Bazsa Györgyprofessor emeritus, Debreceni Egyetem

József Attila Alapítvány – Friedrich Ebert Stiftung Budapest

2012. június 14.

Q4D: minőség négy dimenzióban

A felsőoktatás minősége és minőségügye nagyon összetett kérdés – csak sok dimenzióban lehet és kell kezelni. (Az autóiparé sokkal egyszerűbb.)

Mindegyik dimenzió egy-egy önálló témakör, de összefüggéseik nélkül nem lehet eredményre jutni.

Összességük a felsőoktatási ágazati minőségpolitika elveit, rendszerét és gyakorlatát jelenti.

Itt és most nem megoldási javaslatok, pusztán néhány szempontsor és rendszerezett helyzetkép követ-keznek – nemzetközi ki- és hazai áttekintésben.

4 eljárás dimenzió a minőség külső megítélésére:

értékelés (evaluation, audit, benchmarking) – (ön)értékelés, látogatás, elemzés, javaslatok

hitelesítés (accreditation) – (ön)értékelés, látogatás, igen / nem / feltételes döntés, javaslatok

rangsorolás (ranking, league tables) – helyezési számok – nyilvános adatok alapján

osztályozás (classification, labeling) – kategóriák, csillagok (*) – nyilvános adatok alapján

4 teljesítmény dimenzió az értékelés tárgykörére:

oktatás (programok célja, tartalma, felépítése stb.)

kutatás (eredményessége, elismertsége stb.)

személyi feltételek (oktatók minősége, szakmai háttere, teljesítménye stb.)

belső-külső környezet (menedzsment, szervezet, belső minőségbiztosítás, források, kapcsolatok, végzettek elhelyezkedése, pozíciója, jövedelme, nemzetköziségi mutatók, mobilitás, DPR)

4 funkcionális dimenzió a tevékenység fázisaira:

bemeneti feltételek értékelésére alapoz

belső folyamatok értékelésére épít

kimeneti eredményesség értékelését végzi

belső minőségbiztosítást (koncepció, szervezet, működés, eredményesség) értékeli (ESG alapján)

4 cél dimenzió a minőségben érdekeltekre:

➜ továbbtanulóknak: információk a választáshoz

➜ intézményeknek: tükör és tennivalók

➜ munkaerőpiacnak: mit kap és mit kér

➜ fenntartónak: kormányzatnak, finanszírozónak

4 felelősség dimenzió a minőség alakítóira:

● kormányzat: minőségpolitika és feltételek alakítása

● intézmények: a minőség biztosítása

● akkreditációs szervezet: minőséghitelesítés

● társadalom (stakeholders): minőség el(nem)ismerés

4 méret dimenzió a minőség összehasonlítására:

nemzeti felsőoktatási rendszerek nemzetközi dimenzióban

intézmények / szakmák nemzetközi dimenzióban

intézmények hazai dimenzióban

karok (szakterületek) hazai dimenzióban

Széchenyi István: „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.”

U21 Ranking of National Higher Education Systems

A nation’s economic development depends crucially on the presence of an educated and skilled workforce and on technological improvements that raise productivity.

The higher education sector contributes to both these needs: it educates and trains; it undertakes pure and applied research.

nemzeti felsőoktatási rendszerek nemzetközi dimenzióban

U21 ranking of national HE systems

resources = források (kormányzati támogatás, teljes ráfordítás, harmadik szektor K+F kiadásai)

environment = környezet (nemek aránya, monitoring rendszer és nyilvánossága, oktatók alkalmazási és vezetőválasztási szabadság, támogatási formák)

connectivity = kapcsolatok (nemzetközi hallgatók, közös szerzős közlemények)

output = kimeneti eredmények (közlemények, hivatkozások, világklasszis egyetemek, végzettek elhelyezkedése)

1.1. USAUSA 100,0100,0 13.13. BelgiumBelgium 73,773,7

2.2. SvédországSvédország 83,683,6 14.14. Új-ZélandÚj-Zéland 72,572,5

3.3. KanadaKanada 82,882,8 15.15. FranciaországFranciaország 70,670,6

4.4. FinnországFinnország 82,082,0 16.16. ÍrországÍrország 69,569,5

5.5. DániaDánia 81,081,0 17.17. NémetországNémetország 69,469,4

6.6. SvájcSvájc 80,380,3 18.18. Hong KongHong Kong 68,968,9

7.7. NorvégiaNorvégia 78,078,0 19.19. IzraelIzrael 67,467,4

8.8. AusztráliaAusztrália 77,877,8 20.20. JapánJapán 66,166,1

9.9. HollandiaHollandia 77,477,4 21.21. TajvanTajvan 62,062,0

10.10. Nagy BritanniaNagy Britannia 76,876,8 22.22. KoreaKorea 60,260,2

11.11. SzingapúrSzingapúr 75,475,4 23.23. PortugáliaPortugália 60,160,1

12.12. AusztriaAusztria 73,873,8 24.24. SpanyolországSpanyolország 59,959,9

25.25. UkrajnaUkrajna 58,658,6 37.37. CsilleCsille 48,948,9

26.26. CsehországCsehország 57,957,9 38.38. ArgentínaArgentína 48,648,6

27.27. LengyelországLengyelország 56,256,2 39.39. KínaKína 48,348,3

28.28. SzlovéniaSzlovénia 55,855,8 40.40. BrazíliaBrazília 47,247,2

29.29. GörögországGörögország 54,754,7 41.41. ThaiföldThaiföld 46,646,6

30.30. OlaszországOlaszország 54,054,0 42.42. IránIrán 45,845,8

31.31. BulgáriaBulgária 52,552,5 43.43. MexikóMexikó 45,345,3

32.32. OroszországOroszország 52,452,4 44.44. HorvátországHorvátország 44,944,9

33.33. RomániaRománia 51,351,3 45.45. TörökországTörökország 44,444,4

34.34. MagyarországMagyarország 50,850,8 46.46. Dél-AfrikaDél-Afrika 43,443,4

35.35. SzlovákiaSzlovákia 50,650,6 47.47. IndonéziaIndonézia 37,537,5

36.36. MalajziaMalajzia 50,550,5 48.48. IndiaIndia 34,434,4

Hungary: U21 ranking of national HE systems – a magyar felsőoktatás helyezései – 48-ból:

resources = források 40. 39,7

environment = környezet 41. 78,5

connectivity = kapcsolatok 25. 49,4

output = kimeneti eredmények 31. 29,8

Összesítve: 34. 50,8

- több évtizedes, egyre terjedő gyakorlat

- többnyire objektív adatok (néha vélemények), változó szempontok és változó súlyozás

- növekvő társadalmi igény vs intézményi ódzkodás, egyúttal (olykor trükkös) alkalmazkodás és – ha lehet – sikerpropaganda

- a mai globális világban a top university, world class university stb. cím üzlet és agyelszívás

Intézmények / szakmák nemzetközi dimenzióban

Academic Ranking of World Universities, ARWU (Shanghai Jiao Tong University ranking)

Q of education (Nobel- and Field-medals, alumni) 10% Q of Faculty (Nobel and Field medals, staff) 20% citations

20% Research output (publs in Nature and Science)

20% SCI, SCI publications

20% Per capita performance 10%

ELTE, SZTE: évek óta a 301 – 400. tartományban

The Times Higher Education university ranking:

Teaching – the learning environment 30% Research – volume, income, reputation 30% Citations – research influence 30% Connections (industrial, international) 10%

- - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Ezek összesítéséből is készülnek nemzeti rangsorok. pl. a 100 elit egyetem megoszlása országonként.

Minden lista mellett és ellen is bőven vannak érvek. Akik benne vannak a „legjobb” 100-ban vagy 500-ban, részben vitatják, de presztízs és reklámcélokra felhasználják.

U-Multirank (funded by the European Commission)is a new international transparency tool which is multi-

dimensional, multi-level and user-driven. Because of these characteristics it differs substantially from all existing higher education rankings and addresses the needs of various stakeholders in higher education. First results will be available in 2013.

Centre for Higher Education Development (CHE) – D The CHE Excellence Ranking 2010Biol – Chem – Econ – Math – Phys – PolSc – Psych

Matematika ELTE ****Fizika ELTE **Közgazdaságtan Corvinus ***Politikatudomány CEU / KEE **

QS (Quacquarelli Symonds) disciplinary ranking (US)Politikatudomány CEU 51 – 100Földtudomány ELTE 101 – 150Vegyészmérnöki tud. SZTE 151 – 200

Intézmények / szakmák nemzetközi dimenzióban

1. Harvard University (USA) 3,8 Mrd USD × 220 ~ 836 billion HUFhttp://www.provost.harvard.edu/institutional_research/Provost_-_FB2009_10_Sec03_6_IncExp.pdf

10. Oxford University (GB): 862 millió GBPt × 342 ~ 300 billion HUFhttp://www.ox.ac.uk/about_the_university/facts_and_figures/index.html

50. University of Copenhangen (DK): 7 Mrd DKK × 38 ~ 266 billion HUF

http://introduction.ku.dk/facts_and_figures/finance/income/

93. Universität Bonn (D): 600 millió € × 283 ~170 billion HUFhttp://www3.uni-bonn.de/die-universitaet/die-universitaet-bonn-in-zahlen-und-fakten

493. Technische Universität Wien (A): 250 millió € × 283 ~ 71 billion HUFhttp://www.tuwien.ac.at/wir_ueber_uns/beteiligungsmanagement/

A magyar felsőoktatás éves költségvetési támogatása: 180 billion HUF.

http://www.nefmi.gov.hu/miniszterium/atadas-atvetel-100531

319. Eötvös Loránd Tudományegyetem 31 billion HUFhttp://www.elte.hu/file/alapokmany07.pdf

Budapest Műszaki és Gazd.tud.Egyetem 33 billion HUF

http://www.gmf.bme.hu/doku/publikusdok/2009/2009_evi_szoveges_beszamolo.pdf

Budapesti Corvinus Egyetem 9 billion HUF

http://portal.uni-corvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/kozponti_szervezeti_egysegek/ gazdasagi_foigazgato/files/koltsegvetes/2009/BCE_OKM_koltsegvetes_2009.pdf

Webometrics rangsor:

az intézmények internetes publicitását, az egyetemek online keresettségét méri. Tudományosan nem mérvadó, de a publicitás jelentősége miatt fontos.

Itt 2012-ben 20300 egyetem közül 277. a BME, 380. az ELTE, 417. a Debreceni Egyetem.

A kelet-európai mezőnyben: 6. BME, 11. ELTE, 13. DE, 22. SZTE, 54. PTE, 62. SE, 74. SZIE.

Given the importance of higher education, a nation needs a comprehensive set of indicators to evaluate the quality and worth of its higher education system. (U21 report)

“Many countries are currently exploring the best means of designing indicator systems for their higher education sectors. They perceive the need for an indicator system to improve communication on the progress of their higher education systems to the public at large and funding organisations, as well as to monitor the implementation of their public higher education policies.” – Martin and Sauvageot (2011)

intézmények hazai dimenzióban

értékelés (audit): előfordul, pl. ISO tanúsítványhoz hitelesítés (akkreditáció): a MAB eddig a törvény

szerint rendszeresen végezte (8, majd 5 évenként)– fókusza: oktatás és minőségbiztosítás (ESG)– bemenetet, folyamatot és kimenetet is értékel

rangsorolás: felvi és a média végzi (eduline) – gyakran reális, de olykor kirívó sorrendet és nagy ugrásokat produkálnak a formális adatok (pl. 1 akadémikus professzor = 1 friss PhD-s oktató)

osztályozás: esetileg, még nem rendszer– volt/van kutatóegyetem (Kiváló egyetem)– lesz (?) kiemelt FOI, kutatóegyetem, alkalmazott

kutatások főiskolája

értékelés (audit): előfordul, pl. ISO tanúsítványhoz

hitelesítés (akkreditáció): a MAB eddig a törvény szerint végezte rendszeresen (8, majd 5 évenként)– fókusza: oktatás és minőségbiztosítás (ESG) – bemenetet, folyamatot és kimenetet is értékel

rangsorolás: felvi és a média végzi (eduline) – részben reális, de olykor kirívó sorrendet és nagy ugrásokat eredményeznek a formális adatok

osztályozás: nincs, lesz kutató kar

karok, szakterületek hazai dimenzióban

Zárszó:

- a minőség a felsőoktatás genetikus sajátja, de a mai versenykörnyezetben és tömegképzésben a szervezett minőségbiztosítás, értékelés és hitelesítés (akkreditáció) elengedhetetlen

- mindez periodikus, szakszerű, objektív, hiteles, átlátható és publikus kell legyen

- a világban általános az értékelés, az akkreditáció, – s ha tetszik, ha nem – a rangsorolás, az osztályozás is

- a nemzetközi versenymezőnyben középen vagyunk (de csak a legjobbak, mert széles a hazai skála is)

- ilyen anyagi feltételek (sőt elvonások) mellett nehéz fejleszteni és előrébb kerülni: nem a verseny, hanem a társadalom jobb szolgálata érdekében!

Ismét: Given the importance of higher education, a nation needs a comprehensive set of indicators to evaluate the quality and worth of its higher education system.

Azaz: a felsőoktatás jelentősége miatt itthon is szükség van egy átfogó elemző szempont-rendszerre, hogy meglássuk, megmutassuk, megbecsüljük és javítsuk felsőoktatási rendszerünk minőségét és értékeit.