

A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos

törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen

határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos,

életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak.

Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség

kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, nem

ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.

Nevelő és fejlesztő munkánk eredménye képpen:

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat

eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet

megkezdéséhez szükséges fejlettséget.

Gyermekeink derűsek, jókedvűek, kis sikereknek is örülnek.

Bizalommal fordulnak társaikhoz és a felnőttekhez, őszinték, empatikusak egymás iránt,

elfogadják társaik másságát.

Örömmel vesznek részt a különböző tevékenységekben, tartalmasan játszanak.

Megalapozódik, formálódik környezet - és természetvédő szemléletük, magatartásuk.

Kreatívak, ötletesek.

Gondosak, rendszeretők, életkoruknak megfelelően viselkednek.

Tisztelik a hagyományokat, ápolják érzelmi kötődésüket.

Óvodakép

Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés

kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú

gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő,

szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai

közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonásuk fejlődését. Az

óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos

magatartásának kialakulását.

Valljuk: az óvodában minden azért van, hogy itt a kisgyermekek boldogok legyenek,

harmonikusan, kiegyensúlyozottan fejlődjenek bizalommal övezett légkörben. Mivel a

kisgyermek emocionális lény, ezért fontosnak tartjuk az érzelmi nevelést: elsősorban a szeretetet,

az egymás megbecsülését, tiszteletét, a toleranciát, a másság elfogadásának képességét jelenti.

6

Fejlesztésünk legfontosabb eszköze és színtere a szabad játék, mely egyben a gyermek

legtermészetesebb, mindent átható tevékenysége, mely a gyermek egyéni képességeihez

igazodva biztosítja a gyermek fejlődését, fejlesztését.

A gyermeki személyiség fejlesztésére, teljes kibontakoztatására törekszünk: élménygazdag

mindennapokkal, változatos tevékenységekkel kívánjuk eljuttatni gyermekeinket saját

képességeik optimális határáig.

Kiemelt feladatunk: a gyermeki személyiség különbözőségeiből fakadóan a gyermek egyéni

készségeinek és képességeinek kibontakoztatása egyéni bánásmód érvényesítése.

Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell

igazodniuk.

Becses feladatunk hagyományaink ápolása: népdalaink, népviseletünk, a népi kismesterségek

beépítése nevelésünkbe.

Cigány kisebbségi nevelésünkkel, felzárkóztatással, tehetséggondozással az esélyegyenlőség

biztosítása, megalapozása, nyelvi nevelése a multikulturális nevelésen alapuló integráció

lehetősége.

A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai

nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a társadalmi

integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.

A családi nevelést kiegészítve, óvodai nevelésünkkel összehangoltan kívánjuk figyelembe venni

a reális, megvalósítható szülői igényeket, kéréseket.

7

NEVELÉSÜNK ÁLTALÁNOS CÉLJA, FELADATA

Óvodai nevelésünk célja:

A 3-7 éves korú gyermekek sokoldalú, harmonikus, a társadalmi gyakorlatra felkészítő

fejlesztése, mely magába foglalja:

- A teljes gyermeki személyiség fejlesztését integráltan.

- Az életre való felkészítést, a kommunikációs és kooperációs képességek kiemelésével.

- A különböző háttérrel és eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadását,

együttnevelését, egyéni, differenciált fejlesztését.

- Iskolára való felkészítést, az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését.

Óvodai nevelésünk feladata:

Óvodáskorú gyermekeink testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül:

- Az egészséges életmód alakítása.

- Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés.

- Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

Az egészséges életmód alakítása

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi

fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű.

Ezen belül az óvodai nevelés feladata:

A gyermekgondozás, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.

A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.

A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése.

A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése

Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a

betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása

A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet

biztosítása

A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a

környezettudatos magatartás megalapozása

Megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve-

speciális gondozó prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége.

Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs,

kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül.

A gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék.

Az óvoda alkalmazottai és a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti

kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze.

Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én

tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek.

Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek

különböznek egymástól.

8

A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek

gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például az együttérzés, a

segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának,

önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) szokás – és

normarendszerének megalapozása.

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat.

Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő

környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység

egészében jelen van.

Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett

tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és

élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés,

emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás- alkotóképesség fejlesztése. Valamennyi értelmi

képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő, ösztönző környezet

biztosítása.

- Gyermekvédelmi tevékenységünkkel a gyermeki szükségletek és jogok minél

maradéktalanabb érvényesítése, egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők

szegénysége miatt.

- A HHH gyermekek körében a Hiányzási Nyilvántartás vezetése, folyamatos figyelemmel

kísérése, szükséges intézkedések megtétele.

- Cigány kisebbségi nevelésünkkel, felzárkóztatással, tehetséggondozással az

esélyegyenlőség biztosítása, megalapozása

- Fogyatékos gyermekeink integrált nevelésével sikeres beillesztésük, felzárkóztatásuk

biztosítása.

- Hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek integrált nevelése.

- Sárköz sajátos földrajzi, tájegységi adottságainak kiaknázásával természetszerető és

környezetvédő szemléletmód, viselkedés megalapozása. Helyi hagyományaink ápolása,

sokoldalú hagyományőrző tapasztalatszerzések, tevékenységek által. Pozitív érzelmi

viszony és identitástudat fejlesztése.

Megjegyzés: A célokat, feladatokat részletesen kidolgozva lásd az egyes fejezeteknél.

9

Az óvodai élet megszervezésének elvei

Személyi feltételek

Az óvodában a nevelő munka középpontjában a gyermek áll.

Az óvodapedagógus személyisége minta a gyermek számára, jelenléte a nevelés egész

időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek.

Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek

számára.

Az óvodai nevelés eredményességéhez hozzájárul az óvodapedagógus és a pedagógiai

munkát segítő alkalmazottak összehangolt munkája.

A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember

közreműködését igényli.

A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában a dolgozóknak feladatuk, hogy

megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit.

Tárgyi feltételek

Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi

feltételekkel.

Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az

szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének,

biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését.

Tegye lehetővé mozgás – és játékigényük kielégítését és a gyermekeket - harmóniát

árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül.

A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a

biztonságukat figyelembe véve kell elhelyezni.

Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai

munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására.

Az óvodai élet megszervezése

A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a

feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek

tervezésével, szervezésével.

A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása. Az óvoda teljes nyitva tartási

idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez,

valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések

érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek.

A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti

harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi és

hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a

gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk

fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal.

Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük

nyomonkövetését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a

jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magábafoglaló

tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és

közreműködésével

10

AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal

való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző

rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az

óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az

intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális

intézmények ) az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok,

gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó

szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a

szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.

Kapcsolattartásunk alapelvei:

- Jelzőrendszer működtetése a széles körű intézményi együttműködés keretében

- bizalomteli, őszinte óvodai légkör,

- egyenrangú partnerkapcsolat,

- másság tisztelete, elfogadása,

- nyitott, segítőkész testület,

- egyenletes kapcsolattartás,

- pedagógus etika betartása.

A kapcsolatteremtés- és tartás megvalósulási formái:

Családdal:

- tájékoztató óvodánkról szülőknek- írásos formában, még a beiratkozás előtt,

- az óvodai előjegyzést követően, azon HHH gyermekek meglátogatása, akik nem

jelentkeztek óvodai felvételre

- óvodába csalogató rendezvények – játszódélután – „bekukkantó” látogatások

- beiratkozás utáni ismerkedő családlátogatás, még a beszoktatás előtt,

- szülővel történő, egyéni igényekhez igazodó beszoktatás,

- rendszeres szülői értekezletek,

- fogadóórák (óvónő, logopédus),

- nyílt napok,

- munkadélutánok,

- ünnepélyek, rendezvények,

- kirándulások,

- SZMK rendszerének működtetése,

- szülői kérdőívek feldolgozása az elégedettség mérésére

- a szülői házzal való nyitott kapcsolat

Védőnővel – Gyermekorvossal –Fogorvossal

- rendszeres és rendkívüli védőnői látogatások,

- aktív információ áramoltatás,

- gyermekorvosi- fogorvosi szűrővizsgálatok,

- HHH gyermekek egészségügyi problémáinak megállapítása, további ellátása,

- eseti, szükségszerű egyeztetések, eljárások.

11

Iskolával

- kölcsönös látogatások,

- szakmai beszélgetések,

- leendő elsőosztályos tanítónők hospitálása az óvodában,

- volt nagycsoportos óvónők tanórai látogatása, elemző- értékelő konzultációkkal,

- közös szervezésű szülői értekezletek, rendezvények.

Faluházzal:

- gyermekek számára szervezett programokon való részvétel (játszóház, színházi

előadások stb.)

- óvodai rendezvények (farsang, táncház, évzárók) lebonyolítása,

- kiállítások, tárlatok megtekintése,

- könyvtárlátogatás, kulturális programokon való részvétel.

Idősek otthonaival:

- közös rendezvényeken való részvétel

Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal:

- kirándulások szervezése

- két intézmény közti információáramlás

- rendezvényeken való részvétel biztosítása

- a HHH gyermekek szociális hátrányaiból eredő lemaradások csökkentése

Fenntartóval:

- szülők felvilágosítása szociális támogatás lehetőségeiről (ingyenes óvodai ellátás)

- pályázati lehetőségek kihasználása a HHH gyermekek óvodai sikeressége

érdekében

Kisebbségi Önkormányzatokkal – Kisebbségi Szervezetekkel

- gyermekek óvodai beíratásában való együttműködés

- hiányzás csökkentésében való együttműködés

- iskolaválasztásban való együttműködés

- közös szülői programok szervezése

- pályázati lehetőségek kihasználása a HHH gyerekek sikerességének érdekében

- közös rendezvényeken való részvétel

- igényszerinti megbeszélések

Szakértői bizottsággal – Nevelési tanácsadóval - :

- a gyermek fejlesztésében való kooperatív együttműködés

12

Együttműködés formái a családdal

Kapcsolattartási

forma

Cél Munkaforma

Játszódélután

- Ismerkedés az óvodával és az óvoda

dolgozóival.

- Beszélgetés a

szülőkkel,

közös játék a gyerekekkel.

Beiratkozás

- Ismerkedés az óvodával.

Egyéni beszélgetés.

Családlátogatás

- Gyermek életkörülményeinek

megismerése.

- Anamnézis felvétele.

- Óvoda programjával való

ismerkedés.

Játék a gyermekkel,

egyéni beszélgetés.

Óvodakezdés

- Szülővel történő beszoktatás.

- Ismerkedés az óvodai élettel.

- Minél könnyebb elválás a szülőtől.

- Szülő- gyermek kapcsolat

megismerése.

- Bizalom kiépítése az óvodai nevelés

iránt.

Közös játék, közös tevékenység

szülővel, gyermekkel.

Szülői értekezlet

- Az óvoda életével kapcsolatos

információk megbeszélése, közlése.

- Jellemző problémák, kérdések

megválaszolására szakember

meghívása.

- Egy- egy csoport életének,

fejlődésének megbeszélése.

- Egy- egy csoportban készült képek

és videofelvételek megtekintése.

- Egy probléma köré csoportosult

szülők fóruma(esetleg szakember

meghívása)

Értekezlet

Előadás

Csoportos értekezlet

Helyzet megbeszélés

Mikrocsoportos esettanulmányozás

13

Kapcsolattartási

forma

Cél Munkaforma

Nyílt napok

- Betekintés az óvoda

mindennapjaiba.

-Ismerkedés a

nevelési programmal.

Megfigyelés,

Közös megbeszélés

Egyéni problémák egyéni

megbeszélése.

Fogadó óra

Konkrét esetek, problémák

megbeszélése, tájékoztató a

gyermekek fejlettségéről.

Tervezett és eseti fogadó órák.

SZMK

- Szülői feladatok

koordinálása.

- Szülői

kezdeményezések

megvalósítása.

- Szülők

érdekképviselete.

Értekezlet,

Megbeszélés

Munkadélután

- Egy- egy elkészített

játékeszköz fejlesztő

hatásának

megismertetése

- Kellemes hangulatú

beszélgetések

kezdeményezése

- Szülők megismerése.

Közös munkatevékenység,

beszélgetés

Mikulásvárás

- Az ünnep csoport-

szintű szervezésével,

lebonyolításával az

óvodán belüli

közösségi kapcsolat

mélyítése.

Csoportonkénti ünneplés.

Adventi közös készülődés, közös

gyermek karácsony

- Óvoda- család

kapcsolatának érzelmi

síkra terelése.

- A közös készülődés

elősegíti a karácsony

eredendő

mondanivalójának

előtérbe kerülését.

- A csoportok adventi

gyertyagyújtása

közelebb hozza a

család ünnepét

Munkadélelőtt vagy munkadélután,

játékdélután, közös éneklések,

dramatizálások

14

Kapcsolattartási

forma

Cél Munkaforma

Farsang

- Vidám hangulatú

együttléttel közösség

formálása

- Hagyományápolásra

nevelés

Táncos mulatság

Családi kirándulás

- Egészséges életmódra

nevelés

- Szabadidő hasznos

eltöltésére ösztönzés

- Közös beszélgetések

kezdeményezése

- Közös élménnyel

óvodai kötődés

erősítése

Csoport kirándulások,

túrák

Színházlátogatás

- Kulturált

kikapcsolódás

biztosítása

- Közösségformálás

- Megfelelő

viselkedésnormák

megalapozása

Bábszínház, mesejátékok

Anyák napja, majális

- Meghitt, közös

együttlét

- Közös játékélmény

- Családi kapcsolatok

mélyítése

Közös együttlét

Néptánc-évzáró, táncházak

- Az év közben tanultak

bemutatása

- Vidám hangulatú

együttléttel óvodai

közösség formálása

Közös együttlét

Nagycsoportosok búcsúztatása

- Közös élménnyel

óvodai kötődés

erősítése

- Vidám hangulatú

együttléttel óvodai

közösség formálása

Közös együttlét

15

„Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét

Szaporítja tapasztalatait.

Még azt hiszi: csak játszik.

De mi már tudjuk, mire megy a játék.

Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű

És tevékeny ember váljék belőle.”

(Varga Domokos)

A FEJLESZTÉS TARTALMA

1) GONDOZÁS ÉS EGÉSZSÉGES

ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

A teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, mely a gyermek egészségi állapotának kedvező

irányú változását idézi elő. Az egészségfejlesztésnek figyelembe kell vennie a gyermekek

biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait. A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos

feladatokat koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon, egészségfejlesztési

program keretében kell megtervezni.

1. Nevelési célunk:

Megteremteni a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit, / a teljes testi-lelki jólétét,

egészségét,/ kialakítani egészséges életmódjukat megfelelő szakemberek bevonásával – a

szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve: hatékony egészségfejlesztő tevékenységekkel

Kiemelt figyelmet kel fordítani a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra:

- nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó,

- alvás és pihenés szükséglete,

- az óvodai és a családi életritmus közelítése,

- helyes táplálkozási szokások,

- minél több szabadban történő játékos fejlesztés, edzés.

- lelki egészség fejlesztése: Segítsük elő a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést.

Támogassuk a környezethez történő alkalmazkodást.

Készítsük fel és kínáljunk stratégiákat a környezetből

érkező ártalmas hatásokkal szemben.

Gyakoroljunk pozitív hatást a személyiséget érő

változásokra.

Az eltérő fejlettségű és szociokultúrájú gyermekekre való odafigyelés, szükség szerinti

differenciált segítségnyújtás. A HHH gyermekek teljes körében is kialakuljon az életkorának

megfelelő egészségtudatos szokásrendszer.

2. Nevelési feladatunk:

- életritmus,

- egészségtudatos táplálkozás,

- testápolás, személyi higiéné,

- betegségmegelőzés,

- öltözködés,

16

- mindennapos testmozgás,

- edzés, egészség óvása, megőrzése,

- testi és lelki egészség fejlesztése,

- viselkedési függőségek megelőzése,

- bántalmazás megelőzése,

- baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,

- pihenés, alvás megszervezése,

- a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása,

- mindezekhez kapcsolódó gyermeki tevékenységek, szokások kialakítása,

- a HHH gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges óvodai tárgyi és személyi

feltételrendszer biztosítása.

3. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:

:

Testápolás

A gyermekek önállóan

- Tisztálkodnak

- Ápolják fogaikat

- Használják a mosdót, WC-t

- Rendben tartják rövid hajukat

- Fújják az orrukat

- Használják a zsebkendőt

Étkezés

- Étkeznek

- Helyesen használják az evőeszközöket

- Helyes testtartással ülnek, kulturáltan viselkednek

- Igénylik az asztal esztétikus rendjét

Önkiszolgálás

- Az önkiszolgálás teljes biztonsággal, természetes teendőként látják el

- Megfelelően használják a tisztálkodási eszközöket

- Szívesen vesznek részt a csoportszoba átrendezésében, a napirendből fakadó szervezési

feladatokban

- Törekednek mindennapi szükségleteik - életkoruknak megfelelő- önálló kielégítésére

Öltözködés

- Megfelelő sorrendben öltöznek-vetkőznek

- Rendben tartják személyes holmijukat, használat után azt a helyére teszik

A környezet rendben tartása

- Ügyeljenek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára

4. Értékelésünk:

17

Folyamatos megfigyelés és ellenőrzés mellett az aktuális megnyilvánulások értelmezése, a

helyes cselekedetek kiemelése dicsérettel.

5. Feltételeink:

A gondozás és egészséges életmódra nevelés területén tárgyi feltételeink optimális

mértékben adottak.

Szükséges feltételek még:

- Az egészségügyi szolgálattal való hatékonyabb együttműködés fejlesztése.

- Az óvodás gyermekek egészségvédelmének és egészségnevelő tevékenységének

megvalósításában aktív részvétel.

- Preventív, korszerű és szükségszerű ismeretnyújtás szülők és gyermekek számára.

- Rendszeres védőnői látogatások.

- Rendszeres gyermekorvosi és fogorvosi szűrővizsgálatok.

Táplálkozás

Valljuk: a kisgyermekek testi, lelki fejlődésének alapvető feltétele az egészséges táplálkozás.

Az óvodás korúak energia bevitelének nem csak a szervezet fenntartására, fizikai

aktivitására, hanem a növekedésre fordított energiát is fedeznie kell. Emiatt fontos, hogy

megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagok szerepeljenek az étrendjükben.

Az élelmiszer alapanyagainak beszerzését lehetőség szerint össze kell hangolni a helyi

élelmiszeralap- anyag termeléssel és előállítással. Lehetőségeink figyelembe vételével

fogalmazzuk meg feladatainkat.

Nevelési célunk:

- Gyermekeink egészségének megőrzése.

- Az óvodai és a családi étrend összehangolása.

- Napi kapcsolattartás az élelmezésvezetéssel.

- Egészséges étkezési ritmus kialakítása, az étkezések közti 2 és fél- 3 óra

megtartásával.

- Szépérzék és ízlésalakítás a terítés és felszolgálás során.

- Az ételválasztásban a változatos íz, szín, forma érvényesítése.

- Törekedjünk a táplálkozási magatartásban a halk beszéd és megfelelő testtartás

kialakítására.

- A szülők tájékoztatása a korszerű gyermekétkeztetés témában, egészségügyi

tartalmú programok szervezése

Nevelési feladataink:

- Tájékozódásunk, önképzésünk korszerű és egészséges gyermekétkeztetésben.

- Együttműködés a gyerekek egészségmegőrző táplálásának kialakításában, az

élelmezésvezetővel, szülőkkel, gyermekorvossal, védőnőkkel, az ÁNTSZ

illetékes szakembereivel

- Elméleti és gyakorlati tájékoztatás megszervezése

- A gyermekek kulturált étkezési szokásszabályainak kialakítása az óvodai

napirenden belül

- Alakuljon ki a helyes étkezési ritmus a napi 5-szöri étkezéssel

- Biztosítsunk bőséges, megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagokat

- Domináljon a rostban gazdag étrend

- Az ételek legyenek vonzóak és változatosak

- Figyeljünk az ételek, fűszerezésére, sózására

- Biztosítsunk nyugodt étkezési körülményeket

18

- Épüljön be a napirendbe a gyümölcsnapok mellé zöldségnap is

- Ismertessük meg a természetes ízeket

- A gyermekeket vonjuk be az ételek elkészítésébe

- Törekedni kell a sokféle étel, illetve tápanyagok megismerésére

- Figyeljünk a gyerekek folyadékfogyasztására, egész nap legyen lehetőség

változatos italok fogyasztására.

- Törekedjünk arra, hogy a gyerekek édességet csak a főétkezések után

fogyasszanak.

- Érvényesüljön a pedagógusi példaadás a kulturált étkezési szokások

kialakításában, lehetőség szerint étkezzünk együtt.

Óvodás kor végére várható eredmények:

- A családi és óvodai nevelés eredményeként kialakul a helyes étkezési ritmus.

- Szívesen fogyasztanak rostban gazdag, változatos és természetes ízű ételeket.

- Természetes igényükké válik az ízléses terítés és felszolgálás.

- Ismerik a kulturált étkezési és terítési szokásokat.

- Szívesen fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt.

- Figyelmeztetés nélkül is fogyasztanak folyadékot.

- A HHH gyermekek otthoni egészséges életmódja javul.

Értékelés:

Folyamatos értékelés és feljegyzés a csoportnaplóban és fejlődési naplóban

Feltételek:

Az egészséges, korszerű táplálkozáshoz szükséges:

- Nyugodt étkezési körülmények (légkör, elegendő idő biztosítása, az egyéni étkezési

tempó figyelembe vétele)

- A kulturált étkezési körülményekhez a hiányzó eszközök folyamatos biztosítása.

19

2) Játék és tanulási tevékenység

A tevékenység központú nevelési program 21-27. oldal.

Játék

Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt,

eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló

játékokhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A

játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás

felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.

Az ingerszegény környezetből kikerülő HHH gyermekek játéktevékenysége elmarad a kortárs

csoporttól. Az óvodapedagógus kiemelt feladata, hogy példaadással motiválja a

játéktevékenységre és tanítsa a szabályok betartására.

Cél: A tevékenységközpontú programban leírtak mellett:

- A játék formáinak és tartalmának gazdagítása a gyermek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével.

- A szociális kreativitás fejlesztése: magatartásmódok, nyitottság a másik iránt, viselkedési szabadság, ízlésformálás, konfliktuskezelés.

- A játék rendjének szokássá válása, a játékeszközök épségének megőrzése.

- Olyan tulajdonságok kialakítása, melyek segítik társadalmi beilleszkedésüket: önállóság, tolerancia, konszenzuskészség, kezdeményezőkészség, kreativitás, önmegvalósítás, mások tiszteletben tartása.

Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé.

Tartalom:

3-4 (5) éves korban (4)-5-6 éves korban

a) gyakorlójátékok:

-mozgásismétlő játékok nagy mozgások fejlesztése, a részképességekben

-ritmusjátékok, szem-kéz koordináció, enyhe lemaradást mutató

-manipulációs játékokanyagok, eszközök gyermeknél

megismerése

-verbális (szöveg-dallam) szociális fejlesztő hatás egyszerű szabályjátékok

b) szerepjátékok: Egyedi vonásokat hordoznak, szociálisan a legnagyobb jelentőségű tevékenységforma - egyszerű szabálykövetések

-a játékszabályok elfogadása a környezet jelenségeinek

-jellegzetes cselekvések, eseményeinek beépítése

műveletek önálló vagy csoportos

játékba

20

c) barkácsolás:

Ne legyen öncélú, legyen az elkészített eszköznek funkciója, játszanak vele a gyerekek. A barkácsoláshoz a gyűjtőmunka legyen folyamatos.

-játékjavítások (óvónői - játékok egyszerű javítása segítséggel, irányítással) - játék-készítések

-ajándéktárgyak készítése

d) dramatizálás, bábozás:

A meseélmény „másoldalú" befogadása, örömszerzésére ad lehetőséget.

- bábmozgatási kísérletek - bábkészítések

- hangutánzások - önálló bábozások (mesék, történetek, kitalált feszültség oldó játékok)

e) építő, konstruáló játékok:

Fejlesztő hatásúak: a rész-egész viszonylatok:

homokozás -a kreativitás, a szerkesztés, -a szem-kéz koordináció,

-a finommotorika, .

-a percepció területén

összerakosgató, összeszerelhető - összerakosgatások, szere-

játékok, egyéni elképzelés alapján lések egyszerű, az élethely-

zeteknek megfelelő tárgyak

elkészítésével.

f) szabályjátékok: -sok mozgásos szabályjáték

-értelmi-verbális-manipulatív

játéktevékenységek során

önálló szabályra figyelések

(logikai,- és társasjátékok,

dominók, kártyák stb.)

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:

A gyermek:

- szükségleteinek és életkorának megfelelő játékot választ

- bekapcsolódik a közös játékokba

- önálló kezdeményező megnyilvánulásai vannak

- szívesen játszik képességfejlesztő játékokkal

- részt vesz az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban

- megtanulja, követi a szabályokat, szabályjátékokat

- létrehoz egyszerű modelleket, maketteket

- egyéni ötletei, javaslatai vannak

- helyesen választ eszközt, anyagot az adott tevékenységhez

- saját élményeit eljátssza

- elfogadja társai javaslatait, ötleteit

21

- képes a csoportban való játékra, a kitartó együttjátszásra

- ismert meséket szívesen dramatizál, báboz társaival

- játék közben viselkedésében az óvoda által elvárt viselkedési szabályok

megjelennek

Értékelés:

A fejlesztés várható eredményeiben megfogalmazottak megfigyelése, a tartalomban rögzített életkori kategóriák szerint, pozitív megerősítő dicsérettel.

Feltételek:

A csoportszobai és udvari játékeszközeink optimális mennyiségben, minőségben állnak rendelkezésünkre. További feladatnak tekintjük a meglévő eszközeink állagmegóvása mellett a csoportszobában és udvaron használható képességfejlesztő játékeszközök folyamatos és állandó bővítését.

Tanulás

A tevékenységközpontú nevelési program 25-27.oldal.

Cél:

Az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató

környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.

A tevékenységközpontú programban leírtak mellett:

- Testi, szellemi egészség egységének fejlesztése, megőrzése.

- A képszerű - szemléletes gondolkodás kialakulása.

- A környező világról szerzett tapasztalatok rendszerezése.

- Differenciált, egyéni képesség szerinti fejlesztés.

- Kommunikációs képességek kialakítása és fejlesztése: a beszédészlelés, és beszédértés,

szóbeli kifejezés, nyelvi képességek fejlesztése.

- Egyéni adottságok, hajlam, rátermettség, képességek felfedezése.

- Felfedezés lehetősége, kreativitás erősítése

- „Én-kép” fejlesztése, testséma kialakítása.

- Önálló gondolkodásra nevelés, döntési képesség fejlesztése.

- Vizuális percepció (forma-érzék, forma-észlelés) fejlesztése.

- Taktilis-kinesztéziás (mozgásérzeti) szféra mobilizálása.

- Figyelemkoncentrációs tevékenységek biztosítása.

- Gyakorlati probléma megoldó képesség fejlesztése.

- A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés.

- Játékos, cselekvéses tanulás.

22

Tartalom:

A tanulás kötetlen és kötött szervezeti formában, a játék adta lehetőségek összes alkalmával,

játékos helyzetek teremtésével, valamint komplex foglalkozások rendszerén keresztül folyik. (A

tevékenység komplexitásából fakadóan valamennyi tevékenységi formában).Támogatja a teljes

személyiség fejlődését, fejlesztését a cselekvéses tanulás által. A HHH gyermekekre a

megfigyelés valamint a Difer mérés alapján nagyobb figyelmet fordítunk

3-4-(5) éves korban:

- Közvetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések (a természeti és társadalmi környezetből).

- Figyelemirányítás a lényeges, közös jegyekre.

- Élmények, benyomások felfogása, emlékezetből való felidézése.

- Kreatív gondolkodást, képzeletet mozgósító tevékenységek.

- Szókincsfejlesztés.

- (4)-5-6-7 éves korban:

- Megfigyelések végzése közösen és önállóan.

- Egyéni élmények, beszámolók, tapasztalatok felidézése emlékezetből.

- Megbízások elvégzése (emlékezetfejlesztés). - Jelenségek változásainak megfigyelése, azok összefüggései. - Összehasonlítások és megkülönböztetések irányított és spontán megfigyelésekkel. - Beszédfejlesztés.

- Többféle megoldási lehetőség keresése.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:

A gyermek belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik.

A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti

iskolakezdésre

A gyermek:

- részt vesz a különböző tevékenységekben,

- tud önállóan konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni

megismert modellek alapján,

- erősödik feladattudata,

- ismeri saját értékeit, törekedik az önértékelésre,

- önálló a begyakorolt feladatok megoldásában,

- önálló megfigyeléseket végez, felismeri a jelenségeket változásukban is,

- felfedez konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat,

- törekedik többféle megoldás keresésére,

- szándékos figyelmének tartama eléri a 10-15 percet,

- képes gondolatait érthető szavakba, mondatokba foglalni,

- elkülöníti a mese és a valóság elemeit,

- ismereteit alkalmazza a gyakorlatban is.

23

Értékelés:

- Pozitív megerősítésekkel.

- A megoldások lehetőségeinek megmutatásával.

- Az önellenőrzésre való rávezetésével.

- Egymás megoldásainak értékelésével.

- Személyre szabott, pozitív értékeléssel segíteni a gyermek személyiségének

kibontakozását

Megjegyzés: Az összes fejlesztési terület eszköz igénye, lásd az adott fejezeteknél.

24

3) Társas és közösségi tevékenység

Érzelmi nevelés és szocializáció

A tevékenységközpontú nevelési program 28-32.oldal. A tevékenységközpontú programban

leírtak mellett:

Cél

- Barátságos, érzelem gazdag, családias óvodai légkör kialakítása, a gyermek-óvodapedagógus,

gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze.

- A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a

természetben megmutatkozó jóra, szépre. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a

szülőföldhöz való kötődés alapja

- Olyan erkölcsi, érzelmi, akarati tulajdonságok fejlesztése, mint a figyelmesség, egymás

segítése, kellő fegyelmezettség, viselkedés, együttérzés, kitartás, nyíltság, szokás és

normarendszer megalapozása természetes társas szükségletek kielégítése. Engedjen teret a

gyermek önkifejező törekvéseinek.

- Integrált nevelésünk során az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek

kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőségek

elfogadására, tiszteletére.

- A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint

kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális szakemberek közreműködésével.

Tartalom:

- A társas tevékenység, mint a nevelés alapvető kerete áthatja a napirend szerinti összes

tevékenységformát, (játék, munka, tanulás).

- Beszoktatás: a védőnővel kialakított aktív munkakapcsolat keretében, a beíratott gyermekek

korai megismerése érdekében, a beszoktatás megkezdése előtt a beíratott gyerekek számára

játszó délutánt szervezünk. A beszoktatás fokozatos, egyéni tempójú, szülőkkel együtt

történik. A gyermekek behozhatják kedvenc tárgyaikat, játékaikat. A beszoktatást

ütemezzük, egyszerre 2-3 gyermeknél több gyermek szoktatását nem javasoljuk.

- Érzelmi megnyilvánulásokra való reagálások.

Egyes gyermekek viselkedésében zavart okozó tényezők:

haláleset, válás, kistestvér születése stb. feltárása, és közös feldolgozása.

- Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, az udvarias viselkedés elemi formáinak gyakorlása.

- Környezetvédő szemléletmód, és viselkedési módok elsajátítása, a környezetünk óvása.

- Közös élmények átélése (névnapok, születésnapok, kirándulások, szereplések, színház,

kiállítás, múzeumlátogatás, huzamosan beteg társuk meglátogatása, kórházban gyógyuló

társuk telefonon, levéllel történő megkeresése...).

- Közös készülődés műsorokra, rendezvényekre.

Óvodánk hagyományai, ünnepei: Télapó,

Advent, Karácsony,

Farsang,

Húsvét Majális,

25

Anyák napja, Néptánc-évzáró, táncház, Búcsúzó-évzáró.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:

A gyermek önálló:

- a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás következő területein: kérés, köszönés,

köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás,

- a véleménynyilvánításban,

- bizonyos döntésekben, választásokban,

- vállalt feladatai elvégzésében,

A gyermek:

- viselkedése tisztelettudó,

- ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit,

- igazmondásra törekszik,

- megkezdett munkáit befejezi,

- képes a belátásra,

- észreveszi a környezete rendjét megbontó elemeket, korrigálni tudja az ilyen jellegű

helyzeteket,

- együttműködik a közös cél érdekében,

- örül a csoport közös sikereinek.

- A HHH gyermek személyre szabott beszoktatás eredményeképpen sikeresen

beilleszkedik az óvodai életbe

Társas kapcsolatok:

A gyermek:

- Az óvodás gyermekek körében az iskoláskor eléréséig kialakul egymás előítélet mentes

elfogadása,

- felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyermektársainak, ha ennek szükségét látja,

- szívesen tevékenykedik a csoport érdekében,

- érdeklődik társai és a felnőttek iránt (a csoporton belül),

- képes egyéni érdekeit a csoport érdekeinek alárendelni,

- legalább egy társkapcsolattal rendelkezik a csoporton belül,

- figyelemmel van a felnőttek és a gyerektársak iránt,

- igyekszik - a szituációtól függően - elfogadni az alá-, fölé-, és mellérendeltségi

helyzeteket. Értékelés:

- A csoportban zajló mechanizmusok, egyéni reakciók megfigyelése.

- Szükség esetén külső segítségadás az aktuális tevékenységek során.

- Aktometrikus, szociometrikus mérések végzése, ismétlődően, látva a változásokat.

Feltételek:

A program alapján:

- biztonságos, otthonos légkör, körülmények, - közös élmények, tapasztalatok szerzése, - az óvónők, dajkák pozitív, határozott mintaadásai.

26

- 4) Munka A személyiség fejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban

azonosságot mutató munka és munkajellegű játékos tevékenység – az önkiszolgálás, a segítés az

óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük később önálló tevékenységként

végzett alkalmi megbízások teljesítése az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet - , a növény – és

állatgondozás.

A gyermek munka jellegű tevékenysége:

örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység

a tapasztalat szerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és

képességek, készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság

alakításának fontos lehetősége

a közösségi kapcsolatok a kötelesség teljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére

nevelés egyik formája

a gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való

együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő

értékelést igényel.

A tevékenységközpontú nevelési program 28-32.oldal. A tevékenységközpontú programban

leírtak mellett:

Cél:

- A család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásai közeledjenek. - Munkamegosztás kialakulása, a munkaszervezés képességének megalapozása. - Jártasságok, készségek alakítása az eszközök, szerszámok használatával. - A munka iránti tisztelet, eredményének megbecsülése, a dolgozó ember

értékteremtésének megláttatása. -

Feladat: - Az óvodai nevelés során ismerjék meg a saját magukkal és környezetükkel kapcsolatos

munka jellegű tevékenységeket, cselekvő tapasztalással. - Legyen számukra természetes a koruknak megfelelő a munka. - A gyermek kötelességtudatának fejlesztése az egyéni és a közösségi feladatok

végzésében. A „tanulási” feladatvégzési motiváció előhívása, fejlesztése, erősítése, fenntartása. A „tanulás”, ismeretszerzés értékeinek tudatosítása.

Tartalom:

Saját személyükkel kapcsolatos munkák:

- a testápolás,

- a táplálkozás,

- az öltözködés,

- a pihenés és az ezekhez kapcsolódó gyermeki tevékenységek, szokások kialakítása.

Alkalomszerű munkák:

- egyszeri vagy ismétlődő tevékenységek, megbízatások önkéntesség alapján

- rendrakás, kisebb javítások udvaron és teremben,

- ünnepi készülődések: ajándékkészítések, díszítőmunkák, figyelembe véve a gyermeki

ötleteket is,

27

- segítségadás a kisebbeknek kérésre és önálló indíttatásra.

Növény- és állatgondozás:

- évszakokhoz kapcsolódó munkákban való részvétel kertben, udvaron, csoportszobában

egyaránt,

- folyamatos növényápolás (ültetés, átültetés, öntözés, gyomlálás stb.),

- folyamatos állatgondozás (etetés-itatás, élőhelyük tisztántartása stb.).

Naposi munkák:

- az étkezéssel kapcsolatos teendők ellátása,

- a terem és az udvar rendjének megőrzése (játékok, eszközök előkészítése, elrakása).

A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére:

A gyermek: - önállóan ellátja a saját magával kapcsolatos teendőket,

- önállóan, kedve és képessége szerint végez munkatevékenységeket, - ügyel környezete rendjére, szépségére, igényli a felfedezett hibák javítását, - meglátja a segítségadás lehetőségeit, - gondozza, óvja, ápolja környezete növényeit, állatait, - ismeri a szerszámok, munkaeszközök helyét, azok használatát, tudja a velük járó

veszélyeket is, - törekedik az eszközök megóvására, saját testi épségének megőrzésére, - elismeri saját és mások munkáját.

Értékelés:

- Történjen folyamatos megfigyelés és ellenőrzés mellett, pozitív megerősítéssel a tevékenységek során.

- Legyen reális, az egyéni fejlettséget figyelembevevő. - Segítse a gyermeket az adott feladat jobb megoldására, és ébresszen kedvet a további

munkához. - Ösztönözze a gyermeket önértékelésre, igényszintje növelésére. - Az óvodapedagógus konkrét , reális a gyermeknek saját magához mérten nyújtson fejlesztő értékelést.

Feltételek:

A munkavégzéshez szükséges: - nyugodt kiegyensúlyozott légkör, - elegendő idő az egyéni tempó figyelembevételével, - megfelelő számú gyermekméretű eszköz biztosítása.

A munkavégzéshez szükséges eszközök: Az elhasználódott eszközök folyamatos pótlása.

Játékjavításhoz: barkácseszközök

Udvari munkavégzéshez: gyermekméretű kerti szerszámok

28

KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE

1) Anyanyelv és irodalmi nevelés

A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot

kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi

fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese- képi és konkrét formában- feltárja

a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges,

megfelelő viselkedésformákat.

A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására.

Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot

is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú ok – okozati

kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb

értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.

A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a

játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső

képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás

egyik legfontosabb formája.

A gyermek saját vers – és mesealkotása, annak mozgással és/ vagy ábrázolással történő

kombinálása az önkifejezés egyik módja.

A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének

elmaradhatatlan eleme.

Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.

A tevékenységközpontú nevelési program 40-42.oldal, 52.oldal. A tevékenységközpontú

programban leírtak mellett, azt kiegészítve:

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat, beszélő

környezettel, szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével)- az óvodai nevelőtevékenység

egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a

gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére szükséges

figyelmet kell fordítani, kiemelt figyelmet fordítva a HHH gyermekekre.

Cél:

- A beszéd fonológiai, grammatikai, jelentéstani valamint motorikus rendszerének fejlesztése

életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével.

- A hallási- és beszédhallási figyelem és a hallási differenciáló képesség fejlesztése.

- Az akusztikus- verbális emlékezet fejlesztése.

- A szeriális felfogás és kivitelezés erősítése.

- Analizáló- szintetizáló képesség fejlesztése a beszéden keresztül.

- A téri és idői (ritmus) érzék fejlesztése.

- A beszédszervek megfelelő mozgásának fejlesztése.

- Metakommunikációs elemek jelentésének megismertetése.

- Az irodalmi élmények iránti igény, az irodalmi fogékonyság megalapozása.

29

- A könyv iránti vonzódás kibontakoztatása és a könyvvel való helyes bánásmód elsajátítása.

- A gyermek érzelmi fejlesztése, szociális problémák oldása (félelmek, gátlások, szorongások).

- Érzelmek keltése (bánat, öröm, együttérzés).

- Humorérzék fejlesztése.

- A különböző emberi tulajdonságok megláttatásával igazságra, az emberi értékek

megbecsülésére nevelés.

- A vers a mese, a mondóka legyen az egyéni bánásmód eszköze is.

- Én- tudat erősítése, személyiségfejlesztés.

- A spontán beszéd különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása.

- A kitűzött célok optimális közelítése érdekében a HHH gyermekekre egyéni foglalkozások

keretében valamint a napi tevékenységek során nagyobb figyelmet fordítunk.

Tartalom:

Beszélgetés a napi tevékenységek során. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, mint

életkori sajátosságra, valamint meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve

biztosítson további élményeket.

Beszédművelés:

A gyermek nyelvi hátrányainak enyhítése, sikerélmény átélése kommunikációs

feladatokban. Szókincsbővítés, szavak, fogalmak megismerése, használata, beépítése, a

passzív és az aktív szókincsbe játékosan. A gyermek kommunikációs gátjainak feloldása az

elfogadó légkör megteremtésével.

Beszédhallás, beszédmegértés és beszédmozgás fejlesztése, helyesejtési gyakorlatok,

légzőgyakorlatok, hangadás gyakorlatok, zöngés- zöngétlen hangok differenciálása

mintakövetéssel, artikulációs gyakorlatok, nyelvgyötrő, gyorsasági gyakorlatok,

ritmusgyakorlatok, időtartam gyakorlatok, hangsúlygyakorlatok, hangerő gyakorlatok.

Idő- és téri egymásutániság felfogása, felismerésének és kivitelezésének fejlesztése, (történeti

sorba rendezések).

Vers- és mesemondások.

Irodalmi művek hallgatása:

mondókák (népi mondókák, kiszámolók, hintázok, labdázók, párválasztók, felelgetők, lovagoltatók, csiklandozók, altatók, ébresztgetek), mesék (állat, tündér, tréfás mesék, népmesék, műmesék, folytatásos mesék), verses mesék versek (népköltészeti alkotások, klasszikus és mai gyerekversek).

Irodalmi művek mimetizálása: tevékenységek, cselekvések megfigyelése, eljátszása mozgással, testtartással, érzelmek kifejezése mimikával, tekintettel, gesztikulációval, irodalmi művek eljátszása - dramatizálás, bábozás, A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja

Könyvek folyóiratok nézegetése - helyük a könyvespolcon, könyvtárban.

Színházi élmények nyújtása, gyerekelőadások, bábszínházi előadások megtekintése.

30

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:

A gyermek beszéde:

- érthető, folyamatos, megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű és sebességű,

- illeszkedik a kialakult beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz.

A gyermek:

- minden szófajt használ, megismeri szavak jelentését,

- alkalmaz különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat a nyelvhelyességi

szabályoknak megfelelően,

- tisztán ejt minden beszédhangot, (egyéni eltérések előfordulhatnak),

- játék közben mondogat odaillő szövegeket, rigmusokat, halandzsákat,

- szívesen mond mondókákat, verseket, meséket, ismeri a hozzájuk tartozó mozgásokat,

- szívesen hallgat mesét, verset, amely ráébreszti a mélyebb értelemben vett pszichikus

realitásra és a külvilág megismerésére,

- igényli a hallott irodalmi mű újrahallgatását, megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó

szokásai,

- a folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait összeköti,

- figyelmesen végighallgatja a felnőttek és társai beszédét,

- alkalmazza a kapcsolatteremtés elemi szabályait,

- ismeri a csoportszoba könyvespolcát, eligazodik a könyvek között, és óvja azok állagát,

- könyvben kép alapján tájékozódik,

- részt vesz dramatikus és mimetikus játékokban, közös szereplésekben,

- képes korának megfelelő színházi előadás cselekményének követésére.

Értékelés:

Év eleji beszédtechnikai felmérések elvégzése a logopédiai fejlesztés érdekében.

A HHH gyermekek beszédfejletségének mérése Difer-rel iskolába lépés előtt

Folyamatos megfigyelés, melynek szempontjai:

- helyesejtés, hangképzés helyessége,

- kifejezőképesség szóban, szókincs

- beszédkedv,

- beszédfegyelem, - emlékezet fejlettsége, - bekapcsolódás a közös tevékenységekbe, - utánzókedv,

Feltételek:

Az anyanyelvi és irodalmi fejlesztéshez a tárgyi feltételek optimális mértékben adottak. Szükséges feltételek még:

- az elhasználódott képeskönyvek, mesekönyvek folyamatos pótlása,

- bábok,

- dramatizálás kellékei.

31

2) Művészeti tevékenységek

Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket

biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív

kifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

a.) Vizuális tevékenységek

A tevékenységközpontú program 50-53.oldal. A tevékenységközpontú programban leírtak mellett:

Cél:

- Érdeklődés felkeltése az ábrázolás tevékenységei iránt.

- Vizuális tapasztalatok nyújtása életkornak megfelelően.

- A vizuális rendszer megismertetése (pont, vonal, folt, színek, formák).

- A vizuális megértés, befogadás alapozása.

- A képi, plasztikai, konstruáló kifejezőképességek kibontakoztatása.

- A vizuális percepció, a vizuális memória és ritmusérzék fejlesztése.

- Taktilis (tapintási) ingerek erősítése.

- Szín- és formavilág gazdagítása.

- Egyszerű, munkafogások és eszközhasználat képességének fejlesztése (különböző

anyagok és technikák megismertetése).

- Kézmozgások finomítása.

- Az alkotás örömének megtapasztaltatása.

- Sokféle lehetőség megmutatása a képi, térbeli megjelenítésre.

- Képi gondolkodás fejlesztése, belső képek gazdagítása.

- A térbeli tájékozódó képesség fejlesztése.

- Az íráshoz szükséges mozgáskoordináció alakítása.

- A szép iránti fogékonyság és igény kialakítása.

- Kreatív vizuális alkotókedv kibontakoztatása, tehetséggondozás.

- Részvétel képzőművészeti pályázatokon.

- Népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés.

- Látásfejlesztés: mozdulatok, pozíciók megfigyeltetése, színfelismerés.

- Kooperatív technikák alkalmazása.

Tartalom:

Vizuális percepció:

- Alak, háttér: keresztezett vonalak felismerése, rejtett formafelismerés, keresztezett

formák differenciálása, alak és háttér cseréje.

- Alakállandóság: formaállandóság, geometriai formák, különböző nagyságainak

összehasonlítása.

- Térbeli helyzet: tárgyak szemlélőhöz viszonyított kapcsolatának felismerése, figurák

fordítása, forgatása, részek helycseréje, tárgyak egymáshoz viszonyított helyzete.

- Térbeli viszonylagosság: két tárgy helyzetének megnevezése, alakjuk kiegészítése,

részek összeillesztése, célirányos útkeresés.

Vizuális nyelv:

- Képalakítás a vizuális elemek használatával (vonal, folt, forma, színek).

32

- A képfelület kitöltése.

- A vizuális elemek egymáshoz való viszonyának megfigyelése, rendezése a képfelületen

(soralkotás, hasonlóságok, ritmus).

- Vizuális - taktilis ingerek - ujjfestés. Kifejezés:

- Terek viszonyainak megfigyelése, ábrázolása. - Egyszerű természeti és mesterséges formák megfigyelése, ábrázolása. - Képalakítás saját élmények, emlékezet után. - Képző és népművészeti alkotások, képek nézegetése, kiállítások megtekintése. - Technikák megismertetése (rajzolás, festés, papírragasztás, mintázás,

papírhajtogatás, egyszerű nyomhagyások).

Vizuális kommunikáció: - Színek keverése. - A mindennapokban használt információs jelek, megismertetése (közlekedési

jelzőtáblák, járművek jelei, egyszerű ábrák).

Tárgy és környezetkultúra:

- Tárgyalkotás szabadon.

- Térrendezések.

- Konstruálás.

- Mintázás. - Anyagalakítások (gyurma, anyag, textil, fonal, dobozok, papír, gyöngyfűzés, termések,

kavicsok, homok, építőkocka, hó, gipsz).

Sárközi kismesterségek és technikák gyakorlása. (Részletesen lásd A sárközi hagyományok

ápolása óvodánkban című fejezetnél).

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:

A gyermek:

- kifejez elemi térviszonyokat a képfelületeken,

- használja a képi kifejezés eszközeit,

- hangsúlyozza alkotásaiban a jellemző jegyeket, formákat,

- emberábrázolásában megjelennek a részformák, esetleg egyszerű mozgások,

- élmény, emlékezet alapján képet alkot,

- megfelelően használja az eszközöket - rendelkezik helyes ceruzafogással, tisztán tartja az

eszközeit,

- mintakövetéssel alkalmazza a technikai eljárásokat,

- megnevezi a színeket, azok sötét és világos árnyalatait,

- részt vesz a tér rendezésében, figyelembe véve az alapvető térviszonyokat,

- megfigyelés után formát mintáz,

- önállóan vagy társaival közösen modellt, makettet készít,

- saját elképzelései alapján tárgyakat díszít,

- véleménye van saját és társai „műveiről", műalkotásokról,

- önállóan javítja - megbeszélt módon - hibáit,

- rendelkezik koordinált szem- és kézmozgással,

- igénye legyen az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az

esztétikai élmények befogadására.

33

Értékelés:

Folyamatos megfigyelés, melynek szempontjai, módjai:

- helyes eszközhasználat, - vizuális emlékezet szintje, - kézmozgások, fogások, - tiszta, rendezett, alkotás, - részvétel a közös tevékenységben, - egyéni megoldások, ötletek,

- egymás és saját munkák nézegetése, ötlet- és segítségadás, - a „művek" bemutatása faliújságokon, folyosón.

Feltételek:

A sokoldalú vizuális tevékenység fejlesztéséhez szükséges eszköz és anyag folyamatos

biztosítása.

b.) Ének-zene

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül

szolgálnak a gyermek zenei képességeinek és zenei kreativitásának alakításában.

A zenehallgatási anyag megválasztásánál a figyelembe kell venni a nemzetiségi, etnikai kisebbségi

nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.

A tevékenységközpontú program 54-55. oldal. A tevékenységközpontú programban leírtak mellett:

Cél:

- A zenei érdeklődés felkeltése.

- A zenei képességek, készségek kialakítása:

Ritmusérzék fejlesztése, a meglévő óvodai ritmushangszerek használata.

Zenei hallás, zenei emlékezet fejlesztése.

Természeti és tárgyi környezetünk zörejeinek, hangjainak felismerése, differenciálása.

Éneklési készség fejlesztése, tiszta éneklésre nevelés.

- Kreatív zenei alkotókedv kibontakoztatása, tehetséggondozás.

- Esztétikus, összerendezett mozgás, helyes testtartás kialakítása.

- Közösségi érzések alakítása, erősítése, a közös öröm és izgalom átélésével.

- Zenei nevelésünk hozzájárul gyermekeink érzelemvilágának

gazdagításához.

- Mozgás fejlesztés játékosan: rendezett mozgás, éneklés mozdulattal

követése.

Tartalom:

Magyar népi énekes-mozgásos játékok:

- ölbeli játékok, bölcsődalok,

- ügyességi- és labdajátékok,

- fogócska,

34

- szellemi játékok,

- párválasztó játékok,

- mondókák, kiolvasók,

- népi játékok, énekes játékok gyermekdalok, melyek örömet nyújtanak a

gyermekeknek.

Más népek dalai, játékai.

Gyermekeknek írt műdalok.

Hangszeres zene hallgatása:

- élő hangszeres zene hallgatása a faluban működő hagyományőrző csoportok

(népdalkórus, tánccsoportok, citerazenekar) előadásában,

- vokális és hangszeres zene, műdalok, alkalmi dalok, ünnepek dalai.

Sárközi népdalok, táncelemek. (Részletesen lásd: A sárközi hagyományok ápolása óvodánkban

című fejezetnél).

A fejlesztés várható eredményei:

A gyermek:

- természetes tempóban jár, segítség nélkül tempót tart,

- énekel hat hangterjedelmű dalokat, dúdolja az ismert dallamokat,

- felelgetős dalt énekel társaival, vagy a csoporttal,

- visszaénekel dallamot,

- megkülönböztet és reprodukál halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú,

fogalompárokat dallamban,(ritmusban),

- kifejezi cselekvéssel a dalritmust és az egyenletes lüktetést, - egyszerű táncos mozgásokat végez helyes testtartással, - törekedik a tiszta éneklésre, - figyelmesen hallgatja a bemutatott zenét, - alkalmi dalokat énekel, - felismeri dallammotívum alapján a hallott dalt, néhány természeti környezetbeli

hangot (többféle zenei és zörejhangot), hangszereket (ritmushangszereket és a furulya hangját),

- ismer néhány térforma alakítási lehetőséget (kör, csigavonal), - próbálkozik dallamrögtönzésekkel, - kitalál dallamhoz mozgást, játékot, - énekel, hallgat sárközi dalokat, ismer sárközi táncelemeket. - A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés a mindennapi tevékenység részévé

válik.

Értékelés:

Folyamatos megfigyelés, melynek szempontjai:

- Hangtisztaság, ritmika, szövegmondás, énektechnika.

- Éneklés és mozgástempó szabályossága.

- Szívesen énekel-e, kezdeményez-e, énekes játékot, hangszeres vagy zenés

elfoglaltságot?

Feltételek:

A szükséges tárgyi feltételek folyamatos pótlása.

35

3) A külső világ tevékeny megismerése

A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti – emberi –

tárgyi környezet formai, mennyiségi téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya

alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.

A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való,

életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő

emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra

mértékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.

a) Természet, társadalom, ember A tevékenységközpontú nevelési program 46-49.oldal. A tevékenységközpontú programban

leírtak mellett, azt kiegészítve:

Cél:

- Tapasztalatok gyűjtése a természeti, emberi és tárgyi környezet elemeiről, megfelelő tájékozottság kialakítása, ismeretek rendszerezése.

- A harmonikus környezet szépségének, a természet lebilincselő varázsának befogadására és élvezetére is érzékennyé váló gyermekek nevelése.

- A gyermek érzékelje a környezetvédelem, és a környezethigiénia szerepét. - A „jeles zöld napok” megünneplésével a környezetvédelmi szemléletmód megalapozása. - A közlekedés alapvető szabályainak megismertetése, biztonságos közlekedésre nevelés. - Szülőföldünk Sárköz sajátos földrajzi, tájegységi adottságainak kiaknázásával, az itt élő falusi

emberek életmódjával, az állat- és növényvilág megismertetésével, a helyi népszokások, hagyományok felelevenítésével pozitív érzelmi viszony s identitástudat fejlesztése.

- Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése (lokálpatriotizmus, hazaszeretet, nemzeti tudat,)

Feladat: tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Segítse elő a gyermek

önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet

alakításában.

Tartalom:

Az élő és élettelen természet anyagai, változásai, színei:

- időjárás, természeti jelenségek, évszakok, napszakok,

- növények tulajdonságai, ápolásuk,

- állatok életmódja, környezete, gondozása.

Emberi környezet:

- az emberi test: testrészek, érzékszervek, testápolás, az orvos gyógyító

munkája,

- a család élete, tagjai, foglalkozások.

Az óvoda és környezete:

- az óvoda elhelyezkedése falunkban,

- az óvoda épülete, belső terei, udvara, felnőttek munkája, gyermekek

tevékenységei,

- településünkön működő közintézmények, termelő üzemek, vállalatok, az ott

36

dolgozók munkájának megismerése.

Közlekedés a faluban, városban:

- lehetőségei, dolgozói, eszközei, szabályai, különös tekintettel a gyalogos

közlekedésre.

Természetvédelmi és környezetvédelmi teendők, tevékenységek.

Sárköz földrajza, állat- és növényvilága, hagyományrendszere.

(Részletezve lásd: A sárközi hagyományok ápolása óvodánkban című fejezetnél).

A nemzeti ünnepek életkornak megfelelő megünneplése

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:

A gyermek: - tudja az évszakok, hónapok, napok, napszakok, nevét, jellemzőit, sorrendjét, - korának megfelelő ismeretei vannak állatokról, növényekről, néhány növény - és

állatgondozási műveletet elvégez,(pl. ültetés, öntözés, gyomlálás, söprés, gereblyézés, akvárium- és madárkalitka tisztán tartása), csoportosítja az élőlényeket (ember, állat, növény),

- ismeri a színeket, - ismeri lakóhelyét, születési helyét, nevét, lakcímét, szülei és testvérei nevét, - tájékozódik saját testén, ismeri a főbb testrészek és szervek funkcióit és azok ápolását, - ismeri a környezetében lévő fontosabb épületek, intézmények funkcióját, az ott dolgozók

munkáját,

- kialakul benne az értékteremtő- és megőrző munka megbecsülésének képessége, - alapvető ismeretekkel rendelkezik közlekedésről, annak eszközeiről és szabályairól, - szívesen önállóan végez természetvédelmi és környezetvédelmi teendőket, tevékenységeket, - az iskoláskor eléréséig szokásrendszerükbe beépül a tudatos környezetvédelem, - kötődik szülőföldjéhez, Sárközhöz, ismeri annak hagyományait.

Értékelés:

Folyamatos megfigyeléssel, a fejlesztés várható eredményeiben megfogalmazottak alapján.

Feltételek:

Meglévő feltételeink:

Udvarunk és csoportszobáink:

- növényei nagy füves terület, örökzöld, lombhullató- és gyümölcsfák,

- egynyári- és évelő virágok,

- állatai: fákon fészkelő madarak, bogarak, rovarok, békák, csigák, pintyek, halak.

- szemléltető táblák,

- diafilmek,

- videofilmek,

- szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek. - távcső, nagyítók, mikroszkóp, földgömb, térkép,

- sztetoszkóp,

- igény szerint akvárium, - kiránduláshoz szükséges gyermekméretű hátizsákok,

- e tartalmat feldolgozó fejlesztő manipulatív játékeszközök.

b) Matematika

37

A tevékenységközpontú nevelési program 43-45.oldal. A tevékenységközpontú programba leírtak mellett,

azt kiegészítve:

Cél:

Tapasztalatok szerzése a környező valóság formáiról, mennyiségi viszonyairól, megfelelő tájékozottság kialakítása és a tevékenységeikben való alkalmazása. A felfedezés örömének érzékeltetése. A matematikai képességek fejlesztése:

- tapasztalás: érzékelés, észlelés, megfigyelés,

- emlékezés: mozgásos, cselekvéses, képi emlékezés, szóhasználatra, eljárásra, módszerre emlékezés, élmények felidézése,

- megértés: azonosítás, megkülönböztetés, összefüggések felismerése, állítások, kérdések, utasítások megértése,

- konstruálás: szabad és egy-egy feltételnek megfelelő alkotások, formák, mennyiségek, összefüggések előállítása, megkeresése,

- ítélőképesség: annak megítélése, hogy egy állítás igaz vagy nem.

A matematikai kifejezések, fogalmak beépülése a gyermek relációs szókincsébe.

Komplex ismeretnyújtás.

Feladat: A gyermeket a környezet megismerése során olyan matematikai tartalmú tapasztalatokhoz, ismeretekhez juttassuk, hogy azokat tevékenységeiben alkalmazza, felismerje a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakuljon ítélőképessége, fejlődjön tér-sík- és mennyiségszemlélete.

Tartalom:

Tárgyak, személyek összehasonlítása:

- tárgyak válogatása szabadon, vagy adott szempontok szerint,

- tárgyak, objektumok méreteinek összehasonlítása, összemérése, különbségeik

megfogalmazása (hosszabb-rövidebb, nehezebb-könnyebb, alacsonyabb-magasabb,

keskenyebb-szélesebb, több-kevesebb),

- sorba rendezések mennyiségi tulajdonságok szerint (tőszámok, sorszámok),

- sorba rendezések egyéb szempontok szerint,

- halmazok elemeinek leszámlálása (több-kevesebb, ugyanannyi),

- halmazok keletkeztetése (hozzátevés, elvétel, egyenlővé tevés a tízes számkörben),

- soralkotások, sorváltások balról jobbra, föntről lefelé (szemmozgás),

- állítások fogalmazása (igaz-hamis eldöntése),

- történetek alkotása képekről a mennyiségek figyelembevételével,

Tulajdonságok, formák, színek, méretek vizsgálata.

Geometriai tulajdonságok megfigyelése:

- építés szabadon,

- síkbeli építések síkmértani elemekből (takarások) elemek összehasonlítása, válogatása,

geometriai tulajdonságaik alapján,

38

Irányok, arányok megfigyelése: bal-jobb, alá-fölé, mellé, közé, előtt-mögött, vízszintes-

függőleges, ferde, görbe, álló, fekvő, eleje-közepe-vége, első-utolsó, fenn-lenn, felső-alsó-

középső fogalmainak, a helyviszonylatokat kifejező névutók gyakorlása. A rész és egész

viszonyának megfigyelése.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:

A gyermek:

- összehasonlít mennyiségeket (több, kevesebb, ugyanannyi, hosszabb, rövidebb

egyforma hosszú, magasabb, alacsonyabb, szélesebb, keskenyebb),

- megfelelő megállapítást tesz mennyiségi viszonyokat ábrázoló képekről,

- számol tízes számkörben,

- megnevezi a térbeli állások helyzetének irányait (jobb, bal,előtt, mögött, alatt, fölött,

mellett, között),

- válogat alakzatokat, tárgyakat, élőlényeket szempontok alapján,

- alakzatokat másol síkban, térben,

- válogat síkbeli alakzatokat tulajdonságaik szerint (kör, négyzet, háromszög),

- felismer térbeli alakzatokat.

Értékelés:

Folyamatos megfigyelés.

Kérdésekre adott válaszok helyessége, melynek szempontjai:

- Megértette- e a feladatot?

- Elvégzi-e a munkát?

- Igényel-e segítséget vagy önálló?

- Mennyi időre van szüksége a feladat elvégzéséhez?

- Milyen a megoldások minősége?

Az életkori sajátosságok és az egyéni fejlődési ütem figyelembevételével. Egymás megoldásainak

megismertetése. Az önellenőrzésre való rávezetés.

Feltételek:

A fejlesztés alapvető eszközkészlete rendelkezésünkre áll.

39

4) Testi nevelés, mindennapi testnevelés

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos

játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és

fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros

mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza. A spontán, a

szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek.

A spontán – a játékban, azon belül a szabadjátékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az

egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés mindennapján, az egyéni szükségleteket és képességeket

figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.

A tevékenységközpontú nevelési program: 55-59.oldal. A tevékenységközpontú programban leírtak

mellett, azt kiegészítve:

Cél:

- Az egészség megóvása, egészséges életmód erősítése.

- Testi képességek alakítása, fejlesztése (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség).

- Harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakítása.

- A légző-, keringési-, csont- és izomrendszer teljesítőképességének növelése.

figyelemmel a mozgásfejlődés lépcsőfokaira.

- Helyes testtartás kialakítása, tartáshibák prevenciója.

- A növekedés elősegítése, a vázizomzat erősítése.

- Mozgáskoordináció alakítása.

- A nagymozgások, a rugalmasság fejlesztése.

- A térbeli, időbeli tájékozódó-képesség fejlesztése.

- A szem-, kéz-, láb koordinációjának fejlesztése.

- Ritmusérzék fejlesztése.

- A testrészek megismertetése, testséma ismerete.

- Közösségi magatartás fejlesztése: társra figyelés, koordinációs képesség,

egészséges csapatszellem kialakítása.

- Kitartás, türelem, fegyelem, konfliktuskezelés, együttműködésre nevelés.

- Együttműködéshez szükséges készségek fejlesztése.

Feladat:

Sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formák, játékok

biztosítása. Mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása.

Tartalom:

A mozgásfejlesztés a mindennapos testnevelés és a kötött, tervszerű foglalkozások rendszerében, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára megvalósul.

40

Játékok:

szerep,- utánzó,- futójátékok,

szabályjátékok, küzdőjátékok (húzás, tolás, emelés)

Rendgyakorlatok:

egyenes testtartás, vonal és köralakítás, fordulatok meghatározott irányokba,

Gimnasztika- szabadgyakorlatok:

kartartások, nyakizom gyakorlat, - kar, - láb, - és törzsmozgások, testhelyzetek,

kéziszer-gyakorlatok (bot, babzsák, szalag, karika, labda)

Járások, futások:

természetes járás irányváltásokkal,

speciális járások, állatjárások utánzása,

ritmusra járások,

futás egyenes vonalban és irányváltásokkal, lassítás - gyorsítás,

akadályok leküzdése,

versenyfutás, Szökdelések, ugrások:

helyben és haladva (páros lábon, váltott lábbal), akadályokon át (le, fel, át),

Dobások, labdás gyakorlatok: labdafogások, labdaészlelés, labdagurítások, labdavezetések, labda fel, - és ledobások (alsó és felsődobások), labdahajítások,

Támasz, - függés, - és egyensúlygyakorlatok:

talajon (csúszás, mászás, kúszás egyensúlyozás), padon, zsámolyon, bordásfalon, vízszintes és függőleges irányban, gurulások, egyensúlyozás emelt szeren (pad)

Foglalkozások a szabadban:

téli játékok (hógolyózás, szánkózás),

atlétikai vonatkozású gyakorlatok,

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:

A gyermek:

o Képes babzsákkal a fején egyensúlyozó járásra a padon.

o Tud rövidebb távon egyenletes iramban futni.

o Versenyjátékokban betartja a szabályokat.

41

o Tud ütemtartással járni.

o Tud helyben labdát vezetni.

o Tud egykezes felső dobással célba dobni.

o Tud gurulóátfordulást végrehajtani előre.

o Szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban.

o Tud néhány mozgásos játékot irányítás nélkül játszani.

o Tud térben tájékozódni, ismeri az irányokat.

Értékelés:

- Folyamatos megfigyeléssel. - A hibás elemek javításával, a testtartás és a mozgáselemek korrigálásával. - Motiválásokkal a helyes végrehajtások és az előnyös viselkedésformák (bátorság,

tolerancia, segítőkészség, kudarc elviselése stb.) kiemelésével.

Feltételek:

A testi fejlesztéshez szükséges eszközök és szerek gazdag tárával rendelkezünk. Tornatermünk és

felszerelése:

- TINIKONDI

- Geiswald többfunkciós tornapad,

- trambulinok,

- bordásfal,

- tornapadok, szőnyegek,

- kenguru labdák, léglabdák, kis- és nagyméretű labdák (a gyermekek számának

megfelelően),

- Wesco - képességfejlesztő játékok: karikák, topogók, téri tájékozódást fejlesztő lapok.

Udvari mozgásfejlesztő játékaink:

- mászókák, libikókák, hinták, csúszdák,

- kéziszerek: gyűrű, nyújtó, mászókötél, kötélhinta,

- mászóháló,

- mászóhíd, mászóvár.

Feladatunk:

A meglévő eszközeink, létesítményeink folyamatos karbantartása, javítása, cseréje.

42

Udvari élet

Nevelési célunk:

- Az óvodás korú gyermekeink testi és lelki szükségleteinek kielégítése

- Az egészséges életvitel megalapozása, szokásainak kialakítása.

- A szabadban történő rendszeres és sokoldalú mozgástevékenység biztosítása.

- A gyermekek minél több időt tölthessenek a szabad levegőn, függetlenül az időjárástól.

- Az udvari élet egységes szokás- szabály rendszerének kialakítása.

A fejlesztés várható eredményei az óvodás kor végére:

- Elsajátítja a természetes mozgások elemeit.

- Fejlődnek testi és értelmi képességeik.

- Szociális képességeik pozitív irányban alakulnak.

- Munkához való viszonya formálódik.

- Az udvar eszközeit, berendezéseit rendeltetésszerűen használja.

- Képes saját maga és társai testi épségére vigyázni

- Az udvar élőlényeit óvja, gondozza.

- Ügyel környezete tisztaságára.

- Ismeri és betartja az udvari életre vonatkozó szokásszabályokat.

Értékelés:

Folyamatos megfigyeléssel a fejlesztés várható eredményeiben megfogalmazottak alapján.

Feltételek:

Folyamatos feladatunk a meglevő játékaink felülvizsgálata, állagmegóvása, újak beszerzése

lehetőségeinkhez mérten.

Homokozás

- A homokozóból nem szabad a homokot kihordani. - A nagy homokozó lapáttal, kisautókkal csak a homokban játszunk. A többi

homokozó játékot használhatják a gyermekek az udvar más részein is, termények gyűjtögetésére, szerepjátékokban.

- Sorakozó előtt a homokozó játékokat tegyék a helyére.

43

Labdázás

- Labdázni lehetőség szerint a kijelölt területeken lehet.

Csúszdázás

- A csúszdán terpeszben vagy állva csúszni nem szabad. - Minden esetben meg kell várni, hogy aki lecsúszott a csúszdán, az felálljon, csak az

után csúszhat a következő gyerek. Az udvari tevékenységek gyermekekre gyakorolt fejlesztő hatásai Természetes mozgások, mint:

o kúszás o mászás o csúszás o járás o futás o fellépés o lelépés o dobás o fogás o ütés o húzás o tolás o szökdelés o ugrás o gurulás o függés o lengés

Testi képességek, mint:

o koordinációs képesség o egyensúlyozás, mozgásérzékelés o ritmusképesség o tempó o ritmusérzék o reakcióképesség o mozgékonyság o hajlékonyság o lazaság o erő o gyorsaság o állóképesség

44

Az udvaron végzett mozgások: - Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét, - Fontos feladata az egészség megőrzése, megóvása. - Felerősíti és kiegészíti a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. - A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntés- és alkalmazkodóképességet, és a személyiség akarati tényezőinek alakulását.

Alakítják a szocializációs képességeket, mint:

o Összetartozás érzése. o Különböző teljesítmények megtapasztalása. o Egyéni sikerek elismerése. o Versenyszellem alakítása, önismeret gazdagítása. o Egészséges életmód igényének megalapozása. o Értékrend alakítása közös élményeken keresztül. o A siker élményének elmélyítése. o „Jól érzem magam” érzése.

Fejlesztik az értelmi képességeket, mint:

o Ismeretek gazdagítása. o Megfigyelés. o Összehasonlító képesség. o Következtető képesség. o Tapasztalatszerzés. o Emlékezet gazdagítása. o Vizuális élmények befogadása. o Esztétikai élmények gazdagítása. o Szókincsbővítés. o A természet védelmére nevelés. o Viselkedési formák gyakorlása. o Az ember és a természet kapcsolatának megtapasztalása. o Az ember természet alkotó tevékenysége- építés, rombolás

megtapasztalása. o Tájékozódó képesség.

Teret nyújt a hagyományápolásra, ami óvodai programunk helyi sajátossága. A gyermekek környezetét (természetesen az udvart is) úgy alakítjuk, hogy tükrözze a népi hagyományokat. Erre jó példa a babaház decsi hagyományőrző berendezései, az udvar népi motívumokkal díszített fajátékai, a népi gyerekjátékok, dalos körjátékok udvaron történő játszása.

Az óvodáskor végére elérendő célok

Ebben az életkorban a gyermekek mozgástempója gyorsabb. A kúszás, mászás, csúszás és kapcsolt változataiban a kar szükségszerűen végzett támasz és kísérőmozgását, valamint a láb elrugaszkodását és lendítését folyamatosan végzi. Minden nehézség nélkül felmásznak rúdra, kötélre. Az ütemtartásos járás nem jelent nehézséget számukra. Váltott lépésű járással

45

egyensúlyoznak 15 cm széles gerendán. Húzás, tolás keretében tolóerejüket a mozgásban lévő teherhez igazítják. Futás közben jó testtartás és kifejezett repülési szakasz figyelhető meg. Nekifutással történő ugrásnál a futásban nyert energiát felhasználják az ugrás teljesítménynél. Leugrások esetén rugalmasan fognak talajt. Távolba dobásnál egykezes, illetve kétkezes hajító mozgást végeznek. Céltárgyakat vízszintes valamint függőleges célba dobási móddal eltalálnak. A labda elfogásánál a társ dobását figyelemmel kísérik, és a fogómozgást a labda röppályájához igazítják. Függő szereken is képesek saját testüket lengésbe hozni, testsúlyukat megtartani.

46

A NEVELÉS TERVEZÉSE

A tevékenységközpontú program 60-66 o. mellett, azt kiegészítve:

Valljuk, hogy az óvodai nevelőmunkának jól átgondoltnak kell lennie, amely mindenkitől

tudatos felkészülést igényel. A jó terv szabadságot, rugalmas alkalmazást, a gyerekekhez való

igazodást biztosít. Segíti a folyamatok célirányos, célszerű egymásra épülését.

Olyan tervezés kell: - ami nem növeli az írásbeli munkát, - segíti a gyerekek fejlődési ütemének nyomon követését, - jelzi a fejlődésbeli lemaradást, - biztosítja a HHH gyermekek egyénre szabott felzárkóztatását, tehetséggondozását, - láttatja az egyénhez kötődő feladatokat, - mutatja az egyén és a csoport elmozdulásait,

A HHH gyermekek egyéni fejlesztési naplójában meghatározott feladatok végrehajtása fejlesztőpedagógiai módszerek alkalmazásával.

A tevékenységben megvalósuló tanulás

- Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett

tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le

az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és

szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett

tevékenységi formában, szervezeti és időkeretekben valósul meg.

- Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése,

tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet

megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire.

- A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet

foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

Az óvodapedagógus a tanulás irányítás során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a

gyermek személyiségének kibontakozását.

47

Egészségfejlesztési program

Az egészség fogalma Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. Az egészség tehát a szellemi egészség, a lelki egészség, és a testi egészség állapotának egyensúlya. Egészségünket meghatározza makro-, és mikrokörnyezetünk, a szociális érzékenységünk, személyi kapcsolataink és öröklött tulajdonságaink. Az egészség összetevői szoros kölcsönhatásban állnak egymással. A test és a lélek harmóniája vezet az egészséges és kiegyensúlyozott élethez. Erre a harmóniára való törekvés képezi az egészséges életmód lényegét. Alapelvek

- Elfogadjuk a gyermeki személyiség jellemzőit. - Kerüljük a megkülönböztetést. - Törekszünk a stresszmentes légkör megteremtésére. - Előtérbe helyezzük az egészségnevelést. Az egészségfejlesztés célja

20/2012. ( VIII.31. ) EMMI miniszteri rendelet 128§ (2) bekezdése alapján a teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az óvodában eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a mindennapokban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A helyi pedagógiai program részét képezi az egészségfejlesztési program. Az egészségfejlesztés feladatai

A célokból a következő feladatok adódnak: - egészséges táplálkozás, - mindennapos testmozgás, - testi-lelki egészség fejlesztése, - viselkedési függőségek megelőzése, - bántalmazás megelőzése, - baleset megelőzés és elsősegélynyújtás, - személyi higiéné, Törekszünk a munkavégzéshez ideális légkör megteremtésére. Megteszünk mindent annak érdekében, hogy nevelésünk a gyermeki személyiség egészére irányuljon. Nevelőmunkánk során figyelembe vesszük az egyéni képességeket. Az egészség értelmezése óvodánkban

Az egészség – óvodás korban is – szomatikus, pszichikus, szociális elégedettséget, harmóniát jelent. Az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége a gondozás, amely magába foglalja a gyermek személyi, környezeti és pszicho higiéniáját. A kisgyermek olyan szükségleteit elégíti

48

ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetének, egészséges életmódjának kialakulásához és megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. Az egészséges személyiségfejlődés egyik legfontosabb feltétele az óvodapedagógus és gyermek közötti jó kapcsolat, valamint a családdal, az egészségügyi hálózattal való szoros, rendszeres kapcsolattartás. A gyermekek értékválasztása elsősorban a családtól függ, ezt az óvoda csak kismértékben tudja befolyásolni. Szép környezetű faluban élve gyermekeinknek lehetőségük van természet közeli életre, nagy részükre jellemző mégis a mozgásszegény életmód, a rendszertelen táplálkozás, a kialvatlanság. Megnőtt a deviáns hatások és a médiák befolyása is. Az elmondottak indokolják az egészségnevelési program létjogosultságát. Fejlesztési tartalmak az egészséges életmód kialakítására A helyes életritmus

Az óvoda napirendje segíti a gyermek biológiai ritmusának követését, biztosítja az aktivitás és pihenés helyes arányát, hogy oldott, kellemes légkörben szívesen, sokoldalúan tevékenykedjen. Egészséges táplálkozás

Az egészséges életmód könnyen betartható, ha odafigyelünk a táplálkozásra, mozgásra, rossz szokásainkra. A növekedés és fejlődés egyik legfontosabb feltétele a táplálkozás. Gyermekkorban a tápanyagok nemcsak a játék, a mozgás vagy más tevékenység során elfogyasztott energiát pótolják, hanem a növekedéssel járó testépítést is biztosítják. Az étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos, az egészségtelenül és rendszertelenül táplálkozó gyermek is. Fontos, hogy mit, mennyit, hogyan, mikor eszünk. Naponta legalább ötször étkezzünk egészséges ételeket. Elengedhetetlen a zöldségek, gyümölcsök, rostban gazdag élelmiszerek, teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása. Az óvodai étkeztetés milyensége és mennyisége kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A kulturált étkeztetés lehetőségének biztosítása segíti nevelő munkánkat. Óvodánkban a gyermekek 100%-a veszi igénybe az étkezési lehetőségeket. Az étkeztetés szervezésével igyekszünk kellő időt biztosítani a tízórai, ebéd, uzsonna elfogyasztására, az egész nap folyamán biztosított a folyadék. Figyelembe vesszük a gyermekek tempóját, egyéni szükségleteit. A speciális étkezési igényű gyermekek óvodai ellátása biztosított. A heti étrend összeállításában részt vesz az óvodavezető és az élelmezésvezető. Az étrend kialakításának fő szempontja az egészséges táplálkozásra való törekvés, valamint a gyermekek ízlése, igénye, a változatosság, a megfelelő tápanyag-összetétel biztosítása. Így törekszünk a gyermekek, közvetve a családok táplálkozási szokásainak alakítására. Naponta biztosítunk gyümölcsöt a szülők segítségével. Zöldség- és gyümölcssalátát is készítünk. A nevelési év folyamán egészségnapokat tartunk, melyekre szakembereket hívunk, akik a szülőknek előadást tartanak az egészséges életmóddal kapcsolatos témában. Csoportonként a gyermekekkel együtt készítünk egészséges alapanyagból ételt, amit a szülőkkel együtt fogyasztanak el a gyermekek. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kialakítása

Az egészségfejlesztő óvodai program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Azt tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal járó technikai fejlődés az embereket olyan életmódra kényszeríti, amely a mozgásszegény életmód

49

kialakulásához, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet. Az óvodai testnevelés keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Óvodánkban elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezzük a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítésével alapozzuk meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden tevékenységhez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden gyermeknél másként alakul, ezért folyamatos megfigyeléssel, testsúly, testmagasság mérésével segítjük az egyéni sajátosságok feltárását. A gyermekek gondozásának záloga az óvodapedagógus és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek csak azoktól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte viselkedéssel közelednek hozzájuk és tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett ismerhetjük meg a gyermekek igényeit, családból hozott szokásait. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítjuk. A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel a dajka és gondozónő bevonásával együtt végezzük a teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat, testápolási szokásokat, öltözés, vetkőzés, önkiszolgálás sorrendjét. A testápolási, étkezési, öltözési szokások-szabályok kialakítását vizuális jelek segítik. A szokások végzése közben sokat beszélgetünk a gyermekekkel, kérésükre segítséget nyújtunk nekik. Az óvodapedagógus a szülőkkel együttműködve végzi a gondozási-nevelési feladatokat. Tevékenytettető tapasztalással tanulják meg az ismereteket. A gyermekek gondozásakor megértő, meghitt viszony kialakítására törekszünk, így ők is elfogadnak bennünket. A fokozatosság betartásával arra törekszünk, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. A helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően a családdal együttműködve alakítjuk ki. A gyermekek tisztaságigényének kialakításához szükséges alapvető feltételeket biztosítjuk. Minden gyermeknek saját törölközője, fésűje, fogápolási felszerelése van. Papír zsebkendőt a csoportokban mindenki által hozzáférhető helyen biztosítjuk. Ezeket a tevékenységeket / kézmosás, fogmosás, orrtörlés, mosdóhasználat / bármikor szükségleteiknek megfelelően, önállóan elvégezhetik, ügyelünk itt is a fokozatosság betartására. Az eltérő szociokulturális körülmények között élő gyermekek otthoni szokásai is eltérőek lehetnek a többi gyermekétől. Nekik a feltételeket mindenképpen biztosítjuk az esélyegyenlőség érdekében. E fejlesztési terület szolgálja a gyermek időjáráshoz és egyéni hőérzetéhez alkalmazkodó helyes igényszint kialakítását. Az öltözködésnél a rétegességet hangsúlyozzuk a szülők körében is. Fontosnak tartjuk, hogy ruházatuk tiszta, ízléses és praktikus legyen és ezt önmaguk is igényeljék. Ha melegük van, levetkőznek. A szellőztetést többször elvégezzük nap közben. Pihenéskor pizsamára vetkőznek. A szülők általában túlöltöztetik a gyermekeket. Próbáljuk meggyőzni őket a helyes öltözködésről. A váltócipő zárt, a lábról nem esik le, általában szandál vagy cipő. Arra törekszünk, hogy önállóságukat fejlesszük, tisztaság igényüket kialakítsuk, sok játékkal, szimbólumok segítségével, példaadással, gyakorlással. Fontosnak tartjuk a bemutatást kísérő magyarázatot, állandó ellenőrzést, segítségnyújtást, szóbeli irányítást. Dicsérettel, értékeléssel rögzítjük jó cselekedeteiket, helyes munkavégzésüket. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme óvodai életünknek. A mozgásszervek fejlődéséhez és az élettani szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlen a lehetőség szerinti szabad levegőn történő irányított és kötetlen, rendszeres mozgás. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolhatják a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön, emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítését változatos udvari játékokkal, sokféle, sokirányú mozgásos szabályjátékokkal, népi dalos játékokkal és körjátékokkal biztosítjuk. A

50

szervezett séták is hozzájárulnak a gyermekek mozgásszükségletének kielégítéséhez. Óvodánk tornaszobával rendelkezik. A 6-7 éveseknél kiemelten fejlesztjük többek között a finommotorikát. Ez elsősorban az írás elsajátításánál a kézizmok koordinált mozgatására hat. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon az óvodában, az alábbi feladatokat valósítjuk meg: - A mindennapi testnevelésen valamennyi gyermek részt vesz, melynek helye, csoportszoba, tornaszoba, udvar.

- Minden testnevelés foglalkozáson van gimnasztika, a helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag, légző gyakorlat.

- A testnevelés anyaga a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartását veszi alapul. - Minden testmozgási alkalom jelentsen örömöt, sikerélményt még az eltérő adottságú

gyermekek számára is. - A testnevelés és mozgás személyiségfejlesztő hatása minden testmozgási programban

érvényesüljön. - A testmozgási program figyelembe veszi a helyi sajátosságokat, hagyományokat, tartalmaz néptáncot, úszásoktatást, gyógytestnevelést - A mozgás összességében feszültség levezető, stresszoldó, lazító hatású, így a gyermekek

személyiségfejlődését pozitívan befolyásolja - A testnevelés foglalkozásokon a balesetmentes külső feltételek biztosítása érdekében a

gyermekek testnevelési ruházatot viselnek / rövidnadrág, póló, megfelelő cipő /. . A rendszeres mozgás az egészséges életmód egyik meghatározója. Ezáltal tartjuk karban izmainkat. Ez mellett az egyik leghatékonyabb betegségmegelőző orvosság, mely javítja az életminőséget és közérzetünket. A friss levegőn végzett légző gyakorlatok felfrissítenek, csökkentik az idegességet. A helyes táplálkozással és testmozgással le lehet küzdeni a napi stresszt, amihez szükséges a pihenés, alvás. A mindennapi mozgás után a gyermekeknek is szükségük van hosszabb-rövidebb ideig tartó pihenésre, alvásra. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk az optimális feltételeket / szellőztetés, csend, nyugalom /. Mesével, énekkel, halk zenével csendesítjük le és nyugtatjuk meg a gyermekeket. Ismerjük a gyermekek alvásigényét. A különböző alvásigényeket figyelembe vesszük, nem erőltetjük az alvást. A 6-7 éves gyermekeket ezzel is előkészítjük az iskolások napirendje szerinti életre. A gyermek élete az ébrenlét és az alvás ritmusában zajlik. Mivel szervezete a különböző tevékenységek által elfárad, pihenéssel kell reagálnia. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése

A betegség a testi-lelki-szellemi egyensúly felbomlása. A betegség lehet örökletes, szervi eredetű vagy sérülésből eredő, lelki eredetű. A betegség a stressz lelki-pszichés problémákra vezethető vissza. Oda kell figyelnünk testünk és lelkünk jelzéseire. Inkább előzzük meg a bajt, mint betegek legyünk. A fertőzések elterjedését, a betegségek megelőzését gyakori fertőtlenítéssel, szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, saját tárgyak használatával igyekszünk elkerülni. Az óvodában megbetegedett gyermekeket elkülönítjük, és értesítjük a szülőket. Amíg megérkeznek, gondoskodunk a gyermekről. A gyermekek egészségének megőrzéséhez fontos, hogy edzettek legyenek, ezért minden évszakban sokat tartózkodunk a friss levegőn, futkározhatnak, szabadon mozoghatnak, nyáron szükség szerint zuhanyozási lehetőséget biztosítunk. Télen az időjárásnak megfelelően közösen csúszkálunk, szánkózunk, hógolyózunk, hóembert építünk, futkározunk. A szabad levegőn végzett mozgás fokozza a szív jó vérellátását, fejleszti a rugalmasságot és állóképességet. Sokat kirándulunk, sétálunk.

51

Viselkedési függőségek, bántalmazás, baleset-megelőzése, elsősegélynyújtás

Az óvodába történő felvétel után igyekszünk minél rövidebb idő alatt, minél alaposabban megismerni a gyermekeket, és családjukat. Családlátogatás alkalmával anamnézist készítünk a gyermekekről. Megismerjük az otthoni környezetet. Beszélgetés közben a szülők és gyermekek viszonyáról, szokásaikról ismereteket szerzünk. Óvodába lépés után is figyelemmel kísérjük az otthoni élet alakulását. A gyermekek az óvodában sokszor a szüleik viselkedését leutánozva agresszív magatartást tanúsítanak. Sajnos sok családban előfordul az agresszivitás, bántalmazás, italozás, a munkanélküliség, kilátástalan anyagi helyzet, megélhetés nehézségei miatt. Az óvodapedagógusoknak az ilyen családokból jött gyermekekre jobban oda kell figyelniük. Az óvoda feladata a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetésében való együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, és más intézményekkel, hatóságokkal. Ha az óvodapedagógus deviáns viselkedést, vagy bántalmazást észlel, értesíti az intézményvezetőt, aki z óvodai gyermekvédelmi felelőssel felveszi a kapcsolatot. Esetmegbeszélés kapcsán próbálják feltárni azokat a lehetséges okokat, amelyek ehhez a viselkedésformához, bántalmazáshoz vezettek. A veszélyeztető okok pedagógiai eszközökkel való megszüntetésének hiánya esetén meg kell keresni a gyermek- és családvédelmi szolgálatot.

Baleset megelőzéssel, elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatok

A nevelési-oktatási intézményben a gyermek testi épségének megóvása és erkölcsi védelméről való gondoskodás kiemelt feladat. Az intézményben történő belépéstől, az intézmény elhagyásáig terjedő időben, továbbá az intézményen kívül tartott kötelező rendezvényeken, programokon biztosítani kell a gyermekek felügyeletét, védelmét. Óvodánkban a nyitva tartási időben óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Olyan környezetet biztosítunk a gyermekeknek, amely biztonságos, balesetmentes. Feladatunk balesetbiztonsági szokások, magatartási formák kialakítása, a biztonságra való törekvő viselkedés fejlesztése. Séták alkalmával mindig megbeszéljük, a helyes gyalogos közlekedés szabályait. Felhívjuk a figyelmet a balesetveszélyekre. Foglalkozások alkalmával beszélgetünk a közlekedési szabályokról, rögzítjük az ismereteket. Rendőr segítségével tájékoztatjuk a gyerekeket arról, hogy milyen veszélyek leselkednek rájuk, és mi a teendő az elkerülésükre, vagy ha baj történik, a megoldásra. A közúti balesetek mellett a mérgezés, fulladás veszélyeire, az égés, áramütés, esés veszélyeire is felhívjuk szükség esetén a figyelmet. A csoportszoba berendezéseit úgy alakítjuk ki, hogy elkerüljük a baleseteket. Azokat a játékokat, amelyek megrongálódtak, kiiktatjuk. Az udvari játékok alá homokot teszünk, hogy ha véletlenül leesik valaki, akkor ne történjen nagyobb baj. A csoportban lévő nagyobb szekrényeket a falhoz rögzítjük. Az óvoda bejárati ajtaját napközben zárva tartjuk a gyermekek biztonsága érdekében. Ha balesetveszélyt észlelünk, megtesszük a szükséges intézkedéseket. Kisebb sérülések esetén elsősegélyben részesítjük a gyermeket, majd tájékoztatjuk az óvodavezetőt, a szülőt. A nyilvántartási és tájékoztatási kötelezettségnek eleget teszünk. A gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges, esztétikus környezet biztosítása

Óvodai nevelésünk célja óvodás korú gyermekeink testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül az egészséges életvitel megalapozása, szokásainak kialakítása. Az óvodás korú gyermek lételeme a mozgás. Az óvodai nevelés folyamatában a mozgás a gyermek egészséges testi, mozgás és személyiségfejlesztését szolgálja. Célunk a szabadban történő rendszeres és sokoldalú mozgástevékenység biztosítása. Arra törekszünk, hogy a gyermekek minél több időt

52

tölthessenek a szabad levegőn, függetlenül az időjárástól. A lehetőségeket figyelembe véve igyekszünk olyan esztétikai színharmóniát árasztó, gazdag tárgyi környezetet kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását. Udvaron végezhető tevékenységek: - Játék, - Kezdeményezések, foglalkozások, - Munka jellegű tevékenységek, - Étkezés, - Levegőzés. A szabad mozgás feltételeinek megteremtése nevelőmunkánk alapja. Ezért az udvar berendezése során törekszünk, hogy a különféle természetes és mesterséges környezeti tárgyak, eszközök más-más mozgásfejlesztést motiváljanak. A gyermekek szabad mozgását, edzését különböző ügyességi játékokkal, mászókákkal az óvoda udvarán, és a csoportokban a különböző tevékenységekhez a biztonságos eszközöket, kellékeket biztosítjuk. Célunk, hogy a gyermekek olyan környezetben legyenek, ahol a szükséges mozgás és cselekvés vágyát maximálisan kielégíthetjük. Óvodánk két különálló, tágas udvarrésszel, sokféle lehetőséget nyújt a változatos játéktevékenységekhez. Esztétikai szépségét a nagy zöld gyepfelület és a sok fa adja. Talajfelülete változatos, füves, homokos, betonos részek váltják egymást. A fák a melegben árnyékot biztosítanak. Mivel mindkét udvart több csoport is használja, valamint a nyári időszakban összevont csoportok működnek, fontos az udvari élet egységes szokás-szabályrendszerének kialakítása. Az óvoda dolgozóinak feladata

- Az udvaron minden óvodapedagógus és dajka minden gyermekre köteles figyelni,

függetlenül attól, hogy melyik csoportba jár a gyermek. - Mire a gyermekek kimennek az udvarra, a dajkák készítsék ki a homokozó játékokat, a

homokot a karbantartó szükség szerint ássa fel és locsolja meg. - Délután, mielőtt a zárós óvodapedagógus és dajka egyedül marad a gyermekekkel, a

játékokat be kell pakolni az udvarról. - A dajkák feladata, hogy az egész nap folyamán biztosítsák a gyermekek számára a kellő

mennyiségű ivóvizet. - A nagyudvaron található babaház rendben tartása minden óvodapedagógusnak és dajkának

egyaránt kötelessége. - A lengőhintánál mindig szükséges óvodapedagógusi felügyelet. - A tornaszoba felszereléseit nem visszük ki az udvarra. Kivétel: hullahopp karika, trambulin,

labda. - A délelőtt folyamán mindenki használhatja a csoportjához legközelebb eső ajtót. A délutáni

udvari játék során azonban, a gyermekek biztonsága érdekében udvaronként csak egy ajtó lehet nyitva. Ezt az ajtót a gyermekek számára is jól látható táblával jelöljük.

- Mielőtt bejövünk az udvarról, a homokot ki kell önteni a cipőből, a cipőt, ruhát le kell tisztítani, lábakat le kell törölni.

53

Gyermekekre vonatkozó szabályok

- Egymás és saját testi épségére fokozottan figyeljenek! - Egymást lökdösni és taszigálni nem illik. - Az udvarra érkezéskor köszöntsék a már kint lévő gyerekeket és felnőtteket. - A szemetet mindig a kukába kell dobni. - Szóljanak lehetőség szerint a saját óvónőjüknek,(ha erre nincs mód, bármely felnőttnek) ha

bemennek valamiért az udvarról. - A gyermek hazavitelét az érte jövő hozzátartozó az udvaron lévő óvodai dolgozónak jelezze. - Fát, bokrot tépni még a terméséért sem lehet, a terméseket a földről gyűjtögessék. - Vigyázzanak az udvar élőlényeire. Semmilyen élőlénynek ne oltsák ki az életét. - A faragott padokat pihenésre és nem mászókázásra használjuk. A gyermekek védelme, biztonsága érdekében betartandó szabályok

Ezen szabályok egységes betartásával és betartatásával biztonságosabbá tehetjük a gyermekek udvari tartózkodását. Mászókázás

- Mászókára csak üres kézzel, megfelelő cipőben (papucsban, klumpában,magas-

talpú szandálban nem) kesztyű nélkül mászhatnak fel. - A mászókákon kapaszkodva mászhatnak. Kapaszkodás nélkül, egyensúlyozva

végigmenni csak abban az esetben lehet, ha az óvónő ezt külön engedélyezi és jelen van.

- A hintás mászókát mindenki fejlettségének megfelelően, óvónői felügyelet mellett használhatja.

- A várba felmenni csak a feljárón lehet. Az oldalán felmászni, korlátjára kiülni nem szabad.

Hintázás

- A hintára várakozók a hinta mellett kissé távolabb várakozzanak. - A fa mérleghintán óvónői felügyelettel egyszerre több gyermek is hintázhat. - Középen állva is lehet hintázni, ha felnőtt figyelemmel kíséri. - A rögzített mérleghinta használható egyensúlyozásra is. - A kötélhintát nem szabad becsavarni. - Kettőnél több gyermek egyszerre nem tartózkodhat egy kötélhintán. - Keresztbe lendíteni a hintát nem szabad. - Egymást csak óvónői felügyelet mellett hintáztathatják.

54

Sárközi hagyományok ápolása óvodánkban

Sárközben élni gyökerek nélkül nem lehet. Körülvesz, átölel minket a múlt. Tudjuk, ma már más

világ van, mint nagyszüleink, dédszüleink idején: mások az emberek, más az életmódjuk,

gondolkodásuk, környezetükhöz és egymáshoz való viszonyuk.

Annak idején a lét feltétele volt, hogy az idősebb generáció tudását átadja a fiatalabbaknak. A

régi falusi világban a gyerekek állandó részesei voltak szüleik, nagyszüleik életének, így a

paraszti kultúrát természetes módon sajátították el. Ma a megváltozott körülmények között

nekünk – a ma felnőtteinek, pedagógusainak – tudatosan kell őriznünk elődeink hagyományait,

vigyáznunk kell arra, hogy a fennmaradt értékek a jövőben se vesszenek el.

A helyi intézményes gyermeknevelés óta (első gyermek menedékház: 1891., első óvoda: 1897.) jelen van az nevelési- oktatási munkában a hagyományok őrzése. A pedagógusok belső indíttatásra, családi, közösségi élmények alapján a mindenkori kötelező nevelési program nevelési-oktatási területeihez gyöngyszemekként fűzték a tanult és megismert helyi néprajzi elemeket. Mint falun élők, mindig is természetközelben lehettünk, így a gyerekekkel folyamatosan figyelemmel kísérhettük az állatok, növények életét: gólyát, fecskét köszönthettünk, katicabogarat röppenthettünk, szőlőt szedhettünk, kukoricaaratást nézhettünk, böngészhettünk… Munkaközösségi foglalkozások keretén belül az óvónők megtanulták a sárközi gyöngyfűzés, a tojásfestés, a szövés, fonás, agyagozás, csuhézás, kosárfonás, szalmadísz készítés technikáját. A megismert eljárásokat az erre elhivatott óvónők beépítették az éves ütemtervbe a csoport adottságait figyelembe véve. A mesterfogások tanulásával párhuzamosan a helyi adatközlőktől, szakirodalmakból, archív felvételek felhasználásával néprajzi hagyományokhoz kapcsolódó írások, publikációk, szakdolgozatok tanulmányozásával bővítettük néprajzi ismereteinket. Az így rendelkezésünkre álló ismeretanyagból összeállítottunk, az évszakok láncára felfűztünk minden hagyománybeli emléket és beillesztettük éves tervezésünkbe. Célok:

- A még élő és még adatközlőktől vagy írásokban fellelhető sárközi népszokások tárgyi és

szellemi értékeinek, emlékeinek a 3-7 éves gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő

alkalmazása:

A sárközi nép ünnepeinek – naptári ünnepek, gazdasági ünnepek, az emberi élet

ünnepei, emlékünnepek – megismerése.

Az ünnepekhez, jeles napokhoz, mindennapokhoz kapcsolódó népszokások

(szokás-énekek, táncok, kapcsolódó tevékenységek, jellemző ételek, résztvevők,

ruházat, kellékek) felelevenítése.

A sárközi népviselet darabjainak (ünnepekkor és a mindennapokban, illetve

korosztályon ként viselt ruházat és kiegészítők), azok elnevezéseinek

megismerése.

A paraszti élet berendezési és használati tárgyainak, a régi építészetnek

megfigyelése.

A sárközi népzene, néptánc, népdalok, népköltészet szeretete.

A sárközi kismesterségek megismerése, a technikák gyakorlása: szövés, fonás,

varrás gyöngyfűzés, agyagozás, tojásfestés

55

- Esztétikai értékítélet fejlődése.

- Közösségi érzés formálása a közös tevékenységek, közös játékok által. Az „ÉN”

megerősödése mellett a „MI” megtapasztalása. Identitástudatuk alakulása.

Hazaszeretetük, magyarságtudatuk, szűkebb hazájukhoz, a Sárközhöz való kötődés

erősödése.

- A népi kultúra természetközelisége által a természethez való kötődés, természetvédő

szemléletmód kialakulása.

- A társadalmi környezethez való pozitív viszony, viselkedési formák kialakulása.

- A tevékenykedtetés során testi, értelmi képességeik fejlődése.

- Anyanyelvük minél jobb megismerése, a népi kifejezésekkel, szófordulatokkal való

találkozás által szókincsük gazdagodása.

- A hagyományőrző tevékenységek rendszerének, mint folyamatnak a felismerése,

néphagyományőrző szemléletmód alakulása, tudatosulása.

Hagyományőrző tevékenységeink színterei:

- Komplex foglakozások, játékidő

- néptánc foglalkozások

- decsi Tájház: építészet, szoba-belsők, bútorzat, használati tárgyak, népviseletek,

sárközi hímzések, szőttesek megtekintése

- Faluház: Sárköz népművészetét bemutató kiállítások, hagyományőrző együttesek

műsorainak megtekintése, táncházak szervezése

- Babamúzeum

- Kirándulások: Cserenc, decsi hegy

Hagyományőrző tevékenységeink:

ŐSZ

Szeptember:

Szőlőérés, szüret

Szőlőőrzés Sárközben: párosítók. Szőlős népi játékok játszása.

Szőlőkóstolás, must készítése. Szőlő aszalása.

Szüreti felvonulás-faluszintű hagyomány

Szüreti táncház szülők bevonásával.

Szüreti sárközi népdalok.

Szeptember, október:

Almás, diós tevékenységek: almaszedés, dióverés, diótörés, kóstolás. Almás, diós ételek

készítése. Hagyományos eltartási technikák: gyümölcsaszalás, befőzés, cukorban lerakás, zabban

érlelés.

Almás, diós népi játékok játszása, mondókázás.

56

Káposzta: savanyú káposzta készítés.

Sárközi népdalok.

Szent Mihály napja ( szeptember 29. ) Szokások felelevenítése: vásár, állatok behajtása.

Vásáros, állatos játékok, kézműves foglalkozások. Szokásénekek.

Október:

Termések gyűjtögetése, barkácsolások.

Barkácsolás krumpliból, gesztenyéből, gyékényből, mákgubóból, száraz virágokból és más

gyűjtögetett termésből: krumpli-disznó, tündér, különböző ember- és állatfigurák…

Játék a magunk által készített játékszerekkel.

Kukoricás tevékenységek: kukoricaaratás, böngészés: kukoricaszár, kukoricacső.

Kukoricamorzsolás, játék a kukoricaszemekkel.

Barkácsolás szárból, csutkából, csuhéból: lovacska, kismalac, kerítés, babák…

Háziállatok etetése.

Kirándulás Cserencre: állatok etetése.

Kukoricadarálás, málé, prósza készítése, kóstolása. Kukoricapattogtatás.

Kukoricás népi játékok, mondókák.

Aratáshoz, kukoricához kapcsolódó sárközi népdalok, más vidékek dalai.

November:

Takarmány- és úritök felhasználása: kóstolás, barkácsolások: tök-lámpás. Állatok

takarmányozása.

Márton napja ( november 11. )

Barkácsolások.

Libás népi játékok.

Disznóvágások

Szokások felelevenítése, élmények felidézése. Disznótori alakoskodás eljátszása.

Malacos, disznóvágással kapcsolatos népmesék, népi játékok, mondókák, sárközi népdalok.

TÉL

November végétől:

Advent:

Közös gyertyagyújtás a nagy adventi koszorún minden hétfőn az óvoda folyosóján.

Készülődés karácsonyra:

Betlehem készítése a csoportokban.

Karácsonyi dekoráció készítése a folyosóra és a csoportszobákba.

December 6.: Mikulás

Mikulásvárás, találkozás a Mikulással, ajándékosztás. Kézműves tevékenységek.

Mikulásos énekek, mondókák, versek.

Luca napja (december 13.):

Luca napi hiedelmek, jósló-varázsló, gonoszűző praktikák. Luca búza vetése.

57

Lucázás: a nagycsoportos fiúk járnak csoportról csoportra, a jókívánságokért cserébe ajándékot

kapnak.

Karácsony előtt:

Karácsonyfa-díszek készítése a gyerekekkel természetes anyagokból. Beszélgetés Jézus

születéséről.

Karácsonyi énekek.

Bölcsőcskézés, betlehemes játékok a gyerekekkel.

Óvodai karácsonyi ünnepély az óvó nénik vagy iskolások szereplésével, ajándékok a

karácsonyfa alatt.

Január:

Újév köszöntők: népi énekek, népköltészeti alkotások.

Látogatás a Tájházba, és a kézműves házba.

Fonóbeli szokások, népi dalos játékok.

Népi kismesterségek gyakorlása:

Szövés, fonás a gyerekekkel.: kis tarisznyák, kis szőnyegek készítése.

Rongybaba, háromlábú baba készítése. Kézműves tevékenységek fonallal.

Agyagozás.

Gyöngyfűzés.

Február: Farsang.

Farsangi álarcok készítése természetes anyagokból, papírból.

Farsangi énekek. Táncba hívók.

Farsang farka: rongyos bál, pizsama-bál, nagy ovis farsangi bál jelmezekben.

Farsang után: vénlánycsúfolók.

TAVASZ

Március:

Tavaszköszöntés.

Természetmondókák: naphívogatók, katicabogár röppentők, gólyaköszöntők…

Tavaszi énekes népi játékok: kapuzós, bújó-vonuló, sövényfonó játékok, piliga járások,

párválasztók.

Március 15. Nemzeti ünnepünk. Kézműves tevékenységek: zászlók, kokárdák.

Séta a háborúban elesett katonák emlékére felállított szoborhoz, kis zászlók kitűzése.

Huszárénekek, lovagoltatók, katonás játékok.

Március, április:

Húsvét.

Kézműves tevékenységek: tojásfestés különböző technikákkal, a viasszal (kicával) való

tojásfestés technikájának gyakorlása. Tojásfestés természetes anyagokkal (hagymahéj),

tojásfestékkel.

Húsvéti népi játékok: tojásdobálás, gurítás, tojásvarázsló játékok.

Húsvét után: Régi szokások felelevenítése. Locsolkodás a Tájházban. Locsoló versek. Húsvéti

táncház a szülők, gyerekek részvételével.

58

Fehérvasárnap (Húsvét utáni vasárnap)

Szokások: komálás, mátkálás. Komázós, tojásadogató játék.

Május:

Majális

Májusfaállítás. Régi szokások felelevenítése. Óvodaszintű szervezett játékok az óvodaudvaron.

Anyák napi ünnepségek: alkalomhoz illő dalok, versek. Édesanyák köszöntése.

Pünkösd:

Pünkösdi király, királynéválasztás.

Népi szokások felelevenítése. Májusfa kitáncolás.

Népviselet bemutató, sárközi táncok bemutatója.

Látogatás a Babamúzeumba.

Nyárköszöntés mondókákkal, énekekkel.

Várható eredmények:

- Gyermekeink érzelmileg gazdagabbá válnak. Mivel aktív részesei a hagyományápoló

tevékenységeknek, a megszerzett ismeretek tartósak lesznek, maradandó nyomokat

hagynak emlékezetükben. Felnőve jobban ragaszkodnak szűkebb hazájukhoz, erősödik

bennük a szülőföldhöz, a gyökerekhez való kötődés.

- Észreveszik a természet változásait, kötődnek természeti környezetükhöz.

A paraszti életben az irányt, a mértéket mindig a természeti változások adták. A

miértekre, a mikorra, a hogyanra a földművelők, az állattartók a természettől kapták a

választ, és mivel a természettel együtt éltek, vigyáztak is rá. Tevékenységeink során az

esztétikai értékek mellett ezért fektetünk nagy hangsúlyt a természet változásaihoz

kapcsolódó mindennapok történéseire. Ha óvodai tevékenységeinkben megjelennek a

paraszti munkák fogásai, megértetjük a gyermekekkel, hogy a természettől függünk.

Megtapasztalják, hogy a természet alkotásainak minden eleme nem hiábavaló, hanem

felhasználható és újrahasznosítható (napraforgót nevelünk, ha beérik, magját a

madaraknak adjuk, szárát virágkaróként hasznosítjuk, kerítést készítünk belőle, vagy

szivacsos belsejéből barkácsolunk. A kukoricacsövet egészben, vagy lemorzsolva a

szomszéd néni állatainak adjuk, de kipattogtathatjuk, ledarálva prószát, málét

készíthetünk belőle. A szára állateledel lehet, de készülhet belőle lovacska, kis kerítés,

kiskocsi is. A csuhé és a csutka remek barkácsolási ötletet kínál: baba, kis állatok, stb)

- Változatosabbá válik óvodai tevékenységünk. Kiszélesedik pedagógiai eszköztárunk,

ezáltal több lehetőséget kapunk a testi-érzelmi-értelmi nevelés megvalósításához.

- A szülőknek megmutathatjuk, milyen egyszerű útja van hagyományaink bemutatásának

és a változatos tevékenységeken keresztül megismertetésének és gyakoroltatásának.

(táncház, húsvéti locsolkodás, kiállítás, munkadélután alkalmával hagyományos ételek,

italok készítése)

59

- A civil szervezetek és a község lakói megismerik, tapasztalják, hogy a 3-7 éves korosztály

is alkalmas arra, hogy bevonjuk településünk hagyományőrző tevékenységébe. Mert a

hagyományőrzés akkor eredményes, ha a fiatalok és az öregek együtt vesznek részt benne.

Tevékenységünk sikerességének mutatói:

- a gyerekek reakciói,

- partnereink (szülők, civil szervezetek, kulturális intézmények vezetői, tagjai),

vendégeink visszajelzései,

- az elkészített alkotások,

- hagyományőrző tevékenységeink, programjaink alkalmával készült fényképek,

videó anyagok,

- a médiában való megjelenés,

- együttműködési megállapodások,

„Ezt a kincset nem lehet médiára, könyvre, kazettára bízni. Véren át és lelken át tenyérből

tenyéren, testtel a testhez érve, zöldellő búzacsíra fölé hajolva, vagy épp az ünnepi gyertyát

gyújtva, csak az együttes élmény során adható át a hagyomány. Itt és most mutasd neki,

tedd meg vele, amikor annak a tettnek ideje van.”

( Gabnai Katalin)

60

Óvodai Tehetséggondozó Program

Óvodai Nevelési Programunk része a Népi hagyományápolási program, amelyben megjelenik a mozgásos, a zenei

és a vizuális kifejezésmód. Ezeken a területeken keressük kreativitás – a tehetség egyik jellemzője – fejlesztésének

lehetőségét. A tanultak és a tapasztalatok alapján igényként jelent meg nevelőtestületünkben, hogy új szemlélettel

tekintsünk gyermekeinkre.

Célok:

- A gyermekek örömet éljenek át tevékenységeink során.

- Az öröm következtében pozitív motiváció kötődjön az ismeretszerzéshez, nyitottak,

érzékenyek legyenek. Nyíljanak meg a szépség, a harmónia, a kulturális értékek iránt.

- Ismerjenek meg különböző anyagokat, eszközöket, köztük minél több természetes

anyagot. Érezzék meg az anyagból eredő formai lehetőségeket, megoldásokat.

- Tapasztalják, csodálják meg a természet formagazdagságát, színgazdagságát.

- Tevékenységeinkben tudják kifejezni érzéseiket, élményeiket, vágyaikat.

- Érezzék meg, hogy a befogadás és alkotás érdekes, embert formáló tevékenység

- Ismerkedjenek szűkebb hazánk, a Sárköz hagyományaival, gyermekfolklórjával.

Erősödjön nemzeti és lokális identitástudatuk.

Feladatok:

- a gyermekek esztétikai fogékonyságának megalapozása

- képességeik fejlesztése, személyiségük kibontakoztatása, hozzájárulva sokoldalú,

harmonikus, egészséges fejlődésükhöz

- olyan feltételek biztosítása, amelyben tapasztalatokat szerezhetnek alkotóként és

befogadóként egyaránt, ahol fantáziájuk, kreativitásuk fejlődhet.

- minél több idő-, tér-, mozgás-, hang-, tapintás és színélmény nyújtása

- új megoldások iránti vágy felébresztése

- feladatunk az igényes válogatás, értékközvetítés

A témaválasztás szempontjai:

A vizuális tevékenység látásos vezéreltsége, mozgásos jellege, kommunikációs formája

megköveteli, hogy tehetséggondozó tevékenységeinket komplexen közelítsük meg. A témák

kiválasztásánál törekedtünk a minél sokoldalúbb megközelítésre, a változatos tevékenységekre.

A hagyomány átadás a kultúra elsajátítás legtisztább modellje, egymásra épülő és egymással

komplex módon összefüggő tevékenységrendszerek folyamatában valósul meg. Így biztosítja

számunkra tehetséggondozásunkban a sokoldalú megközelítést, a változatos tevékenykedtetést, a

komplexitást.

Tervezésünket – az aktualitás elvét figyelembe véve – a természeti év és a kalendáris ünnepek,

jeles napok változásai határozzák meg. Néprajzi tájegységünk, a Sárköz népszokásai,

61

népművészete, naptári és gazdasági ünnepei, számos lehetőséget kínálnak a fejlesztésre: ízelítőt

kaphatnak a gyerekek a sárközi népzenéből, népdalokból, néptáncból, helyi gyermekfolklórból.

Modern világunkban, amelyet az állandó gyors változás jellemez, ugyanakkor felértékelődik az

alkotógondolkodás és kreativitás. Jelenünk és jövőnk egyszerre követeli meg hagyományaink

ápolását és az újító, alkotó gondolkodás tudatos fejlesztését. Ezért törekszünk a hagyományos

technikák mellett a modern technikák alkalmazására, újító ötletek megjelenítésére.

Lehetőségeinkhez mérten minél több technikával ismertetjük meg a gyerekeket, minél többféle

anyagot felhasználva: a természetes anyagok (agyag, gyapjú, rafia, viasz) mellett ábrázoló

tevékenységeink során megismerkedünk a gyerekek számára újszerű eszközökkel (különböző

papírok, textil- és üvegfestékek, glitterek).

Az ábrázoló tevékenységet mindig megelőzi egy ráhangolódás, élményszerzés: egy séta a

természetben vagy a közvetlen környezetünkben, ünnepre készülődés, egy közös játék,

mesehallgatás, látogatás a múzeumokba.

Foglalkozásaink során teret adunk a gyerekek egyéni ötleteinek, az önmegvalósításnak, de sort

kerítünk olyan közös alkotásokra, amelyek megkövetelik az együttgondolkodást, az

összedolgozást, együttműködést.

Tartalmi elemek:

- emberábrázolások mozgásban

- arcjátékok megjelenítése

- állatábrázolások emlékezet és elképzelés után

- tájábrázolások emlékezet és elképzelés után

- díszítések: sárközi hímzésminták, kitalált motívumok

- mintázások: az agyag megmunkálása

- kézimunka: szövés, fonás, varrás

A komplex tevékenységek során szerzet képességeket -, amelyek a vizuális tevékenységekben

teljesednek ki – erősítjük az óvodai nevelés-oktatás egyéb területein is. Különös hangsúlyt

fektetünk a gyermekek kreativitásának kibontakoztatására, mert valljuk, hogy ez az emberi

képesség, tulajdonság megsegít és védelmet nyújt az életben. Gondolunk itt

- a kidolgozás akaraterejére

- könnyedségre,

- eredetiségre,

- érzékenységre,

- az átdolgozás képességére,

- a hajlékonyságra.

Hitvallásunk: Változatos tevékenységformák, felfedezésre alkalmas környezet

megteremtésével keltjük fel és tartjuk fenn a gyermekek érdeklődését.

Mindig velük együtt, mindig cselekedve.

62

Óvodai fejlesztőprogram

„ Elfogadjam őt olyannak amilyen.

Biztosítsam bizalmamról minden cselekedetében.

Elnyerjem bizalmát.

Erősítsem önbizalmát.

Elismerjem teljesítményét, igyekezetét.

Apró lépésenként tervezzem képességei fejlesztését.

Használjam ki erősségeit, kedvező adottságaira

építsek.

Tanulási folyamatait egyelőre bízzam a szabad

játékában tanulható tevékenységekre.”

( A. Adler )

Bevezetés

Nevelési tevékenységünk alapkövetelménye, hogy minden gyermek számára biztosítsa a

képességei kibontakoztatásához szükséges feltételeket, s nyújtson támogatást ahhoz, hogy

leküzdhesse azokat az akadályokat, amelyek hátrányt jelentenek számára.

Az óvodai nevelésben mindig vannak kiemelt feladatok. Ilyen az integráció is, amely a

különböző szociális, társadalmi, kulturális környezetből érkező, eltérő fejlettségi szintű, más

személyiségjegyekkel rendelkező gyermekek együttnevelése.

A pedagógiai munka során minden gyermeket úgy kell elfogadni amilyen, úgy kell szeretni

ahogy van, abban kell segíteni neki amiben szükséges, óvni, védeni, nevelni kell, hogy minél

boldogabb, sikeresebb legyen az életben.

Az integráció a társadalmi problémák között központi helyet foglal el, ebben a változó világban.

Az óvoda a közoktatási rendszer első láncszeme, gyermekközpontúan viszonyul az integrált

neveléshez. A csoportokban mindig van olyan gyermek, akinek kiemelt figyelemre, nagyobb

szeretetre van szüksége ahhoz, hogy ne legyen kirekesztett és a normák, szabályok, szokások

betartásával el tudjon igazodni a világban.

Az elhivatott, szakmailag jól felkészült pedagógusok és szülők szoros, bizalmon alapuló

kapcsolata elengedhetetlen feltétele a közös felelősségvállalásnak, a gyermekek fejlődésének.

Működése akkor eredményes, ha átfogja az intézmény mindennapi gyakorlatát és közvetíteni

tudja az értékeket a partnerek, a környezet és a külvilág felé, figyelembe véve a helyi

sajátosságokat, megtartva az értékeket és kihasználva a módszertani szabadságot.

63

Helyzetelemzés

Nevelőmunkánk a tevékenységközpontú óvodai program alapján folyik. Programunk tartalmazza

azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, közösségi életre való

felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben levő gyermekek felzárkóztatását.

A csoportok létszáma, a rendelkezésünkre álló tárgyi feltételek, a csoportszobák felszerelése az

óvodánkban lévő helyiségek száma és elrendezése lehetővé teszi számunkra, hogy a halmozottan

hátrányos helyzetű gyermekek esélyeit növeljük, segítsük őket a zökkenőmentes

iskolakezdésben.

Az utóbbi évek nagy erejű gazdasági, politikai változásai erősen polarizálták helyi

társadalmunkat is. Nevelési alapelveink kialakításánál meghatározó körülmény, hogy a

gyermekek milyen társadalmi környezetből érkeznek hozzánk. A nagyfokú munkanélküliség

sajnos a családok nagy részét érinti. Ahol az egyik fő munkanélküli, az egy főre jutó jövedelem

igen alacsony. Községünkben is általános társadalmi jelenség a szegénység, a munkanélküliség,

a nehéz anyagi és rossz lakáskörülmények, család életvitele – egyik napról a másikra élnek-

nélkülözi a tervszerűséget, a gyerekek nem kapnak megfelelő figyelmet, szeretetet. Az

anyagiakra hivatkozva ritkán szerveznek közös programokat a családok. Egyedüli

szórakozásként a tévézés, vagy a számítógépezés jelenik meg. Sok családnál a gyermekekkel

együtt töltött idő sem közös tevékenységgel telik el, kevesen osszák meg a házi, vagy ház körüli

munkát a gyermekekkel. A közös játék és mesélés ritka. Az alacsony iskolázottság és az ebből

fakadó óvodával, iskolával szembeni negatív attitűd, fokozatosan csökkenő családi szocializációs

erő, az alacsony önértékelés talaján negatív identitást eredményez. A felvázolt problémák miatt

óvodánkban magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma. A családok egy részére

jellemző az ingerszegény környezet, a családi modellből hiányzó tapasztalat, az élmény és

kommunikációs készség hiánya, mely meghatározza feladatainkat.

Az óvodai fejlesztőprogram célja

- A gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok biztosítása

- A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek biztosítása

- Együttműködések kialakítása a szülőket támogató, és a gyermekek számára

szolgáltatásokat biztosító szolgáltatókkal

Az óvodai fejlesztőprogramban részt vevő gyermek fejlődését, a fejlődését hátráltató okokat az

egyéni fejlesztésben részt vevő pedagógusok három havonta értékelik. Az értékelésre meg kell

hívni a gyermek szülőjét is.

Az Óvodai Integrációs Fejlesztőprogram arra vállalkozik, hogy meghatározza az óvodai nevelés

azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű

gyerekek fejlődésének elősegítésében. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskolai

sikerének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az élet első évei

meghatározóak. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkenti a

későbbi iskolai kudarcokat. Tudatos pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat

az óvodai nevelés csökkenteni tudja.

64

Szervezési feladatok

1.1 A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai beíratásának támogatása

CÉL:A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai beíratásának támogatása, az

esélyegyenlőség biztosítása.

A felzárkóztatás csak akkor lehet sikeres, ha ezek a gyerekek már 3 éves kortól rendszeresen

járnak óvodába.

FELADAT:

Kapcsolatfelvétel :

a védőnőkkel ( 3 évesek névsora, családi körülményeik, fejlettségük)

jegyzővel (a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek névsora, a nyilvántartás 3

évesek névsora)

családsegítő Szolgálattal

gyermekjóléti szolgálattal

gyámügyi előadóval

a beíratandó gyerekek személyes megkeresése, tájékoztató füzet átadása óvodánkról, ami

tartalmazza a bekukkantó látogatások lehetőségét és a nyíltnapok időpontját is. Az óvodai

beíratás időpontjáról személyesen értesítjük a szülőket.

Nyíltnapok szervezése, ahol lehetőségük van a szülőknek és a gyermeküknek az óvónők

és az óvodai környezet megismerésére, kötetlen beszélgetésre a dolgozókkal.

A Családsegítő Szolgálat, a Gyermekjóléti Szolgálat és a Cigány Kisebbségi

Önkormányzat segítségét kérni a be nem íratott halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek ügyében, szüleinek meggyőzésében.

Nevelési évkezdés előtt szülői értekezlet tartása az újonnan óvodába lépő gyermekek

szüleinek, valamint családlátogatások előzetes megbeszélés alapján

Szorgalmazzuk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves korban történő

beóvodázását. Figyelünk a rendszeres óvodába járásukra. Törekszünk az igazolatlan hiányzások

csökkentésére. Olyan elvet követünk a csoportok alakításánál, hogy a halmozottan hátrányos

helyzetű gyermekeket lehetőség szerint egyenlő arányban osszuk el.

.

1.2. Integrációt elősegítő csoportalakítás

CÉL: a megfelelő csoportösszetételek kialakítása az integrációs elvek alapján

Mivel óvodánkban vegyes és osztatlan csoportok is vannak, ezért lehetőségünk van a csoportokat

úgy kialakítani, hogy a hátrányos helyzetűek minden csoportban azonos arányban forduljanak

elő (figyelembe véve a szülői igényeket, testvérkapcsolatokat, stb.)

FELADAT:

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezése a jegyző

adatszolgáltatásával.

Csoportelosztási szempontok kidolgozása

A szempontoknak megfelelő óvodai csoportok kialakítása

65

1.3. Igazolatlan hiányzások minimalizálása

CÉL: az igazolatlan hiányzások minimálisra csökkentése..

FELADAT:

A hiányzó gyerekek szüleit felkeressük, a hiányzás okának felderítése céljából.

Keressük a segítség módját. Pl.: gyermekorvos, Védőnői Szolgálat, Gyermekjóléti

Szolgálat, Családsegítő Szolgálat, Kisebbségi Önkormányzat vezetője, Gyermekvédelmi

Felelős, Szociális Bizottság, helyi Vöröskeresztes Szervezet, Önkormányzat.

1.4. A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása

CÉL: a szülők munkába állását lehetővé tevő nyitva tartás

FELADAT:

A szülők igényeinek felmérése az óvoda nyitva tartásával kapcsolatban.

Az igényeknek megfelelő nyitva tartás kialakítása

Az új nyitvatartási rend ismertetése a szülőkkel

2. Nevelőtestület együttműködése

CÉL: A nevelőtestület kooperatív közreműködése az érintett gyerekek hátrányainak csökkentése

érdekében.

FELADAT:

A rendelkezésre álló humán erőforrások feltérképezése.

Az együttműködési stratégiák kidolgozása.

Szükség szerint hospitálások, esetmegbeszélések.

Kölcsönös tájékoztatás, segítségnyújtás.

3. Pedagógiai munka kiemelt területei

3.1. Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés

CÉL: A gyermek sokoldalú megismerése.

FELADAT:

A családlátogatás során anamnézislap kitöltése a szülővel együtt.

Az óvodai élet során megfigyelések végzése a gyermek szociális, szomatikus,

pszichés, kognitív fejlettségéről, gondozottságáról, valamint a gyermekekkel és a

szülőkkel való interperszonális kapcsolatairól.

66

3.2. Kommunikációs nevelés

CÉL:A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő kommunikációs szintjének

elérése.

FELADAT:

Beszédtechnikai felmérés.

Logopédiai fejlesztés.

A korlátozott nyelvi kód oldása.

Szókincsbővítés.

Együttműködés a logopédussal.

3.3. Érzelmi nevelés, szocializáció

CÉL: Célunk a barátságos, derűs csoportlégkörben a kötődési hajlam erősítése a csoporthoz,

egymáshoz.

FELADAT:

A szülőről való leválás segítése.

Beszoktatási terv készítése (szülős beszoktatás).

Erkölcsi, érzelmi akarati tulajdonságok fejlesztése.

A másság elfogadásának erősítése.

A tolerancia és a másság elfogadását modellálja az óvoda összes dolgozója.

Közös élmények megszervezése.

3.4. Egészséges életmódra nevelés

CÉL: Az egészséges életmód elfogadtatása a szülőkkel és kialakítása a gyermekekkel.

FELADAT:

A halmozottan hátrányos helyzetű családok életfelfogásának tudatos formálása.

Tájékoztató és felvilágosító előadások szervezése a szülők számára évente két

alkalommal.

A kisgyermek testi, lelki szükségleteinek kielégítése.

Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása

A korszerű és kulturált táplálkozás fontosságának hangsúlyozása

Az egészségügyi hálózattal való szoros és rendszeres kapcsolattartás

3.5. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése

CÉL: Pozitív kép kialakítása az óvodába járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről.

FELADAT:

.

Közös rendezvények szervezése.

Folyamatos tájékoztatás az óvodai életről a helyi lapban, falu tv-ben, az óvoda honlapján.

67

Nyíltnapok szervezése, az integrált nevelés megismerése céljából.

Munkadélutánok szervezése.

A falu lakossága minél több alkalommal találkozzon a halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekekkel és családjaikkal.

3.6. Korszerű óvodapedagógiai módszerek

CÉL: Korszerű pedagógiai módszerek megismerése és alkalmazása

FELADAT:

Továbbképzések szervezése új módszerek megismerésére

Hospitálásokon való részvétel

A megfelelő módszerek alkalmazása az adott gyermek egyéniségéhez igatzodva.

Tudatos pedagógiai munka a hátrányok csökkentése érdekében.

A szülők megnyerése az együttműködésre.

4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos

munka

4.1. - 4.2. Egészségügyi szűrővizsgálatok. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás

CÉL: a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szomatikus fejlődésének nyomon követése.

FELADAT:

Egészségügyi szűrővizsgálatok megszervezése.

Ortopédiai szűrés és gyógytestnevelés megszervezése.

Folyamatos kapcsolattartás a gyermekorvossal, fogorvossal, védőnővel.

A gyermekorvos, a fogorvos, a védőnő és a szülők közötti kommunikáció segítése.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének folyamatos regisztrálása

4.3. Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése

CÉL: A halmozottan hátrányos helyzetű családok segítése a hátrányok enyhítése érdekében.

FELADAT: Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, illetve szervezése.

4.4. A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés

CÉL: Egyetlen halmozottan hátrányos helyzetű gyermek se maradjon ki az óvodai ellátásból.

FELADAT: A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés és a szülők tájékoztatása az

őket megillető kedvezményekről.

68

5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal

- Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat

- védőnői hálózat

- szakmai szolgáltatók

- cigány kisebbségi önkormányzat

- civil szervezetek

Együttműködés az együttműködési szerződés szerint.

6. Óvoda- iskola átmenet támogatása

Közreműködők:

- Óvodások, leendő első osztályosok, különös tekintettel a hátrányos és halmozottan

hátrányos helyzetű gyermekekre.

- Óvodapedagógusok.

- Az iskola pedagógusai.

- A tanköteles gyermekek szülei.

- Kisebbségi csoportok.

Cél

Egy hatékony együttműködő kapcsolat kiépítése és elmélyítése az óvoda és az iskola

között.

A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek általános iskolai

eredményessége az egyéni differenciált fejlesztés eredményeként biztosítottá válik

Az óvoda- iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy a gyermekeket egyéni

képességeiknek megfelelően úgy neveljük és fejlesszük, hogy a környezetükben jól

eligazodjanak, együttműködők, kapcsolatteremtők legyenek, és képesek legyenek az

iskolai tanulmányok megkezdésére.

A DIFER-rel mért halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai és óvodai mérési

eredményei ne térjenek el nagymértékben egymástól.

A tanulási képességek megalapozásával,

-a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzésével,

- megoldási késztetés,

- monotónia tűrés,

- figyelem-koncentráció,

- az alkotásvágy szükséges szintjének kialakításával a kudarcmentes iskolakezdés

biztosítása.

69

Feladataink:

A gyermekek önbizalmát növelő, szorongásmentes légkör biztosítása.

A gyermekek egyéni fejlettségének, haladási tempójának figyelembe vételével történő

tevékenységek szervezése.

Az átlagtól eltérő képességű gyermekek célirányos fejlesztése (egyéni fejlesztés,

tehetséggondozás).

A másság tiszteletben tartása.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvoda-iskola átmenetének zökkenőmentes

biztosítása.

Fontosnak tarjuk a tapasztalatok folyamatos, kölcsönös átadását, a megszerzett.

információk közös értékelését, az összefüggések keresését, a folyamatos fejlesztés

keresésének útját.

A segítő megoldások keresése, az óvoda- iskola átmenet megkönnyítése, ami nagyban

hozzájárulhat a nagycsoportos gyermekek zökkenőmentes beilleszkedéséhez az

iskolában.

Az átmenet célja:

- Későbbi iskolai kudarcok csökkentése

- Minél zökkenő mentesebb óvoda-iskola átmenet biztosítása lelki sérülések nélkül.

- Nevelőtestület hatékonyabb együttműködésének szakmai fejlesztése

- Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program kidolgozása

- Óvoda-iskola átmenet segítő program kidolgozása

- A gyermekek fejlődésének után követése

6.1. Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka

CÉL: Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskolaérettségének elérése.

FELADAT: A különös bánásmódot igénylő gyermekek problémáinak feltárása, pozitív

megsegítése, egyéni fejlesztése, ennek dokumentálása. Differenciált bánásmód és fejlesztés

megvalósítása. Mikro-csoportos foglalkozások szervezése. Tehetséggondozás megvalósítása az

óvodában, tanácsadás a szülőknek a tehetséges gyermekek otthoni foglalkoztatásához.

Felzárkóztatás a segítő szakemberekkel együttműködve, szülők bevonása a hatékonyság

növelése érdekében.

Korai szakaszban már az óvoda kiscsoportjától az óvónők észrevételei alapján pedagógiai és

pszichodiagnosztikai szűrővizsgálattal kerülnek felszínre az egyes problémás esetek, melyeket

felkérésre a megyei Nevelési Tanácsadó végez el. Ezt követi a Tolna Megyei Önkormányzat

Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságának vizsgálata. Azonban

a ,,totális érzékelő apparátus,, kialakulatlansága, amely elengedhetetlen feltétele lenne

annak, hogy a gyermek körül létrejöhessen egy konstans tárgyi világ, hogy kialakuljon az

iskolai tanuláshoz szükséges fogalmi szintű gondolkodás, valamint figyelemkoncenrációjuk

gyengesége feladattudatuk feladattartásuk hiánya miatt ezen gyermekek már iskolai

tanulmányaik elején kudarcot szenvednek. Kudarcaik tanulmányi elégtelenségben fejeződnek

ki. Ez a tény tovább rontja a gyermekek helyzetét, mert teljesítményszorongóvá, gátlásossá

70

válnak, ami fennálló problémájukat mélyíti, az osztályközösségbe való beilleszkedésüket

nehezíteti. A több éves megfigyelés a problémás esetek nyomon követése alapján

határozott úgy a nevelőtestület, hogy valamilyen módon segíteni kell ezeknek a

gyermekeknek.

A veszélyeztető problémák megelőzése és megoldására való törekvés. A gyermeki szükségletek

és jogok minél maradéktalanabb érvényesítése. Kompetenciánkon belül segítségadás családnak,

gyermeknek (életvezetési tanácsok nyújtása).

FELELŐS: minden óvónő.

HATÁRIDŐ: Egész óvodai élet folyamán folyamatosan.

6.2. – 6.3.- 6.4. Iskolaválasztás. Az érintett iskolákkal közös óvoda-iskola átmenetet segítő

program kidolgozása. A gyermekek fejlődésének utánkövetése legalább az általános iskola

első évében

CÉL: A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sikeres iskolai beválása.

Feladat:

o A településen működő általános iskolával szakmai megbeszélés, az óvoda- iskola átmenet

problémáinak aktualizálása, utánkövetés megvalósulása.

o A gyermekek életkori sajátosságaihoz, érdeklődéséhez igazított, az egyéni adottságokat,

fejlődési ütemet messzemenően figyelembe vevő tanulás megszervezése.

o Harmonikus, nyugodt légkör biztosítása.

o Az óvodában kialakított szokások továbbépítése.

o Az óvodai módszerekre, játékosságra, kooperatív tevékenységekre épülő sikeres

tanulási helyzetek teremtése.

o Gyermekbarát, életkori sajátosságuknak megfelelő esztétikus csoport és

osztályterem, környezet kialakítása (mese, játszó, beszélgető sarok stb.).

o Tanácsadás az iskolaválasztáshoz, beiskolázás ideális időpontjához.

o Célcsoportba tartozó gyerekek osztályba sorolása.

o A gyerekek fejlődésének után- követése, legalább az általános iskola első évében.

6. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés

CÉL: Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egységes szemléletű nevelése a családdal.

A partnerkapcsolatok építését és ápolását intézményünk az egyik legfontosabb feladatai közé

sorolja. Legfontosabb partnernek a szülői házat, a velük való kapcsolattartás formáinak

kimerítését fontos feladatnak tekintjük.

Az óvodai nevelési programunkban részletesen kitérünk a szülőkkel való együttműködési

formákra. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a

szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és

kezdeményező.

71

MELLÉKLETEK

Óvodánk gyermekvédelmi tevékenysége

„A gyermeknek joga van ahhoz,

Hogy a fejlődésüket hátráltató

Tényezőket feltárja és a pedagógiai

Segítő feladatokat elvégezzék.”

Óvodánkban a prevenció mellett célul tűztük ki, hogy a hatáskörükbe tartozó gyermekek

problémáit felismerjük, kezeljük az érintett gyermekek eseteit, feldolgozzuk a gondokat,

orvoslásra terjesszük elő a gyermekvédelemben érintett társszervekhez. Igénybe vesszük

szakemberek segítségét is. Figyelemmel kísérjük, biztosítjuk a gyermeki jogok és szükséges

ellátások intézményi megvalósítását. Ha a gyermek bántalmazását, vagy deviáns

viselkedésformákat észlelünk, az adott csoport óvónőinek bevonásával esetmegbeszélést

kezdeményezünk, közösen feltárjuk a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos

formájához vezethettek. A viselkedési problémák többszöri előfordulása esetén az

óvodapszichológus segítségét kérjük, ahol a gyermeknek kötelező megjelenni.

Mottónk:

„A gyermeki jogokat el kell ismerni minden gyermek részére, kivétel nélkül és megkülönböztetés

nélkül, függetlenül fajtól, bőrszíntől, anyanyelvtől, vallástól, politikai vagy egyéb

meggyőződéstől, társadalmi hovatartozástól, vagy társadalmi eredettől, rangtól, születéstől vagy

bármilyen egyéb helyzettől, akár a családjáról van szó.”

( ENSZ által 1959-ben deklarált közleménye alapján).

Célunk:

A gyermek családban történő nevelésének elősegítése.

A veszélyeztető problémák megelőzése és megoldásra való törekvés.

A gyermeki szükségletek és jogok minél maradéktalanabb érvényesítése.

Kompetenciánkon belül segítségadás családnak, gyermekeknek (életvezetési tanácsok

nyújtása).

Feladatunk:

Biztosítani a szükséges feltételeket a gyermekvédelmi felelős munkájához.

A szülőket tájékoztatni a gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy

milyen időpontban és hol kereshető fel.

A hátrányos és veszélyeztetettség jeleinek észlelése.

Közreműködés a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében.

Az ártalmazó okok enyhítése, megszüntetésére való törekvés.

Szükség esetén jelzést tenni s tevékenyen együttműködni a Gyermekjóléti Szolgálattal,

más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal, súlyosabb esetben hatósági eljárás

kezdeményezése.

72

A szülők értékrendjének formálása, felvilágosító ismeret és életmód, életvezetési

tanácsok nyújtása a családoknak: mit?, miért?, hogyan?.

A gyermekvédelem helyi működési rendszere:

A gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenységünk szorosan kapcsolódik az

óvodai élet egészének feladataihoz, célkitűzéseihez, a nevelési programunkban

megfogalmazottak megvalósításához.

Az intézményünkre vonatkozó nevelési feladatok:

Szociális

Mentális

Higiéniás

Pszichoszomatikus segítségnyújtás.

73

Gyermekvédelmi munkaterv

A gyermek- és ifjúságvédelem összefüggő pedagógiai tevékenységeinket a helyi nevelési

programban rögzített elvek alapján végezzük.

Mottónk: A gyermeki jogokat el kell ismerni minden gyermek részére, kivétel nélkül és

megkülönböztetés nélkül, független fajtól, bőrszíntől, anyanyelvtől, vallástól, politikai vagy

egyéb meggyőződéstől, társadalmi hovatartozástól, vagy társadalmi eredettől, rangtól vagy

születéstől, vagy bármilyen egyéb helyzettől, akár a családról van szó.

Célunk.

A gyerek családban végzett nevelésének elősegítése

Kompetenciánkon belül segítségnyújtás a családnak és gyermeknek.

A hatáskörünkbe tartozó gyermek problémáinak felismerése, kezelése.

A veszélyeztető problémák megelőzése és megoldásának elősegítése.

Biztosítani kell a gyermek számára mindazokat a jogokat és ellátásokat,

amelyeket az intézmény számára a vonatkozó jogszabályok és rendelkezések

előírnak.

Az 1997. Évi XXX. Törvény a gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról az 5.-ban

meghatározza a veszélyeztetettség fogalmát:” olyan –magatartás, mulasztás vagy körülmény

következtében kialakult- állapot, amely a gyermek testi, értelmi, vagy erkölcsi fejlődését gátolja

vagy akadályozza.”

A hátrányos helyzetű gyermeknél a szükségletek kielégítése korlátozott valamilyen mértékben,

de fejlődése nem veszélyeztetett.

Intézményünk feladatköréhez tartozik a problémák, veszélyeztetettség, családon belüli erőszak

és egyéb a gyermek fejlődésére hátrányosan ható körülmények, események jelzése a megfelelő

intézmények felé, lásd Humánszolgáltató Központ, Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság stb.

Konkrét feladatainkat három negyedévre az alábbiakban jelöltük meg.

Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi

CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az

esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011.(XII.27.) Korm. Rendelet és a helyi

esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012.(VI. 5. )EMMI

rendelet rendelkezéseivel, Decs Nagyközség Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban

rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.

Az Önkormányzat vállalta, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal

összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő

intézmények működtetését.

A Program elkészítése során együttműködő partneri kapcsolatrendszerek - különös tekintettel a

köznevelés állami és nem állami intézményfenntartók helyzetelemzésére.

A helyzetelemzés arra irányul, hogy a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok

milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi

mutatókkal rendelkeznek.

Az előzőekben felsoroltakkal szinkronban terveztük gyermekvédelmi tevékenységünket.

74

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény alapján az

óvodás gyermekek védelmét

Pénzbeli, természetbeni ellátások,

Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások,

Gyermekvédelmi szakellátások, valamint

Hatósági intézkedések biztosítják.

A GYVT.17.§ ( 1) bekezdése alapján a köznevelési intézmények, így az óvodánk is a

gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat lát el.

Óvodánk pedagógiai programjában kiemelten szerepelnek a gyermekvédelmi feladatok. Nagy

figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett

gyermekek segítségadására. Ezen törekvések összehangolását hosszú évek óta gyermekvédelmi

felelős végzi intézményünkben.

Törvényi háttér:

2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési Törvény

1997. XXXI.Tv. (Gyvt.)

20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelet

363/2012.(XII.17.) kormány rendelet

2007. évi LXXXVII. Törvény (az 1993. évi törvény módosítása)

2002. évi IX. törvény

A szociális- és gyermekvédelmi törvény 2011. júliusi módosítása

A családok tájékoztatásáról szóló 1998. évi LXXXIV törvény

A gyermeknek joga van a testi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és

jólétét biztosító családi környezetében történő nevelkedéshez.

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő

nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet

elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez.

A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek joga van ahhoz, hogy

fokozott segítséget kapjon a fejlődését hátráltató körülmények leküzdéséhez és esélyeinek

növeléséhez.

A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását

segítő különleges ellátáshoz.

A gyermekvédelmi törvény II. fejezete a gyermeki jogok felsorolásával kezdődik. Valamennyi

felnőttnek minden döntésében, megnyilvánulásában, valamennyi tevékenységében egy percre

sem lenne szabad megfeledkeznie ezen jogokról!

Felnőtt életünket át kell, hogy szője a gyermekeinkért érzett tudatos felelősség, annak ismerete,

hogy a gyermek emberi méltósága, jogainak érvényesülése tőlünk függ. Ha szülők, nagyszülők,

nagynénik rokonok, szomszédok, óvónők vagyunk is, szót kell emelnünk, ha úgy tapasztaljuk,

hogy a gyermek segítségre szorul.

75

„A legnagyobb gyötrelem, ami a gyermek szívét marcangolhatja az, hogy nem szeretik”- írta

Steinbeck.

Ha a szeretetet törvényben nem is lehet garantálni a gyermeki gyötrelmek, elhanyagolás,

szeretetlenség ellen lehetőségeink szerint, kompetenciánkon belül mindent meg kell tennünk.

Alapvető, folyamatos feladatok:

Az óvónőkkel együttműködve megismerni az óvodába újonnan beiratkozott gyermekek

családjait, szociális helyzetüket

Felmérést készíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámáról,

nyilatkozatok meglétéről

Amennyiben szükséges, felvenni a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő

szolgálattal

Védőnői szolgálat tájékoztatása

Az esélyegyenlőségre törekedve a fejlesztőpedagógussal esetmegbeszélés, logopédussal,

gyógy testnevelővel a fejlesztés területeinek megismerése

Tanácsadás szülőknek és munkatársaknak

Szociális ellátások megállapításának kezdeményezése az anyagi esélyegyenlőtlenség

enyhítésére

Hiányzások figyelemmel kisérése

Részvétel a szociális bizottság munkájában

A szülők körében végzett tevékenységek

Szülői értekezleteken, közös rendezvényeken (táncház, egészségnap, versmondó verseny,

stb.) aktív részvétel

Szemléletformálás

Tanácsadás

Érdeklődés esetén előadások szervezése

Családlátogatás

Fogadóóra biztosítása

Az esélyegyenlőséget elősegítő különféle szervezetek elérhetőségének ismertetése

Egyéni esetkezelés, törődés

A fejlesztési lehetőségekről tájékoztatás

Az egészséges környezet, egészséges táplálkozásról ismeretek átadása

Egészséges környezet biztosítása

A nevelőtestület körében végzett tevékenységek:

A gyermekvédelmi tevékenység koordinálása

A törvényi háttér ismertetése

A helyi esélyegyenlőségi program a Gyvt. elhelyezése az óvoda szakmai könyvtárában

76

Együttműködés, szemléletformálás.

A halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetben nevelkedő gyermekek figyelemmel

kísérése.

A hátrányos megkülönböztetés elkerülése.

Szoros együttműködés a gyermekek testi, lelki fejlődése gondozottságuk javítása, társas

kapcsolataik formálása érdekében.

Rendszeres információáramlás.

A szülők megnyerése az óvónő által javasolt vizsgálatok esetleg terápiák

igénybevételéről.

Őrizni és védeni kell az emberi élet értékeit önmagunkban és másokban –ennyit jelent a

tisztesség.

I. negyedév

A szülők jól látható helyen történő tájékoztatása a gyermekvédelmi felelős személyéről,

valamint arról, hogy milyen időpontokban és hol kereshető fel.

Kapcsolat felvétele a Humánszolgáltató Központ családgondozójával. A rendszeres

kapcsolattartás éves megtervezése.

Az újonnan érkező gyermekek családjainál ismerkedő látogatásokat teszünk a beiratkozás

és a beszoktatás közötti időszakban, amelyekről a gyermekek személyiséglapjában

feljegyzéseket készítünk.

A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek felderítése, adataik adminisztrálása az

előzetes családlátogatásokon szerzett tapasztalatok alapján, a védőnőkkel és a

családgondozóval egyeztetve megfigyeléseinket. A testvérek érdekeinek azonos

kezeléséért a megfigyelések egyeztetése a csoportok óvónőivel, az iskola

gyermekvédelmi felelősével és a Humánszolgáltató Központot munkatársával közösen

történik.

Az elkészített nyilvántartásról írásban kell tájékoztatni:

- az óvodavezetőt

- a Humánszolgáltató Központot.

A feladatot a gyermekvédelmi felelős végzi, határideje szeptember 31.

Problémajelző füzetet vezetünk, amelybe feljegyzésre kerül egy-egy adott probléma

jelzésének időpontja. Ide bejegyzést tehetnek a csoportban dolgozó óvónők, illetve a

vezető óvónő vagy a gyermekvédelmi felelős.

Támogatjuk és elősegítjük a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába

járását. Nevelőmunkánkkal elősegítjük az új óvodások befogadását, beilleszkedését az

adott csoportba.

A problémákat, a hátrányos helyzetet okozó tüneteket, az okokat igyekszünk minél

hamarabb felismerni, és ha szükséges, ehhez szakember segítségét kérni.

A feladatokat a csoportokban dolgozó óvónők és a gyermekvédelmi felelős végzik.

Határidő szeptember vége, majd folyamatosan.

77

II. negyedév

A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket és családjaikat a lehetőségekhez

képest minél jobban igyekszünk megismerni.

Biztosítjuk a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén

védő- óvó intézkedésekre teszünk javaslatot

A Humánszolgáltató Központot munkatársával történő folyamatos kapcsolattartás.

A feltáró munka után az indulási hátrányok kompenzálására tervet készítünk és végrehajtjuk

kompetenciánkon belül. A felzárkóztatást megszervezzük. Végzi a gyermekvédelmi felelős,

a csoportban dolgozó óvónők.

Határidő december 1.

A csoportban dolgozó óvónők kiemelten figyelemmel kísérik a hátrányos és veszélyeztetett

gyermekek fejlődését. Megfigyeléseket végeznek a gyermekek:

- testi- lelki fejlődéséről,

- gondozottságáról,

- viselkedéséről, társas kapcsolatairól,

- értelmi fejlődéséről,

- az óvodába járásának rendszerességéről, különösen a tanköteles korú gyermekeknél.

Szükség esetén tájékoztatják a gyermekvédelmi felelőst, a vezető óvónőt.

Végzik a csoportban dolgozó óvónők, a gyermekvédelmi felelős.

Határidő folyamatos

A hidegebb idő beálltával a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek ruházatának

felülvizsgálata. Megoldások keresése a hiányok pótlására.

Végzik a csoportban dolgozó óvónők.

A gyermekvédelmi felelős.

Határidő december 1.- majd folyamatos

A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz

való hozzájutást lehetőségeinkhez és kompetenciánkhoz mérten elősegítjük.

A gyermekvédelmi fogadóóra tartása egész évben kijelölt, a faliújságon feltüntetett

időpontban.

Folyamatos kapcsolattartás a Humánszolgáltató Központtal, amelyet a gyermekvédelmi

felelős és az óvodavezető végez.

Nevelési tanácsadói-, egészségügyi vizsgálatok elősegítése, a család meggyőzése szükség

esetén.

III. negyedév

o Szükség esetén ellenőrző családlátogatások végzése a veszélyeztetett gyermekek

családjainál. Végzik a csoportban dolgozó óvónő, gyermekvédelmi felelős.

o Határidő április 30.

o Beiratkozás után – a be nem íratott gyermekek családjainak felkeresése, meggyőzése az

óvodába járás szükségességéről. Végzik a vezető óvónők, gyermekvédelmi felelős.

o Határidő május 15.

78

o Segítséget igénylő, súlyosabb problémák esetén értesítik az óvodavezetőt.

o Nyilvántartást készítenek a hátrányos és veszélyeztetett gyermekekről, melyet csatolunk

az intézmény nyilvántartásához.

IV. negyedév

o A nyári hónapokban is biztosítjuk a gyermekeket megillető jogok érvényesülését,

fokozott figyelmet fordítva a HHH-s gyermekeket illetően

o A gyermekvédelmi felelős távollétében a jogkör gyakorlója a vezető óvónő vagy

a helyettese.

79

A cigány kisebbségi kulturális nevelés programja

Településünkön a cigánygyerekekkel való fokozott törődésnek több évtizedes hagyományait napjainkban is folytatjuk.

A helyi cigányság szociálisan - kulturálisan megosztott képet mutat:

• Egy részük sikeresen beilleszkedett, képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz,

megfelelő környezetet igyekszik biztosítani gyermekei felneveléséhez.

• Településünk cigányságának jellemzője még, hogy egyre nagyobb számban olvadnak be a

magyarságba, vegyes házasságok révén.

• Identitásuk nem kifejezetten jelentkezik a kisebbségi anyanyelvük és kulturális örökségük

ápolásában.

• Jelentős részük súlyos társadalmi, beilleszkedési zavarokkal küzd: alacsony a szülők

iskolázottsága, magas a munkanélküli-, háztartásbeli-, rokkant nyugdíjas szülők száma.

• Általános jelenség a nagyfokú elszegényedés, mely megtapasztalható:

- A lakások és berendezésük hiányos, gyakran elhanyagolt állapotán.

- A szocializációs zavarok keletkezését a családi élet nagyszámú konfliktus helyzetei, a

válások növekedő száma, a gyakran változó élettársi kapcsolatok, a társadalmi

együttélési normákat sértő szülői magatartás indukálja.

- Ezen családok értékrendje alapvetően tér el az elfogadható társadalmi normáktól, a

család szocializációs szerepe ezáltal nem megfelelően funkcionál.

A felvázolt problémákra, az alacsony szociokulturális háttérre vezethetjük vissza, az ilyen

családokból származó kisgyermekek:

- beilleszkedési nehézségeit,

- hiányos ismereteit,

- képességbeli lemaradásait, részképesség- zavarait,

- és a szegényes szókincset.

Pedagógiai hitvallásunkból fakadóan nagy figyelmet fordítunk gyermekeink mind sokoldalúbb

fejlesztésére, a testi- lelki szükségletek kielégítésére, a családdal való kapcsolattartásra,

nevelésünk összehangolására. Integrált szervezési keretek között autentikusan nevelünk a

másság elfogadására is. Ez az alapja a felzárkóztatásnak, az esélyegyenlőség biztosításának,

mindez csak akkor lehet sikeres, ha e gyermekek idejekorán, már 3 éves kortól rendszeresen

járnak óvodába.

Felzárkóztató programunk a nevelés következő keretein belül egyéni bánásmóddal valósul meg:

- gondozás, - egészséges életmódra nevelés, - közösségi nevelés.

A gyermeki tevékenységek tartalmát komplex nevelési feladatok határozzák meg. A tevékenységek közül a legalapvetőbb és elsődleges: a játék, mely áthatja a gyermek többi tevékenységét is. Ez egyben óvodai nevelésünk eszköze is. Játékidőn belül végezzük az egyéni képességfejlesztést, felzárkóztatást minden korcsoportban, alapul véve az életkori sajátosságokat, az egyéni fejlettséget.

80

A hiányos és javításra váró nyelvi-kommunikációs képességek fejlesztését logopédus szakember segítségével látjuk el, mindennapi segítő munkakapcsolattal. A gyermekek belső érése mellett, a speciális problémákra, a tapasztalható mínuszokra fokozottan figyelve, tudatos fejlesztéssel törekszünk kimenő nagycsoportosaink iskolaérettségére. Ezáltal megfelelő alapot adunk az iskolában is folytatódó etnikai program sikeres megvalósításához.

Felzárkóztató nevelőmunkánk hatékonyságát növeljük a már kiépített, szerteágazó

kapcsolatrendszerünkkel is:

- napi kapcsolattartás védőnővel, gyermekorvossal,

- szükség esetén a Kisebbségi Önkormányzat vezetőivel,

- folyamatos együttműködés a helyi Önkormányzat Szociális Bizottságával, a Gyermekjóléti és

Családsegítő Szolgálattal,

- folyamatos együttműködés a pedagógiai szakszolgálatokkal:

Nevelési Tanácsadóval,

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottsággal,

- kölcsönös együttműködés az általános iskola tantestületével.

Tapasztaljuk, hogy a cigány gyermekek körében is szép számmal vannak tehetséges, kiemelkedő képességű gyermekek.

Érzékenyen figyelünk a gyermekek otthonról hozott élményeire. A cigánykultúra, hagyomány

elemei (tánc, dalok, szókincs) megjelennek a különböző tevékenységekben, kiemelten a vizuális

nevelés szín- és formavilágában, a zenei nevelés és mozgás területén. Ily módon gyermekeink

megtapasztalhatják a cigány és többségi kultúra különbözőségeit, hasonlóságait.

Az átélt sikerélmény további tevékenységre bátorít, hozzájárul a gyermekek önbecslésének,

önbizalmának megerősödéséhez, s ez által megszerzik a közösség elfogadását, elismerését.

Cél

A helyi cigány kisebbségi kultúra megismerése, ápolása magyar nyelven.

- tapasztalatok, ismeretek, gyűjtése a kisebbségi életmód és kultúra köréből,

- ápolják szokásaikat, hagyományaikat,

- fejlődjön kisebbségi identitástudatuk,

- az óvodai tevékenységi formákon keresztül gyarapodjanak ismereteik a cigány

játékok, dalok - táncok, versek - mesék köréből,

- ismerjék meg e kultúra sajátos szín és formavilágát,

- tapasztalják a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbségeket és

hasonlóságokat.

Tartalom

• cigány gyermekirodalomból - kiszámolok, csúfolók, mondókák - pár soros versek - ördög - tündér - állat - és tréfás mesék - népmesék, műmesék

• az év jeles napjaihoz kötődő ünnepek - újévi köszöntők

81

- húsvéti locsolóversek - anyák napi köszöntők

- karácsonyi köszöntők

• hagyományos és a helyi közösségre jellemző cigánydalok hallgatása

• művészeti tevékenység

- készítsenek babákat, állatkákat természetes - illetve hulladék anyagból, rongyból,

csuhéból, csutkából

- a cigányság színvilágának megjelenítése festéssel, ragasztással

- kézműves mesterségekkel való ismerkedés, kosárfonók, sás, kukorica csuhéfonás

A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére a családi és az óvodai nevelés hatására

- A gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a helyi kisebbség kultúrája iránt.

- Ismerjenek 4-5 játékos mondókát, verset, mesét.

- A jeles napi ünnepek hagyományait, szokásait ismerjék, alkalmi köszöntőit szívesen

mondogassák.

- Művészeti tevékenységek során munkáik a cigányság színvilágát is tükrözzék.

- Az óvodáskor végére a gyermekek a kidolgozott nyelvi kódot használják.

82

Fejlesztőpedagógia óvodánkban

Minden gyermek más-más szociokulturális háttérrel bír, más-más fejlettségi szinttel rendelkezik.

Ahogyan nem egyszerre tanulnak meg beszélni, járni, úgy az iskolához szükséges képességeiket,

készségeiket sem egyszerre, azonos fejlettségi szinttel érik el. Az óvoda egyik alap feladata az

iskolára való felkészítés. Ha azt tapasztaljuk, hogy a gyermek fejlettsége bizonyos területeken

lemaradást mutat, az óvodában dolgozó fejlesztő pedagógus segítségét kérjük.

Cél:

Az óvodás kor végére minden gyermek rendelkezzen a sikeres iskolai előmenetelhez szükséges

képességek, készségek megfelelő szintjével.

- Vizuális és akusztikus észlelés

- Vizuális és akusztikus figyelem

- Vizuális, verbális és akusztikus emlékezet

- Szeriális észlelés

- Finommotorika, beszédmotorika

- Téri orientáció, testséma, dominanciák

- Nagymozgás

- Alak, forma, szín és nagyságállandóság

- Általános tájékozottság

- Beszédkészség

- Feladattudat, feladattartás,

- Kudarctűrő képesség

- Szociális érettség

Feladat:

- A tanköteles korú gyermekek év eleji játékos szűrése.

- Az eredmények megvitatása a team bevonásával

- ha szükséges, kapcsolat felvétele a nevelési tanácsadóval

- Az éves fejlesztés megtervezése

- A fejlesztések megszervezése

- Fogadóóra keretében konzultálás a szülőkkel

- A gyermekek fejlődésének folyamatos nyomonkövetése során felmerülő problémák

kiszűrése egyéb korosztályokban is, team-mel való megbeszélése ( logopédus, fejlesztő

pedagógus, óvodapedagógus, szülők)

Eszköz:

Brigitte Sindelar: A tanulási zavart okozó részképesség gyengeségek felismerése és terápiájának

magyar adaptációja

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodánkban Alapos, körültekintő figyelmet fordítunk az újonnan felvett gyermekek esetleges problémáinak

feltárására, a Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat bevonását vesszük igénybe, a sajátos

igények mielőbbi feltárásában. Tájékoztatjuk a szülőket, hogy integrált nevelésben, abban az

esetben vehet részt gyermekük, ha optimális fejlődését ez a forma biztosítja leginkább, ezt a

szakvélemény megállapítja. Az SNI, BTM gyermeknek is joga, hogy a neki megfelelő, elfogadó,

83

ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. Az óvodai nevelés országos

alapprogramja és a Sajátos Nevelési Igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve határozza

meg az óvoda feladatát e területen. A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a

közösségbe való beilleszkedését segítjük a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelés

során. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember

közreműködését igényli. Így az ilyen gyermekek gyógypedagógusaival állandó kapcsolatot

tartunk, a szakvéleményben leírtakat figyelembe véve fejlesztjük, gondozzuk, óvodai

csoportjainkba. Csoportjainkban óvodapedagógusaink mindent megtesznek a sikeres nevelés-

oktatás érdekében. A szakértői véleményekben leírtakat maximálisan figyelembe veszik napi

munkájuk során. Szükség esetén azonnal konzultálnak a szakemberekkel.

Az óvodapedagógusok mérő eszközei és fejlesztési terv meghatározása.

Csoportjainkba, óvodapedagógusaink, a gyermekek fejlődési szintjének diagnosztizálására, az

egyénre szabott fejlesztési tervek elkészítésére és annak megvalósítására a „Gyermektükör”

című a gyermekek egyéni fejlesztésének tervdokumentációját használják. Félévente terv, majd

félév végén reflexió, és az alapján készítik a második félévi tervet is. A szülőket legalább évente

2 alkalommal tájékoztatjuk a gyermekek fejlődéséről, ilyenkor beszéljük meg a közös

feladatokat, specialitásokat is. Ez egyedi esetekben, ha szükséges, sűrűbben is lehetséges a

szülőkkel való konzultáció, mint félévente.

84

SZAKIRODALOM JEGYZÉK:

1. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

2. Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program

3. Nemzeti, Etnikai Kisebbség Óvodai Nevelésének Irányelve

4. A Fogyatékos Gyermekek Óvodai Nevelésének Irányelve

5. Csempeszkopácsi Nevelési Program

6. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan?

7. Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában

8. IPR az óvodai gyakorlatban 2009

85

ZÁRADÉK

Véleményezte: a Szülői munkaközösség (1sz.melléklet)

Elfogadta: az óvoda nevelőtestülete (2.sz.melléklet)

Jóváhagyta: óvodavezető (3.sz.melléklet)

Tájékoztatásul megkapják

- óvónők

- szülők -

- helyi képviselőtestület

Pedagógiai programunkat évente felülvizsgáljuk, szükség esetén módosítjuk.

A programmódosítás esetei:- Törvényi változás esetén

- Ha a program gyakorlati alkalmazásakor praktikus

változtatásokat látunk szükségesnek.

- Ha az eredmények elemzése ezt indokolja.

Pedagógiai programunk módosítására javaslatot tehet:

- Az óvoda nevelőtestülete

- A szülői munkaközösség

- A fenntartó önkormányzat.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az óvodavezető hagyja jóvá. A módosítás a jóváhagyást követő tanévkezdésekor lép életbe.

Decs, 2015.08.01.