azrÍnyimiklÓsÁltalÁnosiskolakerettanterve · 3. minden életkorban azt szabad csak szummatív...

A ZRÍNYI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA KERETTANTERVE

KÉSZÍTETTE: A ZRÍNYI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 56

Kerettanterv az 1–8. évfolyama számára



BEVEZETŐA KERETTANTERV JELLEMZŐI

- A műveltségi területek fejlesztési feladatait fejlesztési szakaszokra (1–4., 5–6.,7–8. 9–12.) ezen belül pedig, évfolyamokra bontja. Áttekint-hető szerkezetben, tanulói tevékenységekre építi a tantárgyak tartalmait. Törekszik a korszerű tanulásszervezési megoldások ajánlására.

- A közös nemzeti értékek, a nemzeti hagyományok ápolása mellett más népek történetének, kultúrájának, szokásainak ismertetésével és meg-becsülésével, a nemzeti identitás fejlesztését, a különböző kultúrák iránti nyitottságot szolgálja.

- Módszertani ajánlásokat tesz minden tantárgy esetében a tananyag feldolgozásához, a fejlesztési feladatok sikeres megoldásához.- Kerettantervünk figyelembe vette, hogy érvényesíteni kellett azokat a változásokat, amelyek jogi szempontból az 1993. évi LXXIX. törvény

2003–2006. évek közötti időszak módosításaihoz kapcsolódnak. A felépítésében a tanterv a kötelező oktatást 12 évfolyamra, egységes fejlesztési fo-lyamatként értelmezi és határozza meg.

- Figyelembe vettük, hogy a NAT értékrendszere bővült, elsődlegesen az Európai Unió kulcskompetencia keretrendszerének beépítésével.- Tantárgyanként megtalálható a jellemző kulcskompetenciákra való hivatkozás, a tantárgyi bevezetőkben szerzőink az általános nevelési el-

veket és fejlesztési feladatokat hangsúlyozták.- Az újrafogalmazott kiemelt fejlesztési feladatokat szerzőink beépítették a műveltségi területekből kialakított tantárgyak tanterveibe.- A közoktatás alapozó szakaszának pedagógiai szerepéről kialakított filozófiát, érvényesíti kerettantervünk az 5–6. évfolyam átalakításával, a

tanulási stratégiák hangsúlyosabb megjelenítésével, de a Magyar nyelv és irodalom, valamint a Matematika tantárgyak tanterveiben ajánlást adunk afejlesztés területeire és időkereteire is.

- Minden tantárgy tantervében szerepet kapnak a tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei és területei.- Fontosnak tartottuk a 9–12. évfolyam fejlesztési feladatainak felülvizsgálatát a szakképzés megváltozott igényeinek és lehetőségeinek szem-

pontjából.- Az egyéni boldogulásban kiemelten fontos az egész életen áttartó tanulásra történő felkészülés, illetve felkészítés, melyet minden fejlesztési

szakaszban érvényesítettünk.

Az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve az ország bármely településén, a nevelő-oktató munkához szükséges feltételekkel rendelkező isko-lák számára készült. Figyelembe veszi az intézmények tehetséggondozó és felzárkóztató kötelezettségét, az integrációs nevelés lehetőségét is. A sajá-tos nevelési igényű gyermekek neveléséhez a kerettanterv ajánlásai mellett figyelembe kell venni a NAT irányelveit, a fogyatékosság típusának meg-felelően a tanuló lehetőségeihez, korlátaihoz és igényeihez igazodva kell a fejlesztést megtervezni. A nemzeti és etnikai kisebbség számára eligazítást



adnak a speciális követelményekre az irányelvek, melyek a helyi tantervekben megjeleníthető szabad sávban kell elhelyezni a kötött nyelvi és népis-mereti óraszámokat.Kerettantervünk az iskolákban folyó pedagógiai munka tervezését oly módon kívánja segíteni, hogy a középpontba állítja a tanulók kompetencia ala-pú tudásának, képességeinek, személyiségének fejlesztését. Ajánlásokat fogalmaz meg a nevelési programban előírt iskolai programok (fogyasztóvé-delem, egészségnevelés, környezeti nevelés programja) elkészítéséhez. A műveltségi területek tartalmait a közoktatási törvény szóhasználatának átvé-telével az alapfokú oktatás, és a középfokú oktatás képzési szakaszai szerint értelmezi:

Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Ezen belül négy részre tagolódik:

→ az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető szakasz,→ a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő szakasz,→ az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó szakasz,→ a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz.A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdődik. A szakiskolában a tizedik, a középiskolában pedig a tizenkettedik vagy a ti-zenharmadik évfolyam végén fejeződik be. Ezen belül két szakaszt különböztetünk meg:→ a kilencedik évfolyamon kezdődő és a tizedik vagy tizenegyedik évfolyam végéig tartó általános műveltséget megszilárdító szakasz,→ a tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamon kezdődő és a tizenkettedik vagy tizenharmadik évfolyam végéig tartó szakasz; az elmélyítő, pályavá-lasztást segítő szakasz.A középfokú nevelés-oktatás két részre történő tagolása a korábbi rendelkezésekhez képest egyértelművé teszi, hogy a szakiskolai kilencedik-tizedikévfolyamon folyó nevelő és oktató munka is része a középfokú nevelés-oktatás szakaszának. Az iskolai nevelés-oktatás szakaszhatárainak kijelölésénélfontos szerepet tölt be az a rendelkezés, amely szerint az általános műveltséget megalapozó szakaszon belül az egyes iskolai évfolyamok tananyaga éskövetelményei egymásra épülnek.

Nagyon lényeges a visszautalás, melyből egyértelműen megállapítható, hogy az általános műveltséget megalapozó szakasz az általános iskola elsőévfolyamától a középfokú oktatás utolsó évfolyamának végéig tart. Az egymásra épülő fejlesztési feladatok, tananyagok és követelmények a tartalmiszabályozás rendszerét határozzák meg. Mindezek alapján az alapfokú nevelés-oktatás végén és a középfokú oktatás kezdetén nem fejeződik be, ésnem kezdődik újra a tananyag. A Kerettanterv készítői a képzési szakaszokat egységben szemlélték, csak azután bontották fel évfolyamokra a keret-tantervi tartalom szerint.A Kerettanterv képzési szakaszonként tartalmaz ajánlást:– a fejlesztés kiemelt területeire, a tantárgyak rendszerére és az óraszámokra;– tantárgyanként a nevelés és oktatás céljára;– a kiemelt kompetencia-fejlesztési feladatokra;– az egyes tantárgyak témaköreire és azok óraszámaira;– a témakörök tartalmára;



– a tantárgyak évfolyamonkénti fejlesztési feladataira, a továbbhaladás feltételeire, elvárható követelményeire;– szempontokra a tanulói teljesítmények értékeléséhez;

SZAKMAI HÁTTÉR

A Kormány a 2007. július 18-ai ülésén elfogadta a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) rende-let módosítását. A 202/2007. (VII. 17.) Kormányrendelet a Magyar Közlöny 102. számában (2007. július 31-én) jelent meg.A kerettanterv szerzői számára a korábbi kerettanterv átvizsgálására ennek a rendeletnek az előírásai, a mellékletként kiadott NAT szövege voltirányadó.Továbbá felhasznált dokumentum volt: Az 1/2005. (I. 21.) OM rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt 40/2002. (V. 24.) OM rendelet azérettségi vizsga részletes követelményeiről.A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló rendelet, a következőkkel egészül ki:

A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszán a bevezető és a kezdő szakaszban a tanítás-tanulás szer-vezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvétésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói ké-pességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulói terhelés a tanulói képességekhez iga-zodva kell, hogy növekedjen. Ez az elvárás szükségessé teszi, hogy a bevezető és a kezdő szakasz képzési feladatait a tanulók életkorához, fejlettség-éhez igazítva tervezzük meg.

Az iskolai oktatásszervezés egyes feladatai közül fontos volt szerzőinknek az angol nyelvre történő felkészülés követelménye: a középiskola a tanulóirészére az angol nyelv elsajátításához szükséges felkészülés lehetőségét biztosíthatja tanórai foglalkozás megszervezésével, tanórán kívüli foglalkozásmegszervezésével, másik középiskolával kötött megállapodás keretében, egyéni felkészülés megszervezésével és ahhoz kapcsolódó feltételek és kon-zultáció biztosításával.A kiegészítő kisebbségi oktatásra vonatkozó előírás: A kiegészítő kisebbségi oktatás a nyelvoktató kisebbségi oktatás követelményei szerint biztosítjaa kisebbség nyelvének tanulását, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását.

A kerettantervhez készülő tankönyvek, segédletek figyelembe veszik a kerettantervben foglaltakat. Így a tankönyvek szerzőit, szakmai segítőit egyarántbevontuk a tantervi felülvizsgálatba, az új kerettanterv készítésébe.

Az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként kiadott információhordozók, feladathordozók tankönyvvé nyilváníthatók. Az oktatásiprogram (pedagógiai rendszer) részeként kiadott információhordozók, feladathordozók – külön jogszabály szerinti – jóváhagyási eljárása során aztkell vizsgálni, hogy megfelel-e a kiadott oktatási program (pedagógiai) rendszer részét alkotó kerettantervben foglaltaknak, biztosítja-e az oktatásiprogram (pedagógiai) rendszer végrehajtását.



SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1–4. ÉVFOLYAMON

Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésrekerült félévkor és év végén az osztályozást felváltó szöveges minősítés felmenő rendszerben, az általános iskola 1-3. évfolyamán és a 4. évfolyamonaz első félévben. Az ellenőrzés-értékelés pedagógiai munkánk egyik legfontosabb eleme.A pedagógus személye, szakmai felkészültsége nem csak a nevelés-oktatás hatékonyságának, körülményeinek, légkörének megteremtésében döntőtényező, hanem abból a szempontból is, hogy mi a felfogása a pedagógiai értékelésről, mennyire ismeri, hogyan értelmezi és alkalmazza a nevelés-oktatás folyamatában megvalósítható értékelési eljárásokat.Hagyományosan a pedagógiában (elméletben és gyakorlatban) az értékelés a tanítási tevékenységhez kapcsolódott. Döntően tanulóra irányuló tanáritevékenységként jelent meg, és követelményei alapvetően a tanulókat érintették.A pedagógiai értékelés sokféle funkciót tölt be az általános visszacsatoláson túl: feltárja a helyzetet (diagnosztikus értékelés), segít a folyamatok kor-rigálásában (formatív értékelés), minősít, szelektál (szummatív értékelés), tájékoztatja az oktatásban érdekelteket, befolyásolja a személyiség fejlődé-sét, stb. A sokféle funkciót hatékonyan csak egy jól átgondolt értékelési rendszer keretében, megfelelő külső és belső értékeléssel lehet megvalósítani.

A pedagógiai funkciók közül jól ismertek a tanuló számára adott visszajelzés, a motiválás, a nevelő-személyiségformáló szerep, a tanár, a szülő szá-mára szóló visszajelzés.A tanuló életkorához igazodva, az adott iskolafokozatban való előrehaladás szempontjából az értékelés fentebb jelzett funkcióinak eltérő hangsúllyalkell érvényre jutniuk. Magától értetődőnek tekintjük a pedagógiai funkciók erőteljesebb jelenlétét, szerepét az iskola kezdő időszakában. Ez is indo-kolja, hogy az eltérő értékelési funkciók és hangsúlyok, eltérő értékelési formákban is kifejezésre jussanak.

Alapelvek az értékelésben:1. A képességeknek, készségeknek motívumoknak, melyek fejlesztése – mai tudásunk szerint – lehetséges intézményes keretek között is

némelyike már első osztálytól, mások pedig csak később, az életkornak megfelelően tekinthetők kiemelt szerepűnek aszemélyiségfejlődés folyamatában. Ennek megfelelően – természetesen – értékelni, és főleg minősíteni sem kell minden szempontbólmindenkit minden életkorban.

2. Olyan terület is lehet, mely tekintetében a megfogalmazott értékelés sohasem szummatív (lezáró, minősítő) jellegű, inkább a jellemzésszerepét tölti be. Diagnosztizálni mégis azért célszerű, mert az adott személyiség összetevő befolyásolja a gyermek teljesítményeit, fejlődőkészségeit.

3. Minden életkorban azt szabad csak szummatív módon értékelni (a gyermek és szülő számára!), amit tudatosan fejlesztettünk, amiben azosztály többsége határozott fejlődést mutat önmagához képest, ami a továbbhaladás érdekében aktuálisan fontos az adott időszakban.



4. Különösen óvatosan kell eljárni egy-egy területtel kapcsolatosan, mérlegelve hogy az alsó tagozaton meg kell-e kezdeni az értékelést.Ilyen például a kognitív kompetencia területén a gondolkodási képességek fejlettsége, melyek kialakulása fokozatosan megkezdődik ugyan a10 éves kor előtt, de igazi tudatos fejlesztése a felső tagozat és a középiskola feladata inkább. Számos részképesség, rutin, készség stb.előzetes létrejötte a feltétele. Ezért például a problémamegoldó gondolkodás, a kreatív gondolkodás és az alkotóképesség „hosszú távú”követelmények, mint fejlesztendő területek szerepeljenek a szempontrendszerben. Ezen képességek kezdetlegessége ugyanis nemhiányossága, hanem természetes jellemzője az alsó tagozatos korosztálynak. Lehetőség van azonban arra, hogy kiemelkedő fejlettségesetén egyes tanulóknál ezt is minősítsük, azaz méltóképpen elismerjük.

5. A másik olyan terület, melyhez nem lehetnek előre megfogalmazott példamondatok, a Tanulási képességek, készségek, rutinok területe.Ez a képességcsoport ugyanis nagyon fontos területet érint – melyen gyakorlatilag nem volna szabad, hogy a 4. osztály végére bárkinélkomoly hiányosságok legyenek. Az ugyanis lehetetlenné tenné a tanuló számára a továbbhaladást. Ha mégis van hiányosság, azkiemelten fontos szerepet kap a 4. osztályos félévi értékelésben, hogy a tanulót tovább tanító felsős tanár is figyelembe tudja venni.Több ilyen képesség gyengesége esetén megfontolandó az évismétlés lehetősége a szülő és a gyerek megfelelő beavatásával!

6. A hangsúly tehát a fejlesztésen van! Értékelésünk csak akkor lehet eredményes, ha maga is hozzájárul a fejlesztéshez, vagyis beleilleszkedika fejlesztés folyamatába. A szempontok évközi tervezésünket is orientálják. A pedagógus azzal tudja saját értékelő munkáját megkönnyíteni,ha az adott évben értékelni kívánt területek fejlesztését tanmenetében előre betervezi, menet közben pedig feljegyzéseket készít azokkalkapcsolatos megfigyeléseiről, tapasztalatairól, méréseiről az egyes gyerekekre nézve is.

7. Érdemes a tervezett értékelési szempontokról a szülőket és a gyerekeket is előre tájékoztatni. Tulajdonképpen nem másról van szó,minthogy a tantárgyhoz szorosan nem kötődő képességeket és motívumokat is a követelményrendszer részévé kell tenni, és azokba a szülőket,gyerekeket is érdemes beavatni. Ha mindez kiegészül azzal, hogy már év közben kap a szülő és a gyermek is jelzéseket a fejlődésrészterületeiről, akkor várhatóan a nagyobb együttműködés is jó irányba hat.

8. A képesség- és motívumrendszerek (kompetenciák) számos részterülete nem mérhető objektíven, csak megfigyelés útján, azaz mindenítéletünk nagyfokú tapintatot és óvatosságot igényel. Sohasem szabad azt a látszatot keltenünk, hogy tévedhetetlenek vagyunk

9. Sohasem a személyiséget (a gyereket) kell megítélnünk, csak valamely teljesítményét, képességszintjét, pillanatnyi hozzáállását, motiváltságátstb. Nem illik semmilyen szempontból lezártnak, végérvényesnek tekinteni fejlődési tempóját, lehetőségeit, hiszen az változhat.

10. Különleges szerepet kell, hogy betöltsön az 1. osztály első félévi és a 4. osztály félévi értékelése.

A legelső értékelés elsősorban a szülőket fogja orientálni, és több évre előre megalapozhatja hozzáállásukat, az iskola elvárásait illetően.A legutolsó részletes szöveges értékelés, pedig minden eddiginél nagyobb segítséget jelenthet a felső tagozatos tanároknak. Célszerűtehát, hogy annak alapos áttanulmányozására felhívjuk a figyelmüket, részükre azok egy példányát átadjuk az 5. osztály megkezdéseelőtt.



KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOKA BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZBAN

Énkép, önismeret

A bevezető, kezdő iskolaszakaszban az iskolába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet és tevékenység változását lassú átmenettel szükségessegíteni, és minél inkább törésmentessé kell tenni.Fejlődés-lélektani szempontból a 6-8 éves kor az énkép és az önértékelés alakulásának érzékeny fázisa. Az iskolába lépő gyermek nem tudja teljesít-ményét és személyiségét elkülöníteni. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerétmegteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, a feladatokkal való megküz-dés élményét, kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, s ne végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal éljék meg sikertelen próbálkozásaikatis.A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek leginkább azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szo-kásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocia-lizációjuk sikerességét.

Hon- és népismeret

A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési területen. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget – pl. az olvasmányoktartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környe-zetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést – célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon anemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására. Példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevé-kenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is teremtsen feltételeket. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, hamár kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem felkeltése, a nyitottság megalapozása, a kulturálisértékeikkel való ismerkedés, valamint az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás.

A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az egyetemes kultúra iránti fogékonyság, mert a gyerek olyan kitekintés, élmény és tapaszta-lás birtokába jut, amely a későbbiekben utat nyit, és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez.

Környezettudatosságra nevelés



Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tu-datosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos magatartás formálásához.

A kisiskolások környezeti nevelésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Szükség van ezektöbbféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos megerősítésé-nek, gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk meg-oldására szervezett – a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő – kreatív feladatok és projekt jellegű tevékenységek.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

A bevezető és a kezdő iskolaszakasz tanulási tevékenységeinek egyik leglátványosabb eredménye az új nyelvhasználati módok, az olvasás és az írásmegtanulása és használatának eszközzé fejlesztése. Tekintettel arra, hogy a nyelvhasználati módok megtanulása egymásra épül, fejlesztésük pedigszorosan egymáshoz kapcsolódik, a velük való foglalkozás helyes arányainak kialakítása különös figyelmet igényel a tanítótól.Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók saját olvasatuk szerint értelmezhessék a szöveget, kapjanak ösztönzést arra, hogy felépítsék magukban annak képivilágát. Az értő olvasás fejlődésében fontos lépés az a tapasztalat, hogy a szöveg nemcsak irodalmi élményt nyújthat, hanem ismeretforrás is, s az ígymegszerzett tudás felhasználható újabb feladatok megoldásához. Az aktív állampolgári léthez szükséges ismeretek tapasztalati hátterét a kezdő évekélményei alapozzák meg. A közösségben végzett feladatok ellátása, a közösségért vállalt szerepeknek megfelelő viselkedés megtanulása együtt for-málható az együttműködés képességeivel. Az iskola demokratikus életvitele, a tanulók aktív részvételére építő tanítás-tanulás hozzájárul az állampol-gári neveléshez.

A különféle ismeretforrások hasznának és felhasználhatóságának korai felismerése, s ennek részeként az elektronikus média használatának megalapo-zása, a számítógép elemi szintű kezelésének megismerése a kommunikációs kultúra nélkülözhetetlen összetevője.

A tanulás tanítása

Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységekkeretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyze-tekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi – felnőttkori – munkavégzéshez nélkülözhetetlenakarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség-összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése,a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, önértékelés stb.) is.

Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekbenis kipróbálhassák képességeiket a tanulók.



Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalatimegismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat,önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzátartozik.Testi és lelki egészség

A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki moz-gásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabad le-vegőn szervezett mozgásra.

A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megterem-tése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie – a testi-lelki egészség védelmében – a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogyadott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait.A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező ala-kulásához esetenként a tanító segítsége indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellő-zést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműkö-désre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés.A tanulók – bármilyen szinten vannak is – a tevékenységeket a nekik megfelelő követelményszinten szükséges megfogalmazni. Egyre inkább felérté-kelődik az egyéni fejlesztési programok kidolgozása minden egyéni foglalkozást igénylő tanuló számára.A Nemzeti alaptanterv a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma.A tanulók között fennálló különbségeket az iskolák a helyi pedagógiai programok kialakításakor veszik figyelembe. A sajátos nevelési igényű tanulófejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni az intézmény pedagógiai programjá-ban, a helyi tantervben, valamint a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, az egyéni fejlesztési tervben. Ebbenfoglalnak állást az intézmények a tanulók értékeléséről is. A tervkészítésnél figyelembe kell venni a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásá-nak tantervi irányelveiben foglaltakat.



MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ(1–4. évfolyam)

BEVEZETÉS

ALAPELVEK, CÉLOK

Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi kommunikációhoz szükséges képessé-gek kialakítása, illetve fejlesztése, valamint az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.

Az anyanyelvi nevelésnek – már kisiskolás korban is – alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erreépítve válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, valamint az önálló ismeretszerzés és tanulás.

Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és az írásbeli kommunikáció önálló és kreatív használatának elsajátíttatásához szükségesalapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználatváltozatos tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A tanulási tartalmak feldolgozása megteremti az anyanyelvi hagyomány meg-



ismerésének, a különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel gyakorlásának, valamint az önálló tanulás és önművelés képesség- és szo-kásbeli alapjainak a feltételeit.

A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai évekbenmégsem az elméleti rendszerezés a tanító feladata, hanem a változatos és egyre magasabb szinten fellépő gyakoroltatás a különféle kommunikációshelyzetekben. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, az árnyalt önkifejezés és a másik megértésének igényéreés képességére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és irodalmi kultúra megismertetése.

Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, azolvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző ésértelmező együttgondolkodás, egymás véleményének megismerése, a saját gondolatok kifejtése, valamint az irodalmi szövegekkel kapcsolatos tapasz-talatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat.

A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirá-nyos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

A FEJLESZTÉS TERÜLETEI

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása: megalapozza a társas együttműködés nyelvi képességeit és a kulturált nyelvi ma-gatartást. Megalapozza a magabiztos fellépést, önkifejezést.

Olvasás-szövegértés; bevezetés az irodalmi kultúrába: az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olvasástechnika eszközzé fejlesztésével feltételtteremt az írott szövegek önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvető szövegműveletek önálló alkalmazá-sára. Az olvasmányok sokoldalú feldolgozása fejleszti a tanulók kritikai érzékét, ítélőképességét és empátiáját, az idegen álláspont elfogadásának, asaját álláspont megfogalmazásának képességét, a kifejezés nyelvi megvalósulására való figyelmet. Lehetőséget teremt egyszerű irodalmi formákkalkapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúrahagyományainak megismerésére, az olvasás megszerettetésére.

Az önálló tanulás képességének fejlesztése: feladata az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva az ismeretszerző képességek intenzívfejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a különféle források és azok használatának, az információszerzés lehetőségeinek és korlátainakmegismerése, a szelekció, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése.

Írás-helyesírás: az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést szolgálóeszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyesség igényével, a diákok egyéni sajátosságait figyelembe véve.

Írásbeli szövegek alkotása: a tanulók a gyakorlatban sajátítják el az írásbeli nyelvhasználat néhány alapvető műfajának normáit. Az önálló véleménykifejezése különféle szövegformákban történik, s lehetőség nyílik az átírás, a kiegészítés és a kreatív írás alkalmazására.



Ismeretek az anyanyelvről: a tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszerzésével elkezdődik a tudatos nyelvszemléletkialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes, változatosés kifejező nyelvhasználatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben, segítve ezzel a gyerekek sikeres szocializációját, pozitív énképükkialakulását.

KULCSKOMPETENCIÁK

Az anyanyelvi kommunikáció

A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. Az iskola feladata ennek az ösztönös nyelvtudás-nak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése.A bevezető szakasz legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, mely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az íráséletkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tudományokban való továbbhaladás.A kezdő szakasz anyanyelvi nevelésének több területe van, melyeket arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfej-lesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása és a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és külön-féle használatainak a megismerése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete. Másik fontos területa nyelvtan tanítása, mert ez tudatosabbá teszi az ösztönös nyelvhasználatot, s így megalapozza a szövegértés és szövegalkotás összetettebb műveleteit.A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákban a hétköznapokban gyakori szöveg-műfajok tudatos és kreatív használatára nevelni.Az idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelv tanulása elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák magas szintű és tudatos birtoklása nélkül. Az idegen nyelvi kommunikációalapvető feladata az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan a szövegértési és szövegalkotási kompetencia fejlesztése változatos tevékenységformák,különféle kommunikációs helyzetek révén.

Digitális kompetencia

A jelen társadalmi helyzetben a legkisebbek egy része már az iskolába lépés előtt is rendelkezik a digitális kompetencia egyes – sokszor igen esetle-ges – elemeivel. A tanító építhet ezekre, illetve a gyerekek érdeklődésére az IST (az információs társadalom technológiái) iránt. Ugyanakkor a számí-tógép és a mobil kommunikációs eszközök használta során az iskolában a tudatosságra, a kritikai attitűdre, a szelekció képességére, az értelmes ésésszerű felhasználásra kell nevelni. A digitális médiumok révén elérhető információtömeg kezelése, szűrése, kritikája és az ezekre épülő használat



elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák, a tudatos nyelvhasználat, a kritikai és morális érzék nélkül, ezek elsődlegesek a technikai kezelhetőség-gel szemben.

A hatékony, önálló tanulás

Az önálló tanulás képességének megalapozásához szükséges a tanulók önálló, kreatív és magabiztos feladatvégzésének kialakítása és bátorítása. En-nek legfőbb eszköze a folyamatos, egymásra épülő és differenciált egyéni vagy csoportos tevékenységtípusok bevonása a pedagógiai folyamatba.Ugyancsak fontos az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése, az egyéni tanulási stílus alakulásának támogatása, a hatékony tanulási szokásokmegerősítése.Ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy a tanórán és azon kívül egyaránt igényük és képességük legyen a legkülönfélébb források kreatív használatára,összehasonlítására és kritikájára.Fokozni kell a különböző nyelvi tevékenységekben a tanulók tudatosságát, a kitartását és az igényességét, segíteni kell őket, hogy a tanulási tevékeny-ségüket fokozatosan növekvő időtartamban és mind önállóbb tájékozódással legyenek képesek irányítani.

Szociális és állampolgári kompetencia

Az anyanyelvi nevelés szempontjából a gyermek alapvető környezetének számít az iskola.Fontos, hogy a tanító elfogadó, pozitív légkört biztosítson az anyanyelvi munkához, amelyben a tanulók magabiztosan és örömmel vesznek részt atevékenységekben, ahol a normasértés nem pusztán hiba, de a kommunikációs folyamat gyakori, gyakran visszatérő eseménye. Konstruktív légkörbenkell szervezni, folytatni az anyanyelvi tevékenységeket, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika gyakorlatát és a konfliktuskezelés alapjait.Erre építve alakítható ki a nyelvi kifejezéshez szükséges igényesség és magabiztosság.

1. ÉVFOLYAMÉves óraszám: 296 – heti óraszám: 8

Témakörök A témakör feldolgozására javasolt óraszám1. Az olvasás és az írás megtanításának előkészítése 48 óra2. Az olvasás-szövegértés képességének fejlesztése:Betűismertetés és olvasásgyakorlásAz értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás

71 óra46 óra

3. Írástanítás, az íráshasználat fejlesztése:Az írott betűalakok tanításaÍrástechnikát fejlesztő gyakorlatok

66 óra51 óra



4. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések a tanév során 14 óra

1. AZ OLVASÁS ÉS AZ ÍRÁS MEGTANÍTÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE

Fejlesztési feladatok Tananyag Ajánlott tevékenységformákMódszertani javaslatok A fejlesztés várható eredménye

A beszéd és a beszédértés fejlestése. Beszédlégző, artikulációs, időtartam éshelyes kiejtési gyakorlatok.Mondókák, versek, gyermekdalok,találós kérdések tanulása, mondása.Érzékelő, memóriafejlesztő játékok,bábozás, szerepjátékok.Témakörös szógyűjtésekkelszókincsfejlesztő gyakorlatok,képolvasás, mesemondás.Mesehallgatás, szóbeli feladatadás,utasítás követése, szövegénekértelmezése.

Tiszta, érthető beszéd.Tudjon 1-2 mondatot alkotni , eseménytábrázoló képről.

Szoktatás az iskolai életbe, azóvodából az iskolába való átmenetelősegítése.A tanulás eszközeinek és az eszközökhasználatának megismertetése,gyakorlása, elemi tanulási szokásokkialakítása.Az iskolai tanuláshoz szükségespszichikus funkciók, alapvetőképességek célirányos fejlesztése (pl.:a figyelem tudatossága, tartóssága;feladattudat; a kivárás képessége;differenciált látási és hallásimegfigyelések; mozgáskoordináció;finommozgások; beszéd ésbeszédértés).

Az olvasás és az írás megtanulásátelőkészítő tevékenységek ésgyakorlatok.

Tapasztalatszerzés a szövegről,mondatról, szóról, hangokról. Hangokhelyének, időtartamának megfigyeléseszavakban. Hang kiemelése szóból,önálló hangoztatása és összekapcsolásamás hanggal. Analizáló, szintetizálófeladatok: mondatok, szavakfelbontása, szótagolás, szóalkotások,szavak kiegészítése, mondatalkotások.

Tájékozódás a térben, a testsémán, asíkban. Relációkat, térben vagy síkbanelfoglalt helyet, helyzetet kifejezőszavak értelmezése, pontosítása,tanulása.

Hang és betű biztos azonosítása.



Az írás megtanulásának technikai ala-pozása.

A füzet és az írószerek használatánakgyakorlása. Finommozgásokat,mozgáskoordinációt fejlesztőgyakorlatok. Vonalvezetésigyakorlatok, betűelemek vázolása,írása.

Vonalelemek felismerése ésmegnevezése.



2. AZ OLVASÁS-SZÖVEGÉRTÉS KÉPESSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE


Betűismertetés és olvasásgyakorlás:– a beszéd és a beszédértés fejlesztése

Artikulációs és légzőgyakorlatok.Szavak, szókapcsolatok, mondatok he-lyes kiejtése. Szavak értelmezése, mon-datalkotások. Képolvasás. Beszélgetésképekről, eseményekről, élményekről.Válaszadás kérdésekre. Szóbanelhangzó utasítások végrehajtása.Mese tartalmának követése hallás után.Egyszerű kérdések megválaszolása,feladatok megoldása.

A tanuló törekszik az érthető, értelmesbeszédre. Nyelvi hibáit javítja tanítóisegítséggel. Alkalmazza a köszönés, akérés és a megköszönés tanult nyelvifordulatait.Megérti az egyszerű utasításokat ésszóbeli közléseket.Segítségadással beszámololvasmányai tartalmáról,olvasásélményeiről.Játékokban, feladatmegoldásban, közöstevékenységben együttműködő.

A szóbeli kommunikációs készségfejlesztése.A tanulás iránti érdeklődés és moti-váltság erősítése és továbbfejlesztése.Széles körű nyelvi tapasztalatszerzésilehetőségek teremtése. A nyelvhasz-nálat tudatosodási folyamatainakmegindítása. Intenzív szókincs- ésbeszédfejlesztésre alapozottan újnyelvhasználati módok (olvasás, írás)megismerése, eszközi használatánakmegalapozása.

A nyelvi tudatosság fejlesztése.– betűismertetés

– olvasási gyakorlatok

Hang kiemelése szóból; a hang és abetű azonosítása; a hallási, a látási képés a beszédmozgás kapcsolatánakkiépítése és megerősítése.

Betű felismerése betűsorban, betűcso-portban, szavakban; betűkösszeolvasása; szavak, szókapcsolatok,mondatok, rövid, egyszerű, néhánymondatos szövegek szótagoló, majdfolyamatos elolvasásának gyakorlásacsendesen majd hangosan. Azolvasottak megértését elősegítő ésellenőrző egyszerű feladatok

Biztonságosan ismeri a kis ésnagybetűt.



– tapasztalatszerzés az anyanyelviismeretek körében.

A szöveg, a mondat, a szó, a szótag, ahang és a betű felismerése és megneve-zése konkrét esetekben. Megfigyeléseka hangok képzéséről és fajtáiról; aszöveg és a mondat tagoltságáról(mondathatár, szavak külön írása).Helyesírási szabályosságok felismeréseés alkalmazása: hangok időtartamánakszerepe, jelölésük; mondatkezdés észárás; nagy kezdőbetűs szavak begya-korolt esetekben.

Az értő olvasás fejlesztése,szövegolvasás:– mesék, versek, történetek gyer-

mekjátékok a népköltészet és aműköltészet köréből;

Rövid szövegek olvasása, szövegértéstfejlesztő feladatok megoldása:szereplő, helyszín, eseményekmegfigyelése. Szavak, szövegrészletekértelmezése szövegösszefüggésben. Azolvasmány tartalmára irányulókérdések megválaszolása. Azolvasmány címének, hangulatánakmegfigyelése. Tapasztalatszerzés aversek és a prózai szövegek formájánakkülönbségeiről, a versek rímeiről.Olvasmányok tartalmának elmondása.Történet alkotása képsor segítségével;párbeszédek felolvasása szerepekszerint; telefonálás modellezéseszituációs játékban.

Tapasztalati alapon megkülönbözteti aszöveget, a mondatot, a szót, szótagot,hangot és betűt.A szavakat szótagokra tudja bontani.Különböztesse meg a verset aprózától.Ismerje a címet , szerzőt.

Szövegek olvasásával az értő olvasásfejlesztése. Az olvasottak megbeszélésesorán erkölcsi kérdések, konfliktusok,problémák, a megértést akadályozótényezők kiemelése, megbeszéléseIrányított tapasztalatszerzés és beszél-getés a mindennapi élet néhányjellemző szituációja kapcsán.

– beszélgetés a természetről és atermészetvédelemről;

Az olvasmányok tartalmához kapcso-lódva az időjárás és a természetváltozásainak, az emberek, az állatokés a növények életének, életmódjának,szokásainak megfigyelése.Állatok, növények bemutatása olvasottszöveg és képek alapján.

A tankönyvi szövegeknek megfelelőnehézségű olvasmányok tartalmát némaolvasás útján megérti. Képes a tarta-lomra irányuló kérdéseket megvála-szolni, egyszerű feladatokat megoldani.



– empátia, pozitív és negatívviselkedésminták;

Élethelyzeteket modellezőszerepjátékokban különfélemagatartásformák megidézése,gyakorlása, értelmezése, konfliktusok

– önkifejezés és együttműködés; Érzelmek kifejezése mimikával,mozdulattal.Dramatikus játékokban együttműködésa társakkal.

– a mindennapi érintkezés nyelvifordulatai;

Szituációs játékokban a köszönés, a be-mutatkozás, a kérés, az ajándék átadás,a köszöntés és a megköszönéskülönféle formái. Megszólítás.

– az önálló tanulás képességénekkialakítása: (elemi feladat-megoldásiműveletek, segédeszközök használata;verstanulás).

A feladatmegoldás lépéseinekgyakorlása.Látogatás a könyvtárban.A könyvtárhasználat szabályainakmeg- figyelése. Ismerkedésgyermeklexikonokkal, digitálisismeretforrásokkal.Memoriterek megtanulása: 2-3mondóka, soroló, találós kérdés, népdalközmondások(5-5db); pl.: PetőfiSándor: A tavaszhoz; Weöres Sándor:Szunnyadj, kis baba; Kocsi és vonat;Száncsengő; Csanádi Imre: Farkasüvölt; Szabó Lőrinc: Tavasz; Tekereg aszél; Kányádi Sándortól 1-2 szabadonválasztott vers. Petőfi Sándor: Nemzetidal 1.vsz.

Az önálló ismeretszerzés megalapo-zása.A tanulási képesség fejlesztése.

Az olvasástechnika differenciáltfejlesztése: jól érthető, folyamatos, értőolvasás kialakítása.

Szövegek ismételt hangos és némaolvasása. Begyakorolt szövegfelolvasása az élő beszédhez közelítőhanglejtéssel.

Fejből tud (öt-hat) verset, (két-három) mondókát, nyelvtörőt, találóskérdést.Érthetően, megfelelő hangerővelmondja el a memoritereket.

Az olvasási szokások kialakítása.Az olvasástechnika fejlesztése.

Ismert tartalmú és gyakorolt 3-4 mon-datos szöveget felkészülés után szóta-golva , szóképesen , ill. lassú folyama-



tossággal olvas fel. A mondat végétszünettel jelzi. Olvasási hibáit segítség-adás mellett javítja.

3. ÍRÁSTANÍTÁS, AZ ÍRÁSHASZNÁLAT FEJLESZTÉSE


Az írott betűalakok tanítása.Betűkapcsolás.Időtartam jelölése.

Írott kis- és nagybetűk alakítása,kapcsolása.

Az írás jelrendszerének differenciáltelsajátítása.A helyes írásszokások kialakítása azegyéni képességkülönbségek figye-lembevételével.Az írástechnika és a tetszetős, rendezettkézírás megalapozása, fejlesztése.

Az írástechnikát fejlesztő gyakorlatok. Gyakorlás betűk, betűkapcsolatok,rövid szavak írásával. A hangokidőtartamának jelölése. Másolás írott,majd nyomtatott mintáról: szavak,szókapcsolatok, rövid mondatok írása.Betűpótló , ékezetpótló feladatok.Szavak elválasztása sor végén. Hatbetűnél nem hosszabb szavak látó-hallótollbamondásra írása.Rövid szavak írása emlékezetből. Rövidmondatok írása tollbamondásra ésemlékezetből.

Ismeri és használja a magyar ábécébetűinek írott alakjait.Rövid szavakat, szókapcsolatokat ésmondatokat betűcsere, betű-kihagyás,betűtévesztés nélkül másol nyomtatottmintáról is.Jelöli a mondatkezdést és -zárást. Gya-korolt szókészlet körében alkalmazza aszókezdő nagybetűt.Ismeri az időtartam és a j hang kétfélejelölési módját.Látó – halló tollbamondás után le tudírni 3-4 betűs szavakat. Gyakoroltszókészlet körében alkalmazza aszókezdő nagybetűt. Írásmunkája tiszta,rendezett.

4. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések a tanév során


Diagnosztikus értékelés:A jobb és balkezesség.Az irányokban való tájékozódás.A tanulói munkák elemzése.

A tanulási folyamat szükség szerintipontjain a tanultak ismétlése,gyakorlása különös tekintettel az egyéniképességkülönbségekre.

A tantervi követelmény elérése.



Egyéni tanulási és társas sajátosságokmegfigyelése.

Egyszerű feladatmegoldások formatívés szummatív jellegű felmérésekben. Atapasztalt hiányosságok pótlásárairányuló gyakorlások.

SZÓJEGYZÉK

1. osztály 26 szó

gólya, harkály, ibolya, súly, hely, lyuk, gally, Gergely, Mihály, Károly, Ibolya, majom, varjú,áll, csepp, hull, mókus, oroszlán, zászló, gyertya, hattyú, esernyő, rendőr, gyümölcs, dübörög, cérnaszál



2. ÉVFOLYAMÉves óraszám: 296 – heti óraszám: 8

Témakörök A témakör feldolgozására javasolt óraszám1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése 15 óra2. Az olvasás-szövegértés, bevezetés az irodalmi kultúrába:

SzövegfeldolgozásOlvasásgyakorlásAz önálló tanulás képességének fejlesztése

45 óra61 óra17 óra

3. Írás, íráshasználat:Az írástechnika fejlesztéseAz írás eszközi használatának gyakorlása

32 óra23,5 óra

4. Ismeretek az anyanyelvről:Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazásaHelyesírási szabályismeret és alkalmazás

42.5 óra50 óra


A heti óraszám javasolt felosztása:olvasás: 4 óraírás: 1,5 óranyelvtan: 2,5 óra

1. BESZÉDKÉSZSÉG, SZÓBELI SZÖVEGALKOTÁS ÉS A MEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE

Fejlesztési feladatok TananyagAjánlott tevékenységformák

Módszertani javaslatok A fejlesztés várható eredménye

A szóbeli és az írásoskommunikációban törekvés amegértésre és a megértetésre. Törekvésa mind biztosabb és önállóbbkommunikációra.

Beszédkészség, szóbeli szövegalkotásés a megértés fejlesztése.

Légzőgyakorlatok, a beszédlégzéshelyes beidegződésének gyakorlása.Artikulációs gyakorlatok az időtartamés a hangkapcsolatok helyeskiejtéséhez. Mondatok, szövegek

A tanuló érthetően beszél. Megérti azegyszerű magyarázatokat, utasításokatés társai közléseit. A kérdésekreértelmesen válaszol. Használja abemutatkozás, a felnőttek és a kortársak



A gondolatok, érzések, véleményekváltozatos kifejezése két vagy többmondat összekapcsolásával.

olvasásával, memoriterek elmondásávala hanglejtés, a hangsúly szerepénekmegfigyelése és helyes alkalmazásánakgyakorlása.A szókincs gazdagításához szavak,szinonimák gyűjtése, értelmezése,szókapcsolatok, mondatok alkotása,kiegészítése, átalakítása.Mondatok összekapcsolása.Összefüggő mondatok alkotása képek,képsorok segítségével, adott vagyválasztott témáról.Páros és csoportos beszélgetés. Akérdezés és a válaszadás gyakorlása.Beszélgetés mindennapi kapcsolatok,emberi viszonyok, érdekes témákkapcsán.Szituációs játékokban a megszólítás ésa különféle köznapi szituációkrajellemző nyelvi fordulatok gyakorlása.Nem verbális jelzések tartalmánakfelismerése, használata beszéd közben.Dramatikus játékokkal mindennapiélethelyzetek modellezése különféleszituációkban alkalmazhatómagatartásformák és nyelvi formulákgyakorlásához.Mímes játékok, felkészülés karácsonyiés anyák napi műsorra.

megszólításának és köszöntésénekudvarias nyelvi formáit.Bekapcsolódik a közöstevékenységekbe. Alkalmazkodik azokszabályaihoz.Eligazodik szűkebb környezete társaskapcsolatrendszerében. Vállalközösségi feladatot. Felismeri, értékeliés segíti társai ilyen irányútevékenységét.



2. AZ OLVASÁS-SZÖVEGÉRTÉS, BEVEZETÉS AZ IRODALMI KULTÚRÁBA

Fejlesztési feladatok Tananyag Ajánlott tevékenységformákMódszertani javaslatok

A fejlesztés várható eredménye

Szövegfeldolgozás:– prózai szövegek, versek, mondókák,találós kérdések a népköltészet és aműköltészet, a klasszikus és a maimagyar, valamint a szomszédos népekgyermekirodalmából;egyszerű, rövid ismeretterjesztő éshétköznapi szövegek;

Az olvasmány témájának, szereplőinek,főbb eseményeinek megnevezése.A szereplők cselekedeteinekmegítélése, tulajdonságaikmegfigyelése. Egyszerű okságiösszefüggések felismerése.Mese és valóság megkülönböztetése.Tapasztalatszerzés szavak, kifejezésektöbbletjelentéséről a szövegben.Gondolategységek lényegénekösszefoglalása, vázlatpontmegfogalmazása.A cím és a tartalom kapcsolatánakfelismerése.Versek formájának megfigyelése, aritmus, a rím, az ismétlődésekfelfedezése.Mesejellemzők megfigyelése,véleményalkotás az olvasottakról.Olvasmányok szerzőjénekmegnevezése. Az író és költő fogalomkülönbségéről tapasztalatok gyűjtése.

Az olvasott szöveg témáját, szereplőit,főbb eseményeit megnevezi. A szöveghasználatával megoldja a szövegértéstvizsgáló egyszerű, ismert feladatokat.Tanítója segítségével kiemeli azolvasottak lényegét.Képes két-három összefüggő mondatalkotására. Követhetően számol beélményeiről, olvasmányai tartalmáról.

Az irodalomolvasás és a könyvek irántiérdeklődés megerősítése, azinformációhordozók használatávalkapcsolatos jó gyakorlatok ésproblémák megismerése, kreatív éskritikus felhasználói szokásokkialakítása.Különféle kommunikációs helyzetek,szociális kapcsolatok felidézésével éselemzésével a gyermek számáramindennapi társas helyzetekben valóeligazodás elősegítése (pl.a baráti körben, az iskola közössé-geiben, a tipikus felnőtt-gyerekkapcsolatokban) Az empátia, a beleélőképesség, a fantázia, a kreativitás és azönismeret fejlesztése.Erkölcsi értékek közvetítése,tudatosítása.

– barátság, kölcsönösség, felelősségegymásért;

A baráti kapcsolatokat, családi, iskolaiközösségek életét meghatározómotívumok, rituálék megfigyelése,ezek érzelmi hátterének és nyelviformájának vizsgálata az olvasottakhoz



– dramatikus játékok. Rövid mesék, történetek dramatikus,bábos megjelenítése.Népszokások bemutatása. Azolvasmány tartalmához kapcsolódóimprovizációs és beleélő játékok. Aszövegmondás összekapcsolásamozgással, mimikával.

Az első évfolyamon elsajátított újnyelvhasználati módok készségeinektovábbfejlesztése:Jól érthető, folyamatos, értő olvasásfejlesztése.

Olvasásgyakorlás. Szavak, szókapcsolatok, mondatok ésszövegrészletek ismételt hangosolvasása a pontosságra, afolyamatosságra, a hanglejtésre, ahangsúlyra, az írásjelekre irányulóvalamely szempont figye-lembevételével.Szempontokkal irányított felkészülésután ismert, begyakorolt szöveg(részlet) felolvasása.

Ismert és begyakorolt szövegetfolyamatosságra, pontosságratörekvően olvas fel. A mondat végét ésa vesszőt érzékelteti. Felismeri, szükségesetén modellkövetéssel javítja olvasásihibáit.

A tanulási képesség és az informá-ciókereső technikák megalapozása.

Az önálló tanulás képességénekfejlesztése:– szövegmondás;

Mesemondás. Olvasmányoktartalmának elmondása sajátmegfogalmazásban. Beszámoló azolvasmányokhoz kapcsolódó személyesélményekről. Vázlat felhasználása atartalomelmondáshoz.

– memoriterek tanulása; Mondókák, sorolók, találós kérdések,népdalok, közmondások 5-5 db. PetőfiSándor: Itt van az ősz, itt vanújra(részlet), Anyám tyúkja; JózsefAttila: Altató; Szabó Lőrinc: Csiga-biga; Weöres Sándor és KányádiSándor verseiből szabadon választva.Kölcsey Ferens: Himnusz 1.vsz.Petőfi Sándor: Nemzeti dal 1.-2.vsz.A szövegfeldolgozást előkészítő vagyannak folyamatához kapcsolódóérzékelő, utánzó és memóriafejlesztő

Szöveghűen mondja el amemoritereket.



játékok.Tájékozódás a könyvtárban. – könyvtárhasználat. Könyvek jellemző adatainak

megfigyelése (szerző, cím, kiadó,kiadás éve, tartalomjegyzék,terjedelem, illusztráció).Tapasztalatszerzés a jellemzők olvasótsegítő szerepéről. Az illusztráció és aszöveg kapcsolatának megfigyeléseértelmezéssel.Tájékozódás a könyvekben,újságokban. A tartalomjegyzékhasználata.Egy gyermekújság szerkezetének,rovatainak megfigyelése. Olvasás agyermekújságból.A könyvtárhasználat szabályainakértelmezése, alkalmazásuk gyakorlása.Könyvkeresés a könyvtárban szerző éscím szerint.

Tanítója segítségével használja aziskolai könyvtárat. Felsorolja akönyvek fő adatait.

3. ÍRÁS, ÍRÁSHASZNÁLAT


Az első évfolyamon elsajátított újnyelvhasználati módok készségeinektovábbfejlesztése: az írásmozgásokautomatizmusainak és az íráshozkapcsolódó helyes szokásoknak amegerősítése.

Az írástechnika fejlesztése. A szabályos betűalakítás és kapcsolásgyakorlása betűkapcsolások, szavak,szókapcsolatok, mondatok és rövidszövegek írásával.Figyelem az íráshasználat normáinakmegtartására.Lendületfejlesztő gyakorlatok.

Írása rendezett, a betűket olvashatóanalakítja és kapcsolja egymáshoz.Másoláskor nem vét írástechnikai hibát.Szövegminta alapján felismeri éskijavítja hibáit. Percenként 15-20 betűtír.



Az írás eszközi használatánakgyakorlása.

Két-három összefüggő mondat leírásamásolás, tollbamondás után vagyemlékezetből. Válogató másolás.Válaszadás kérdésre.Mondatok kiegészítése, bővítése,bennük szavak kicserélése.Önállóan alkotott mondat leírása.Versek, olvasmányvázlatok leírása,illusztrálása.Összefüggő mondatok alkotása ésleírása akaratlagos írással.

4. ISMERETEK AZ ANYANYELVRŐL


Az anyanyelvhasználat tudato-sításának megindítása, a he-lyesírás biztonságának megala-pozása.A nyelvi elemzési készség fej-lesztése és a nyelvtani fogal-mak használatának tudatosí-tása.

Nyelvtani és nyelvhelyességiismeretek tudatosítása ésalkalmazása:

– mondat, szó, hang, betű;szótagolás;

A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése ésmegnevezése. Az ábécé hangjainak felsorolása. A betűrendhasználata gyakorlati feladatokban. A hangokcsoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint.A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése.A szavak jelentést hordozó szerepének megfigyelése.

– szótő és toldalék; Szavak megfigyelése a mondatban: tapasztalatok a szóalakés a jelentés változásairól, szótő-felismerési gyakorlatok.A toldalékok jelölésének felfedezése, felismeréseszövegben is szövegértelmezéssel. Szavak toldalékosalakjának alkotása.A -ba, -be, -ban, -ben, -val, -vel ragos szóalakok helyeshasználata és leírása.

Felismeri és megnevezi a tanultnyelvtani fogalmakat, szükség szerintfelidézi és alkalmazza a helyesírásiszabályokat begyakorolt szókészletkörében.30-40 begyakorolt szó esetébenhelyesen jelöli a j hangot. Az egyszerűszavakat helyesen választja el.



– mondatfajták. Beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő monda-tokban. Megnevezésük.Az -e kérdőszó helyes használatának gyakorlása.Tapasztalatszerzés a felkiáltó, az óhajtó és a felszólítómondatok használatáról.

A helyesírási készség, a prob-lémamegoldó gondolkodás ésa memória fejlesztése.

Helyesírási szabályismeret és -alkalmazás:– az időtartam jelölése:

-o, -ó, -u, -ú, -ü, -ű, -i, -í;-ít, -ul, -ül;-tól, -től, -ból, -ből,-ról, -ről;

– a kiejtéstől eltérő hangkap-csolatok;

– a hagyomány szerinti írásmód;– az elválasztás szabályai;– a kijelentő és a kérdő mondat

jelölése.

Szabályszerűségek felismerése és alkalmazása írásbeli fela-datokban.Hibajavításkor indoklás a szabály felidézésével.

A helyesírási eset felismerése, a jelölés gyakorlása szóelem-zés segítségével. A leírás és a helyes kiejtés együttes alkal-mazása.A j és ly használata a tankönyvi szókincs körében.

Szabályismeret és alkalmazás.

A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjeljelölése, alkalmazása írásbeli feladatokban.



5. ISMÉTLÉSEK, RENDSZEREZŐ ÖSSZEFOGLALÁSOK, FELMÉRÉSEK A TANÉV SORÁN


Témakörönként szerkesztettfeladatlapokon diagnosztikusértékelés.

A tanultak felidézése, áttekintése és rendszerbe foglalása.A megszerzett tudás bizonyítása írásbeli feladatok megoldásával.Az elsajátítás szintjét vizsgáló formatív és szummatív felmérések írása.A tapasztalt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlások.

A tantervi követelmény elérése.

SZÓJEGYZÉK:2. osztály 32 szó

folyó, veszély, bagoly, sekély, akadály, hógolyó, petrezselyem, pehely, milyen, vajon, héja, borjú, papagáj,összeg, reccsen, billeg, asszony, fütty, rossz, rizzsel, bottal, ősszel, otthon, Duna, Tisza, Balaton, Magyar-ország, Budapest, Zrínyi Miklós Általános Iskola



3. ÉVFOLYAMÉves óraszám: 296– heti óraszám: 8

Témakörök A témakör feldolgozására javasolt óraszám1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése 18 óra2. Az olvasás-szövegértés, bevezetés az irodalmi kultúrába:



3. Írás, íráshasználat:Az írástechnika fejlesztéseAz írás eszközi használatának gyakorlása

16 óra19 óra

4. Írásbeli szövegek alkotása:Fogalmazási alapismeretekSzövegalkotási gyakorlatok

25 óra25 óra


36 óra44 óra


A heti óraszám javasolt felosztása:olvasás: 3 óraírás: 1 órafogalmazás 1,5 óranyelvtan: 2,5 óra





A beszéd tartalmának, hangzásának,stílusának és kifejező erejének egy-mással összefüggő fejlesztése.A szóbeli szövegalkotási készségfejlesztése.

Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás ésa megértés fejlesztése.

A beszédlégzés, a helyes kiejtés és amondatfonetikai eszközök alkalma-zásának gyakorlása különféle kom-munikációs helyzetekben. Szólások,közmondások, a hangzó beszéd, azolvasott szövegek értelmezésekorszavak jelentésének, stílusértékénekmegfigyelése.A tapasztalatok felhasználása szöveg-alkotáskor és beszélgetés közben.Felolvasáskor, szövegmondáskornonverbális eszközök értelemszerű hasz-nálata a kifejezés segítésében.Páros és csoportos beszélgetések agyerekek élethelyzeteiből vett témákról.Vélemény igényes megfogalmazása.Figyelem a beszélgetőtársra.Az üzenet lényegének és érzelmihátterének megfigyelése, értékelése.Értelmező versmondás.A segítségkérés és –adás jellemzőinekmegfigyelése és használata agyakorlatban szituációs játékokban.Üzenetek tartalmának pontosközvetítése.Játékszabályok értelmezése, elmondása,a játék megszervezése.

A tanuló értelmesen, érthetően mondjael gondolatait.Bekapcsolódik a csoportosbeszélgetésekbe. Figyel beszélgetőtársaira.Szívesen vesz részt a közöstevékenységekben.A közös produkciókban segítő,együttműködő attitűd és a szabályokhozigazodásra törekvés jellemzi.



2. AZ OLVASÁS-SZÖVEGÉRTÉS, BEVEZETÉS AZ IRODALMI KULTÚRÁBA


A szövegelemzésben való jártasságelmélyítése, az irodalmi mű befogadásanyújtotta öröm átélése.Az olvasmányok tartalmához kapcsolódvnemzeti kultúra hagyományainak megis-merése.Új ismeretfeldolgozási technikáktanítása.

Szövegfeldolgozás:Prózai művek, versek, népköltészetialkotások a hazai és a külföldiszépirodalomból.Történelmi tárgyú olvasmányok.Néphagyományokat feldolgozó, nemzetiünnepeket, jelképeket, természeti éstársadalmi jelenségeket bemutató írások.Hétköznapi szövegek.

Népköltészet és műköltészet.Dramatikus játékok.Műélvezet, átélés, belefeledkezés.

Szövegek megismerése önálló, csendesolvasással.Beszélgetés a szövegről.Dramatizált feldolgozás, beleélés.A szöveghez kapcsolódó szövegelemzőfeladatokkal a szövegértés, értelmezésgyakorlása.Az események sorrendjének, a mesélőszemélyének megállapítása.Az olvasmányok szerkezetijellemzőinek vizsgálata.Lényegkiemelés, vázlatkészítés.A szereplők tulajdonságainak értékelése.Érzelmek kifejezésének megfigyelése.Véleményalkotás cselekedetekről, hely-zetekről, magatartásról.Jellegzetes irodalmi témák (pozitív ésnegatív emberi kapcsolatok,konfliktusok) megfigyelése, értékelése.Mesékre jellemző kezdő és befejező for-dulatok, szókapcsolatok, ismétlődő mo-tívumok megfigyelése.Tapasztalatszerzés versekből művészieszközökről (ritmus, rím, hasonlat,refrén).Hasonlóságok és különbségekfelfedezése különféle irodalmiközlésformákban.Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatok-kal kombinált koncentrációs ésmemóriafejlesztő gyakorlatok.Beleélő játékok: játék a tárggyal,

Megnevezi olvasmányai szerzőjét,szereplőit és azok tulajdonságait.Magyarázza cselekedeteiket.Az olvasmányok témájával kapcsolatbankérdéseket fogalmaz meg, illetve azilyen kérdésekre választ ad.Tanítója segítségével összefoglalja azolvasottak lényegét.A szövegrészekhez vázlatpontotfogalmaz. Tanítói segítséggel.Konkrét esetekben felismer mesérejellemző fordulatokat, szókapcsolatokat,mesejellemzőket.Fél-egy oldal terjedelmű, életkoránakmegfelelő témájú és szövegnehézségűolvasmányt néma olvasás útján megért.Megoldja a megértést vizsgáló, ismerttípusú szövegelemző feladatokat.Az egyszerű szerkezetű mesék,elbeszélések tartalmát időrendben, többösszefüggő mondattal mondja el.



tárgyak, személyek, más élőlényekmegjelenítése. Szövegek dramatizálása,megjelenítése.Egyéni és csoportos improvizációk.Gyermekversek előadása ritmus- ésmozgásváltással. A produkciókmegbeszélése.Olvasmányok szövegénekreprodukálása, illusztrálása rajzzal,zenével, képzőművészeti alkotással.Műsorok összeállítása és előadása.

Az olvasási készség eszközszintre eme-lése. E tevékenységben a kitartás és afolyamatjellegű gyakorlás ösztönzése.

Olvasásgyakorlás. Folyamatosságra és pontosságra figyelőfelolvasási tréningek.A szöveget értelmező felolvasásfelkészülés után, a mondatfonetikaieszközök használatával.A nagyobb terjedelmű szövegekolvasását elősegítő értelmező olvasástanulói és tanítói kérdésekmegválaszolásával.Egyszerű szerkezetű ifjúsági regényelolvasása a tanító irányításával.

Ismert tartalmú szöveget folyamatosan,kifejezően olvas felkészülés után.Felolvasása értelmező, az írásjelekszerint tagolt. Hanglejtése és tempójaélő beszédéhez közelítő.

A tanulási képesség fejlesztése.A tanulók önállóságának növelése:a feladatvégzésben;az információszerzésben ésfelhasználásban; aszabályalkalmazásban (pl. helyesírás,szövegalkotás, nyelvi érintkezés);az önellenőrzésben.

Az önálló tanulás képességénekfejlesztése:

Tájékozódás a szövegben. A szövegbőlkiemelt tények, információkfelhasználása új összefüggésben, másfeladathelyzetben.Kutatómunka az olvasmányok szerzőjé-nek, eseményeinek, szereplőinek megis-meréséhez.Ismeretszerzési technikák tanulása:adatgyűjtés, elrendezés, feljegyzések ké-szítése és felhasználása szóbeli beszá-molóhoz.Lexikonok, szótárak, digitális forrásokhasználata feladatmegoldáshoz.Olvasmánytartalmak szűkítő és bővítőelmondása. Beszámolók pl.: kutató,

Feladatainak megoldásakor szükségszerint használ lexikont, szótárt. Akönyvtárban egyszerű kutatásifeladatokat elvégez, tapasztalatairólbeszámol.



gyűjtő munkáról több összefüggőmondattal.

– könyv- és könyvtárismeret;– gyakorlatok a könyvtárban;

A könyvtár tereinek, elrendezésének,rendszerének megfigyelése. Könyvekcsoportosítása, keresése, kiválasztásaadott szempontok szerint.Könyvek adatainak ismertetése.Szépirodalmi és ismeretterjesztőalkotások megkülönböztetése a téma ésa tartalomjegyzék alapján.

Eligazodik az iskola könyvtárában.Röviden ismertet egy általa olvasottkönyvet, újságcikket vagy érdekesnektalált ismeretterjesztő filmet.

– prózai szöveg- és verstanulásitechnikák.

Memoriterek tanulása: Mondókák,sorolók, találós kérdések, népdalok,szólások , közmondások 5-5db.Vörösmarty Mihály: Szózat 1.2. vs NagyLászló: Dióverés; Petőfi Sándor: Afüstbe ment terv; Weöres Sándor: Éren-nádon; Gárdonyi Géza: Éjjel a Tiszán;József Attila: Betlehemi királyok (1-2vsz.) Kányádi Sándor: Somvirággal,kakukkfűvel, Kölcsey Ferenc: Himnusz1.2.vsz.; 5-8 soros prózai szövegek ,legalább 5db.

Szöveghűen, jól érthetően mondja el amemoritereket.Kapcsolatot tart a hallgatósággal.

Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegű bővítéséhez:

A tanulóknak olyan komplex feladatokat adunk, ahol a különböző tantárgyak tanulása során megszerzett ismereteiket összefüggésében dolgozzák felegyénileg vagy csoportosan

1. A régi és a mai iskolai élet összehasonlítása2. Évszak-ábrázolás (vers, próza, képzőművészet…)3. Jeles napok (megfigyelés, ajándékkészítés, műsor összeállítása…)4. Az érzelmek ábrázolása az irodalmi művekben, a képzőművészetben5. A magyar nép eredetéről6. Mit tehetünk a madarakért?



3. ÍRÁS, ÍRÁSHASZNÁLAT


Az írás készségének eszközszintre eme-lése.E tevékenységben a kitartás és a folya-matjellegű gyakorlás ösztönzése.Az írástempó fokozása mellett a helyes-ség, az íráskép rendezettségének,esztétikumának értékként valóelfogadtatása.

Az írástechnika fejlesztése:– írásszokások megszilárdítása;– lendület és tempó fokozása.Az írás eszközi használata.

A betűtorzulásokat és hibáskapcsolásokat javító alakítási éskapcsolási tréningek.Szavak, szószerkezetek, bővülőmondatok írásával az írás lendületénekés tempójának fokozása.Hosszabb szövegek folyamatos írásakülönféle írástevékenységekben.Fogalmazások, nyelvtani feladatokjavított változatának leírása.Vázlatírás, ábrák feliratozása. Néhányhétköznapi szövegműfaj gyakorlása (pl.meghívó tervezése, szövegezése, postainyomtatványok kitöltése).

Írása jól olvasható, lendületes.Füzetei rendezettek, tiszták.

4. ÍRÁSBELI SZÖVEGEK ALKOTÁSA


Az önkifejezés iránti igény erősítése,különféle formáinak és lehetőségeinekmegismertetése, megvalósításánaktámogatása.Ösztönzés a kreativitásra.

Fogalmazási alapismeretek. Tapasztalatszerzés olvasmányokból éstanulói fogalmazásokból:a cím szerepéről, jellemzőiről;a szövegek felépítéséről, az időrendről,az esemény, az előzmény és akövetkezmény kapcsolatáról;a szöveg kohéziójáról, a tématartásról, anyelvi megformáltságról, az elbeszélőszövegforma jellemzőiről.

A tanult fogalmazási ismeretekfelhasználásával kb. egy oldalterjedelmű elbeszélő fogalmazást készít.A tartalmi egységek kezdetétbekezdéssel jelzi.Tanítója útmutatásai alapján kijavítja fo-galmazási és helyesírási hibáit.



Szövegalkotási gyakorlatok. A tanult fogalmazási ismeretek felhasz-nálása szövegalkotásakor.Önálló írásbeli fogalmazások készítéseelbeszélő szövegformában.A fogalmazásokba párbeszédes részekillesztése.Az önálló szövegalkotások elemzése, ja-vítása a megismert szövegalkotásiszabályok felidézésével.

5. ISMERETEK AZ ANYANYELVRŐL


A nyelvi tapasztalatok körének bővítése.A tapasztalatokra épülő nyelvifogalomrendszer alapozásánakmegindítása a szófajok körében.A tanulók önállóságának növelése:a feladatvégzésben;az információszerzésben ésfelhasználásban;a szabályalkalmazásban;az önellenőrzésben.A nyelvi tudatosság fokozása.

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretektudatosítása és alkalmazása:- mondatfajták;- szavak;- szófajok.

A felkiáltó, a felszólító és az óhajtómondatokban a beszélő szándékánakfelismerése és megnevezése.Rokon értelmű és ellentétes jelentésűszavak szerepének felismerése éshasználatuk gyakorlása.Az ige felismerése és megnevezéseszójelentés alapján. Különféle időbenvégbemenő cselekvések, történések,létezés megkülönböztetése. Az igékidejének felismerése és megnevezése.Az igekötők szerepének és írásmódjánakmegfigyelése,tudatos alkalmazása. Tapasztalatszerzésa rokon értelmű és ellentétes jelentésűigék szerepéről. Felismerésük és adekváthasználatuk.A főnevek felismerése és megnevezéseszójelentés alapján. Fajtáinakcsoportosítása, megnevezése. A főnevekmegfigyelése a mondatban. A többesszám jelölésének felfedezése,

Felismeri, megnevezi, és megfelelőenjelöli a mondatfajtákat.Toldalékos formájukban, szövegben isfelismeri és megnevezi a tanultszófajokat.A szövegkörnyezetnek megfelelőenhasználja az igeidőket és az igekötőket.A mondatot nagybetűvel kezdi ésírásjellel zárja. A mondat szavait különírja.A begyakorolt szókészlet körébenbiztonsággal alkalmazza a tanulthelyesírási szabályokat.



felismerése szövegben isszövegértelmezéssel. Többes számúfőnevek alkotása.A -ba, -be, -ban, -ben ragos főnevekhelyes használatának gyakorlásamondatalkotással, szövegértelmezéssel.A melléknév felismerése ésmegnevezése szójelentés alapján. Külsőés belső tulajdonságot jelentő mellék-nevek megfigyelése,megkülönböztetése.A melléknév fokozhatóságánakfelismerése. Fokozott melléknévi alakokhasználata szövegalkotáskor.A tanult szófajok felismerése toldalékosformában is szócsoportokban,mondatban és szövegben.

A helyesírási készség fejlesztése.A helyesírási szabályok megismerése ésalkalmazása.

Helyesírási szabályismeret és -alkalmazás.

Mondatfajták jelölése írásban.Igekötős, valamint különféle idejű igékhelyesírásának gyakorlása.

Tulajdonnevek, ragos főnévi alakok, -ó,-ő, -ú, -ű végű főnevek, -ít, -ul, -ül végűés a kiejtéstől eltérő írásmódú igék, -svégű toldalékos melléknevek írása.Újabb 20-30 szóban a j hangbiztonságos jelölése a tanult szófajokkörében.

6. ISMÉTLÉSEK, RENDSZEREZŐ ÖSSZEFOGLALÁSOK, FELMÉRÉSEK A TANÉV SORÁN


Témakörönként diagnosztikus felmérés,a szerkesztett feladatsorok szerint.

A tanultak felidézése, áttekintése ésrendszerbe foglalása.A megszerzett tudás bizonyítása írásbelifeladatok megoldásával.Az elsajátított tudás bemutatása formatívés szummatív felmérésekben.A tapasztalt hiányosságok pótlásárairányuló gyakorlások.

A tantervi követelmények elérése.



3. osztály 50 szó

bélyeg, engedély, erkély, furulya, osztály, selyem, tartály, gömbölyű, golyó, folyadék, gereblye, helyes,ilyen, olyan, jégpálya, király, mosolyog, Orsolya, pólya, szabály, süllyed, hólyag, tavaly, műhely, segély,kristályhall, arról, zümmög, villany, kisebbítendő, különbség, főváros, messze, tavasszal, űrhajó, kulccsal, köny-nyű, függöny, segít, tanít, szebb, több, maradt, fölött, alatt, József Attila, Petőfi Sándor



4. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 259 – heti óraszám: 7

Témakörök Témakör feldolgozására javasolt óraszám1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése 16 óra2. Az olvasás-szövegértés, bevezetés az irodalmi kultúrába:



3. Írásbeli szövegek alkotása:Fogalmazási alapismeretekSzövegalkotási gyakorlatok

15 óra34 óra


26 óra56 óra

5. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések 16 óraÖSSZESEN 259 óra

A heti óraszám javasolt felosztása: olvasás: 3 óra; fogalmazás: 1,5 óra; nyelvtan: 2,5 óra




Fejlesztési feladatok Tananyag Ajánlott tevékenységformákMódszertani javaslatok Továbbhaladás feltételei

A beszéd és a megértés továbbfejlesz-tése, különös tekintettel a pontosságra, afolyamatosságra és a kifejezőerőre,valamint az aktív szókincs intenzívgyarapítására.

Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás ésa megértés fejlesztése

A mondat- és szövegfonetikai eszközökalkalmazásának gyakorlása különfélekommunikációs helyzetekben (pl.:párbeszéd, felolvasás, kiscsoportosbeszélgetés, vita, beszámoló).Nonverbális eszközök használataszituációs játékokban, beszélgetésben.A helyes beszédlégzés gyakorlása:gazdálkodás a levegővel, a pótlevegővételének módja.Állandósult szókapcsolatok, akülönböző tantárgyak tanulásakorhasznált szakkifejezések,olvasmányokból kiemelt ritkábban hasz-nált szavak célzott használatával,mondatbővítéssel, kiegészítésekkel azaktív szókincs gyarapítása.Több mondatos összefoglaló szövegalkotása olvasmányok tartalmáról,gyűjtött tapasztalatokról,megfigyelésekről.Hosszabb szóbeli közlések tartalmánakrövidített elmondása.Az egyetértés és az eltérő véleménykulturált megfogalmazása.Párbeszédes forma alkalmazásaolvasmányok tartalmánakelmondásakor.

A tanuló értelmesen és érthetően fejeziki gondolatait.Használja a mindennapi érintkezésbenaz udvarias nyelvi fordulatokat.Beszédstílusát beszélgető partneréhezigazítja.Bekapcsolódik csoportos beszélgetésbe,vitába, történetalkotásba,improvizációba, közös élményekről,tevékenységekről való beszélgetésekbe,értékelésbe.A közös tevékenységeket együttműködőmagatartással segíti.



2. AZ OLVASÁS-SZÖVEGÉRTÉS, ELEMI ISMERETEK AZ IRODALOMRÓL

Fejlesztési feladatok Tananyag Ajánlott tevékenységformákMódszertani javaslatok Továbbhaladás feltételei

Az irodalomolvasás folyamatában amélyebb tartalmi rétegekbe hatolóelemzés útján az értő olvasástovábbfejlesztése, és az olvasássalkapcsolatban kialakuló pozitívviszonyulás megerősítése az iro-dalommal való élményszerű talál-kozásokkal.– A tanításhoz felhasznált szemelvé-nyek tartalmára építve a nemzetiazonosságtudat tartalmának gazdagí-tása, ismerkedés nemzeti és etnikaikisebbségek kultúrájával, néphagyo-mányaival, az etikai normák irántifogékonyság és az értéktudatos ma-gatartás fejlesztése, az élő és az élet-telen környezettel való harmonikuskapcsolat alapjainak megerősítése.

Szövegfeldolgozás:Prózai és verses alkotások, népijátékok, népszokás ismertetők amagyar és a hazai nemzetiségek,népcsoportok népköltészetéből.Elbeszélések és regényrészletek,versek a hazai és külföldi klasszikus ésélő irodalom gyermekekhez szólóalkotásaiból. Történetek a magyarságmúltjából, kiemelkedő események,személyiségek megismeréséhez.Nagyobb terjedelmű irodalmi szöveg(pl. ifjúsági regény) feldolgozása.Hétköznapi szövegek.

Szövegek megismerése csendes olva-sással. Az olvasmányok témájánakmegfigyelése, azonos témájú szövegekösszehasonlítása.Szereplők érzelmeinek felismerése,emberi kapcsolatok, szereplőkmagatartásának értékelése többféleszempont figyelembevételével.Olvasmányélmények megosztása tár-sakkal.A szövegről folytatott beszélgetésben aszép, csúnya, vidám, szomorú, jó,rossz minősítő kifejezések használataés indoklása a szövegből vettbizonyítékokkiemelésével.Művészi eszközök keresése lírai éselbeszélő művekben (ritmus, rím,refrén, hasonlítások,megszemélyesítés).Mesefajták jellemzőinek megfigyelése.A mesék nyelvi és szerkezetijellemzőinek felismerése.Jellegzetes irodalmi témák, motívumokfelfedezése olvasmányokban.A művek szerkezeti jellemzőinekmegfigyelése, a tér-idő változásainakfelismerése.Nagyobb terjedelmű gyermekirodalmialkotás elolvasása a tanítóirányításával.

¾-1 oldal terjedelmű – életkoránakmegfelelő – szöveget megért némaolvasás útján.Az olvasottakkal kapcsolatosvéleményét értelmesen fogalmazzameg.Elmondja az olvasottak lényegét.Megjegyzi és megnevezi olvasmányaiírójának nevét.

Drámajátékok. Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatok-



kal kombinált memóriagyakorlatok.Fantáziajátékok, elképzelt és valóságoshelyzetek megjelenítése. Részvétel cso-portos játékokban, állóképek tervezése,kivitelezése és megbeszélése.Mozgás a térben: térkitöltő,térkihasználó gyakorlatok. A mozgás ésa szövegmondás összekapcsolása.Egyszerűbb drámai konvenciók és aszínházi formanyelv alapjainaktapasztalati megismerése (jelenet,felvonás, kezdet és vég, díszlet, be-rendezés, jelmez, kellék, fény- és hang-hatások). A tanultak felhasználása sajátprodukcióhoz, bábelőadások, színházielőadások megbeszélésekor.

Az olvasástechnika differenciáltfejlesztése.Olvasóvá nevelés az egyéni érdeklődésfigyelembevételével.

Olvasásgyakorlás:

– hangos olvasás;– n�

azrÍnyimiklÓsÁltalÁnosiskolakerettanterve · 3. minden életkorban azt szabad csak szummatív...

Documents