BABITS MIHÁLY

1883. Szekszárd – 1941. Budapest Karinthy: Babits Bihály –

„Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem”

Klasszikus hagyományok, műveltség, újklasszicizmus

Keresztény és európai értékek, humanizmus

A kezdetek

Magyar, francia, latin szakok Négyesy-szeminárium (Kosztolányi, Juhász) Fogarason tanár „Kérem, azonnal

küldje el összes

verseit!” Osvát Újpesten tanár Nyugat, szervezés

Felesége: Tanner Ilona (Török Sophie – Szabó Lőrinc barátnője is volt)

(Babits maga

Csinszkával is flörtölt – ?)

Esztergom – nyarak Örökbe fogadott kislány

„Más érdekli, mint általában a költőket” Kevés életrajzi elem Stílusjátékok – impressz., szecesszió

(Fekete ország, Mozgófénykép) Filozófiai, ontológiai kérdésfelvetés

(Esti kérdés) Tárgyiasság – „a mindenséget vágyom

versbe venni, / de még tovább magamnál nem jutottam”

Távolságtartás, „elitizmus”

„Gyűlöllek: távol légy, alacsony tömeg!”

Messze, messze…

Új leoninusok Az örök folyosó Fekete ország A lírikus

epilógja Esti kérdés

„Ne mondj le semmiről, Minden lemondás

Egy kis halál. Ne mondj le semmiről.

Minden halál gyilkosság (lélekontás):

Meghalni bűn, ne mondj le semmiről,

Isten művét rongálja bármi rontás,Meghalni bűn, ne mondj le

semmiről:Minden vágyad az Isten szava

bennedMutatva, hogy merre rendelte

menned.”

„mert semmi vagy, ha nem vagy

ellenállás” I. vh. alatt-után: feladja elkülönülését Etikai látószög (vs. Kosztolányi: esztétikai) „Az írástudók árulása” – mi az értelmiség

felelőssége? „…vétkesek közt cinkos,

aki néma”

Egyszerűbb hang, „konkrétabb” Erősödő klasszicizálás (a forma mint

megtartó erő) – újklasszicizmus A kultúra értékei, az európaiság hagyománya Költői szerep keresése: közvetítő, próféta

Fortissimo Húsvét előtt Zsoltár

gyermekhangra Zsoltár

férfihangra

… Ember, Te züllött, véres, rossz

kártyás, éji veszettJátékodból a réten

ocsudva, -- hogy fogszA vadvirágok

szemeibe nézni?

„Hozzám már hűtlen lettek a szavak”

Gégerák – a halállal való szembenézés Erősödő személyesség Elégikus, (ön)ironikus hang Beszélgetőfüzetek

Balázsolás Ősz és tavasz között Jónás könyve Jónás imája

Ki úgy véled, nyomot hagysz a világnak,Kérdezd a szőnyeget, mely dupla lábadNehezét únja s rímét ismeri:

Maradt-e rajta valami magadból,

Vagy csak az utcán cipődre ragadt por

Amit emlékül továbbadsz neki? (…)

Életed gyenge szál amellyel szőnek

A tájak s mult dob hurkot jövőnek:

Amit hoztál, csak annyira tied

Mint a por mit lábad a szőnyegen hagy.

Nem magad nyomát veted: csupa nyom vagy

Magad is, kit a holtak lépte vet.

Nemcsak költő…

Regények (Timár Virgil fia, A gólyakalifa), novellák

Dante-fordítás Az európai irodalom története Esszék, tanulmányok

Irodalomszervező

A Nyugat (1908—1941) főmunkatársa, szerkesztője, főszerkesztője

– az ő halálával szűnik meg

Baumgarten-alapítvány

(díjak kiosztása – konfliktusok)

Az autogram-fal Esztergomban

„Apa-kép”

„Tudtuk, hogy meghalsz, tudtuk s mégis oly / árván maradtunk most a Művel itt. / Nagysága példa. És magasság. / És szédület. Szívet dobogtató. // Ki nézi most tollat fogó kezünket, / ha betegen, fáradtan is, de mégis... / ki lesz az élő Mérték most nekünk?” (Radnóti)

„Apa-kép”

„Magad emésztő, szikár alak! / Én megbántottalak. // Botot faragtál, ábrákkal tele, / beszélt a nyele, / aztán meguntad. Igy volt? / S eldobtad, ahogy az égbolt / az unt csillagot ejti le. / Én fölvettem és rádhuztam vele. // Igy volt? / Sajnálom, kár volt. // Világomon, mint üvegen át / hallgattam uj álmod madara dalát. / Azt hittem, annyi az ének, / amennyi a magány üvegének / vastag tábláin átszüremlik.” (József A.)

„Apa-kép”

Mit láttam benned? Magam végzetét. / Mit láttál bennem? Egy út kezdetét. / Mit benned én? Gyászt, magányt, titkokat. / Mit bennem te? Dacot és szitkokat. / Aztán mit én? Jövőm rémálmait. / S te? Egy torzonborz állat vágyait. / Én? Istent, akit meg kell váltani. / Te? Hogy jönnek a pokol zászlai. (…) / S a legvégén te? Így rendeltetett. / S én, ma s mindig? Nincs senkim kívüled. (Szabó Lőrinc)